Dunántúli Napló, 1972. június (29. évfolyam, 127-152. szám)

1972-06-02 / 128. szám

1972. Június 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tarlóégetés — kézi munka nélkül Tsz-küldöttség Tcarléégetöt szerkesztett egy bolyi gépész Körösi Adómot, a Bolyi Álla­mi Gazdaság gépműhely veze­tőjét az általa szerkesztett tarló­égető tette ismertté a környező tsz-ekben. Még az elmúlt év nyarán történt,, hogy a gazda­ság vezetői azon törték a fejü­ket, hogyan lehetne gépesíteni ezt a nem éppen kedvelt mun­kát. Aztán Körösi Ádám fel­használva az olajégők elvét, megszerkesztette a tarlóégetőt, melynek részletes műszaki rajza, a javaslat írásos része az ara­tás befejezésekor a gazdasag újítási előadójának kezében volt. Az aratás végére elkészült a traktorra szerelt lángfúvó is: a sziebertí területen próbálták ki, majd a gazdaság teljes bú­zatarlóját ezzel a géppel éget­ték le. — Előnye? — Először is jóval kevesebb emberre van szükség. Míg a kézi tarlóégetést legalább ki­lencen végezték, addig a trak­toros égetési módszerhez egy ember is elegendő. Nem be­szélve a gyorsaságáról: a kézi égetéssel jó fél napba is bele­telt egy száz holdas tábla le- égetése, addig traktorral húsz percnél nem tart tovább — mon­dotta Körösi Ádám. — Megtakarítás? A beszélgetésbe bekapcsoló­dik Décsi Dezső újítási előadó is. — Az új módszer szerint hol­danként közel öt forint megta­karítást értünk el. Lényeges oz is, hogy nem von el annyi mun­kaerőt más területről. Tervezzük, hogy ezt az eljárást kiterjesztjük a kukorica tarlókra is: ezzel a kukoricaszár és gyökér beszán- tási gondja is megszűnik. A be­rendezés iránt érdeklődnek a környező tsz-ek, de a Szekszárdi Állami Gazdaság is. Az újítóvcl megegyeztünk, hogy a gazda­ság képviseli, mint jogi sze­mély, és ha másutt is beveze­tésre kerülne az újítás, ennek fejében további összeget kap­na Körösi Ádám. Az igényektől függően esetleg gyárthatnánk is a berendezést. A beszélgetés során kiderült, hogy Körösi Ádám eddig há­romszázezer forintot hozott újí­tásaival a gazdaságnak, elfo­gadott és bevezetett ötleteiért eddig több mint húszezer forin­tot kapott: legalább tizenöt újí­tását alkalmazzák, ő pontosan nem emlékszik erre, csak azt tudja, hogy az elsőt hatvan­kettőben adta be. Az ő nevéhez fűződik a tengelykapcsoló-pres, megszerkesztése, a komlóekén végrehajtott ésszerűsítés, továb­bá részes újító volt a borsóara­tógép tökéletesítésében, aztán szerkesztett többek között egy gépi munkaállványt a komló szedéséhez is. A felsoroltak csu­pán egy csokor Körösi Ádám megvalósult ötleteiből. ötvennyolc óta dolgozik a Bolyi Állami Gazdaságnál, a I géplakatos szakmát 1947-ben I szerezte meg: itt tanulta egy bolyi mesternél. Ha elhagyta a falut, csak azért tette, hogy tu­dását gyarapítsa: így Pécelen szerezte meg második — villany- szerelő — szakmáját, aztán el­végezte a Mezőgazdasági Tech­nikum gépészeti tagozatát. Ma ; három szakmája van, melyek mellé A mezőgazdaság kiváló j dolgozója miniszteri kitüntetés, , Kiváló dolgozó oklevél párosul, j A gazdaság nemrég terjesztette fel a kiváló újítói cím bronz fo­kozatára. Salamon Gyula utazott Varsóba A tavaly megkötött ötéves j csereegyezmény keretében egy j hónapon át négy lengyel sző- I vetkezeti szakember tartózko­dott Baranyában s folytatott ta­nulmányokat a Mecsek és Drá­va menti Tsz Területi Szövetség tagszövetkezeteiben. A varsói tsz-szövetség küldöttsége gaz­dag tapasztalatokkal tért haza május végén. Itt-tartózkodásuk viszonzásául most héttagú sző- | vetkezeti delegáció indul Len­gyelországba, Máthé Antal, ka- j posszekcsői tsz-elnöknek, a pé- ; esi tsz-szövetség elnökhelyette­sének vezetésével. A delegáció tagjai; Weisz János, gödrei tsz- elnök, Fenyvessi Károly, a boksái tsz főagronómusa, Kerner Meny­hért, a szentlőrinci tsz főállatte­nyésztője, Gergely László, a bükkösdi tsz főagronómusa, va­lamint Álló Miklós, a Megyei Tanács csoportvezetője és Cse- kő Mihály, a területi szövetség munkatársa. A szakemberek tíz napot töl­tenek el, az ottani tsz-szövetség vendégeként, Varsó megyében, ellátogatnak több mezőgazda­sági szövetkezetbe, s főként az ott folyó kisállattenyésztést és az ezzel kapcsolatos kérdése­ket tanulmányozzák. A pécsi tsz-küldöttség ma éj­szaka utazott fel Budapestre. A reggel 6-kor induló Polonia | expressze! utaztak tovább Var­sóba, ahova ma este fél 11-kor érkeznek meg. Redőnyös szélhámosságok Fotó- és képzőművészeti P3 yázataí írtak ki Szefárdon Augusztusban Baranya, Fejér, Somogy és Tolna megye rész­vételével mezőgazdasági és élelmiszeripari kiállítást és vá- j sárt rendeznek Szekszárdon. Az esemény alkalmából „Élelmiszer és fagazdaság” címmel orszá- j gos fotókiállítást rendeznek. A kiállítás célja .fotókkal bemu- | tatni az élelmiszer és fagazda- j ság területén dolgozó embere- | két, azok munkáját, munka- és j életkörülményeit stb. A képeket a Pécs-Baranyai Népművelési Tanácsadó címére kell bekülde­ni július 1-ig. A képzőművészeti kiállítás eszmei célja megegyezik a fotó- j kiállításéval. A pályaműveket ugyancsak a Pécs-Baranyci . Népművelési Tanácsadóhoz kell beküldeni; a határidő: július 20. j Itt adnak bővebb felvilágosítást 1 is az érdeklődőknek mindkét I pályázattal kapcsolatban. Tűz esetén nagy értékeket menthet meg, ha idejében gondoskodik tűzoltó­készülékről 3, 6 és 12 kg-os PORQLTÓKÉSZÜLÉK AZONNAL MEGRENDELHETŐ A VASERTNÁL BUDAPEST, Vili., Üllői út 32. szám. A jól öltözött férfiú autóval érkezik és sorra bekopogtat a házakba. Redőnyt kínál és közli, szeretné felvenni a megrende­lést. Sok az új falusi ház, a redőnynek nagy a keletje, kü­lönben is, az a fajta redőny, amit a jól öltözött, rokonszen­ves férfi kínál, minden kompli­káció nélkül külsőleg felszerel­hető. Kis rábeszélés, megvan a bizalom, amely mindjárt teljes lesz, amint előveszi a megren­delő lapot, lám, rajta a bélyeg­ző. Jó, jöhet a redőny. A férfi kitölti a megrendelőt, most már csak az előleget kell lefi­zetni. Az is megvan. A férfi elteszi a pénzt és távozik. Az­tán vagy jön a kisiparos, vagy nem. Az utóbbi időben egyre sűrűbben előfordult, hogy nem jött. íme, így zajlanak le a leg­újabb szélhámosságok. Áldo­zataik falusi emberek — Ba­ranyában, Tolnában, Somogy­bán, Fejérben, Bács-Kiskunban, de még Zala megyében is. A trükkre a Zrínyi-ügy kap­csán derítettek tényt a nyomo­zók. Zrínyi György pécsi aszta­los, túlzottnak tartva adóját, 1969:ben visszaadta iparenge­délyét. Ügy okoskodott, hogy ha olyan valaki váltja ki az ipart, akinek eddig nem volt, akkor kisebb lesz az adó. Máh- ner Sándor személyében meg is találta a médiumot. Zrínyi 1970, január 1-től kezdődően kiváltotta az iparengedélyt Máh- nerrel, amiért havonta ezer fo­rint hálapénzt adott neki, és az ő neve alatt kezdett el dol­gozni. Zrínyié 'volt a műhely, 5 adta a felszerelést, ő irányított, de ő vette fel a szakmunkásokat is, paradox módon, magát Máhnert is. A Mahner fedőnév alatt virágzó Zrínyi cég a rend­őrségi vizsgálat szerint két év alatt mintegy 250 ezer forint értékű redőnyt szállított le a megrendelőknek. Azért nem többet, mert Zrínyi 12 forintos órabért fizetett Máhnernek, a Pécsi Bútorgyárból átcsaloga­tott szakmunkásoknak viszont 14-et, Ezen összevesztek és szétmentek. A folytatás: Zrínyit, mivel iparengedély nélkül dől- ' gozott, üzérkedésért felelősség- ! re vonják. Több dolgunk az ügy­gyei nincs is, a trükkös esetek azonban most következnek. Említettük, kelendő a redőny. Csakhogy a megrendelőt fel is kell hajtani. Nos, Zrínyi felvett < segédmunkásokat, akiket azon­ban nem a műhelyben foglal­koztatott, hanem ellátta őket megbízólevéllel, hogy szerezze­nek megrendeléseket. Az üz­letszerzők a redőny árának 15 százalékát kapták, tehát nagy­ban érdekéitek voltak abban, hogy előleget is vegyenek fel a megrendelőktől, mert így rögtön hozzájutottak a százalékukhoz. Az üzletszerzők nyakukba vet­ték fél Dunántúlt, nagy buz­galommal, nyakra-főre gyűjtőt- ! ték a megrendelést. Utóbb í azonban már saját szakállukra I kezdtek dolgozni, A legkülönfé- ! lébb trükkökkel. Megbízójuktól átvették a megrendelő lapot, felvették a megrendeléseket, de csak egy részét továbbították a kisiparosnak, a másik részét eladták más kisiparosnak, vagy egyáltalán nem is továbbítot­ták. Az előlegeket természete­sen zsebrevágták. Akkor is bol­dogultak, ha a megbízó már nem tartott igényt szolgálataik­ra. Kicsalták, vagy egyszerűen ellopták a kisiparosok által le­bélyegzett megrendelő lapokat és ezekkel házaltak. Utóbb már erre sem volt szükségük. Kis­iparosnak adták ki magukat, fiktív nevekre, üres lebéiyege- zetlen lapokon gyűjtöttek meg­rendeléseket és ezeket termé­szetesen sehová sem továbbí­tották. A megrendelő ezek után várhatta a kisiparost, sirathat­ta az előleget, amit adott. Es most lássuk, kik „dolgoz­tak" Zrínyinek és a többi pécsi kisiparosnak, Csulik Lász­ló és testvére, Csulik János, Tiborc Sándor és Varga Imre. Valamennyien pécsi lakosok. Csulik László, hátra fésült, tor­nyos hajú, 22 éves fiatalem­ber, kissé hadar, de azért na­gyon jó rábeszélő. Egyídóben személygépkocsijával járt meg­rendeléseket gyűjteni. Tiborc Sándor 50 éves, motorkerék­párral szokott érkezni és az elő­leg kicsikarásánál kissé erő­szakos is tud lenni. Varga Imre pincér volt, ő leginkább betár­sul valakinek az autójába. Mindnyájan jól öltözöttek és jó rábeszélő képességgel rendel­keznek. Ismerik a „terepet”, olyannyira, hogy egyikük azzal hencegett, csak ránéz a házra, s rögtön látja, ide érdemes-e bemenni, lesz-e megrendelés. Bár a Baranya megyei Rend­őrfőkapitányság vizsgálati ősz- j tálya befejezte a nyomozási és I a redőnyös szélhámosok, ügyét j átadta a bíróságnak, fennáll a gyanúja annak, hogy a neve­zettek továbbra is folytatiák a megrendelések gyűjtését. Egyéb­ként is, ezeket az üzletszerző­ket nagyon nehéz lefülelni és j megbüntetni. Megrendelések gyűjtése házalással, pláne a j kisiparos lakóhelyétől távol, ! más megyékben — tiltott, sza- j bályellenes. Viszont ha kiderül, j hogy az üzletszerző megrende­léseket vesz fel valamelyik kis­iparos részére, nem az üzlet­szerzőt büntetik meg, hanem a i kisiparost, jóllehet ő az üzlet- í szerző személyi igazolványába j be sem jegyezte az alkalmaz- i tatás minőségét. Már több pé- j esi kisiparos ellen kezdemé­nyeztek szabálysértési eliárást, ! de ennek ellenére a mai napig ; alkalmaznak üzletszerzőt. A redőnyös szélhámosok ve­szélye tehát továbbra is fenn­áll. A rendőrség arra kéri a lakossáaot, tartózkodion az ilyen házaló üzletszerzőktől. Ha az üzletszerző mégis eljut hoz­zájuk és megrendelést akarnak adni, minden esetben követel­jék meg, az illető személyi j ioazolványával igazolja magát. Bélyegző nélkül ne is álljanak ^ szóba velük. Egyébként a kis- } iparosok, amennyiben az üzlet- j szerzők továbbították nekik a megrendelést, minden esetben j elvégezték a munkát. A leg- 1 biztosabb, s tegyük hozzá, a teljesen szabályos, mégis az, ha a megrendelő levélben ke­resi meg a kisiparost és sze­mélyesen tárgyal vele. Miklóívári Zoltán i Áz európai problémák és a közvélemény IRTA: GARAI ROBERT, AZ MSZMP KB KÜLÜGYI OSZTÁLYÁNAK HELYETTES VEZETŐJE A második világháborút kö­vetően, a fasiszta Németország összeomlása és a Szovjetunió­nak a háború kimenetelében betöltött döntő szerepe követ­kezményeként, Európában me­rőben új helyzet fejlődött ki. Megváltoztak egyes országok határai,’több országban szocia­lista fejlődés indult, köztük Né­metországnak a szovjet hadse­reg által felszabadított terüle­tén is. Az Amerikai Egyesült Ál­lamok köré csoportosult tőkés erők minden eszközzel igyekez­tek szembeszállni az új helyzet­tel: agresszív katonai szövetsé­get szerveztek, amelybe nem átallották bevonni a Németor­szág nyugati övezetében létre­hozott Német Szövetségi Köz­társaságot, ahol militarista és revansiszta erőket segítettek ha­talomra. Az Atlanti Szövetség­be tömörült erők a fegyveres fenyegetés, az ideológiai diver- zió, az ellenforradalmi irányza­tok támogatása és a gazdasági blokád gátlástalan eszközeivel leplezetlen nyíltsággal törtek a szocializmus visszaszorítására. Mindez a szocialista országokat arra késztette, hogy hathatós in­tézkedéseket tegyenek a fenye­getés elhárítására. így történt, hogy az Egyesült Államok és a NATO szövetségesei tudatos és megfontolt törekvéseinek megfe­lelően Európa ellentétes töm­bökre oszlott; kialakult a kelet­nyugati szembenállás, a hideg­háború légköre. Az Európában végbemenő szükségszerű folyamatok vetet­tek véget a hidegháború tartós időszakának. A szocialista or­szágok, nehézségeik ellenére, megszilárdultak. A Szovjetunió óriási eredményeket ért el a tu­domány és a technika területén, nem utolsósorban a haditechni­kában. A szocialista országok, a javukra változó erőviszonyok alapján fokozták erőfeszítései­ket az európai feszültség eny­hítése, a valóságos helyzet nem­zetközi jogi rendezése érdeké­ben. A nyugat-európai tőkés országokban — köztük a Német Szövetségi Köztársaságban is — fokozatosan felismerték: az eu­rópai helyzet erőszakos módosí­tása abszurd törekvés; az Egye­sült Államok világhatalmi szán­dékai végzetes kalandba sodor­hatják szövetségeseit; az USA katonai, gazdasági, politikai gyámkodása egyre terhesebb. Ezáltal Európa tőkés országai­ban is teret nyert a problémák józanabb megközelítése, a tár­gyalási készség. Az érdekelt európai államok között párbeszéd indult el az égető kérdések rendezésére: a Német Szövetségi Köztársaság kormánya egyezményeket kötött a Szovjetunió és a Lengyel Nép- köztársaság kormányával, a Szovjetunió, az Egyesült Álla­mok, Nagy-Britannia és Francia- ország kormánya megállapodott az európai feszültség egyik gó­cának, Nyugat-Berlin státuszá­nak rendezésében. Széleskörű és kedvező visszhangra lelt a Varsói Szerződéshez tartozó szo­cialista országok kezdeménye­zése, hogy hívják össze az euró­pai kormányok konferenciáját a tartós enyhülés, a kollektív biz­tonság, a szocialista és a tőkés országok sokoldalú együttműkö­dése kérdéseinek közös megvi­tatására. Az európai kormányok többsége magáévá tette a kon­ferencia gondolatát, a közvéle­mény pedig örömmel üdvözölte a békés és biztonságos Európa megteremtésének biztató kilá- , tásait. Nem így bizonyos NATO-beli I és más politikai-katonai körök, . akik makacsul ragaszkodnak militarista és revansiszta rög- j eszméikhez. Az európai enyhülés makacs ellenzői nyíltan is felléptek a ; különböző rendszerű európai országok egymáshoz való köze- j ledése ellen, akciókat szervez­tek a kedvezően alakuló légkör megrontására: a brit kormány j 1971 szeptemberében 105 szov­jet állampolgárt kiutasított biz- I tonsági okokra hivatkozva; a \ NATO-hoz tartozó államokban ! szovjetellenes élű kém-hisztéria keltésével próbálkoztak; több nyugat-európai országban szé­leskörű kommunista- és szovjet­ellenes propagandakampányt és tüntetéseket szerveztek; az NSZK jelenlegi kormányának ellenzé­ke a hisztéria határát súroló kirohanással reagált a feszül ség enyhítésének nagy jelente ségű okmányaira, a Szovje unióval és a Lengyel Népkö; társasággal megkötött szerzi désekre. A NATO 1970-ben é 1971-ben tartott ülésein olya képmutató kijelentések hangzó tak el, hogy nem szentesítheti Európa megosztottságát, aze két német állam létezését Eure pában. Európa társadalmi erőin« széleskörű mozgalma bontakt zott ki abból a felismerésbe hogy a népek sorsdöntő érd« kei közösek, függetlenül atte hogy szocialista vagy tőkés o szágban élnek. A minden népi egyaránt fenyegető nukleár konfliktus borzalmainak elhár tása, az anyagi és szellemi j< vak védelme, az összes orszá és nép számára előnyös jászon szédi kapcsolatok és sokolda együttműködés a legszéleset társadalmi rétegek érdekébe áll, tekintet nélkül ideologic politikai nézeteikre, hovatarti zásukra. Kontinensünk legkülöi bözőbb társadalmi rétegeibe fokozottan tudatossá vált, hot a közös érdekek képvisele csak közös akaratban, együtt« fellépésben valósítható meg. K bontakozott Európa haladó kö véleményének széleskörű mo galma, amely kiterjed kon! nensünk valamennyi országár a szervezett munkásokra, p< rasztokra, alkotó értelmiségié re; kommunistákra, szocialistá ra, szociáldemokratákra, hívők és ateistákra; parlamenti ki [ rökre, üzletemberekre, nőkre i férfiakra, idősebbekre és az i júságra. Számos országban nemz* bizottságok, kezdeményező esi portok és egyéb szervezeti ken tek alakultak az európai biztoi ság és együttműködés nemi ügyének szolgálatára; a társi dalmi erők mozgósítására. Sza szervezeti, ifjúsági, egyházi, b kemozgalmi és egyéb nemze közi találkozók sorozátártf, legkülönbözőbb szintű és összi tételű konferenciák,’ szeminárii mok, ankétok, szimpóziumok, ki rekasztal értekezletek, párb szédek egész sorára került se amelyeken a szocialista és tőkés országok társadalmi ké| viselői cserélték ki nézeteiket < európai helyzet megoldási érett problémáiról, és arról, hí gyan lehet a közvéleményt mo gósítani e problémák megoldi sónak előmozdítására. E mozgalom keretében ke deményezték a belga közéi« személyiségek az európai közvi lemény képviselőinek közgyük sét, amelyet június 2-óra hívtc össze Brüsszelbe. A népek nagy jelentőségű fórumán kői tinensünk országaiból a legszi lesebb társadalmi rétegek, politikai pártok, társadalmi i tömegszervezetek, egyháza kormányközi szervezetek kép\ selőinek és közéleti személyisi geinek százai vesznek részt, fórum résztvevői megvitatja hogy a közvélemény milyen mi dón segítheti elő a feszülts« tartós enyhítését, a dolgozóén berekre súlyos teherként neh< zedő fegyverkezési verseny L fékezését; a szembenálló kati nai tömbök megszüntetését, ec minden európai országot m< gában foglaló kollektív biztoi sági rendszer megteremtés« összevetik nézeteiket az élté. társadalmi berendezkedésű o szágok közötti gazdasági, k< reskedelmi, műszaki és tudom« nyos, valamint a kulturális és < emberi környezet védelmébe történő együttműködés leheti ségeiről. Hazánk közvéleménye egye értéssel és támogatással köve a társadalmi erők erőfeszítés« egy olyan új Európa kialakít« sóért, ahol a fenyeqető veszi lyek helyett a békés egymi mellett élés elvei uralkodna! ahol a különböző- országok * népek között sokoldalú és gyi mölcsöző együttműködés jc létre minden lehetséges terüli ten. A szocializmus építés« munkálkodó magyar dolgoz nép azt vallja, hogy egy ilye magasztos célért való küzdele egyaránt szolgálja a ma élő « a jövő nemzedék alapvet ügyét, s mint ilyen, megér mir den erőfeszítést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents