Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-25 / 96. szám

W2. őpritis 25, DUNANTÜLI NAPLÓ Tegnap történt.., Megnyílt Szatyor Győző IV. éves főiskolai hallgató kiállítá­sa, Tegnap délután a Tanár­képző Főiskola klubjában Hor­váth Olivér főiskolai docens megnyitó beszédében méltatta a fiatal tanárjelölt képeit, aki a tárlaton 28 grafikájával mu­tatkozik be a közönség előtt. * A PTK módosítását érintő kér­désekről rendezett vitaülést tegnap a Magyar Jogász Szö­vetség Baranya megyei Szerve­zete Pécsett, az ügyvédi Ka­mara nagytermében. Az ülésen részt vett dr. Eörsi Gyula aka­démikus, egyetemi tanár is. Megvitatásra kerültek a kodili- kációs bizottság által kiadott tézisek. Kiváló lett a Baranya megyei Föd rászi pari Szövetkezet Hangulatos, műsorral egybe­kötött ünnepséget rendeztek vasárnap délelőtt Pécsett, a KISZÖV székházban. Az ünne­peltek a Baranya megyei Fod­rászipari Szövetkezet dolgozói voltak, akik a baranyai szövet­kezetek közötti szocialista mun­kaversenyben kimagasló ered­ményt értek el, s megkapták a Kiváló Kisipari Szövetkezet ki­tüntető címet . . . A vándorzászlót és a kong­resszusi munkaversenyben elért eredményekért adományozott oklevelet Tárnái Ferenc, a KISZOV elnöke adta át. A Fodrászipari Szövetkezet tagjai jubileumot is ünnepeltek vasár­nap: az idén húsz esztendős a szövetkezet. Egyperces interjú A Milánói Nemzetközi Ipari Vásárról A milánói nemzetközi ipari vásáron járt az MTESZ képviseletében Török László, o pécsi Vasas Ktsz elnöke, az MTESZ megyei titkára. Hazaérkezése után megkértük, nyilatkozzon röviden a látottakról. — Nagy volt a meglepetésem. Mi­lánó hatalmas város, vására pedig legalább négyszer akkora, mint a mi Budapesti Nemzetközi Vásárunk — mondotta Török László. — Az olaszok kitettek magukért, szinte az egész olasz ipar ott volt. Még hajókat is kiállítottak, el sem tudtam képzelni, hogy kerültek oda. Magyar kiállítók­kal viszont nem találkoztam. — Látott-e olyan termékeket, amit a Vasas Ktsz is gyárt, és a mi gyárt­mányaink hogyan bírják az összeha­sonlítást? — Láttam fűnyírógépeket, számos gépcsaládot. Az olasz ipar nagyon erős, sajnos a mi gyártmányaink nem veszik fel az övékével a versenyt. Volt például egy önjáró fűnyirógép, olyan mint a traktor, de inkább meseautó, a nyergébe lehet ülni és kocsikázni vele. Mi nem tudnánk oda betörni gyártmányainkkal. — Mi tetszett a legjobban? — Az élelmiszeripari gépek. Csodá­latosak. Zajtalanul és tisztán üze­melnek. Festésük, külcsinük szenzá­ciós. Láttam olyan gépet, amely ba­rátfülét gyárt. Nincs az a háziasz- szony aki meg tudja úgy csinálni. Aztán a húsipari gépek. Az olasz gépgyártás nagyon magas színvona­lat képvisel. Tulajdonképpen arra volt jó a látogatás, hogy tájékozód­jak, hol is tart a fejlett országok ipara. — Elképzelhető, hogy a milánói vásáron látottak egy új gyártmány ki­indulópontját jelentik a Vasas Ktsz- ben? — Rengeteg prospektust hoztam haza, egy fél évre elegendő olvas­mány. Igyekszünk ötleieket meríteni belő'ük. Láttam olyan éoítőipari be­rendezéseket, amelyek itthon ismeret­lenek, de nagyon kellenének, egy­szerűek és könnyen gyárthatók. Nem tudom, mi fog mindebből kisülni, de valami egészen biztosan — mondot­ta egyperces interjúnk végén Török László. Felvételre keresünk GUMIS SZAKMUNKÁSOKAT, SEGÉDMUNKÁSOKAT, PORTASOKAT (nem nyugdíjas), GYORS-GÉPÍRÓT. MECSEKI ÉRCBÁNYA VAUMAT, ÉRCDÚSÍTÓ ÜZEM, KÖVAGÖ5ZÖLÖS. 168 milliárd forintos forgalomra számít idén a kereskedelem Szurdi István belkereskedelmi miniszter sajtótájékoztatója A kereskedelmi vállalatok és szövetkezetek mintegy 168 mil­liárd forintos forgalmat bonyo­lítanak le 1972-ben — jelentette be a Parlament delegációs ter­mében hétfőn tartott sajtótájé­koztatóján Szurdi István belke­reskedelmi miniszter. Ez a forgalom több, mint 10 százalékkal haladja meg a ta­valyit. 1972 első negyedében már ennek megfelelően 10 százalék­kal növekedett a kiskereskedelmi forgalom. Ez év hátralévő részé­ben az eddigihez hasonlóan alakul a közellátás. A kínálat javulására nem számíthatunk, de nagyobb tartós hiányok kelet­kezése sem várható. A miniszter beszámolója sze­rint □ lakosság keresletét élel­miszerből és élvezeti cikkekből csaknem teljesen kielégítik. Hús- készítményekből a forgalom 5— ó százalékos emelkedése várha­tó. Idén az értékesíthető összes húsmennyiségnek mintegy 80 százaléka a keresletnek meg­felelően — sertéshús lesz, vá­gott baromfiból 8—10 százalék­kal nagyobb mennyiséget hoz­nak forgalomba, mint egy évvel korábban. A húskínálat javulása ellenére idén nyáron sem lesz folyamatos az ellátás gyulai kolbászból és csemege szalámi­ból. Szurdi István bejelentette: hazánkban az idén haladja túl először az egy főre jutó 60 kilo­grammot a húsfogyasztás. Ez a mennyiség már eléri az átlagos európai színvonalat. Tej- és tej­termékből 7, konzervekből és mélyhűtött árukból 11, burgo­nyából és zöldség-gyümölcsfé­lékből 6—8, zsírból, zsírszalon­nából 2, étolajból és marga­rinból 10—15 százalékkal lesz magasabb a forgalom. Szembetűnően fejlődik az él­vezeti cikkek iránti kerestet. Az 1960. évi 1300 tonnával szem­ben idén több mint 2000 tonna kávét értékesít a kereskedelem... Tavaly a lakosság ruházati vásárlásai körülbelül 1 milliárd forinttal növekedtek. Alkohol­tartalmú italokra viszont 1,4 milliárd forinttal többet költöt­tek, mint egy évvel korábban. Az egy főre jutó szeszesital fo­gyasztás — 100 százalékos szesztartalomban kifejezve — hazánkban 1970-ben 9 liter volt. Jóval több, mint a nálunk gaz­dagabb Hollandiában, Belgium­ban, Svédországban, Angliában. Az italforgalmazás növekedé­sét az éteiértékesítés emelkedé­sével kívánja ellensúlyozni a minisztérium. Ennek érdekében kötelezően előírják a meleg­konyhás vendéglátó üzletek me­nü-szolgáltatását. A közeljövő­ben megjelenő rendelet szerint minden vendéglátó egység dél­ben és este legalább kétfajta választékban, osztólybasorolásá- tól függően 10—15—20 száza­lékkal olcsóbban köteles menüt kiszolgálni. Mint Szurdi István elmondot­ta, idén ezer új szállodai férő­hely és a Balatonnál 110 új vendéglátó, élelmiszer és ipar­cikk üzlet segíti az idegenfor­galmi ellátást, a növekvő keres­letet mindezzel együtt csak tor­lódásokkal lehet kielégíteni. A ruházati szakmában 7 szá­zalékkal nő a forgalom. A ru­házati termékek többségénél a tavalyival megegyező szinten lesz az ellátás, a kínálat javu­lásával számolható nyári ruha­anyagokból, jersey kelmékből, ebből készült konfekció termé­kekből. Bőrkabátokból, alsó kö­töttárukból, harisnya- és zokni- félékből. A cipőkínálat alap­vető problémáját ami a gyenge minőségben, választék-szegény­ségben nyilvánul meg, idén sem tudják megoldani. Tartós fogyasztási cikkekből a tavalyihoz hasonló ellátás vár­ható. Jó áruellátás ígérkezik háztartási vegyi cikkekből, üveg- és porcelán árukból, optika és fotócikkekből, óra- és ékszer­árukból. Megfelelő lesz a kíná­lat a tüzelőanyagokból. Kiugró fűtőolaj forgalomra készült fel a belkereskedelem. A belkeres­kedelem részére biztosított épí­tőanyagok nagy része azonban nem elegendő az igények ki­elégítéséhez. Mint Szurdi István bejelentette a fogyasztók érdekeinek védel­mében idén fokozzák a boltok ellenőrzését, kötelezik a vállala­tokat, hogy használati utasítást adjanak minden importcikkhez. A Belkereskedelmi Minisztérium kezdeményezésére több termék —• például egyes televízió típu­sok, bútor stb. garanciális ide­jét fél, egy évvel meghosszab­bították a termelő és a keres­kedelmi vállalatok. Helyenként bevezették a hiányzó áruk elő- jegyzéses rendszerét. Ismét jelentkezhetnek a fiatalok NDK-beli szakmai gyakorlatra A Baranya megyei és a Pécs városi Tanács munkaügyi osztá­lyai megkapták az 1972-ben az NDK-ba szakmai gyakorlatra ki­utazó fiatalok keretszámát és a munkahelyek jegyzékét. Mint is­meretes, a Magyar Népköztár­saság és az NDK közötti mun­kaerő-együttműködés alapján 1967 óta utaznak magyar fiata­lok az NDK-ba szakmai gyakor­latra. Azok a fiatalok vállalhat­nak munkát az NDK-ban, akik ■erkölcsi, politikai és egészség- ügyi szempontból megfelelnek, valamint egyedülállók, tehát nem nősek, vagy nem férjezet­tek. A sorköteles fiúk akkor utazhatnak, ha letöltötték a ka­tonaidejüket, vagy halasztást kaptak a Kiegészítő Parancs­nokságtól. A két-, illetve hároméves szak­mai gyakorlat során a magyar fiatalok megismerkednek egy másik szocialista ország életé­vel, megtanulhatnak egy ide­gen nyelvet és nem utolsósor­ban egy fejlett ipar technoló­Növényvédelmi tanácskozás a Szigetvári Konzervgyárban Bemutató a szederkényi tsz-^en Tegnap ismét tanújelét adta a Szigetvári Konzervgyár, hogy gazdája kíván lenni a körzeté­ben folyó zöldség termeltetés­nek, s a szerződések megköté­sével, az áru átvételével nem meríti ki kapcsolatait. A Ba­ranya megyei Növényvédő Ál­lomással, a szederkényi Karasi- ca Gyöngye Tsz-szel és az Ag­ráregyesület Növényvédelmi Szakosztályával közösen ta_- nácskozást rendeztek hétfőn délelőtt a Konzervgyárban a zöldségfélék növényvédelméről, Akik a hírekben szerepelnek... VALKAi JÓZSEF (Dunántúli Napló. 1972, már­cius 30-i szám, A Baranya me­gyei Pártbizottság Valkai Józse­fet megerősítette megyei mun- kásör-parancsnoki beosztásában.) A lapunkból idézett hír mellé pontosítás; a Munkásőrség or­szágos parancsnoka 1972. már­cius 1-i hatállyal nevezte ki — a pártbizottság ülése később volt. A siklósi Valkai József nem is siklósi, hanem szentesi. — Meg kell szokni — mondja. — Naponta jártam ide, mint a párt politikai instruktora. Kér­tem, tanácsot adtam. Most is kérek, tanácsolok, de fegyveres szolgálatot teljesítő elvtársak jönnek, jelentenek. Feszes vi­gyázz! Engedélyt kérnek belé­pésre, jelentésre, távozásra, egyébre. Ezt kell megszokni, mert eddig e helyen civil vol­tam. De ugyanakkor nem sza­bad kilépni a politikai alapál­lásból, mert a munkám első­sorban ez. Június 25-én lesz 42 éves. Sok egyforma életrajzot írhatott és kérdőívre válaszolhatott, mert fejből pattannak a dátu­mok- fordulók, kívánságok, kö­telességek — melyek teljesültek és nem úgy történtek. Szülei agrárproletárok voltok és 1943- ban a mostoha Csongrádból azért jönnek a „kincses" Bara­nyába, mert jobb a föld, több a munkaalkalom, de az uradal­mi cselédségi állapotot is el kell űzni . . . Cun faluban érik meg az új világot. Földbirtokosok lesznek. Nyolc hold földet kap­nak a földosztáskor. Minden el­vetett magnak teremnie kell, dolgozik szüleivel együtt. De nem ennyi az élet. Báty­ja a község párttitkára. Jóska is kísérgeti, mert izgalmas a fa­lu, alakul, változik és egyébként is sok érdekeset, tanulságo­sat lehet hallani. Aztán szól, intéz, szervez- beszélget és a padlóra néz, amikor mSgvó- lasztjók az EPOSZ helybeli ve­zetőségébe. Néhány hónap. Pelyhésállú legényke méi). ami­kor testvére távozása után a falu párttitkáia lesz. Nem mondja később derül ki, hogy bátyja repülőtiszti pá­lyája ébresztett vágyat. Nem a fegyver, egyenruha, hanem a fiatalos, száguldó, fordulékony, öröm és izgalmas élet. Meg­próbálta. De előbb, 1949-ben mint községi párttitkár kéthe­tes iskolán tanul, majd Pécsett hat héten át többet. Mezőgaz­dasággal kíván foglalkozni, szakiskolára jelentkezik, mert még ott a nyolc hold föld a szülőkkel együtt.- Beleszóltak az életembe — mondja. E beleszólás a következő: a siklósi járási pártbizottságor, munkatárs, osztályvezető, gaz­dasági titkár. Túlfutunk a dátumokon. Ki­maradt a katonaság: 1952. au­gusztus-szeptember. Tartalékos politikai tisztképző tanfolyam. Egy vödör izzadság, egy csepp vér. Jutási, zupás hagyományú a képzés és kérdezik: „Had­nagy elvtárs! Itt marad tiszt­nek?" Maradna, de Szikra Sán­dor, a megyei pártbizottság tit­kára leinti: pártmunkás leszel, nem katona. így a döntés. Munka, tanulás, pártfőiskola, diploma, ismét katonaság és őrnagy.- Kár a szót fecsérelni . . . Ezt azért mondja, mert a sok­féle munka miatt, másfél évti­zede, fáradság panasszal or­voshoz ment, aki megváltóként fizikai munkát tanácsolt: „Át­menetileg ehhez tartsa ma­gát." Tartotta, de inkább há­rom napot egyfolytában alud­nia kellett volna. E diagnózist is kiheverte, a siklósi börtönt is, amelybe Bu­dapestről érkezve azonnal be­vágták az ellenforradalmárok és otf találkozott a régiekkel, siklósiakkal. De november 4-4n már a siklósi karhatalmi cso­port tagja és fegyver a vál­lán. Múlanak a hónapok és 1959 novembertől egy marad fel jegyzendőnek: a megyei párt bizottság politikai munkatárra osztályvezető helyettes. Tucatnyi év és ismétlés:- Naponta jártam ide,.. Nem felejtem el, hogy 1957- ben a siklósi járás munkásőr parancsnoka és szokás ide, oda, — nem új fiú. A fegyveres szolgálatot egyszer irigyelté, másodszor akarta, harmadszor - más választás nincs — nya­kába akasztotta a géppisztolyt. Most? — Nem volt nehéz elkezdeni, illetve folytatni. Olyan munká­ba léptem, melyhez nekem kell felzárkóznom. Ez a felzárkózás már katonás, illetve fegyveres állapot. Azért annyira nem, mint a laikus kép­zelné, mert arról beszélgetünk, hogy számára is és minden munkásőrnek is a fegyveres szolgálat elsősorban politikai feladatot jelent. Ez évben erő­södik, szélesedik a munkásőr­ség feladatköre, korszerűsödik fegyverzete, kezelésükhöz új ki­képzés szükséges és rövidesen új egyenruhában láthatjuk majd őket. A kék overáll megmarcd gyakorló öltözetnek.- A munkásőrség elsősorban politikai és fegyveres szerve­zet - mondja. ~ Ezt a tudatot kell erősíteni az egységen be­lül és kívül. Ez a legfontosabb. Példamutatásunk mindenütt el­ismerést váltson ki. bárhol is vagyunk, járunk, dolgozunk. Kosion József amelyen negyven termelőszö­vetkezeti szakember vett részt a megyéből. Az ankétot Bernáth Béla, a Konzervgyár igazgatója nyitot­ta meg, hangsúlyozva, hogy megrendezésével nem elvont elméleti tudományos ismerete­ket, hanem hasznos gyakorlati '.itatásokat kívánnak adni a ^embereknek, akikre a zöld­ségfélék növényvédelme egyre nagyobb feladatokat ró. A gyár évente 300-400 ezer fo­rinttal egészíti ki azokat a költ­ségeket' amelyet partnerei, el­sősorban tsz-ek a gyárnak ter­melt konzervzöldségek növény- védelmére fordítanak. Ezt az anyagi segítséget főként a pa­radicsom védelmére használ­ják fel, mert a kártevők, minde­nekelőtt a fitoflóra okozta ter­méskiesés ennél a növénynél 0 legnagyobb. A nagyüzemi 100— 200 holdas paradicsomtáblákon ez a gombabetegség épp oly veszedelmet jelent, mint a pe- ronoszpóra vagy a lisztharmat ! a szőlőben, s csak nagy szak- !• szerűséggel, szervezett védeke- j zéssel előzhető meg a kártéte- : le. A gyár ezért nemcsak anya- ! gi, de szakmai segítséggel is | igyekszik a termelők munkáját j könnyíteni. A tegnapi tanácskozáson dr. j Szűcs Károly, a Növényvédő Ál- I lomás Igazgatója méltatta a i zöldségfélék növényvédelmének ' jelentőségét, majd Hunyadi Ká- j roly, a Budapesti Kertészeti j Egyetem tanársegéde tartott ; előadást a zöldségkultúrákban [ használatos herbicidek hatás- ■ mechanizmusáról. A palánta­ágyak vegyszeres gyomirtási technológiáját Reisinger Péter, a Növényvédő Állomás munka­társa ismertette. Dr.Varga István, a Növényvédő Állomás labor­vezetője a palántaágyak be­tegségeiről és védelméről, Szegény Anna, a Növényvédő Állomás munkatársa pedig a zöldségkultúrák állati kártevői elleni védekezésről tartott elő­adást. Délután a tanácskozás részt­vevői Szederkénybe utaztak, ahol a Karasica Gyöngye Tsz kertészetében helyszíni bemu­tatón tekintették meg a kor­szerű védekezési módszerek hatását. giáját. Szakképzett és szakkép­zetlenek egyaránt utazhatnak. Fiúk, lányok egyaránt mehetnek. A szerződést három évre kö­tik, a szakmunkások két évre is köthetnek. A kiutazás költségét az állam vállalja. Az itthoni munkaviszony sem szűnik meg a kinntartózkodás ideje alatt, visszatérve ugyanannál a válla­latnál dolgozhatnak a fiatalok, ahol azelőtt. A kiutazás előtt 6 —8 hetes nyelvtanfolyamon kell részt venni. A csoportok szep­tember és október elején indul­nak, ezért jelentkezni július vé­géig lehet a Városi Tanács, il­letve a Megyei Tanács és a já­rási hivatalok munkaügyi osztá­lyain. A jelentkezéshez a mun­káltató javaslata is szükséges. A Városi Tanács munkaügyi osztálya 141 fős keretszámot ka­pott. 61 szakmunkás és 79 szak­képzetlen, illetve 106 fiú és 35 leány utazhat Pécsről. Főként a vasiparban és a műszeriparban fognak dolgozni, (gy például a Bitterfeldi Erőműnél csőszere­lőkre és hegesztőkre, az Erfurti Gépgyárban esztergályosokra, gyalusokra, hegesztőkre, a Karl- Marx-Stadt-i Textilgépgyárban marósokra, a Neuhausi Elektron­csőgyárban elektroműszerészek­re, az Erfurti Irodagépgyárban lakatosokra, forgácsolókra von szükség. A Baranya megyei Tanács összesen 182 főt utaztat ki a megyéből az NDK-ba. Ebből 123 a szakmunkás, 59 a szak­képzetlen. A megyéből utazó fiatalok a Bitterfeldi Erőműnél lakatosként és csőszerelőként, a Drezdai Mikromat Gyárban fo­gaskerékmarósként, köszörűs­ként, fúrásként és szerelőlaka­tosként, a Neustadti Mezőgaz­dasági Gépgyárban csúcsesz­tergályosként, marósként, laka­tosként, galvanizálóként fognak dolgozni. Az utóbbi mezőgazda- sági gépgyárba az állami gaz­daságokban dolgozó fiatal szak­emberek jelentkezését várják. Jelentkezni a mór említett ta­nácsok munkaügyi osztályain lehet, s ott szolgálnak részlete­sebb felvilágosítással is. Főiskolás­sikerek Nyíregyházán A X. Országos Diákköri Kon­ferencia Természettudományi Szekciójának ülésére április 20 —22. között került sor Szabolcs megye „fővárosában”. A kon­ferencián az Eötvös Loránd Tu­dományegyetem, a szegedi Jó­zsef Attila, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a Gö­döllői Agrártudományi Egyetem, a Leningrádi Állami Egyetem, a Moszkvai Lomonoszov Egye­tem, valamint az egri, nyíregy­házi, szegedi és pécsi tanár­képző főiskolák hallgatóinak leg­jobb dolgozatai vettek részt. A záróülésen 63 díjat osztot­tak ki, A rendkívül erős me­zőnyben a Pécsi Tanárképző Főiskola hallgatói közül a MÉSZÖV díját nyerte el Schul- teisz Anna biológia-mezőgazda- ságtan szakos hallgató „Ada­tok a Solanaceae-család össze­hasonlító pollenanaliziséhez c. munkája, Rugli Ilona biológia­földrajz szakos hallgató „Nagy* káta földhasznosítási képe" cí­mű dolgozata az Országos Pe­dagógus Szakszervezet díját kapta. Erdélyi Teréz földrajz-rajz szakos hallgató munkáját a bíráló bizottság dicséretben részesítette. Dr. Vuics Tibor Kommunista vasárnap a mohácsi járásban Kommunista vasárnapot tar­tottak a mohácsi járás 32 köz­ségében. A mohácsi járási KISZ Bizottság szervezte akció­ban több mint 800 KlSZ-tag és mintegy 200 KISZ-en kívüli fiatal vett részt. A fiatalok a községi taná­csokkal és a falvak termelő- szövetkezeteivel előre megálla­podtak abban, hogy milyen munkákat végeznek a heti pi­henőnapon. Egyrészük parképí­tésben -vett részt, igen sokan pedig a helyi tsz-ekben az idényjellegű mezőgazdasági munkákban nyújtottak segítsé­get. A végzett itiunka ellen­értékének bizonyos részét á vietnami szolidaritási alapra, másik hányadát pedig ifjúság­politikai célokra ajánlották fel a fiatalok. ♦

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents