Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-05 / 104. szám

1972, május 5. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 5 Az 5ZVSZ az európai biztonságért Tegnap történt... — A járási tanácshivatal ba­rokktermében tartotta meg hon­védelmi aktívaértekezletét a Ma­gyar Honvédelmi Szövetség pé­csi járási szervezete. Részt vett az értekezlet munkájában dr. Adóm Béla, a Megyei Pártbi­zottság munkatársa és Vértes József, az MHSZ Baranya me­gyei titkára. Az 1967. júniusi párthatározat végrehajtásáról, a járásban végzett MHSZ-munka eredményeiről és a következő évek feladatairól Tóth József járási MHSZ-titkár tartott be­számolót, amelyet számos hoz­zászólás követett. * — A Magyar Tudományos Akadémia nemrég felavatott pécsi székhazában kezdetét vette a tudományos tevékeny­ség. Az MTA Pécsi Bizottságá­nak és a Magyar Közgazdasági Társaság megyei csoportjának közös rendezvényeként tegnap délután tartották az első elő­adást. Dr. Nagy Józsefnek,- a Megyei Pártbizottság titkárának megnyitója után Terv és gaz­daságpolitika címmel Friss Ist­ván akadémikus, az MSZMP KB tagja tartott előadást. A köz­gazdász hallgatóság körében megjelent több orvosprofesszor is, * — Az MSZMP Baranya me­gyei Bizottsága tegnap Pécsett járási, városi titkári értekezle­tet tartott. A tanácskozás részt­vevői délután megtekintették a Pannónia Sörgyár új létesítmé­nyeit. A vendégeket dr. Rugási Endre igazgató tájékoztatta a gyár munkájáról, terveiről. * — A Pécsett élő fiatal művé­szek és Írók helyzetéről tartottak tegnap megbeszélést a Postás Ifjúsági Klubban, amelyen meg­jelent dr. Tóth Pál, a KISZ KB kulturális osztályának vezetője és Gergely László, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának tit­kára is. A megbeszélésen a fia­tal színészek, írók, képzőművé­szek, zenészek és építőművé­szek vettek részt. Bóbita-premier./ Május 7-én, vasárnap dél­előtt 10 órai kezdettel Nagy akarok lenni címmel mutatja be új műsorát a Doktor Sán­dor Művelődési Központban a pécsi Bóbita Bábegyüttes. Az eredeti szovjet bábdarabot Marek Vera író dolgozta át ha­zai színpadra, zenéjét Károly Róbert szerezte. Rendezője, egyben a bábok és a színpad­kép alkotója: Czingelly Imréné. Az új bábdarab modern, zenés játék; szépen énekelhető dzsesszes elemekkel és táncos betétekkel. A pécsi Bóbita Bábegyüites most először lép közönség elé marionett-báb- figurákkal. Az együttes ezzel a produkcióval vesz részt a jú­nius 21-én kezdődő békéscsa­bai nemzetkközi gyermekbáb­fesztiválon. Az előadás szereplői a Má­tyás király úti általános iskola tanulói, I Nemzetkizi szakszervezeti aktíva Pécsett a Híriapolvasóban A Baranyában tartózkodó külföldi szakszervezeti tisztség- viselők, Jevgenyij Cserednyi- csenko, az SZVSZ titkára a Szovjetunióból, valamint az NDK-ból, Kubából, Irakból, Ciprusról, Algériából, Marokkó­ból és Kuwaitból érkezett ven­dégek tegnap Pécsett, az SZMT Hírlapolvasóban baranyai párt­munkásokkal, tanácsi vezetők­kel és a szervezett munkásság vezetőivel találkoztak. A vendé­geket — közöttük Bocz Józsefet, a Megyei Pártbizottság titkárát, dr. Nagy Gyulát, a Megyei Ta­nács elnökhelyettesét, Petőházi Szilvesztert, a KISZ Baranya me­gyei Bizottságának első titká­rát — Bogár József, az SZMT vezető titkára üdvözölte. Az aktíván elsőként J. Cse- rednyicsenko, a Szakszervezeti Világszövetség nevében köszön­tötte Baranya megye dolgozóit. Elmondotta: a magyar szakszer­vezetek mindig aktívan vettek és vesznek részt az SZVSZ va­lamennyi rendezvényén és meg­mozdulásán. Cserednyicsenko elvtárs hangsúlyozta, hogy min­dennapi életünk bizonyítja a szakszervezetek egyre növekvő szerepét a világban, A dolgo­zók és a szakszervezetek napról napra egyre jobban megértik, hogy mindaz ami a világban történik ilyen vagy olyan mó­don, de mindenképpen érinti érdekeiket. Éppen ezzel magya­rázható — hangsúlyozta az elő­adó — a szakszervezetek erő­södő mozgalma. Beszédének további részében J. Cserednyicsenko elmondta, hogyan élnek és dolgoznak a szovjet emberek. Figyelmüket az SZKP XXIV. kongresszusa ha­tározatainak sikeres megváló- sítására összpontosítják. Mos­tani ötéves tervükben a nép­gazdaság fejlesztésére mintegy I 500 milliárd rubelt fordítanak. Emelik a szovjet emberek élet- színvonalát. A tervidőszak alatt 580 millió négyzetméter alap- területű lakásépítkezést tervez­nek, amely lehetővé teszi, mint­egy 60 millió ember lakáskö­rülményeinek javítását. Magyar- országi élményeiről elmondta, nem először jár hazánkban, örömmel szemléli a változáso­kat, s szemtanúja a városok és falvak szépülésének és a gaz­dasági fejlődésnek. Felszólalá­sát a következő mondatokkal fejezte be: — Mint a magyar nép min­den igaz barátját, engem is örömmel töltenek el a Magyar Népköztársaság kiváló eredmé­nyei, s azok a távlatok, amelyek a politikai, a gazdasági és szo­ciális élet különböző területein nyílnak meg. Élek az alkalom­mal, hogy az SZVSZ Titkársága nevében szívélyes köszönetemet fejezzem ki a Szakszervezetek Országos Tanácsának, Baranya megye és Pécs város vezetőinek azért a baráti meghívásért. Kí­vánok Magyarország és megyé­jük dolgozóinak és szakszerve­zeteinek a szocializmus építésé­hez és országuk gazdasági és kulturális felvirágoztatásához to­vábbi sikereket. Az aktívaülésen felszólalt az NDK, Kuba, Ciprus és az arab delegáció vezetője. — Pécsiek és baranyaiak a rádióban és a televízióban. A jövő héten hétfőn a Kossuth rá­dió 10 óra 5 perckor kezdődő műsorában hallhatjuk Szabó Ottót, a Pécsi Nemzeti Színház tagját. Csütörtökön a televízió Ki mit tud? elődöntőjében sze­repel a Mohácsi Népi Nemzeti­ségi Táncegyüttes. Vendégünk: HOANG HA operarendező Hanoiból v Két éve Magyarországon van és sajátos keleti ízzel beszél már magyarul is. Pécsett is járt egyszer, azt mondja: Hanoiban is híre van a Pécsi Balettnek, s azt jött el múlt nyáron meg­nézni. — Nagyon tetszett az a mo­dem Rómeó és Júlia balett, amit az a kubai koreográfus tanított be itt! — A Veronai szerelmesek mártíriuma! — Az, az, igen! — bólint rá és a számunkra teljesen isme­retlen vietnami . színházkultúrá­ról mesél: — A mi színházművé­szetünk az európai számítás szerinti tizenharmadik század­ban alakult ki. Kétféle játékunk van, mindkettő sajátos opera, énekkel, zenével, tánccal, próza nincs. A kettő közül az egyik a tuong. Ebben történelmi tárgyú darabok vannak, dallamuk ke­mény. Közép-Vietnamban kelet­kezett, de tiszta formájában csak Észak-Vietnamban játsz- szák, Délen modern vonásokkal keveredett. A másik: a cheo. Ez folklór tárgyú, melodikus opera. — Európai operát nem is ját­szanak? — Volt néhány kísérlet, de Csajkovszkij: Anyeginjének ki­vételével mind kudarcba ful­ladt. Nálunk ugyanis nincs ba­ritonénekes. Az Anyegint is szovjet rendező segítségével ta­nítottuk be. Most végez majd néhány, Európában tanuló éne­kesünk, aki hat-hét éve tanul már. Velük akarom megkezdeni odahaza az európai operakul­túra fellendítését. — ön két éve tanulmányozza Magyarországon az európai operát, annak rendezését. Mi tetszett eddig a legjobban? — A Fidélió. Beethovennek ezt az operáját elő is szeretném adni odahaza, azonkívül Mo­zart: Figaro házasságát. Rémé­Késziilidés a szekszárdi ^ mezőgazdasáii iáik állításra Négy megyéből eddig 120 kiállító jelentkezett Augusztus 14-én Baranya megyei nap a vásáron Igen nagy az érdeklődés az | ez év augusztus 12-20. között megrendezésre kerülő szekszár­di mezőgazdasági és élelmiszer- ipari kiállítás iránt. A rende­zőknek máris gondot okoz a fe­dett területekre benyújtott igé­nyek kielégítése, állapították meg a vásár elnökségének és főbizottságának szerdai üléSén, melyet Szekszárdon a Megyei Tanácson tartottak meg. A meg­beszélésen négy megye, Tolna, Somogy, Fejér és Baranya el­nökségi és főbizottsági tagjai vettek részt. Mint az elnökség tagja jelent meg a tanácsko­záson dr. Nagy József, a Bara­nya megyei Pártbizottság titká­ra is. A kiállítás elnökségének baranyai tagjai „még Czégény József, a Megyei Pártbizottság osztályvezetője, dr. Földvári Já­nos, a Megyei Tanács elnök- helyettese és dr. Baracs József osztályvezető. A főbizottság munkájában Baranyából dr. Ba­racs József, dr. Majzik Jeremiás, a mohácsi tsz-szövetség titkára, dr. Fforvai Viktor, a pécsi tsz- szövetség munkatársa, Dudás József, a Tolna-Baranyai Ál­lami Gazdaságok területi főosz­tályának vezetője, dr. Diófási Lajos tudományos kutató a ker­tészeti szakbizottság, Pozsgai József az élelmiszeripari szak- bizottság és Páldi Géza, az er­dészeti szakbizottság elnöke. A tájkiállítás előkészületeivel kapcsolatban megállapították. hogy a munka az előzetesen megszabott rendezési ütemnek megfelelően folyik. Az eddigi je­lentkezéseket összesítették, s e szerint a négy megyéből mint­egy 120 termelőszövetkezet és állami gazdaság vesz részt az eredménybemutatókon. De be­jelentették részvételüket a dél­dunántúli megyékkel kapcsolat­ban álló kutatóintézetek, Mar- tonvásár, Iregszemcse, Keszthely és Kecskemét is. Igen magas színvonalúnak ígérkezik a vásár eredménybe­mutatója. A növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztés eredményeit 53 üzem mutatja majd be. A felajánlott díjak száma szinte napról napra sza­porodik. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter hórom nagydíjat ajánlott fel és 10 mi­niszteri elismerő oklevelet, to­vábbá egy Tarr István szobiot Szekszárd városának. A megyei tanácsok ötezer-ötezer forintos díjakat ajánlottak fel, ezenkí­vül számos vállalat, szerv és in­tézmény különdíjakat ad ki. A kiállítás legjobb eredményeit összesen nyolcszáz arany, ezüst és bronz éremmel, valamint ok­levéllel jutalmazzák. A kiállítással kapcsolatos építkezés július közepén kezdő­dik meg, ezt követően lezárják a szekszárdi városközpontot, s a forgalmat elterelik. A kiállítás baranyai napját augusztus 14- én rendezik meg. Újabb profil a Pécsi Kesztyűgyárban Azokban az években, amikor I a legjobban ment a kesztyű, | akkor kezdtek hozzá a vállalat I vezetői az új stratégia kiková­csolásához, amelynek lényege, kissé közönségesen fogalmaz­va: a gyár „ne egy lábon, hanem két lábon álljon". Sza­bó József, a Pécsi Kesztyű­gyár műszaki fejlesztési osztá­lyának vezetője mindehhez a következőket fűzte: Nyílt gaz­daság vagyunk, a Pécsi Kesz­tyűgyár pedig különösen érzé­keny a külkereskedelemre. Elő­adódhatnak váratlan helyzetek, amikor lanyhul a piaci keres­let. A termelési biztonság ér­dekében ennek elébe kell men­ni. Ezért úgy határoztak, hogy a Kesztyűgyár bővíti profilját. A vállalat mintaműhelyében tavaly ősszel kezdték varrni az első modelleket, öveket, sap­kákat, szoknyákat, mellénye­ket. Mit szólt ehhez a piac? Első darabjaikat a MERUKER butikjaiban értékesítették és a kereskedők csak annyit mond­tak, csak gyártsanak, ők min­iem, a most Európában végző ; énekesekkel sikerül majd mind­kettőt színpadra állítanom. De nagyon szeretem az önök Bánk bánjáf is. Tíz éve operarendező és most két hétig Horváth Zoltán mellett a Trubadúr pécsi színpadi mun káit tanulmányozza. F. D. den egyedi darabot eladnak. Az első nekifutás tehát jól sike­rült. Februárra újabb modelek készültek és az akkor Pécsre látogató könnyűipari miniszter­asszony egyenesen utasítást adott a gyártás megkezdésé­re. Ezeket a modelleket már a TANNIMPEX Külkereskedelmi Vállalatnak is bemutatták, ahonnan art az értesítést kap­ták, hogy külföldön nagy az érdeklődés. Jelentkezett egy nyugatnémet cég — mellesleg 40 ezer alkalmazottja és az egész világon legalább 500 áruháza van — mivel neki már nincs kapacitása, hajlandó lenne bérmunka megrendelést adni a pécsieknek. Ezzel fel­csillant az export lehetősége is. A Pécsi Kesztyűgyárban, bár a vállalat nagyobb anyagi for­rásokkal nem rendelkezik, meg­kezdődött a bőrruhózati mű­hely szervezése. Irodaházuk he­tedik emeletén, 80—100 négy­zetméternyi területen egy húsz fős műhelyt rendeznek be. A műhelybe egymillió forintért 14 varrógépet vásárolnak. Azok dolgoznak majd itt, akik a varrás mellett a szabáshoz is értenek, vagyis ismerik a bőr „természetét”. Bőrből nyil­vánvalóan sokkal nehezebb ru­hát varrni, mint textilből. Ugyanilyen fontos o jó model­lezés, ehhez házon belül nevel­nek ki szakembert. Úgy terve­zik, ez év őszére elkészítik és bemutatják a belkereskedelem­nek az első 10—15 modellt, majd megkezdik a gyártást. Mégpedig hazai alapanyagból, a pécsi és a budapesti bőrgyá­rak ruházati bőreiből, A jövő évben már 30 millió forintnyi termelési értékre számítanak. Ezzel megteremtődik az a mag, a későbbi fejlesztés „alaptő­kéje", amely majd — ha a minőség is olyan lesz — ex­portra is termelhet, bérmunkát is szerezhet. A piac felvevőképessége kor­látlan, lehet fejleszteni. Ha a Pécsi Kesztyűgyár megkapja a Széchenyi-akna üzemépületét, s minden jól megy, 1975 után akár évi 100 millió forint érté­kű bőrruházati cikket is meg­varrhat. Egyébként szó van ar­ról is, hogy amennyiben a ta­nács helyiséget biztosít, a Kesztyűgyár mintaboltot nyit Pécsett, ahol a kesztyűk mellett bőrruházati cikkeit is árusítja. (MZ) ANYAKÖNYV PÉCS SZÜLETTEK Magari Zoltán, Schmidt Ilona, Kiss Róbe.t, Orsós Sándor, Komló Zoltán, Bite Márta, Kiss Dénes, Zority Attila, Stétz Andrea, Szabó Zoltán, Unger Zita, Keszerice Beáta, Fóris Zoltán, Kelemen Tibor, Somogyi Zsuzsanna, Beck Béla, Fekete Zsuzsanna, Kocsis László, Bognár Péter, Pál Magdolna, Sipos Ildikó, Mihály Gyöngyi, Szenes | Zoltán, Péter Sándor, Kígyós Sorbá- ; la, Bereczky Szilvia, Kolompár Beáta, Csonka Gcuor, Sámik Beáta, Simon Róbert, Lakatos József, Kozma Judit, Molnár Krisztina, Rumi György, Bo­ros Ágnes, Bogyay Zsolt, Ko.~ma And­rea, Kis-Deli Attila, Nagy Tünde, Jauck Róbert, Déri Zsolt, Horváth Bernadett, Gulyás Agnes. Schlepp Zita, Pulai Zsófia, Répássy Csaba, Glávits Magdolna, Arató Eszter, Fel­ső Flóra, Búzás Tünde, Fekete Attila, Tabányi Gábor, Vass Hajnalka, Hor­váth Judit, Szabó Kriszta. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Joó László és Novak Erzsébet, Fid- rik Pál és Bogdán Borbála, Szabó Győző és Sabacz Mária, Szonnert Miklós és Réder Gabriella, Orbán György és Rehák Zsuzsanna, Komlósi Flórián és Sikari Zsófia, Csorba Jó­zsef és Farkas Márta, Kutas Péter és Bauer Margit, Rövid Jenő és Nitt Mária, Lentle Géza és Benke Sarol­ta, Bába Mátyás és Balázs Katalin. Gertig Károly és Kapitány Zsuzsan­na, Kodner József és Über Julianna, Schindler István és Unyi Gabriella, Amán Mihály és Scheich Erzsébet, Fűzi János és Vida Ibolya, Kfss-Nagy György és Cseresnyés Gabriella, Ara­tó János és Andai Mária, Kanyar László és Szak Ildikó, Vécsei László és Kovács Erzsébet, Halas Zoltán és Hirsch Anna, Bukovszki Ferenc és Ka- lónyos Flóra, Kajos Gyula és dr. Jegesy Andrea. MEGHALTAK Sipos János, Böröcz György, Hor­váth Orbán, Szabadelló Alajos, Tor­nai Antalné sz. Nagy Erzsébet, Ku- ma Józsefné sz. Szalay Julianna, Vas Istvánná sz. Vörös Erzsébet, Vass Jó­zsefné sz. Angyal Gizella, Szegedi Gyula, Papp József, Kiss Péternó sz. Vass Anna Papp Józsefné sz. Anker Eva, Tamsa Mátyás, dr. Kovács Jenő, Korda Béla, Szabó Lajos, Túri Ká­roly, Törőcsik Józsefné sz. Mókái Zsu­zsanna, Antal Pálné sz. Csőké Má­ria, Beviz Imre, Wach Jánosné sz. Pongrácz Mária, Nagy Ferenc, Tóth József, Schelb Józsefné sz. Steiner- brunner Anna, Puskás Józsefné sz. Oláh Lídia, Hufgart Józsefné sz. Hor­váth Mária, Gécti Lajos, Bokor Ag­nes, Vári Gyula. KOMLÓ SZÜLETTEK Kovács Zsuzsanna, Kovács Mihály, Müller Norbert, Korponai Attila, Mol­nár István, Gonda Zoltán, Bőjthé Ba­lázs, Gyenis Ivett, Orsós Géza, Csá­ké Zsolt, Lakatos-Tóth József, Szakács írisz. Orsós Hajnalka. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Sajber Lajos és Horváth Julianna, Kovács Lajos és Sutler Mária, Kovács István es Hunyadi Erzsébet, Zsirmon Ferenc és Sebők Ibolya, Róth Béla és Küsztler Valéria, Vég László és Gulyás Magdolna. MEGHALTAK Molnár Józsefné sz. Gadó Erzsébet, Szemmer Ferencné sz. Beck Terézia, Orsós Pál, Török Géza, WehoczVy Lajos. MOHÁCS SZÜLETTEK Mihálovics Sándor, Nagy Endre, Mihálovics Mária, Scjreiber Tibor, Szauer Kornélia, Mojzes Magdolna. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Frank Ferenc és Mohácsi Jolán, Klein Mihály és Keller Gizella. MEGHALTAK Peres Ferenc, Bánhegyi Jánosné sz. Lukk Anna, Panics Radoszlávné sz, Krebszits Iréna, Barna Jánosné sz. Pásti Mária, Huszár Nándor, LeHálr Konrád. SZIGETVÁR SZÜLETTEK Bozsányi Ildikó, Bedő Endre, Hol- lósi Éva, Hallási Csilla, Mozsgaí Me­linda, Csuka Ildikó, Adóm Mónika, Vucskics Vid, Jánosa Zsuzsanna, Ár­vái Zoltán, Szondi László, Rácz Ká­roly. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Tóth József és Kis Mária. MEGHALTAK Takács Lajos, Kertész István, Ba­logh Józsefné sz. Bálovics Mária. Értesítjük kedves vásárlóinkat, hogy közvetlen égetett mész értékesítési j tevékenységünket — a Fürst S. utcai értékesítési irodánk mellett — i SZAMARKÜTI MÉSZUZEMüNKBEN IS MEGKEZDTÜK. (MARX K. U. 77. SZÁM). í BARANYA MEGYEI í ÉPlTÖANYAGIPARI VÁLLALAT 4 <

Next

/
Thumbnails
Contents