Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-14 / 87. szám
/ 1972. április 14. DUNANTÜLI NAPLÓ Sorsforduló Kossuth-bányán A hetedik után A szellem és a gép Amikor 1972. január 10-én 11 óra 7 perckor megkezdődött a kísérleti termelés az első pajzsos-fejtésben, arra voltam kíváncsi: mit mondanak a vájárok? A riport címét is ők fogalmazták meg: Sorsforduló Kossuth-bányán. Most három hónappal később, amikor a második pajzsos-fejtésben is megkezdődött a termelés, - (április 10-én) még mindig kísérleti jellegű —, a műszakiak véleményét szeretném hallani. Vaskos irattartók őrzik az előkészítés, beépítés, üzemelés és kiépítés minden percének, valamennyi mozzanatának elemzését. S tulajdonképpen most értem csak meg a „Sorsforduló” valódi tartalmát. Kossuth-bányán a VOB-HP-102- es típusú pajzs beépítésével, a szovjet szénmaró üzembehelyezésével sokkal több történt, mint hogy egy fejtésben sikerült a szén jövesztését, a biztosítást és a szállítást gépesíteni. A Kossuth-bányai műszakiak a termelésszervezés és elemzés olyan példáját adták, amelyben a pajzs akár csak jelkép is lehetne, a módszert könnyen alkalmazhatnák akármelyik gyárban, a mezőgazdaságban, vagy akár az építészetben is. Némi túlzással azt is mondhatnám: csak bányát és gépeket kell helyettesíteni esztergagépekkel, kombájnokkal, építőipari gépekkel, mezőn, üzemcsarnokokban, lakótelepen ... Megdöbbentő számok Mielőtt azonban bármit is mondanánk a szervezésről, nézzük az eredményeket. Előre kell azonban bocsátani, hogy a teljesítmény és gazdasági mutatók az első kísérleti fejtés esetében nem lehetnek általános érvényűek, hiszen csak egy 50 méter széles, 80 méter hosz- szúságú területen fejtették le a szenet, a közel 10 millió forint értékű berendezés beépítése | és üzemelése így már eleve | nem lehetett gazdaságos. Most már a fejtési front homloka 86, | a kifutása 150 méter. Az új fejtésben a gazdasági mutatók is közelednek a reális értékek felé. Néhány a termelésre jellemző mutató azonban így is nagyon sokat sejtet. A napi előrehaladási sebesség 2,39 méter volt. Az eddigi legsikeresebb gépesítési kísérletnél (1970) 2,2, míg a Kossuth-bá- j nyai 1971-es átlag 1,31 méter/ nap volt. A pajzsos fejtésből napi átlagban 624 tonna szenet termeltek, míg egy hasonló körülmények között működő, de nem gépesített, ugyanakkor 116 méter fronthomlokú — tehát több mint kétszer nagyobb — fejtésből 727 tonna szenet tér- ' meltek napi átlagban. A fejtési teljesítmények még kifejezőbb képet adnak a korszerű fejtés előnyeiről: 12,3 tonna műszak volt az üzemelés ideje alatti átlagos teljesítmény, több mint j kétszerese a bányaüzem 1971. 1 évi átlagának. Ebben a fejtésben 7,3 méterenként kell egy bányásznak dolgoznia — a hagyományos fejtésekben minden 3,5 méterben. Tehát fele annyi ember kell I Más számok: a pajzsos fejtésben 61,10 — az acéttámos fejtésekben 94 forint 98 fillér egy tonna szén termelési költsége. Az egy tonna szén kitermelésére eső munkabér még ennél is jobb képet mutat: 26,02, illetve 47,21 forint. Vagy; az egy tonna szénre eső bélelőanyag költség: 85 fillér, míg az egyedi tárnokkal biztosított fejtésekben 8,35 forint. Ez még nem minden Az elmondottak azonban még sok vitára adnak okot, hiszen egyetlen szóm megkérdőjelezheti a legkiválóbb eredményeket is. A most működő fejtésbe közel 20 millió forint értékű berendezést építettek be — ez sokszorosa az eddigi költségeknek. S éppen itt kezdődik a Kossuth-bányai műszaki csoport elemző és szervező munkájának értelme. Ugyanis az eredmények egyetlen pillanatig sem keltették Kossuth-bányán azt az érzést, hogy megoldották a széntermelés gépesítésének valamennyi problémáját. Valahogy így fogalmaznak ők: kapizsgáljuk a fejtések komplex gépesítésének mecseki módjait. Először is percről-percre figyelték az embereket és a munkafolyamatokat. Kiderült, hogy az üzemzavarok 49,5 százaléka a feitésekben, 31,4 százaléka a szállítási úton történik. Ezt aztán tovább figyelték: milyen hibák adódhatnak a pajzson, a maróhengeren, a láncos vonszolón? Kiderült, hogy a hibák eredete egyrészt az emberek begyakorlatlanságán, másrészt a mozgó gépek természetes velejárójaként adódnak. Például: a maróhenger 325 percig állt, ebből 285 perc kábelsérülés miatt volt. A feladat tehát világos: a kábelt úgy kell elhelyezni . . . Más. A munkások megfigyelése közben rájöttek, hogy az összes munka 14,7 százaléka a maróhenger utáni szénfeltakarításból adódik. Ennek a gépi megoldása tehát halaszthatatlan feladat. Az is kiderült, hogy a fejtésben telepített bányászoknak a munkaidő 11,2 százalékában nincs munkájuk, vannak viszont időszakok, amikor a munkák úgy torlódnak, hogy a gépet kénytelenek leállítani. A feladat ez esetben is egyértelmű: a munkát a gép ritmusának megfelelően kell megszervezni. S a legfontosabb: az emberek tökéletes begyakoroltatása. íme a bizonyíték: januárban 19,7, februárban pedig már | 22,2 tonna volt az egy műszakra eső teljesítmény. Az üzemelés kezdetén 6,64 méterenként kellett a fejtésben egy-egv ember — februárban mór 8,54 méterenként is megoldotta egy- egy bányász a fejtés üzemeltetését. A műszakiak szerint ez még mindig nem minden. Én talán azt tenném hozzá: nem véletlen . . . A szervezés Ugyanis Kossuth-bányán semmit sem bíztak a véletlenre. Már az előkészületek idején példamutató gondossággal jártak el. Műszakiak és vájárok egész serege járt Várpalotán tanulmányozni és megismerni a berendezést. Egy négytagú pajzsot annyiszor szereltek össze és szét a bánya udvarán, hogy a bányászok akár csukott szemmel is tudták a feladatukat. Csak az előkészítésre 307 műszakot fordítottak. A szállítás, beépítés tervezése hálódiagrammos módszerrel történt — a végrehajtás enélkül jól szinte elképzelhetetlen lett volna. Kossuth-bányai vájárok Várpalotán, az ottani bányászokkal jártak műszakra — Mártinké Mátyás, a Várpalotai Szénbányák igazgatója alapos terepszemlét tartott Kossuth- bányán, mielőtt a beépítés megkezdődött. A pajzs, esetleg más komplex gépi berendezés lehet csak a jövő bányászkodásának útja — a szellemi előkészítés és munkaszervezés azonban nem tűr vagy-vagyot. Csak magasszintű műszaki vezetéssel, szervezéssel lehet ezt a feladatot végrehajtani. Lombosi Jenő Küzdelem, melynek a fogyasztók látják hasznát „A Dunántúli Naplóban, a létesítendő Konzum Áruházra vonatkozó cikkének bevezetőjében, olyan szakmai megállapi- 1 tásra jutott, mintha áruházun- ' kát a kihasználatlanság jellemezné. Ez a megállapítás — mint a vásárlók, mint dolgo- j zóink között — visszatetszést 1 váltott ki, mert a kényelmes, szellős áruházban való vásárlási lehetőség nem rejti magában a kihasználotlanság fogalmát, és így nem reális. Feltételezem, hogy ön rég járt áruházunkban, amelynek profilját másfél év alatt többször is bővítettük, jelenleg is van terület átszervezés alatt. Hogy közelebbről megismerje belső és külső kereskedelmi tevékenységünket, engedje meg, hogy az ön által meghatározott időben meghívjam áruházunkba." Nagy László, a Mecsek Áruház vezetője. * A megállapítással nem a pécsi Mecsek Áruház üzleti hírnevét és üzletpolitikáját akartam minősíteni. A kihasználatlanságot arra értettem, hogy az áruház még nem futotta ki magát. A szakember véleményét idézem, baj lenne, ha egy áruház az első évben kifutna. Nyolc-tíz év kell hozzá. Ehhez j viszont még túl fiatal a Mecsek ! Aruház, hiszen alig három éve j nyitott kaput. Elnézést hát a magyarázat nélkül odavetett, nem odavaló „kihasználatlan1’ szóért. S most tegyünk eleget I a meghívásnak, tartson tükröt j magának az újmecsekaljoi [ négy emelet. Mielőtt egy lépést is tennénk j az áruházban, nem tudom meg- j állni, hogy vissza ne idézzem a Mecsek Aruház hosszú-hosszú j vajúdással terhes születését. A ' Mecseki Ércbányászati Vállalat költségére tíz éve kezdtek hozzá az áruház építéséhez. Közben egyszeresek bedugultak a : pénzforrások, a kereskedelmi I szervek legnagyobb idegessé- I Az újmecsekaljai négy emelet gére leállt az építkezés. Évekig ' csak a puszta falak meredez- j tek. Végül a MÉV nagyvonalúan j mégis befejezte az építkezést és kaput nyithatott a Mecsek Áruház. A kapunyitás sem ment olyan ; egyszerűen. Nagy volt a húzó- dozás. Áruház az alvó város- | részben? Inkább egy zsúfolt kis j butik a belvárosban, ahol egymás lábán vásárolnak a pécsiek. Ebben van pénz. Mindenkinek az volt a véleménye, hogy Újmecsekaljón csak bele lehet bukni egy áruházba. Több kereskedelmi vállalat is visszalépett. Végül a BARANYAKER rendezkedett be a Mecsek Áruházba. Nekik lett igazuk. Nemcsak azt látták, hogy „sem vele”, hanem azt is, hogy „nél- j küle sem". Vagyis, ha nem kell az áruház, akkor az nekem konkurrencia, az én forgalmamból' csíp el, így viszont az én j forgalmamat és tekintélyemet I növeli. Ma már bizonyára má- | sok is elfogadnák az áruházat. | Egyre többen és többet költe- _ nek el a Mecsekben. A forgalom az első, csonka évben 90 millió forint, 1970-ben 155, j 1971-ben 180 millió forint. A bevételek meghaladják a költ- , ségeket, tehát nyereséges az ! áruház. Az idén a forgalomban a 200 milliót döngetik, 1975-ben I pedig elérhetik a 250 millió fo- ' rintos forgalmat. Az áruházban ! persze több van, talán évi 350 milliós áruhegyet is kiárusíthatnának, csakhogy ennek nagyon is reális akadályai vannak. Ezekről a „csakhogyokról" beszélgettünk az áruház vezetőjével. Nagy László először is meg- ; jegyezte, éppen arra törekszenek, hogy szellős, levegős maradjon a Mecsek Aruház. Kerü- j lik a zsúfoltságot, mert az kü- 1 lödben sem egy jó reklám. Már j így is fel kellett adniuk raktár | területeket, hogy az ótrendezé- j sekhez szükséges helyet biztosítani tudják. Ami a forgalom j növelésének lehetőségeit illeti, I annak mindenkor határt szab I az ipari háttér és a vásárlóerő. J Köztudott, szűk az ipari háttér. Nincs még órubőség, a kereskedelem nem válogathat a termelőnél az olcsó cikkek nagy tömegéből. Egy sor hétköznapi cikkből, a gyermekruhától a női harisnyanadrágig, hogy csak a ruházkodást említsük, pedig nem gyárt eleget az ipar. Az import is korlátozott. Többnyire azt kell forgalmazni, ami van, nem pedig azt, amit éppen a kereskedelem szeretne. A vásárlóerő pedig mindenkor any- nyi, amennyi. így a Mecsek Áruház egyelőre csak álmodozhat az évi 300—350 milliós forgalomról. A kereskedelmi forgalom növelésének lehetőségeit alapvetően ezek a tényezők határolják be. Ezen belül persze a kereskedelmi vállalatok egymástól igen eltérő forgalomfelfutást érhetnek el. Adottságaiktól és ügyességüktől függ. Sok múlik a jó üzletpolitikán. Egyeseknek például sikerül mindig olyan árucikket — mellesleg gyorsan i forgó készleteket — felhajtó-" niuk vagy megteremeltetniük, amelyek más üzletekben nem | kaphatók, mások hatásos rek- i lámfogásokkal nyerik meg a fo- S gyasztókat. Visszatérve a Mepsek Áruházra, az, hogy mi van kirakataiban és polcain, nem a cikkíró dolga lefesteni. Feltétlenül figyelmet érdemel azonban üzletpolitikájuk, az a több irányú törekvés, hogy növeljék vásár- j lóik körét. Most csak egyetlen ilyet. A Mecsek Áruház — és ez nem véletlen — nem csak Uránvárosból él. Nagy László szerint nagy gondjaik lennének, ha csak az új városrészből kellene megélniük. Egyre többen vállalják a buszozást Pécs belvárosából, s Lippótól Szászvárig sok vidéki vásárló is megfordul itt. Mi a Mecsek Áruház legfőbb vonzereje? Itt található a városnak egyetlen elfogadható bútor bemutató terme. A Mecsek Aruház egyben egy pécsi lakberendezési áruházat pótol, I Az, hogy nagy szerepet vállal- j tak a bútorellátásban, s ma már a város bútorforgalmának legalább felét itt bonyolítják le, nagy érdemük. Ennek a törekvésnek a jegyében rendezik át most az áruházat. Felszabadítják az eddig bútorraktárnak használt legfelsőbb emeletet, s egy ragyogó, a maga nemében egyedülálló bútorszalont rendeznek be. Május végétől az áruház negyedik emeletén sorakoztatják fel széles választékban a magyar bútorgyárak termékeit és az import bútorokat. Az így felszabaduló harmadik emeletből műszaki osztály lesz. Ez az osztály új profillat bővül, ugyanis tervbe vették az autó- alkatrész árusítást. Egyetlen márkájú kocsival szeretnének foglalkozni és ennek alkatrészeit árusítani. íme, egy — a forgalom növelését célzó - elképzelés a Mecsek Áruház üzletpolitikájából. Különben hárman vannak nagy riválisok: a Centrum Áruház, a MERUKER és a Mecsek Áruház. Születőben a negyedik. A Baranyai Fogyasztási Szövetkezetek a tervek szerint 1975-re Pécs belvárosában, ideális helyen tető alá hozzák nagyáruházukat. — Mit szólnak az új konkurenshez, a Konzum Áruházhoz? — Nem félünk a Konzum Áruháztól — mondja Nagy László. — Tiszteletben tartjuk törekvéseiket, amelyek, majd tapasztalják, nagy energiákat kötnek le. Nem hisszük, hogy verhetetlenek, mint ahogy mi sem vagyunk verhetetlenek. Négy nagy versenytárs. Másmás adottságokkal, más-más üzleti elgondolásokkal. Egyben valamennyien megegyeznek: mindent elkövetnek, hogy meggyőzzék és megnyerjék a fogyasztókat, csakis az ő áruházukban és csak az ő áruikat vásárolják, és ne a konkurren- ciáét. A verseny köztük egyre nagyobb lesz. Egy pillanatig sem kétséges, ennek a küzdelemnek a fogyasztók lesznek az igazi nyertesei. Miklósván Zoltán Í n mondom, már ki se tava- szodna, ha nem rendeznék meg a Pécs-baranyai műszaki és közgazdasági propaganda hónapot. De kitavaszodott, így hát minden rendben van. Ez volt a hetedik, s azt hiszem, ennyi már elég lenne, az előző két mondattal lényegében már értékeltük is az országban egyedülálló rendezvény-sorozatot. A mérlegbeszámolók azonban bőbeszédűbbek. S mi most erre szeretnénk vállalkozni. Véget ért, s ismét színes és nagy tömegeket megmozgató esemény volt a propaganda hónap. A szemet bűvölő plakát korán az utcára került, jelezve, hogy a rendezők jó időben kezdték az esemény-sorozat szervezését, s mindez előrevetítette a sikert. A műszaki és közgazdasági propaganda hónap több mint másfél száz rendezvényén Pécsett 21 ezren, vidéken 13 ezren vettek részt. Többen mint tavaly? A sikert illetően nem ez a döntő. Egyébként kevesebb volt a résztvevő. De csak azért, mert az idén elmaradt a Technika Háza-beli szokásos nagy kiállítás. Ez meg szokta „nyomni” a létszámot. A nagytermet most a Janus Pannonius kiállítás foglalta le. Vajon miért kell minden tavasszal megrendezni, tud-e évről évre újat adni a műszaki és közgazdasági propaganda hónap? Igen. A tudományok egy másodpercig sem topognak egyhelyben, szakadatlanul fejlődnek. Az új ismereteket pedig gyorsan szét kell áramoltatni. így válik a tudomány termelőerővé, majd elfogyasztható javakká. Erre jó az országos szaktekintélyeknek fórumot adó propaganda hónap, amelynek rendezőit kettős cél vezérli. Ablakot nyitni az avatatlan érdeklődőknek a műszaki és köz- gazdasági ismeretek világába, erősítve ezzel a műszaki és köz- gazdasági közgondolkodást. — Másrészt elősegíteni'a szakemberek művelődését, szakmai továbbképzését. Tisztes célok, amelyekért nem szabad sajnálni az áldozatot. A témakör idén is rendkívüli változatosságot mutatott. Persze ne gondoljunk véletlen szülte kaleidoszkópra, a programfüzetet lapozva világosan kirajzolódott a rendezők szándéka: néhány témát reflektor- fénybe helyezni. A propaganda hónap fő gondolata a hatékonyság és a szocialista gazdasági integráció. Ezenkívül mintegy körültopogtak néhány fontos, Pécs és Baranya fejlődését érintő témát, mint a műszaki haladás és a szolgáltatások kérdését. Nehéz a dolgunk, amikor visszaidézünk néhány eseményt. Melyiket válasszuk? A rendhagyó nyitányt, amelyet ezúttal nem a Technika Házában, hanem a Műszaki Főiskola nagy előadótermében tartottak? Dr. Szekér Gyula nehézipari miniszter nyitó előadását követően csakúgy sorjáztak elő a rangt sabbnál rangosabb rendezv nyék. A hónap kiemelkedő es ménye volt a fiatal műszakit és közgazdászok dunántúli t lálkozója. Ennek például gye san beérett a gyümölcse, kézfogást követően a két kk — a fiatal műszakiaké és közgazdáké — már ki is alt kította közös programját. Egy sor tudományos egyes let ez alkalommal jnnepef megdTakulásánck kerek évfc dulóját, s rendezvényeivel ka| csolódott a hónaphoz. Mit er lítsünk még? Kimagasló es ményként könyvelhetjük el Pé üzemi kultúrmunkásainak ak vaülését, izgalmas vetélkedők vívott a tanulóifjúság, emléx zetes marad a Delta-ankét . Vidéken rendkívül eredmény sen dolgozott az Agrártudomi nyi Egyesület és a Magyar Ai tóklub. Nagy sikert arattak i autós napok, bizonyságál hogy> milyen sok autós van m falun. A hobby kiállítások egy kével másikával a televízió n zöi is megismerkedtek. Pécsvi radon egyenesen a propaganc hónap tiszteletére hoztak öss: egy irodalmi színpadi bemut tót: Meditáció a természetri az emberről és a gépekről. Van egy országosan egyedíi álló rendezvény-sorozatún mégis, mintha az ország kö véleménye alig tudna valan róla. Nos, a pécs-baranyai m szaki és közgazdasági prop> ganda hónap az országban szakmai berkekben ismert elismert, példaként emlegeti Nem így vagyunk azonban i országos közvéleménnyel. Ez? volt most téma a rendezők k< zött a propaganda propaga dójának elégtelensége. Egy ötlet nyomán úgy kellene ezei túl indítani a propaganda hí napot, mint a Janus Pannoni ünnepségsorozatot. Vagyis ös szehívni Budapesten az orszi gos napilapok és a műszaki < közgazdasági folyóiratok képi selőit, és sajtótájékoztatót ta tahi számukra. Nem kérked akarunk rendezvényünkkel,, ps pán azt szeretnénk, ha köv tőkre találnánk a megyék ki zött. ÁT E s itthon is. Még élénkéi érdeklődésnek kell megny vánulnia a vállalatok, inté mények és társaságok részéri még többen kell, hogy rés vállaljanak a nagyszerű re dezvény-sorozatban. Ez olyi befektetés, amely, ha nem azonnal, de feltétlen megtéri Jó lenne, ha nemcsak a két - a városi és a megyei — taná művelődésügyi osztályai, de v lamennyi osztály magának éré né a propaganda hónapc Munkavállalásban, jó együi működésben eddig sem v< hiány. Senki sem állíthat azonban, hogy ez a plafc most már elégedettek lehetür több nem is telik ki Pécstől i Baranyától. (MZ) Itt lesz majd oz a ragyogó bútorszalon .. . mutatja Nagy László, a Mecsek Áruház vezetője. (Fotó; Erb lánc I A
