Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

1972. május 6. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap történt... Siklóson az ifjúsági házban zajlott le tegnap a megye utol­só járási MHSZ aktívaértekez­lete, amelyen megjelent dr. Ha­zafi József, a Megyei Pártbizott­ság munkatársa, Mohácsi Fe­renc, az MHSZ országos köz­pontja képviseletében és Vértes József, az MHSZ Baranya me­gyei titkára. Az értekezlet részt­vevőit a siklósi 1. sz. általános iskola úttörőrendőrei és a gim­názium leány kamarakórusa kö­szöntötte. A siklósi járásban végzett MHSZ-munka eredmé­nyeiről, a további tennivalókról Komáromi József, a Magyar Honvédelmi Szövetség siklósi járási titkára tartott beszámo­lót, amelyet a résztvevők vitája követett. Á biztosítás szerepe életünkben (Munkatársunk telefonjelentése.) Néhány adat a hazai biztosí­tás helyzetéről: — tűz- és robbanás biztosí­tással rendelkezik az állami vállalatok 80 százaléka; — az állami gazdaságok, me­zőgazdasági fogyasztási és ipa­ri termelőszövetkezetek 99 szá­zalékának van vagyonbiztosítá­sa ; — a lakásoknak 58 százaléka biztosított; — életbiztosítása 2 800 000 embernek van, az életbiztosítá­sok összege meghaladja a 40 milliárd forintot; — a gépjármű felelősségi biztosítás 1 100 000 autóra, au­Pedagógusjelöltek országos találkozója Pécsett 1500 vendégre számítanak Az előkészületek befejeződ­tek, felkészülve várják május 10—11-én a Pécsi Tanárképző Főiskolán a pedagógusjelöltek I, országos konferenciájának mintegy 1500 vendégét. A pe­dagógusképző intézmények tör­ténetében első ilyen jellegű rendezvényt egyébként Pécs megyei város Tanácsa is ma­gáénak érzi, támogatásáról biz­tosította a rendező szerveket. A találkozóról pénteken dél­előtt a Tanárképző Főiskolán sajtótájékoztatót tartott dr. Kálmánchey Zoltán főigazgató. A találkozón 18 pedagógus- képző intézmény vesz részt, ta­nárképző főiskolák, tanítókép­zők, óvónőképzők, de vendég­ként meghívták a pedagógus- képzéssel foglalkozó egyetemek és más intézmények képviselőit is. A rendezvény célja az, hogy a pedagógus hivatásra és a pedagógus képzésre irányítsa figyelmet. A pedagógusjelöltek c két nap alatt tudományos, kulturális és sportrendezvénye­ken mérik össze tudásukat, amely egyben arra is módot ad, hogy jobban megismerjék egymást. A leggazdagabb pregram oz első napon, szerdán várja a résztvevőket: reggel fél kilenc­kor a pedagógusjelöltek a Szé­chenyi téren találkoznak, ahol Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnö­ke üdvözli o fiatalokat, majd az ifjúság innen vonul a Pécsi Orvostudományi Egyetem aulá­jába. Az ifjúsági nagygyűlés szónoka dr. Gositonyi János művelődésügyi miniszterhelyet­tes lesz. Még délelőtt a Pécsi Tanár­képző Főiskola termeiben 12 szekcióban megkezdődnek az Országos Szakmaközi Konferen­cia ülései. A pécsi vállalatok értékes külön díjakat ajánlot­tak fel a legjobb pályamunkák szerzőinek. Ugyancsak délelőtt országos matematikai verseny is kezdődik. Délután KISZ- és úttörővezetők tanácskozásával folytatódik a program. A délelőtti események sorá­ból mindenképpen kiemelkedik a főiskola atlétikai pályáján rendezendő spartakiád. Este a Pécsi Nemzeti Szín­házban gálaest lesz, amelyen a különböző pedagógusképző in­tézmények neves művészeti együttesei és szólistái lépnek fel. A rendezvényekkel egyidőben képzőművészeti, szemléltető esz­közöket bemutató és fotókiállí­tás nyílik. A találkozó második napján folytatódnak az OSZK szekció­ülései, befejeződik a spartakiád és kihirdetik a konferencia eredményét, Ha az 1200 vendéghallgató­hoz és 300 kísérőtanárhoz hoz­závesszük a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatóságát is, ak­kor mintegy 3000 pedagógus és pedagógusjelölt aktív részvéte­lére lehet számítani, s nem túl­zás, hogy valóban nagyszabású rendezvény tanúi lehetnek Pécs lakói. Az előzetes hírek szerint jövőre Szegeden rendezik meg a hasonló találkozót. Orfü ll-n Kis ABC (volt Mecsekrákos) ÁRUHÁZUNK nyitvartartási ideje: / hétfőn 7—14 óráig keddtől szombatig 7-19 óráig vasárnap 8-15 óráig Camping és strandcikkek, kerti szerszámok és háztartási apró cik­kek is kaphatók tóbuszro és motorkerékpárra terjed ki; — casco biztosítást közel 70 ezer autóra kötöttek . . . Mint Szász Endre ügyvezető igazgató az Állami Biztosító pénteki budapesti sajtótájékoz­tatóján kifejtette ezek a tények alátámasztják, hogy hazánkban egyre fokozódik és sokoldalúb­bá válik a biztosítás iránti igény. Az Állami Biztosító a legkülönb- félébb biztosításnak olyan tö­megét kezeli, amelyre még so­sem volt példa a hazai biztosí­tás történetében. Ennek legjel­lemzőbb bizonyítéka, hogy múlt évben 1 800 000 új biztosítást kötöttek. Nagy jelentőségű, hogy né­hány év óta az állami vállalatok biztosítás útján maguk gondos­kodhatnak az elemi károk kö- vetkéztében elszenvedett vesz­teségeik pótlásáról. Nagy szere­pe van a biztosításnak a mező- gazdasági üzemek gazdálkodá­sában is. A jégkár biztosítás, különösen kedvezően hat az ele­mi csapás okozta károk pótlá­sára. A jégkár kifizetéseknél észlelhető leginkább a kárkifi­zetések állandó, nagyarányú emelkedése. 1969-ben 538 mil­lió, 1971-ben 906 millió forintot fizetett ki az Állami Biztosítós jégkárokra. A mezőgazdaságot ért károkra több, mint három és fél milliárd Ft kártérítést nyúj­tott az ÁB. Az Állami Biztosítónak mint szocialista pénzintézetnek alap­vető feladata, hogy a társada­lom minden tagjának elősegítse anyagi biztonságát. A biztosí­tás, amely korábban idegen volt a dolgozók széles rétegeitől, napjainkban általános igénnyé vált és tényleges szükségletet elégít ki, hiszen azonnal kárki­fizetéssel mentesít az anyagi gondoktól. A biztosítás bizton­ságot, nyugalmat* ad a család életében. Ezért dönt úgy az em­berek nagy többsége, hogy ke­resetéből egyre nagyobb hánya­dot fordít biztosításra. A biz­tosítási és önsegélyző csopor­toknak ma már két és fél millió tagja van. A CSÉB biztosítások alapján 1971-ben 214 millió fo­rintot fizetett ki az ÁB. Az 1971- ben történt 275 000 baleset sé­rültjei 194 millió forintot kaptak kártérítésként. A családi ottho­nok tűz- és robbanás káraira 24' millió forint kártérítést kaptak a biztosítottak. Gyakorlatilag minden negyedik biztosított csa­lád vett fel kisebb-nagyobb ösz- szeqű kártérítést.­A gépjármű biztosításnál meg­duplázódott a kártérítés 1971- ben, amikor már 291 000 bizto­sított gépkocsi futott országút­jainkon. Az AB 1971-ben 55 000 esetben fizetett autósoknak kár­térítést, összesen 195 millió fo­rintot. A magánautósok káraira 59 millió forint kártérítés jutott. Az Állami Biztosító — mint Szász Endre tájékoztatója meg­erősítette — egyenletesen fejlő­dő, szilárd alapokon nyugvó pénzintézet, nagy szerepet ját­szik egész életünkben. Az ÁB kötelességének tartja, hogy a gyors fejlődéshez alkalmazkodva újabb és újabb, a lakosság szá­mára kedvező biztosítási konst­rukciókat dolgozzon ki. A sajtó- tájékoztatón elhangzott, hogy ezekben a hetekben fejeződik be a casco-feltételek átdolgo­zása. Az új cascoról a közeljö­vőben adnak részletes tájékoz­tatást. Harsónyi Márta Éneklő ifjúság napja, 1972. Kedves hagyomány ország­szerte, hogy májusi vasárnapo­kon pódiumra állnak egy-egy város, megye legjobb ifjúsági kórusai. Muzsikájuk messze zen­gi a kodályi gondolatot: „Le­gyen a zene mindenkié . . ■" A pécs—baranyai iskolai kó­rusok e hét végén az éneklő if­júság napja, 1972. évi hongvet- senyein adnak számot tudásuk­ról. Ez a hangverseny-sorozat az idei évben Kodály Zoltán ] szellemében és emlékére hang- - zik el. Három hangversenyt j rendeznek a pécsi Liszt Ferenc j hangversenyteremben. Az első j hangversenyt május 6-án, szom- I baton délután 6 órakor tartják meg. Műsorszámait Agócsy László Kodály Zoltánról szóló megemlékezése nyitja meg. A következő hangversenyek más­nap, vasárnap délelőtt 10 óra­kor és délután 6 órakor hang­zanak el, ugyancsak a Liszt-te­remben. A három koncerten 11 pécsi és hat vidéki általános iskolai és 11 pécs-baranyai középiskolai kórus - mintegy 2000 diák - lép a hangveréeny- pódiumra. Az együttesek közé két Bács-Kiskun megyei iskolai kórust is meghívtak. Valameny- nyi műsorszámót hangszalagra veszi a Magyar Rádió zenei osztálya. A legjobb produkció­kat így a Rádió kórusműsorai­ban is hallhatjuk majd. A hagyományos éneklő ifjú­ság napja keretében rendezik meg május 7-én, vasárnap dél­után fél 3 órakor, a Liszt Fe- renc-teremben, a szakmunkás- képző intézetek területi énekka­ri versenyét. Ezen székesfehér­vári, mohácsi, pécsváradi és pécsi ipari szakmunkásképző intézetek kórusai vesznek részt. Az éneklő ifjúság napja al­kalmából egyébként a Pécsi Tanárképző Főiskola Gyakorló Iskolája számára Rossa Ernő zeneszerző egy művet kompo­nált, amelynek ősbemutatója a szombaton a Liszt-teremben 18 órakor kezdődő koncerten lesz. A hangversenyen részt vesz a zeneszerző is. Még nem múlt el az aszály veszélye Folytatni kell az öntözést Az eltelt másfél éves időszak­ban bekövetkezett, csaknem 300 millirriéteres csapadékhiányból csekély mennyiség pótlódott az elmúlt csapadékos hónapban. Jóllehet, a Dombóvár-Pécs- Mohács térségben lehullott csa­padékmennyiség az áprilisi sok­éves átlagnak több mint két­szerese volt (132—148 millimé­ter), akadnak olyan területek is, ahol ennél lényegesen ke­vesebbet mértek. Ha a megye területére lehullott csapadék- mennyiség átlagértékét - 120 milliméter - összevetjük az egy hónappal ezelőtt fennállott 300 milliméteres hiánnyal, világosan kitűnik, hogy még mindig jelen­tős a hiány, elsősorban a növé­nyek gyökérzónájának mélyebb rétegeiben. Nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy még a hosszú ide­ig tartó, áztató esőzések esetén is csak mintegy nyolcvan szá­zalék hasznosul a csapadékból. Az áprilisban többször előfor­dult, rövid ideig tartó, intenzív csapadéktevékenységből pedig ennél jóval több veszett kárba azzal, hogy hirtelen leszaladt a csapadék és csak a mélyebb helyeken gyűlt össze. Azt lehet mondani, hogy a talaj átlago­san mintegy 50 centiméter mélységben ázott át. Az esőzé­sek, majd a melegebb, napsü­téses idő hatására meggyorsult a növények párologtató tevé­kenysége. Ezek következtében előfordulhat, hogy a talaj fel­ső, átázott rétege ismét kiszá­rad, és újból elérünk ahhoz a ponthoz, amikor a talaj ned­vességtartalma kritikussá válik. Az elkövetkező időkben ket­tős feladat hárul a gazdasá­gokra. Egyrészt — korszerű ta­lajművelési eljárásokkal — meg kell őrizni a talaj nedvesség- tartalmát, ugyanakkor számíta­ni kell egy esetleg bekövetkez­hető, hosszabb ideig tartó szá­raz időszakra — ezért a legfon­tosabb feladat továbbra is az öntözés. Jelenleg a víztárolók és a vízfolyások vízkészlete az elmúlt csapadékosabb időszak követ­keztében kedvezőbb, mint volt egy hónappal ezelőtt, öntöző­vízben tehát nincs hiány. És ha a talajviszonyok megengedik, folytatni kell az öntözést, hogy megfelelő mennyiségű nedves­ség legyen elraktározva a nö­vények számára. (Dologh Ildikó) — Oj sétahajó Mohácson. | Rövidesen befejezik a Mohácsi , Révátkelési Vállalat Bendegúz \ nevű hajójának átalakítását. A felújítás után minden igényt kielégítő, modern sétahajói kap- í nak a mohácsiak. A Bendegúz —, melyen minibárt is beren­deznek — még ebben a hónap- ; ban „munkába áll", s rendsze­res sétahajó-járatokat bonyolít le a Dunán. i — Külföldön is keresettek a pogányi termelőszövetkezet ipa­ri üzemének sertés és szarvas- marha őnltatói. A múlt évben egymillió, az idén már hatmil­lió forint értékben exportálnak Csehszlovákiába. Az önitatók iránt érdeklődnek Lengyelor­szágban, Bulgáriában és a Szov­jetunióban is, a jövő esztendő­ben előreláthatóan ezekbe az országokba is szállítanak. Három számjegyű születésnap Pécs legidősebb polgára Flóra néni azt mondja, o fényképet feltétlenül nézzem meg, ott van az asztalon ab­ban a szürke tasakban. A fel­vétel két esztendővel ezelőtt készült, amikor átadták neki az új személyi igazolványt. Akkor éppen száz esztendős volt, s a fotográfus persze, hogy igyeke­zett elkapni a ritka pijlanatot... Tudom, az ilyen alkalmakkor fényesre koptatott zsurnaliszta séma szerint azt írhatnám, hogy Flóra néni nem néz ki annyi­nak. Mármint 102 évesnek, mert az idén július 29-én ünnepli a harmadik három számjegyű születésnapot. . . Most nem használ a séma, az udvarias fo­gás is hamis lenne, ugyanis fogalmam nincs, miként kell ki­nézni egy 102 esztendős ember­nek ... Ö az első ilyen korú, akivel találkoztam . . . Flóra néni, özvegy Stenge Ferencné Pécs legidősebb pol­gára, s ami bizonyára melen­geti egy kicsit a patrióták szí­vét: „tüke”. Pécsett született, 1870-ben. Mikor is? A százkét esztendős életkor még elcsúszik az ember füle mellett, mérni sem tudja az évek súlyát, de o születés dátumára már jobban oda kell figyelni, irdatlan mest­szinek tűnik. Várjunk csak . . . Flóra néni már hatéves volt, amikor Bell bemutatta a tele­font. Nyolc esztendős, amikor Edison megkonstruálta a hen­geres fonográfot és kilenc éves, amikor világítani kezdett az el­ső szénszálas villanyégő. Tizen­egy éves korában legfeljebb az újságokban olvashatott arról, hogy egy Puskás Tivadar nevű magyar feltaláló Párizsban be­mutatta a mai rádió ősét, a te­lefon-hírmondót, és Flóra néni nagylánnyá serdült már, amikor a világ első benzinmotoros au­tója elindult... Flóra néni emlékében még a régi városkép él, az akkori 25— 30 ezres Pécs, piaccal a Szé­chenyi téren, utasra váró fiak- kerekkel, hosszúszoknyás, kala­pos dámákkal.- Micsoda nagy város lett egyből - mondja, bár az igazi, a mostani Pécset teljes nagysá­gában nem ismeri, A 48-as tér­re, meg ide a környékre még két esztendővel ezelőtt is leme­részkedett a lányával, de most már bizonytalanabbak a lépé­sek, magas az emelet, nem lép ki a lakásból. Akkor, még két esztendeje, szétnézett egy ki­csit — de az Uránvárost talán elképzelni sem tudja, a város- központ képe is úgy maradt meg benne, ahogy tíz eszten­dővel ezelőtt - amikor leg­utóbb végigsétált a Kossuth La­jos utcán - megmaradt ben­ne... — Akkor az volt a lányok szórakozása, hogy Jókai regé­nyeket olvastak, meg varró is­kolába is jártunk a Pucher El­lához — mondja. — Valami emlékezetes ese­mény .. . — Igen, igen. Egyszer itt jóit a király Pécsett. II. Ferenc Jó­zsef, azt hiszem a restaurált székesegyház felszentelésére jött. Itt fogadtuk a Széchenyi téren, és én nyújtottam át neki a virágcsokrot . . . Az idő inkább az emlékezet mélyebb zónáit tárja fel. Flóra néni hibátlanul mond hosszú, nehezen tanulható verseket. olyat is, amelyet utolsó vizsgá­ján szavalt jó nyolcvan eszten­deje . . . A televízió nem hatotta meg. Későn jött. Az utóbbi időben az olvasást is elhagyta, fárad a szeme. Unalo/nűzőként stoppol­ni szokott. Vigyáz manóra, óvatosan, lassan lépked. Százkét év örö­meit, titkait, borzalmait, csodáit viszi. — D, Kónya — Vidáman és látványosan búcsúztatták tegnap diákéveiket a pécsi gépiparisták, a ballagás előtti napon Sajtótájékoztató a fővárosban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents