Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-14 / 112. szám

/ DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1°72. máius 14. A városiasodás útján Jónéhány évvel ezelőtt, | amikor Sásd jövője került szóba, vajmi kevés volt azoknak a száma, akik hittek ennek a községnek várható gyarapodásában, fejlődésében. Olyan ez a falu, mint az állóvíz, — csendes, nem mozdul itt semmi, — ez volt a véle­mény. Munkaalkalomnak sem voltak bűviben, így az­tán a község lakossága Komlón, Dombóváron, Pé­csett keresett elhelyezkedé­si lehetőséget, tgy-két épü­lő családi házon kívül úgy­szólván semmi sem jelezte, hogy belátható időn beiül j „mozgásra” lehet itt számí­tani. „Nincs ipara, nincs perspektívája" — így ösz- szegezték az emberek vé­leményüket. A valaha „mostohagyerek­nek'' számított község az utób­bi években izmosodni, erősödni kezdett. Néhány adat ennek bizonyítására: 1970-ben Sásdon 2800 ember élt, — ma a lakók száma meghaladja a 3100-at. Az utóbbi két évben több mint 70 lakás épült állami és ma­gánerőből. Jelenleg előkészítés alatt van 54 állami lakás épí­tése. Az OTP ebben az ötéves tervben 60 lakást szándékozik itt építeni. A tanács 34 telket adott át — amelyekre a ter­melőszövetkezet tagjai kívánják új otthonukat tető alá húzni. Az épülő új házakon kívül a község újtelepi részén a csa­ládi házak sora és újabbak alapozásához kezdtek hozzá. Úgy számítják, hogy a IV. öt­éves tervben még 120 családi ház épül magánerőből. Honnan kapta ez a község, ozaz immár nagyközség, a fej­lődésnek ezt a lendületét? Az elemzés során számos ok talál­ható. Az egyik: az utóbbi idő­ben mind jobban talpra áll a termelőszövetkezet, az emberek megtalálják — ahogy mondani szokás, számításaikat, megpezs­dült az életkedvük. A másik: az építőipari ktsz és a szentesi Kontaktagyár között létrejött kapcsolat eredményeként mint- jji, §gy száz nőt foglalkoztató ipar települt ide. A harmadik: a 1 'Iftsz felfejlesztette lakatosrész­legét, — az új munkásokon kí­vül az addig másutt dolgozó emberek közül is számosán így gondolkodtak: minek menjenek távoli munkahelyre, amikor itt is megkereshetem a kenyere­met. Visszajöttek. A negyedik: a sásdi és a kaposszekcsői j tsz létrehozta építőegységét, — az addig másutt dolgozó építő­ipari munkások közül sokan itt vállaltak munkát. Van felada­tuk — nem is kevés. Ök építik többek között a pécsi növény­védő állomást is. Az ötödik: a községi tanács létrehozta, bő­vítette költségvetési üzemét, — félszáz embernek adva ezzel helyben munkalehetőséget. Ta­taroznak, felújítanak. A hato­dik: az ÁFÉSZ a múlt év má­sodik felében üzembe helyezte műanyagüzemét, — dobozokat, kannákat gyártanak, — ide is kellett a munkáskéz. Nem ország-világot megren­dítő létesítmények ezek, de a sok kicsi sokra megy és mind­ezek együtt már jelentős „fel­futást adtak” — mondják a község vezetői. Ha az új mun­kaalkalmakhoz, az új lakások Kommunista műszak az EDÜ-beu SASD építéséhez hozzászámítjuk, hogy a kereskedelmi hálózat az ÁFÉSZ-nek a közeljövőben meg­nyíló mintegy 1000 négyzetmé­ternyi új üzletházával jelentő­sen bővül, akkor a már ko­rábbi „állóvíz" helyzet helyett mind több „fantáziát” lehet ta­lálni a község jelenében, jö­vőjében. Sásd arculatát nem lehet vizsgálni anélkül, hogy számí­tásba ne vegyük azt a szín- vonalbeli növekedést, amelyet új és valóban szép általános is­kolájuk jelent. Sásdon és a csatolt községekben összesen közel 80 pedagógus dolgozik, — munkájuk meghatározza a szellemi megpezsdülést is. Az egyműszakos oktatás tavaly szeptemberi bevezetése óta újabb jelentős eredményeket „könyvelhetnek el". A bizonyító, számos szép példa közül az egyik: az általános iskola nyol­cadik osztályos tanulóinak me­gyei versenyén a sásdiak há­rom tantárgyból az élen vé­geztek, öt tantárgyból pedig az első helyek egyikét szerez­ték meg. A tanulók és a pe­dagógusok közös munkájának eredménye ez. Méltán büsz­kélkedhetnek vele. Az anyagiakban, erkölcsiek­ben, szellemiekben gyarapodó Sásd sem mentes a gondok­tól. Ezek közül a bölcsőde, óvoda, és a napközi jelentke­zik az első helyen. A jelenleg harminc fős bölcsőde már szűk­nek bizonyul, legalább ötven fősre kellene bővíteni. Az óvo­dába sem tudták felvenni va­lamennyi „jelentkezőt”, A bő­vítés jelentős anyagi áldozatok árán megoldható lenne, — a gond az újonnan munkába- lépő személyzet bére körül je­lentkezik. A szükséges bérala­pot — pillanatnyilag ez a hely­zet, — nem tudják honnan „előteremteni". Évente mintegy másfélszázezer forintra lenne szükség a bővítés utón belépő új személyzet bérének kifizeté­sére és az ehhez kapcsolódó költségek fedezésére". Beszél­gettünk erről a sásdi különböző intézmények vezetőivel — mond­ja a községi tanács elnöke. — Azzal, hogy az óvoda bő­vítésére és újabb személyzet munkóbaállítására szükség van, — egyetértenek. Eddig eljutot­tunk, De ez kevés. Az egyetér­tésen túl anyagiakra is szükség van. Ki, menyit tud felajánla­ni? — erre a kérdésre kellene most már választ kapni. Tud­juk, hogy a pénznek sok helye van, — valami megoldást még­is keresnünk kell”. Válaszra vá­ró kérdés akad más is. Az is­kola napköziben jelenleg 120 gyereket tudnak elhelyezni, — az igény ennek a kétszerese. Ennek kielégítéséhez már a fo­rintok milliói kellenek. Úgy van ez a nagyközség, mint a gyorsan fejlődő, növe­kedő kamaszgyerek. Amikor hirtelen nőni kezd, minden ru­hája kicsinek, szűknek bizonyul. Egyszerre kellene új cipő, új ruha, — és a ma még meg­felelő méretű, holnapra már kicsi. A község gyarapodása magával „húz” számos, koráb­ban kevésbé jelentkező egyéb gondot is. Megnőtt a különböző szolgáltatások iránti igény is. Hiány van férfiruha szabóból, a cipőjavító szolgáltatásból, a lakáskarbantartás sem megol­dott. A háztartási kisgépek ja­vítására is nagy az igény. Ezek is válaszra váró kérdések. Jártam a község utcáit és közben arra a kérdésre keres­tem a választ: szeretik ezt a községet lakóik? Mi bizonyítja, hogy az emberek otthonuknak és nemcsak lakóhelyüknek érzik községüket. A kiültetett 800 gömbakác és a sokszáz tő ró­zsa már jelez ragaszkodást. Törpevízművet létesítettek, az utcák döntő többségében víz­vezeték van. Az egyik utcában a víz bevezetését néhány lakó — a költségek .miatt — ellenez­te, így aztán meghiúsult. Évek­kel ezelőtt történt ez. Nemrég az „ellenkezők" jelentkeztek: már ők is kérték a „vizesítést”. „Igen óm, csakhogy most drá­gábba kerül, mint akkor" — kapták a választ. „Nem baj, megfizetjük" — mondták. Vál­lalták a plusz költséget is. Je­lent-e ez ragaszkodást, szem­léletbeli változást, jobb otthon­érzést? Megnőtt a sásdi ingat­lanok óra. „Nemrég Dombóvá­ron kínáltak egy házat — mondta egy sásdi ember, aki­vel beszélgettem. — Két szoba, konyha az is, az épület állaga is az enyémhez hasonló, a kert is csaknem azonos nagyságú. Cseréljük el egy az egybe, — kaptam az ajánlatot. Ha hiszi, ha nem, kinevettem, Pedig »városi« cserét csinálhattam volna. Nem mondom, ha négy­öt évvel ezelőtt kapom ezt az ajánlatot, talán elfogadom. De most?” Úgy vélem, hogy ezek­ből a „jelekből” már sejthető: az emberek mind jobban ra­gaszkodnak községükhöz, ott­hon érzik magukat. Garay Ferenc Tegnap hajnalban több mint háromszázan gyülekeztek az üzembe induló autóbuszok megállóiban: szabad szombat ellenére műszakra mentek az Ércdúsító Üzem munkásai. A KISZ kezdeményezésére május hónapot termelési hónappá nyilvánították, melynek keretén belül tegnap a szocialista bri­gádok tagjai, a fiatalok, akik a technológián dolgoznak, esi- j j nosították az üzem parkosított j területét. Egyébként a tegnapi | társadalmi műszak a második volt e hónapban: két hete a karbantartók dolgoztak, több mint százan. A májusi termelési hónap eredményeit június első napjaiban értékeli az üzem KISZ csúcsvezetősége és a gazdasági vezetők. Az értéke­lés során figyelembe veszik az üzem májusi termelési eredmé­nyeit, az eredménynövelés és a tervteljesítés érdekében tett in­tézkedéseket. Szentlőrinc pécsi oldalán városias jellegű új lakótelep épül. A lakások túlnyomó többségét a Pécsi Ércbánya Vállalat dol­gozói lakják. „Diákok a IV. ötéves tervért" Értékelték az akció eddigi eredményeit Tavaly hirdette meg a KISZ központi Bizottsága a „Diákok a IV. ötéves tervért” akciót, az­zal a céllal, hogy az egyetemi és főiskolai hallgatók számuk­ra és a társadalom számára egyaránt hasznos szakmai tár­sadalmi munkát végezzenek. Az akcióhoz szinte minden egye­tem és főiskola csatlakozott, így a Pécsi Tanárképző Főisko­la is. A főiskola KISZ Bizottsá­ga az akció keretében együtt­működési szerződést kötött a Városi Tanáccsal és a Főiskola Gyakorló Iskolájával. Kivételes engedéllyel Óvodai felvételek júniusban Á ház dísze a szép kerítés! Május 10-től június 10-ig 0L árengedménnyel kerítésvásár a telepeken ÍZLÉSES KIVITEL, NAGY VÁLASZTÉK! Pécsett is a nagyütemű óvo­dafejlesztés alig-alig érheti utol a gyermekszaporulatot, meg a város nyugati felének kisgyermek-lélekszámút. Különö­sen akkor nem, ha — amint lát­szik — a Szigeti úti óvoda épít­kezése bizony igen lassan ha­lad. Pedig ezt az intézményt már tavaly át kellett volna' adni a gyerekeknek. A város műve­lődésügyi szervei — lehetősé­geik határán belül — igyekez­nek persze segíteni a gyere­keken és a szülőkön. Ez a se­gítség most egy új formában nyilvánul meg: előre hozzák az óvodai felvétel időpontját. Fenyvesi Mihálynéval, Pécs vá­ros óvodai felügyelőjével beszél­tünk erről tegnap: — Megjött a kivételes enge­dély, amelyért mór hónapok óta harcolunk — mondotta. — Az óvodai rendtartás értelmében ugyanis a felvétel ideje szep­tember. De olyan városban, mint Pécs, ahol kevés a hely az óvodákban, sok kisgyereket kell a jelentkezők közül kihagynunk. A szülők tehát szeptemberig bi­zonytalanságban élnek, mert munkahelyi és egyéb gondok szakadhatnak rájuk, ha nem veszik fel a gyereküket. Ezer. kívül az óvodai nevelőmunkát is zavarja, hogy a fellebbezé­sek következtében néha még október végén is bekerül egy- egy kisgyerek, aki a többitől lemaradva kezdi a nevelési évet. Ezért most kivételes en­gedélyt kértünk és kaptunk a felvétel előbbre hozására, Pécs város területére. — Hogyan változik tehát a felvétel ideje? — Június 1. és 6. között kell az óvodákban jelentkezni. Utá­na, 7-én már megkezdik a mun­kát a felvételi bizottságok, méghozzá gyors ütemben, úc,,, hogy a fellebbezéssel együtt a felvétel minden munkáját jú­nius 15-ig be is fejezzük. A bi­zottság ugyanis a döntés ered­ményét azonnal kifüggeszti az óvodákban, s azonnal lehet és kell fellebbezni. — Kinek a gyermeke számít­hat elsősorban felvételre? — A sorban legelőre vesz- szük a sokgyermekeseket, te­hát azoknak a szülőknek a gyermekeit, akiknek három, vagy ennél több gyermekük van. Utána következnek azok a kisgyermekek, akiket csak egy szülő, vagy csak az anya, vagy csak az apa nevel. A rangsor­ban harmadik helyen vannak az ötévesek, pontosabban azok a gyerekek, akik 1973 őszén men­nek iskolába, mert ezeknek pz előkészítése fontos pedagógiai érdek. E három csoportba tar­tozó gyerekeknek van a legtöbb esélyük a felvételre. F. D. Az együttműködés és az ak­ció első évének eredményeit, tapasztalatait beszélték meg tegnap délelőtt a főiskolán azon a nagygyűlésen, melyre meghívták a Városi Tanács és az érdekelt iskolák képviselőit, igazgatóit is. Németh Anna, a főiskola KISZ Bizottságának társadalmi munka felelőse számolt be o „Diákok a IV. ötéves tervért” akció eddigi eredményeiről. Elmondta, hogy a főiskolások 28 iskolában végeztek ebben az esztendőben szakmai társadal­mi munkát. Általános iskolák­ban, középiskolákban, kollégiu­mokban dolgoztak, s tevéke­nyen kivették részüket a külön­böző szakkörök, napközik, út­törőcsapatok munkájából. Töb­bek között segítették a hátrá­nyos helyzetű tanulók felkészü­lését, korrepetálását, gyakorla­ti ismeretek oktatására alkal­mas műhelyt rendeztek be a kertvárosi iskolában, s más, hasonló tevékenységet végez­tek. Az ilyen jellegű szakmai tár­sadalmi munka egyaránt hasz­nos az iskolák, a tanulóifjúság számára és a hallgatók számá­ra. A főiskolások ilymódon meg­ismerik az iskolai élet, jövendő munkájuk minden területét, nagy segítséget kapnak a fő­iskolai munkájukhoz, gyakorló tanításaikhoz is. A gyűlés végén Kabar Ferenc, a Városi Tanács művelődési osztályának helyettes vezetője és Komlódi József, a Gyakorló Iskola úttörőcsapatának veze­tője könyv- és okleveljutalma- kat adott át a társadalmi mun­kaakcióban legeredményeseb­ben dolgozó főiskolásoknak. A Mecsekvidélri Vendéglátó Vállalat Újmccsekaljai Építők konyhá­jában nrponía ÍC0 adag reggelit, délben négyféle, összesen 2000 CÍ::g ebédet, este pedig 50Ó adag va sorát főznek. A nagy- mennyríjű éle! tetemes részét gépkocsikkal szállítják el a külön­böző munkahelyekre, a dolgo ók részére. Penge — Supernova Időszerűségét annak a más­fél órás előadásnak — ame­lyet végighallgattam — az ad­ta, hogy néhány napon belül megjelenik a boltokban a Su­pernova borotvapenge. Mit mondjak? Magam sem hittem volna — hogy a Fővárosi Fi­nommechanikai Vállalat tőmér­nökének jóvoltából — értesül­hetünk a borotvapenge ,,kis" történetéről, gyártásának bo­nyolultságáról, kísérletekről, eredményekről. . súlyos dol­lárösszegekről —, mindezt a tisztelt íériinépség érdekében. Mert hiszen — mondhatnánk — bagatell dolog a „zsilett­penge". Azt mondják, hogy a világon először az USÁ-ban gyártottak pengét — a századforduló ide­jén — pontosan akkor, amikor mái eltűnőben volt a szakáll és baiuszviselet. Annak idején szénacél-alapanyagból állítot­ták elő a pengét, ez úgy- ahogy meg is telelt, míg aztán 1930 körül — szintén az ame­rikaiak — már krómacélból gyártották. Ez már éliartóbb volt, és ami lényeges: nem rozsdásodott. Akármilyen furán hangzik, de a rakétatechnika hihetetlen gyors fejlesztése — amely „megszülte" a teflont — való­ban forradalmasította egy ilyen hétköznapi használati cikk gyártását is, mint amilyen a borotvapenge. A hazai ipar elég hosszú ideig kénytelen volt rosszabb minőségű pengéket előállítani. 1967-ben aztán — többek kö­zött a sajtóbírálat hatására is — amelyet az ipar egyébként jogosnak tartott — bizonyos felsőbb szervek kinyitották er­szényüket ... Mert pénz nél­kül ugye, még „zsilettet" sem lehet — kifogástalan minőség­ben — gyártani. Hogy milyen drága mulatság ez, — csak egyetlen tényt elég felhozni. A Fővárosi Finommechanikai Vállalat több nyugati cég kö­zül a világhírű Willkinson társa­ságtól is kapott árajánlatot gé­pek beszerzésére. Az összeg: egymillió dollár! Részleteseb­ben: 400 ezer dollár lett volna a gépsor ára és külön 600 ezer a gyártástechnológia. Sokkal kedvezőbb ajánlat érkezett a Söllingen cégtől, és még ked­vezőbb a másik angol Perma Sharktól. Dönteni kellett: im­port útján — kemény valutáért — szerezzük be a pengét és a gyártásról végérvényesen leáll a hazai ipar. Vagy: maradunk a régi gépek és a hagyomá­nyos technológia mellett — rossz termékek kibocsájtásával. Vagy: gépet vásárolunk. Ez a legolcsóbb megoldás. Múlt év őszén megérkezett a — nyolc köszörűs — gépsor, amelynek hossza — közbevető- leg — 18 méter... Megvásá­rolták a tellonozó gépet, „po­tom" 30 ezer dollárért. Ma már a majdnem legmodernebb el­járással készül a Supernova, amely rövidesen a fogyasztó elé kerül. Itthon is kellett kí­sérletezni, például a Budapesti Műszaki Egyetem egyik munka- közössége a Super befogóké­szülék helyes szögarány kiala­kítását produkálta. A teflon­anyag — amelyet a pengeélre szórnak, lecsökkenti a borot­válkozásnál történő súrlódó- erőt, a penge tulajdonképpen siklik a bőrön, tehát használa­ta fájdalommentes, amellett, hogy védi a penge élét. A tesztvizsgálatok kimutatták, hogy a Willkinsonnal 16 alka­lommal lehet borotválkozni minden különösebb penge­minőségromlás nélkül, a Super- novával több mint 12 alkalom­mal. A többi — forgalomban lévő penge — használati ideje jóval 12 alatt van... Jha! És még egyet! A borot­vapengék használhatóságát egy sor szubjektum is befolyá­solja. Például — lehet a világ legjobb pengéje — másként hat a bőrre nyáron, másként télen, sőt — bebizonyított tény — hogy alkoholfogyasztás után közvetlenül lebonyolított borot­válkozás semmiképpen nem használ sem a bőrnek, sem a pengének ... Persze nem úgy képzelendő el, hogy a borkö­vek kicsorbítják a penge élét. A tudomány — a jelenséget — egészen másként magyaráz­za.. . Mindenesetre — tanul­ságképpen — jobb inkább nem borotválkozni.,, R. F.

Next

/
Thumbnails
Contents