Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-29 / 100. szám

Ara: 80 fillér VTIóg proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli XXIX. évfolyam, 100. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. április 29., szombat Áz ország fóruma Belpolitikái életűnk kima- " gaslö eseménye »olt a Hazafias Népfront V. kongres­szusa. A népfront-mozgalom az utób­bi esztendőkben egyre inkább politikai életünk állandó ténye­zőjévé vált. Évről évre erősö­dött és fejlődött, különösen el­mondható ez a választások óta eltelt időszakról. Csak egy szá­mot ennek bizonyítására: a jelölőgyíiléseken és a csoportos beszélgetéseken több mint 700 ezer közérdekű javaslatot ter­jesztettek a népfront elé a választópolgárok. Mindez azt is mutatja, hogy a közösség sor­sáért érzett felelősség és a cse­lekedni vágyás erősödőben van. Ezt tükrözte az V. kongresszus három naoiának minden felszó­lalása is. Munkások, parasztok, egyetemi tanárok, mérnökök, tisztviselők és papok, fiatalok és öregek, férfiak és asszonyok álltak az emelvényre, hogy néha elszoruló torokkal, izgalommal és lelkesedéstől fűtve mondják el amivel a falu, a város, a táj, szűkebb hazájuk megbízta őket. A mindennapok problémáit, a nehézségeket, akadályokat, a sikereket és a reményeket tol­mácsolták. így alakult ki Ma­gyarország szép üzenete arról, hogy mindenki szívügyének te­kinti hazája sorsát és összefo­gott az egész nemzet alkotó ereje hazánk felvirágoztatására. A kongresszuson elhangzott felszólalások és a határozat hasznos útmutatást adtak a mozgalom további munkájához a következő négy évre. A nép­front-mozgalom egyik fontos fel­adata továbbra is az marad, hogy fórum legyen. A legszéle­sebb fórum, ahol a lakosságot közvetlenül érintő kérdésekben és az országos problémák meg­vitatásában is mindenki hallat­hassa a szavát, elmondja véle­ményét, kifejtse elképzelését Rámutattak a kongresszuson arra is, hogy nem elég csupán felszólalni ezeken a fórumokon, mert nem csak eszmecserére van szükség. Fegyelmezett cse­lekvésre is; össze kell kapcsolni a felelősséget és a jogot a köte­lességgel, a mindennapok mun­kájával, apró munkát a nagy- gyal, a helyit az országossal, így váihat csak a tömegek óha­ja cselekvő erővé. A népfront-kongresszus kijelöl­te az utat, amelyen tovább kell haladnia a legszélesebb tömeg­mozgalomnak. Ez a kettős, de egy irányba tartó, elválasztha­tatlan út: szocialista és haza­fias. A népfront magáénak vall­va a párt politikáját segíti an­nak megvalósulását a különbö­ző osztályok és rétegek érde­keinek egyeztetésével. Ugyan­akkor áliandóan ébren tartja a nemzeti érzést, igazi hazafiság- ra, szocialista hazaliságra ne­velve, haladó hagyományainkat ápolva és nemzeti értekeink megőrzését támogatva. A legfőbb törekvés, ami min­den felszólalásban han­got kapott, s ami a jövő fel­adatainak is irányt szab: gaz­daság-politikai célkitűzéseink maradéktalan megvalósítása. Ennek érdekében még széle­sebb összefogás szükséges a szocializmus építésére, a lakos­ság életszínvonalának további növelésére. Olyan feladat ez, amelynek vállalása, elvégzése a szocia­lista országok támogatását is igényli. Ugyanakkor becsületes helytállást, egész társadalmunk összefogását követeli meg. Eh­hez azonban — mint Bencsik István, a népfront főtitkára mondotta: „további százezrek szükségesek, olyanok, akik meg­hallják hivó szavunkat, és jön­nek velünk tiszta és nemes cél­jaink munkálására. mozgalmunk erősítésére, hogy épitőmunkánk- bon kovácsolódiék a nemzeti egység és épüljön szép jövőnk: a szocializmus". Befejezte munkáját a Hazafias Népfrant V. kongresszusa A Hazafias Népfront V. kongresszusának har­madik — s egyben utolsó — munkanapja pén­teken reggel plenáris üléssel kezdődött. Részt vett a tanácskozáson és az elnökségben foglalt helyet Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke, Pullai Árpád, az MSZMP Központi Bizottságának titkára is. Mihály István dunaújvárosi föolvasztár, Fejér megyei küldött elnökölt a délelőtti ülésen, ami­kor folytatódott a vita az országos tanács jelen­téséről és a főtitkári referátumról. A délelőtti ülésen felszólalt Darvas József, Békés megyei küldött a Magyar írók Szövet­ségének elnöke, Péterbencze István, villanyszerelő, Tolna me­gyei küldött, Mód Aladár, Har­mati Sándor, a Magyar Szoli­daritási Bizottság elnöke, Erdey- Cruz Tibor, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia elnöke, dr. Bee ki Sándor, az MTS elnöke, Nagy Mária, a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaság főtitkára, Simon István költő, dr, Valkó Endre, az MTESZ főtitkára és Molnár Mártonná agrármérnök. Ezzel a plenáris vita lezárult. Dr. Mihályli Ernő, a szerkesztő­bizottság elnöke kapott szót. Ismertette a^munkabizottság te­vékenységét, s elmondotta, hogy a Hazafias Népfront állásfog­lalásának tervezetéhez lényeget érintő javaslat nem érkezett, megszívleltek viszont minden fi­gyelemre méltó indítványt. A szerkesztő bizottság javasolta: az állásfoglalást hozzák nyilvá­nosságra, tegyék közzé a napi­lapokban. Végezetül bejelen­tette, hogy a működési szabály­zat tervezett módosításával kap­csolatban nem hangzott el észrevétel. Ebédszünet után a plenáris tanácskozás elnöki tisztét Sarlós István vette át. Bejelentette, Hogy a tanácskozás napjaiban többszáz üdvözlő levél és távi­rat érkezett bel- és külföldről. Az üdvözletekért a részvevők köszönetüket és viszontjókíván- ságaikat fejezték ki. Á nemzeti egység további erősítése a legfőbb feladat Ezután Bencsik István, a Ha­zafias Népfront főtitkára foglal­ta össze a vitát, válaszolt a kongresszusi véleménycsere so­rán elhangzottakra, javaslatok­ra. Hangsúlyozta, hogy a Haza­fias Népfront kongresszusának háromnapos tanácskozása — o várakozásnak megfelelően — igen tartalmas, témáiban gaz­dag volt. A plenáris tanácsko­zásokon 78-an, a szekciókban 85-en szólaltak fel. További 51- en jelentkeztek még felszólalás­ra, az ő gondolataikat azonban írásban várja majd a Hazafias Népfront, s ugyanúgy figyelem­be veszi a továbbiak során, mintha a kongresszus fórumán hangzottak volna el. Köszöne­tét mondott a testvérmozgalmak képviselőinek is a tolmácsolt üdvözlő szavakért. Kérjük őket: vigyék el üdvöz­letünket népeikhez, s kívánjuk, hogy sikerrel vigyék előre or­szágaikban a szocializmus ügyét A nemzeti egység erősítésé­vel kapcsolatos feladatokról szólva hangsúlyozta: a soron lévő teendő: a nemzeti egység szélesítése. Ennek az egység­nek az alapja az a szövetségi politika, amelyet a párt nem kívülről formál, hanem belülről épít — Nemzeti egységet de­monstrálta a kongresszuson fel­szólalók összetétele és a fel­szólalások témája is. A munkás- osztály népfrontbeli részvételé­ről ugyanúgy szó esett, mint a szakszervezetek és a népfront együttműködéséről, a munkás­paraszt szövetség erősítéséről. A munkás-küldöttek felszólalá­sai — húzta alá a főtitkár — megerősítettek bennünket ab­ban a felfogásunkban, hogy a munkásosztály minél nagyobb számú jelenléte közelebb viszi mozgalmunkat az élet valósá­gához. Arról is szó esett, hogy szükség van — különösen a fa­lusi gondok megoldása érdeké­ben — a szövetkezeti paraszt­ság, a szövetkezeti iparosság képviselőire, a szövetkezeti ke­reskedelemben dolgozók bekap­csolódására a népfrontmunká­ba. Helyénvaló a javaslat, hogy a népfrontban működjék ezután az elnökség mellett falusi és szövetkezeti munkabizottság is. örömmel nyugtázta a főtitkár a fiatalok mind nagyobb tér­nyerését a mozgalomban. Egyet­értett azzal a gondolattal, hogy az ifjúságra „oda kell figyel­ni”, meg keil szívlelni a fiata­lok bátor és határozott véle­mény-nyilvánítását, értékelni tájékozottságukat az élet kü­lönféle dolgaiban. Kitért arra is Bencsik István, hogy a nép­front és a parasztság további kapcsolatát, a népfront-moz­galomnak a tanácsokkal való együttműködését erősíteni kell. A tanácsi hatáskörök szélesedé­se — mondta — a demokra­tikus közélet pezsgését hozta magával. Szükség van a koráb­binál „nyíltabb'’ várospolitiká­ra. arra, hogy a városok, fal­vak lakosságát a döntések meg­hozatala előtt megkérdezzék, kikérjük véleményüket, ne hagy­ják figyelmen kívül az emberek bíráló szavát sem. Csak így le­het a Hazafias Népfront a ta­nácsok hasznos tömegpolitikai bázisa. — Sok felszólalás elemezte a nők mind szélesebbkörű bekap­csolódását a népfrorrtmunkába. És erről nemcsak maguk a női küldöttek, hanem férfitársaik is örömmel szóltak. A kongresszus küldötteinek arányában is meg­mutatkozott a nők előretörése: a küldöttek 32 százaléka asz- szony, leány volt, az 1968. évi IV. népfront kongresszus 25 szá­zalékával szemben. A nőtársa­dalmat érintő gondok megoldá­sát nemcsak a mozgalom kere­tében működő nőbizottságok, hanem valamennyi népfront­testület feladatává kell tenni. ' Fogadás a Parlamentben A Hazafias Népfront Orszá- ; gos Tanácsának elnöksége pén­teken este fogadást adott az Országház Vadász-termében a népfront-kongresszus által meg­választott új Országos Tanács tagjai, valamint a népfront-ta­nácskozáson részt vett külföldi delegációk tiszteletére. A foga­dóson — amelyen Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke mondott po­hárköszöntőt - megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bi­zottságának első titkára, Loson­czi Pál, az Elnöki Tanács elnö­ke és Apró Antal, az ország­gyűlés elnöke is. A tartalomból: Kiváló vállalatok (5. old.) Egyszer és jól - ez a legolcsóbb (5. old.) A Csendes (6. old.) Komolytalan rovat (6. old.) Szovjet—egyiptomi tárgyalások Moszkva. A Kremlben pénteken meg­kezdődtek a tárgyalások Leo- nyid Brezsnyev, az SZKP Köz­ponti Bizottságának főtitkára, Alekszej Koszigin, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke és Anvar Szódat, az Egyiptomi Arab Köz­társaság elnöke, az Arab Szo­cialista Unió elnöke között. A barátságnak, az őszinteség­nek és a kölcsönös megértés­nek a légkörében —, amely megfelel a két ország között megkötött barátsági és együtt­működési szerződés szellemé­nek — megvitatták a szovjet— egyiptomi együttműködés to­vábbi kiszélesítésének és elmé­lyítésének kérdéseit. A nemzet­közi témák közül külön figyel­met szenteltek a közel-keleti helyzetnek, amely napjainkban annak következtében alakult ki, hogy Izrael — a mögötte álló imperialista erők támogatásával — bűnös agressziós politikát folytat az arab országokkal szemben. Kötélpályán a Barhakántó! a Misinára Bemutatta az UVATERV a tanulmánytervet Mikor lesz kötélpálya a Misi­nára? Erről nehéz nyilatkozni, ezért a csütörtöki tervísmertető tárgyaláson is inkább csak ar­ról volt szó, hogy'milyen lesz. Az UVATERV az 1970-ben ka­pott megbízás alapján készített tanulmánytervet mutatta be a Városi Tanács illetékes szakem­bereinek és más pécsi közleke­dési szakértőknek. Indítóállomás a Bartók Béla út és az Aradi vértanúk útja sarkán lesz. A kötélpálya alsó szakasza a városközpontot a tüdőszanatóriummal köti össze. Az itteni középállomástól lehet megközelíteni a mecseki kem­pinget, az Állatkertet és a Vi­dám Parkot. A második szakasz a Misinára, a most épülő étte­rem tőszomszédságába viszi az utasokat. A másfél kilométer hosszú, 180 méter szintkülönb­séget áthidaló alsó szakaszon négyüléses zárt kabinok közle­kednek. A 700 méter hosszú és ugyancsak 180 méteres szint- különbséget áthidaló felső sza­kaszra két változatot dolgoztak ki. Az egyik szerint itt Is zárt kabinok közlekednének, a má­sik megegyezik a budapesti li- begável. Az első változat a szimpatikusabb, hiszen egész éves üzemeltetésről lenne szó és a Misinára nem kizárólag turisztikai céllal mennének a pécsiek és az idelátogatók. A tanulmányterv készítői is gondoltak erre, amikor megál­lapították, hogy a mecseki kö­Darvas József, a Magyar írók Szövetségének elnöke felszólalását mondja a kongresszuson télpályának be kell épülnie a város tömegközlekedésébe. — Ezért úgy választották meg a kötélpálya kapacitását, hogy az a kabinok sűrítése és a pálya­sebesség növelése révén órán­ként 500—1000 utas szállítására legyen alkalmas. A kötélpálya vonalvezetésé­ben igazodnak a terepviszo­nyokhoz. Az alsó szakasz vala­mivel magasabb lesz, mint a felső, így innen is kellőképpen gyönyörködhetnek az utasok az eléjük táruló panorámában. A középállomásig 12-25 méter magas oszlopok között vezet majd a kabinok útja, a misinai hegyállomásig vezető szakaszon 8—16 méter magasan futnak majd a szállító kötelek. Ez a magasság biztonságos az uta­sok számára is és nem veszé­lyezteti a kötélpálya alatti há­zakat és a közutak forgalmát sem. A völgyállomás épületét éttermi résszel kombinálják, a közép- és hegyállomás épülete csak a technikai berendezése­ket fogadja be. A tervtárgyalás a későbbi megvalósítás előkészítését szol­gálta, hiszen szanálásokat, ki­sajátításokat és egyéb ható­sági eljárásokat kell lebonyolí­tani, mielőtt a kivitelezés ér­demi részére sor kerülhetne. A kivitelező a Győr—Sopron— Ebenfurt Vasutak RT lenne, amely a kötélpálya egyes szer­kezeti elemeit osztrák cégektől szerezné be. A KPM vasúti fő­osztályának képviselője úgy nyi­latkozott a tárgyaláson, hogy a közeli években nem valósulhat meg a mecseki kötélpálya, amelynek költsége 20—30 míljió forint körül várható. Nem lehet­ne-e azonban megelőzni ezt a beruházási költséget olymódon, hogy a kötélpálya tiszta bevé­telét a város meghatározott ideig a törlesztésre fordítaná? így talán hamarabb megvaló­sulhatna ez az országban egye­dülálló közlekedési létesítmény. H. L I Sorra vette Bencsik István az értelmiség népfront-munkájá­nak sokak által érintett teve- | (Folytatás a 3. oldalon.) | napló

Next

/
Thumbnails
Contents