Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1972-05-19 / 116. szám

1972. május 19. OUNANTOLI NAPLÓ 3 Munkavédelmi őrjárat Az új dolgozókaf gyakrabban éri balesef A rendszeres oktatást nem pótolhatja semmi Szemerkélő esőben indulunk Kertvárosba. Cél, az új város­rész építkezésén a biztonság- technikai és munkavédelmi fel­tételek betartásának ellenőrzé­se. Ilyen sáros, esős időben kü­lönösen nehéz és veszélyes a munkavégzés az építkezéseken. A szemle első állomása a fel­vonulási épület egyik műveze­tői szobája. Nézzük a munka- védelmi őrök naplóját. Az egyikbe huszonhárom bejegy­zést tettek, önmagában vizs­gálva ez nem sok, hiszen elő­ször 1970-ben írtak a naplóba, de Bögri László művezető tájé­koztatása szerint nem minden észrevétel kerül a naplókba. A brigádvezetők sokszor közvetle­nül szólnak az építésvezetőnek, művezetőnek, s a hibát ennek alapján kijavítják. A vezetők munkáját a munkavédelmi őrök segítik: ezen az építésvezető­ségen is legalább húsz dolgo­zó végzi ezt a feladatot. A szemle során nem sok ész­revétel hangzott el, a hiányos­ságok és szabálytalanságok száma szinte elenyésző volt. A védőkorlát hiányát tették szó- í vá a munkások, valamint egy felvonóról hiányzott több ve­szélyt jelző tábla. Persze, nem minden bejárás ilyen, hiszen az építőipar nem egy zárt üzem. A szakma sajátsága, hogy nap, mint nap új veszélyforrások je­lentkeznek, mert ma az , első j szint paneljeit emelik be, hol­nap pedig már talán a harma­dik szinten járnak, ahol már új helyzet adódik. Éppen ezért az építőiparban igen nagy fontos­ságú a rendszeres és alapos munkavédelmi, biztonságtechni­kai ellenőrzés. A Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat területén 1970-ig fokozatosan emelkedett a balesetek száma. 1967-ben 117 baleset volt az építőknél. A szomorú rekordot hatvanki- lenc hozta a maga 172 balese­tével, 1970-ben négyen haltak meg üzemi baleset következté­ben. Sajnos, emelkedő tenden­ciát mutat a kiesett munkana­pok száma: öt év alatt közel megkétszereződött a balese­tek következtében kiesett mű­szakok mennyisége. Hasonló emelkedés tapasztalható az egy balesetre jutó kiesett mű­szakok esetében is. Némi ja­vulást a múlt év eredményei mutatnak. Néhány tanulságos megfi­gyelés. A baleseti helyzet azo­kon a munkahelyeken rosszab­bodott, ahol magas volt az új dolgozók száma. A legtöbb bal­eset éppen azokat a munkáso­kat érte, akik egy éve, vagy annál rövidebb ideje dolgoz­nak a vállalatnál. Ez a tény fi­gyelmeztet. Az új munkások oktatására nagyobb figyelmet kell fordítani, de nem nélkülöz­hető a régi, rutinos munkatár­sak segítsége sem, ugyanis har­minchét baleset éppen a gya­korlatlanság és szakképzetlen­ség következménye volt. Húsz esetben az utasításokban fog­laltakat nem tartotta be a dol­gozó, huszonkét esetben pedig munkaszervezési hiányosságok miatt történt baleset. Több bal­eset fordult elő a fegyelmezet­len magatartás, a védőberen­dezések hiánya, a hiányos vilá­gítás, vagy tárgyak leesése mi­att. A vállalat vezetősége több intézkedést tett az év első hó­napjaiban, hogy tovább csök­kentse a baleseti veszélyforrá­sokat. így az asztalosüzemben felszerelt egy porelszívó beren­dezést, távvezérléssel megszün­tették a panelüzemben az egészségre legártalmasabb munkafolyamatokat, csökkentet­ték a szilikózisveszélyt: erre a célra mintegy hatszázezer fo­rintot költöttek. Több olyan gé­pet állítottak munkába, ame­lyek csökkentik, vagy teljesen kiküszöbölik a fizikai munkát — ez több millióba került. Természetesen a tárgyi felté­telek biztosítása nem minden, hiszen a dolgozók folyamatos és rendszeres oktatása az egyik legfontosabb feladata a műsza­ki vezetőknek. Ezen túl támasz­kodnak a közel száz fős mun­kavédelmi megbízott hálózatra is. A biztonsági előírások mé­lyebb megismerését célozzák a vállalatnál megrendezett mun­kavédelmi vetélkedők: ez évben négyet rendeztek. Salamon Gyula A magyar—csehszlovák gaz­dasági és tudományos műszaki együttműködési vegyesbizottság a határmenti települések ma­gyarországi szemléje során má­jus 17-én, szerdán Nógrád me­gyébe érkezett. A vegyesbizott­ság tagjai megtekintették a ba­lassagyarmati határátkelő állo­mást, majd salgótarjáni város­nézésen vettek részt. Felkeresték a karancsberényi felszabadulási és partizán emlékmúzeumot is. Május 18-án, csütörtökön a bi­zottság Salgótarjánban, a Me­gyei Tanács székházában ta­nácskozott. Az ülésen Illés Mik­lós, a Nógrád megyei Tanács általános elnökhelyettese adott tájékoztatást a határmenti együttműködés eddigi eredmé­nyeiről, az ezzel kapcsolatos megyei tervekről, elképzelések­ről. A tanácskozáson, amelyen határmenti területfejlesztési, te­lepüléshálózat-fejlesztési kérdé­seket vitattak meg, részt vettek a határmenti együttműködésben érdekelt tárcák képviselői is. A munkabizottság csütörtö­kön folytatta útját Borsod me­gyébe. Kétszázmillió éve... DUNAÚJVÁROSI ACÉLÖNTŐK A SZOVJETUNIÓBAN Csütörtökön a Dunai Vasmű harminckét dolgozója repülőgé­pen a Szovjetunióba utazott. A donyecki kohászati kombinát­ban szovjet szakemberek, szak­munkások mellett készülnek fel a Dunai Vasműben épülő, s oz év végén próbaüzemelést kez­dő új folyamatos acélöntőmű üzemeltetésére. A vasműben épülő új üzem berendezéseit a szovjet ipar szállította, s szere­lésében is szovjet szaktanács- adók nyújtanak segítséget. Az árulkodó virágpor 200 millió éves spórák A vitán már túl vagyunk. A férfiak, vagy a nők alkalma­sabbak-e a geológus munkára? Elismerem, hogy a nők nagyobb képzelöerővel rendelkeznek. De a logikus gondolkodás nem ép­pen erős oldaluk. A nők reali­tásérzéke viszont sokkal erő­sebb. Dr. Barabás Andorné ezt egy pillanat alatt bebizonyítja: — A férfiak általában többre Viszik a mi szakmánkban, bár kezdetben egyforma eséllyel in­dulunk. Később azonban, a gyerek, vagy gyerekek jobban ] helyhez kötik a nőket, s a tere­pen alig tudnak dolgozni. Pe­dig a geológust munkája a hegyekhez, fúrásokhoz köti. Amikor ezt tisztáztuk — a realitás érzéket — ismét meg­néztem a spórákat Ovális ala­kúak, mintázatuk a lepkék szár­nyához hasonlít. A geológusnő szebben fogalmaz: — A spórák gyönyörűek, sza­bályos alakjukkal és ragyogó ; sárgás színükkel csodálatos lát- j ványt nyújtanak a mikroszkóp­ban, Én egy kissé mindig meg- ; illetődöm, amint az ember ál- - tál kiszabadított életmaradvá­nyok a többszázmillió év előtti növényélet gazdagságáról, vál­tozatosságáról vallanak. A né­hány mikron nagyságú spóra a kutató ember kitűnő segítő­társa. — Hogyan? tn... f Nyári ruhák, fürdőruhák, szandálok, campingdkkek a pécsi Centrum áruiiázbái Képzelőerő) logika, realitás- érzék — a magasíokú elméleti tudás kiegészítőjeként szinte el­engedhetetlenül szükséges. Ezt könnyen belátom, de hogy egy öklömnyi kő növényvilágról, ős­földrajzról, földtani korokról mindent eláruljon, ehhez az em. lített tulajdonságok szinte töké­letes ötvözete kell. S számunk­ra akkor is egy kissé elképzel­hetetlen. — A türelem is nagyon fon­tos. Négyszáz kőzetmintából jó ha 20-ban találunk virágport. Ha a századikban nincs, meg kell vizsgálni a százegyediket. ., százkettediket. . . De ha meg­találjuk ... I Egy öklömnyi kőben sokszor 10 ezer spóra mereve­dett meg. — Két milliméter szemnagy­ságra felőröljük a követ, aztán fluor, vagy sósav oldatban, de mindenképpen nagyon erős koncentrátumban kioldjuk a kö­tőanyagot. Az így előkészített anyagot, melyben vagy benne van a virágpor, vagy nincs, 1,96-os fajsúlyú cinkklorid oldat­ban egy centrifugában megfor­gatjuk. A könnyebb fajsúlyú szerves anyagokat a folyadék felszínéről leszedjük. Ezt aztán üveglemezre kenjük, majd a mikroszkóp alatt jól láthatóvá válnak a gyönyörű spórák. Eny- nyi a technikája. Ez itt például — fenyőspórát mutat a geoló­gusnő — csak a Felső-Permben, körülbelül 200 millió évvel ez­előtt élhetett. Ebben az időszak­ban volt az uránképződés. Ahol tehát hasonló virágport találunk, a kőzetekben feltételezhető az urán is. — A Perm-et megelőző Car­bon korból például csak há­romszög alakú spórákat talá­lunk. Tudvalévőén ez volt a nagy kőszénképződés időszaka, amikor páfrányok, zsurlók, a nedvességet kedvelő, nagyon dús növényzet élt. A Carbon után az éghajlat szárazzá vált, meqielentek a vízhiányt jobban tűrő fenyőfélék. A tűlevelek sok­kal kevesebb nedvességet páro­logtatnak el . . . Most értem csak igazán a képzelőerő fontos szerepét, per­sze nem kevésbé fontos a már említett eiméleti tudás, a logi­kus gondolkodás, és a realitás- érzék sem. Például: a spórákból tud iák, hogy fenyők éltek, a fe­nyőfákból a középhegységekre következtetnek . . . — M.ilyen lehetett a Dunán­túl 200 millió évvel ezelőtt? — Hát Gyűrűfűtől keletre, ahol most a hegység, ott me­dence lehetett. Ott kanyarogtak a folyók, körben pedig domb­vidék volt. A Balaton és a Me­csek között hegység húzódott, a mélyfúrások itt régebbi kövekre utalnak. A Balaton helyén lehe­tett egy másik medence, szintén kanyargós, mocsaras területen BUDAPESTI NEMZETKÖZI VÁSÁR * BNV —- a jubileumok jegyében áttörő folyókkal. A tenger észa­kabbra Dinnyés—Tabajd vona­lában kezdődött, s a Bükk felé húzódott. — Ez bizonyos? — Abszolút bizonyítékokat nagyon nehéz találni. Megtör­tént már, hogy 10 fúrás alapján egy területről kialakult valami­féle elképzelés, s esetleg a tér­kép is elkészült. A 11, fúrás azonban felborította az elméle­tet. Ez nem olyan mint a ma­tematika, itt sokszor több lehe­tőség is van. Egy azonban bi­zonyos: az életfejlődés nem állt meg, újabb és újabb formákat produkált. Ha az ovális, pillan­góalakú szárnyas, légzsákos spórákat megtalálom az biztos, Felső-Perm. — S ha azt kérném, hogyan nézett ki a Mecsek környéke a Carbonban, 250 millió éve? Rövid gondolkodás utón fel­vázolja szűkebb hazánk negyed- milliárd éves képét, mégis szí­vesebben beszél az eddigi leg­szebb feladatáról: A Felső-Perm 1200 méter vastagságú üledékét sikerült rétegtani egységekre bontani, ezenbelül az urán ré­tegtani helyét tisztázni. — A legsikertelenebb feladat? Zavarbaejtő kérdései vannak: ki beszél erről szívesen? Hát le­gyen, Az egyetem után a tér­képészeti feladatok nem sok örömet szereztek. Aztán a vil­lányi paleozoikum korát sem si­került bizonyítani — több száz mintát megvizsgáltam, de spó­rát nem sikerült felfedezni. Folytatjuk ... A geológus mun­kája ugyanis csak nagyon rit­kán egyéni, közösségben dolgo- I zunk. Szocialista brigádban... I — S miért annyira fontos a J Villányi hegy korát bizonyítani? [ — Hát, hogy Perm, vagy I Carbon ... Tömbös: Jenő 1 Negyven ország — közel háromezer kiállító Ma délelőtt hivatalos megnyitó — A HUNGEXPO vezérigazgató-helyettesének sajtótájékoztatója (Kiküldött munkatársunk jelenti) Százharminc évvel ezelőtt, 1842-ben rendeztek Magyaror­szágon először ipari árubemu­tatót és vásárt. Akkor — Kos­suth Lajos védnöksége alatt —, 213 kiállító vonultatta fel ter­mékeit, s mintegy 14 ezer körül volt a látogatók száma. A BNV tehát jubilál — elődei jogán 130 éves, de közvetve van az idei Budapesti Nemzetközi Vá­sárnak egy másik jubileuma is, s ez az 1947. júliusában aIáirt magyar-szovjet gazdasági együttműködési szerződéssel kapcsolatos. Hazánk legna­gyobb kereskedelmi partnere azóta is a Szovjetunió: árufor- galmunk 35 százalékát vele bo­nyolítjuk le. A jubileumok a szokottnál tömegesebbé és ünnepélyeseb­bé tették a tegnap megtartott hagyományos vásár-nyitó sajtó­tájékoztatót is. A Tájékoztatási Hivatal és a HUNGEXPO veze­tői mellett a Szovjetunió kiállí­tásának, s azon országok pavi­lonjainak igazgatói is helyet kaptak az elnökségben, ame­lyek először állítanak ki. Mexi­kó, Kenya és Libanon először •van jelen Budapesten, s ezzel negyvenegyre emelkedett a ki­állító országok száma. 120 ezer négyzetméteren 1700 külföldi és 1159 hazai vállalat mutatja be idén legsikerültebb termékeit. A sajtótájékoztató előadóié, Kristóf László, a HUNGEXPO vezérigazgató-helyettese a BNV szerepéről, jelentőségéről szólva leszögezte: a korszerű vásár információs központ, amely a ma piacát tükrözi a holnapi üzletkötések céljaira, és a holnapi fejlődési tenden­ciákat mutatja be a holnapu*á- ni üzlet- és kereskedelempoli­tika számára. A ma vására a bonyolulttá, összetetté és hosszantartó fo­lyamattá vált értékesítési mű­veletnek egyik nélkülözhetelen alkotó eleme, a marketing-te­vékenység szerves része, a kor­szerű kereskedelem eszköze. A nagylétszámú külföldi részvétel tükrözi kereskedelempolitikán­kat és egyúttal előreviszi annak megvalósítását. Ismét meghatá­rozó szerepet kapnak a szocia­lista országok, jelenlétük hoz­zájárul a szocialista integráció komplex programjának meg­valósításához. És most nézzük, milyen kép, s milyen érdekességek fogad­ták a vásárt megtekintő több­száz újságírót? A zűrzavar már- már bábeli. Minden pavilonban az utolsó simításokat végzik, egyszerre vannak jelen az épí­tők, vásárrendezők, kiállítók, s az első látogatók. — Budapest évről-évre szebb lesz — mondia egy német kolléga, aki vissza­térő tudósító a vásáron, s ez ez egyébként búcsúzó városli­geti vásárvárosra is igaz. Él­mény a csodálatos környezet­ben elhelyezett pavilonok, gep- óriások között sétálni, nem is ezzel függ össze, hogy jövőre költözik a BNV. Kinőttük a ru­hát. Jövőre már új helyen ren­dezik meg a vásárt, a Mező- gazdasági Kiállítás helyén — új pavilonokban, s tovább szako­sítva. A BNV legnagyobb külföldi kiállítója idén is a Szovjetunió. A kiállítás slágere a Lunohod—1 makettje, s a Zsiguli kombi­változata. A második legna­gyobb kiállító a Lengyel Nép­köztársaság. Meglepetésük a tucatnyi egészen korszerű épí­tőipari gép. A nem szocialista országok közül Ausztria, a Né­met Szövetségi Köztársaság, Olaszország és Japán jött külö­nösen gazdag anyaggal. Az Amerikai Egyesült Államok pa­vilonjában idén modern oktatá­si és szemléltető eszközöket mu­tatnak be, az USA tehát foly­tatja szakosított kiállítás-soro­zatát. Az újságírók tömegei állták körül a francia pavilon sláge­reit, a Citroen, a Peugeot, s a Simca és a Renault-gyárak új kocsijait. Az autó változatlanul hódít a BNV-n.-Többéves szünet után ismét megjelentek Budapesten Ar­gentína, Irak, Norvégia, vala­mint a Kínai Népköztársaság és Koreai Népi Demokratikus Köz­társaság kiállítói. A Kínai Nép- köztársaság egyebek mellett nagytömegű fogyasztási cikket és textíliát hozott. És a magyarok? Nincs okunk szégyenkezni, számos termék vonatkozásában ott vagyunk a világ legjobbjai között — ezek a látogató első benyomásai. De mit mondhat az, aki pécsi, baranyai szemmel is nézi a ki­állítási anyagot? Baranya sze­repe változatlanul jelentékte­len ezen a hatalmas ipari se­regszemlén, s ez figyelmeztető jel. Baranya nem tartozik ha­zánk igazán jelentős iparvidé­kei közé, s nemzetközi szinten különösen nincs mivel dicseked­nie. Zsong, csillog a vásár. A Vá­rosliget útjait, parkírozóhelyeit megszállták a külföldi gépko­csik, de hasonló a helyzet a belvárosban is. A Vörösmarty tér környékén negyven percen át nem találtunk parkírozóhe- lyet, egyszóval: Budapest ezek­ben a napokban valóban világ­város, s ez nemcsak szépséget, kényelmet és nagyvonalúságot jelent. A BNV rna nyitja meg hivatalosan kapuit. A vásár minden nap délelőtt 10 órától este 8 óráig várja a látogató­kat, s nemcsak az üzletembe­reket, vásárlókat, hanem az érdeklődőket is, mert a BNV nemcsak az üzletkötések helve, de egyik leghatásosabb isme­retterjesztő fórum is. Békés Sándor átadták a Fővárosi Tanács nagydijait és a BlV-dijakat A szakértői zsűri véleménye alapján a vásárdíj bizottság 12 terméknek, illetve azok előállí­tóinak ítélte oda „Budapest Fő­város Nagydíját”. Ezenkívül el­ismerésképpen 80 terméknek adták át a „Budapesti Nemzet­közi Vásár 1972.” díjat. „Budapest Főváros Nagydíjá”-t a következő üzemek, illetve ter­mékek kapták meg? Borsodi Vegyikombinát: por- plast műanyagajto. Chinoin Gyógyszer- és Vegyé­szeti Termékek Gyára: Funda- sol 50 WP. Csepel Vas- és Acélöntödék: Róbo-MAN motor ötntöttvas forgattyúsház. Csöszerelőipari Vállalat: Uni- Pa, univerzális szerelölap. Egyesült Izzó: nagynyomású nátrium-lámpa. Ganz Műszer Művek: időjá­rástól függő fűtésszabályozó központi fűtéshez. Hazai Fésüsfonó és Szövő­gyár: Raszter fésüsg/apjúszövet. Hiradótechnikai Vállalat: an­tennaerősítő csalód. Ikarus Karosszéria- és Jármű­gyár: Ikarus 190 típusú városi autóbusz. Pamuttextil Művek: Pafix, ra­gasztós közbélés anyag. Szerszámgépipari Művek £jz- tergagépgyára: EV 630—02 számjegyvezérlésű szerszámcse- rélős tárcsaeszterga. VBKM Elekthermax gyára: AT—70 típusú panoráma elekt­romos tűzhely. t II magyar —csehszlovák vegyes bizottság szemléje

Next

/
Thumbnails
Contents