Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-12 / 110. szám
/ 1972. május 12. DUNANTÜLI NAPLÓ Ötéves a Szénbányák szervezési osztálya Hatékonyságnövelés—pénz nélkül Ember nincs, s a pénzünk is kevés. A belső tartalékok feltárása, a rendelkezésre álló eszközök lehető legtökéletesebb kihasználása, az emberek alkotó kedvének kibonta tartatása — egyszóval: a jó üzem- és munkaszervezés ma létkérdés. A párt Központi Bizottságának múlt év decemberi — e témával kapcsolatos — határozata óta rendkivül figyelemre méltóak is a változások, az igazság azonban az, hogy még mindig csak az út elején járunk. Egyebek mellett a tapasztalatok hiányoznak, a vállalatok többségénél ugyanis még a megfelelő szervezetek sem épültek ki. Baranya megyében a Mecseki Szénbányák hívta életre elsőként üzem- és munkaszervezési csoportját — még 1965-ben. — 1967-től külön osztály foglalkozik a szervezési feladatok megoldásával. Milyen tapasztalatokat hozott az elmúlt öt év? S mi az, ami megoldásra vár? Összevonások, új üzemek Az üzem- és munkaszervezői tevékenység általában nem produkál látványos változásokat, ezt a tevékenységet a folyamatosság és az apró változtatások sokasága jellemzi, a Mecseki Szénbányák szervezési osztályának első öt éve azonban. e tekintetben rendhagyónak bizonyult.- Ebben az időszakban új üzemek születtek, másokat ösz- szevontunk — mondja Tóth Tibor, az osztály vezetője —. az új gazdasági mechanizmus ugyanis nemcsak új vezetői stílust, de új szervezeti felállást is követelt tőlünk. 'A szakosodásban rejlő gazdasági előnyök kihasználása céljából, a szállítási tevékenység fejlesztése érdekében önálló gépkocsi üzemet hoztunk létre. A már korábban megkezdett koncentrációs folyamat keretében — a rendelkezésre álló munkaerő racionálisabb kihasználása és az állandó költségek további csökkentése érdekében —, összevontuk Pécsbánya és Szabolcs bányaüzemeket. Ugyancsak ösz- szevontuk a szászvári bányát és a nagymányoki brikettüze- met. Az előző az utóbbi számára termel; az érdekazonosság és egymásrautaltság tehát nyilvánvaló. Vagy. A komlói Kossuth-bányáról leválasztottuk a Gépüzemet, s önállósítottuk, központi gépüzemi feladatokkal. Eddig minden bányánál voltak gépjavítóüzemek. Ez párhuzamosságokat eredményezett. Mindenütt álltak félig vagy alig kihasznált gépek, mindenütt gyűjtötték a tartalékalkot- részeket, mindenütt tároltak tarStatiszfikust azonnali belépéssel felveszünk DÉL-DUNÁNTÚLI „MÉH” V. Pécs, Doktor S. u. 14. sz. Jelentkezés a főkönyvelőnél. talékgépeket. A Központi Gépüzem életrehívásával egyidöben bevezették a cseregépes javítási rendszert: azaz, aki lead egy meghibásodott gépet, azonnal kap egy üzemképeset. A központi üzem lehetővé teszi a legmodernebb gépek felállítását, a szalagszerű javítás bevezetését, s az emberek megfelelő képzését, specializálását. Az első tehát a megfelelő keretek létrehozása volt. A változtatások szükségességét természetesen felismerni köny- nyebb, mint a változtatásokat realizálni. A Szénbányák szei- vezési osztályának egyik legalapvetőbb tapasztalata az elmúlt öt év gyakorlata alapján: megfelelő előkészítés nélkül a legjobb ötlet is elvetél. A változásoktól általában mindenki fél — a megszokás, a „biztonságérzet” igénylése a legjobb szándékú elképzeléssel szemben is reakciókat válthat ki, ha nem sikerül időben és nagyon széles körben olyan érzéseket kelteni, hogy „ezt mi akartuk így”Elektronikus adatfeldolgozás Az anyag- és állóeszközgazdálkodás korszerűsítése érdekében a Mecseki Szénbányák már évekkel ezelőtt szerződést kötött a Számítástechnikai és Ugyvitelszervezési Vállalattal. A gépi adatfeldolgozás naprakésszé tette a gazdasági vezetők információit, s ez megalapozottabbá tette az új beszerzésekkel kapcsolatos döntéseket. A vállalati információs rendszer korszerűsítése egyébként az üzemszervező munka egyik legégetőbb kérdése napjainkban. — A NIM Ipargazdasági és üzemszervezési Intézete bevonásával kísérleteket kezdtünk Vasas-bányán — mondja Tóth Tibor. — Kísérleteink célja olyan információs rendszer kialakítása, mely lehetővé teszi számítógépek alkalmazását a vállalatirányítás szintjén. Tizenhat- ezer ember, több milliárdos állóeszköz-állomány és rendkívül változékony termelési viszoNem csak a MÁV ügye nyok mellett az elektronika alkalmazása nemcsak kívánatos, de elkerülhetetlen is . . . Melyek azok a kérdések, melyek megoldása pillanatnyilag a legégetőbb? — A vállalati irányítószerve- zet működésére ma még gyakran jellemző a párhuzamosság, az üresjárat. Áz igaigatóság és az üzemelt kapcsolata még mindig nem kielégítő, s ugyanez mondható el az üzemek egymásközti kapcsolatáról is. Vagy itt van egy másik kérdes- komplexum. Jól gazdálkodunk e a rendelkezésünkre ólló szellemi kapacitással? Ott dolgoz^ nak-e mérnökeink, ahol dolgozniuk kell? Nagyon fontos vállalatunk hatékonyságának növelése szempontjából, hogy sikerül-e javítanunk a produktív és inproduktiv műszakok arányát. Egyszóval: osztályunk most már a kevésbé látványos, de lényeges kérdések megoldásán dolgozik. Alapelvünk: állandóan változnak a körülmények, állandóan fejlődniük kell tehát a módszereknek, eszközöknek is. A közeljövő feladatai A Mecseki Szénbányák IV. ötéves terve természetesen a szervezési osztály számára is törvény. Az osztály legfőbb feh adata a vállalati célkitűzések realizálásának segítése. — Kettős célt tűztünk magunk elé. Az egyik: tovább gyorsítani a termelékenység növekedésének ütemét. S a másik: folyamatosan javítani a vállalati légkört. E két cél elérése érdekében egyrészt a műszaki fejlesztés hatékonyságát kell növelni, másrészt tovább kell emelnünk a vezetés színvonalát. Mindenekelőtt középszinten kell jelentős változásokat elérnünk. E rendkívül bonyolult és jelentős feladatok megoldása érdekében az üzemekben is kiépítjük az üzem- és munka- szervezési csoportokat. Ez idő szerint, igazgatóságunkon 13, az üzemekben 14 szakember foglalkozik üzemszervezési kérdésekkel — nagyon világosan látjuk azonban, hogy a szervezési szolgálat kiépítése nem jelent egyet a szervezési feladatok néhány emberre való átruházásával. A gazdasági vezetés, a párt- és tömegszervezetek, a szocialista brigádmozgalom és az egyes emberek — legyenek bármilyen beosztásban is —, alkotókedvének kibontakoztatása nélkül a legjobb szakemberekből álló szervezet se juthat messzire . . . B. S. Az Újmecsekaljol 506-os Ipari Szakmunkásképző Intézetben négy szakmában — festő, építő, ács és parkettázó — 730 gyerek tanult. Az ipari tanulók —, akik nem tanulnak tovább — három év után szakmunkás-bizonyítvánnyal kerülnek az iparba. A képen: Cs. Nagy András szaktanár a hagyományos építkezés módját magyarázza makett segítségével a jövő szakembereinek. Erb János felvétele Értékesítési nehézségek a Porcelángyárban Eíüzem-címes, gondokkal terhes esztendő Az utóbbi években egyenletesén fejlődő, javuló gazdasági eredményeket felmutató Pécsi Porcelángyár — 1970 ben 17,5 millió, 1971-ben 22,5 millió forint nyereséget értek el, az elmúlt évben 7,71 százalékos bérfejlesztést valósitottak meg — az idén nem éppen könnyű esztendőt morzsol. Ä rekonstrukció A Porcelángyár ez évben értékesítési gondokkal küzd. Ráadásul bizonytalan, a már biztosnak ítélt (kész tervek pihennek a fiókokban, sőt megérkeztek már az első gépszállítmányok is Pécsre) rekonstrukció, amelynek megvalósulása esetén sokkal nehezebben kerülne a gyár a mostanihoz hasonló helyzetbe. Tulajdonképpen ez is a gyár gondjainak sarkalatos pontja — termékeit ugyanis elég nagy költséggel állítja elő, s a korszerűségben is egyre nehezebben állja a versenyt. A tervezett 500 milliós rekonstrukció lenne hivatott a termelés korszerűsítésére. Nos a beruházás nagyon vontatottan halad, az új beruházási rendelkezések következtében egyelőre senki sem tud biztatót mondani a folytatásról. A beruházási korlátozások a piac oldaláról is problémát okoznak a Porcelángyárban. A nagyobb üzletfeleik az ez évi igényeiket várhatóan csökkenteni fogják. Mérséklődött az érdeklődés a nagyfeszültségű szigetelők, a kályhacsempe és pi- rogránit burkolólapok iránt. (Le- | álltak a középületek, irodaházak beruházásai, a lakóépületek költsége pedig annyira behatárolt, hogy a tervezők nemigen képesek a burkolólapok árával terhelni az amúgyis szűkös költségvetést. Pedig már a második tatarozás, festés behozná a száz évig is időt álló pirogránit burkolólapok költségét.) Konjunktúra az edénypiacon Ugyancsak értékesítési gondok mutatkoznak az autóbiztosíték piacon. Az Autóker az első negyedévben 1,5 millió darabos megrendelést visszavont. Szűkült az ellenállás-testek piaca — általában 3—4 évenként periodikusan megismétlődik ez a jelenség. A Porcelángyár gondjai azonban korántsem merülnek ki a piaci problémákban. A porcelánedények iránt ugyanis váratlanul megnőtt a kereslet — jelenlegi felkészültségükkel azonban nem tudják az igényeket kielégíteni. Néhány éve, amikor a hódmezővásárhelyi gyár felépült, a szigetelő-gyártó kapacitásukat növelték az edény- gyártás kárára. Most hirtelen visszaállni a műszaki problémák és bér-kihatások miatt nehéz feladat, bár az utóbbi időben máris több munkást átcsoportosítottak az edénygyártáshoz. Érdemes feljegyezni, hogy mekkora kereslet van a dísztárgyak és edények iránt. Az else negyedévben 1,8 millió forinttal többet értékesítettek, min 1971 hasonló időszakában. A bajokat még tetézi, hog- az első negyedévben az ex portból származó bevételük i: csökkent, méghozzá olyan tér mékek esetében, melyeknél ka pacitás is és megrendelés i: van. Negyvenötezer rubeles rá mán export-szállítmányt nen képesek útnak indítani, mert < már elkészült függőszigetelőkr< a Soproni Vasöntöde késlekedil a szükséges szigetelősapkái szállításával. Mit lehet tenni? ölhetett kezekkel ülni semmi képpen. Jól tudják ezt a Porcé lángyárban, dehát lehetőségeil nagyon is szűkreszabottak. t beruházások számának növeke désétől várni a konjunktúrá öngyilkosság lenne. A rekonst rukció igaz lehetővé teszi majd hogy olcsóbban, korszerűbl termékeket állítsanak elő, s ez zel itthon, esetleg külföldön i: versenyképesek legyenek. Dehát a rekonstrukcióra vá rás, időveszteség. A Porcelán gyár igazgatója szerint a pilla natnyi helyzet, az év végére po zitív értelemben teljesen meg változik — a nehézségek eile nére is sikeresen fogják zárn az 1972-es esztendőt. De hó addig még sok tennivaló van s másra mint saját erejükre eszükre nemigen számíthatnak A gyár kiváló műszaki szakem hereinek a jövőben kiváló ke reskedőkké is kell válniuk. En nek első jelei máris tapasztal hatók: elhatározták, hogy önál ló piackutató csoportot szervez nek. 1971-ben a pécsi szigete löket hat kiállításon mutatta tx a TRANSELEKTRÓ. Ezenkívül a eszéki, zágrábi és pécsi vására kon, valamint a BNV-n mutat ták be a gyár termékeit. Idei kétszer ennyin kellene. A nagy világ vásárain személyesen kel lene reklámozni a pécsi termé keket. Szerencsére a Porcelángyár ban már az ötleteknél jónéhán területen előbbre járnak. Mo zaik-szemcsét csak mázast igé nyelnek — máris felkészültek < mázas gyártására. A másodi, félévben szebb, minőségűéi jobb porcelánedényt készítene — s ami a legfontosabb 40 tonnával többet, mint 1971-bér Nehéz esztendő előtt állana annyi bizonyos, mint ahogy a is kétségtelen, hogy van a Pé esi Porcelángyárban annyi belsi tartalék — szellemi és fizika egyaránt —, mellyel megköze üthetik múlt évi eredményeikéi Lombosi Jenő MÁV-V0LÁN komplex brigádok Mintegy harmincmillió forint a rakodás gépesítésére A százhuszonöt éves vosút rekordot állított fel tavaly: száztizennyolcmillió tonna árut fuvarozott vonalain. Tehát jó évet zárt a MÁV. Ebből az eredményből a MÁV Pécsi Igazgatósága is arányosan kivette részét. Az Igazgatóság területén húsz százalékkal nőttek a kő és kavics szállítmányok, több tűzifát. homokot és salakot szállítottak. Hét százalékkal nőtt a szállított vasérc mennyisége is. Ugyanakkor több, mint tizennégy százalékkal kevesebb szenet továbbítottak, de nőtt a korszerű tüzelőanyagok, köztük az olajszállítás mennyisége. A MÁV üzleti kapcsolatai szerteágazók. A VOLÁN vállalatok nagy szerepet játszanak a küldemények házhoz fuvarozásában: a pécsi igazgatóság felületén öt VOLÁN vállalat működik közre az áru szállításában. Ezek a kapcsolatok két évtizedes múltra tekintenek vissza, melyek egyre inkább elmélyülnek. Ezt mi sem bizonyítja jobban, hogy ma harminc állomáson VOLAN-MÁV komplex brigádok végzik a küldemények továbbítását. A brigádok egymással versenyben vannak és évente értékelik munkájukat. Á VOLÁ.N vállalatok az elmúlt években gépesítették a „szóróvasérc kerül átrakásra a vasúti kocsikba: innen a néhány kilométerre lévő Dunai Vasműbe fut tovább a szállítmány. A szabad szombatok növekedésével csökkent a hétvégi rakodás, mely a hétközi teljesítmények hatvan százalékát jelenti. Egyes vállalatok főleg a { munkaerő és munkabér gondok j miatt kevesebbet rakodnak j szombaton és vasárnap. A hét- ; végi rakodás egyre nehezebbé válik, több vállalat elzárkózik a Hétvégi munka elöl. holott hosz- j szobb rakodási időt .biztosít a vasút ezeken a napokon. A fu- j varozási verseny és annak kul- I turáltsága mindinkább megköveteli azt, hogy a vasút különböző kedvezményeket nyújtson. Ezek közé tartozik az évek óta alkalmazott fuvardíj kedvezmény az első negyedévben, melyet egyes építési anyagodra adott a vasút. így tizenhat vállalattal kötött ilyen megállapodást: a kifizetett vsszatérités j megközelíti az ötszázezer forin- | tot az első negyedévben. í dó" áruk kirakását. Nem ilyen kedvező a helyzet a bútorok, zsákos áruk, ládák mozgatása esetében: a rakodást még ma is zömmel kézi erővel végzik. A megoldás a rakodólapos áru- szállítás nagyobb mérvű elterjedése lenne: persze ehhez valamennyi szállíttató összefogása szüksége^. A fuvaroztató vállalatok érdeke, hogy a küldeménnyel minél kevesebb qondja legyen. Ezt a célt szolgálja a múlt év nyarán beindított szállítási lánc, ugyanis Kaposváron folyik ilyen irányú kísérlet s az eddigi tapasztalatok biztatóak, de több módosító intézkedésre van szükség a lánc működésének javítása érdekében, MÁV—MAHART üzleti kapcsolat két helyen alakult ki. Mohácson a Dunán délről érkező cementküldeményeket valamint az északról érkező műtrágyát vasúti kocsikba rakják, majd így szállítják tovább a megrendelők részére. A másik átrakodó hely Dunaújváros kikötő. ahol nagy mennyiségű A rakodási idő további csökkentése érdekében tavaly év elején a Gazdasági Bizottság egyetértésével a pénzügyminiszter engedélyezte, hogy a befizetett kocsiálláspénzekből azok a vállalatok, melyek gépesítik a rakodást, visszatérítést kapjanak. így a befizetett összegek fele visszatérülhet a vállalatokhoz, ! melyet aztán gépesítésre hasz- j nálnak fel. A képzett rakodás- j fejlesztési alapból a múlt évben j a Pécsi MÁV laazgatóság mint- j egy harmincmillió forintot fizetett ki a vállalatok részére. A Pécs—Szekszárdi TÖZÉP Vállalat mintegy másfélmillióval részesedett, míg az Állami Építőipari Vállalat közel hárommillió forint támogatásban részesült. Ezenkívül még egy tucat vállalat kapott százezreket, vagy | milliókat. A másfél éve érvénybe lépett GB határozat jól segítette a kocsik gyorsabb kirakását. Ennek következtében tavaly a késve kirakott kocsik szá- i ma az elmúlt évinek csupán 67 j százaléka volt. Hasonlóan ala- 1 kult a kifizetett kocsiálláspénzek összege is: ez az 1970 évinek mintegy 56 százaléka. Több tényező segítette a vasút munkáját az 1971-es évben. Ezek közül csupán néhányat említünk: számos nagyteljesítményű Diesel-mozdonyt kaptak, így a forgalom tovább gyorsult. A négytengelyes kocsik száma tovább nőtt, megjelentek a konténervonatok, egyes vonalakat korszerűsítették, vagy éppen most folyik felújításuk. Az áru- j fuvarozást gyorsítja az is, hogy ; egyre több irányvonat közieke- , dik: a továbbított áruk több \ mint ötven százalékát irányVb- I natokkal szállították. Előnye az, 1 hogy a szállítmányok előbb ér- - keznek megrendelőikhez. ! Az említettek nem jelentik j j azt, hogy a vasút nem tervez | további lépéseket ez évben az üzleti tevékenység szélesítésére, a szállítás korszerűsítésére és I a kultúráltság növelése érdeké- j ben. A feladatok között szerepel a gazdaságtalan és gyenge- I forgalmú vonalak körültekintő I megszüntetése, a közepes, illet- I ve nagyszállítótartályos forgalom beindítása. Segíteni kívánják a fuvaroztatókat a rakodás gépesítésében, a rakodólapos áruszállítás minél nagyobb arányú elterjesztésében, Salamon Gyula k 1
