Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-19 / 116. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek I ■\ Ara: 80 fillér Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 116. szám A rendcsinálás kora A forradalmat meghirdették, de még a helyzetelemzéseknél tartunk, s a célok megfogalmazásánál, hogy hol és mit is kell tulajdonképpen gyökeresen megváltoztatni, és hogyan; egyelőre nincsenek még elegendő számban forradalmá raink, akik véghezvinnék a rendcsinálást, ott, ahol az a leg szebb gyümölcseit hozná — a gyárkapukon belül. A szervezés forradalmáról van szó a magyar gazdaságban. A kérdés, amióta „Jöjj el!" óhajától visszhangzik az ország, sok országos és helyi fórumot megjárt, a helyzetet sokan elemezték és útmutatásokkal is szolgáltak, számos fontos határozat született, de ez még mindig csak a kovász, az erjesztőkádak tetején még csak imitt- amott úszkál néhány pici hab. Világosabban fogalmazva: az üzem- és munkaszervezői tevékenység színvonala a vállalatok többségénél nem kielégítő, az itt tapasztalt kezdeményezések és eredmények pusztán ahhoz elegendőek, hogy a szervezői tevékenység korszerűsítésének, színvonala emelésének csirái legyenek. A legfrissebb helyzetelemzésből vettem kölcsön a fenti meg- állapitást. Előttem fekszik a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság jelentése tíz különböző tevékenységi körű pécsi és baranyai vállalatnál és szövetkezetnél szerzett tapasztalatokról. Harmincöt népi ellenőr vette nagyító alá a gyárkapun belül az üzem- és munkaszervezői tevékenység helyzetét. Hát bizony, még nagyon az elején tartunk. Hiányoznak a speciálisan képzett hivatásos szervezők, egyik vállalat vagy szövetkezet sem rendelkezik átfogó szervezés- fejlesztési programmal. És itt most egy hosszú felsorolás következne. De hagyjuk a kórboncolást. A hiányosságokat lassan valamennyien betéve tudjuk. Az a lényeg, hogy a szervezés, amely eddig ösztönös tevékenység volt, mindenütt gyorsan tudatossá váljék. Ehhez forradalmárok kellenek, képzett, a legújabb ismeretekkel felvértezett gazdasági vezetők, ügyes szervezők hada, óriási adag szenvedéllyel. Vagyis meg kell teremteni a feltételeket, hogy most már ne azoknál a véleményeknél időzzünk, amelyek csak a mostani helyzetet látják, hanem azokkal törődjünk, amelyek már közvetlenül a gyárkapukon belüli harmónia megteremtésén munkálkodnak. Ad juk tovább, kiabáljuk ki a he lyes megoldásokat. Amint azt például a népi ellenőrök tették. Nem álltak meg a kórboncolásnál, hanem rögtön javaslatokat is tettek, hogy megyei keretek között létre kellene hozni egy intézményes szervező szolgálatot, kedvezményes banki hitelekkel kellene támogatni az okos szervezési megoldásokat, minden fórumon oktatni kell a korszerű üzem- és munkaszervezési ismereteket. J ó lenne már, ha a kétségbeesett „Segédmunkásokat keresünk" hirdetéseket felváltanák a „Gyakorlott szervezőt azonnal felveszünk" hirdetések. A rendcsinálás kora jött el. Miklósvári Zoltán Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. május 19., péntek Jelentés a népgazdaság első negyedévi fejlődéséről, a munkaügyi helyzetről, az élelmiszerek minőségéről — Új bauxitbányát nyitnak Veszprém megyében Ülést tartott a Minisztertanács A Kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. A kormány az igazságügyminiszter előterjesztése alapján megtárgyalta és elfogadta a bíróságokról szóló törvény 1 tervezetét, s úgy döntött, hogy a törvényjavaslatot az országgyűlés elé terjeszti. A legfőbb ügyész és az igazságügyminiszter közös előterjesztése alapján a kormány megvitatta a Magyar Népköz- társaság ügyészségéről szóló törvény tervezetét, azzal egyetértett, s úgy határozott, hogy erről értesíti az országgyűlés elnökét. A Minisztertanács megtárgyalta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a népgazdaság 1972. I. negyedévi fejlődéséről. A beszámoló megállppítja, hogy a gazdasági fejlődés összességében megfelelt a népgazdasági terv célkitűzéseinek. A belföldi felhasználás szükségleteit a hazai termelés az elmúlt év I. negyedévinél kisebb behozatal melfétt biztosította, emellett jelentősen emelkedett a kivitel. A lakosság jövedelme a tervezett mértékben növekedett; az áruellátás — néhány termék kivételével — megfelelő volt. A gazdasági munka eddigi eredményei általában kedvező feltételeket biztosítanak az 1972. évi népgazdasági terv sikeres teljesítéséhez, ehhez azonban a terv irányelveinek továbbra is következetes végrehajtása, a gazdálkodás hatékonyságának növelése szükséges. Különösen nagy gondot kell fordítani a befejezetlen beruházások állományának csökkentésére. A munkaügyi miniszter az 1972. I. negyedévi munkaügyi helyzetről és az elmúlt évi. nyereségrészesedésről számolt be. Megállapította, hogy a munkaügyi helyzetet fő vonásaiban — az előző két évhez hasonló — kedvező fejlődés jellemzi. Az iparban a termelés növekedését — mérséklődő túlórázás mellett — teljes egészében, az építőiparban mintegy kétharmad részben a munkatermelékenység emelkedése eredményezte. A munkások és az alkalmazottak átlagkeresete az iparban 5.4, az építőiparban 5 százalékkal — az elmúlt év első negyedévéhez hasonló mértékben — emelkedett. A munkások és az alkalmazottak jövedelme az év végi nyereségrészesedés kifizetésével számottevően növekedett. A kifizetett évvégi részesedés 8.6 százalékkal volt több. mint az előző évben. Kedvező, hogy a vállalatok egy része feladatai teljesítése érdekében mind gyakrabban alkalmazza a korszerűbb, fejlettebb módszereket; a műszakitechnológiai fejlesztést, a mtin- ka- és üzemszervezést. Az ilyen jellegű tevékenység azonban még nem eléggé általános és esetenként nem eléggé hatékony. A kormány a jelentést tudomásul vette. A kormány megvitatta és jóváhagyólag tudomásul vette a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter jelentését az élelmiszerek minőségének 1971, évi alakulásáról, s a minőség javítása érdekében tett, illetve tervezett intézkedésekről. 1971-ben az előző évhez viszonyítva jobb minőségű termékeket állítottak elő a baromfi-, a dohány-, a hűtő-, a konzerv-, a növényolaj- és a söriparban. Egyes területeken azonban o minőség nem javult. Változatlan szintű a termékek minősége az [ édes-, a gabona- és a tejipar- ! ban. Az élelmiszerek minőségének további javítása érdekében a Minisztertanács felhívta az érintett minisztereket a szükséges intézkedések megtételére. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint a belkereskedelmi miniszter a szövetkezeti burgonya-, zöldség- és gyümöcskereskedelmi közös vállalatok működésének tapasztalatairól terjesztett elő jelentést. A létrehozott szövetkezeti közös vállalatok az elmúlt évben mintegy 10 százalékkal több burgonyát, zöldséget és gyümölcsöt bocsátottak a lakosság rendelkezésére, mint 1970-ben. Ennél is nagyobb arányban növekedett az egyéb mezőgazdasági termékek forgalma. A szövetkezeti megyei értékesítő központok tevékenysége 'megfelel a gazdaságpolitikai és szövetkezetpolitikai célkitűzéseknek. A jövőben fokozni kell az összhangot a vállalatok feldolgozási, forgalmazási és fejlesztési feladatai között. A kormány a jelentést tudomásul vette. A nehézipari miniszter előterjesztése alapján a kormány Veszprém megyében egy új bauxitbánya létesítésére hozott határozatot, A bányanyitás szervesen illeszkedik a magyar— szovjet timföld-alumínium egyezmény célkitűzéséhez, megvalósítását az alumíniumipar központi fejlesztési programja tartalmazza. A beruházást még ebben az évben elkezdik. A kormány megtárgyalta az Országos Tervhivatal elnökének jelentését a gazdasági szabályozó rendszer 1971. évi működéséről. A módosítások több területen, így a jövedelemszabályozásban és az exporttámogatási rendszerben kedvező eredményre vezettek, néhány kérdésben azonban további intézkedés szükséges. A kormány felhívta az illetékes minisztereket, hogy vizsgálják meg a belkereskedelem készletgazdálkodását és a lakosság további zavartalan ellátásának biztosítása érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. A kormány tudomásul vette a nehézipari miniszter beszámolóját a magyar villamosenergiarendszer nemzetközi kapcsolatairól, Tíz éve eredményesen üovics János elvlárs látogatása Szigetváron működik a KGST-tagállamok részvételével létesített egyesített energiarendszer, amely az országok között kialakuló gazdasági integráció lényeges eleme. Az energiarendszerek ösz- szekötése valamennyi résztvevő számára jelentős népgazdasági előnnyel járt, növelte a nemzeti energiarendszerek biztonságát, lehetővé tette az erőmű-tartalék igények csökkentését az üzemzavarok idején történő kisegítések és a csúcsidőpontok eltolódása révén. A magyar villa - mosenergia-rendszert az egyesített energiarendszerrel jelenleg két távvezeték köti össze. Emellett nemzetközi összeköttetést létesítettünk a szomszédos Jugoszlávia és Ausztria energia- rendszerével is. A kormány megtárgyalta a villamosenergia í együttműködés távlati lehetősé- ! aeit és az együttműködés fej- j lesztésének irányelveiről határa- j zatot hozott. A Minisztertanács ezután j egyéb ügyeket tárgyalt. Novics János, az MSZMP Baranya Bizottságának első titkára tegnap Szigetvárra látogatott. A Városi Pártbizottság épületében László Emil, a Városi Pártbizottság titkára fogadta és tájékoztatta a várost érintő kérdésekről. A tanácskozáson részt vett Dittrich József, a Szigetvári járási Pártbizottság tit- ■ káro és Antal Sándorné. a Cipőgyár dolgozója, a Megyei Pártbizottság tagja. Novics elvtárs a kora délutá. ni órákban megtekintette a szigetvári meleg vizű strandot majd az április 1-én átadott Oroszlán éttermet és szállodát nézte meg. Ezt követően - o város vezetőinek társaságábar - a Konzervgyárba látogatott Részt vett és felszólalt o gyát l-es - munkás — pártalapszer- vezetének taggyűlésén. A Külügyminisztériumban csütörtökön Holtai Imre (jobboldalt) külügyminiszter-helyettes és Moustafa Ahmed Moukhtar, az Egyiptomi Arab Köztársaság rendkívüli és meghatalmazott nagykövete aláírták a második magyar—egyiptomi gazdasági együttműködési megállapodás jegyzőkönyvét Napirenden a szövetség négyéves mun Váj a Tisztújító küdöttoyülés a mohácsi tsz-szüvetsépél A területi szövetség több, mint négyéves tevékenységét értékelték, s az új szövetségi alapszabályt vitatták meg a tegnap délelőtt megtartott tisztújító küldött-közgyűlésen a Duna és Karasica menti Tsz-ek Területi Szövetségének küldöttei. A negyven tagszövetkezet 72 küldötte jelent meg a Mohácsi városi Tanács nagytermében, köztük a télen megválasztott nőküldöttek és fiatalok. Az elnökségben helyet foglalt és felszólalt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnökhelyettese. Jelen voltak a TOT, és a társszövetségek, a járási párt- és állami szervek képviselői is. Az elnökség beszámolója az 1967. októberi megalakulástól számított időszak tükrében értékelte a szövetségi érdekvédelmi és érdekképviseleti munka eredményeit. Az elnökség beszámolóia, Fischer Ferenc szövetségi elnök szóbeli kiegészítése, az ellenőrző bizottság és a nőbizottság beszámolója feletti vitában elsőként Hitre Ferenc, a turonyi termelőszövetkezet elnöke szólalt fel, aki mindenekelőtt a revizori iroda gyakoribb ellenőrzéseit sürgette, s javaslatait, a •területi szövetség munkájával kapcsolatos elképzeléseit máf mindenekelőtt a megválasztandó új vezetőséghez címezte. Felvetette, hogy a termelés gyors felfutása nem járt mindig együtt az üzemi eredmény javulásával, nőtt a mezőgazdaságban felhasználásra kerülő ipari eredetű anyagok ára, gyakori a burkolt áremelés. E téren is sürgette a nagyobb éi- dekképviseletet. Dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, a szövetségi munka általános értékelése kapcsán részletesebben szólott olyan fontos kérdésről, mint a korszerű üzemi szervezet, a jó üzemi klíma kialakítása. Szervezettségben o termelőszövetkezetekA mohácsi Uj Barázda Tsz fóliás kertészetéből az első primőrből, a fejessalátából 310 ezer fejet szállítottak eddig, ebből 250 ezer exportra ment. A holland „Tosco" uborkából 62 mázsát szedtek, a hegyes erős hatvani zöldpaprikából 4200 darabot juttattak el a fogyasztókhoz, A kertészetben egyébként a hó végére várható már az első paradicsomok érése is, A képen; naponta szedik a holland uborkát. Erb János felvétele nek csak egy kis hányada ,érte még el az ipari üzemek szintjét. Az új gazdasági mechanizmus makro szinten már érvényesül, de sok üzemnek még csak a küszöbéig ért el. A következő időszak egyik fontos feladata, hogy a mechanizmus mikro szinten, üzemi vonatkozásban is megvalósuljon. A Termelőszövetkezetek Országos Tanácsa képviseletében Tóth Béla szálait fel, aki méltatta a termelés fejlesztésének azt az imponáló dinamizmusát, ami a szövetség tagszövetkeze- teiben az állattenyésztési telepek építése kapcsán érvénye^ sült. A vitát követően az alapszabályt, és az elnökség beszámolóját a közgyűlés elfogadta, majd titkos szavazással négy évi időtartamra megválasztotta az elnökséget. Fischer Ferenc, a tsz-szövetség eddigi elnöke, a TCT-ban betöltött fontos tisztségére, számos egyéb megbízatására és egészségi állapotára való tekintettel bejelentette, hogy a következő négy évi időszakra nem tudja elvállalni az elnöki teendőket. Érdemeinek és a szövetkezeti mozgalomban 'eddig végzett kiemelkedő munkásságának jegyzőkönyvbe foglalása mellett a közgyűlés a lemondást elfogadta. Ezt követően titkos szavazással Kerner Adómat, a sza- lántai Hunyadi Termelőszövetkezet elnökét a mohácsi szövetség elnökévé választotta. Elnökhelyettese Róth Károly, a hí- meshózai tsz elnöke, és hms Ferenc, a babarci tsz pórttitka- ra lettek. Az elnökség tagjai Kiss Károly egerági, Zerényi Béla nagykozári, Brnnn József új- petrei, Horváth László egyhá- zasharaszti tsz-elnökök, továbbá Szabó Lásztóné, a siklósi tsz nőbizottságának elnöke, Bubrek Illés, a mohácsi Uj Barázda Tsz ellenőrző bóotlságó- nak elnöke és Tóth Vilmos, a szederkényi tsz agronómusa lettek, A szövetség titkára ismrt dr. Majzik Jeremiás. A TESZOV nőbizottságának elnökévé titkos szavazással Szabó Lászlóné siklósi tsz-tagot, az ellenőrző bizottság elnökévé Karasz Lászlót, a lippói Béke Őre Tsz elnökét választották meg. i * t
