Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-26 / 122. szám
1972. május 26. DUNAM TOLI NAPLÓ Elavult technológia, nehéz munka, hérhótrány A gép- és gépjavítóipar számára mindig kéznél van hiba, vagy késás esetén az alibi — s ez az öntödei kapacitás. Öntödéink állapota sohasem volt rózsás, de miután a II- ötéves terv fejlesztési elképzeléseinek még a fele sem valósult meg, s a III. ötéves terv is szinte kizárólag csak szociális és munkavédelmi téren hozott változást, az öntödék vonatkozásában elérkeztünk a tizenkettedik órához. Most már nem egy iparág sorsáról van szó, hanem a népgazdaság szinte egészének fejlődéséről. Az öntödei ipar alapipar. Baranya megyében — több „melléküzemág” jelegű öntöde mellett — a Mohácsi Öntöde képviseli ezt az iparágat. Ez a kis üzem az ágazat valamennyi gondját érzi, s azokat az erőfeszítéseket is nagyszerűen reprezentálja, melyeket az iparág vezetői és dolgozói kifejtenek. A perspektívák azonban innen, lentről, nemigen látszanak. A legnagyobb árutermelő Az öntőipar legnagyobb árutermelő egysége az öntödei Vállalat, melynek egyik gyáregysége a mohácsi üzem. A vállalat vezérigazgatója Horváth Ferenc. Beszélgetésünk célja kettős. Egyrészt képet szeretnénk adni arról, milyen helyet foglal el e vállalat népgazdaságunk szervezetében, s hol a helye a vállalaton belül a Mohácsi öntödének, másrészt érzékeltetni szeretnénk a perspektívákat. ‘ — Tizenkét gyáregységünk Van, ebből hat a fővárosban. Vállalatunk keretén belül dolgozik a Kőbányai Vas- és Acélöntöde, az Acélöntő és Csőgyár, a Soroksári, a Soproni és a Kisvárdai Vasöntöde. Gyáregységeink vannak Egerben, Szegeden, Mohácson. Hétezer ember - 1,5 milliárdos termelési érték. A nagy gépipari egységeknek jelentős öntödéik vannak, ezek azonban saját szükségletre dolgoznak, az árutermelés meghatározói mi vagyunk. Az árutermelő ön- tészet kapacitásának 70 százalékát adja az Öntödei Vállalat. Mohács nagyságrendileg kisebb üzemeink sorába tartozik, a nagyságrend nálunk azonban nem jelent fontossági sorrendet. S.O.S. az öntödékből Beszélgetés Horváth Ferenccel, az Öntödei Vállalat vezéri gazgatójával j Szinte minden üzemünknek sa- ját profilja van, azaz olyasmit gyárt, amit más senki. Kisvárdán például öntöttvas radiáto- : rok készülnek, Sopronban cső- í kapcsoló idomok, Újpesten motoralkatrészek, Mohácson pedig építőipari szerelvények.- A mohácsi öntöde sokat változott az elmúlt néhány év j alatt, de tulajdonképpen még ' ma is lehangoló látvány. Zsú- j lóit, korszerűtlen. I — Erre. azt tudom csak mondani: amilyen az iparág. Be- : rendezéseink túlnyomó többsége túlkoros. Különösen a ho- mokelőkészítés gépei és az olvasztók állapota aggasztó. Gé- J peink közel húsz százaléka j 1945 előtti, ötven százaléka 15 j évesnél idősebb, s ha ehhez : hozzáteszem, hogy nálunk már I a tíz éves gép is igen öreg, ta- ! Ián sikerült érzékeltetnem helyzetünk komolyságát.- A III. ötéves terv eleién | már mindez nyilvánvaló volt.- Nyolcszázmillió forintot kaptunk fejlesztésre. Ebből megvalósult a soproni és a soroksári rekonstrukció, s megkezdődött a szociális helyzet normalizálása. Amit örököltünk az általában siralmas volt, a szociális és egészségvédelmi létesítmények azonban egyenesen katasztrofális képet mutattak. Mikor pénzhez jutóttunk, azt mondtuk: ezek a gépek még kihúzzák egy kis ideig, de mi lesz akkor, ha nem marad emberünk.. .? Mohács: 23 millió i - Mit kapott a Mohácsi ön- ! tödé?- 1963 és 1971 között 23 millió forint jutott Mohácsra. Ebből 3,5 millió forintot fordítottunk szociális létesítményekre.- És mit remélhet?- Megkezdődött o rekonstrukció. Mindenekelőtt a homokelőkészítést korszerűsítjük. A fejlesztési program jövőre fejeződik be, s 12 millióba Kerül. I — Az előbb már szó volt az emberekről. .. — Vállalati szinten 400 munkás hiányzik, s egyelőre semmi biztosítékunk sincs, hogy ez a szám nem növekszik. Tavaiy, egyetlen év alatt, 120 fővel csökkent a fizikai létszám. De talán nem is ez a legnyugtalanítóbb. Jelzéseink nyomán ugyanis máris történtek kormányszintű intézkedések: április 1-vel nyolc százalékos, preferált bérfejlesztésre kaptunk lehetőséget. A jövő az, ami valamennyiünket aggaszt. Vácott van egy központi szakmunkásképzőnk, évente 400 fiatalt kellene beiskolázni, de idén például 12 jelentkező akadt. Agitálunk, könyörgünk — hiába. Itt, Pesten, a Kossuth Szakközépiskolában két öntő-osztályt kellene indítanunk, de kétséges, hogy az egyik is beindul. Mindez rendkívül nyomasztó szá- ! munkra. Idén elértük a 92 fo- | rintos napi átlagbért, ami már tisztességes összeg, s mégse tapasztalunk változást. Az országban öntvényhiány van, kicsi az öntészeti kapacitás, ugyanakkor kihasználatlanul állnak gépek... A vidéki fejlesztés részben kényszer-megoldás: oda kell vinnünk a termelőberendezéseket, ahol még akad ember. ., Korszerűbb termékeket — Ml hát a megoldás? — Egyrészről a fejlesztés meggyorsítása, másrészről a fizikai munka becsületének erősítése - de ez már nemcsak vállalati feladat. Úgy tervezzük, hogy megszüntetjük a központi szakemberképzést — ezzel kapcsolatos javaslatunkat már eljuttattuk az illetékesekhez —, s az üzemekre bízzuk ezt a munkát. Mohácson, Szegeden, Egerben, Sopronban — mindenütt iskolázzanak be fiatalokat, ahol öntöde van. Úgy tervez- j zük, hogy kiterjesztjük az ősz- I töndíjrendszert is, de — persze I —, ez csak a dolgok egyik oldala. A másik: könnyíteni kell a munkát. A Gazdasági Bizottság a közeljövőben ismét napirendre tűzi a hazai öntészet helyzetét, számunkra ugyanis valóban létkérdés a műszaki fejlesztés. — Forró helyzet az öntödékben — írta pontosan egy évvel ezelőtt a Figyelő, a fejlesztési alapok növelését, s bizonyos áremeléseket sürgetve, ön szerint is ez a megoldás útja? — Fejlesztési alapjaink kicsik. Ezt egyrészt az árrendszer hibái okozzák, másrészt az a tény, hogy a már megvalósult beruházások, fejlesztések hosszú időre lekötötték pénzeszközeinket. Az öntödék fejlesztése költséges, ugyanakkor a megtérülési idő hosszú. A helyi lehetőségek feltárása rendkívül fontos feladat, megoldást azonban csak népgazdasági szintű intézkedés hozhat. Ebbe bizonyos öntvények árának emelése is beletartozik. Egyébként is: nálunk rendkívül korszerűtlen pillanatnyilag a terméklista. Alig igényelnek például a felhasználók temperöntvényeket, gömbgrafitos vasöntvényeket — mindenki az acélöntvényeket keresi. Az ország adottságaihoz, lehetőségeihez képest minimális a könnyű-öntvénygyártós és felhasználás is, egyszóval: sokat segíthetne az igények, s ezzel összefüggésben a termék- összetétel korszerűsítése is. — Az őntöipar egésze várja tehát a megújulást. Mégis, hogy értékeli ön a vállalat pillanatnyi eredményeit, s azon belül a Mohácsi Öntöde munkáját? — Nálunk különös jelentősege van a jó üzem- és munka- szervezésnek, a belső tartalékok feltárásának, s a rendelkezésre álló erőkkel való ésszerű gazdálkodásnak. Mindezek vonatkozásában örvendetesek a változások. Ami a mohácsi üzemünket illeti: 1964 óta az élvonalban van. Kienyensúlyozolt, megbízható egység. Békés Sándor Tiszta forrás... A hatodikra kiáltunk Sórosi István után, a negyedik emeletről visszaszól valaki: nincs itt. Nem is ott, hanem a hatodikon kell lennie — ordítunk. — Hát ez nem az? Az ember annyit mászkál itt az emeleteken, hogy már azt sem tudja hol van. Közben a feje felett — hatnyolc méterrel — megjelenik a brigádvezető, int: jön már lefele. Mellettem kátrányt melegítenek, néhány fokkal megtoldja a 25 fokot az is. Ketten betont kevernek. A tízemeletes előtt — itt a Steinmetz téren —áll még néhány épület a régi nyomorúságos viskókból — jó felvételt jelentene egy ügyes fotóriporternek a régi s új kontrasztja. Közben leér Sárosi István. A mai lépcsőmászás normáját ma miattam toldotta meg vagy kétszázzal. 186 lépcső van az épületben — naponta jónéhányszor kell végigjárni az emeleteket. A betonozok az ötödiken, a vakolok a hatodikon vannak, a negyediken szigetelnek, s a tetőn is dolgoznak. Egy ilyen 47 fős komplex brigádot bizony csak úgy lehet jól irányítani, ha együtt van velük a vezető'mindenütt. Különösen most, hogy garanciát vállaltak az épületért — s vannak fiatalok a brigádban, akik még nem értik úgy a szakmát, hogy jó legyen minden, amit csinálnak. — Nagyon sokba kerülnek amúgyis a lakások, legalább kifogástalanok legyenek — mondja a brigádvezető, aki durva számitások' szerint a négy- ezredik lakást építi most. Harminckilenc esztendős, s már 1951 óta az építőipari vállalatnál dolgozik. Akkor szabadult. — Hát a legrégibbekből bizony már senki sincs a brigádbon — csak én. Azok közül is kevesen vagyunk, akik a repülőHármast — agy sirefren I téren az első épület alapozását megkezdték: 1956. március 9- én. Emlékszem: a miniszter egy repülővel körözött az ünnepélyes pillanatban felettünk ... Hót azóta sokminden történt.' j A brigád 11 alkalommal nyerte el a „szocialista" címet — kétszer az aranyplakettst.. . — Akkor lesz miről beszélni Budapesten. — A - szocialista brigádveze- tők országos tanácskozása nagyon fontos esemény — ha szót kap az ember, jól kell kihasználni azt a néhány percet. A briqádról keveset mondok, inkább arról, hogy mit kéne tenni. Nézze őszintén beszélek: mi is egy-két alkalommal megkaptuk a címet anélkül, hogy különösebben megérdemeltük volna. Mert nem azt kell értékelni, amiért fizetést kapunk, azt úgyis megcsináljuk. A többlet vállalái sokat kellene elsősorban figye- ' lembe venni . . . Hát aztán lenne mit mondani a munkaszerve- | zésről — nagyon súlyos hibák vannak — a beruházó, tervező és kivitelező vállalatok összhangjáról ... * — ... ha úgy beszélünk Pesten, hogy: „csak a szépre emlékezem", akkor nem sokra megy a tanácskozás. Van elég bajunk. A múltkor is — tudja a legjobbak lettünk itt a vasúti munkaversenyben — azt mondják ránk: ti vagytok szocialista brigád, azt sem tudjátok megmondani, mi az a szocializmus. Mert politikailag fejletlenek vo| gyünk. Hát igaz, hogy legtöbbünknek csak 8 iskolája van, de 1 amikor innen a füsttel, gázzal 1 telt műhelyből a 8 óra munka után kimegyünk és még 3—4 órát az olajat csákányozzuk fel a sínek közül, társadalmi munkában, 38—40 éves emberek, otthon a dünnyögő asszonyok, hogy a ház körül is lenne mit tenni, meg a szőlő, mégis itt maradunk, akkor ha nem is tudjuk tudományosan, de csak érezzük mi az a szocializmus! — ...azért mégis most kezd ám csak igazán a brigádmozgalom kialakulni. Nekem otthon tele a szekrényem zászlóval, jelvénnyel, éremmel, de nem volt az olyan komoly — most kezd azzá lenni. Na nem azért, mert pénzt kapunk, mi is például most 5000 forintot kaptunk az ezüst jelvényre (az aranyat nyertük el, de nem volt rá pénz, így csak az ezüstöt kaptuk meg) itthon, a vasutas szocialista brigádvezetők ágazati tanácskozásán is adtak ugyanennyit, tavaly év közben is volt 2500 forint jutalom, szóval a pénz megvolt, mintha csak az aranyat nyertük volna, de a brigád mégis egy kissé csalódott, a jelvény hiányzik — most már értéke van. Egy párnás személykocsiban beszélgetünk. Róbavölgyi László, a fűtőházi Zalka Máté szocialista brigád vezetője csak fél fenékkel ül a műbőr karfára, nem akaria összekenni a bár- sonyhuzatú ülést. * Nagy Zsigmand, a Mecseki Ércbányászati Vállalat IV-es üzemének szocialista brigádvezetője éppen egy tanulmányt olvas, amikor betoppanok. Az írás eay mondatán fentakadok: A MÉV termelésének felfutása összeesik a szocialista brigádmozgalom kibontakozásával. Számok: I 1959-ben három, 1962-ben 35, j 1965-ben 222, 1971-ben pedig 469 szocialista brigád dolgozott a vállalatnál. Kérdem: mit mond a tanácskozáson? Elém teszi a felszólalását. — Meg kell azt valakinek mutatni, mielőtt elmondja? — El sem mennék, ha nem mondhatnám, amit akarok. Csak a több éve együtt dolgozó brigádok képesek eredményt, jó eredményt elérni. Mégis nagyon sok az indokolatlan személyi mozgás a brigádokban. Mi például 11-en már 10 esztendeje együtt dolgozunk — most már harmadik esztendeje nyerjük el egyfolytában az aranyplakettet. A másik dolog a patronálás. Nem megy jól. — Mit várna? — Többet nem mint szakve- j zeíő vájár koromban a Nagy Sanyitól kaptam. Az egyformán segített, ha nem volt anyag, ha j huzamosabb ideig rossz munkahelyet kaptunk, a családi estek szervezésében, politikai oktatásban. Nyugdíjban van. Rokkantságul. Nagy Zsigmond 29 éves, közel másfél évtizede dolgozik az. uránnál. Budapesten a Bajcsy- Zsilinszky utcai toborzó irodában még csak az volt a kikötése: sok legyen a pénz. Igaz most is az a legfontosabb, de . . . — Nézze a rokonaim mérgesek voltak a bánya miatt, nagy jövőt akartak. — S nem az? — Nekem az. Nagy Zsigmond négyszeres kiváló dolgozó és kétszer kapta meg a Kiváló bányász kormánykitüntetést. Lembosi Jenő BNV-díjas, korszerű falazóanyagok Óriási iramú „sprintbe" kezdett a hazai építőgép- és építőanyagipar. Egyetlen év alatt több újdonságot produkáltak, mint korábban öt év alatt, s ez csak azzal a ténnyel magyarázható, hogy felismerték: ha nem ők, akkor más elégíti ki a hatalmas nyomás alatt álló, s éppen ezért minden eszközzel korszerűsítő kivitelezőipar igényeit. A BNV rendkívül jelentős teret biztosított az építő-, építőgép- és építőanyagipar kiállítói számára. Huszonhárom vállalat több mint 5000 négyzetméteren mutatja legújabb termékeit. Nézzük hát a meglepetéseket, újdonságokat! Az Építéstudományi Intézet idén az építő- és építőanyagipar automatizálásának jegyében rendezte meg kiállítását. Kiszerelő automaták, betongyári automatikák, automatikus ada- | lékanyag-mérlegek és elektro- j nikus számítógépek jelzik a közeljövő útját. Az Építőipari Számítástechnikai és Ogyvitelgépe- I sítési Vállalat komplex adat- j feldolgozási és számítási rendszereket dolgozott ki. E munka során szoros együttműködés alakult ki a szocialista országok hasonló jellegű vállalataival — az integráció csírái te- j hót e téren is kihajtottak. I Magyarország alumíniumnagyhatalom. Pontosabban: annak kellene lennie, mert a bauxitvagyon nagyságát tekintve a világ egyik legjelentősebb állama. Az alumínium felhasz- j nálása végre valóban kezd ál- I talánossá válni — ezt bizonyít- 1 ja a „Fémmunkás" vállalat pavilonja is, mely egyebek mellett alumínium ajtókat, ablakokat és függönyfalakat mutat be. A kivitelezővállalatok közül a 31-es Állami Építőipari Vállalat kiállítása érdemel különös figyelmet. Ez a vállalat emelte magas szintre hazánkban a csúszó-zsalus építési módot. A 31-esek építették, illetve építik a Beremendi Cement Művet, a Leninvárosi Olajfinomítót, valamint export szerződések alapján a Skoda Autógyár libereci és a BMW Autógyár dingolfingeni szerelőcsarnokát. i Baranyai vonatkozása is van a Finomkerámiaipari Művek nagyon látványos és nagyon igényes kiállításának, A Pécsi Porcelángyár BNV-díjas porc< lánedényeiről már szóltunk. Szí érdemelnek azonban oz ugyar csak páratlanul szép falburkolc elemek is, melyek panel- e házgyári épületek esetében alkalmazhatók, Ugyancsak érir tett Baranya az Építőgép gyártó Vállalat kiállításán, me idén igazi meglepetéseké szolgált. A vásár legnagyob kiállítási tárgya a QTS—10 típusú óriásdaru, mely tízszir tesnél magasabb épületek sze relését hívatott segíteni. A dar érdekessége: gémje „szélérzé kény”, azaz erős szél eseté automatikusan a védett irányb fordul. ÉPGÉP-termék az önjár betonkeverő-, illetve szállító gép kocsi, s a motoros hidrauliku szerelőállvány is. Ez utóbbi a ÉPGÉP pécsi gyáregységébe készült. Nem látványos, de rendkívi gazdag anyagot vonultattak fe a vegyipari gyárak. A vegyipar termékek ma már nélkülözhetet len elemei a korszerű építésnek íme, két újdonság! Novepo P—61: műanyaghabarcs hézag mentes padlók, fürdőszoba, é: mosoda burkolatok kialakítása hoz. Alkalmas ezenkívül beton és panelfelületek bevonására hézagmentes tömítésére. A No vepox R—51 műanyagragasztó két komponensű epoxi-gyantc alapanyagú anyag, mely betonfa és fémfelületek ragasztásárc alkalmas. És végül néhány mondat c külföldi kiállítók építőipari gépeiről. Két tendencia figyelhető meg Egyik a kisgépek tömeges alkalmazása, a másik: a komplex gépesítés. Különösen az útépítés gépei alkotnak rendkívül zárt sorokat. Egyes gépek vásárlásával ma már nem lehet messzire jutni. Igazi hatékonyságot csak az a vállalat remélhet, mely megvásárolja az alapgépeket kiszolgáló segédgépeket, illetve berendezéseket is, s létrehozza mindehhez a megfelelő szállítóláncot. De méc itt sem lehet megállni. A gépek, illetve gépláncok csak akkor adják azt, amire képesek, ha megfelelő szervezeteket hoznak létre üzemeltetésük céljaira. Egyszóval: a legjobb géppel sem lehet ma már régi, ósdi szemlélettel és szervezet- lenül eredményeket elérni. B. S. Csőfúrógép, csatornafektetéshez. Alkalmazása esetén nem kell felbontom az utakat, töltéseket. Az ÉPCÉP terméke Fotó: Erb
