Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-15 / 139. szám

1972. június 15. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Tegnap történt A Ságvóri Endre Művelődési Ház szocialista brigádvezetők klubjában több mint ötvenen jöttek össze tegnap, hogy meg­hallgassák dr. Hadobás Béla vállalati szakszervezeti bizottsá­gi tag élménybeszámolóját a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozásáról. A MÉV üzemeiben az országos ta­nácskozáson részt vett küldöttek az üzemekben dolgozó brigádok vezetőinek hasonló élménybe­számolókat tartanak. ölést tartott a Szakszerveze­tek Baranya megyei Tanácsának Elnöksége. Megtárgyalták a Pé­csi Bőrgyár igazgatójának és szakszervezeti bizottságának kö­zős előterjesztését, mely arról számolt be, hogy az új gazda­ságirányítás bevezetése óta mit tettek a gyárban a dolgozók munkakörülményeinek javításá­ért. Foglalkoztak a HVDSZ terü­letén történt munkás és alkal­mazott alapbérrendezés tapasz­talataival és megtárgyalták az intézkedési tervet, melyet azért készítettek, hogy meghatározzák a vállalati, üzemi munkásszer­vezés korszerűsítésével kapcso­latos szakszervezeti feladatokat. Tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházában értekezletet tartot­tak az ÁFÉSZ-ek személyi- és oktatási ügyekkel foglalkozó munkatársaiknak. Az aktuális személyi és káderképző teen­dőkről Koós Lászlóné, a Megyei Tonács személyzeti osztályveze­tője tartott előadást Minél több zöldterületet! Megbeszélés a Pécsi Parképítő Vállalatnál A városi pártbizottság kezde­ményezésére egynapos látoga­tást tettek a Pécsi Kertészeti é; Parképítő Vállalatnál a városi pártbizottság munkatársai, a Városi Tanács mezőgazdasági osztályának vezetője, majd kö­tetlen beszélgetésen a vállalat gazdasági és társadalmi szer­vezetének vezetőivel megvitat­ták a zöldövezet és természet- védelem érdekében elhangzott javaslatokat. A vállalat gazdálkodása szo­rosan összefüggésben van a vá­ros életével. Nem nagy meny- nyiséggel, de enyhítik a zöld­ségellátottság problémáját. Az elmúlt években ugrásszerűen megnövekedett dísznövény, cserepes- és vágottvirág-igé- nyeket olykor komoly nehézsé­gek árán is, de iparkodnak ki­elégíteni. A több profilú vállalat volu­menének 55—65 százalékát azonban a parképítő üzem kéD- viseli. Ez az üzem látja el azo­kat a feladatokat, amelyek a város parképítése és a II. ke­rület parkgondozása terén je­lentkeznek. Az I. és III. kerület parkfenntartását, gondozását a tanácsi költségvetési üzemek végzik. A város egységes, har­monikus zöldövezetű arculatá­nak biztosítása érdekében cél­szerű lenne a város parkfenn­tartását egy kézben tartani. A parkfenntartások anyaqi fede­zetének jobb kihasználása, il­letve felhasználása így népgaz­dasági szempontból is gazdasá­gosabb volna. A hozzászólásokban a város jövőjét is érintették. A kertvá­ros távlati fejlesztési tervéről esett szó. Arra törekszenek, hogy az újonnan kialakított vá­rosnegyed levegője tiszta le­gyen s a lakosság részére kel­lemes környezetet biztosítsanak a zöldterületekkel. Megfontolandó javaslat: az ország más városaihoz hasonló­an, helyes lenne, ha a város zöldövezetének további kialakí­tásánál kertész szakember mun­kájára is igényt tartana a ta­nács. A megbeszélés résztvevői azt szeretnék, ha az elhangzott észrevételeket, javaslatokat a jövőben a cél valóraváltása ér­dekében együttműködés követ­né. Ez nem más, mint amit a város valamennyi lakosa kíván; minél több zöldterület enyhít­sen a város zsúfoltságán, biz­tosítson a természetből egy ke­veset a munka utáni, vagy az esti sétákhoz, pihenéshez, ki- kapcsolódáshoz. Szűcs Zsuzsa Tegnap — szerdán — a Pécsi Orvostudományi Egyetem elmé­leti tömbjében ülésezett az Egészségügyi Koordinációs Bi­zottság. A tanácskozáson részt- vett Bocz József, a Megyei Párt- bizottság titkára, Takács Gyula, a Megyei, Papa Imre, a Pécs megyei Városi Tanács elnök­helyettese, valamint Rameisl Ferencr.é, az SZMT titkára. Az ülésen elsőként dr. Kóbor Repü!őgép-rablási kísérlet? Baranyai vízgazdálkodási szakemberek Hollandiában Mit is lehetne egyebet kér­dezni: mit láttak, amit Magyar- országon, Baranyában is hasz­nosítani lehetne, mi az amely teljesen új a magyar vízgazdál­kodási, vagy mezőgazdasági szakemberek számára? Hollandia területe 33 ezer négyzetkilométer (harmada ha­zánkénak) és 12 millió ember él az országban. Az ország te­rületének 31 százaléka egy-hat méterrel mélyebben fekszik mint a tenger. Ugyanezen a terüle­ten van felhalmozva az ország vagyonának nagyobbik hánya­da, s itt él az emberek több­sége is. Elemi csapás, gátsza­kadás tehát könnyen elpusztít­hatná az emberek, s a gazda- sáq többségét. Az elmúlt héten Baranya és Somogy megyék vízgazdálkodási és mezőgazdasági szakemberei­ből álló küldöttség nyolc napot töltött Hollandiában — Polohn Istvánt, a Dél-Dunántúli Vízügyi Két héttel az autórendelet érvénybe lépése előtt Nagy az érdeklődés, sok a találgatá Sok a kérdőjel a végrehajtás előkészítésében Mostanában sokan érdeklődnek a Merkur pécsi használtautó kereskedelmi telepén és a Diósi úti ktsz-nél: a lakosságot az érdekli, hol, mikor és mennyiért lehet vásárolni közületek által leadott személygépkocsit, a vállalatok viszont azután tudakozód­nak, mit fizet a kereskedelem a kocsiért. Mindez következménye a közületi gépjárművekről és a saját személyautók használatáról megjelent új rendeletnek, melynek végrehajtása még meg sem kezdődött, de már megindult az érdeklődés, a találgatás. A jogszabály a kővetkezőket írja: „A kizárólagosan személy­szállítási célokra szolgáló üzemi személygépkocsik számát az 1972. július 1. napjától szeptem­ber 30. napjáig terjedő időszak­ban fokozatosan a mellékletben meghatározott mértékre kell csökkenteni. A csökkentés mér­tékét az illetékes miniszter ha­tározza meg. A gépkocsik foko­zatos leadását 1972. december 31. napjáig be kell fejezni." To­vábbiakban azt írja a rendelet, hogy az illetékes főhatóságok 1973. július 1-ig a leadott sze­mélygépkocsik 15 százalékának megfelelő tartalékkeretet kap­nak. 1973. július 1-től viszont a tartalékkeretet a leadott sze­mélygépkocsik 10 százalékának megfelelő mértékre kell csök­kenteni. A tartalék a feladatok differenciált ellátására, illetve a későbbi igények kielégítésére használható fel. „Az e rendelet szerinti normákon és tartalékon felüli gépkocsik hatósági jelzé­seit, (rendszámtábláit, forgalmi engedélyeit) fokozatosan 1972. október 15-ig |e kell adni. Termékbemutatóval egybekötött tanácskozást tartott szerdán, a Zsolnay úti üzemében a Pécsi Sütőipari Vállalat. A rendezvényen résztvevő kereskedelmi szakemberek, a pékárut forgalmazó üzletek vezetői kedvezően nyilatkoztak a választékról. A sütőipar fokozni kívánja a vajastészták gyártását — bemutató egyik célja az újdonságok népszerűsítése volt. Szuló T. Mario felvétele A rendeletből két dolog kö­vetkezik: 1. A leadott gépkocsik nem dömpingszerűen, tehát nem egyszerre, július 1-én jelentkez­nek, hiszen nem azonos időben adják le a vállalatok a kocsi­kat, hanem július 1. és október 15. között. 2. Hogy Pécsett és Baranyában pontosan hány gép­kocsi kerül leadásra, illetve ér­tékesítésre, jelenleg még nem lehet tudni, hiszen minden vál­lalatnak az illetékes főhatósága szabja meg a leadandó kocsik számát. Az előzetes számítások szerint Pécsett és Baranyában legalább 500, de maximum 700 kocsit érint a rendelet. A jogszabály ugyancsak július 1-től hatályos, de máris kisebb- nagyobb nehézségekbe ütközik a végrehajtása. Állami vállalat­tól leadott gépkocsi vételével, eladásával csak az azzal meg­bízott, arra illetékes állami autó­kereskedelmi cég foglalkozhat. Ilyen Pécsett a Merkur használt- autó telepe és az Autó- és Mo­torjavító Ktsz, Viszont a mai napig sem a Merkúr, sem a ktsz nem kapott előzetes felha­talmazást a várható nagy forga­lom lebonyolítására. Ha az elő­zetes számítások szerinti leg­alább 500 kocsival számolunk, akkor a Merkúrnak és a ktsz- nek néhány hónap alatt mintegy 2000 kocsi felvásárlását, illetve értékesítését kell megoldania. A pécsi Merkur-telephez tartozik területileg Tolna, Somogy és Za­la megye is, s a négy megye, megyénként 500-at számolva, várhatóan 2000 kocsit ad le. Ek­kora mennyiséggel viszont sem a Merkur, sem a ktsz nem tud megbirkózni a jelenlegi adottsá­gok mellett. Részint pénzügyi, részint tárgyi, személyi akadá­lyok miatt. Ugyanakkor a le­adandó kocsik egy részét — hogy mennyit, ma még nem áll rendelkezésre — XX-es bérautó­nak és túrataxinak vásárolja meg a Volán. Egy viszont bizonyos: nem várható dömping jó állapotú Volgákból, két-három éves Pols­ki Fiatokból 20—30 ezer fo­rintért. Ezeknek az árait is a mindenkori piaci ár szabja majd meg. A rendelet gyakorlati vég­rehajtására július elején ismét visszatérünk. Panics György Igazgatóság osztályvezető fő­mérnökét, a küldöttség tagját kértem meg, ismertesse a tanul­mányút érdekességeit, s a már előbb feltett kérdésekre vála­szoljon. — Érdekesség? Repülőgé­pünknek az elmúlt vasárnap délben kellett volna visszaindul­ni, de még késő délután is az amszterdami repülőtéren vol­tunk, Egy ismeretlen telefonáló értesítette a rendőrséget, hogy géprablók szállnak fel a MALÉV IL—18-as járatára. Olyan ala­posan átkutattak bennünket, hogy nem fegyvert, de egy gom­bostűt is nehéz lett volna el­rejteni. A géprablás így termé­szetesen elmaradt. — Az út tanulsága? Jobban nem tanultunk meg gátat épí­teni, de mi is, s a mezőgazdá­szok is a gazdálkodás teljesen új szemjéletét megtanulhatták. Erről egyébként rövidesen a Dunántúli Napló Tudomány Technika oldalán bővebben be­számolok. — Hollandiában a víz iránti tartózkodás, csodálat, de egy­ben makacs harci készség is megnyilvánul. Egyetlen gátsza­kadás, s a templom harangját máris a víz nyaldossa. Ezért az­tán a vízgazdálkodási szakem­berek kivételes elbánásban ré­szesülnek ebben az országban. Mi elsősorban a mezőgazdasági vízhasznosítást tanulmányoztuk, de betekintést nyertünk a kom­munális vízellátásba is. Egyet­len példa: a hollandok 96 szá­zaléka vezetékes vízzel van el­látva. — A mezőgazdaság? Hát az számunkra elérhetetlen távlatok­ban van. Egy holland mondás szerint a játék nem a golyók, hanem a játék miatt van. Ez azt jelenti, hogy a vízgazdálko­dás nem öncélú, s nem csak a tenger elleni küzdelem, hanem a mezőgazdaság színvonalának emelését szolgálja. — Hollandiában már 1200 körül megkezdték a tenger elle­ni küzdelmet, s vannak terüle­tek, ahol ezekben a percekben is szorítják vissza a tengert, az egykori tengerfenékből pedig jó termő földeket csinálnak, 1973-tól fogorvosképzés Pécsett Ülést tartott az Egészségügyi Koordinációs Bizottság — Hollandiában úgy tartják, 29 hektár föld a legoptimáli­sabb gazdálkodási egység. Nem 30 és nem 27, Huszonkilenc! Egy holland paraszt szerint, az ő földjén egy hektárra 196 kiló hatóanyag a legmegfelelőbb mennyiségű műtrágyafelhaszná­lás. Nem 195 és nem 200! Egy gazdaságban 30 centiméterre volt a talajvízszint — a paraszt megnyugtatott: nem mindenütt, van ahol 35 centiméter. A kép­leteket ők is úgy alkalmazzák mint mi, a mértékadó vízhoza­mot úgy számítják, mint mi. Ebben nincs különbség. De a kis dolgok fontosságát, a pre­cizitás művészetét tőlük meg­tanulhatjuk. A tengert csak ezekkel a tulajdonságokkal le­hetett legyőzni. L, J. Kitüntették az élenjárókat Baranya legjobb öntevékeny művészeti csoportja, szakkörei. klubjai Szerdán a Megyei Tanács V. B. üléstermében Bernics Ferenc művelődésügyi osztályvezető osztotta ki Baranya megye idei legjobb öntevékeny művészeti együttesei, szakkörei és klubjai részére a vándorserleget és ki­tüntető oklevelet. Baranya legjobb bábegyütte­sének idén a szentlőrinci Száz­szorszép Bábegyüttes bizonyult (vezetője: Szarukán Istvánné). További legjobb együttesek: a komlói munkáskórus (vezető: Tóth Ferenc), a Komlói Műve­lődési Fláz „Piros Gőzmozdony ’ tánczenekara (vezetője: Deák Sándor), a Mohácsi Művelődési Ház Nemzetiségi Népi Együtte­se (vezetője: Dezső Attila), a Mágocsi, Művelődési Ház Iro­dalmi Színpada (vezetője: Ba- gossy László), a Szentlörinci Szövetkezeti Színpad (vezetője: Bucsky Mihály), a Hetvehelvi Művelődési Ház Fúvászeneko'a (vezetője: Krachenfelser Sebes­tyén), a legjobb három szak­kör: a Mozsgói Művelődési Ház honismereti szakköre (vezetője: Lengyeltóti János), a Mohácsi Művelődési Központ rádiós és modellező szakköre (vezetői: Mangold Ferenc és Burgstalier György) és a Szigetvári Kon­zervgyár fotószakköre (vezetője: Pállfy Cézár); a klubok közül a legjobb címet a Szigetvári Mű­velődési Központ asszonyklub­ja nyerte el (vezetője: Zágon Gyuláné). Második helyezést értek el o versenyben: az almamelléki honismereti szakkör (vezetője: Pakuts Károly), a Komlói Műve­lődési Házak barkács- és ipari szakköre (vezetői: Kondákor István és Salamon Gézá), a Villányi Művelődési Ház fotó­szakköre (vezetője: Dohoczky Antal), a Sásdi Művelődési Köz­pont ifjúsági klubja (vezetője: íusztinger János). Harmadik helyezést értek el: a Hidasi Művelődési Ház hon­ismereti szakköre (vezetője: Major Mátyás), a PécsváraJi Művelődési Központ asszony­klubja (vezetője: VJ éber Má­ria). Akik a hírekben szerepelnek. A Baranya—Tolna megyei Téglaipari Vállalat igazgatójá­vá nevezték ki Zaccomer Já­nost, aki korábban a Somogy —Zala megyei Tégla- és Cse­répipari Vállalat termelési fő­osztályvezetője volt. Gyárláto­gatás utón, értekezlet közben, egy vidéki út előtt sikerült ta­lálkozni vele:- Ügy vagyok most az idő­vel, mint a vízbefúló a levegő­vel. Igen kevés — szabadkozik. — Temérdek a tennivaló. En meg türelmetlen vagyok. Sok­szor éjjel háromig dolgozom, mégis úgy érzem, nem tettem annyit, amennyit szerettem vol­na. / Zaccomer János százszor is meggondolta, hogy eljöjjön szűkebb hazájából, Somogyor- szágból Baranyába. Korábbi munkahelye a somogy-zaloi vállalat az ország egyik leg­jobb cége. Ott megbecsülték, szerették, de sok érv szólt Ba- ranya-Tolna mellett is. Ismerte az itt levő téglagyárakat, tudta kikkel kell majd együtt dolgoz­nia. Vonzotta, hogy ez a kollek­tíva igen jól képzett szakembe­rekből áll, akikben lehet bízni és komoly eredményekre képe­sek. Nem beszélve a lehetőség­ről, hiszen ho Bátaszéken el­LÍaeeötiiw rjíutús készül az ország legmodernebb tégla- és cserépgyára ez a vál­lalat lesz a legnagyobb az egész országban . . Az új igazgató „öreg róka" a téglás szakmában. A déd- nagyapjától kezdve téglaégető volt a családja. Az érettségi után 1951-ben ő is a kaposvári 2. számú téglagyárba került - ahol apja is dolgozott — szén­hordónak és téglaégetőnek. Egy év múlva a somogyi köz­pontban műszaki ügyintéző, 1954-től 1960-ig a megye kü­lönböző téglagyárainak vezető­je. Az összevonás után a so- mogy-zalai vállalat termelési osztályvezetője. A vállalat párt­titkári tisztét 12 éven keresztül ellátta. Jó munkájáért elisme­résben részesült: többszörös Ki­váló dolgozó. Az elmúlt esz­tendőben megkapta a „20 éve az építőiparban" kitüntetést és a „Munkaérdemrend’' ezüst fokozatát. — A Pécsett töltött két hét tapasztalatai igen kedvezőek. Baranyában az illetékesek és a vállalat kollektívája szerete1- tel fogadott. A gyárvezetőkkel, a szakszervezeti tanács vezetői­vé! már találkoztam, tájékoztat­tam őket elképzeléseimről. E hónapban valamennyi gyáregy­ség - számszerint 23 - munká­saival ismerkedem meg. Ez csupán az emberi oldal. A termelésben már nem ilyen rózsás a helyzet. A vállalatnak május 31-ig 15 millió forint vesztesége van. Az évnek eb­ben az időszakában a tervezett­nél 3 millió 300 ezer téglával kevesebbet gyártottak. Van mit pótolni!- A lemaradás ellenére a tervezett 223 millió tégla elő­állítása a célunk, így 30 millió forintos nyereséggel zárnánk az évet. Ennek érdekében komplett intézkedési —, bér- és anyaggazdálkodási tervet dol­gozunk ki. Javítiuk a minőse­get és csökkentjük a selejtet. El kívánjuk érni, hogy a görcsc- nyi és mohácsi gyárunk terme­lése elérje a beruházásbán előírt szintet. Elengedhetetlen az egészséges munkahelyi köz­érzet kialakítása is. Bízom a dolgozókban, képzett szakem­bereinkben, vállalatunk fiatal­jaiban. Az ő kezükben van á „marsallbot". Mécs László József, a Baranya megyei Ta­nács egészségügyi és szociál­politikai osztályának vezetője. Középfokú egészségügyi képzés és továbbképzés helyzete cím­mel tartott előadást. Beszédé­ben hangsúlyozta az egészség- ügyi középkáderek munkájának növekvő fontosságát, és azt a tényt, hogy a progresszív be­tegápolásban mind nagyobb szerepet kapnak a tech­nikai apparátusok - melyek ha­tékony alkalmazásában döntő szerepük van a középkáderek­nek. ­Dr. Boros Béla, az Orvostu­dományi Egyetem rektora az egyetemi tömb - IV. ötéves tervben megvalósuló — fejlesz­tési és felújítási terveit ismer­tette. Az építési munkák során folyamatban van egy 40 gyerme­ket befogadó bölcsőde, vala­mint egy 70 személyes napközi otthon kialakítása, melyek a tervek szerint 1973-ra készülnek el. Mint ismeretes az egyetemi oktatás keretében az 1973-as tanév kezdetétől Pécsett meg­indul a fogorvosképzés. A hall­gatók a volt Anatómiai Intézet épületében kialakítandó új fo­gászati klinikán szerezhetnek szakmai ismereteket. Ugyancsak megvalósításra vár az Ideg- és Elmeklinika, valamint a Fü!-, Orr-, Gégeklinika bővítése és felújítása - mondotta ismerte­tőjében dr. Boros Béla. Riechel Éva

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents