Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-28 / 99. szám

im. Április 28. DUNÁNTÚLI NAPLÓ Folytatta munkáját a Népfront V. kongresszusa (Folytatás az 1. oldalról) Következetes politika ez, amely a béke és a biztonság érdekében valósul meg, s amelynek alapelve a szolidari­tás a haladás nemzetközi erői­vel, a szövetség a Szovjetunió­val és valamennyi testvéri nép­pel. Hazánkban állandóan erősö­dik és fejlődik a szocialista nemzeti egység. A dolgozók széles tömegei vesznek részt a különböző mun­kamozgalmakban. Csupán a szocialista brigádmozgalomnak több mint egymillió részvevője van. E mozgalmak egyesítik és egyben felszínre hozzák a fizi­kái és szellemi dolgozókban rej­lő hatalmas energiákat, alkotó erőket. Népünk nemzeti egységének szép példáit adja kimagasló tetteivel, amikor természeti ka­tasztrófák sújtanak, amikor ki kell fejezni segítőkészségünket egymás iránt, vagy osztálytest­véreink iránt. De egységes né­pünk nagy többsége akkor is, amikor bírálni kell a szocializ­mustól idegen, a párt politiká­jával ellentétes jelenségeket, megnyilvánulásokat. Egész népünk érdekeit és szándékát fejezi ki nemzetközi politikánk: az imperializmus el­len harcoló népek iránti szoli­daritás ápolása, küzdelmük se­gítése, támogatása. Tisztelt Kongresszusi Kedves Elvtársak! Közismert, hogy a szocialista építést hazánkban pártunk, a Magyar Szocialista Munkás­párt irányítja. Pártunk elsősor­ban a társadalmi fejlődés irá­nyát és ütemét szabja meg. A feladatok részletes kidolgozá­sában és megvalósításában messzemenően támaszkodik az állami és tanácsi szervekre, a Hazafias Népfrontra és más szervezetek, mozgalmak múltjá­ra. A népgazdasági kérdések, gazdaságpolitikánk, a IV. öt­éves terv feladatai, a gazda­ságirányítás időszerű feladatai érthetően nagy hangsúllyal ke­rültek szóba itt. Politikánk vál­tozatlan vonalának érvényesíté­se a gazdasági életben egy­aránt megköveteli a beruházási egyensúly javítását, az üzem- és munkaszervezés fejlesztését és a dolgozók termelési akti­vitásának növelését. Csak ez nyújthat alapot a gazdasági hatékonyság fokozá­sához, és ezáltal az életszín­vonal növelésére, a szociális problémák csökkentésére, a nők és a fiatalok helyzetének javítására vonatkozó terveink realizálásához. A népgazdaság helyzete egé­szében biztató képet mutat. A I fejlődés meggyorsult, a lakos­ság igényeinek kielégítése je- J lentősen javult. Az életszínvo­nal növekedett, igaz nem egyenletesen. 1971. évi népgazdasági tél­vünket minden lényeges részé­ben teljesítettük és a nemzeti jövedelem a tervezett mérték­ben emelkedett. Kissé lelassult az oly sok | problépiát okozó munkaerő- ■ mozgás, vállalataink mind több és jobb intézkedéssel segítik I elő a törzsgárdo megbecsülé­sét, a munkások szociális és kulturális igényeinek kielégíté- j Sét. Komoly erőfeszítéseket tesz­nek a népgazdaság minden te­rületén a dolgozó nők munká­jának megkönnyítésére. Az elmúlt négy évben elért eredményeinkkel elégedettek le­hetünk. De azt is látnunk kell, ] hogy nem kevés tennivalónk J van még. Legfőbb törekvésünk: [ küzdeni a párt politikájának, I elsősorban gazdaságpolitikájá- j nak torzítás nélküli megvalósí­tásáért. Ilyen elvek: a proletárdikta­túra; a munkásosztály, — a párt vezető szerepe; tervszerű- j ség a népgazdaság fejlesztésé- j ben, irányításában; a proletár i internacionalizmus, a Szovjet- | unióhoz való rendíthetetlen hű- I ség. | Munkánk során külön figyel- I met kell fordítani arra, hogy milyenek az arányok a külön- i böző osztályok, rétegek társa- j dalmi teherviselésében. Külö- j nősen a munkásosztály áldozat- 1 vállalásának mértékét, annak alakulását kell figyelemmel kí­sérni, mert elsősorban ennek van döntő hatása a szocialista j j építőmunka sikerére, a munkás­hatalom további erősítésére. Hangsúlyozni kelt, hogy a parasztpolitika is — amelyet vallunk és folytatunk — mun- j káspolitika: a munkásosztály elveinek, céljainak szerves ré­sze. A munkásság és parasztság j társadalmunk két alapvető, ! szövetséges . osztálya, a szocia­lista nemzeti egység bázisa, minden időszakban egymást se­gítve, a kölcsönösség alapján építi szocialista jövőnket. A két alapvető osztály együtt­működését, a munkás-paraszt szövetséget továbbra is erősí­tenünk kell. Ez előrelépésünk fontos záloga. Szocializmust építő társadal­munknak rendkívül fontos té­nyezői a különböző értelmiségi területeken dolgozó emberek. Az értelmiség aktív közreműkö­dése társadalmi életünk legkü- j lönbözőbb területein az előre- j haladás egyik nagyon jelentős I tényezője. A felszabadulás óta 27 év I telt el. Az értelmiség száma minden területen megnöveke- [ dett. De a legfontosabb, politi- j kailag is nagy jelentőségű vál­tozás abban rejlik, hogy a mai értelmiség zöme munkás vagy paraszti származású, akik előtt a munkás vagy paraszti élet nem ismeretlen. Éppen ezért le­het újszerű és hatékony szere­pük a munkás-paraszt szövet­ség erősítésében. Tisztelt Kongresszusi A szocialista társadalom hu­manista társadalom, ahol min- i den a dolgozó emberért törté­nik. De végső fokon társadal­munk erkölcsi erejét, legjobb szándékaink valóraváltásában is az egyes emberek magatar- j tása, cselekedete határozza meg. A Hazafias Népfront termé- : szeténél, hivatásánál és rendel­tetésénél fogva éppen abban tehet sokat, hogy az egyes em­berek tevékenységében, gon- j dolkodásmódjában, mindenna- I pos munkájában és közéleti te- ! vékenységében, a „nagy csa- I Iád", a szocialista közösség iránt és az egymás iránti fe- | lelősség egyaránt érvényesül- | jön. Közüggyé kell tenni min- | den kis és nagy kérdést, ami j társadalmi fejlődésünk szem- ! pontjából meghatározó. A szocialista elvek, normák érvényesülését ma, ha lehet, még érzékenyebb figyelem kí­séri, mint azelőtt. Ha jó a lég­kör, állandó a vezetőkkel a kapcsolat, közösen beszélik meg a feladatokat, együtt ke­resnek a problémákra megol­dást, ha érdem és munka sze­rint adnak erkölcsi elismerést, osztják el az anyagi javakat, jó az emberek közérzete, van tettrekészség és lelkesedés. Pártunk politikája jó politika. De tudjuk — és ez volt mindig erőnk egyik forrása —, hogy a jó politika nem örök időre vál­tozatlan. Ha napról napra nem úgy realizálódik, ahogyan azt elképzeltük, ha megvalósítása közben egy pillanatra is elfe­ledkezünk arról, hogy politi­kánkat állandóan fejleszteni, állandóan csiszolni kell, állan­dóan érzékelni kell a tömegek véleményété politikáról — akkor a jó politika nagyon könnyen megkophat. Ezért tartotta pártunk mindig szem előtt: tervszerűen, átgon­doltan kell cselekedni, és nem szabad megállni a helyzet elemzésénél — a kívánságoknál. Végsősoron a tettek fémjelzik a pártunk politikájával való egyetértést, a munkáshatalom megszilárdításáért vívott harcot. Tisztelt Kongresszus! Célunk: a szocializmus épí­tését magasabb szinten folytat­ni, gazdasági növekedésünket gyorsítani, a lakosság életszín­vonalát növelni, mind több szo­cialista gondolkodású embert nevelni. Ezt a feladatot a ma­gyar népért vállaltuk, de csak az egész néppel együtt végez­hetjük el. A Hazafias Népfront­tól a párt azt várja, hogy fo­kozza az aktivitását a társadal­mi élet minden területén. Ed­digi eredményei alapján vállal­jon nagyobb felelősséget a jö­vő formálásában. Ezt várja a Hazafias Népfronttól egész tár­sadalmunk, ezt követeli saját történelmi múltja, eredményes jelene, és őszinte felelősségér­zete a szocialista Magyarország felépítéséért. Gáspár elvtárs nagy tetszés­sel fogadott beszéde után Sán­dor Lajosné iskolai igazgató, Simándy József művész, Ko­vács József bányász, dr. Szabó Kálmán rektor, dr. Molnár Béla történész, Dallos Ferenc nyug­díjas, Leviczki Pirosta tsz-tag és Izsáki Mihály fejtette ki vélemé­nyét a kongresszuson. A csütörtöki tanácskozás ez­zel véget ért, a kongresszus pénteken fél kilenc órától foly­tatja munkáját. i Baranyai küldöttek a szekciótanácskozásokon (Munkatársunk telefon- jelentése) Tegnap reggel vitával foly­tatta munkáját a Hazafias Nép­front V. kongresszusa, és meg­kezdődött a szekciók tanácsko­zása is. A baranyai küldöttek négy szekcióban dolgoznak. A munkamódszer, munkastílus szekció tagja dr. Gyöngyösi Já- nosné, a Pécs Városi Népfront Bizottság titkára, aki a meg­beszélésről elmondotta: — A Hazafias Népfrontba tömörült erők elfogadják, vál­lalják a párt vezetését. Ered­ményes összefogásuknak azon­ban legfőbb biztosítéka a párt­tagok és a pártonkívüliek együtt­működése. A népfrontmozgalom napi működésére nem lehet részletes „receptet” adni, a gya­korlati feladatok során kell ki­alakítani magát a munkastí­lust is. — Az országos és a helyi népfront szervek munkastílusa annyiban feltétlenül közös, hogy a népfrontprogram meg­ismerése és gyakorlati adaptá­lása jelenti az alapot. Lénye­ges stílusjegy a népfrontmun­kában: a közvetlenség, a hig­gadtság és az alapos, sokoldalú tájékoztatás. Farkas János a szigetvári Járási Tanács Hivatal elnök­helyettese a város- és község | politikai szekció tagja elmon- i dotta, ho-«' a város és község- j politika viszonylag új területe I a mozgalomnak Ez a munka számos vonatkozásban tudomá­nyos kutatást is igényel. Nem mindegy, hogy milyen módon valósulnak meg az ország gaz- j dasági, kulturális, egészségügyi J és szociális célkitűzései egy- egy területen. — A szigetvári járásban 45 ; község és 106 külterületi lakott- I hely van. A járás közel 23 000 | főnyi lakosságának 20 százalé­ka külterületen él. Ez a tény . meghatározza a népfront város- ; és községpolitikai tevékenysé­gét az adott területen, A nép­front feladata, hogy a sok egyé­ni véleményt tömegvéleménnyé j formálja és segítse elő egy- egy döntés helyességét. Segítsé­get adhat a népfront a község­politikai munkához társadalmi munkaszervezéssel is. A város- j és községpolitikai- tevékenység- ! ben növelni kell a nemzeti ösz- szefogós vezető erejének, a i munkásságnak a szerepét. Az alkotó, szocialista haza­fiság és nemzetköziség téma­bizottságában végzett munkát Benkő László az Oktatási Igaz­gatóság tanára. — A témabizottság többek j között megállapította, a szo­cialista hazafiság elsősorban a 1 mához, a jelenhez kapcsolódik. I Ismerni kell azonban múltunkat is, s nemcsak dicső harcaink- I nak, eredményeinknek kell sze- I repelni ismereteinkben, hanem | kudarcainknak, hibáinknak is. ! Felmértük, hogy egyes társa- ! dalmi rétegekben mi található j meg, és mi hiányzik a szocia- j lista hazafiság tudatából, j — A szekcióülés a követke- j zőkben határozta meg a szo­cialista hazafisáq követelmé- ! nyét: munkaszeretet, tevékeny részvétel a közéletben és az ! internacionalizmus. Ezeknek az érvényesülése feltétlenül szük- ! séges. Kidolgoztuk a népfornt- ! mozgalom e téren lévő felada­tait is. Fontosnak tartjuk a hon- j ismereti mozgalom további fej- ! lesztését, az iskolai oktatás és nevelés elméleti és módszer- i tani segítését. j A művelődéspolitikai témabi­zottság ülésén dr. Fekete Miklós tanár képviselte Baranyát. A té- j mabizottság megjelölte a nép- I frontmozgalom legfontosabb tennivalóit a művelődéspolitika I területén. — A témabizottság javasolta: szervezzenek a népfrontmozga­lomban művelődési munkakö- i zösségeket. Idővel ilyen munka- ! közösségek működhetnének min. : den népfront bizottság mellett, községekben, városi kerületek- ‘ ben. körzetekben, sót kezdemé- I nyerni lehetne ilyenek létreho­zását a szakszervezetekkel és a ; KISZ-szel szorosan együttműköd- j ve az ipari- és mezőgazdasági I üzemekben, valamint szövetke- [ zetekben is. E munkaközössé­gek létrehozhatják a legkülön­félébb önművelési formák kis 1 társadalmi műhelyeit, tagjaik érdeklődése és a felismert szük­ségletek szerint. Továbbra is folytatjuk az Olvasó Népért mozgalom szervezését, nagyobb figyelmet fordítunk a tömegek kulturális igényeinek kielégíté­sére. * Csütörtök este a Volga Szálló egyik különtermében baranyai- I est volt, melyre meghívták Bu- i gár Jánosnét, a Hazafias Nép- J fro-nt Országos Tanácsa főtit­kár helyettesét, Barati József titkárt és Nagy László megyei ! instruktort. A kedves hangulatú estén számos közös emlék fel- [ idézésére került sor. Barati Jó- í zsef ugyanis baranyai, Rózsafán j volt tanító, agyidőben, pedig a parasztpárt titkára. Az őszhajú, de fiatalos Nagy László is szí- j vesen emlékezett baranyai él- I ményeire. A vendégeket Szter- gár János, a Hazafias Népfront megyei titkára köszöntötte és a s közösen végzett munka emléké- I re mohácsi korsót, tányért, nép- | viseletbe öltöztetett babát adott át nekik. Köszön József 1 3 ■* Á témabizottságok vitaanyagai A Hazafias Népfront gazda­ságpolitikai felcdatait elemző munkabizottság közreadott vi­taanyaga gazdaságpolitikánk általános vonásaiból kiindulva leszögezi: a következő négy esztendő hazánk történetének olyan szakaszához tartozik, amelyben egész társadalmunk munkájával és összefogásával kell dolgozni a szocializmus teljes felépítéséhez szükséges anyagi feltételek megteremté­sén. A Hazafias Népfront felada­tának tekinti, hogy a maga sa­játos módszereivel hozzájárul­jon a gazdasági program sike­res teljesítéséhez. Fontos tenni­való, a jobb munkaszervezés, az ésszerű munkaerőgazdálko­dás. Az életszínvonallal, az ár- és jövedelempolitikával foglalkoz­va szó esett arról, hogy társa­dalmunk fogyasztóképességé­nek bővítése nem szakadhat el a termelőképességtől. A nép­frontnak mindenkor és minde­nütt éber figyelemmel kell kí­sérnie az életviszonyok alaku­lását, közre kell ipűködnie a negatív tendenciák feltárásá­ban és leküzdésében. Ez meg­nyilvánulhat a fogyasztói ér­dekvédelemben, az általános műveltség és szakképzettség fej­lesztésének segítésében, a munkahelyi kötődés erősítésé­nek támogatásában, * A Hazafios Népfront város- és községpolitikai feladataival foglalkozó munkabizottság re­ferátuma egyebek között leszö­gezi: az elmúlt esztendőkben — általános fejlődésünknek meg­felelően — átalakult az ország településhálózat-szerkezete, megváltozott az egyes telepü­lések államjogi státusa. A köz­ségi tanácsok száma a korábbi több mint háromezerről 1827-re csökkent, ebből az önálló köz­ségi tanácsok száma 1584, a közös tanácsúaké pedig 643. A közös tanácsú székhelyközsé­gekhez 1303 apró falu tarto­zik: a községek közül 270 csak­nem városi hatáskörű nagyköz­ségi státuszt kapott. Városaink száma 79-re szaporodott, az utóbbi öt esztendő alatt 16 nagyközség alakult várossá. A következő esztendőkben a Hazafias Népfront helyi bizott­ságainak hangsúlyozott felada­ta lesz a szocialista demokra­tizmus mind jobb érvényesülé­sének biztosítása. A helyi nép­frontbizottságoknak elő kell se­gíteniük a nyílt város- és köz­ségpolitikát. Ennek jó eszközei az információcserék, ankétok, kiállítások. A népfrontnak arra kell törekednie, hogy a helyi társadalom struktúrájában az egyes emberekr elhelyezkedését és mozgását csak a politikai és szakmai képességek, készségek határozzák meg. ügyelnie kell, hogy közéletünk személyi kér­déseiben ne érvényesülhessen a karrierizmus és a protekcio­nizmus. A város- és községpoli­tikai tevékenységben növelni kell a nemzeti összefogás ve­zető erejének, a munkásságnak a szerepét. * A művelődéspolitikai témabi­zottság azt vizsgálta: miként működhet közre a művelődés- politikai feladatok végrehajtá­sában a Hazafias Népfront. Társadalmunk fejlődésének je­lenlegi szakaszában különösen fontossá váltak a szocialista tu­dat formálásának, a szocialis­ta közgondolkodás általános elterjesztésének, a tudományos­technikai forradalom megköve­telte permanens művelődésnek — lényegében a lenini értelem­ben felfogott kulturális forrada­lom kibontakoztatásának — fel­adatai. Pártunk X. kongresszu­sa ezekre a feladatokra irányí­totta a közfigyelmet. A népfront-mozgalom számá­ra az ilyen értelemben felfo­gott, a társadalmi munkások új rétegeinek közréműködését igénylő művelődési mozgalom új, nagy tevékenységi terüle­tet, új feladatokat jelent. En­nek érdekében javasolja a té­mabizottság: szervezzenek mű­velődési munkaközösségeket. Ilyen munkaközösségek működ­hetnének idővel minden nép­frontbizottság mellett, közsé­gekben, városi kerületekben, körzetekben, sőt kezdeményezni lehetne ilyenek létrehozását a \ szakszervezetekkel és a KISZ- ] szel szorosan együttműködve az j ipari és mezőgazdasági üze- | mekben, valamint a szövetkeze­tekben is. A témabizottság ajánlja a I népfrontbizottságoknak, hogy a ! művelődési munkaközösség ál­tal vegyék ki részüket a közös­ség társadalmi-politikai neve­léséből. Serkentsék a munkakö­zösségek a művelődés igényét. Támogassák a munkahelyi kép- í zés kibontakozását minden szinten, az alapfoktól a felső fokig. A munkaközösségek figyelme terjedjen ki az élet minden megnyilvánulására, különösen az emberek szabadidejére. Kü­lönösen figyelemmel kell gon­doskodni az általános iskolából kinőtt, esetleg tovább nem ta­nuló 15-16 évesek foglalkozta­tásáról. * Az alkotó, szocialista haza­fiság és nemzetköziség téma­bizottságának vitaanyaga töb­bek között megállapítja: a szo­cialista hazafiság elsősorban a mához, a jelenhez kapcsolódik Ismernünk kell azonban múl­tunkat is, s nemcsak dicső har­cainknak, eredményeinknek kell szerepelniük ismeretünkben, ha­nem kudarcainknak, hibáinknál is. A szocialista haza sokat ad, kötelezettségünk van iránta. Aj elkötelezettség a hazához azon­ban nemcsak kötelesség, ha­nem jóval több annál: sorsvál­lalás, értelmi, érzelmi azonosu­lás a szocialista nemzet múltjá­val, jelenével, céljaival. A szocialista hazafiságtól el­választhatatlan a nemzetközi­ség. A nemzetköziség nem azo­nos sem a hazafiatlansággal, sem a kozmopolitizmussal. A magyar nép a szocializmusl építő nemzetek sorában aolgo- zik, harcol, s ebben a közös­ségben teljesíti a nemzetközi életben reá háruló feladatokat Népünk számára a történelem már többször bebizonyította « században, hogy a Szovjetunió segítsége előrehaladásunk nél­külözhetetlen tényezője. A Szovjetunióhoz fűződő barátsá­gunk alapvető nemzeti érdek Arra kell törekednünk, hogy • magyar nép tudatát minél szé­lesebb körben hassa át a Szov­jetunióhoz és a szomszédos szo­cialista országokhoz fűződé őszinte barátság és testvériség. * A népfront-mozgalom munka­stílusával és munkamódszerei­vel foglalkozó témabizottság ülésén egyebek között megálló- : pították, hogy a Hazafias Nép- j frontba tömörült erők elfogad- ! ják, vállalják a párt vezetését. ] Eredményes összefogásuknál j azonban legfőbb biztosítéka e ! párttagok és a pártonkívüliel együttműködése. A népfront­mozgalom napi működésére nem lehet részletes „receptet* adni, a gyakorlati feladatok so­rán kell kialakítani magát e munkastílust is. Az országos ét a helyi népfront szervek mun­kastílusa annyiban feltétlenül közös, hogy a népfront-program megismerése és gyakorlat- adaptálása jelenti az alapot. Lényeges stílusjegy a nép­front-munkában: a közvetlen­ség, a higgadtság és az ala­pos, sokoldalú tájékoztatás. A társadalmi munka hagyomá­nyokra is támaszkodik. Megje­lenési formáiban és mennyisé­gében is együtt fejlődik a tár­sadalmi munka a szocializmus i építésével. Társadalmunkban ! mindinkább morális kötelezett­séggé, magatartássá válik, hoq', , a közösség javára — térítés nél- I küli — társadalmi munkát vál- ! latunk. A népfront-klubok az állandó mozgalmi, tszervezési formák közé tartoznak. Jelenleg külön­böző felfogásban működnek, s munkálkodásuk mikéntjét már csak azért is érdemes fontoló- j ra venni, mert egyre növekszik I ezeknek a kluboknak a száma, j Célszerűnek mutatkozik — az el­múlt évek tapasztalatai aiap- j ján — akciébizottságok, külön­böző munkabizottságok szerve . zése egy-egy konkrét feladat, megmozdulás szervezésére, má- I csak azért is, mert az ilyen tes­tületek rugalmas és hasznon : szervezeti keretet adnak c „kezdő" vagy csak egy-egy idő- i szakra népfront-munkába kap i csolódó aktivisták működéséhez •\ > k

Next

/
Thumbnails
Contents