Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-10 / 108. szám

1972, május 10, DUNANTOU NAPLÓ Ülést tartott a Dombóvári Tanács végrehajtó bizottsága Napirenden: a balesetmentes közlekedés Baranya megyei élelmiszer- ipari dolgozóinak munkabizton­sági és baleseti helyzetének olakulásáról, valamint az üzem és munkaegészségügyi, illetve a táppénzek százalékos alaku­lásáról tartott tegnap ankétot az ÉDOSZ Baranya megyei Bi­zottsága a Szigetvári Konzerv­gyárban. A megbeszélésen részt vettek az élelmiszeripari válla­latok főmérnökei, a biztonsági megbízottak és a szakszervezeti bizottságok munkavédelmi fe­lelősei, akik a tanácskozás után megtekintették a gyár új szo­ciális létesítményeit. * A Postások Szakszerveze Pé­csi Postaigazgatósági Területi Szakszervezeti Tanácsa kibőví­tett ülésen számolt be a válasz­tott szakszervezeti szervezet 1972. év első leiében végzett munkájáról. A tanácskozást Pé­csett a KPVDSZ Művelődési Otthonában tartották. * A Pécsi Közúti Építő Vállalat Kémes úti telepén tegnap dél­előtt üzemelés közben mutat­ták be a szakembereknek a vállalat új C—25-ös aszfaltke­verő berendezését, A gépet a vállalat a Városi Tanács hozzá­járulásával vásárolta meg. Az új aszfaltkeverő üzembe lépé­sével közel tizenöt százalékos termelés emelkedést várnak a szakemberek, mely minőségi ja­vulást is Jerént a hagyományos aszfaltgyártással szemben. és a városi bölcsőde tevékenysége Tegnap délelőtti ülésén Dom­bóvár Város Tanácsának Vég­rehajtó Bizottsága többek kö­zött a városi közlekedés prob­lémáiról is tárgyalt. A vb két jelentés alapján vitatta meg a balesetmentes közlekedés biztosításának további lehető­ségeit és a helyi közlekedés problémáit. A műszaki osztály és a városgazdálkodási, műsza­ki, kommunális bizottság jelen­tése azonos véleményt tükrö­zött. Az idén a város terüle­tén csökkent a balesetek szá­ma, amely részben a forga­lomszervezésnek, a megfelelő számban biztosított parkolóhe­lyeknek és a forgalomszerve­zéssel foglalkozó szakemberek munkájának köszönhető. A par­kolóhelyek kiépítésére tavaly a dombóvári tanács 80—85 ezer forintot költött. A parkírozóhe­lyek további kialakítása, a jövőben is fontos feladata a tanácsnak, amint erre a vb teg­napi határozata is felhívta a figyelmet. A balesetek számát emeli és a tanácsnak is nagy gondot okoz a város útjainak rossz állapota. A több mint 87 kilométer városi kezelésű útból 55 kilométer a belterületi, s eb­ből csak 16 kilométer van el­látva a különböző minőségű szilárd burkolattal. Április elsejével a VOLÁN beindította a 4-es számú autó­buszjáratot, amelyet egy hóna­pos próbaüzem után be is szüntetett. Harminc nap alatt csupán hetvenöt ember vette igénybe a buszt, ami , gyakor­latilag azt jelenti, hogy csak­nem mindig üresen közleke­dett. A Somogy megyei közsé­gek bekapcsolásának a város közlekedésébe viszont a várt­nál nagyobb sikere volt. Fő­ként az iskolások utazását könnyítette meg. A jövőben újabb járat indítására kerül sor Alsóheténybe. Ez az ellá­tatlan dombóvári városrészek közlekedésén is javítani fog. A másik napirendi pont a városi bölcsőde működésének vizsgálata volt. A szakigazga­tási szerv és az illetékes taná­csi társadalmi bizottság jelen­téseiből kiderült, hogy a hat­van személyes bölcsőde rend­kívül rossz, korszerűtlen körül­mények között működik. Az épület vakolata kívül-belül szin­te állandóan hullik. Az udvar kopár, a helyiségek, ahol a gyerekeket foglalkoztatják, nin­csenek ellátva meleg falburko­lattal. A felszerelés régi és hiányos. A télre tervezett fel­újítási, javítási munkák máig sem készültek el. A nyári meg­növekedőt^ gyereklétszámmal már nem lehet úgy megoldani a tatarozást, hogy a bölcsőde közben is üzemeljen. A vb határozatában gyors in­tézkedést ígért. Utasította a költségvetési üzem igazgatóját, hogy a felújítást soronkívül vé­geztesse el. A kulturális, egész­ségügyi, szociális bizottság ha­tározati javaslatában felhívta a figyelmet arra, hogy az óvodai akcióhoz hasonlóan társadalmi összefogásokkal kellene meg­oldani, hogy a negyedik öt­éves terv közepén felépítendő bölcsőde a jelenleg tervezett­nél több gyerek befogadására épüljön. A vb-ülés bejelentésekkel és interpellációkkal ért véget. Ihárosi Ibolya Óvjuk műemlékeinket! Értékelték az ÁFÉSZ-ek 197Í. évi tevékenységét Dr. Kovács Sándor: mérsékelni kell a beruházási feszültséget Tegnap délelőtt a MÉSZÖV székházéban értekezletet tartot­tak, amelyen megjelent dr. Nagy József, a Megyei Párt- bizottság titkára, dr. Kovács Sándor, a SZÖVOSZ elnök- helyettese, dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyette­se, Biró Sándor, a KPVDSZ Megye Bizottságának titkára, Jakabos Zoltánná a Megyei Ta­nács kereskedelmi osztályának vezetője, valamint a MÉSZÖV szakágazatainak képviselői. A jelenlévők meghallgatták Nagy Sándor, a MÉSZÖV elnö­ke jelentését, amely részletesen kiterjedt Baranya megye fo­gyasztási szövetkezeteinek 1971. évi tevékenységére. A beszá­moló tartalmazza továbbá a társadalmi, a mozgalmi, a szö­vetkezetpolitikai, valamint a gazdasági tevékenység terén elért eredményeket, az elkövet­kezendő idők teendőit, a fenn­Védjük a természetet l Kevés a zöldterület Pécsett Kedden délelőtt Pécsett tar­totta II. negyedévi ülését a Me­gyei Tanács mellett működő természetvédelmi, albizottság. Az ülésen vendégként részt vettek a természetvédelemmel csak részben foglalkozó szervek veze­tői is — és az együttműködés lehetőségeiről, konkrét formái­ról tárgyaltak. Szó esett — többek között — Baranya és Pécs fürdőkultúrájá­ról — arról, hogy bár Pécs szóm- szerint jól áll nyári fürdőkben, de egyetlen korszerű strandja sincs. Kevés a zöldterület Pé­csett, különösen a belvárosban és a város körül kellene több zöldövezet. A kirándulóhelyek, források környékének megóvása, szépíté­se a lakosság feladata is: köz­ügy. A városi természetvédelmi egyesület ezért pályázatot hir­det természetvédelmi tárgyú ta­nulmány megírására. A termé­szetvédelmi ülésen született ha­tározatokat, javaslatokat a me­gyei tanácsülés elé terjesztik. álló problémákat és nehézsé­geket. A jelentés elhangzása után az értekezlet résztvevői kérdé­seket intéztek a MÉSZÖV elnö­kéhez. Dr. Kovács Sándor a ke­reskedelmi, az ipari tevékenység okai felől, a takarmánytáp el­látásról, a legújabb beruházás­politika érvényesüléséről, a szö­vetkezeti lakások építésének helyzetéről, valamint a korszerű vezetés, illetve a szövetkezet- politikai elvek megvalósításáról érdeklődött, Dr. Nagy József a kérdések mellett beruházások koordinálása, az ésszerű fejlesz­tésekre, a rugalmasabb keres­kedelmi tevékenységre hívta fel a figyelmet. Dr. Földvári János annak a vizsgálatnak a tapasz­talatait ismertette, amelyet a közelmúltban fejezett be a Me­gyei Tanács a MÉSZÖV érdek- képviseleti funkciójának betöl­téséről. A SZÖVOSZ elnökhelyettese végezetül összefüggő értékelést mondott Baranya ÁFÉSZ-einek 1971. évi munkájáról, külön hangsúlyozta, hogy a népgaz­dasági érdekeknek megfelelően I csökkenteni kell a jelenleg fenn­álló beruházási feszültséget. Miklósvári Tibor j „Egyházi jellegű műemléke­ink állapota és védelmének megszervezése" szerepelt napi­renden, a Baranya megyei Ta­nács Műemléki- és Múzeumi al­bizottságának tegnap délelőtti ülésén, Meghívott vendégként részt vettek a megbeszélésen a görögkeleti, az izraelita, to­vábbá a katolikus és reformá­tus egyház vezető pécsi sze­mélyiségei. Az albizottság tit­kára, Szigetvári János tervező mérnök tartott nyitó előadást, majd Sándor Mária és Schő- nerné, Pusztai Ilona korrefe­rensek számoltak be több mű­emlék helyreállítási munkálatai­ról. A népi műemlékek számba­vételét dr. Tihanyi Csaba, a Városi Tanács építési osztályá­nak munkatársa ismertette. Az előadásokat színes dia-vetítés kísérte. A Műemléki Albizottság tevé­kenységét három pontban fog­lalta össze Szigetvári János. Az egyik a népi műemlékek ál­lapotának felmérése és a vele kapcsolatos feladatok végrehaj­tása. Utalt arra, hogy ezek a régi létesítmények szinte vég­érvényesen megszűnőben van­nak, ezért amit lehet, gondos helyreállítással meg kell men­teni, vagy marad a másik le­hetőség: fényképfelvételeken megőrizni. Pécset leszámítva 23 egy­házi jellegű műemlék található a megyében. Ezek'tulajdonkép­pen nemzeti kincsnek számíta­nak (például a márfai, mecsek- nádasdi, cserkuti templomok, vagy a siklósi várkápolna . . . stb.), megóvásukra rendelkezés­re állanak anyagi források. Ezeknek a műemlékeknek feltá­rása, felújítása — egyébként folyamatosan történik — másik feladata az albizottságnak. A harmadik: a megye kasté­lyainak, illetve a csatlakozó gazdasági épületek felmérése és — kellő szelektálás után — ezek rendbehozatala. Mindezeken túl, jelen pilla­natban a megyében található 183 műemlék-jellegű épületek — zömmel egyházi kézben lévő templomok, plébániák — meg­óvása o legsürgősebb tennivaló. Ehhez messzemenő segítséget vár az albizottság az egyházak helyi képviselőitől és a lakos­ságtól, amelyre egyébként mór több község szép példája is felemlíthető. Az albizottság a műemlékjellegű létesítmények­ről egy katasztert kíván össze­állítani még ebben az eszten­dőben, ■ feltüntetve az épületek jelenlegi állapotát is. Az érde­kelt községekből, városokból beérkező helyzetjelentések alap­ján aztán megállapítanak egy helyreállítási sorrendiséget. Mikor lehet szabadon átváltani a forintot? Ne legyünk türelmetlenek A forintot egyre reálisabban „jegyzik" o töltés országokban, a nyugati megítélések egyre közelebb állnak ö mi árfolyam­elképzeléseinkhez. De vajon mi­kor érkezünk el oda, amikor a forintot szabadon átválthatjuk más országok valutájára? Teg­nap délután a Technika Házá­ban, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportja ren­dezvényén, Üt a forint konver­tibilitásához címmel erről a kér­désről tartott előadást dr. Bács­kai Tamás, a Magyar Nemzeti Bank igazgatója. Szakkörökben tartja magát az a nézet - mondotta az elő­adó. hogy a forint megfelelő árfolyamok melletti szabad át­válthatóságának megteremtése általános gyógyír lenne a ma­gyar gazdaság minden problé­májára. Vagyis, hogy a konver­tibilitás csupa előnyös hatással járna. Nem így van. Előnvei mellett1 hátulütője is van. Ez persze nem azt jelenti, hogy ezért le kell mondani róla. De az előnyök mellett mérlegelni kell a hátrányokat is. Ha elér­tük a konvertibilitást, kalkulá­cióink világosabbak lesznek, könnyebben beleilleszkedünk a nemzetközi munkamegosztásba, ugyanakkor azonban csökken a gazdaságpolitikában (a szo­ciálpolitikában stb.) az akció­szabadság. Milyen történelmi előzmények­ből szűrhetünk le tapasztalato­kat? Dr. Bácskai Tamás a fej­lett nyugati országok példáját hozta fel. A nyugati világ még 1944-ben ült össze, hogy felvá­zolja a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jövőjét, s hogy a nemzetközi forgalom zavarta­lansága érdekében megteremt­sék az egyes országok pénzei­nek átválthatóságát. Erre csak 1958-ban került sor, az elhatá­rozástól a megvalósulásig te­hát 14 évnek kellett eltelnie. Nehéz volt az átállás a kétol­dalú kereskedelemről a többol­dalúra, hiszen ezekben az or­szágokban más-más árrendsze­rek alakultak ki, a legkülönbö­zőbb gazdaságpolitikák, az adók és o szubvenciók más-más rendszere volt érvényben. De Nyugat-Európában még így is j sokkal kisebbek voltak a gaz- I dasági különbségek az egyes országok között, mint a KGST országai közölt, ami könnyítette helyzetüket. Annak a gondolata, hogy bi­zonyos formájú konvertibilitásra áttérjünk, most van érlelődőben nálunk. Ez nem egy rövid folya­mat, megfelelő lépcsői vannak, nem szabad tehát türelmetlen­nek lennünk. A legfontosabb feltétel az eaves országok ár­arányainak egymáshoz való kö­zelítése. Mi e tekintetben ked­vező helyzetben vagyunk. Ma­gyarország megindult ezen az úton, igyekszünk a nemzetközi piac árarányaihoz közelíteni. Van azonban ennek egy másik oldala is. A közvélemény termé­szetszerűen nem szívesen fo­gadja az árarány-változásokat, s ez lassítóan hat. A konvertibilitás megteremté­séhez másrészt jelentős — akár hitelből, akár saját erőből meg­szerzett — arany és tarta'ékva- luta készletekre van szükség. Különben elindulnánk a leérté­kelések útján, ami belső gaz­dasági és társadalmi megráz­kódtatásokkal járna. Dr. Bács­kai Tamás itt a jugoszláv dinárt említette, amely még nem tel­jesen átváltható, de 'azon az úton van, ez viszont állandó le­értékelésekkel járt. A konvertibilitást talán még könnyebb bevezetni, mint fenn­tartani. Az angolok, erősnek érezve magukat, 1947-ben nagy merészen bevezették a font át­válthatóságát Az aranypiacot két nap alatt be kellett csukni, mert összevásárolták az összes aranyat, s az egészet két hó­nap múlva visszacsinálták. Tar­talékokra van tehát szükség. Ezeket a tartalékokat viszont mi csak úgy tudjuk megszerezni, ha olyan árukat gyártunk, ame­lyek a világ minden piacán el­adhatók. Ez viszont a termelési stuktúra megváltozását feltéte­lezi, amely meglehetősen lassú folyamat. Nem úgy gondoljuk, hogy a forint előbb lesz konvertábilis, mint a többi KGST-orszóg pén­ze — mondotta végül dr. Bács­kai Tamás. Először a szocialis­ta országok pénzét kell átvált- hatóvá tenni ún. transzferábilis rubelre s ezen keresztül a nyu­gati valutákra is. Miklósvári Zoltán Vertikális polarizációval sugározzák a műsorokat Színes vétel, sztereo-adások Mi a teendő a szoba- és szalagantennákkal? Nyolc méter mély árokba zuhant tegnap délután a Volán 12-es Vállalat mohácsi üzemegységének egyik pótkocsis tehergépkocsija. A baleset a Fécsvárad és Mecseknádasd közötti útszakaszon, az első völgyhíd közelében történt. A tehergépkocsi Budapest irányá­ból Pécs felé jövet egy fogatos járművet előzött, a síkos úton megcsúszott, az úttesten keresztbe fordult, összeütközött a Kutasi Pál tengelici lakos vezette személygépkocsivol, majd áttörte a korlátot s az árokba borult. A tehergépkocsi vezetője, Bergovecz János a hűtővíztől égési sérülést szenvedett, a mentők a Honvéd Kórház égési osztályára száilitották. A személygépkocsiban mintegy 10 ezer forint, a tehergépkocsiban — becsült érték — 20 ezer forint kár keletkezeit. A rendőrség a baleset körülményeit vizsgálja. A nemzetközi egyezmények értelmében 1972. április 27-től vertikális polarizációval sugá­rozza a televízió műsorát a Ma­gyar Posta pécsi adója. Erre a műszaki változtatásra első­sorban a nézők szempontjából volt szükség. Ezzel a megoldás­sal ugyanis jelentősen csökken­teni lehet azoknak a földrajzi­lag közelfekvő adóknak a za­varát, amelyek vízszintes pola­rizációval sugározzák műsoru­kat. A pécsi adó korábban már részletesen tájékoztatta a tv- készülékek tulajdonosait az április 27. után elérhető jó vé­tel feltételeiről. Most mégis megkérdeztük Kuhn Bélát, a Posta Rádió- és Televíziómű­szaki Igazgatóság Pécsi TV-ál- lomásának üzemmérnökét, hogy az új polarizációra történt át­térés utón mi a teendő a szo­ba- és a szalagantennákkal.- Jó vétel csak vertikális sík­ba állított antennákkal lehet­séges, ez a szalagdipól és szo- baantennókra is vonatkozik. A jó vétel elérése érdekében a következő tanácsot adjuk: — Szobaantennát használó nézőink elsősorban arról győ­ződjenek meg, hogy április 27-e — az új antennarendszer üzem­behelyezése óta - tapasztalha­tó-e képminőség változás, szel­lemkép. Ha nem, szobaanten­nájukkal nincs tennivaló. Kép­minőség romlás esetén elsősor­ban a szobaantennák függőle­gesre állításával próbálkozza­nak. Ha így sem sikerül jó, szellemképmentes vételt biz­tosítani, úgy külső tetőanten­nát kell felszereltetni. Ez az antenna lehetőleg gyári, de mindenképpen jól méretezett legyen. Barkácsolt, rosszul mé­retezett antenna használatával nem érhető el jó vétel. — Előfordulhat, hogy függő­legesre állított, jól méretezett tetőantenna esetén sem kielé­gítő a képminőség. Ez abból adódhat, hogy a függőlegesen futó levezető szalagkábel is veszi a függőleges polarizáció- jú jeleket. Ez korábban nem okozott problémát, mert víz­szintes polarizációjú jelekre, a függőleges szalagkábel gyakor­latilag érzéketlen volt. Ilyen esetben azt javasoljuk, hogy az antenna levezető kábele ár­nyékolt — szakkifejezéssel élve koaxiális — kábel legyen. Ilyen kábel alkalmazása esetét: szakember tanácsát kell kikér­ni. Következő kérdésünk: miker vehető Pécsett a il. program és a színes műsor? — A II. program vételére a pécsi adó körzetében jelenleg nincs lehetőség. A Posta meg­tette a szükséges intézkedése­ket annak érdekében, hogy ez a program is vehető legyen. Ja­pán gyártó céqgel szerződőst kötött egy 20 Kilowatt teliesít- ményű adóberendezés szállítá­sára. A beszerelés után előre­láthatólag 1973. I. negyedében kezdjük meg a II. program su­gárzását a 32. csatornán. — A színes műsor vételével kapcsolatban a következő tá­jékoztatást adhatjuk: a Ma­gyar Rádió és Televízió Stúdió­ja már jelenleg is színesben ad néhány műsort. Ezek a mű­sorok Pécsett is színesben él­vezhetők, amennyiben színes adás vételére alkalmas készü­lékkel fogják őket. Jelenleg egy­fajta színes vevőkészülék kap­ható a kereskedelemben, a Vi- decolor. Szeretném megjegyez­ni, hogy az I. programot su­gárzó berendezések nem szí­nes műsorsugárzásra készültek. Ennek ellenére a kisugárzott színes műsor élvezhető minő­ségű.- A II. program fekete-fehéi- ben is csak olyan készülékKcl lesz vehető, amely alkalmas az UHF sáv vételére. Azokkal a készülékekkel, amelyekbe nincs beépítve az UHF-sáv vételére alkalmas előtét, nem lehet a II. program műsorát fogni. Mellőzhető az előtét beépítése, ha a készülékhez külön adap­tert használnak. Végül azt kérdeztük Kuhn Bélától, hogy éhezhetik-e a sztereo-műsorokat a pécsi rá­dióhallgatók?- A Magyar Rádió és Televí­zió néhány nappal ezelőtt je­lentősen bővítette az URH programot. Ezen belül egyes ] műsorokat a stúdió sztereo-vál- j tozatban ad. Pécsett és környé- j kén jelenleg nincs sztereo-mű- : sorsugárzás és a közeljövőben ) ezt nem is tervezik. Az URH | műsor Pécsett és környékén za- j vartalanul vehető. 1 Tegnap történt...

Next

/
Thumbnails
Contents