Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-02 / 79. szám

ms. éprms *. DUNÁNTÚLI NAPLÓ M#r©siírejfyény Áprilisi nap Rasá«!' tetrsebedufásÓMei: évferdulójks alkalmából €sep«li Szabó Béla aktuális verséből idézünk rejtvényeink 'Ögg. it 1Z> vissz,, lé. függ, 2, vizsx., 55. és >1. számú soraiban. • T • Aa 3 4 • 5 6 7 8 9 • 10 111* ft • 12 13 14 15 16 17 18 19 *• 20 21 22 23 24 25 26 27 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 43 44 45 SZ í 9 46 47 48 49 30 51 52 53 34 55 56 • 57 58 59 60 61 62 63 64 65 66 67 68 69 70 71 72 73 71 75 76 77 73 79 80 • 81 82 83 84 85 86 87 88 89 90 91 92 93 94 95 96 97 98 99 100 101 102 103 104 105 106 107 • 108 109 110 ni 112 113 IlJ 115 116 Vízszintes í tS. Ezflstfehér pufcci fém. TS. A múlt Idó Jele. 16. Hidrogén. 17. Dunántúli zsilipé* csatorna (névelő­iét) . 18. Drágakő, a korund kék színű változóba. 19. Bekövetkezik, régiesen. 21. Argon vegyjeie. 22. Magához szo­rítja. 24. Rostir.ályva. 25. Lángol. 26. A Kongói Demokratikus Köztársaság új elnevezése. 27. Villamos címíró­gépe. 28. . . . tesz, iehűt. 29. A fa . . • a kerítésen. 30. Erdős helyen élő takarmánynövény. 31. Svájcban ólt francia író (eredeti nevén Schöpfer), aki orosz tárgyú regényeivel vált Is­mertté. 32. „ . . . meg az anyját, vedd el a lányát** (szólásmondás). 35. Többesszámú «»mélynévmás. 34. Pe­ter Lenre, magyar származású ameri­kai filmszínész híres alakítása volt ee a japán mesterdetektív. 35, Jó né­hány sütemény kelléke. 36. Karlovy ... 37. Festőművészünk (Sándor). 38. A vlzsz. 13. vegyjeie. 39. Ukrajnai varoska Lvovtól északkeletre. 41= Ezen biztosan nem nő tyúkszem. 42= Bánya­termék. 43. Női név (ford.). 44. A faluvégi kurta korcsma erre a folyóra „rúk ki". 45. Kipattanásig te»« (pl. erszény), régies kifejezéssel. 46. A múlt században élt híres sakkmeste­rünk, személynevének kezdőbetűjével az elején. 47. Ezek között le lehet olvasni. 48. Orosz női név. 50. Tilolnl kell. 51. Állítása bizonyítására ténye­ket sorol fel. 52. Montague fia, aki e Capuíeték leányát szerette. 53. Bo­rókapálinka. 54. Északi nép. 56. Ide­gen helységnevekben szentet Jelent. 57. ŰJ-Guinea volt a régi neve. 58. „ . . . a kenyérnek, . = . a szónak, = . . a szépnek" (Ady). 59. Az Akadémia tagja. 60. Római 1000. 61. Csonthéjú gyümölcslé. 62. ... Stefano (volt hi­es labdarúgó). 64. hrancesca . . . RímIni (Dante Infernojának alakja). 65. Ha az alfa a kezdet, akkor az . . a véget Jelenti. 66, Női név. 67. Margarin-márka. 68. Puszta a Sajó mellett, ahol 1241-ben sorsdöntő csa­tát vesztettünk a tatárokkal szemben, 69. Idegcsillapító szer. 70. A francia forradalom egyik kimagasló szemé­lyisége, az ún. ,.veszettek" vezetője (Jacques, 1752—1794). 77. B. N, 78. Katonai vagy Iskolai ügyeletes sze­mély. 79. Fényképfelvételt készít róla. 80. igazgatód, tréfásan, 81, A „Bors** c. Tv filmsorozatban Koncz Gábor alakította. 82. Legmagasabb katonai csapategység a régi rómaiaknál. 83. A délszlávok nemzeti körtánca. 85. Elődeim. 86. Féltve vigyáz. 88. Építő­anyag, 89. Csíkon. 90. egyes régi családnevek végződése. 91. Külső pengeütés a vívásban, de az alap­hang és a harmadik hang közötti hangköz Is. 92. Csigafajta. 93. Haut- .... megye Franciaországban. 94. L. H. 95. Északi váltópénz. 96. Kísérleti módszer valaki képességeinek kipró­bálására. 97. Sziklacsúcs. 98. Néveiős hegyes szerszám. 99. Keskeny vágá­nyai« közlekedő lóvontatású vasúti ko­csi. 100. Mobile Is ez volt. 101. Volt francia «svizonénekesnő (Edith). 102. D. K. 103. J!ye« volt a szakálla Bar- barossánafc. 104. Időszámítás előtt. t05. Enyhén rossza ?ó szócska. 106. Az eiső barkós. 107. Saját magad. 108. Az egyik Tolsztoj személyneve. 1*0. Visszanézi 112. A hét vezér közű! az egyik. 114. Tárgyra vonatkozó kérdés (két szó). 115. Tágasabbá létei. 116. . , . "Aveszta, az ókor! perzsák — részben Zarathusztrának tulajdonított — szent könyve. Függőleges: 3. Szikeseken élő vé­dett madárka. 4. Becézett angol férfi­név. 5. ilyen személyneve csak egyet­len színésznőnknek volt. 6. Mindig ez van. 7. Tájékozott az újabb esemé­nyekben, közhasználatú francia ere­detű szávai. 8. Sporteszköz. 9. Egy Időben divatos felöltő-féle volt, 10. Tokió pénze. 11. Ilyen fűtés Is van. 17. Bolyhozott gyapjúszövet. 18. Nagy­tanává gyomnövény, amelynek fiatal szárát, levelét állatokkal etetik. 19. Gazdaság] eszköz része. 20. Van hozzá . . = , tehetséges, rátermett. 22. izom kötő. 23. R. R. H. 24. Az éj királynő]® Shelleyné». 25. A hegedű legmélyebb húrja (fon.). 27. Győri labdarúgó csapat. 28. Volt sakkvilág­bajnok. 30. A helyes kiejtéssel foglal­kozó tudomány, a nyelvészek szóhasz­nálatában. 31, Kihalt nomád pásztor- nép. 32. Telekommunikációs eszköz. 35. A Rajna torkolati ága. 3Ó. Hatá­sában növel. 39. Hangtalanul rájön! 40. Zoltártka tulajdona. 41= Amerikai íestó, egy máig is használt jelrend­szer feltalálója. 42. Filmötlet, be­mondás. 44. Tőlem távolabb. 45. Pú­pos szarvasmarha Kelet-indiában és Afrikában. 46. Fólszerl 47. A maga számára követel. 48. Hírhedt kém nő, akit a franciák kivégeztek) eredeti neve Margarete Zelle volt). 49. Szin­tén. 51. Az indoeurópai nyelvcsalád indiai és Iráni ága. 52. A magyar bélyegeket 1918-ban ezzel a három betűvel nyomták felül Horvátország­ban. 53. Nagyobb halom. 55. Skóviai szigetecske a Tyree-átjáró közelében. 56. Országúti kerékpárbajnokunk volt (Gyula). 57. ... Press, szovjet atié- tonő. 58. Állítmány. 59. Tombolva rombol. 60. Szabó néni megszemélye­sítője. 62. Az c tény, hogy a valóság a tudattól, a szubjektív szemlélettől függetlenül meg van. 63. Életében csak egyszer virágzó forró égövi nö­vény. 64. Egy nagy hollandiai folyó­hoz tartozó. 65. Reakciós japán állam­férfi (Hirobumi herceg, 1841—1909), akit egy koreai hazafi meggyilkolt. 67. A mohamedán vallás tanítása szerint.a kikerülhetetlen, megváltoz­hatatlan sors, végzet. 68. Kis fiú teszi a papírsárkánnyal. 69. Riporter igéje. 71. Foganatosít a végén I 72. A fa­anyagokban és famézgában előfor­duló cukorszerű szerves vegyület. 74. A holló költője. 75. Tantétel. 76. Ba­ranya megyei község. 77. Vörös Októ­ber Férfiruhagyár betűjele (ford.). 81. Várrom, melynek közelében láthatók az ún. „kőbálványok”. 82. Műemlé­kéről neves Pest megyei község. 83. Felügyel rá. 84, Injekciót ad. 86. Rendszerint kétszer fárad. 87. Ilyen kocsi Is van e gyorsvonaton. 88. A szóhasználatban (eymagasabbrendűt jelentő jelző. 89. A Garam sziovák neve, 91. ö —- németül. 92. Fel­fordulás, zenebona, illetve mindenféle olyan dolog, ami ezzel jár. 93. Lár­ma, 94. Fél Verdi-operal 96. Ideg- rendszerével tudomásul vesz. 98. A föníciaiak találták fel. 100. Ruházati cikk. 101. Gólnélküli döntetlen. 103. Daioló szócska. 104. A szabadba. 105. Időszámítási egység. 106. Durva megszólítás. 107= Azonban. (ACZÉL LÁSZLÓ) Beküldendő a versidézet megfej­tése legkésőbb április hó 7-én (pén­tek) déli 12 óráig beérkezoleg a szerkesztőség címére LEVELEZŐLA­PON. A feladó neve felett a REJT­VÉNY szó feltüntetendő. A március 19-í számban közölt rejtvény megfej­tése: Rostával menti a vizet« aki könyv nélkül, akar tanulni. Könyvjutalmat kapnak: Jóxsa D. Piroska, Pécs, Petőfi u. 56. Kincses Józsefné, Komló, Kossuth u. 101. Dr. Perczei Lászlóné, Pécs, Hargita u. 8. Puskai Lajos. Szekszárd, Kinizsi u. 18. Tsmesi Róbert, Pécs, Hunyadi út 13. A könyveket postán küldjük el. Miklósvári Zoltán: A lüké fogyasztó jelenti- 1 Födém-, hang-, hő- és csőszigetelő munkákat rőtrid határidőre »óllal a BARANYA MEGYÉI TANÁCSI MAGAS és mélyépítő vállalat Telefon; 12 28, 25 75 Károlyi építésvezető. KOLLÉGÁMNAK ebben a pH tanaiban purcant ki a cipőié, Tükörfényes, fekete lakkcipó, amelyet a prímások is horda­nak. Két hete vásárolta. — Csak nem halottas spa­nyol csuka? — kérdem. Egyszer importáltunk már cso­dálatos spanyol cipőket, aztán két heti hordás után leesett a talpuk. A cég, amelyiktől vásá­roltunk, felvilágosította a ma­gyar külkereskedelmet, hogy Spanyolországban ilyen cipők­ben temetik el a halottakat. Ezek a cipők speciál erre a célra készültek, s ne csodálkoz­zanak rajta, ha két heti strapá- lás után kibújik belőlük az em­ber nagylábaujja. Na, erre is csak egyszer volt példa, de az is könnyen meglehet, az a lüké fogyasztó jelentette, szóval csak amolyan süket duma. — Ez nem spanyol cipó, ha­nem original magyar — feleli kollégám. — Akkor nem rendeltetés­szerűen használtad, — Hogy-hogy? — Mert kimentéi vele az ut­cára. Mindez úgy érintette, mint humor a gyászbeszédben. Nem sikerült megnyugtatnom. Egyre csak azt hajtogatta, hogy 6 már úgy ha meg, hogy nem mehet ki az utcára új cipőben. Felvázoltam neki a perspek­tívát. — IdefigyeljI A magyar ci­pők minősége egyre jobb, iga­zán lehetnél türelemmel. Ter­mészetesen egyszer majd kime­hetsz az újeipődben az utcára. Kockázat nélkül. Hogy mikor? Majd ha felépül a pécsi vasúti felüljáró. Ugyanis valaki kije­lentette, hogy ha nem épül fel, akkor nem épül fel a szocia­lizmus. Ez viszont mindenkinek a szívügye. Vagyis hamarosan állni fog a vasúti felüljáró, s ha akkor veszel egy új cipőt, kimehetsz vele az utcára. Addig pedig örvendezz és élvezd az ingyenes szolgáltatásokat, mert ilyenek viszont már vannak ná­lunk. Mi? Cipőtágitás és kalap- monogramozás. Én mondom, ne dőljünk be a süket dumáknak. Gazdaságunk­ban egyre élénkül a verseny, harc folyik a fogyasztók kegyei­nek megnyeréséért. A verseny­be egyre többen szállnak be. Amigo, Ali Baba, Omnia, Ultra, Ultra-Luz, Bio-Tcmi, Tomi-Super, hogy csak néhány céget említ­sek, de hol van akkor még a Tomi-Príma, a Toml-Sztár, az Ultra-Daisy és ez Utlra-Marina? Ezt az örvendetes tülekedést mindnyájunknak látnunk kell. Habogjon bármit e lüké fo­gyasztó, egyre jobban csináljuk a gazdaságot Például. Csődbement a harísnvag-ár. A vezérigazgató behivatja a piackutatót. — Ha hat napig nem talál ki valamit, kirúgom. A piackutató az ötödik napon bekopogtat a vezérhez. — Halljuk, mit talált ki? — Vezérigazgató úr!— mond­ja a piackutató. — írassuk rá a harisnya szárára, combtőben, hogy: Ha ideáig érsz, akkor már közel van a cél. Másnap tönkremegy a kon- kurrens harisnyagyár. A vezér- igazgató hivatja a piackutatót. — Idefigyeljen! Ha tíz napig nem talál ki valamit, kirúgom. A PIACKUTATÓ a kilencedik napon jelentkezik a vezérnél. — Vezérigazgató úr!— morvá­ja. — írassuk rá a harisnya szárára, combtőben, hogy: Ha idáig érsz, akkor már közel van a cél. — Maga őrült! — ugrik fel a vezérigazgató. — Ez a kon- kurrencia reklámja! _ De mi vakírással írjuk rá. így sajnos nálunk nem töri magát az ipar! - kiáltanak fel a fogyasztók, akik csökönyösen ragaszkodnak ahhoz a nézetük­höz, hogy nálunk nem az ipái, hanem a fogyasztók kx>nkurrái- nak egymással, hogy hozzájus­sanak például egy harisnya- nadrághoz, s örökösen azt ha/- togatják, hogy nálunk úgyszól­ván minden vállalat monopol- helyzetben van. Igenis, a fenti históriát szerencsém nem ná­lunk jegyezték fel, mert nálunk nem lehet csak ágy kirúgással megfenyegetni a dolgozókat. Ha van, a piackutatót sem. A monopolhelyzetek felszámolásá­ért pedig minden fórumon sík- raszállnak. Ezek az ómech.-ból örökölt helyzetek olyan gyorsan szűnőben vannak, mint amilyen nagy tempóval a fölös buda­pesti ipar vidékre telepítése ha­lad. ITT-OTT akad egy leiké-picike monopolhelyzet. De nem titkol­juk. Semmi sem tabu. Még az állami monopólium sem. Én például g toll fegyverével már évek óta hadakozok a tűzkő egyedáruság ellen, és mégis itt vagyok, nem törték be a fejem. Akkor kezdődött, amikor az egyik termelőszövetkezet ipar­engedélyt kért tűzkövek gyártá­sára. Kérelmét a tanács durván elutusitotta. Felemeltem a sza­vam, mindez ellenkezik a reform elveivel, harcolnunk kell a mo­nopolhelyzetek ellen, éljen a versenyI Mi a véleményem a tűzkő egyedáruságról? Kérem, azon a kis túzköves tasakon egy hordócska bélyeg található. TOZKÖF.GV EDARUSAG - ol­vashatjuk rajta. Rövid ü-vel! A „két darab” felirat nem így van, hogy 2 db., hanem 2 drb. Továbbá rövid u-val csomagol­ták a tűzkövet. A bélyeg felira­ta: ALLAMI CSOMAGOLÁSÚ TOZKÖ. A „csomagolású" vége nem röviddel, hanem hosszú ú-val írandó. Ezeket a súlyos hi­bákat sürgősen ki kell javítani. Akárki akármit mond, egyre csodálatosabbban csináljuk a gazdaságot. Utat tör a techni­ka és a szervezettség. Nő a ter­melékenység. Több az áru — nagyob a verseny. Ezen csak a fogyasztó nyer. Ma már minta vállalatainknál szinte minden egyes műveletet géppel végei­nek, attól a pillanattól kezdve, hogy az alapanyag belép a gyárkapun, egészen odáig, míg a késztermék eljut a fogyást tóig. Vége a cipekedésnek, gé­pesítjük az egyik legnehezebb fizikai munkát, a 'ükodást is. Már az egyik kis vállalatunk is szert lett egy mindenttudó ra­kodógépre. Gondolhatjuk, mek kora örömöt okozott ez a kol­lektíva körében. Mindenki be­csüli a technikát Most egy em­ber irányítja a gépet, egy ke­zeli, egy hórukkol, egy pedig hangosan áldja a tudományos és technikai forradalmat, amely megváltja az embert. Igen, beléptünk a diadalmas komputer korszakba. Egyre több a komputerünk és minden fajta van. Ahány, annyi léle. Van amerikai számítógépünk is. Na, azért nem esünk thasra előtte. Megesett például/, hogy a kom puter jelzett, s/a vállalat igát gálájának azt /kellett konstruál­nia, hogy téi/esek az informá­ciók. Fel is ‘űbontotta a szerző­dést a gépi’ adatfeldolgozó köz ponttal. Többet most ne a tó máról, az igazgatót közben nyugdíjazták, mert állítólag a rendkívül pazarló és ésszerűt len anyaggazdálkodás elúsz­tatta a vállalatot. Kellett nekik géppel feldolgoztatni. Sok múlik az ösztönzésen. Felismertük ezt és egyre haté­konyabb az anyagi ösztönzés. Persze, itt is vannak túlzások. Amikor a kevesebb több lenne. Volt egy nagy szocialista brigá­dunk. A brigádtagok úgy sze­rették egymást, mint'a testve nek. Ez a nagy család szom délutánonként a gyárudvaron együtt ültetgette a rózsát, va­sárnaponként együtt rándultak ki Harkányba. Rengeteg társa­dalmi munkát végeztek. Enne t a példamutatásnak meglett az eredménye. A brigád elnyerte a megtisztelő címet. A címmé kaptak egy igen szép summát is. Osszátok szét magatok kö zött, monták a vezetők. Mi ta gadás, ezen aztán csúnyán ősz- .szevesztek. A végén persze meg nyugodtak a kedélyek. Most sok kis brigád van. Hát igen, a fenti esetben valljuk be, lebecsülték az er kölcsi ösztönzők hajtóerejét Pedig a lényeg: meg kell talál­ni a helyes arányokat. Akkoi a vezető nem kerül olyan ké ■ nyes szituációba, mint az egyi zárszámadáson. Elnök elvtárs — szólalt fel a legöregebb gaz da. — Mindig csak emeljük a életszínvonalat. De mikor ér­jük már el? AZ IGAZSÁGHOZ tarto­zik, hogy ez egy gyérig adottságú, szegény termelőszö vetkezetben hangzott el, aho úgy trágyáznak, hogy a löagro nómus kimegy a hatarba, meg áll az egyik tábla szélén és ai mondja: Le van... Ennek se dőljünk be, ez ere detileg egy skót vicc. Különben is, ezeket a lüké fogyasztó jelenti. mernem 25. ■ * ' I „Jobb bemenni a kunyhóba, uram... jobb, he nincs harag az osztagban, és. hogy is mondjam, ha nincs fenn­akadás. Könnyebb úgy az osztag dol­ga, nincsenek problémák.'“ „ön szerint tehát a katónaság nem ad módot az embernek, hogy döntsön o szabályok, parancsok és a tisztesséq között?” „A katonaság azt várja az émber- től, hogy katona módiára viselkedjen, ,-agyis engedelmeskedjen a parancs­nak." Végül is a Camp Radeliff-i tárgyaló­teremben. ülésező négy esküdtszék egyik vagy másik bűntényben bűnös­nek találta a vádlottakat. Valamennyit fegyelmivel leszerelték, közkatonává fokozták le, és minden fizetményüket megvonták Rafe kivételével, oki to­vábbra is kaphatott fizetést, csak nyolc éven át havi ötven dollárt vontak meg tőle. Mind a négy katonát kényszer­munkára ítélték, amit az Egyesült Ál­lamok hadseregének büntetőtáboré­ban, a kansasi Fort Leavenworth-ben kellett letölteniük. Az ítéletek szövegé­ben alig volt rendszer, mindegyik es­küdtszék a maga szeszélyeit követve fogalmazott. Bizonyára ú tárgyaláso­kon tanúsított készségesen segítő vi­selkedése miott kapta Refe a legeny­hébb büntetést — nyolc évre ítélték nemi erőszakért és gyilkosságért. A ne­mi erőszakért és előre megfontolt szán­dékkal elkövetett gyilkosságért Cíar kot életfogytiglani elzárásra ítélték. Manuel nemi erőszak elkövetésért té- zenőt évet kapott. Erikssont leginkább Meserve ítélete lepte meg, az őrmes­tert ugyanis nein találták bűnösnek a nemi erőszak elkövetésében. Gyil­kosságért tíz évet mértek ki rá. Mikor Meserve-öt bűnösnek találták, de nem ítélték még el, egy törvényszéki tiszt megkérdezte tőle: „Van-e valami, amit el szeretne mondani a bíróság­nak?” A vádlottak padja előtt állva Meserve így válaszolt: „Sok gyilkosságot láttam, uram. mert ez o feladatunk, és ha nem gyil­kolunk, minket gyilkolnak meg. Néha nagyon gyűlöli az ember az ellensé­get. Egyszer, a Thayer II. hadművelet sorén egy leégett kunyhóhoz értünk. Vietnamiak kifelé vonszolták a gyere­keket a kunyhó bunkerjából. Füstmér- gerésük volt. Az egyik kisgyereknek »életmentő csókot- kellett adnom, csak úgy tért magához. Ez is azt mu­tatja. hogv nemcsak gyilkolni szök­tünk,* Közvetlenül ezután Meserve ügy­védje azt hozta fel a vádlott védel­mére. Hogy roppant megterhelést je­lent „húszéves őrmesternek ötven, hat­van, hetven bevetést irányítani", és kifejezte azt a véleményét, hogy „az efféle incidensek nem mindennapo­sak”. Érvelésének alaptételeként Me­serve ügyvédje ezt hangoztatta: „Van valami különleges ebben az eset­ben . . . Az, hogy ez nem az Egyesült Államokban történt. Sőt, egyesek sze­rint még csak civilizált környezetnek sem nevezhető egy olyan háborús hadművelet ahol ez előfordult.” Erikssonbái -végül is sohasem lett gépfegyverkezelő. Az ítéletek auto­matikusan felülvizsgálatra kerültek, és mivel a kormánynak újból szüksége lehetett a tanúzására, katonai rendőr­ként továbbra is a hadosztály-támasz­ponton tartották. Szerencsére, emlé­kezik, nem gyilkossági vagy erőszakos nemi közösülési ügyekben kellett el­járóid, csak kisebb kihágásokkal volt döíga, de mór maga az a rutinfeiadab hogy elhajtson a „piástaxival*' a ,,po kolnegyedbe”, felkeltette igazságérze tét, amit az előző év novembere olya viharosan kavart fel benne. Ezt az ér zést nem üdvözölte örömmel, mer mindig csak Maóra emlékeztette, é a tárgyalások után legszívesebber elfeledte volna a lányt. „Nyugalma akartam” -— mondja Eriksson. Nen érezte fontosnak, hogy Maóról beszé jen — különösen rendőrtársaival nem Ha szóba hozza, tudta, hogy el fogja ítélni, hiába volt kötelességük a tör vény érvényesítése De szóba hozták a: ügyet ők maguk — különösen a nyár hónapokban, mikor a monszunfelhő szakadások a szabadtéri időtöltés min den lehetőségét meghiúsították A ka tanai rendőrök együtt gubbasztotta körletükben, és tercierével ütötté agyon az időt. Eriksson egyik-mási rendőrtársa időnként szóba hozto hogy miként döntött annak idejár Eriksson. Mindig elítélték ezért. „De már voltak annyira biztosak benne mint a szakasztársaim. (Folytatása következikJ

Next

/
Thumbnails
Contents