Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-26 / 97. szám

1972. április 26. DUN ANTOtl NAPLÓ A Petőfi-évforduló kitűnő alkalom a költő igazi arculatának bemutatására Tegnap tartották Sásdon a járási művelődési házban a Magyar Honvédelmi Szövetség sásdi járási aktivaértekezletét, amelyen a Megyei Pártbizottság üdvözletét dr. Hazafi József tol­mácsolta a résztvevőknek. Az elmúlt négy és fél év munkájáról, valamint a követ­kező évek feladatairól Somogy- vári Ferenc járás; MHSZ-titkár számolt be. Beszámolóját az értekezlet résztvevői megvitat­ták és elmondták saját területük eredményeit, problémáit. A já­rási értekezletet megelőzően a a járás MHSZ-klubjoi, a KISZ szervezetekkel együttműködve eredményes kommunista szom­batot és vasárnapot tartottak. Tegnap délután a PVSK sport- csarnokában rendezett ünnep­ségen dr. Szabó Tibor, az Igaz­gatóság vezetője adta át a Pé­csi Csomópont valamint a TBFF vezetőinek a MÁV vezérigazga­tói dicséretét, az 1971. évi ered­ményes gazdasági munka ju­talmául. Szentistványi Gyuláné, Pécs város Tanácsának elnöke teg­nap délelőtt Kiváló dolgozó ki­tüntetést adott át a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat vezetőinek: Habó József igazgatónak, Wunderlich József főmérnöknek és Náfrádi Sándor főkönyvelő­nek. A vállalat vezetői az el­ismerést a Magyar Tudományos Aködémia pécsi bizottsága székhazának kiváló minőségi ki­vitelezési munkálataiért kapták. Illyés Gyula nyilatkozata Több évtizedes munkássága egyértelmű tanúsága annak, hogy Illyés Gyula rendkívül közelállónak érzi Petőfi Sándor költészetét, életét, egész alkotó tevékenységét. Ezért fordult hozzá a kérdéssel Szőke Sándor, oz MTI munkatársa: a költő születésének ISO. év­fordulójára készülődve miiyen Írói elképzelésekkel, közelebbi ter­vekkel foglalkozik? — Úgy gondolom: a magyar szellemi élet hosszú időre visz- sza menően egyik legnagyobb ünnepére készül most, Petőfi Sándor születésének 150. évfor­dulójakor. Hogy ki volt Petőfi Sándor, nagyon jól tudjuk: élet­művét megőrizte az idő. Hogy milyen viszonyba tudunk kerül­ni Petőfivel, hogy a mai nemze­dék miként állja Petőfi tanítá­sát, hogy méltók tudunk-e lenni Petőfi szelleméhez — ezek azok a kérdések, amelyek engem sze­mély szerint most különöskép­pen foglalkoztatnak. — Szellemi területen életem legnagyobb élménye a Petőfi irodalmával, Petőfi költészetével való találkozás volt. Annak ide­jén írtam egy olyan könyvet Pe­tőfi Sándorról, amely szemben állt az addig „érvényes" képpel, amelyet erről a géniuszról kiala­kítottak. Ez a tény a helyzetemet olyanná alakította később, mint­ha nékem különleges közöm lenne Petőfihez, több, mint akár­melyik kortársamnak. Talán eb­ből származik, hogy legutóbb többfelől is felkértek: vegyek részt a Petőfi Sándor születésé­nek 150. évfordulóján rendezen­dő ünnepségeken. Különféle ter­vek merültek fel. A Nemzeti Szatyor Győző grafikai kiállítása Huszonnyolc grafikai művet - linómetszeteket, tus- és toli­ra jzokat — állított ki a Tanár­képző Főiskola ifjúsági klubjá­ban Szatyor Győző, a főisko­lának most végző, földrajz-rajz szakos hallgatója. Tanóra, Hor­váth Olivér, azt mondta róla megnyitójában: „mondanivalói a szülőföld szeretetéből fakad- nak’1. Valóban, az ifjú művész számos inspirációt köszönhet ormánsági szülőfalujának, Bog- dásának. A régi falu tárgyi em­lékei: konyhaeszközök, fonó szerszámok, a kamra, a „tiszta szoba", a jellegzetes „szök- röny” — mindez megjelenik, grafikai csendéletté stilizálva, néha már kissé elvontan, de gazdaságos kompozíciós eszkö­zökkel megvalósítva. Nem hiányzik az ember sem. Egyik legszebb grafikájának az „or­mánsági Madonna” címet ad­hatnák. Fiatal falusi asszonyt ábrázol, karján gyermekével. A falu, a népi élet Szatyor Győző legfőbb ihletforrása> Saját bevallása szerint nagyon közel érzi magához Kodolányi János ormánsági elbeszéléseit: szívesen illusztrálná őket. Rajz­tanári pályára készül, de amel­lett alkotó művészként is to­vább szeretne dolgozni, szeret­né az Ormánság világának „ké­pi szintézisét" megalkotni. — A most bemutatott grafikák 1970 -72. közt készültek, S Szatyor Győző még fiatalember,' pá­lyájának elején álló művész. Ha hű marad a választott út­hoz, ha tovább is kibontakoz­tatja a benne meglévő rokon­szenves adottságokat, még sok újat, értékeset alkothat. Angyal Endre r Érvényben a zqrlat Mint ismeretes Baranyában e télen 36 községet és 4 várost érintett a ve­szettség réme. A ritka, de súlyos kór a rókák között terjedt el, azonban a kutyák és macskák is ,,veszélyhelyzet­be" kerültek. A gyors állatorvosi megelőző intézkedések és a lakosság segítsége elejét vették a széleskörű veszettség-terjedésnek. Tegnap az Állatorvosi Rendelőinté­zetben, Láng Miklós megyei vezető főállatorvos elmondta „újabb hul­lám" nincs, nyugalmasabb időszak várható. A szakemberek a határban a rókafészkeket felkutatják, s mintegy 1500—2000 füstgyertyát helyeznek el, ezzel a módszerrel — úgymond — gyérítik a rókákat, A főállatorvos elmondta azt is, hogy a 90 napos zárlati idő még nem telt el. Az ebeket csők zárt he­lyen szabad tartani, az utcán, téren sétáltatni, csak pórázon é’5 szájkosár­ral lehet. A zárlat szabályai a cicák­ra is vonatkoznak, zárt helyen tartá­suk kötelező. Színház szándéka, hogy előadja azt a filmjátéktervemet, amely korábban „Két férfi” címmel an­nak idején megjelent. Föltáma­dott a tenger címmel készült is ebből egy nem nagysikerű film. (Azért volt ez féisiker, mert an­nak idején csak a felét készítet­ték el, körülbelül addig az idő­pontig, amíg a magyar forrada­lom győztesen haladt előne.) Már akkor úgy terveztem, hogy ez a film kétrészes lesz, s a má­sodik rész Petőfi tragikus sze­replését mutatja be az 1848— 49-es forradalomban. Szóval ebből az anyagból készül, il­letve szeretne készíteni a Nem­zeti Színház egy színdarabot, a pontos tervről még nincs világos képem. — A Veszprémi Petőfi Színház biztatásóra magam is gondolok arra — ha időm és energiám engedi —, hogy talán a jövő évben megírnám Petőfi életének egyik leghősibb korszakát Ne­vezetesen azt oz időszakot, ami­kor ő, a jóhiszemű népfl 1848 nyarán hivatalosan is képviselni akarta a népet, vagyis föllépett képviselőnek és csúfosan meg­bukott. Valójában tehát azt a vesszőfutást szeretném ábrázol­ni, amiben saját szülőföldje, a Kiskunság részesítette, Drámai- lag megrázó epizódja ez Petőfi életének, s így azt hiszem alkal­mas lelki nagyságának bemu- trtására. Ha ebből drámát tud­nék írni, méltónak tekinteném részvételemet az ünnepségsoro­zatában. — Közvetlenül részt veszek egy fényképalbum létrejöttében, ezt az albumot a Petőfi Emlék- bizottság megbízásából Varjas Béláné szerkeszti, az én szöve­gemmel és szöveg-magyaráza­tommal. Az albumban bemutat­juk mindazokat a tárgyakat, épületeket, tájakat, amiket Pe­tőfi saját szemével meglátott. Célunk, hogy megmentsük mind­azokat a képeket, dokumentu­mokat, tárgyakat, amelyek a fia­tal gyerek-Petőfit segítették a maayar nép életének megisme­résében. Ha sikerül ezt a köny­vet szerencsésen megoldanunk, azt hiszem, egyaránt igen tanul­ságos lesz, egyszerre igen sokat mond pár szóval munkásnak, értelmiséginek, vagyis az egész magyar népnek. Ettől a munkától teljesen füg­getlenül a francia irodalmi élet egyik igen kitűnő orgánuma, az „L’Europe” című folyóirat a jö­vő évben Petőfi-különszámot szándékozik kiadni, amelynek bevezető cikkét rám bízták. A számnak az volna a feladata, hogy végre hitelesén, S ameny- nyire lehet, teljes egészében mutassa be a külföldieknek rs Petőfi alakját. Kétségtelen: Pe­tőfi az a magyar költő, aki leg­ismertebb hazánk határain túl is. Am jórészt csak nevét isme­rik — munkássága, személyisé­gének igazi mivolta még máig sem hitelesen ábrázolt. Ugyan­akkor a Francia írószövetség Pá­rizsban szintén Petőfi-ünnepsé- get szándékozik rendezni, s ez igen kedvező alkalom lesz arra, hogy a francia írók legkitűnőbb­jei előtt ismertethessük Petőfi jelentőségét és költészetének nagyságát — A Petőfi Irodalmi Múzeum, munkatársainak tanulmányaiból, kiad egy emlékkönyvet, s ennek előszavát rám bízták, ezt már meg is írtam. Ez a kötet Petőfi Sándornak az irodalomtörténet által ábrázolható működését fej­ti ki — fejezte be nyilatkozatát Illyés Gyula. Hol tart a gimnáziumi idegennyelv-aktatás? Idegennrelv stakes gimnáziumi szolcfelügyelők tájértekeiletől rendelték meg tégnap a Komoré* Gimnátium és Szakközépiskolában, amelyen a *endég- Idtó fees és Baranya felügyelőin kénül résit »ettek Bócs-Klskun, Csengréd (valamint Sieged), Stolnok, Pest megye és Budapest oktatási szakemberei. A megbeszélés témája a gimnáziumi tantervét kritikai elemezése *olt a tovább- fejlesztés céljából. Az értekezlet különös jelentőségét az adja meg, hogy »égéhez közeledik az oktatás pártfeliilvizsgólata, s ezen belül is a különböző iskolatípusok vizsgálata. A tájértekezletek azért fontosak, mert a közvetlenül napi munkát végző pedagógusok véleményét a tanfelügyelők visszajetzík 6 felsőbb szerveknek. A megbeszélés után tájékoz­tatást kértünk dr. Fülöp Károly- tól, a Művelődésügyi Miniszté­rium gimnáziumi osztályának helyettes vezetőjétől és Bárdi Lászlótól, a Megyei Tanács is­kolai csoportjának vezetőjétől.- A gimnáziumi nyelvoktatás gondjait nem lehet elválaszta­ni magának az iskolatípusnak a gondjaitól. Mint ismeretes, a gimnáziumok feladata a tovább­tanulásra illetve a munkába- állásra való előkészítés. Jelen­leg azonban egységes követel­ményrendszere van minden gim­náziumnak, minden tanulótól ugyanazt követeljük, nem diffe­renciálunk a képességeik sze­rint. A tagozat ezt volna hivat­va biztosítani, de ugyanakkor még jobban eltávolítja egymás­tól a többséget és a továbbta­nulásra akalmasakat, egészség­telen kontraszelekció érvénye­sül. Várhatóan tehát az egysé­Bány ászszínpad bemutatkozása Pécsett es műanyag aanciál FÉLN.Ó7T ÉS GVERMEK MÉRF:T GARDÉNIA JtLATSZERBOlT : A Pollack Mihály Műszaki Főiskola KISZ klubjának meg­hívására érkezett kétszeres ki­váló együttes, a Tatabányai Bányászszínpad két darabbal mutatkozott be Pécsett. Az el­sőnek bemutatott játék műfa­ját nehéz lenne meghatározni. Az „Ember Játékainak” ugyanis egyenrangú elemei a mozgás, a hangeffektusok és az ősi pri­mitívséget magában hordó szö­vegek, amelyek együttese hor­dozza a mondanivalót; az em­ber önfelfedezését, saját erejé­re való ráébredését és az egyé­nekből álló tömegek tudatos közönséggé szerveződését kíséri végig, járja körül más és más oldalról ez a játék. A színpad a bemutatót kísérleti igénnyel vitte a közönség eié, így „ős­bemutatónak" számít, az itteni, beszélgetések alapján leszűrt tapasztalatok nyomán szándé­koznak kissé formálni az egyébként kitűnő gondolatát. Az est másik bemutatója teljesen - gondolatilag kiérlelt, megvalósításában kiforrott — érett produkciója, a Kukabúvá­rok — a kazincbarcikai „ifj. Horváth István amatőrszínjátszó fesztivál” egyik nagydíjával ju­talmazott előadása volt. A do­kumentumok alapján írt mű nem a szokásos „dokumentumjáték’' — ennél több. Költészet. Ami ritka, sőt, a közvélemény sze­rint ellenkezik a dokumentariz- mussal, alapvetően érzelmi te­lítettségével rázta fel és kész­tette továbbgondolásra a kö­zöséget. És ez nem elsősorban témájának köszönhető, hanem a téma dramaturgíaílag feszes, racionálisan, minden sallang nélkül felépített, remek tempó­ban előadott művészi megvaló­sításának. A darabban társa­dalmunk perifériáján élő, illet­ve vegetáló gyermekekről, fia- talkorúakról van szó. „Mi va­gyunk a két százalék — mi va­gyunk a kevesek" - szólal meg a kórus. Az egyik megdöbbe­nés: milyen sok is ez, a má­sik: minden jó szándék ellené­re milyen keveset teszünk en­nék a két százaléknak leszorí­tásáért. A társulat rendezője Eless Béla. Mindkét játék írója, dra­maturgja, szcenikusa és játék­mestere is. Eredeti foglalkozá­sát tekintve közgazdász — a színpadi munkáját tekintve je­lentős színházi szakember, a fentebb írtak alapján úgy érez­zük, semmiféle jelző nem szük­séges teljesítménye méltatásá­hoz. (Sz. Sz.) Szovjet öntöttvas KAZÁN Szgreli/éngek boltja Zsolnán V. ti. v7 ges törzsanyagra épülő, de 0 II. vagy III. évben differenciált tantervű, szabadon választható tagozatos gimnáziumi rendszert célszerű kialakítani. Már ami az idegen nyelv oktatását illeti, óraszámok szerint el kell hatá­rolni egymástól a követelménye­ket. Mit jelent ez? Hét idegen nyelvet oktatnak a gimnáziu­mokban, 2-12 közötti óraszá­mokban. Jelenleg a tanterv nem fogalmazza meg az egyes óra­számok esetében a követelmé­nyeket, ami hiányosság. A fel­adat tehát az, hogy a tanulók megterhelése nélkül az idegen- nyelv-oktatás eredményességét fokozzuk. Természetesen számos kérdés még nyitott: a személyi és tárgyi ellátottság, elegen­dő-e az osztálybontásos tanuló- csoport. Technikai eszközökben, ha a statisztikát nézzük, nem állunk rosszul, ugyanakkor kl- használtsági fokuk nem megfe­lelő. Technikai segédletek, mód­szertani segédanyagok sajnos nem állnak megfelélő mennyi­ségben a rendelkezésre, ami egy-két ország kivételével egyébként nemzetközi gond is. Emiatt sokszor a tanár szemé­lyes ambíciójától függ, hogy mennyire alkotó módon tudja felhasználni a rendelkezésre ál­ló eszközöket — mondotta dr. Fülöp Károly. A megye és Pécs város ide- gennyelv-oktatási helyzetéről Bárdi László a következőket mondotta: — Az országos gondok Sara- nyában a már sokszor említett aprótelepüléses rendszer miatt még élesebben jelentkeznek. A kisgimnáziumok helyzete az idegennyelv-tanítás szempontjá­ból nagyon súlyos. Ha egy nyelvtanár van a gimnázium­ban, akkor túlterhelt, ha viszont kettő, az már sok. Az optimális kihasználást tehát nem lehet biztosítani. A Művelődésügyi Minisztérium irányelvét, a nyelv- választási lehetőséget tehát nem lehet biztosítani. Arról nem is beszélve, hogy a kis­gimnáziumok tanárainak helyet­tesítése is megoldhatatlan. Pé­csett más gondok jelentkeznek. Az idegennyelv-szakos tanárok száma megfelel az Igényeknek, többségük egyetemi végzettsé­gű, viszont különösen az utóbbi időben erősen érezhető volt a felsőoktatási intézmények elszí­vó hatása. A legjobb tagozatos gimnáziumok tanórai távoztak különböző egyetemekre, főisko­lákra, ezáltal nem egy tagozat­nak a léte vált bizonytalanná. Végezetül azt is megtudtuk, hogy a beszédkészségét előtér­be helyező nyelvoktatás a gim­náziumokban mindenütt győ­zött, sőt gyakran az írásbeli nyelvi tevékenység háttérbe szo­rult. A jelenlegi feladót az, hogy e kettőt megfelelő össz­hangba hozzák. M. L. A telefonkönyv a legnagyobb könyvsiker Telefonrongálók Amikor a negyedik vagy ötö­dik utcai fülkéből próbálkozunk sikertelenül telefonálni, elkívá­nunk a telefon feltalálójától a postáig mindenkit, akinek vala­mi köze van ehhez a szerkezet­hez, Csak éppen azokat nem, akik miatt tulajdonképpen dü­höngünk. A télefonrongálókat. Mert a süket készülékeknek legtöbbször ők az okai. 1971- ben Pécsett nyolc nyilvános ké­szüléket beleztek ki úgy, hogy mindent leszereltek, amit csak lehetett. Ez c szám idén már ötre emelkedett, pedig még j csak áorilist írunk. A közelmúlt- : ban például a Tanárképző Fő­iskola előtti nyilvános távbeszé- | lőállomásból az egész készülé- j két kiszerelje valaki, vagy va- j lakik. A kár 5200 forint. Az ik'en ss~'-'K *"'er'ilése véneit néhány á' nn’á-» biztonsá-ií be­rendezéssel láttak el. Valohol • közelben megszólal a riasztó­csengő, ha valaki illetéktelen helyen babrál a készülékben, s emellett a fülke „megfogja" a tolvajt. Pillanatokon belül a helyszínen a rendőrség, s el­kapják az illetőt. Nemrégiben az egyik telefonműszerészt fog­ta meg a fülke. Nem győzött magyarázkodni . . . A komplett készülék ellopása a ritkább. A készüléket ugyanis a világon semmi másra nem le­het használni, csak arra, amire rendeltetett. Főként a kézibeszé­lőt vágják le, de leginkább a mikrofonok és a hallgatók tűn-' | nek el. Csak ezeket lehet ugyan- i is felhasználni. A mikrofonból j és a hallgatóból nagyszerű há- j zi telefont fabrikálnak a „poli- j j lechnikázó" diákok. Ebből arra j I lehet következtetni, hogy gye- I rekek, diákok a tolvajok. Bár ez nem biztos, mert még nem­igen sikerűit elkapni őket. A rendőrség mindenesetre végig­járta az iskolákat, beszéltek a diákokkal, tanárokkal, de egy készülék, egy hallgató sem ke­rült elő. A kereskedelemben semmilyen telefonalkatrészt nem lehet kapni. Furcsa, hogy né­mely szülőnek mégsem tűnik fel, ha a gyerek telefonkagylóval játszogat otthon . . , Egy-egy utcai készülék fülké­vel együtt 16 ezer forintba ke­rül. Maga a készülék „csupán” 2500. A mikrofon és a hallgató még ennél is jóval olcsóbb. Nem is az anyagi kár a jelen- I tős: ez kb. évi tízezer forint. Annál nagyobb az erkölcsi kár és j ez idegeinket érő károsodás. A J nyilvános készülékeket leginkább azok használják, akiknek nincs otthon készülékük. Ilyenek pe­dig sokan vannak. Nem is be­szélve arról, ha épp a mentő­ket, a tűzoltókat vagy orvost kell hívni... Pécsett 29 utcai telefon mű­ködik. Ha működik. A posta egyik telefonműszerésze mást sem csinál, csak ezt a 29 ké­szüléket ellenőrzi. A belváros­ban lévőket naponta 5—6-szor, a külterületeken lévőket pedig minden másnap. Ez egy ertiber munkája. De még ez is kevés. Volt már arra is példa, hogy a ''asúíállomás nyilvános készülé­kéről egyetlen nap alatt három­szor lopták le a hallgatót. Pe­dig ezt is naponta 5—6-szor ellenőrzik. S a műszerész az­nap háromszor szerelt fel újat. Bizonyára bosszankodott kissé. Némelyek nem a telefont, hanem a telefonkönyvet ron­gálják. Talán még senki nem találkozott olyan könyvvel, ame- i lyiknek minden lapja megvolt. 1 ] Már nem is mernek kitenni új : könyvet, mert öt percig „tart", Egy-egy új névsor megjelenése­kor a fülkékből úgy kapkodják j a telefon könyvet, mint a leg- I nagyobb sikerű bestsellert. Több ! fogy belőle, mint Rejtő Jenő összes műveiből. S amíg nincs mindenkinek új könyve, az alatt a két-három hónap alatt több­száz is elfogyna a fülkékből. Az új központ üzembehelyezésével új névsort is kiadnak, de már előre reszket a posta, hogy a nyilvános fülkékbe is ki kell tenni. Vannak, akik igen piti módon rongálják a telefont. Akiknek ol­csóbb a tantuszt gyártani, mint egy forintért venni. Nem igaz, hogy mi mindenre képes az em­beri leleményesség. A távköz­lési osztályon egész kis múzeu­mot rendeztek be a készülékek­ben talált „érmékből". A leg­célszerűbb a tantuszra forrasz­tott hosszú, vékony drót. Ennek . az az előnye, hogy belelógat- I ják a készülékbe, aztán a be- i szélgetés befejeztével kihúzzák, Ha kijön. De megvan az a hát­ránya is, hogy jól megrázza az illetőt az o 110 volt. Szokásos még megreszelní a húszfiilérest, az ötvenfillérest, a húszfilléres­be tízfillérest forrasztani. A mú- j zeumban szinte a világ összes aprópénzéből is akad néhány, Van esztergagépen gyártott te- 1 le(onérme is. Még a szélét is szabályosan beesztergálták, csak éppen a posta-jelvény hiányzik róla, Szép munka, de hogy ez miért olcsóbb, mint egy forintért érmét venni? . . , Valószíműleg mindenki ron­gálta már a telefont, aki két és fél órát várt vonalra. Ügy odacsapott, hogy Itt-ott elrepedt a készülék. Persze időnként item is kell rongálni. Rossz az ma­gától is. De ha jó, minek tönk­retenni. Úgyis „Ö” tesz tönkre bennünket. Egyszer még sírba viszi az emberiséget. Panics György Tegnap történt...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents