Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-07 / 81. szám
1972. április 7. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Az oklevél biztonságot ad. Szakmunkástanulók inkognitóban nek csak 3 év szakmai gyakorlatot kell igazolniuk. Ez az egyik lehetőség. A másik: az esti oktatás. Heti 5—6 óra elfoglaltsággal 3 évig ugyanazt tanulják, mint a nappali oktatás tananyaga, Ha az első esztendő után állhatatos a tanulásban, a következő két évben mint betanított munkás dolgozhat. Közel hetven vállalatot hívtunk fel: közölje a segédmunkásokkal milyen lehetőség kínálkozik. Alig néhány válaszolt felhívásunkra — egy-két szakmát jelöltek meg. Azt mondják segédmunkásra éppolyan szükségük van, mint szakmunkásra. — És hát az igazsághoz az is hozzátartozik: jelenleg szakmunkást könnyebb szerezni, csak néhány -forintot rá kell ígérni az órabérre . . . Lombos! Jenő H. I. felszabadulása után nerr osztott szivart, mint ahogy a nemzedékeken át a nyomda iparban íratlan kötelessége vol az inasnak a szakmunkások levél megszerzése után. Persz« nem is volt ez nála olyan óriás ügy, hiszen évek óta ugyan azon a szedőgépen dolgozotl s art is nagyon jól tudta, hog' a címeres, pecsétes papír sem mi változást nem jelent mun kájában. Marad az öreg gé| mellett, talán az órabérén emel nek néhány fillért, bár az sen biztos, hiszen eddig is köze annyit kapott mint a több szakmunkás. Egyet azonban biz tosan tudott: a papír annyi jelent, hogy mór nemcsak < pécsi, hanem az ország bár melyik nyomdájában szakmun kásnak tekintik. V. J. sem venné szívesen ha e nevét kiírnám. Azt mondja1 voltak idők amikor 2 hónap alatt képezték az átképzős szakmunkásokat, az öregek csak úgy hívták őket, hogy botcsinálta szaki. — Én két esztendeig voltam az, érettségi után segédmunkás a villamosműhelyben.' art mondták átképzős már nem lehetek, de ha levizsgázom a kijelölt bizottság előtt megkapom a villanyszerelői szakmunkás oklevelet A vizsga nem nagy ügy volt de két nappal később 10 forinttal megemelték a napibérem. Ekkor már a Szénbányáknál nem volt átképzős rendszer, csak o vájártanfolyamokat szervezték. Az S. Árpi például a legjobb gyalus volt nálunk oz üzemben, de fizetni nem tudtak neki, mert nem volt meg a papírja. Arra nem is gondolhatott, hogy máshol keres munkát, mert gépet sem kapott volna. Pintér József, a Mecseki Szénbányák személyzeti osztályvezetője a felnőtt szakmunkásoktatás szükségességéről beszél. A Mecseki Szénbányák 4560 vájárja közül több mint 2700 az üzemekben rendezett vájártanfolyamokon szerezte meg a szakmunkásbizonyítványt Náluk szinte elképzelhetetlen a szakmunkás igény kielégítése a belső képzés nélkül. Az elmúlt tíz évben 868-an végeztek a szakmunkásképző intézetben és 951 bányász szerzett vájárképesítést az üzemi tanfolyamokon. — Jobb lenne, ha a vájáriskolák „ontanák” hozzánk a fiatalokat. E mellett persze a lehetőséget megadnánk továbbra is azok számára, akik több évig, mint csillések tanulják a bányász-szakmát — mondja o személyzeti vezető. — Hallottam olyan véleményt, amely szerint kár a fáradtságért és pénzért: a vájárískolába úgysem lehet annyi gyereket beiskolázni amennyire szükség lenne. Azt a pénzt inkább fordítanák munkástoborzásra, s később az üzemekben képezzék ki őket. — Ismerem ezt az álláspontot. Tizennyolc éve* kora előtt senki nem mehet a bányába dói gozni. Ezután 600 műszakot csillésként kell dolgozni, majd ezután következik a tanfolyam. Persze a nyolc általános iskola kötelező, s csak ritka esetben adnak ez alól felmentést. Nálunk a munkáslétszám közel 50 százaléka nem rendelkezik a szükséges iskolai végzettséggel. Tehát csak ezt az utat nem követhetjük, Viszont a jövőben is minden segítséget megadunk a legjobb csilléseknek, hogy a vájárképzettséget megszerezzék. Legjobb csapatvezetőink közül többen takarítófiúként kezdték... A baranyai vállalatok ma is a felnőtt szakmunkásképzés legnagyobb bázisai. A pécsbányai üzemben, az egyik legkiválóbb brigádban dolgozik Cs. I. csillés. Több mint 13 esztendeje dolgozik a bányában, s ebből 12 évet ugyanabban a csapatban. A mostani csapatvezetővel együtt kezdték annakidején.., — Hogy miért nem megyek a vájártanfolyamra? Nem menne nekem, nehéz az anyag ... Lehet, hogy az elméleti tudnivalókat nem könnyű megtanulni, az azonban bizonyos, hogy Cs. l.-nek a kisujjában van a szakma. Hogy miért nem jelentkezik a vájártanfolyamra? Nem fogalmazhatom meg helyette: annyi bizonyos — többektől is hallottam — ha egy jóL kereső csapatban dolgozik a csillés, jobbon jár, mintha a fenntartásnál csapatvezető lenne. Ha pedig mindenki vájárvizsgát tenne, a jólkereső brigádban néHányukot máshova kellene osztani, hiszen amúgy- sem jut minden csapathoz elég vájár. Megkezdődött az általános mezőgazdasági összeírás A közeli napokban az ország valamennyi községében, városában, így Baranya megyében is újszerű munka indult. Megmozdult a mezőgazdasági ösz- szeírást végrehajtó hálózat, melynek munkája során olyan adatok válnak ismertté, amilyenekkel az 1895-ös és 1935. évi hasonló összeírás óta nem rendelkeztünk. A tegnapi napig a gazdaságok mintegy egyharmadában, ezen belül 30 községben teljesen befejeződött ,az adatok feljegyzése. A nagyobb községekben és városokban — a munka ütemét tekintve — óprí- lis * 12—13. körül kerül sor az utolsó gazdaság számbavételére. w Uj kedvezményes üszőborjú- felvásárlási akció indul Nagy üzemek és kisállattartók is érdekeltek Épület-dotáció és tenyészállathitel a tsz-ekben Cél a szakosított telepek feltöltése, a tehénlétszám stabilizálása Mint arról már beszámoltunk Pécsett tartották meg a dunántúli megyék Állattenyésztési Felügyelőségeinek kétnapos tájértekezletét. E tanácskozáson egy új rövidesen beinduló üszőborjú felvásárlási akciót jelentettek be, melynek részleteiről dr. Szmodics Tibor, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Termelési és Műszaki-fejlesztési főosztályának főmunkatársa tájékoztatta a szakembereket. Az akciót úgynevezett intervenciós kassza terhére indítják abból a célból, hogy a piaci helyzettől függetlenül stabilizálja a tenyészállat állományt, olymódon, hogy biztosítja a kisüzemben nevelt vemhes üszők elhelyezését. A kisállattartó hatezer forintot kap az esetben, ha Beletörőtt a fúró Olaj nincs, mentés folyik Felsöszontmártonban Telefonhívások. Sopiana Gépgyár: betanított munkásaink vannak. Sütőipari vállalatok: most éppen 18—20 segédmunkás és betanított munkás oktatása folyik. A két vállalat közösen szervezte meg a tanfolyamot, hiszen egyformán gond mindkét helyen a szakmunkások hiánya. Az elméleti tananyagot a kaposvári élelmiszeripari szak- j középiskola tematikája alapján állapították meg. Három—öt j éves gyakorlati idő szükséges, ! attól függően rendelkeznek-e az j általános iskola végbizonyítványával, vagy sem. Sajnos — mint ahogy mondják — gondjaikat így is esak enyhíteni tudják. Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat: nincs kőműves képzés. Lengvári István, a MOM 500- as Szakmunkásképző Iskola igazgatója: az elmúlt tanévben Pécsett 1500, Baranyában 5000 körüli volt az igény. Ezzel szemben Pécsett 720-at, a megyében 3 ezer gyereket tudtunk beiskolázni. Ennyi maradt a középiskolai felvételek után. Tehát szükségszerű a felnőttkorú szakmunkás-képzést fejleszteni. A mostani lehetőségek: minden 22. életévét betöltött, 8 általános iskolával és 4 éves szakmai gyakorlattal rendelkező ember akár az utcáról bejöhet és vizsgát tehet. Az érettségizettekA fúrótorony, innen a felsó- szentmártoni határból, átnéz a Dráván, messze délre, Jugoszláviába. Az olajkutatók már tavaly nyár óta faggatják itt a föld mélyét. A fúrómestert keresem. A lakókocsiban van. — Bősze — mutatkozik be a borostás férfi. Arra kérem, jöjjön már be velünk a faluba, ott beszélgessünk. Nem egyedül vagyok, a kollégám Húsvéti népszokásokról akar hallani Felsószentmár- tonban. Egy perc, szabadkozik a fúrómester, és megborotvál- kozik. Addig a fúrótornyot bámulom, szeretném, ha megszólalna. De csak egyhangú dübörgést küld a tövén „elsá- torőzott” torony. Talán már fél éve, hogy itt jártam, akkor háromezerkétszáz méter volt a mélység, nagyon dicsérték a talajt, bizakodva nyilatkoztak, télvégre, februárra elérik az ötezredik métert. Ennél a mélységnél minden kiderül. Vajon most hol tartanak? — A 3561. méternél - mondja a fúrómester. — Hogy-hogy? Ügy, hogy a fúró, egyébként príma, különleges acélfúró, beletörött a vulkanikus eredetű üledékes kőzetbe. A bázake- rettyei, lovászi, nagylengyeli olajosok három hónap óta esak kínlódnak. Többet elvesztegettek ezen a hatszáz méteren, mint az első háromezren. , A lekopott, vulkanikus eredetű j kőzetet hajdan a tenger rin- j gáttá, folyók hordták ide. A kőzet a fúráskor vízzel érint- ! kezett, s mint a spongya, ma- j gába szívta, aztán kiterjedt, a : lyuk átmérője összeszűkült, a fúró beletörött. Mpst mentenek. Ez egy keserves dolog, olyan, mint a I Ugrásszerű fejlődés a nyúltenyésztésben Az új sztár a bikali Fehér Gyöngy? Magyarországról nyulat először 1959-ben exportáltak, mégpédig 12 ezer darabot. Baranyai nem volt köztük. A me gyei ÁFÉSZ 1961-ben küldött először külföldre, alig ötszáz darabot. Tavaly már 307 ezer baranyai nyúlért kapott az ország dollárt. Azt hiszem, nem lényegtelen ez a kis statisztika — az ugrásszerű fejlődés szembeötlő —, s erről beszélgettem Tóth Ferenccel, a Pécsi ÁFÉSZ Bányász Nyúltenyésztő Társulás elnökével, a Rózsakerben rendezett j házinyúl kiállításon. — Van-e kedvenc fajta? — Továbbra is az Újzélandi | Fehér hódít. Nagy termete, kis j füle, fejé a legjobb hús-adott- | ságokat adja. S a lényeg ma [ már ez: az állat minél keve- j sebb részét kelljen a háziasz- szonynak kidobnia .,. . A közel 30 házi tenyésztőn | kívül ismét résztvett a kiállításon a Bikafi Állami Gazdaság néhány Fehér Gyöngy nyulá- val. A bírálóbizottság tagjaként dr. Guzsvány Mihály bi- kali állatorvos adott a kiállításról értékelést: — Igen szép az anyag, az újzélandi fajta évrői-évre fejlődik. 69 óta foglalkozunk például a Fehér Gyönggyel a gazdaságban, s az eltelt időszak alatt a nyúl közel 20 százalékos fejlődésen ment keresztül. Szinte minden tekintetben. — Van-e külföldi vetélytárs? — Akad, bár nagyobb a hír, mint a valóság. A híres angol labdarúgó Matthews rokona tenyésztette ki a „Matthews" fajtát. Nálunk is próbálkoztak már vele. Újdonság a Hilayne, és egy Párizs melletti gazdaságban is kikísérleteztek egy fajtát. Úgy hírlik, ezeknél átlagban egy anya 50 kicsit ad évente. Nálunk még az újzé- landit nem veszélyeztetik. — Sokat vitatott a Feher Gyöngy, a kisállattenyésztők vegyes véleménnyel vannak róla ... — Igen. A gazdaság tavaly 3700 darabot adott ki házhoz, néhol bevált, néhol nem. Az ok: a Fehér Gyöngy igen igényes, bánni tudni kell vele. Másrészt hibát is követtünk el, amikor <j tartással járó felvilágosítást, szaktanácsadást nem adtuk meg. Idén 15 ezer darabot adunk ki, részletes felvilágosítást kapnak az igénylők — áprilisban jelenik meg egy füzet, a Fehér Gyöngy tartástechnológiáját tartalmazva. Az az érzésem, hogy az idei esztendő végképp meggyőzi majd a kétkedőket., . Egyébként a Szendrői Állami Gazdaság hatszáz Fehér Gyöngyöt vásárolt néhány nappal ezelőtt. Í.F, visszavonulás. Darabonként kell felhozni a mélyből a csöveket. Nyolc órát is eltört, mire egyet kiszednek, de megesik, hogy két nap alatt egyet sem. Es ebben nincs pénz. Nincs mit túlteljesíteni, a mentés száz százalékos teljesítménynek számít, Nincs prémium. Bizakodnak, hamarosan vége' szakod ennek a visszavonulásnak. Hát hiába, Ilyen masszív réteggel életükben nem találkoztak.- Milyen reményeik vannak? — Reményteljes rétegek ezek — mondja a fúrómester, - Az a tapasztalatunk, hogy ilyen kemény réteg után szénhidrogéneket rejt a föld. A vulkanikus eredetű kőzet után homokkő és mészkő következik. Ezek a tulajdonképpeni tároló rétegek. Júliusban szeretnénk tiszta képet látni, ekkor érjük el az ötezres mélységet. Persze, ha az üledékes kőzetek végét hamarább elérjük, nem fúrunk tovább.- Ha nem találnak semmit? — Véletlennek nem véletlen, hogy itt fúrunk, a megelőző geológiai mérések ezt indokolják. Ahhoz persze, hogy legyen valami, bányász szerencse is kell. Ha nem találunk semmit, akkor is meglesz a fúrás értéke. A kutatóknak támpont, hogy errefelé nincs több keresnivalójuk. Felsőszentmártonban egyébként egyszer már keringtek olyan kósza hírek, hogy olajat találtak. Mások tudni vélték, ha nem is olajat, de melegvizet már fakasztottak az olajkutatók, ez viszont államtitok, nem akarják elárulni. Nos, amit olajnak véltek a jólértesültek, nem volt más, mint a forró fúróiszap, amelyet a gépekből elszökő olaj megszeny- nyezett. A melegvíz kutatás pedig egyáltalán nem céljuk az olajosoknak, egyenesen kerülik a vizet, amely csak hátráltatja a munkát. Egyelőre tehát az a nagy helyzet Felsőszentmártonban, hogy mentik a fúrót. Ez a munka az ünnepek alatt sem szünetelt, egy pillanatra sem. A mentést, biztonsági okokból, nem szabad félbehagyni, fennáll a gázkitörés veszélye. Az olajkutatók ettől nem félnek, felkészültek a fogadására. — Ha végeznek, hová szeretne menni a legszívesebben? — kérdezem a fúrómestert. — Mindegy, mi megszoktuk. — Mégis? — Akarja hallani a ieg- őszintébb véleményemet? Ha már kívánunk, kívánjunk szépet. Azt szeretném, ha találnának olajat, s a felsőszent- mártoni határ olyan lenne, j mint a zalai kőolajmező. Miklósvári Zoltán I Az idin is megrendezik a Szegedi Ipari Vásfrt szerződésileg vállalja az üszője leelleítetését. A vállalat viszont vállalja, hogy az el lést követő két hét, illetve 6 hónapon belül köteles megvenni a tehenet. Ha az állattartó közben úgy dönt, hogy megtartja — legalább 4 évig — az állatot akkor további 2000 forintot kap az államtól. Az akció célja, hogy egyetlen vemhesüsző se kerüljön levágásra, a kisüzemben sem. Továbbá, hogy a nagyüzemi szakosított telepek feltöltésére elegendő üsző álljon rendelkezésre. Az üszőborjak kisüzemből nagyüzembe történő átmentésére az akció keretében két megoldást dolgoztak ki, külön egyet a szakosított telepekre, ahová az állomány java kerül, s egy másikat a nem szakosított nagyüzemi férőhelyek feltöltésére. Az akciót az Állattenyésztési Felügyelőségek bonyolítják le, a szakosított telepekre tbc mentes udvarokból környezetből vásárolják fel kilogrammonként 40 forintos egységáron — ami egyben védőár is — az üszőket is forgalmazzák ezen az áron — forgalmazási költség felszámításával — tovább a tsz-ek- nek. A borjakat fogadó üzem úgynevezett épület-dotációt kap — borjú férőhelyenként 4000 forint, üszőférőhelyenként 2000 forint állami támogatást — ha hajlandó régi — 1963 előtt épült — épületét űszőnevelési célokra átalakítani, s azt legalább 5 évig üzemeltetni. Az állatok megvásárlásához közép lejáratú hitelt is kap az üzem, 6 százalékos kamattal, de ezt a kamatot az intervenciós kász- sza átvállalja s így ettől mentesül az üzem. A végterméket, a kész vemhes üszőt, az Állattenyésztési Felügyelőség vásárolja meg, minimum 26 ezer forintos védőáron. Az esetleges selejt üszőt az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat veszi meg a jelenlegi forgalmi ár plusz 4 forintért kilogrammonként. Az így előállított értékes vemhesüszőket a szakosított telepek feltöltésére adják át. Párhuzamosan indul egy másik akció is a kisebb értékű üszőborjak átmentésére. Ezt az Allatforgalmi és Húsipari Vállalat bonyolítja le. Á tbc-vel ; alacsonyabb mértékben fertö- , zött körzetekből és ezen belül olyan udvarokból, ahol egy éve már tbc mentes az állomány, a : vállalat 30 forintos kilónkénti i áron megvásárolja a tenyésztésre alkalmas üszóborjakat, s az üzemekkel felnevelési szer- j zödést köt ezekre. Az Allatte- | nyésztési Felügyelőség ezeket 8 —12 hónapos korban kiválogatja s a továbbtartásro alkalmasakat kilónként 35 forintos áron megveszi és kihelyezi a nem szakosított telepekre, ahonnan a vemhesiisző korban újra, 20 ezer forintos védőáron átveszi. Az intervenció kiterjed végül azokra az üszőborjakra is, amelyeket minden ellenőrzés nélkül vásárokon értékesítenek az állattartók, az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat ezeket kilónként 24 forintos védőáron veszi meg. Az említett tanácskozáson bejelentett üszőborjú akció a jelenleg folyó tárcaközi egyeztetés után a közeljövőben indul meg. — Rné — Az idén ismét megrendezik a Szegedi Ipari Vásárt, Dél-Ma- gyarország iparának hagyományos seregszemléjét, a szegedi szabadtéri játékok rendezvény- sorozatának egyik legjelentősebb eseményét. A vásár igazgatóságának tájékoztatója szerint a múlt évihez hasonlóan a Marx téren felállított óriási légsátrakban, valamint a szomszédos középületekben, több mint 4000 négyzetméteres fedett területen mutathatják be a vc’- lalatok áruikat. A tervek sze it a tavalyihoz hasonlóan t'rizb mint 170 hazai és jugoszlr kiállító szerepel a vásáron. A jelentkezési felhívást már kiküldték. á I
