Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-20 / 117. szám

1972. május 20. DUNANTŰLI NAPLÖ Tanácskozóit az MSZMP Baranya megyei Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) követelmény mindenütt és min­denkivel szemben o munkaidő lehető legteljesebb kihasználá­sa. Brunn József, az újpetrei Pe­tőfi Termelőszövetkezet elnöke a hosszútávú tervezés általuk el­ért eredményeiről adott számot. Az újpetrei termelőszövetkezet­ben önálló közgazdasági osz­tály működik, mely a tervezés, az elemzés, az üzemszervezés és az üzemi információközlés felelősségteljes munkáját végzi. De sok újdonságot vezettek be a szervezetet illetően is. Csak egyet ezek közül: a főmezőgaz­dászi rendszer helyett ágazati szervezetben dolgoznak — egy­értelműen megfogalmazott ve­zetői felelősséggel, s figyelem­re méltó eredményekkel. Sok a kiaknázatlan lehetőség Bezensek Antalné, az MSZMP I kesztyűgyári pártbizottságának titkára arra figyelmeztetett, hogy a munkaerőtartalékok immár a megye községeiben, kisvárosai- j ban is kimerültek, a gépesítés j tehát az eddig kimondottan kéz- j műjellegű iparágak számára is létkérdés. Szikszói Tibor, a Be- j remendi Cementmű igazgatója J arra hívta fel a figyelmet, hogy | a korszerű gépek, gépsorok sem . teszik feleslegessé a korszerű j munkaszervezést. A BCM-ben j nagy gondot fordítanak arra, hogy a leghatékonyabb módon ■ biztosítsák majd a gyártósorok kiszolgálását és karbantartását, j Peiőházi Szilveszter, a KISZ Ba­ranya megyei Bizottságának első titkára az ifjúsági szövetség ter­melést segítő akciói közül ez­úttal a „Kiváló ifjú mérnök” és „Kiváló ifjú közgazdász" moz­galmak fontosságát hangsúlyoz­ta s felhívta a figyelmet arra, mennyi még e mozgalmakban a kihasználatlan lehetőség. A fiatal műszakiak és közgazdá­szok szívesen vállalnak felada­tokat az üzem- és munkaszer­vezés leghatékonyabb helyi for­mái és módszerei kidolgozása érdekében is. Bácskai Frigyes, az Élelmiszer­kereskedelmi Vállalat igazgató­ja az őszinte vállalati helyzetfel­mérés fontosságát hangsúlyoz­ta, majd a vita utolsó felszóla­lójaként Pollák Dezső, a Pécsi Hőerőmű Pártbizottságának tit­kára kért szót. Elmondotta, hogy vannak olyan jelek, amelyek ar­ra utalnak, hogy nagyon sokan csak a más hibáit látják meg, és sok vállalat vezetője gondol­kodik még mindig úgy: hogy mindez a szomszédoknak szól... Az Erőmű erőfeszítéseit ismer­tetve elmondotta, hogy a lehető legszélesebb körben elemzik j helyzetüket, s a tehető legtöbb ember véleményét meghallgatva fogják kialakítani a továbbha­ladás programját. A hosszú és tartalmas vitát dr. Nagy József foglalta össze. 1 Kijelentette: olyan közszellemet kell kialakítani, melyben min­denki érzi saját felelősségét és fontosságát, s amelyben egy­szerűen nem lehet rosszul, fe­lelőtlenül dolgozni. A vita lezárása után a Me­gyei Pártbizottság határozatot fogadott el a vállalati üzem- és munkaszérvezés korszerűsítésére és a szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésére. A Megyei Pártbizottság határozata A határozat megállapítja, hogy az üzem- es munkaszer­vezés olyan céltudatos tevékeny­ség, mely a népgazdasági igé­nyek figyelembevételével a vál­lalatok gazdálkodásának haté­konysága szempontjából legked­vezőbb munkafolyamatok, mun­kahelyi feltételek, munkahelyek és vállalatok közötti kapcsola­tok és mindezeknek megfelelő irányító, végrehajtó szervezetek kialakítására irányul. Figyelem­be véve a megyei termelőerők adta lehetőséget, a népgazda­ság és a megyei IV. ötéves terv céljait, a Megyei Pártbizottság szükségesnek tartja, hogy az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítésére széleskörű mozga­lom induljon. Ez megköveteli, hogy valamennyi vállalatra, szö­vetkezetre, üzemre, gyáregység­re és munkahelyre Kiterjedően, tervszerűen meghatározzák az üzem és munkaszervezés kor­szerűsítésének feladatait, a vég­rehajtás ütemét és felelőseit. A feladatok megtervezésében és végrehajtásában a párt-, társa­dalmi és gazdasági szervek alakítsanak ki tervszerű együtt­működést és munkamegosztást, biztosítsák a szellemi és fizikai dolgozók széleskörű bevonását. A határozat kimondja, hogy a vállalatok, szövetkezetek készít­senek a IV. ötéves tervükhöz szorosan kapcsolódó szervezés- fejlesztési tervet, végezzék el a vállalati qazdálkodás szervezett­ségének általános, átfogó érté­kelését. Az állami vállalatok nagyobb részénél, a tanácsi vál­lalatok, az ipari, mezőgazdasá­gi, valamint fogyasztási szövet­kezetek egy részénél tervszerű és céltudatos tevékenységgel még ebben az évben meg kell kezdeni az üzem- és munkaszer­vezés korszerűsítését. Azoknál a vállalatoknál, amelyeknél az in­duló feltételek hiányoznak, az üzem- és munkaszervezés kor­szerűsítése hosszabb időt vesz igénybe, elsősorban a hatéko­nyabb szervezés-módszerek be­vezetését gátló okokat szüksé­ges feltárni még ebben az esz­tendőben és a feltételek meg­teremtését kell a szervezésfej­lesztési tervek központi kérdésé­vé tenni. A Megyei Pártbizott- sáq határozata felhívja a párt­szervek és pártszervezetek fi­gyelmét, hogy politikai munká­jukkal segítsék, szervezzék, el­lenőrizzék az üzem- és munka- szervezés korszerűsítésére irá­nyuló munkát. Az agitációs és propaganda munkában is az eddiginél többet kell foglalkozni oz üzem- és munkaszervezés kérdéseivel. A határozat meg­jelöli a gazdasági vezetők, a szakszervezetekben dolgozó kommunisták feladatait is. A szocialista munkaverseny- mozgalom továbbfejlesztésének feladataival kapcsolatban a ha­tározat megállapítja, hogy a pártszervezetednek és pártszer­veknek a jövőben fokozottabb gondossággal szükséges foglal­kozniuk a mozgalommal. Min­den termelési ágazatban tisz­tázni és tudatosítani kell a ver­seny célját és formáit, elérni, hogy mindenkor az adott válla­lat és munkahely legfontosabb | termelési célkitűzéseinek meg­valósítását segítse. Esősorban a termelési egységek, brigádok, i munkacsapatok versenyét kell j fejleszteni, de ezek valameny- I nyijének alapja az egyének ver- j senye legyen. A versenyt a mun- j kahelyeken kezdeményezzék, a í kollektívák vállalásai az egvé- I nek felajánlásaira épüljenek fel. Törekedni kell arra, hogy meg- j marodron a szocialista briqád- j mozgalom tömepjellege, de a j vállalásaik tükrözzék iobban a I mozgalom hármas célkitűzéseit. 1 A határozat megjelöli a moz- j gálám továbbfejlesztésében a gazdasági vezetés és társadalmi szervek együttműködésének, munkamegosztásának feladata­it. Felhívja a figyelmet a mun­kaverseny programiónak széle­sítésére. A iá kezdeményezése­ket, a kiemelkedő eredményeket elérő ' kollektívákat és egyéne­ket iobban kell népszerűsíteni. A pártszervezetek konkrét fel­adatainak meaielölése után a határozat foglalkozik a társa- ! dalmi, mozaalmi szervek, külö­nösen a KISZ és a szakszerve- i zetek feladataival a mozgalom továbbfejlesztésében, sajátos | versenymozqalmaik erősítésének I szükségességével. Ezek után a Megyei Pártbi- ! zottsáq Novics János első tit­kár előterjesztése alapján sze­mélyi ügyekben döntött. A Megyei Pártbizottság tag­jának, a megyei végrehajtó bi­zottság tagjának, a Megyei Pártbizottság titkáró'nak válasz- j tották meg dr, Jerszi István elv- j társat. Naay Dezső elvtársat, a Me­gyei Pártbizottság tagját, Kos- suth-bánya csapatvezető váiá- ! rát, a szocialista munkabriaád- ' I vezetőt a megyei végrehajtó bi- | ! zottsáq tagiává választották, Valkai József elvtársat, a j Munkásőrség megyei parancs- j I nokát és Mitzki Ervin elvtársat, ’ a Dunántúli Napló főszerkesztő­jét a Megyei Pártbizottság tag­jaivá választották. Postabontás tizenegykor... A fénykép, ott a falon önma­gáért beszél. 1906-ban készült, a pécsi főposta megnyitósakoi, és a felvételi csarnokot ábrá­zolja. A pécsi l-es postahivatal — a főposta — jelenlegi felvételi csarnoka önmagáért beszél. Zárt, ketrec-szerű, mindenkit bi­zalmatlanul fogadó felvételi abiakok, a hely komolyságához méltó oszlopok, s igen vegyes öltözet mindkét nembéliek lö­széről. A bejárattal szemben oldalágakkal megnagyobbított, rekeszekre osztott rész — a pos­tafiókok. Közvetlenül felettük a tábla: „Dohányozni és köpköd­ni szigorúan tilos”. Kívülről nagyjából ennyi a változás. Hatvanhat esztendő telt el a megnyitás óta. — Javaslatot tettünk q felvé­teli csarnok alapos átalakítá­sára - mondja dr. Jádi János, a pécsi l-es postahivatal he­lyettes vezetője, akinek a szo­bája falán az említett kép jelzi az idő múlását —, a pénzinté­zetekhez hasonlóan egy bank­pult rendszert kellene kialakí­tani. Korszerűbb, barátságo­sabb, arról nem is beszélve, hogy a postafiókok számát majd a " duplájára emelhet­nénk . . . „Kellene, emelhetnénk” — vagyis feltételes mód. Az igaz­gatóságnak a körülbelül há­romszázezer forintos átalakítás­ra nincs pénze — mondván, hogy az új postaépülettel ez a kérdés is megoldódik, néhány esztendő múlva. És addig? Min­den marad a régiben, csak a levélforgalom nő szinte napról napra — és ezzel egyenes arányban a postafiókot igény­lők — és elutasítottak — szá­ma . . . Persze sok minden nem raj­tuk múlik. Mert „Posta” és „Fo­rint" — egyáltalán nem azonos fogalmak . . . * A folyamat „innen” nézve: a vállalat vagy intézmény meg­bízottja délelőtt kilenc óra fe­lé — inkább utána — elballag a pécsi l-es postahivatalba, ki­veszi a postafiókból a „közön­séges" küldeményeket, a kis- ablaknól átveszi és aláírja az „ajánlottakat" — és visszabal­lag a hivatalba. A titkárnő szor­tíroz, bont — jó esetben fél ti­zenegy, tizenegy óra, mire az illetékes kezébe kerül —, aki jó esetben csak halkan morog, hogy megint „kettéosztotta” idejét a posta . . . A megbízottak hiába indul­nak előbb: a posta csak kilenc­re tudja vállalni az ajánlott küldemények szortírozását. Ha nem jön közbe semmi rendkí­vüli .. . Ugyanez a másik oldalról: az első levél-dömping reggel négy óra után érkezik, a máso­dik fél hat körül. „Csúszás" már itt előfordulhat: kevés a gépkocsivezető, kevés a járat- kísérő. A naponta beérkező 50 ezren felüli levelet tízen szor­tírozzák, főként asszonyok. Fia valaki megbetegszik, vagy egyéb okok miatt kénytelen ott­hon maradni — gyakorlott, minden postajárást és minden postafiókot ismerő helyettest szinte lehetetlen találni. Az első elosztás után négyen marad­nak, akik a 256 postafiókba ke­rülő tízezernyi levelet szétoszt­ják, a 2,5—3 ezernyi ajánlott küldeményt pedig igen gondo­san adminisztrálják is. Kilenc óra előtt képtelenek végezni . . . Több ember kellene. Kik és hová? Sem embernek, sem hely­nek nincsenek bőviben... I Újjávarázsolják az Fizer-házat I Megkezdték a központi házasságkötő terem építését I Tavaly szeptemberben határo- j J zatot hozott a Pécs városi Ta- j I nács végrehajtó bizottsága a J Társadalmi Rendezvényeket I Szervező Iroda létrehozásáról, [ j s egyben intézkedett a Hunyadi | j János út 2. számú ház — az ún. Eizer-ház - átalakíttatásáról I is. Ezt az épületet jelölték J ugyanis ki az iroda székházéul, j s itt kap helyet Pécs repre­zentatív központi házasságkötő terme is. Az átalakítással kapcsolatos , előkészületek befejeződtek az- ! zal, hogy az épületben lakó hat családot új otthonhoz juttatták, j A napokban pedig a Megye ut­cai földszintes szárny bontásá­val megkezdte a munkát a ki- J | hitelezéssel megbízott Pécsi In- j gatlankezelő Vállalat. Az épület | j 4.5 millió forintos költséggel já- I ró átalakítása 1973 tavaszára | I fejeződik be. A munkák során j megőrzik az Eizer-ház jelenlegi külső formáját, belsőleg telje­sen újjá varázsolják. A földszin- { ten lesznek oz irodahelyiségek, az emeleten pedig a mintegy 70 személy befogadására alkalmas házasságkötő-terem és néhány hozzá kapcsolódó kiszolgáló he­lyiség helyezkedik el. A terem falainak burkolásához különböző — import és hazai — nemes ! burkolóanyagokat használnak fel és csupaüveg-ajtók fokoz­zák a reprezentatív hatást. Kü- I lön házi stúdiót is szerelnek fel j az alkalmakhoz illő ünnepélyes | zene közvetítésére. A későbbiekben sor kerül a Hunyadi János út, a Megye ut­ca és a Megye köz által ha­tárolt tömb teljes rekonstrukció­jára, melynek most elkészült i tanulmánytervét a közeljövőben ! tárgyalják meg az illetékes szak- j j emberek. Kiállítás a Modern Magyar Kaptárban A ma művészetét megeleve­nítő, a holnapra előremutató al­kotó mutatkozott be munkáival Pécsett: Deim Pál, a Szentend­rén élő és alkotó művész. A kiállítás — melyet tegnap dél­után Haulisch Lenke művészet- történész -nyitott meg — méltó képet ad egy sajátos arcú vi- I lóg élő- és képzelőrendszeréről. A gyűjtemény június 19-ig te- j kinthető fneg. «mififjw BUDAPESTI NEMZETKÖZI MV WJJJ? vásár Megnyílt a BNV (Kiküldött munkatársunk telefonjelentése) Ügy tűnik, az eső már elvá­laszthatatlanul hozzátartozik a BNV nyitásához. Ismét májusi eső mosogatta a Városligetet és ez már így megy évek óta. Nyi­tás — esernyőkkel. A BNV-n mindent meg lehet rendelni, csak a derült időt nem. Tegnap délelőtt 9 órakor ün­nepélyesen megnyitották a Bu­dapesti Nemzetközi Vásárt. A megnyitón megjelent Fock Jenő, a Minisztertanács elnöke, Fehér Lajos, dr. Timár Mátyás és Vályi Péter, a Minisztertanács elnök- helyettesei, Nyers Rezső, az 1 MSZMP KB titkára, a Politikai Bizottság tagja, Cseterki Lajos, az Elnöki Tanács titkára, a kor­mány több tagja, a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet számos vezetője, a budapesti diplomáciai testület több veze­tője és tagja, a BNV-re érke­zett külföldi vendégek, valamint a hazai és külföldi kiállítók. A vásárváros szívében Földes László, a vásárrendező HUNG- EXPO vezérigazgatója üdvözölte a vendégeket. Az 1972, évi BNV-t dr. Bíró József külkeres­kedelmi miniszter nyitotta meg. A miniszter mindenekelőtt üdvö­zölte a vásáron részt vevő 41 ország kiállítóit, akik többségük­ben régi ismerősök, és külön üdvözölte az először jelentkező kiállítókat, Kenya, Libanon és Mexikó képviselőit és azokat a kiállítókat, akik több éves szü­net után ismét jelentkeztek. Mint más BNV megnyitókon, dr. Bíró József most is a nép­gazdaság ötéves tervét állította mondandója középpontjába, hiszen a külföldi kiállítóknak csak akkor lehet eredményes a vásár, ha ismerik terveinket és kiállított termékeikkel ehhez kapcsolódnak. A miniszter a IV. ötéves terv eredményeiről szól­va kijelentette: a fejlődés egyik feltétele, hogy a külkereskedel­mi áruforgalom 40—50 száza- lékkkal emelkedjék. Ez a növe­kedési ütem a múlt évben meg­haladta a nemzeti jövedelem fejlődésének mértékét. Ez azt jelenti, hogy Magyarország részvétele a nemzetközi munka- megosztásban tovább bővült és méginkább kiterebélyesedik a IV. ötéves tervben. A BNV mindenkor hozzájárult az export- és az import keres­kedelem fejlesztéséhez, s azt várjuk, hogy most is így lesz — mondotta dr. Bíró József. — Je­lentős gazdasági érdekeink fű­ződnek ahhoz, hogy a külföld­ről behozott termékek fokozzák a népgazdaság hatékony mű ködését és növeljék a lakossá* életszínvonalát. A miniszter ezután a KGS országaival való kapcsolatoké szólt. A külkereskedelmi forga lom a jövőben is ezen országa relációjában növekszik a leg gyorsabban. Az idén júliusba ünnepeljük a Szovjetunióval kő tött első államközi kereskedelrr megállapodás 25. évfordulójá A BNV azt is bemutatja, hog milyen sok hasznos új termé köszönheti létrejöttét a magya —szovjet műszaki, termelési é gazdasági kooperációnak, a Ki bontakozott integrációnak. Ez zel kapcsolatban a miniszte egy rendkívül érdekes statiszti kát említett: 1972-ben a ké ország között öt nap alatt ak kora áruforgalom bonyolódik le mint 1947-ben az egész évi for galom. — Magyarország rendszere sen részt vesz mintegy 40 nem zetközi vásáron és Budapestéi is évről évre nemzetközi vásár rendez. A BNV különösen alkal más fórumnak bizonyult egymá igényeinek, árukínálatának mec ismerésére, a műszaki haladó irányának feltárására — moll dotta dr. Bíró József, majd be fejezésül köszönetét mondot azoknak, akik a vásár várhatr sikerén munkálkodnak. Az ünnepélyes megnyitó utál a vendégek megtekintették < vásárt. Ekkorra kiderült, bá utána megint felhők tornyosod tak a vásárváros fölött. Mos nem esik. Ennek nemcsak ér örülök, hanem főleg a nagykő zönség, mely délután 2 órako mór birtokba Is vette a vásár­várost. Egyébként, amint az már tegnapi számunkban i: megírtuk, ez lesz az utolsó vásá a Városligetben. A BNV elköl­tözik a mezőgazdasági kiállítói területére. Ennek viszont a bu­dapestiek örülnek, hiszen kez­dettől fogva sérelmezték „lige­tük” megkurtítását. A vásárvá­rost tehát lebontják. De mi lesz a kiállítási csarnokkal? Nyilván, széthordják. Azon morfondíro­zom, talán le lehetne „menteni” valamit késve. A Tüskésréten ál­landó vásárterületünk már van, hozzá kellene kezdeni a beren­dezéséhez. Miklósvári Zoltán 1972-BEN ÉRETTSÉGIZŐ ÉS 8 ÁLTALÁNOST VÉGZETT FIATALÓKAT kézi-, gépszedő és gépmester Dr. Jádi János azt mondja, a posta ötven éve ugyanazok­kal a módszerekkel dolgozik, kevés a változás. Valami készül: dolgoznak az egész országra ki­terjedő kód-rendszeren, amely lényegesen gyorsítja majd a munkát, készül az országos te-. lefonkönyv-szerű postafiók bér- j lő nyilvántartás, amely szintén I egyszerűsítheti a kezelést. A le- I velezőpartnerek addig is azzal j segíthetnek, hogy a címzés mel- j lett feltüntetik az illető cég pos- \ tafiók számát is ... 0. Kónya szakmára ipari tanulónak felvesz a PÉCSI SZIKRA NYOMDA Jelentkezés a munkaügyi osztályon. Foiyamkavícs­eladás Paks, Duna-parton levő KAVICSKITERMELO ÜZEMÜNKNÉL, DEPONIABOL. OSZTÁLYOZATLAN FOLYAMKAVICS 59,— FORINT/m:; ÁRON korlátlan mennyiségben kapható. Közületeket és magánosokat készséggel kiszolgálunk. Nagyobb megrendelés esetén éves szerződést is kötünk. TOLNA MEGYEI ÉPITOANYAGIPARI VÁLLALAT Szefcszárd, Marx Károly u. 11. szám Tel.: 12-283, 12 234. Lévé! a fiókban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents