Dunántúli Napló, 1972. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1972-05-18 / 115. szám
5972. május 58. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Újításból 47 millió forint haszon Bányászegyüttesek A z újitómozgalom belső problémái egyre inkább foglalkoztatják az illetékes szerveket: köztük a Szakszervezetek Megyei Tanácsát is. Az SZMT elnöksége tavaly nyáron foglalkozott az újitómozgalommal kapcsolatos kérdésekkel, an- 1 nak megyei tapasztalataival. Ennek kapcsán megbízta az SZMT közgazdasági bizottságát, hogy végezzen felmérést több vállalatnál, külön- böző iparágakban és a vizsgálati eredmények alapján tegyen javaslatokat a felsőbb szerveknek a • jelenleg érvényben lévő határozat módosítására. Ennyi az előzmény $ most néhány számadat a megye újitómozgal- máról. Tavaly 1983 újítást nyújtottak be, ezekből 964- et fogadtak el. Az újító- mozgalomban az elmúlt évben több mint 2600-an vettek részt. Milyen tényezők akadályozzák a mozgalom fejlődését? vonatkozó pontjának értelmezése a MÉV-nél a következő: amennyiben egy éven belül a dolgozó benyújtja írásban javaslatát — amelyet közben bevezettek - akkor részesül újítási díjban. Több vállalatnál, így a Baranya megyei Vízmű (Komló) és az Állami Építőipari Vállalat esetében közel milliós haszonnal járó újításokat utasítottak el, illetve az újító egy fillért sem kapott, mert a vállalat részesedési alapja, melyből az újítási díjakat fizetik, ezt nem teszi lehetővé. A tényhez hozzátartozik az is, hogy az említett újítások a beruházási költségek csökkentését célozták. Egy másik érdekes megállapítás: a vállalatok egyre több újítónak egyszeri eszmei díjat fizetnek ki, továbbá erőteljesen csökken az a gyakorlat, hogy az újítás gazdasági haszna után díjazzák az újítókat. Ehhez a megállapításhoz tartozik az is, hogy az újítók sok esetben ki vannak téve eszmei díjazás esetén a szubjektív megítélésnek is. A műszaki fejlesztéssel foglalkozó magasan kvalifikált szakemberek nem, vagy kevésbé újítanak, így többek között igen kevés javaslat készül az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatban. Több esetben előfordul, hogy a társújítókat nem díjazzák, nem ismerik el munkájukat. Azok az újítók, akik társszerzők és nem kapnak újítási díjat, nem mennek bíróságra, holott jogos érdekeik védelméről lenne szó. Oka: nem ismerik eléggé jogaikat. Kevés azoknak a vállalatoknak a száma, amelyek újítási feladattervet, vagy pályázatot hirdetnének egy-egy fontos feladat megoldására. A dolgozók nagy része az újítási mozgalommal kapcsolatos gondokat abban látja, hogy nem megfelelő az anyagi ösztönzés az érvényben lévő rendeletek esetében. A vizsgálat megállapította azt is, hogy szinte elvétve akad-vállalat, ahol olyan személy végezné az újítási mozAz SZMT közgazdasági bizottsága által végzett vizsgálat a közelmúltban zárult: 24 üzemben elemezték a mozgalommal kapcsolatos kérdéseket. A vizsgált vállalatok között szerepelt többek között a MÉV, a Mecseki Szénbányák, a Baranya megyei Állami Építőipari Vállalat, a Bőrgyár, a mohácsi Farostlemezgyár, valamint a cserkúti MEZŐGÉP is. A vizsgálat a megye valamennyi iparágát érintette. A főbb megállapításoka következők voltak: Az elmúlt évben bevezetett újítások haszna meghaladta a 47 millió forintot, mely több mint az előző évi. Ugyanakkor az újítóknak a vállalatok kevesebb újítási díjat fizettek ki, mint 1970-ben. Az üzemek nem értelmezték egységesen az újítási mozgalmat szabályozó rendeleteket. Például a Mecseki Szénbányáknál a gyakorlat az, ha valakinek az ötletét, javaslatát megvalósítják és az újító nem vetette papírra elképzelését, akkor azt ,,elkésettének nyilvánítják és nem kap újítási díjat, holott az ő ötletét valósították meg. A rendelet ideFELVESZÜNX AZONNALI BELÉPÉSRE, BÚTORÜZEMUNKHÖZ asztalosmunkára férfi segédmunkásokat Betanítást vállalunk. Bérezés megállapodás szerint. Munkásszállást és a kollektív szerződésben kiírt egyéb juttatásokat biztosítjuk. Jelentkezés : KOMJATI JANOS üzemvezetőnél. CARBON KÖNNYŰIPARI VALLALAT, Komló, Kossuth Lajos u. 21. Telefon: 20-92. Folt a nadrágon galommal kapcsolatos munkát, akinek ez a fő feladata, ezentúl nincsenek kellően érdekeltté téve az újtómozgaiom irányításával, figyelemmel kísérésével sem. Az elmondottak egy részét alkotják a vizsgálat eredményeinek, ezzel is bizonyítva, hogy az újítómozgalom körül nincs minden rendben, holott belső tartalékaink feltárásának igen fontos területe a mozgalom. Az elemzés eredményeit a jövőben felhasználja a SZOT elnöksége is, mely hamarosan napirendre tűzi az újítómozgalom kérdéseit. Salamon Gyula Elképzelés a pincerendszer hasznosítására Klubok a város alatt? A város alatt szerteágazó, országosan is ,,hírhedt” pince- rendszer sok bosszúságot oko- ; zott már a pécsieknek, s nem j kis pénzt emésztett fel. Szinte j minden hónapban adunk hírt I pinceleszakadásokról, s való- I színű, hogy még sokáig téma lesz. Születtek már elképzelések a pincerendszerek hasznosítására, idén ősszel azonban a Városi Tanács végrehajtó bizottsága o tervek, felmérések birtokában vb-ülésen tárgyalja majd a pincék hasznosításának lehetősé- | geit. Az elképzelések között ifjúsági pinceklubok kialakítása is szerepel. Sok fiatalnak okoz gondot: hol és miként töltse a szabad idejét. Céltalanul kódorognak , az utcán, nincs hova menniük, a kispénzű diákok nem tudiák j megfizetni a drága szórakozóhelyeket, s vannak, akik tartalmasabb időtöltésre vágynak . . . Az utóbbi időben sok új ifjúsági klub létesült Pécsett. Többségük vállalati, üzemi vagy művelődési házak keretében működő-klub. örvendetes,'hogy a vállalatok, üzemek vezetői, szakszervezeti bizottságai, pártszervei egyre inkább támogatják az ifjúsági klubmozgalmat. A támogatás ugyanis konkrét: anyagi. De - sajnos - a válla- toknak csak o klubok berendezése, továbbfejlesztésére van pénzük, építésre nincs. A helyiség viszont kevés. Ezért is talált nagy visszhangra a pincerendszerek hasznosításának terve. A KISZ Pécs városi Bizottságához máris több vállalattól érkezett pince-igénylés. A város alatt szeretne klubot ,,építeni" a Volán 12-es Vállalat, a Centrum Áruház, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat KISZ-szervezete. Igen hasznos lenne, ha minél több ilyen vállalati ifjúsági klub létesülne. A vállalati, üzemi ifjúsági klubok ugyanis ■nemcsak az adott vállalat fiataljainak állnak rendelkezésére, minden fiatalt várnak, aki Ha a vendégnek nagyon sürgős, és éppen azon a ruhadarabján esett a folt, amelynek hiánya sértené a jóízlést, — le is vetkőzhet, és itt a szalonban fürdőköpenybe burkolózva vár- j hatja meg a tisztítást. . . Hát igen, sokminden történhet velünk útközben. Nemhiva- | talos statisztika szerint a gép- j kocsik és a verebek a legveszé- j lyesebbek, de a tapasztalatok I szerint számtalan folt-leheősé- I get rejt a terített asztal is, — j némely károsult egyenesen a vendéglőből jön. Ilyenkor persze I magasra rúg a számla, mert a j jó ebéd után a gyorstisztítás órát is le kell szurkolni, ha valaki ad a megjelenésére. Már- ] pedig a pécsi Kolozsvár utcai j Patyolat szalon forgalmából úgy tűnik, hogy nagyon sokan j igyekeznek gyorsan eltüntetni j a foltot, — legalább az öltő- 1 zékükből . . . Egyébkért, ha ieesszük ma- , gunkat az még hagyjon, nagyobb baj akkor történik ha le- j r()eHiöz'di a ac ndhj... isszuk, pontosabban szólva valamilyen itallal leöntjük magunkat. Az italfoliot ugyanis nem lehet olyan varázslatos gyorsasággal eltüntetni . . . Kényelmes fotelek; az asztalon virág, napilapok, képeslapok. A folt természetétől függőón rövidetjb-hosszabb ideig kell itt várakozni a fürdőköpenybe bújt vendégnek, — a szomszéd helyiségben dolgozó asszonyok általában egy óra alatt teljesen rendbe teszik a ruhát. Ez idő szerint Pécsett a Kolozsvár utcai az egyetlen Patyolat üzlet, amelynek korszerű gépi felszerelése lehetővé teszi az azonnali tisztítást. Szalonnak éppen nem lehet nevezni, de a jelenlegi forgalomnak, — a helyiséq adta lehetőségeken belül — megfelel. A felszereléshez tartozik eny super automata mzság^p is. E>.i azoknak a vendégeknek állították be, akik jobban kedvelik az önkiszolgálást, s inkább maguk végzik e| a mosást. Igaz, így olcsóbb a dolog, s az embernek az az öröme is megvan, hogy ezt azért mégiscsak maga mosta ki. Ritkán áll kihasználatlanul a gép, és nyilván még több lenne az ,,önkiszolgáló mosónők" száma, ha mindjárt szárazon, esetleg vasalva vihetnék el a kimosott ruhát. Erre azonban egyelőre még nincs mód. A törzsvendégek tájékozottak és magabiztosak. Egy férfi sötét öltönyt hoz, leteszi a pultra: — Hatvan százalék — mondja és készíti a pénzt. Köznyelvié fordítva ez annyit jelent, hogy az illető hatvan százalékos felárral kéri a tisztítást, — és ezért az összegért a Patyolat 24 órán ’■ 1 ':! rendbe teszi a ad óu. Van, 1 ek ez sem elég: Megnyílt a siklósi szokrásztelep Á Komlói Hunkáskórus hasznosabban akarja eltölteni a szabadidejét. így, az adott környéken lakó fiatalok is megtalálják a szórakozás, a klubélet lehetőségeit. Az ifjúsági klubok támogatását — természetesen — a KISZ is egyik alapvető feladatának tekinti. A KISZ Központi Bizottsága például a közelmúltban 190 ezer forintot adott a KISZ Városi Bizottságának lakóterületi klubok építésére. A KISZ és a vállalatok, üzemek erejéből nemigen futja új klubhelyiség építésére. A város alatt azonban bizonyára húzódnak olyan pincék, amelyekből viszonylag kisebb ráfordítással nagyon hangulatos, igazi, fiatalos klubokat lehetne csinálri. Erre pedig van igény. Egyidejűleg megoldódna néhány pince hasznosítása is . . . A héttől kezdve üzemel a Gyi- móthy villában működő siklósi szobrásztelep, Jelenleg ketten dolgoznak kint a szobrászok közül, a hét végén újabb vendégek érkeznek. Az idei évadot a telep az új működési szabályzat értelmében kezdte meg, a villát korszerűsítették, elkészült a szobrászok faragószínje, valamint csaknem teljes egészében beszerelték a faragógépeket és a működésükhöz szükséges kompresszort. Az idén öt külföldi és tizenöt hazai művész úgy kapott meghívást, hogy a korábban megkezdett szobrokat befejezi, két külföldi és két magyar művész új alkotásokba kezd, négyen pedig egy közös, nagyméretű szobor elkészítését vállalták. A szobrász szimpoziont ez évben — a korábbitól eltérően — a telep zárásakor, a tervek szerint októberben rendezik meg. — Holnap reggelre ragyogó tiszta lesz az öltönye, — mondja az átvevőnő egy korosabb úrnak. — Hiába, Engem már úgy sem szeretnek a nők . . , Szennyesünk mindig akad, talán nincs is olyan hónap amikor a Patyolat fiók forgalma a százezer forinton alul marad, — postamunkákból. Néhány hónap múlva már az újmecsekaljaiaknak sem kell autóbuszra ülniök, ha igen rövid idő alatt el akarják tünteni ruhájukból a foltokat. A Körösi Csorna Sándor utcában már épül az új fiók, ahol vegytisztí- tást is végeznek, s szalon rendszerű gyorsmosást, úgy, hogy „szekrénykész" állapotban adják majd vissza a ruhát. De az igazi, minden tekintetben korszerű és reprezentatív Patyolat-szalon a Szabadság út és a Szalai András utca sarkán épül majd fel, — előreláthatólag 1973 végén. D. Kónya Komlón 11 éve munkáskórus ! alakult a Béta-akna bányászai- ; ból és családtagjaikból. Van ilyen másutt is. A munkásmoz- | galom dalos hagyományai ele- [ venek ma is, főleg az időseb bek, a nyugdíjas korosztály em lékeiben. A Komlói Munkáskórus ma is él és Lassust, Haydnt, Mendelssohnt, Kodályt énekel. És fejlődik, szebben, mint valaha, ami viszont már nem mindenütt sikerül. Megalakulni, elkezdeni, igen. De megmaradni, tovább vinni a fáklyát — összeötvözve a bányászhagyományokat a mai követelményekkel — ehhez már kell valami, ami nincs jelen mindenütt. Ezt a valamit próbáltam megkeresni. EGY ALAPITÓTAG Szépen berendezett, tágas irodahelyiségben beszélgetünk. Hogyan indult, hogyan kezdődött ez a kórus? ÉS A KARNAGY „Egy ukrán együttes járt itt. Felötlött bennem: nekünk miért ne lehetne ilyen kórusunk? Van zenei tagozatunk az iskolában, vannak kórushagyományaink, magam is iskolás koromban mindig énekkaros voltam, üzemi jelleggel indult a kórus, lelkes munkásokkal. Egyszerű műveket énekeltünk, 40—50-en lehettünk. Az emberek gyakran cserélődtek, de azért csináltuk. Nem maradt el az eredmény sem. Támogatott a megye is szépen, meg a vállalat is: egyenruhával, jutalomúttal. Sokfelé szerepeltünk, eljutottunk Lengyelországba, Bulgáriába. Négy éve új karnagyunkkal Tóth Ferenccel a nívó is emelkedik: ő követel is ... ...Talán más el se hiszi, ha . nem próbálta: szerettem mindig a zenét, de mióta kórusban j énekelek, kezdem élvezni is . . . j Egy-egy hangverseny örömet j okoz; keresem, várom a rádió | kórusműsorait. És általában: jól érzem magam itt. Nekem pihe- j nést, kikapcsolódást jelent a kóruspróba, a szereplés, a kirándulások az összejövetelek. Azonos igényű, érdeklődésű em- j berek, társak között vagyok, egy ; közösségben, ahová feleségem- | mel együtt ma is szívesen, örömmel indulunk el... Annak idején a Béta-aknán több időm volt. Ez nagyobb üzem, több gond, mellette egy csomó egyéb megbízatás. De a kóruspróba mindig felüdülés . . . Szeretem Komlót. Ezt a várost mi építettük fel, nekünk kell a kultúráját i is magasra emelnünk. És — bár utóbb van változás — ebben i van mit tennünk még..." Alig félórás beszélgetésünkön : négyen-öten is bekopogtattok, instrukciókért vagy jelentésekkel. Az alapítótag, akit megkerestem, az ország egyik legna- j gyobb bányaüzemének, Zobák- nak a vezetője: Cungl Ferenc, j Tóth Ferenc nevét a karvezetés legjobbjai között emlegetik. Vezetésével a komlói gyermek- kórus kapcsolata az időben Kodály Zoltánnal és számos nemzetközi eredményük is eléggé közismert. A Komlói Munkáskórust öt esztendeje vezeti. Öt a fejlődésről kérdezem: „Talán egy éve érzem azt a minőségi változási, amelyre törekedtünk: munkában, fegyelemben, a kórus szellemében. Több oka is van ennek. Talán az a legfontosabb, hogy a várt több fontos személyisége égé: emberi és vezetői súlyával me lénk állt, Főleg Gungl Feri, ak nek szívügye, hobbyja ez a ki zösség és az éneklés. Sok idi és energiát fordít rá... C sokat tettek értünk a város mt vezetői és a megye is. Egy kies a középpontba került nálunk < énekkari kultúra az utóbbi id< ben, egy kicsit fontosabb lett kultúra általában, mint korái ban. Ennek is köszönhető, hot az együttesnek volt ereje mei maradni. A másik: ennek a városnt mindig voltak jó gyermekkori sai. Évente egy sereg jól ké| zett kórustag hagyta el az iski lát. Olyanok, akiknek az éne kar nem kényszeredett hatod órát jelent, hanem a tv-szerepl sek, a külföldi, a zeneakad miai, vagy más hazai és ner zetközi sikerek forrását. A 8- 10 év előtti kórusmunka véli most kezd „beérni” . . . Lasst visszaszivárognak, most már fiúk is néhányon. Pedagógu ként vagy mint dolgozó fiatalo az apjuk régi bánygsz-^tófU tag ... Űk részt vesznek a sz lambetanításban is, hisz vql mennyien zeneileg képzett, ke taolvasó dalosok. Ma egy ma rigóit alig egy hét alatt me' tanulunk, korábban négy h napba is beletelt. így azt< már nem téma az sem: „I szeretek jobban” a kórusban . A régi törzstagok nélkül nin kórus. Az újak nélkül meg ne mennének a mai, nehezebb k rusművek. Kezdetben több« idegenül és ellenszenvvel foga ták Kodály műveit. Ma úgy 1 tom a legkedvesebb műsorszá — talán valamennyi kórusta nak — Kodály öregek és Jc dányi Árva madár című bizo nem könnyen énekelhető m ve . . ." MEGÚJULÓ DALKULTURA Három ízben a megye legjol kórusa címet, legutóbb az ezü: koszorú minősítést szerezi meg. Közelesen a Zeneakad mia nagytermében, egy pe kórussal közösen ad hangve senyt, júniusban , pedig az arai koszorú minősítést szeretné m< szerezni a Komlói Munkásk rus. Tagjai részben bányászok egy 25 tagú régi törzsgárda van köztük vájár, üzemvezető nyugdíjas bányamérnök. És va nak fiatal pedagógusok, sza munkások, van ruhagyári mu káslány és gépírónő, tisztvise és háziasszony. Egy szociális város csaknem minden réteg bői. Talán, ezért, talán min ezért, együtt tud megú'u Komlón egy régi, szép munkó hagyomány: a dalkultúra. W. E. BORPALACKOZÁSHOZ kettőmüszokos üzemeltetés'., és pincemunkásnak nai, téiíi dolgozókat felveszünk' BATTHYÁNY UTCA Z. SZÁN
