Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-27 / 123. szám
4 DUNANTŰLI NAPLÓ 1972. május 27. Megkezdődött a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása (Folytatás az 1. oldalról) hanem emberi és szocialista vonásokban is. A legfőbb termelőerőnek - az embernek — magasabb szinten kell állnia, mint a termelőerők tárgyi-technikai eszközeinek, hogy ura lehessen azoknak. A továbbiakban a fiatalok és a nők helyzetéről szólt. — A fiatalság — mondotta — számunkra nem csupán egy korosztály a többi között, hanem a jövendő munkás nemzedék, szocialista építőmunkánk továbbfolytatója is. Ezért mindannyiunknak megkülönböztetett figyelemmel kell a fiatalok mun- kábaállításával és nevelésével foglalkoznunk. Az ifjúság tenniakarását, lelkesedését, a legnehezebb helyzetekben tanúsított bátorságát és áldozatkészségét - az új és haladó dolgok iránti fogékonyságát kell a szocialista brigádoknak ésszerű keretek közt kibontakoztatni és fejleszteni. A nők helyzete sok vonatkozásban hasonló a pályakezdő fiatalokéhoz. Különösen áll ez a fiatal nőkre és az előzőleg háztartásban dolgozókra. Nekik is meg kell birkózniuk az üzemi rendhez, a munkafeltételekhez és feladatokhoz való alkalmazkodás nehézségeivel, sok esetben viselve a női mivoltukból eredő hátrányokat is. A gazdasági vezetéssel összefogva, váljék általános brigádcélkitűzéssé a nők munkájának megkönnyítése. A brigádban dolgozó nőkkel kapcsolatban még egy tiszteletet érdemlő tevékenységről szólok; — ez pedig a gyerekek nevelése. Nem tudok egy szocialista kollektívában dolgozó anya számára nagyszerűbb kötelezettségvállalást elképzelni annál, mint hogy gyermekeit, a holnap munkás nemzedékét, becsületes, fegyelmezett, munkaszerető szocialista gondolkodású emberekké nevelje. Ez társadalmunk fejlődése és egész szociplista jövőnk alakulásának egyik kulcspontja. Ezért azt ajánljuk a vállalati gazdasági vezetőknek és társadalmi tisztségviselőknek, hogy a gyermeknevelést fogadják el és tekintsék teljes értékű szocialista kötelezettségvállalásnak. Tisztelt tanácskozás! A mozgalom további kibontakozása, a fejlődésének gyorsulósa, a formális vonások kiküszöbölése megkívánja, hogy a párt, a gazdasági és a szakszervezeti szervek munkaköri, feladatköri kötelessége legyen a brigádmozgalom vezetése, segítése, a kölcsönös kapcsolatok gyümölcsözőbbé tétele. Minden eddiginél jobban szükséges felkarolni, népszerűsíteni a legjobbak munkáját, terjeszteni tapasztalataikat. A szocialista brigádmozgalom előtt álló távlatok, tehát elsősorban minőségi követelményeket jelentenek, azt, hogy „szocialista módon dolgozni, tanulni és élni” jelszót egységes, összefüggő követelménynek tekintjük. E minőségi oldal azt jelenti, hogy mindenkinek tisztességesen kell munkáját ellátni, mert ezért fizetést kap. Amit ezen túl vállal ez már a szocialista jelleghez tartozik. A szocialista módon élni tartalma pedig azt jelenti, hogy a gondolkodásban fokozottabban tért nyernek a szocialista eszmék. Az egyes erríber magatartásában mind teljesebben érvényre jutnak a szocialista erkölcs normái. Az emberek közötti viszony ennek megfelelően alakul. A szocialista módon élni követelményben benne van az a belső igény, hogy o közügyekben vállaljanak szerepet; törekedjenek, ha csak egy kicsivel i is, de többet adni, többet meg- 1 oldani a nagyabb közösség javára. Nem csupán szolidaritásról van szó, hanem tettekben megnyilvánuló, aktív magatartásról. Olyan egyéniségek kiformálódásának a folyamata ez, akiknél a szocialista gondolkodást mindig követi a cselekvés. A szocialista brigádmozgalom iránti társadalmi felelősség elsősorban a szakszervezeti szerveké. Nekik kell kezdeményezni és gondoskodni arról, hogy a sokrétű céloknak megfelelően fejlődjön a szocialista brigádmozgalom. Ahhoz, hogy a brigádmozgalom a növekvő, s mindenekelőtt minőségi követelményeknek mind jobban megfeleljen, a brigádélet belső irányítását is ezeknek a céloknak kell áthat- niok és ezért megnövekszik a brigádvezetők felelőssége. A pártszervezetek, szakszervezeti szervek tevékenysége találkozik és eggyé kell, hogy olvadjon a gyakorlati megvalósítás során a brigádtevékenységgel. — Élni, közel egymáshoz, megértésben, összhangban, segítőkészen és felelősséggel, az élet gondjait, bajait, örömeit és szépségeit egymás közt megosztva — ez a szocialista brigádmozgalom célja, értelme, hitvallása. .Ha mindenki megérti céljainkat és törekvéseinket, ebből következően önmaga termelési és társadalmi feladatait, akkor gyorsabb ütemben és hamarabb valósítjuk meg legszebb célunkat, a szocialista Magyar- ország felépítését. Gáspár Sándor beszédét nagy tapssal fogadták a tanácskozás részvevői, majd megkezdődött a vita, amelynek során számos felszólalás hangzott el, majd az ebédszünet után Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára lépett a szónoki emelvényre. Jobban kell hasznosítanunk a mozgalom nagyszerű lehetőségeit Biszku Béla beszéde Tisztelt országos tanácskozás! Először is szeretném átadni önöknek a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, Kádár János elvtárs üdvözletét és legjobb kívánságait. Tisztelettel köszöntőm a szocialista brigádmozgalom képviselőinek ezt a fontos tanácskozását. Már csaknem tizenöt éve annak, hogy a szocialista brigádmozgalom első hajtásai kisarjadtak. Pártunk felkarolta, irányította és segítette ezt a kiemelkedő szocialista kezdeményezést, amelyben a hatalomra jutott munkásosztály magasfokú öntudata fejeződik ki; az, hogy munkásosztályunk mélyen átérzi a vezető szerepéből következő felelősséget, és ehhez méltó módon kíván utat mutatni az egész társadalomnak: hogyan kell szocialista módon dolgozni, tanulni és élni. A szocialista brigádmozgalom nagy utat tett meg születésétől napjainkig. A kezdeményező munkások néhány ezres csoportjából széles tömegmozgalom nőtt ki, amelyben egymillió-kétszázezer dolgozó, párttag és pár- tonkivüli, önként és önzetlenül együtt dolgozik szocialista céljainkért. Azt is jól tudjuk, hogy az üzemekben nagyon sokszor a szocialista brigádok felelősségtudatán alapuló, áldozatkész erőfeszítése olajozta meg a termelés fogaskerekedéit, ha azok akadozni kezdtek. A múlt évek sok tapasztalata meggyőzhette a vállalatok vezetőit: hogy a szocialista brigádok nagy erőt képviselnek, akarnak és tudnak segíteni. Saját érdekük is, hogy ezt a segítséget állandósítsák,vagyis ne akkor kezdjenek a szocialista brigádokra támaszkodni, ho már baj van. Akkor kezdjenek tanácskozni a brigáddal, amikor egy-egy nagyobb feladat még a tervezés, a kidolgozás stádiumában van. Hallgassák meg figyelmesen a munkások hozzászólását a tervezethez. A brigádoktól megtudhatják, milyen feltételekről kell gondoskodniuk, hogy a végrehajtás zavartalan és sikeres legyen. Ez a valódi együttműködés. Amikor a gazdasági és műszaki vezetők leülnek tanácskozni a szocialista brigádokkal, kellemetlen igazságok is elhangzanak. Ez azonban nem lehet ok arra, hogy egyes vezetők elzárkózzanak a brigádokkal való közvetlen, rendszeres érintkezéstől. Eleven, folyamatos együttműködésre van szükség a vezetők és a kezdeményező brigádok részéről is. A gazdasági és a műszaki vezetők fordítsanak nagy gondot arra, hogy a brigádok észrevételei, javaslatai ne maradjanak pusztába kiáltott szavak. Azt hiszem, ez a tanácskozás mindenki előtt világossá teszi, hogy jobban, célszerűbben kell hasznosítanunk a szocialista brigádmozgalomban rejlő nagy lehetőségeket. Ezt a nagyszerű mozgalmat pedig nem elsősorban szélességében, hanem mélységében kell továbbfejlesztenünk. Ne a létszám gyarapítására törekedjünk, hanem munkájuk minőségi színvonalának, a brigádok teljesítőképességének emelésére. Kedves Elvtórsak! A szocialista brigádmozgalom helyzete, valamennyi további lehetősége és feladata szervesen összefügg társadalmi, politikai és népgazdasági viszonyaink fejlődésével. Pontosan másfél évvel ezelőtt tanácskozott pártunk X. kongresszusa. A kongresszusi határozatok végrehajtása a társadalmi, a politikai, a gazdasági és a kulturális élet minden területén folyamatoson halad. Központi Bizottságunk ez év őszén megvizsgálja majd a kongresszus határozatainak teljesítését, szám- baveszi az eredményeket és hiányosságokat, intézkedéseket tesz, hogy még hatékonyabban érvényt szerezzünk a kongresz- szus célkitűzéseinek. A X. kongresszuson elhatározott döntések nyomán kedvező népgazdasági folyamatok bontakoztak ki. Gazdasági fejlődésünk iránya helyes, megfelel a dolgozó nép érdekeinek. A fejlődés menetében megmutatkozó fogyatékosságokkal, kedvezőtlen jelenségekkel szemben fokozott eréllyel lépünk fel. A gazdasági reform sok és nélkülözhetetlen erőforrást nyitott meg szocialista fejlődésünk számára. Folyamatosan növekszik a nemzeti jövedelem, a termelés, a külkereskedelmi forgalom, a lakosság fogyasztása és a felhalmozás aránya a nemzeti jövedelemből. Külön is említésre méltó pozitívum, hogy mind az iparban, mind a mezőgazdaságban jelentékenyen meggyorsult a munka termelékenységének emelkedése. Ugyanakkor a termelés mennyisége is növekedett. A fejlődés menetében kedvezőtlen tendenciákkal is szembe kell néznünk. Ezeknek a jelentkezése a munkával, a fejlődéssel jár. Ez nem is új, nem is rendkívüli. A nehézségek jellege és eredete sem új: ezek abból fakadnak, hogy nem jól, vagy nem következetesen hajtják végre a kongresszusi határozatokat az érintett területeken. Közismert például, hogy tavaly a beruházások mértéke a tervezett szint fölé emelkedett. A felhalmozás ilyen túlzott aránya meghaladja az ország gazdasági erejét, és egyensúlyzavart idéz elő a népgazdaságban. Ugyanez érvényes a külkereskedelmi mérlegre: csak az export és az import tervszerű előirány\ KS D. NAPLÓ, TELEFOTO A szpciaiista brigádvezetők IV. országos tanácskozásának szünetében Kádár János Simkó István, Ragó Ferenc és Soltész István brigádvezetőkkel — mindhárman a Szocialista Munka Hőse kitüntetést kapták — beszélget zatainak következetes betartása I biztosíthatja a szükséges egyensúlyt. Gondjainkat említve; néhány nagyüzemünknek is vannak gazdálkodási, termelési nehézségei — ezekre a párt és a kormány keresi és meg fogja találni a megoldást. Az idei első negyedév adatai bizonyítják, hogy a gazdasági nehézségek elhárítását célzó intézkedéseink hatékonyak és éreztetik kedvező hatásukat. Első helyen említem azt, hogy folytatódik a dolgozók életkörülményeinek javulása. A munkalehetőségek kedvezőek, az aktív keresők aránya már eléri az 50 százalékot. Januárban, februárban és márciusban a kifizetett munkabérek összege 8 százalékkal több volt, mint egy évvel korábban. A pénzbeni társadalmi juttatások összege a tavalyinál 17 százalékkal magasabb. Számolhatunk azzal, hogy az áruellátás színvonala az idén is a tavalyihoz hasonló lesz, a kiskereskedelmi forgalom 10 százalékkal — illetve változat- ! lan árakon számolva 7—8 százalékkal — meghaladja a múlt évit. Bár a lakásépítkezések területén nehézségekkel is küzdünk, ] megvan a lehetőségünk a tervezett 75 ezer lakás megépíté- i sére. A pártvezetés és a kormány figyelemmel kíséri a la- j kásépítések helyzetét, és ami- ; ben szükséges, meghozza az intézkedéseket. Külön szeretnék beszélni életszínvonal-politikánkról. Életszínvonal-politikánk megvalósításának alapgondolata az, hogy a munkabér, a kereset jobban függjön a végzett munka értékétől, ugyanakkor a családok jövedelmében további kiegyenlítődés jöjjön létre. Ez megfelel a munkásemberek igazsógérzetének, egybevág a szocialista elosztás alapelvével. Szükséges, hogy ezeknek az elveknek mind teljesebb érvényt ! szerezzünk. Azzal is, hogy a béreket a teljesítményekkel arányosan, jobban differenciáljuk, és azzal is, hogy a munka nél- 1 küli jövedelemszerzés lehetősé- ] geit befagyasszuk. A pórt már hosszabb ideje foglalkozik ezzel a problémá- | val. A Központi Bizottság ha- I tározata alapján kormányzati intézkedések léptek életbe, azzal a céllal, hogy a munka nél- 1 kül, fondorlatos ügyeskedéssel és élősdi módon szerzett jőve- j delmeket az állam elvonja. Ha valami, úgy ez az élősdiség tűrhetetlen a szocialista társadalomban. Sokszor megmondtuk: nem vagyunk az ellen, hogy valaki az átlagosnál többet keressen, ha rendesen megdolgozott érte, ha munkájával a társadalomnak átlaqon felülit nyújtott. Munka nélkül vagy társadalmilag nem hasznos és csekély munkával azonban ne lehessen nagy pénzeket keresni. Elvtársak! Ha a kedvező és a nem kedvező jelenségeket együtt vizsgáljuk, akkor két dolog nyilvánvaló. Az egyik az, hogy fej- I lődésünk irányzata alapvetően ! pozitív, növekszenek az eredmények, megvalósul a kongresszuson kidolgozott politika. A másik az, hogy minden lehetőségünk, eszközünk és erőnk megvan hozzá, hogy a fogyatékosságokat leküzdve, biztosítsuk népgazdaságunk tervszerű, sikeres fejlődését. Meggyőződésünk, hogy pártunk irányításával munkásosztályunk, dolgozó népünk a jövőben is mindent megtesz azért, hogy megoldja a szocializmus építésének soron lévő feladatait, valóraváltja a X. kongresszus határozatait. Kedves Elvtórsak! Országépítő munkánk sikerei nem kis mértékben függnek a nemzetközi viszonyok alakulásától. Tapasztalataink alapján meggyőződéssel mondhatjuk, hogy a szocializmus építéséhez nélkülözhetetlen a békés nemzetközi körülmények fennmaradásának záloga: a szocialista országok szoros nemzetközi összefogása és együttműködése. Tagjai vagyunk a Varsói Szerződésnek és a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának. E szövetségi rendszer biztos támasza országunknak, ilyen erővel a hátunk mögött bizakodva tekinthetünk a jövőbe^ Pártunk és kormányunk mind nemzetközi helyzetünk, mind a belső építés szempontjából rendkívüli fontosságúnak tartja a Szovjetunióhoz, nagy szövetségesünkhöz és igaz barátunkhoz fűződő viszo- < nyunk ápolását, fejlesztését. A Szovjetunióhoz fűződő viszony külpolitikánk sarkköve volt és marad. A világpolitika nagy kérdései közé tartozik az európai helyzet alakulása. Egyik legközelebbi törekvésünk olyan biztonsági rendszer megteremtése földrészünkön, amely kölcsönös kötelezettségvállalásra épül. A jelenlegi nemzetközi helyzetre az jellemző, hogy számos kedvező folyamat kibontakozásával egyidejűleg szüntelen küzdelmet kell folytatnunk az imperialista politika agressziós, térhódító törekvései ellen. A nemzetközi közvéleményt — az egész magyar népet is — vérig felháborítja az Egyesült Államok egyre tartó indokínai agressziója. Az amerikai agresszió mind több ország érdekeit sérti; az amerikai akciók semmibe veszik a nemzetközi normákat és megsértik a nemzetközi egyezményeket. A szocialista országok népeivel és a világ minden becsületes emberével együtt követeljük, hogy az Egyesült Államok távozzék Indokínából és bízza e térség népeire sorsuk megoldását. Továbbra is minden lehetséges eszközzel segítjük vietnami testvéreink áldozatos, hősi harcát. A Közel-Keleten kialakult helyzetet továbbra is aggasztónak tartjuk. Valamennyi békeszerető és haladó erővel együtt valljuk, hogy az agresszió következményeinek politikai rendezéssel történő felszámolása az egyetlen ésszerű megoldás, s a rendezés késleltetése további nemzetközi bonyodalmakat okozhat. A nemzetközi élet legfrissebb eseménye; az Egyesült Államok elnökének szovjetunióbeli látogatása. A Szovjetunió és az Egyesült Államok kapcsolatainak alakulása döntő jelentőségű az általános béke és biztonság szempontjából. Azt valljuk, hogy a vitás kérdések tárgyalások útján történő megoldása a feszült helyzetben It a legésszerűbb eljárás. Ilyen szemszögből tekintünk mi, magyarok Nixon elnök szovjetunióbeli látogatására, helyeselve a szovjet és az amerikai vezetők között elhatározott megbeszélések tervét. Kedves Elvtársak! Amikor majd hazatérnek innen, megkérdezik önöktől: mi volt, hogyan volt ezen a tanácskozáson? Megkérdezik a saját brigádjaik és a környezetükben dolgozó szocialista brigádok is, amelyeket képveitek. Erre a kérdésre persze kutyafuttában nem tunak érdemben válaszolni. És persze azzal sem, hogy „olvassátok el, benne van az újságban”. Mert van valami, ami nagyon fontos és nem lesz benne az újságban. Az ugyanis, hogy az egyes brigádok hogyan alkalmazzák, hasznosítsák azt a sok tapasztalatot és | útmutatást, ami itt a tanácsko- I záson elhangzott. Hogyan használják fel mindezt úgy, hogy az egyes brigádok, a maguk sa- | játos feladatai és körülményei közepette, ténylegesen előrelépjenek. Pártunk azt kivánja Önöktől, hogy alaposan vitassák meg az itt elhangzottakat. Így válik ez a tanácskozás valód! haszonná és, hogy így mondjam, anyagi erővé. Pártunk Központi Bizottsága nevében még egyszer szívből köszöntőm a tanácskozás és a szocialista brigádmozgalom minden résztvevőjét, és tanácskozásunk eredményeinek hasznosításához sikert kívánok. Biszku Béla beszéde után folytatódott a vita. — Több szocialista brigádvezető mellett felszólalt Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke, Básti Lajos Kossuth-díjas kiváló művész és Lázár György munkaügyi miniszter, aki a kormány üdvözletét tolmácsolta és a kormány intézkedéseit ismertette, A szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása szombaton reggel fél 9 órakor a vitával folytatja munkáját, Fogadás a Parlamentben A Minisztertanács, a Szak- szervezetek Országos Tanácsa és a KISZ Központi Bizottsága péntek este a Parlamentben fogadást adott a szocialista brigádvezetők IV. országos tanácskozása alkalmából. A fogadáson megjelent Lo- sonczi Pál, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Fock lenő, a Minisztertanács elnöke, Biszku Béla, az MSZMP Központi Bizottságának titkára, Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai, jelen volt a kormány több tagja is.
