Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-30 / 101. szám

1972. április 30. DUN ANTOLI NAPLÓ 11 Majális, dal, fegyverropogás Május elsejék a nagyvilágban Tavasz, májusünnepek, A természet, a megújulás, a szerelem, az anya­ság, ez élet igenlése, köszöntése, ünneplése. S néhány évtizede a munkáé és a munkásé is. Szép szimbólum, hogy a tavaszünnepek, a tél-felejtők, oz éledő fák, virágok havának kezdő napját választotta az ember saját terem­tő, formáló ereje ünnepnapjául is. Amióta, majd száz éve, 1890-ben a II. Internacionáié a párizsi határozattal nemzetközi ünneppé nyilvánította má­jus elsejét — munkaszünet, színpompás felvonulások, sokféle ünneplés, szokás köszönti e napot Leningrádban az ünnep hajnalán leól a forgalom. A tömeg a Palota téri tribünök előtt vonul el. Majd az út mentén felállított sátrak, süte­ményt üdítőitalt, luftballont árusító bódék közt jutnak a népi sétának nevezett útvonalon a Finn-öbölig, vagy a Péter Pál erődhöz. Hinták, ringlispilek, céllövöldék, játékok vár­ják az ünneplőket, ügyességi verse­nyek, lepényevés, zsákbafutás, gitár­szó, teremt jó hangulatot, jó kedvet. Moszkvában a hagyományos ka­tonai díszszemle a Vörös téren, a Le­nin Mauzóleum előtt , tiszteleg. Ott parádézik a Moszkvai Helyőrség, a tűzörésg, a gyqlogsóg, a légi ala­kulatok, felvonulnak a rakáték és a tengeralattjárók. Indulók harsognak, pattogó ritmusok. Tánclépésben, gya­korlatozva szórakoztatják a nézőket. Gyerekek, diákok, a Szovjetunióban tanuló külföldiek sorát a gyárak, üzemek termékeivel, emblémáival vo­nulók követik. Órákig tart a moszk­vaiak seregszemléje. Díszsortűz hang­zik el az ünnep tiszteletére. Aztán zászlós, éneklő emberekkel telnek meg á parkok, terek. Táncolnak, tor­násznak, műsort néznek, játszanak. Párizsban a Place de la Republi- gue-tőí indul s a Bastille téren ér véget a színes, zászlós, zenés felvo­nulás. Ez a május elsejei hagyomá­nyos felvonulási útvonal. 1968 előtt tizennégy évig, ugyan nem népesült be a tér, nem vonulhattak fel a fran­cia dolgozók. Még 1954-ben betil­totta az ilyenfajta üneplést a reakci­ós Laniel-kormány. Rómában is ritkán kerül sor hosz- szabb felvonulásra. . A május elsejét olasz honban a háború befejezése óta ünnepük, azóta elismerten mun­kaszüneti nap. Tavaly másfélszáz olasz városban tartottak kisebb fel­vonulást és hosszas majálist, népün­nepélyt. Londonban minden május elsején nagygyűlést tartanak a Hyde park­ban. Sztrájkok előzik meg az ünne­pet; a dolgozók, a szakszervezetek kívánságaikat, követeléseiket hangoz­tatják. A sztrájkok olykor radikális meglepetéseket készítenek elő e nap­ra, mint néhány éve, amikor a nyom­dászok szüntették be munkájukat — s május elsejére egy reggeli lap sem jelent meg. Jugoszláviában kétnapos az ünnep. S bár tömegfelvonulást csak ötéven­ként rendeznek, annál hangosabbak a terek, az utcák, a szabadtéri kon­certektől, a katonai térzenétől. Zászlódíszbe, virágfüzérbe öltöznek a házak. Majálisra, malacsütésre gyűl­nek össze' a fiatalok. Este tűzijáték fénye • világítja be az eget. Utcabá­lon ropják a táncot. S májusi díja­kat osztanak ki a termelés, a tudo­mány és a műszaki fejlesztés élen­járóinak. Bécsben május elsején a Práter a munkásgyerekeké. Ingyen látogathat­ják a parkot, ülhetnek az óriáskerék­re, a hullámvasútra, hajóhintára. A bokrok aljában, fákra függesztve ajándékokat rejtenek el. S a ven­déglátó ifjúsági szervezet ebédről, habos-kávés uzsonnáról is gondos­kodik. Egyiptomban — az arab államok közül először — még Nasszer nyil­vánította hivatalos ünneppé, munka­szüneti nappá május elsejét. A Del­ta vidék egyik nagy textilgyárában mondott beszédet az államfő, és az­óta mindig más gyárbon tartják o központi ünnepséget. S ha valahol, hát Egyiptomban igazán színes a fel­vonulás. Harsányszínű ruhák, gyön­gyök, selymek csillanok a napfény­ben. Népi viseletbe öltözött tánco­sok, énekesek kísérik a menetet. Hogy aztán kirándulóhelyeken, fo­lyóparton ünnepeljenek, szórakozza­nak tovább késő estig, egészen éjfé­lig. Koreában hangulatos, kedves az ünnep. Sehol annyi gyerek nincs a felvonulók közt, mint itt. Viszik kézen­fogva és ölbe véve, hátukra kötve és magasra emelve, a vállukra ültetve a sok apróságot. Akik épp úgy, mint az ünneplő nők, színes hímzett — festett ruhákba öltöznek, tapsolnak, énekelnek. Maszkszerűen pirosra fes­tik az arcukat, népviseletben pom­páznak az asszonyok. Vietnamban május elsején se hall­gatnak a fegyverek. Bombatámadá­sokról, csatákról szólnak a hírügy­nökségek jelentései. Békeidőben reggel nagygyűlésekre jönek össze a munkások üzemükbe, gyárukba. Aztán elindul a felvonulás, Hanoiban, a város központjában a Ba-Dinh palota előtt tiszteleg a tö­meg. Hímzett rózsaszín, zöld, sárga tunikás nők, a fehér inges férfdk és a csapatnyi gyerek, akik zászlót len­getnek, transzparenseket visznek. Fel­vonulás után a tavakhoz sétálnak, dalolnak, műsort néznek, teát, sört isznak. Háborúban szomorú a május else­je, üresek az utcák, s a fegyverek za­jára figyelnek. A? üzemekben ugyan leáll a munka, a szakszervezet gyűlé­seket, megemlékezéseket rendezi A május elsejét ünnepük, s a békére gondolnak. A csendes, nyugodt ün­nepekre, hétköznapokra, a békeidő­re. Az egyik földrészen felszabadultan zeng a dal, másutt sztrájk, tüntetés és rendőrsortűz fogadja a napot. Ma­jális meg fegyverek zája közt telik az ünnep. Május elsejék — a nagy­világban. Magyarország 400 nemzetközi szervezetben Magyarország több mint 400 - fő­leg gazdasági - nemzetközi szervezet tagja, s ezekben, hazánkkal együtt a világ sok országa részt vesz. A szám talán nagynak tűnik, de nem az, ha meggondoljuk, hogy a világ országai kölcsönösen függenek egymástól. Na­gyon sok tevékenység van, amit nem­zetközileg kell szabályozni. így pél­dául vonataink, repülőgépeink kül­földre is mennek, hazánkon nemzet­közi útvonalak vonulnak át, s azokon gépkocsik közlekednek, s természetes, hogy a menetrendeket és a közúti jel­zőtáblákat nemzetközileg szabályozni kell. De a Magyarországon gyártott villanyvasalót, vagy a televíziót kül­földön is használják, s nem mindegy, milyen feszültségen használható, vagy a villásdugó jó-e a külföldi országok­ban is. Ezért a különböző elektromos szabványokat, előírásokat nemzetközi­leg egyeztetni kell. A folyók több or­szágot szelnek ót, s hiába vigyáz az egyik a víz tisztaságára, ha a másik ország nem; a vfz szennyezetté válik, s lehetne a példákat tovább sorolni. Nincs talán az ^életnek olyan terü­lete, ahol az országok mindentől füg­getlenül dönthetnének, annak nem­zetközi következménye nélkül. Ez for- dítva is igaz: a szomszédos, vagy akár távoli országok döntései hathatnak Magyarországon is. A tevékenységek egész sora átnyúlik az országhatáro­kon és láncszemszerűen fonja össze különböző államokat Nem véletlen tehát hogy sok, egyre több nemzet­közi szervezet alakul, amelyek éppen a kölcsönös érdekeket érintő kérdése­ket igyekeznek nemzetközileg szabá­lyozni. Ehhez gazdasági és politikai érdekeik fűződnek. Hiszen vannak szervezetek, amelyekben azonos társa­dalmi rendszerű országok vesznek részt: pl. a KGST, amelynek szocialis­ta államok a tagjai, vagy a Közös Piac, amelyikbe tőkés országok tö­mörülnek. De sok szervezetben a tár­sadalmi rendszertől függetlenül a tő­kés, á szocialista és a fejlődő orszá­gok egyaránt részt vesznek. Érthetően, mivel az ilyen szervezet azokkal a kér­désekkel foglalkozik. amelyekben mindegyik társadalmi rendszerhez tar­tozó ország érdekelt Európában az egyik legátfogóbb és hatékonyan működő nemzetközi szer­vezet, az ENSZ Európai Gazdasági Bi­zottsága (EGB), amely éppen o na­pokban ünnepli fennállásának 25. év­fordulóját. Benne minden európai or­szág részt vesz, kivéve — az Egyesült Államok befolyásának következtében — a Német Demokratikus Köztársasá­got. Az EGB foglakozik az európai közutakkal (az ,,E"'jelű utak) és jel­zéseivel, azaz a nemzetközi KRESZ- szel, az Északi-tengert a Fekete-, il­letve a Földközi-tengerrel összekötő Duna-Rajna—Majna csatorna létesí­tésével, az európai viliamosenergia rendszerek összekapcsolásával tanul­mányozza egész Európa általános gazdasági helyzetét és az egyes gaz­dasági ágak problémáit, és ennek alapján elősegíti az országok közötti gazdasági együttműködést. Olyan szervezet az EGB, amely az európai biztonsági értekezlet egyes gazdasági feladatainak végrehajtására is alkal­mas lehet. Egyetlen olyan hely, ahol már ma — nem hivatalosan — talál­kozhatnak a KGST és a Közös Piac képviselői is egymással, hiszen mind a két ‘ szervezet részt vesz az EGB évi közgyűlésein és évközben a különbö­ző szakbizottságok, munkacsoportok ülésein. Az EGB a legfontosabb fóruma a kelet—nyugati kereskedelemnek is. Meghatározza a két rendszer közötti árucsere legfontosabb normáit, lehe­tőség van megvitatni a legfontosabb elvi kérdéseket, közelíteni az álláspon­tokat és végső soron lendületet adni a kelet-nyugati kereskedelem fejlő­désének. Magyarország a külkereskedelmet illetően nemcsak ebben érdekelt, ha­nem a világkereskedelemben is. Tag­ja ezért az ENSZ Kereskedelmi és Fej­lesztési Konferenciájának (UNCTAD), amely most tartja Ili. ülésszakát Chi­lében. (Ezen az ülésen az egyik alel- nök a magyar külkereskedelmi minisz­ter.) Ez olyan fórum, ahol ugyan főleg a fejlett országok és o gazdaságilag fejletlen államok közötti kereskedelem előmozdításáról vitatkoznak és dönte­nek, de ennek kapcsán az egész vi­lágkereskedelem és a fejlődését gátló tényezők sora napirendre kerül. S eb­ben hazánk érdekeltsége nagy. Köz­tudott, hogy a magyar nemzeti jöve­delem majdnem 40 százalékát a kül­kereskedelem forgalma képezi, s a forgalom 35 százaléka bonyolódik le a nem szocialista államokkal. Nem mindegy ezért, hogy milyen állapotok uralkodnak a világkereskedelemben és vannak-e komoly gátjai, vagy meg­felelő feltételei a forgalom bővítésé­nek. A többi között ez vezette a ma­gyar kormányt, amikor arról döntött, hogy Magyarország felvételét kéri a GATT-ba is. (Általános Vámtarifa és Kereskedelmi Egyezmény.) A szervezet tagjai egymásnak különféle vámked­vezményeket és egyéb előnyöket biz­tosítanak, amelyek elősegíthetik a kül­kereskedelmi forgalom növekedését, és olcsóbbá tehetik a külföldről vásá­rolt árukat Magyarország cukrot búzát és más nyersanyagokat ad el külföldön, s ezeknek a piaca világméretekbe!*) töb- bé-kevésbé szabályozott az ún. nyers­anyag-egyezményeken keresztül. (PL: Nemzetközi Búza Egyezmény, Nem­zetközi Cukor Tanács stb.) Megálla­pítják általában egy évre előre a vi­lág szükségletét és intézkedésekkel szabályozzák a termelést és a külke­reskedelmet. Minden exportáló ország kvótát (meghatározott mennyiség, amit exportálni szabad) kap és azon belül adhat el külföldi országoknak. Az egyezmény keretében nagyobb biztonsággal lehet szállítani és na­gyobb a garancia orra, hogy megfe­lelő árat kaphat ez eladó termékéért. Természetesen nemcsak a gazdasá­gi kapcsolatok nemzetközi szabályo­zása fontos, hanem az emberieké is. Mindenkit mélyen megrázott a fekete­himlő járvány Jugoszláviában. Terje­désének megakadályozására nemzet­közi intézkedéseket kellett hozni. Ilyen és hasonló esetekben nagy szerepe van még az Egészségügyi Világszer­vezetnek (WHO), amely igyekszik nemzetközileg koordinálni áz egész­ségügyi szabályokat, a tájékoztatást, a megfelelő oltóanyagokat stb. De sok élelmiszer egészségügyi előírásait is kidolgozza és minden területén küzd a fertőzés ellen. Magyarország ebben a szervezetben is részt vesz. A 400 szervezetből, ahol hOzánk ak­tív tag, csak néhányat említettünk, amelyekkel példázni kívántuk, hogy mennyire fontos ezekben részt ven­nünk, s milyen sok tevékenység ván, amit nemzetközileg szabályozni kell. Nemcsak követjük a szervezetek elő­írásait saját jól felfogott érdekünkben, hanem részt veszünk — érvényesítve hozónk sajátosságait vagy épben eredményeit és tapasztalatait — a munkában, a kidolgozás előtt álló szabályokban. Ezzel öregbítjük órszá- gunk tekintélyét és erősítjük pozícióit. Látogatóban a Komszomolnál Mindig élményt jelent az utazás. Különös várako­zással tekintettem az elé az út elé, melyet, mint a KISZ KB delegá­ciójának tagjo- ként tehettem a Szovjetunióban, hogy tanulmá­nyozzuk a Kom- szomol ideológiai, politikai nevelő- munkáját. A prog­ramokat a Kom- szomol rendkívül nagy figyelemmel, gondosan állította össze és lehetősé­günk volt az ifjúság ideológiai neve­lésével foglalkozó szervek, intézmé­nyek, szerkesztőségek, kiadók, szerve­zetek vezetőivel, kollektíváival véle­ményt cserélni. A Komszornol alapvető feladatának tekinti, hogy segítséget nyújtson a marxizmus—leninizmus alapjainak megismeréséhez, a marxista—leninista nevelést fő feladatának tartja. E fel­adata teljesítéséhez nagyon változa­tos munkaformákat találtak. Szovjet- unió-szerte elterjedt, hogy a diákok dolgozatokat írnak a társadalmi tu­dományok különböző területeiről, a legjobb dolgozatok kiadásra kerülnek, szerzőiket különböző díjakkal jutal­mazzák. Nagy figyelmet fordítanak Lenin életének és műveinek tanulmá­nyozására és bevezették a „Lenini vizsgát". A lenini vizsgára készülő fia­tal egy lenini műből ir dolgozatot és egyéb feladatok teljesítését is vállal­ja, pl. kulturális, sport, szakmai téren. A politikai oktatásban nagy figyelmet fordítanak arra, hogy a rétegeknek, korosztályoknak megfelelő programot állítsanak össze. A programok kidol­gozására tudományos módszertani ta­nács működik, a tanács tagjai a poli­tikai oktatás módszertanának kidol­gozását kapták feladatul. Pályázatot hirdetnek tankönyvek Írására. A propagandisták 81 százaléka párttag, 77 százaléka főiskolai vég­zettséggel rendelkezik, 60 százaléka 3 évnél hosszabb ideje propagandis­ta a Kömszomolban. A propagandis­ták különböző, magas beosztásban lé­vő politikai vezetők. Nagy gondot for­dítanak a propagandisták továbbkép­zésére, rendszeresen szemináriumokat tartanak és évente 7—10 napos kép­zésben részesítik őket. A marxista-le­ninista esti egyetemek mellett külön Komszornol propagandistákat is ké­peznek. Nagy figyelmet fordítanak jelenleg a közgazdasági ismeretek ok- tátására, a kommunista morál alap­jainak megismertetésére, etikai, eszté­tikai nevelésre és a nemzetiségi poli­tika megértetésére. Az idén lesz 50 éves jubileuma a szovjet állam megalakulásának. Az idei „Lenini vizsgát" az évforduló je­gyében állították össze „Mi hazafiak és internacionalisták vagyunk” cím­mel. Előtérbe helyezték a lenini inter­nacionalista nemzetiségi politika meg­ismertetését A politikai oktatás megszervezésé­hez, az ideológiai munka végzéséhez rendkívül széles politikai felkészülésre van lehetőség. A Komszornol Főisko­lán magas színvonalon ifjúságkutatás folyik. Beszélgettünk a főiskola rekto­rával, megtekintettük az Adatfeldol­gozó Számítógép Központot látoga­tást tettünk Moszkva mellett egy nagy állami gazdaságban, ahol a fiatal komszomolisták beszámoltak tevé­kenységükről. Ellátogattunk a Lenin- grádi Városi Komszornol Bizottságra, a „Politikai oktatás Házába”, ahol a párt és Komszornol propagandistái- hák képzését, továbbképzését végzik. Leningrádban a 270 000 példány­ban megjelenő Szmena című lap szer­kesztőségében folytatott beszélgetés meggyőzött bennünket arról, hogy a jól szerkesztett, politikus ifjúsági na­pilap milyen nagy segítséget jelent az ifjúság politikai nevelésében. A leningrádi Kalinyinról elnevezett műszaki főiskolán tett látogatás lehe­tőséget adott annak tanulmányozásá­ra, hogy az egyetemeken, főiskolákon o hallgatók hogyan kapcsolódnak a tudomány megismerése mellett a tu­domány napi alkalmazásának prog­ramjába, és megismerkedtünk 18 ezer hallgatót és 12 ezer oktatót - segéd- személyzetet foglalkoztató intézmény tudományos diákköri tevékenységével, a hallgatók politikai nevelésével, módszereivel. Rigában a Lett Komszornol vezetői fogadtak bennünket. Megtekintettük a csodás szépségű város műemléke­it. A rigai elvtársok nem kis büszke­séggel mutatták meg nagyon szép népgazdasági kiállításukat és elvit­tek bennünket Jürgpalábá, a Balti- tengerhez. Jártunk a fasiszta borzal­mak színhelyén, a Salaspili koncent­rációs tóban helyén emelt emlékmű­nél, amely egyszerű monumentalizmu- sával megrázó emléket állít a tábor­ban meggyilkolt 100 ezer különböző nemzetiségű áldozatnak. A tábor be­járatánál felirat: „Itt még a föld Is nyög szégyenében." Láttuk a lett lö­vészek tiszteletére berendezett emlék­múzeumot. Felkerestük a „Komszomolszkaja Pravda" szerkesztőségét, ahol a szer­kesztő bizottság tájékoztatott ben­nünket a nagymúltú lap szerkesztési elveiről, nevelési koncepciójáról. Lá­togatást tettünk az „Ifjú Gárda” ki­váló vállalatnál, ami a világnak a legnagyobb ilyen jellegű intézménye. Ez természetesein a Komszornol kiadó vállalata és a világon megjelenő minden 300 mű, könyv e kiadó gon­dozásában lát napvilágot. Voltunk a Rosztov Fémgyárban, ahol nagyon precíz fémmegmunkáló gépeken dol­gozó ifjúmunkásokkal találkoztunk. Jártunk a szovjet ifjúsági szervezet szövetségében, amely szövetség a vi­lág 1300 ifjúsági szervezetével tart kapcsolatot. Tárgyaltunk a X. Világ- ifjúsági Találkozó előkészítésével kapcsolatos feladatokról, a két or­szág közti ifjúsági turizmus fejleszté­sének lehetőségeiről is. Nagy élmény volt, a Kreml kongresszusi termében részt vehettünk az úrhajósok nap­ján rendezett ünnepségen, melyen az SZKP PB tagjai, kiváló munkások, ter­mészetesen az űrhajósok, konstruktő­rök, Komszomol-vezetők, diplomaták vettek részt Bármerre jártunk, bárkivel talál­koztunk, beszélgettünk a Komszomol- ról, a Komszornol tevékenységéről, mindenütt a tisztelet, az elismerés és a szeretet hangján beszéltek. Azt ta­pasztaltuk, hogy a Komszornol rend­kívül nagy tudatossággal dolgozik az SZKP XXIV, és a Komszornol XVI. kongresszusa határozatainak végre­hajtásán. Mindenütt hangsúlyozták, hogy az egész Szovjetunió fejlődé­sében és jelenlegi eredményeiben je­lentős tényező a szovjet ifjúság haza­szeretete, internacionalizmusa, a kommunizmusba vetett rendíthetet­len hité és Munkája, Lótogótásunk jól szolgálta a két or­szág ifjúsági szervezetei közti kap­csolatainak elmélyítését, a tapasztá­latok, módszerek kicserélését. Petőházi Szilveszter KISZ megyei első titkár

Next

/
Thumbnails
Contents