Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-06 / 105. szám

ÄfO: 80 finér Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt napló XXIX, évfolyom, 105, szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972, május 6., szombat Előtérben a távlatr tervezés Fock Jenő miniszterelnök eivtárs felszólalása az MTESZ küldöttközgyűlésén Pénteké« az Építők Szakszervezete kongresz- szusi termében megkezdődött az MTESZ Vili. küldött-közgyűlése. Az elnökségben helyet fog­lalt Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, dr. Ajtai Miklós, a Minisztertanács elnökhelyettese, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság elnö­ke, dr. Dimény Imre mezőgazdasági és élelme­zésügyi miniszter, dr. Csanádi György közleke­dés- és postaügyi miniszter, dr. Csikós Nagy Béla államtitkár, az Országos Anyag- és Ar­hivatal elnöke, továbbá gazdasági és tudomá­nyos életünk több vezető személyisége. A kétnapos küldött-közgyűlést, amelyen csak­nem ezren vesznek részt, dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter, az MTESZ társelnöke nyitotta meg, majd dr. Valkó Endre, az MTSZ főtitkára számolt be a szövetség négy­éves tevékenységéről és további feladatairól. Dr. Valkó Endre beszámolóját követően Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja emelkedett szólásra. Megkezdődött az európai biztonsági hát A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és o Magyar Népköztársaság Kor­mánya nevében megbecsülés­sel és barátsággal köszöntőm a közgyűlés résztvevőit. Szívesen jöttem el erre a tanácskozásra, mert ez a tanácskozás a tudo­mányos és technikai haladás szolgálatát hivatásuknak valló szakemberek jelentős eszmecse­réje — mondotta Fock Jenő. A műszaki és a természettu­dományokat művelő s a gyakor­latban sokirányúan gyümölcsöz- tető szakembereink tevékenysé­gét itthon éppúgy elismerés övezi, mint hazánk határain túl. Munkálkodásuk nélkülözhetet­len hozzájárulás a magyar tár­sadalom előtt álló nagyszabá­sú feladat végrehajtásához, a szocializmus magasabb szinten történő építéséhez. Engedjék meg, hogy átadjam a párt és a kormány szívélyes üdvözletét, elismerését és köszönetét a ta­nácskozás résztvevőinek, s önök útján műszaki és természettu­dományi szakembereinknek. Elhangzott a beszámoló o végzett munkáról, s a jövőbeni elképzelésekről, tennivalókról. Az itt vázolt feladatok meg­egyeznek pártunk és kormá­nyunk célkitűzéseivel. A beszá­moló gondolataihoz csatlako­zom most én is, hangsúlyozva, előtérbe állítva az élet által felvetett néhány gondunkat és álláspontunkat. Pártunk Központi Bizottsága és a kormány az utóbbi időben többször is behatóan elemezte népgazdaságunk helyzetét és megjelölte további előrehala­dásunk irányát. A tennivalók világosak, s egyre erősödik az egységes szemlélet mind a cé­lokat, mind a végrehajtás mó­dozatait illetően. A fejlődésnek, a továbbhala­dásnak olyan gondjait kell megoldanunk, amelyek egy sor módosítást, új módszerek alkal­mazását követelik meg minden szinten, de mindenekelőtt a vál­lalatoknál, gazdálkodó szervek­nél. A gazdasági épftőmunkában jelentkező gyengék, hiányossá­gok túlnyomórészben függetle­nek a gazdaságirányítás — im­már ötödik éve eredményesen funkcionáló — reformjától, de az sem kizárt, hogy egyik-má­sik ösztönző, amely korábban jó volt, ma már túlhaladottá vá­lik. Ezek módosítására, korszerű változtatására elengedhetetle­nül szükség von. Tisztelt Közgyűlési Az eltelt 5-6 évre visszate­kintve úgy gondolom, általában nincs okunk szégyenkezni. Azon­ban a kedvező és kezdeti ered­mények ellenére — melyek az eltelt időszakot jellemzik - sok mindennel nem lehetünk elé­gedettek. Különösen o múlt esztendőben, elsősorban beru. házásra, többet költöttünk a tervezettnél és rendelkezésre álló belső forrásainknál. Átmenetileg romlott a gazda­ság egyensúlya. Erről több fó­rumon részletesen kifejtettük véleményünket és intézkedtünk is. Azzal, hogy népgazdaságunk túljutott az extenzív fejlődési Szakaszon, s az intenzív fejlesz- I TANÁCSKOZIK AZ MTESZ KÖZGYŰLÉSE tés került napirendre, egy sor új követelménnyel kell szembe­néznünk. Szükségessé vált a középtávú tervek mellett a táv­lati tervezés, s a szocialista or­szágok gazdasági integrációjá­nak fokozása, újszerű alapokra helyezése is. Tizenöt éves távla­ti tervünkön már hosszabb ide­je dolgozunk. Ahhoz, hogy ve­zető párt- és állami szervek elé terjesszük, még sok munkára, alkotó vitára és a KGST-orszá- gokkal történő konzultációra van szükség. A munkának a tudományos kutatásra vonatkozó része már előrehaladottabb állapotban van. így vált lehetővé, hogy a Minisztertanács a távlati terv­nek ezt a részét a közelmúltban elfogadhatta. A népgazdasági tervezés ha­zánkban történt bevezetésének negyedszázados jubileuma al­kalmából az országgyűlés vár­hatóan törvényt alkot a nép- gazdasági tervezésről. A Ma­gyar Közgazdasági Társaság, valamint a Műszaki és Termé­szettudományi Egyesületek Szö­vetsége, a Tervhivatallal együtt tudományos ülésszakot szervez a -tervezés időszerű kérdéseiről. Ez az évforduló is arra köte­lez, hogy éves, ötéves és távlati terveinket még céltudatosab­ban, még színvonalasabban va­lósítsuk meg, hiszen a népgaz­daság fejlesztésének, a lakos­ság életkörülményei folyamatos javításának csak ez lehet az alapja. A műszaki forradalom együtt jár oz üzem- és munkaszerve­zés forradalmával. Egy új gép­sor alkalmazása megköveteli a hozzátartozó valamennyi mun­kafolyamat ésszerűsítését. A technológiai fejlesztéssel pár­huzamosan kell keresnünk az üzem- és munkaszervezés jobb, nagyobb hatékonyságot biztosí­tó módszereit. A kormány intézkedésedet hozott e törekvés ösztönzésére, a népgazdaság egészében va­ló kibontakoztatására. Azt sze­retnénk, ha az üzem- és mun­kaszervezés javítása állandóan napirenden szerepelne. A szo­cialista termelési viszonyok ked­vező lehetőségeket nyújtanak a korszerű vállalati szervezési for­mák, módszerek kutatásához, feltárásához és alkalmazásá­hoz. Vannak természetesen már jól működő vállalataink. A vál­lalatok többségében azonban az üzem- és munkaszervezés el­maradott. Ezen a helyzetén sürgősen változtatnunk kell. Nem kétsé­ges, hogy ehhez van erőnk és energiánk is. Ezek összehangolt, céltudatos felhasználásával igen komoly eredményeket ér­hetünk el. Kérem, • hogy az MTESZ és tagegyesületei ebben az igen fontos kérdésben ad­janak meg minden segítséget a kormányzati célok valóraváltá- sához. Egész gazdasági tevékenysé­günkben különösen nagy fi­gyelmet fordítunk a központi fejlesztési programok megvaló­sítására, amelyek az ipar, az építő- és építőanyagipar, vala­mint a mezőgazdaság különbö­ző területeit, és természetesen a felhasználók széles körét érintik. Ezzel kapcsolatban hal­lani kétkedő megjegyzéseket, melyek szerint a beruházások visszafogása egyben a kiemelt programok megvalósítását is kérdésessé teszi. Fontosnak tar­(Folytatás a 2. oldalon.) Az Országos Béketanács El­nöksége, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottsága ál­tal pénteken az Országház va­dásztermében rendezett ünnep­ség volt a nyitánya a május 5. és 13. közötti európai biztonsá­gi hét országos eseménysoroza­tának. Az ünnepségen megje­lent és az elnökségben foglalt helyet Kisházi Ödön, az Elnöki Tanács helyettes elnöke, Go­rái Róbert, az MSZMP Központi Bizottsága külügyi osztályának helyettes vezetője, dr. Molnár Béla, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának titkára, Se­bestyén Nándorné, az Országos Béketanács főtitkára, Vass Ist­vánná, az Elnöki Tanács, a Ha­zafias Népfront Országos Taná­csa, az Országos Béketanács Elnökségének tagja, Duschek Lajosné, a SZOT titkára, az Európai Biztonság és Együttmű­ködés Magyar Nemzeti Bizott­ságának alelnöke, dr. Ijjas Jó­zsef kalocsai érsek, a magyar katolikus püspöki kar elnöke és dr. Káldy Zoltán, az evangéli­kus egyház országos zsinatának elnökpüspöke. Ott voltak az ünnepségen a hét rendezvény- sorozatára meghívott külföldi delegációk közül a szovjet, az NDK-beli, a csehszlovák, az NSZK-beli és a finn küldöttség tagjai. MEGNYÍLT AZ EURÓPAI BIZTONSÁGI HÉT. Pénteken délelőtt az Országházban Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának és az európai biztonság és együttműködés magyar nemzeti bizottságának elnöke, ünnepélyesen megnyitotta az európai biztonsági hetet. A rendez­vénysorozat május 13-ig tart Darvasi István, az Országos Béketanács alelnöke vezette a tanácskozást, amelynek részve­vői először meghallgatták Bósti Lajos Kossuth-díjas kiváló mű­vészt, aki Ady Endre Magyar ja­kobinusok dala című versét sza­valta el. Kállai Gyula, az MSZMP Poli­tikai Bizottságának tagja, o Ha­zafias Népfront Országos Taná­csának, valamint az Európai Biztonság és Együttműködés Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke mondott ünnepi beszé­det. A tartalomból: Egy év alatt 11 000 határozat (3. old) A biztosítás szerepe életünkben (5. old.) Pécs legidősebb polgára (5. old.) Illovszky Rudolf gólokat vár... (8. old.) Napirenden s termelőszövetkezeti áruforgalom Öt megyéből tíz tsz-szövetség képviselőinek tanácskozása Pécsett A termelőszövetkezeti árufor­galom volt a témája annak a tanácskozásnak, amelyet tegnap délelőtt tartottak Pécsett a Me­csek és Dráva menti Tsz Szövet­ség székházában. A megbeszé­lésen négy dunántúli megye ki­lenc tsz-szövetsége képviseltette magát, tizedikként Bács-Kiskun megyéből a Bajai Tsz-Szövetség áruforgalmi szakvezetője is részt vett az egész napos munkában. A tegnapi tanácskozás célja, mint arról dr. Horvai Viktor köz­Megkezdték a lucerna betakarítását az egyhózasharaszti Jó Barát Termelőszövetkezetben, és az új szárítóüzemükben lisztté dolgozzák fel. A termelőszövetkezet az idén kétszáz vagon lucernalisztet gyárt a kilencszáz kataszteri holdon telepített fehérjedús takarmánynövényből. Á lucerna betaka­rítását teljesen gépesítették az NDK gyártmányú komplex gépsorral. Képen: munkában a lucerna­betaka ritógép. Szokolai felv. gazdász, a Pécsi Tsz-Szövetség áruforgalmi szakágazatának ve­zetője nyilatkozott, javítani a tagszövetkezetek áruértékesíté­sének helyzetét, mely még min­dig nem mondható megoldott­nak, és e téren valójában igen kevés előrelépés történt az el­múlt években. A tsz-ek ma már gyakran igen magas színvona­lon termelnek, termékeik érté­kesítésében azonban legtöbb esetben még nem tudják meg­felelően képviselni saját érde­keiket. Ennek egyik legfőbb oko, hogy a termelőszövetkezetekből hiányoznak az áruforgalom bo­nyolításához valóban értő szak­emberek. Ezek beállítása fontos és halaszthatatlan feladat, szak­mai kiképzésük és továbbképzé­sük gondját — mint azt a teg­napi tanácskozáson elhatároz­ták — o területi szövetségek magukra vállalják. Szó volt a tegnapi tanácsko­záson továbbá a termelőszövet­kezeti értékesítési vállalkozások — országosan 16 ilyen o BARA- NYAMÉK-hez hasonló tsz érté­kesítési vállalkozás működik — működéséről és továbbfejlesz­téséről, foglalkoztak a termelő­szövetkezeti es vállalati koope­rációk helyzetével. S végül a tanácskozás egyik legfontosabb | napirendjeként a résztvevők megbeszélték az 1973. évi ter­mékértékesítési szerződések ter­vezetét, illetve ennek feltételeit. E tervezetet ajánlásként küldik meg a tagszövetkezeteknek, hogy a különböző vállalatokkal — konzervipar, gabonafelvásár­ló, cukorgyár stb. — megköten­dő szerződéseiknél ezt figyelem­be vehessék. Ennek célja egy­séges feltételek biztosítása a termékértékesítésbert. • A tsz-szövetségek tegnap: munkájában részt vettek az egyes területi szövetségek áruforgalmi bizottságainak vezetői is.

Next

/
Thumbnails
Contents