Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-27 / 123. szám

6

DUN ANTŰLI NAPLÓ

1972. május 27.

A régi Pécs

— ■ —

........ j

P écs gazdasági életének egyik * — legszomorúbb eseménye

szolgáltat okot arra, hogy ma e témáról szóljunk, ugyanis éppen 85 esztendeje, 1887. május utolsó napjaiban észleltek először filo- zérával fertőzött tőkét a pécsi szőlőhegyen. Ismeretes, hogy a filoxéravész néhány év leforgása alatt bevégezte romboló feladatát, kipMsztitotta a virágzó pécsi szőlőkultúrát.

Már c római impérium korában, de még inkább a középkori Pécs gazdasági életében igen fontos szerepet játszott a j bor. A török is felismerte ezt, mert virágzó szőlő- és kertkultú- ráról rendelkezünk adatokkal, a í hódoltságkori Pécs életéből. A kapitalizmus korának is a fő mozgató rugója a bor. Ez tette j lehetővé, hogy a város félszoba- I dúlhatott a püspök-földúri joghatóság alól és 1781. január 21- j én elnyerhette a szabad királyi város rangját.

Pécsett a szőlők területe az j 1840-es években I860 kh-ra rú- j gott, holdanként átlagosan 40 akó bor termett. A pécsi kereskedelem árucikkeiben a legelső | helyet foglalta el a bor. A szőlő- termelés és a borértékesítésből' felgyülemlett tőke vetette meg Pécs kapitalizmus-korai fejlődésének alapiát.

A pécsi és baranyai szőlőkultúra virágzása azonban elakadt a XIX. század utolsó évtizedében, a filoxéravész következtében. Már 1837. május 29-én meghúzták a vészharangot a Pécsi Hírlap hasábjain: „A szőlősgazdák réme, a szőlő esküdt ellensége, a phylloxera betette lábát a mi szőlőterületeinkre is." Pécs neves szakis- merője, Horváth Antal ügyvéd vette észre először, a szőlőskertjével közös Göppel Márton hentes szőlőjében. A filoxéra- • bizottság a városi vegyészekkel j meg is állapította, hogy o Göp- pel-szőlő. legnagyobb részét ellepte a filoxéra. A szomszéd szőlők védelmére egyúttal a „rendőrmester vezetése alatt négy fegyveres rendőr is kiküldetett, akik szigorú őrizet alatt tartották az inficiált területeken kívül Vasváry, Toldy Béla és Beer Mihályné szőlőskertjeit.'' A hivatalos kiküldötteken kívül más nem jelenhetett meg a megfigyelés alatt tartott szőlőkben. A vész ellen azonban ez mitsem használt. Augusztus 14- én már a Makártető, Szkókó, Csoronika, Felső-Havi, Bálics, Bánom és Csurgó is fertőzött.

Az 1887. szeptember 10-én megjelent helyi lap összegezi: „negyven helyen van phylloxé- rás, összesen 2 hold 1318 négyszögölnyi, azaz 16 203 négyzetméternyi területen.”

Sokféle gyári készítmény lát napvilágot a filoxéra elpusztítására, nagyon kevés sikerrel. A

gyári készítményeknél több bi- j zalmat gerjeszt a lakosság kö- j I rében, amelyet maga a termé- ! ! szét szolgáltat: a fiioxérás sző- ! ' lök között elvetett, ott kifejlődött i és elszáradt kendernek eső és hó kilúgoztatásával a filoxéra kivész, és a szőlő rövid idő múlva ismét megjavul. Magyarázó- I tóul azt adják, hogy az eső és | hó befolyásával képződött ken- j denszárlúg, amint az a kender- áztatókban minden élőlényt kiöl, éppúgy a szőlő gyökeréhez | érve, az azon élősködő bármi- ; nemű rovart, így a filoxérát is j kipusztítja, de a szőlő fejlődé- j sének nem árt. Ekkor említik j először a szénkéneggel való védekezést. Számszerűleg ugyan j még nem nagy akkor a fertőzött | terület, annál súlyosabb azon- | ba-n, hogy negyven különböző < helyen ütötte fel a fejét a filo- i xéra.

A Pécsi Szőlősgazdák Egye- i sülete, mely 1879-ben alakult, ! a filoxéra-veszéllyel kapcsolatban fontos feladatok megoldó- I sát tűzte ki célul. Filoxéra mentes telepekről vesszőket hozatott és olcsó áron árusította a szőlősgazdák között, mozgalmat indított a Pécsett felállítandó szénkéneggyár ügyében és lépéseket tett az egyesület tagjai | borértékesítési lehetőségeinek megjavítása érdekében.

1889 nyarán már a messze földön híres szentmiklósi bor jövője is veszélyben forgott: a káptalan legnagyobb és legféltettebb birtokán, a Szentmiklósi- dűlőben terjedt a filoxéra. A Szentmiklóson elültetett amerikai vesszők viszont igen szépen fejlődnek — írja a helyi lap tudósítója — hiszi, hogy ezáltal meg lehet menteni a jeles szentmiklósi bor jóhírét. A városi amerikai anyaszőlő telep a gondos kezelés következtében szintén szépen fejlődött ebben az évben, és „a környékbeli phyllo- xera-lepett szőlőterületekre nézve valóságos áldás lesz", bár azt is megállapítja, hogy „a fil- loxera-bizottság ismét teljes működésben van, és sajnos, nagyon is sok dolga akad”. A pécsi amerikai szőlőtelep 1889 tavaszán 4 katasztrális holdon települt, melyet a következő esztendőkben kibővítettek, olyany- nyira, hogy 1892-re már 16 katasztrális holdon termelt. A telepen 12 amerikai szőlőfajtát neveltek, közöttük 8 direkt termő, azaz olyan, melynek szőlője és bora élvezhető, de alanynak is alkalmas, továbbá 4 alanyfaj, amely csak oltásra jó. Ezek voltak: Jaquez, Herbemont, I

Jork-Madeira (vándorizabella),

Vialla, Othello, Canada, Cin- thianat, Cunningham (direkt termő). .

1889 őszére már nyilvánvalóvá vált, hogy menthetetlenek a pécsi szőlők, de baranyai, sőt országos méretben is hasonló volt a helyzet.

A pécsi Szőlősgazdák Egyesülete ekkor elhatározta a szőlő- telepítések szemmel tartását és a szőlőmunkások képzését, mert amint mondja — képzett munkások nélkül nem lehet eredményt elérni. Az amerikai szőlőtelepet kezelő bizottság javaslatot terjesztett elő a városi tanácsnak vincellérképző intézet felállítása iránt, de az csak három év múlva, 1896 őszén nyitotta meg kapuit (a Tettye utcában levő egykori Schmidt-féle | malom épületében), és 1907-ig minden tanévben működött. A ! pécsi vincellérképző iskola a hét tanév alatt 178 szakmailag képzett vincellért bocsátott a társadalom rendelkezésére olyan időszakban, amikor arra a legégetőbb szükség mutatkozott.

Csakhamar kiderült azonban, hogy a helybeli erőfeszítések ellenére sem oldható meg a pécsi szőlők újratelepítése.

A Függetlenségi és a 48-as párt kebelében 1894-ben elindított közgazdasági mozgalom és az Országos Gazdasági Egyesület által felkarolt agrárakció a költségvetés orszáqgyű- lési tárgyalása alatt arra bírták a kormányt, hogy ünnepélyes ígéretet tegyen a mezőgazda- | ság s különösen a szőlőtermelés felújításának támogatására.

A földművelésügyi miniszter az országgyűlés előtt kénytelen volt elismerni, hogy a szőlőrekonstrukció sikeres keresztülviteléhez nem elegendő a társadalmi tevékenység, hanem elengedhetetlenül szükséges az állam hat- j hatos segítsége is. Kíváncsian várjuk — írja a Pécsi Figyelő 1895. március 19-i száma — annak a kormányígéretnek a beváltását, amit az állam eddig ebben az irányban tett, azért a szőlőtulajdonosok ugyan nem nagy köszönettel tartoznak a kormánynak. Az állam a regole- megváltás „zseniális műve'ete" folytán éppen olyan időszakban lett az ország „főkocsmárosa”, amikor a magyar szőlők megszűntek a bort ontani, gondoskodnia kellett tehát a kormánynak olcsó borról, hoay kocsmáit jó áron adhassa bérbe. Ez volt az oka az olasz borbehozatali szerződésnek is, mely a maqyar piacot elárasztotta potom pénzbe kerülő borokkal — természetesen a kereskedők számára — mert a fogyasztó ezután is j olyan drágán, sőt még drágábban jutott a silány olasz borhoz, mint régente a jó magyar hegy levéhez.

Az olasz szerződés tökéletesen megakasztotta a magyar szőlők felújítását, „mert ugyan kinek lenne kedve a rekonstrukcióba annyi tenger pénzt és munkát beleölni, mikor az olcsó olasz bor versenye folytán arra i sincs kilátás, hogy a felújítandó szőlők jövedelme csak a felújítási költségek kamatait is meg- j hozza” Javaslatba hozták, hogy az állam másfél millió forinttal járuljon a rekonstrukcióhoz, de nem lett belőle semmi, mert a pénzügyminiszter határozottan i ellenezte az államsegély meg- \ adását, mondván, nincs pénz.

A filoxéra, helyesebben a nyomában jaró szőlópusztulás | és a szőlők rekonstruálásának nem kedvező kormánypolitika j azonban nemcsak az olasz bor beáramlását tette lehetővé, de a sör- és a pálinkafogyasztás előre törését is segítette.

A város egy évi bortermése a I régi időkben mintegy 80—100 ezer akó lehetett, 1887—1893 j között, a filoxérapusztítás kö- 1 vetkeztében az ültetvények hó- j romnegyed része tönkrement, a századfordulóra már csak két százalék régi szőlő maradt Pécsett, a többi már mind újtelepítésű.

Amikor a filoxéravész elpusztította a pécsi szőlőket, a tönk- remenés veszélye fenyegette a pécsi iparosokat is, hisz a „pécsi Tüke" vagyonának legnagyobb részét a szőlőjébe fektette. Ekkor pusztult el a híres pécsi kézműipar, amely azóta sem támadott fel. Az óbudai szőlők filoxéra pusztításakor, a Pécsett kenyérkereset nélkül maradt szőlőkapások és egyéb szőlőmunkósok nagy tömegére, a ráutalt olcsó munkaerőre alapozva hozták létre Óbuda ha- j talmassá lett gyáriparát. A régi méreteikben nem is támadtak fel többé a pécsi szőlők.

A pécsi szőlők rekonstrukció- ja a gazdasági helyzet függvé- | nyeként csak nanyon lassan következett be a XX. század első évtizedeiben. A réqi, nagy jelentőségű és országos hatósugarú bortermelés a lassú javu- ! lós ellenére sem állt lábra a ! pécsi és Pécs környéki szőlőkben. A szőlőkultúra jelentősége véglegesen háttérbe szorult o j város életében.

Dr. Kovács András

Ä Bmolyf «IrrB royaf

Egy újszerű választás

| PÓDIUM |

BUDAPEST. Az idei budapesti művészeti hetekre meghívják a Pécsi Nemzeti Színházat, hogy a fővárosban bemutassa Hernádi Gyula: Falanszter című drámáját. (Képünk: Szabó Tünde, a Falanszter egyik szereplője.)

ZÁRÓVIZSGA. Az Országos Könnyűzenei Központ pécsi stúdiójának idei nyilvános záróvizsgája június 4-én délelőtt lesz Pécsett a Hullám étteremben.

JÉZUS. Haumann Pelei jótsz- sza Bulgakov: A mester és a margaréta című regényéből készült tv-film változatban Jézus fierepét.

Esedékes volt a Nyugdíjas Ujjatlan Kósztyűszabászok vezetőségének újra választása. ^

Megkezdődött az előkészület. Nem Amerikában lévén, nem a csinos gör- lök vonultok fel a popsijukra tetovált jelölt fényképével, hanem összeült a kupaktanács.

Elkészült a javaslat. Azokról, akiket majd őszinte lelkesedéssel megválasztanak a nyugdíjas kesztyűszabászok választási közgyűlésén.

Hosszú vita volt a lista felett. A régi vezetőség úgy nagyjából megfelelt volna, de a baj az volt, hogy a jelölő gyűlésre nem jött el a fele sem. Aki pedig nem jött el, azt nem lehetett megválasztani.

Valahogy megegyeztek és ezután került sor a spontán választási gyűlésre. Ha már a jelölögyülésre sem jöttek össze, akkor mi volt várható a választási gyűlésen, ahol a tagok kétharmad részére szükség volt. Azzal mindenki tisztában volt, hogy ott se lesznek többen, tehát olyan helyet kellett ke esni, ahol nagy a létszám, így került sor oz Uiiatlan Kesztyü- i szabászok Felsőiskolájára.

Megkezdődött a gyűlés. A választók szivárogtak-szivárogtak és amikor már úgy látszott, hogy több nem jön, bevonultak az iskola nagy srácai. Ok képviselték a vattázást.

A vá'asrtási felelős ott ült az el- j nökasszony mellett, aki hivatva volt a rendet és a forgatókönyvet szállítani.

A titkár beszámolt a három évi munkáról.

A beszámolót termékeny vita követte. Ebben azonban nem volt semmi érdekes, mert a Nyugdíjas Kesztyű- szabász frakciók különféle csoportjai egymást áskálták. Tehát a vita heves vo't, de nem előmozdító.

Megkezdődött a jelölés. Az összegyűlt szavazók békésen ültek, nem mozdult senki. A nagy srácok még békésebben ültek, mert ők meg amúgy sem mozoghattak. Hosszú ci- helödés után fe?áHt az egyik spontán javaslattevő, körülményesen elővett a rsebéből egy cédulát és a következőket mondta :

— Szaktársaim I Jól meg kell fontolni a következő három évre kit választunk! Az én alaposan á*gondo't javaslatom a következő;

És olvasta az alaposan átgondolt javaslatot. Név, születési év, hely, foglalkozás, lakcím, anyja neve. Csu- ; pán a személyi igazolvány számát fe- ; lejtette el.

Megkönnyebbülés futott ót a pódiumon ülök arcán. A választási fe- lelős azonban számolni kezdett.

— A vezetőség tizenöt tagú — súg- j ta oda az elnckasszonynak —, ez meg csak hét. Hol a többi?

Az elnökasszony arca elégedett volt.

— Már a kéziben van a cédula — mondta — ott ül a hatodik sor szélén az a pirosképűi

A pirosképű azonban nem mocorgóit. Elégedett ragyogó ábrárattal j üldögélt és csírájában sem látszott rajta, hogy ő itt szerepelni fog.

— A kádere nem nagyon mocorog Szaktársnől — mondta a felelős az elnökasszonynak.

— Majd fog I Nézze meg, hogy ci- j helödik I

De nem cíhelődött. Elégedetten ült és maga elé vihorászott.

A csend tovább nőtt.

Az elnökasszony elkezdte noszogatni a mélyentiszíelt választógyülést.

— Kartársaim I Nyugdíjas Ujjatlan Kesztyüszabászok I Még csak a fele van meg! Tegyenek javaslatotI

A választási felelős ismét aggodalmasan szemlélte az elnökasszonyt. Az elnökasszony is érezte, hogy sok a csend és dühödten pislogott a káderére.

— Majd o szünetben megrugdosom a nadrágját I — mondta a felelősi nek.

A nogy noszogatásra végre felállt a pirospozsgás javaslattevő. Felállt és bonyolult műveletbe kezdett. Legelőször is az állását biztosította. í Ugyanis, ahogy felállt, összeroskadni ! készült és két kézzel belekaposzko- | dott az előtte lévő szék támlájába. Mikor ezt elvégezte, akkor megszabadította az egyik kezét a támlától i , tt belenyúlt a zsebébe j

Rossz zsebbe nyúlt, tehát újra meg kellett kapaszkodnia és most a másik kezével kezdett el bonyolult manőverezést, amíg végül is előhalászott a nagyközönség teljes együtt- i érzése mellett egy cetlit. Ekkor megszólalt:

— Azt a megbízást kaptam, hogy olvassam fel eztl

—m Rojtosra rúgom a fenekit I — .dühöngött az elnökasszony. De ez ; pillanatnyilag megvalósíthatatlan volt. Az elégedett pirosarcú bácsi először fordítva vette kezébe a papírt, aztán nagy nehezen és teljesen hibásan elkezdte olvasni a neveket.

A nyugdíjas ujjatlan kesztyűszabászok jól ismerték egymást, tehát helyesbítettek. Kórusban mondták be a neveket, míg végül a pirosarcú bácsi elégedetten felsóhajtott.

— Nahátl

Ezzel azonban nem zárult le sem- ; mi. Kiderült, hogy az optimista bácsi | csak a nevek telét olvasta fel és kihagyta a jövendő elnököt, alelnököt, | titkárt, másodtitkárt. Épp azt a négy embert, akire ragyogó jövő várt volna a nyugdíjas ujjatlan kesztyüszabászok népes táborában.

— Hél Asszonytársam! — mondta i o választási felelős. — A létszám nem stimmel I

A csinos elnöknö külbecsével ellentétben csúnyául káromkodott.

— Megrágom a bokáját, a hátát, a fenekit I Javasolja a Kartárs a még hiányzókat I

— Hogy-hogy? — méltatlankodott a választási felelős. — A választás legnyíltabb megsértése lenne, ha én, aki nem vagyok ujjatlan kesztyűszabász, iavasolgatnék itt. Ez már csak magára vár Asszonytársami

így az elnöknő nem tehetett mást, javasolta a hiányzó tagokat és a szünetben meqrúgdosta a pirosarcú bácsit, aki elégedetten maga elé kuncogott, mert az ellen sosem volt semmi kifogása, hogy csinos asszonyok rugdossák.

Szöllösi Kálmán

Szemünk fénye, a kiskert

Egynyári virágaink

A kert kialakításának leghatásosabb és egyben legkedveltebb eszközei az egynyári virágok. A fajok, fajták helyes megválasztása esetén élénk tiszta színükkel, harsány megjelenésükkel hosszantartó (őszi fagyokig) virágzásukkal a kert fő díszítőelemeit képezik.

Az egynyári virágok színes tárházából csak ízelítőként ismertetünk néhány fajtát, azok alkalmazási lehetőségeit, de egy-egy fajtának is számtalan változata van, melyekről részletes tájékoztatást hely hiányában nem áll módunkban nyújtani. A fajtaválasztékról a magboltok árjegyzékei, a virágok részletes leírásáról, szaporítási módjáról szakkönyvek adnak kellő ismertetést.

(Jankovich Oszkár: Egy- es kétnyári virágok).

A Pécsi Kertészeti és Parképítő Vállalat egynyári virágtermesztő telepe áll a kertkedvelők rendelkezésére, ahol egynyári virágigényüket beszerezhetik. (Pécs, Bolgár Néphadsereg útja 104. Temető főbejáratával szemben.)

Egynyári virágoknak nevezzük azokat a dísznövényeket, amelyeket ivaros (magról vetve), vagy ivartalan úton (dugványozás, tőosztás, inda stb.) szaporítunk. Állandó helyükre kiültetve virágoznak és a tenyész- időnek végén, vagy elvirágzásuk után távolítjuk el őket kiültetési helyükről. (Általában a fagyok beálltával.) Az egynyári virágokat évenként újra kell telepíteni, mégpedig a tavaszi fagyveszély elmúltával. A népi megfigyelések a „fagyos- szentek” (Pongrác, Szervác, Bonifác) idejére teszik az utolsó fagyveszély idejét, amit a sok- ' éves meteorológiai adatok is i alátámasztanak. Ezért a kiültetést május 15-től lehet biztonsággal végezni.

Virágágyak előkészítése:

Virágaink nagyrésze meghálálja a jól előkészített, táp- j anyagban gazdag talajt. A virágágyakat ősszel ássuk fel, és lehetőleg szalmamentes istállótrágyával, vagy tőzegfekállal dúsítsuk talajukat. Tavaszi ásás esetén a trágyázást mértéktartóan végezzük, mert virágaink könnyen kisülhetnek. Műtrágyázás esetén a nitrogén- tartalmú műtrágya a vegetativ növekedést elősegíti, de a túlzott adagolás esetén a levélfelület növekszik a virág rovására.

Virágágyak kialakítása:

A századforduló idején divatos forma volt a szőnyegágy, szőnyegmintákhoz hasonló formák kialakításával. Az eklektikus építészeti törekvésekhez tartozó szőnyegágyak ma már a modern építészeti stílushoz idegenek, alkalmazásuk nem helyénvaló, virágokból kirakott betűk, számok erőltetett természetellenesek, sőt giccsesek. Az : egyszerű, geometrikus formák: négyzet, téglalap, kör, a megfelelőbbek és kedveltek. Ahol a körülmények megkívánják, hosszabb szalagágy is jó benyomást kelt. A háromszög, rombusz, romboid formát nem ajánljuk, mert a hegyesszögű virágágyak nem fejtik ki a kellő hatást, karbantartásuk körülményes.

A virágágy ne emelkedjen ki a környező terepből, mert a feldomborított virágágyak (gruppok) idegenek a kertben, semmilyen környezetben nem illenek jól be. sőt a növények sem érzik jól magukat, mert az öntözővíz lefolyik a felmagasított ; virágágyakról éj könnyen ki- l

szárad. A térközépre helyezett virágágy rontia a térhatást

Szabálytalan alakú virágágyaknak a tájképi környezetben van létjogosultságuk. A zöld fák és cserjék előtt kialakított szabálytalan virágágy laza elrendezésben néhány színfolttal természetes, szemet megnyugtató. A természet szabályos virágfelületet sohasem hoz létre.

Kiültetési rendszer:

Egységes kiültetés: egy fajtával ünnepélyes, nagyvonalú, lényeges, hogy a növények egyforma színűek és magasságúak legyenek.

Szabályos kiültetés: A virágágyakat egy vagy kétsoros szegéllyel keretezzük. Ellentétes színek használata a jó megoldás. (pl. piros Canna (Kanna) és sárga Tagetes (büdöske) szegély.

Vegyes kiültetés esetén a virágágyakat több fajtával, és egyben különböző színű egy- nyáriakkal ültetjük ki foltszerűen. Legjobb hatást a piros, sárga, kék és fehér színek és azok árnyalatai adják. Egy-egy színfolt, minél nagyobb, annál szembetűnőbb. Sok apró folt alkalmazása nem ajánlatos.

Ajánlott egynyári növényeink: ('•)

Ageratum mexicanum: boj- tocska, kenderpakóca.

Egyik legértékesebb növényünk. Hidegre érzékeny. Fagyokig folyamatosan virágzik. Szép kék színével lehetséges sokirányú felhasználása. Szegélyezésre, sírokra, ablakládákba, vegyes, illetve szőnyegágyak kiültetésére alkalmas. Sok változata van. Az alacsony változat 15 cm magas, míg a magasabb változat 25 cm-t is eléri. Dugványozással szaporítjuk. Melegigényes, szaporítása házilag nehezen oldható meg. A dugványok gyökereztetése márciusban történik. Néhány hét alatt meggyökeresedik, ültetési távolság: 15x15 cm.

Pelargonium: (Muskátli)

A hazai kertek legismertebb növénye. Dugványozással szaporítjuk augusztustól a tél derekáig. Házilag is könnyen szaporítható. Télen lakásban, de még pincében is jól áttelel. Az idős töveket tavasszal visszavágjuk, hogy tőből hozzanak hajtásokat. Csüngő változatai ritkábbak, melyek főleg ablakok, erkélyek díszítésére alkalmasak. Virágágyakba^ a Muskátlit 40x40 cm-re ültéi jük.

Petunia: (Petunia)

A petunia tölcséralakú virágaival hihetetlen virágtömeget biztosít. A szárazabb, kevésbé öntözhető területeken is szépei díszük, igénytelen.

Virágjuk, alakjuk alapján több csoportra oszthatók:

1. Csüngő, balkonpetuniák: 70—80 cm-es elfekvő hajtásokat hoznak. Erkélyek, ablakládák díszítésére alkalmasak. Fehér, lila, kármin, rózsaszín, fe- ketés színárnyalatban találhatók változatai,

2. Petúnia hibridek:

Nagyvirpgú hibrid.

Nagyvirágú hibrid törpe.

Nagyvirágú hibrid hullámosszirmú.

Nagyvirágú hibrid hullámos- szirmú, óriásvirágú.

Nagyvirágú hibrid teltvirágú.

Szaporításuk magvetéssel történik márciusban langyoságyban, vagy üvegházban. Szabadföldi *etés csak május hóban lehetséges, de csak a nyár derekára lesz virágos állapotban, Napos helyet igényelnek él nagy tömegben mutatnak ige*" ián, Kalla Gábor

A filoxéra vész