Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-04 / 103. szám
6 DUNANTŰLI NAPLÓ 1972. május 4. Pécs tövében Adatok: Kozármisleny—Üszögpuszta, — cigánytelep. A kokszmű és o régi erőmű mellett 42 család — közel 200 ember — el 38 putriban. A kokszmü és az erőmű Pécshez tartozik, — az alig 100 méterre fekvő telep közigazgatásilag Kozármislenyhez. Lakói közül jelenleg tizenöten töltik különböző bűntettek miatt szabadságvesztésüket, — hét ellen most folyik bűnügyi eijárás. Ez a pillanatnyi helyzet. Ha azonban ehhez a statisztikához hozzáadjuk ; azoknak a „priuszát”, akik az elmúlt években kerültek börtönbe, j illetve szabadultak, — akkor még megdöbbentőbb szám kerekedik: a telep lakóinak mintegy 70—80 százaléka büntetett elő- j életű. Országosan is úgyszólván egyedülálló az ilyen adatokkal „rendelkező”, — hivatalos meghatározással — „szociális követelményeknek meg nem felelő település”. Kísérőm „hivatalos személy” a telep rendszeres látogatója, ellenőrzője. Lépkedünk a Kokszmű melletti úton a telep felé. A vasúti aluljárót elhagyva, a szakadék- árok partján virágbaborult néhány gyümölcsfa fehérük. Körülöttük idős cigányasszonyok guggolva vigyázzák a gyerekeket, akik nagy ricsajjal meszte- lenül fürödnek az árok vizében. Vagy húsz kisfiú és kislány fröcsköli egymást, némelyik nagy futásnak ered a hideg zuhany alól. öt év körüli kisfiú áll o parton, hosszasan figyeli a hancúrozást, aztán lassú mozdulatokkal leveti rongyos-koszor kis nadrágját, ingecskéjét, — indul lefelé az árokparton a többihez. — Mocskos, fekete mind a föld, de hol fürödjön? — mondja, az egyik guggoló öregasz- szony és mutat a kisfiúra, miközben a szájában lógó pipa mellől időnként sercint egyet. Nézem a kisfiút, odaér az árok vizéhez, óvatosan belelógatja a lábát, aztán hirtelen kikapja. Hiheg, Megfordul, kapaszkodik föl a partoldalon, közben lefröcskölik visitozó társai. Szinte menekülve kúszik, — aztán levetett ruhái mellett a parton lihegve megáll. Kifújja magát, — fölhúzza nadrágját, ingét. Testén fekete vízerek folydogál- nak. — Hé, te, koszosabb vagy, mint az előbb — kiált rá a pi- pás öregasszony nevetve, sárga fogai kilátszanak. A TELEP Indulunk tovább, — innen húsz-harminc méterre a putrik '’’Sárai'»— összevisszasága. Nádtetős a többsége, — roggyant falúak. Körülöttük vashulladék, ».íTcÖyci, rongyok, ócska lábasok. Port, szalmahulladékot kever a szél. Némelyik kunyhó árnyékában disznó hever, — arrébb kakas kergeti a tyúkokat, csontsovány sürke ló áll mozdulatlan. A kutyhók előtt nők, férfiak és sok-sok apró gyerek ülve, fekve napoznak, a nyitott tűzhelyeken bográcsokban fő az ebéd. Kesernyés füstszag lengi be a tájat. öreg cigány ül a földön, kúpalakú csibeetetőt fon. — Fűzfavesszőből kéne azt fonni Józsi bácsi — mondja kísérőm. — Jó lesz ez nyárfából is. — Aztán ha kész, mennyiért árulja? — Mikor, hogy. A szemébe nézek a vevőnek, aztán mondom, hogy negyven forint — vagy ötven forint. — A gyerekek hol vannak? — Tudja azt maga jól. — Mégis . .. Leteszi a vesszőt a kezéből, aztán az ujjain számolni kezdi : — Hát a Jóska az másfél évet kapott... az István ötöt. . . az Antal ... az nemsokára szabadul ... a János is schitten van .. — De azért maradt még itthon is ... Bólintqat a fejével. — Maradt, maradt, kilenc gyerek itthon van ... az apraja ... Fáradtan ejti maga mellé a kezét. A PUTRIK Törött lábú, kopott ágyak. — bennük fekete-koszos matracok, Az egyik előtt két év körüli kislány ül, — fekete haja a vállára omlik, nagy, bogárszemével néz rám. Valaha fehér színű ingecske van rajta. Murilió festette pufók képű — fekete — angyalka. Bent a putriban ebédel a család, — három szurtos-maszatos kisgyerek és az anyjuk. Lepattogzott zomán- cú piros lábost ülnek körül a földön. Kezükben mélyöblű, rö- vidnyélű fakanál, — mártogat- ják a babfőzelékbe. Csillog a gyerekek szeme, oda-oda sandítanak a belépő idegenre. A legapróbb fiúcska kézzel nyúl a ! lábosba, — anyja fakanállal j csap az ujjaira. Sírva fakad a pöttöm gyerek, aztán kis öklét próbáija a szájába gyömöszöl- S ni. Fekete macska ugrik ki az ágy rongyai közül, — puha léptekkel kioson az ajtón . . . A szomszédos putriból zene hallatszik. Fiatal nő áll az ajtónak támaszkodva, színes, nagymintás szoknyáját simogatja. — Mi újság menyecske? — Várom az uramat. — Hol dolgozik? — Itt a Kokszműben, — reg- geles műszakban. A putri belülről fehérre meszelt, — két bevetett ágy, az asztalon tranzisztoros rádió, mellette vekni kenyér. — Mi jót főzött? — Krumplis tésztát. A falon tükör, oda fordul, befont haját igazítja. — Jön már az uram nemsokára, biztosan jön, nem szokott késni — mondja. — Mióta házasok? Elfordítja a fejét, mosolyog. — Nem ... csak úgy összeálltunk ... nemrég .., ♦ Vihar támad az egyik putri körül, öregasszony kiabál cigányul, kezében magasrctar- tott bottal fenyeget egy szaladó, öt év körüli kisfiút. A gyerek eltűnik a kunyhók labirintusában. — Mi a baj? — Mi? A devla beléje, megint a gyufával... Megfordul, mutat a közeli- összeomlott putrira. — üszkös, fekete deszkák meredeznek vályogfalaiból. — Fölgyújtotta, úgy kellett kikapnom belőle, majdnem bennégett... FEHÉR A FEKETÉBEN Oda kell figyelnem arra a fiatalasszonyra, aki felénk közeledik. Kék szoknya és fehér blúz van rajta. Ritka itt a fehér szín. Megáll mellettünk. — Nézi ezt a helyet, ugye? — mondja. Hát van is mit látni. Itt nem lehet felvenni egy tisztább holmit —, pillanatok alatt elkoszolódik. — A férje hol van? - kérdi kísérőm. Már jön is a férj. Zakója gomblyukában piros jelvény. — Kitüntetés? — kérdem. — Annak is mondhatnám — válaszolja. Orsós Mártonnak hívják, 1953 óta dolgozik a Kokszműben. Most április 4-re kapta a bronzkoszorús jelvényt és pénzjutalmat hozzá. Szocialista brigádtag —, most lettek bronzjelvényesek. Négy gyermeke , van, a legnagyobb 14 éves, a ' legkisebb 6 éves. Havi keresete 2300 forint körül. Segédmunkás. — Nem tudok kitörni innen uram - mondja. — Hatan ülünk az asztalhoz minden nap. .. Aztán kell a ruha, a cipő... Ha volna megtakarított pénzem, házvásárlásra kapnék kölcsönt. De honnan spóroljam össze az indulót? . . . — Járnak a gyerekek iskolába? 1 Széles gesztusokkal magyarázza: nem járnak, mert az iskola is pénzbe kerül —, hiába, azt már nem bírja, — Keserű itt a leveqő, keserű itt az élet is — mondja szomorúan, aztán elhallgat. Érzem, látom, tőlem vár valami biztató szót, talán ígéretet. Szótlan vagyok. * Három legény fekve könyököl az egyik kunyhó előtti fűben. Kártyáznak. Lapot kér az egyik, aztán a fölső kártyát nagy óvatosan húzza le az alsóról. — Sok - mondja és középre dobja a lapokat. — Mennyi a bank? — kérdi ismerősöm. — Hátbavágásba megy, nincs pénzünk. — Majd kerül, ha mi elmegyünk, ugye? Nevetnek. KIÚTKERESÉS A kozármislenyi tanács vezetői: „Sajnos tehetetlenek vagyunk a teleppel. Kisközség vagyunk —, kevés pénzzel rendelkezünk. Itt vannak ezek a vaskos dossziék —, 1965-től intézkedési terveket tartalmaznak a telep körülményeinek javítására. Alig történt valami. Egykét család mindössze, akik beköltöztek onnan a faluba. Van még házhelyünk —, ha igényelnének. De nem ielentkezik senki. Mit tehetünk? Hét közsegélyesünk van onnan. Negyedévenként 50 kiló tejport osztunk ki közöttük. Kétszáz matracot, fejvánkost vásároltunk —, nekik adtuk. Harmincötezer forintért ruhát vásároltunk, kiosztottuk. Ennyi futia a mi erőnkből. Társadalmi összefogás kellene. Volt példa: a Kokszmű adott lakást az egyik ott lakó, de régen náluk dolgozó munkásuknak. De kevés közülük, akik rendszeresen dolgoznak. Sokan „kukáznak” —, járják a várost, a szeméttárolókból gyűjtik a kenyeret, azzal etetik a disznókat. Rendszeres munkára kellene kötelezni őket —, aztán 1 évi munkaviszony alapján már részesülhetnének kölcsönbe az OTP- től. Talán ez lenne az első lépés. El kellene kezdeni —, csak mi gyöngék vagyunk ehhez anyagiak híján. El kellene kezdeni !” NEM LAT, URAM? Amikor eljöttünk a telepről, zúgott a fejem. Kiértünk az országútra, majdnem egy Skoda személyautó elé léptem. Csikordult a fék —, a vezető letekerte az ablakot, kihajolva rám kiáltott: — Nem lát uram? Hol jár az esze? Aztán választ sem várva rálépett a gázra és elhajtott. Pedig láttam, láttam uram ... Dzsesszfesztivál Székesfehérváron Az ezeréves születését ünneplő város nagy zenei eseménye lesz az Alba Regia Napokon — a nemzetközi dzsesszfesztivál. Ez a találkozó a nemzetközi dzsesszélet jelentős fórumává vált az évek során, s ma már — amint Kiss Imre, a lódió zenei szerkesztője megjegyezte — szívesen rendeznék meg a fővárosban, ha az Alba Regia „hagyomány" és a Videoton mecénási gesztusa nem kötelezte volna el a fesztivál . vendégfogadást Fehérvárnak. Dehát Fehérvár is — múltjában és nevében — székes város, s Fia már a történelem nem volt kegyes e rangjához, legalább a muzsika új titánja, a dzsessz fogadja fővárosává e hazában. Az idei fesztivál, mely június 2—3—4-én tartandó, néhány viiágnagyságnak számító muzsikus-egyéniség, illetve néhány nemzetközi hírű együttes fellépését ígéri. Elsőként említjük a Tuch Swing College Band dixielandet, vezetője Peter Schikperoort. öreg együttes kontinensünkön (25 éves), a háború után Európában ők kezdték népszerűvé tenni a dixieland stílust. „öregségük” tehát — kiválóság. Fehérváron, a párizsi Georges Arvanitas triójának kíséretében mutatkozik be Hal Singer, Amerika híres szakszofonosa. Álba Regiában három rádió- zenekar áll pódiumra. Brnóból érkezik az európai hírű, legrégibb csehszlovák bigband, melynek különösen fúvósai remekelnek. Vezetője Gusztáv Brom. Híres szólistákkal lép fel a belgrádi rádió bigbandje is. Bemutatkozik még a bajor rádió (müncheni) kvintettje: vezetője, Duske Gojkovics tavaly saját zenekarával sikerrel szerepelt a fehérvári színpadon. Sajátos élményt ígér az amerikai néger klarinétművész, Albert Nicholas (Armstrong egykori társának) fellépése. Nemcsak azért, mert hangszerén világnagyság, hanem azért is, mivel a budapesti Benkó dixieland és a szegedi Old Timer dixieland együttes kíséretében mutatja be virtuóz klarinétjátékát. Hasonló zenei élményt kínál a magyar származású Attila Zoller gitáros és együttese. Zoller ugyanis az I amerikai gitárosok népszeiűsé- i gi listáján az első öt között í található. A Szovjetunióból ér- j kezik a modern free dzsesszt I játszó trió, Vjacseszlav Ganye- ! lin vezetésével. A trió pór évvel korábban nyerte el a taI- lini dzsesszfesztivál nagydíját. A néger spirituálék kedvelői j bizonyára örömüket lelik Johnny Thompson Singer gospel-együt- j tesében. A csodálatos ritmus- | | sál és hanghatásokkal éneklő együttes világszerte népszerű a dzsesszrajongók körében. Néhány zenekarral még tárgyal a Magyar Rádió zenei osztálya, nagyon valószínű Bili Evans (USA), Keit Jarret (USA) és az elektromos ‘ hangszerek „bűvölőinek”, Jean Luc Ponty Experience muzsikusainak fehérvári fellépése. Részt vesznek a fesztiválos a legjobb magyar dzsesszmuzsikusok: Csik Gusztáv, Jávory Vilmos, Kovács Gyula, Kőszegi Imre, Lakatos Béla, Pege Aladár, Tomsits Rudolf, dr. Vukán György és természetesen az említett Benkó-együttes és a szegedi dixieland. Különlegességnek számít a fehérvári fesztiválon — mivel elsőízben tűznek műsorra hasonlót — a dzsessz pantomim. Jonesco A király meghal című művét mutatják be pantomim művészek, a zenét Kruza Richard szerezte. A fesztiválok felejthetetlen hangulatú estéi az úgynevezett „jam session”-ok, azaz örömzenék. Ezúttal a rendezőség az újonnan épült, elegáns Álba Regia szálló éttermében szeretné minden este összehozni a dzsessz rajongóit e muzsika virtuóz játékosaival. A dzsessz legnagyobb hazai eseményére való tekintettel, a Fejér megyei Expressz Ifjúsági és Diák Utazási Iroda (Székesfehérvár, Dózsa tér 10.) az egész országban szervez csoportos utazásokat, amely egyben a fesztiváli belépőjegy elővételét is jelenti. Az ezeréves város várja a dzsessz kedvelőit. Címem: Balogh Ödön, Székesfehérvár Szeder It. P/16. III. Ih. Könyv a gyógynövényekről A termeszei- ajándékai... Garoy Ferenc Sajnos, még nem eléggé ismertük fel a köznapi életben a gyógynövények értékeit, pedig Magyarország nagyon gazdag e tekintetben — hazánkban szinte mindenütt fellelhetők a természet gyógyszertárának anyagai. A történeti kutatások során bebizonyosodott, hogy az első ’ gyógyszerek növényekből készültek, ez a tény tehát azt mutatja, hogy már régen felfigyeltek oz emberek arra, hogy némely növényt fel lehet használni gyógyításra — de az idők folyamán ez a felismerés kevesek kiváltsága lett, azoké, akik ismerték a módot, ahogyan ezekből a növényekből különféle gyógyírt lehetett főzni, előállítani. Ezt a még kevéssé ismert világot tárja fel mindenki számára közérhetően Rápóti Jenő— Romvári Miklós: Gyógyító növények című munkája, a Medicina Könyvkiadó gondozásában. Az új kiadvány ez alkalommal harmadszor kerül az olvasók elé. 1966-os, első megjelenése régi hiányt pótolt, ezt mutatta az is, hogy szinte pár nap alatt elfogyott. A második kiadásban a szerzők az új igényeket, a kiszélesedett érdeklődést figyelembe véve bővítették könyvüket. Ezt a célt viszi tovább a mostani kiadás is. Mit is tartalmaz a könyv? Megismerteti a hazánkban található gyógyfüveket, növényeket, elkalauzol idegen tájakra is, bepillantást adva az ott honos gyógynövény-anyag kincsekbe. Megtudjuk, milyen hatóanyagaik vannak, milyen betegségek kiváló ellenszerei. Természetesen sok esetben csak orvosi javallatra lehet alkalmazni egyes növényfajtákat, mert a szakember hozzáértése a kellő hatásfok eléréséhez: más esetekben a teakeverékek, biztonsággal használhatók fel a betegségek megelőzése érdekében. Néhány ízelítő a gyógynövények kavalkódjából: Idegesség ellen hatásosak a különböző nyugtató teakeverékek, de van köhögés, hurut, izületi bántal- mak, étvágytalanság, magasvagy alacsony vérnyomás esetén is hatásos fajták. Végezetül: az új kiadvány Pécsett, a Bem utcai Gyógy- ) növény-szaküzletben kapható, I — ahol egyben a különböző j gyógykészítményeket, teákat is ! be lehet szerezni R- 6. Derék gyerekek vagytok, fiaim . Domolospuszta a zselici lankák déli csücskében fekszik. Valamikor vitéz Igmándi Hegyes Géza altábornagy, Horthy Miklós egykori szárnysegédje birtokolta és keserítette a cselédek életét. Itt tengette életét Illés Pál 5 fiú és 1 leánygyermekévei. A felszabadulás után 7 hold juttatott földet kapott a család. Az urasági cseléd a maga gazdája lett. Hamarosan rájött, hogy mezőgazdasági gépek nélkül nehéz a paraszti élet. Sokat hallott már a közös gazdaságról és alig várta, hogy a környéken történjék már valami ebben az irányban. Az elsők között lépett be a termelőszövetkezetbe és lelkes agitátora lett a szövetkezeti mozgalomnak. Aztán közös összefogással Gyula Somogyapátiban, József, Ferenc és János Zsiboton épített házat, két szoba, konyha van mindegyikben. Kellett is a férőhely. Mindegyik fiú korán olapitott családot. A 34 éves Józsefet 5 leánnyal és 1 fiúval áldotta meg a felesége. De ez idáig két gyermeknél alább egyik sem adta. 1967-ben fordulat következett a család életében. Elsőnek Gyula gondolt arra, hogy mindennapi munkáján (elül társadalmi munkát vállal. Mikor munkahelyi főnöke, Kelemen József (a Szigetvári Konzervgyár szállítási csoport- vezetője, aki alakulás óta tagja a Munkásőrségnek, és parancsnoki tisztet tölt be), megkérdezte tőle, nem volna-e kedve közéjük állni, azt felelte: örömmel. örömmel fogadta az Illés család is 1967 decemberében az eskütétel után munkásőr egyenruhában megjelent Gyulát. — Derék gyerek vagy, édes fiam — szólt a szófukar Illés papa. Bátyjai: József, János és Feri e-v kicsit talán neheztelve nézték az öcsköst, aki túljárt rajtuk. A következő évben József, a szigetvári „Zrínyi” Tsz jószággondozója és Feri öccse, aki zetoros a tsz-.ben bejelentették, hogy belépnek a Munkásőrségbe. A katonai bevonulás előtt álló László gyerek, ugyancsak a tsz zetoiosa közölte, hogy leszerelése után ö is belép a testületbe. János, a tsz fogatosa szomorú volt. Egészségi állapota miatt nem gondolhatott a belépésre. 1967-ben a Szigetvári Konzervgyárban tolató vagonok ütközője közé került. — Csak szívós természetének és a kitűnő orvosi kezelésnek köszönheti, hogy a már beállt klinikai halál után életben maradt és már dolgozni tud. Amikor 1970 decemberében Illés József és Illés Ferenc letette a munkásőr esküt, illés papa megveregette széles vál- lukat. — Derék gyerekek vagytok, fiúk. Ez év október végén újból ünnepelt az Illés család. A legkisebb fiú, László kétéves katonai szolgálat után másnak adta át a helyét a páncélos egységben. Laci nem feledkezett tneg bevonulása előtt tett ígéretéről. Jelentette rangidős bátyjának, Gyulának, hogy 1972- ben ő is munkásőr előképzésen kíván részt venni. Alig fejezte be mondókáját, János vette át a szót. Közölte, hogy egészségileg rendben van, erősnek érzi magát ahhoz, hogy eleget tudjon tenni munkásőri kötelezettségének. Legfiatalabb öcs- csével együtt részt kíván venni a jövő évben a munkásőr előképzésben. Ezután jött aztán igazi meglepetés. Ilonka, az egyetlen lány férje, Simon Béla, a Szigetvári Faipari Ktsz asztalosa szólt, régóta kacérkodik a gondolattal, hogy sógorait követve, belép a Munkásőrségbe, Az öt Illés fiú meglepetéssel hallgatta a sógor bejelentését, majd mint kisgyerekek körültáncolták a rokont. — Derék gyerek vagy te is. Béla fiam — Illés mama könnycseppet törölt le a szeméről, Ilonka, a jelöltfeleség pedig lelkendezve mondta, ha így haladunk, munkásőr rajt ad az Illés család. Dr, Gróf József f BIKALI PARKRÉSZLET Erb Jőnos Elvétele
