Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-28 / 124. szám

Vlléa orolo** rtc»f. «civessOtl«»**»1'* ÄRA: 1 FORINT Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 124. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. május 28., vasárnap Szocialista módon vezetni... A tartalomból: Befejezte munkáját a szocialista brigádvezstíík tanácskozása Bányák kézfogása (3. old.) ♦ Szombaton az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában folytatta munkáját a szocialista brigád- vezetők IV. országos tanácskozása. A tanács­kozáson részt vett Kádár János, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának első titkára, Fock Jenő, o Minisztertanács elnöke, Apró Antal, az ország- gyűlés elnöke, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, Németh Károly, a Budapesti Pártbizottság első titkára, a Politikai Bizottság tagjai, Óvári Miklós és Pullai Árpád, a Központi Bizottság titkárai, Kisházi Ödön, a Népköztársaság Elnöki Taná- 1 csának helyettes elnöke, jelen volt a kormány j több tagja. Elsőként Horváth János asztalos, szocialista | brigádvezetö, majd őt követve még 11 -en fejtet- j ték ki véleményüket, mondtak javaslatot a moz­galom továbbfejlesztése érdekében, majd Gáspár j Sándor elvtórs, a SZOT főtitkára foglalta össze a vitát. A könnyűipar kiállítása (3. old ) ♦ Melyiket a nyolc közül? (4. old.) Fontos feladatunk: ♦ Minden szinten foglalkozzunk a mozgalom erősítésével! Panoráma nagyvilág (9. old.)- Másfél napos tanácskozá­sunk, úgy vélem elvégezte mindazt, amire vállalkozott — mondotta Gáspár Sándor, nogy segítséget adott o brigád- mozgalom további fejlesztésé­hez, most az a legfontosabb, hogy az itt elhangzott jó javas­latokat, kezdeményezéseket va­lamennyi érdekelt közreműkö­désével realizáljuk. E munka megkívánja, hogy minden szin­ten foglalkozzanak a szocialista brigádmozgalom továbbfejlesz­tésének kérdéseivel, a fejlődést még gátló akadályok elhárítá­sának módjaival. A már régeb­ben kialakult gyakorlatnak megfelelően foglalkozni fognak ezzel a párt, a szakszervezet, a KISZ vezető szervei, a legfon­tosabb teendők azonban az üzemekre, a vállalati kollektí­vákra hárulnak. A vállalatok gazdasági vezetésének, mozgal­mi szerveinek és szocialista brigádjainak közös feladata, hogy a szocialista brigádmoz­galom minél szervesebben be­épüljön az üzemi demokrácia rendszerébe. — A szocialista brigádveze­tők, brigádtagok gyakran teszik szóvá, hogy a gazdasági veze­tőktől nem kapják meg a kellő segítséget a mozgalom kibonta­koztatásához. Ilyen jelenségek nyilvánvalóan léteznek, de ezek felszámolásához sem nélkülöz­hető a brigádok kezdeményezé­se. Gazdasági vezetőink a dol­gozók legrátermettebbjeiből ke­rülnek ki, nem feltételezhetjük tehát, ha segítségüket igény­lik, azt megtagadnák. A brigá­doknak tehát öntevékenyebbek­nek kell lenniük, ne várjanak panaszaikkal egy-egy iparági vagy országos tanácskozásig, hanem ha problémájuk van, arra hívják fel azonnal a gaz­dasági vezetők figyelmét. Le­gyenek tudatában annak, hogy valamennyi szocialista brigád­nak, valamennyi brigádtagnak mindahhoz köze van, ami az üzemben történik, hisz elsősor­ban a vállalat rájuk számíthat, ha az üzemben rosszul mennek a dolgok, ha valamiben segít­ségre van szükség. A dolgozók kezdeményezései, gondolatai az üzem előrehaladásának igen fontos tényezői. — Mindehhez elengedhetet­len, hogy továbbfejlődjék a szo­cialista brigádmozgalom em­berformáló ereje, s ami ennek fontos feltétele, növekedjék minden egyes dolgozó szakmai ismerete, műveltsége. Ugyan­így szükséges, hogy a munkás­ság kulturális igényeiben is egy fokkal előbbre lépjen. A szel­lemi gazdagodáshoz rendkívül megfelelő keret a szocialista brigád, amelyben a dolgozók egymással vitatkozva vagy egyetértve ki tudják választani a számukra legmegfelelőbb kul­turális lehetőségeket. Szívesen segítenek o brigádoknak a kul­turális és művészeti élet élen­járó képviselői is, szívesen köz­reműködnek a dolgozókat ér­deklő, a munkásság életével foglalkozó alkotások létrehozá­sában. Gáspár 5óndor végül rámu­tatott, hogy a feltételek adot­tak a szocialista brigódmozga- lom további fejlődéséhez, a leg­fontosabb, hogy a lehetőségek­kel élve kollektívák, az egész társadalom még gyorsabban haladjon előre a boldogulás út­ján. Gáspár Sándor nagy tapssal fogadott összefoglalója utón Nemeslaki Tivadar zárta be a tanácskozást Zárszavában hangsúlyozta: sok igazság van abban az általános igényben, hogy a brigádmozgalom hár­mas célkitűzéséhez szorosan kapcsolódjék a szocialista má­don vezetni jelszó is. Kívánatos, hogy a következő hónapokban minden vállalatnál és munka­helyen megtartsák a szocialista brigádvezetők helyi tanácsko­zását és beszéljék meg a to­vábbi tennivalókat. Ehhez a SZOT is segítséget nyújt azzal, hogy rövid időn belül nyomta­tásban közreadja az országos Kádár János elvtárs köszöneté a születésnapi jókívánságokért Kádár János elvtárs az alábbiak közlésére kérte fel a Magyar Távirati Irodát. Ezúton mondok őszinte köszönetét a párt, állami és társa­dalmi szervezeteknek, a gyárak, a vállalatok, a termelőszövetkeze­tek, a kulturális, az oktatási és más intézmények dolgozóinak, mindazoknak, akik 60. születésnapom alkalmából csoportos vagy egyéni jókívánságaikkal megtiszteltek. Kádár János, e Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára tanácskozás jegyzőkönyvét, A vitában elhangzott és az írás­ban benyújtott javaslatokat ds- dig eljuttatja az illetékes álla­mi és társadalmi szervekhez. A tanácskozás Nemeslaki Ti­vadar zárszavával végétért. ♦ A MÁV új menetiendje (10. old.) Ünnepi könyvhét 1972 Megnyitó ünnepség a Doktor Sándor Művelődési Központban Életünk része, kultúrórfk jeles ünnepe az év legszebb hónap­jában kezdődő ünnepi könyvhét. Tegnap a hagyományok szerint országszelte könyvsátrakat állí­tottak, irodalmi esteket, műsoro­kat, könyvkiállításokat rendeztek és az írott szó tiszteletére szen­telt ünnepségeken nyitották meg a könyv 1972. évi ünnepét. Budapesten Ady Endre szob­ránál volt az országos megnyitó ünnepség, amelyen részt vett Aczél György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára, a Politikai Bizottság tagja, Nagy Miklós, az MSZMP KB osztály- vezetője és Darvas József az írószövetség elnöke, továbbá kulturális életünk számos más ismert személyisége. Dr. Orbán László, a művelődésügyi minisz­ter első helyettese mondott meg­nyitó beszédet, majd köszöntötte a könyvet olvasó, szerető és vá­sárló közönséget; a könyvek al­kotóit, üdvözölte a könyvek elő­állítóit és terjesztőit; a könyv­tárosokat és a népművelőket. Pécsett a Doktor Sándor Mű­velődési Központban zajlott le le a pécs-baranyai ünnepi könyvhét megnyitó irodalmi estje. A közönség soraiban megjelent Bocz József, a Me­gyei Pártbizottság titkára, Ta­kács Gyula, a Megyei Tanács | elnökhelyettese, és ott volt a város és a megye közéletének, kulturális és művészeti életének több vezető személyisége. Vá- rady Géza, a Pécs megyei vá­ros Tanácsa népművelési cso­portvezetője ünnepi megnyitó­jában a könyv jelentőségét méltatta, hangsúlyozva, hogy a meggyorsult idő sodrában az emberek lázasan keresik az örök emberi értékeket. A könyv az o fontos eszköz, amelyet a közművelődés munkásai a leg­nagyobb hatékonysággal kézbe adhatnak a hasznosra és a szépre szomjazóknak. 1972-ben, a nemzetközi könyvév esztende­jében az egész világ hódol az emberi szellem legnagyobb al­kotásának, a könyvnek. 5 erre gondolunk mi is, amikor a pécs-baranyai ünnepségen sze­retettel köszöntjük a könyv ba­rátait, az olvasókat és köszönt­jük az írókot és a költőket. Az ünnepségen négy ismert alkotó vett részt: Bárdosi Né­meth János költő. Csorba Győ­ző költő, Galambos Lajos író és Szilvási Lajos író. A továbbiak­ban az ő írói pályájukat vázol­ta néhány közvetlen gondolat­ban Várady Géza, majd ünne­pélyesen megnyitotta a könyv­hetet. Ezt követően az est író és köl­tő vendégei szóltak önmaguk­ról, munkásságukról. íj* : -fii* * A pécsi „könyv utca” egyik pavilonja a Színház téren Erb János felvétele GYERMEKEINK I 950 áfa ünnepeljük meg a gyerekek napját. Kezdetben I a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség és a DÍVSZ elhatározása alapján emlékeztek meg a gyerekekről, és az ENSZ felhívására egyetemes ünneppé vált ez a nap. Sokhelyütt rendeznek ma hazánkban is játékos ünnepsége­ket. Szükség van- ezekre még akkor is, ha már-már egyik legfőbb gondja nevelésünknek, hogy egész évben szinte kor­látlanul mindent megkapnak a gyerekek. Egy iskolai, vagy egy községi, kerületi rendezvény azonban más dolog, sokáig emlé­kezetes lehet számunkra, örüljünk annak, hogy a mi gyerekeink­nek lehetőségük van az önfeledt játékra, De közben gondoljunk arra is, hogy a világ sok táján még ezen a napon sem lakhatnak jól a gyerekek, s Vietnamban ma is háború van, az amerikai bombák áldozatainak listáján sok az ártatlan kisfiú és kislány. Borzalmak borzalma, hogy akad­nak amerikai katonák, akiknek otthon gyerekeik vannak, de hidegvérrel oldják ki bombáikat a vietnami városok, lakott területek felett. S gondoljunk csak arra, hogy e modernnek mondott vi­lágban az iskoláskorú gyerekek kétharmada nem járhat isko­lába. Mert vagy nincs iskolájuk, vagy idő előtt dolgozníok kell, hogy éhen ne haljanak. S még így is sok a gyerekkori éhhalál, a rosszultápláltságból eredő betegség. És sokhelyütt még orvo­sok sincsenek, akik gyógyítanák őket R ájuk, a nyomortól, az éhínségtől, a kizsákmányolástól, a háborús brutalitástól szenvedő gyerekekre emlékezve az a kötelességünk, hogy saját fiainkat és lányainkat a béke, a szocializmus, a népek közötti barátság és szolidaritás széllé- mében neveljük. Arra készítsük lel őket, hogy a technika vív­mányaivá/ és a kultúra kincseivel az emberiség javát szolgálják, s küzdjenek minden brutalitás, minden megkülönböztetés, min­den elnyomás és kizsákmányolás ellen. S tehetjük-e azt hatá­sosabban, mint úgy, hogy megmutatjuk nekik mindazt a jót és szépet, amit a szocializmus biztosit nekik és szüleiknek! Vigyük hát el őket ma is cukrászdába, vegyünk nekik játékokat, menjünk velük kirándulni, hogy legyen mércéjük, ismer/ék meg a boldogságot, amihez minden gyereknek joga lenne. Koszorúzás! ünnepség A Magyar Vörös Hadsereg 1919-ben mártírhalált halt két főtisztje Cséby József és Cséby László születésnéek 75, illetve 80. évfordulója alkalmából a Mező Imre úti temetőben levő díszsírjuknál szombaton koszo- rúzási ünnepséget tartottak. A Honvédelmi Minisztérium képvi­seletében koszorút helyezett el Otta István nyugalmazott vezér­őrnagy, Görgényi Dániel nyu­galmazott vezérőrnagy és dr. Liptai Ervin ezredes, a Hadtör­téneti Intézet és Múzeum pa­rancsnoka. A család nevében Cséby Lajos nyugalmazott nagy­követ, továbbá a Szekszárdi Pártbizottság és tanács, vala­mint a tömegszervezetek képvi­selői helyeztek el koszorút ! Baranyai népművészeti napok Budapesten Szombattól a fővárosban foly­tatódik az a kiállítás-sorozat, amelynek keretében a népmű­vészeti és háziipari szövetkeze­tek mutatják be a legjellegze­tesebb magyar tájak népi díszí­tőművészetét. A Népművészeti és Háziipari Ksz Vállalat VII. kerület Rákóczi út 32. sz. alatti üzletében Baranyai népművé­szeti napokat tartanak, június 3-ig e tájegység népművészei­nek remekei adják a választék zömét. A Baranya megyei Házi­ipari Szövetkezet félmillió forint értékű szőttest, dúsan hímzett térítőt és különlegesen szép cserépárut küldött a fővárosba. Gáspár Sándor összefoglalója

Next

/
Thumbnails
Contents