Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-25 / 96. szám
1972. április 25. DUNÁNTÚLI NAPLÓ A nemzetiségek helyzete Baranyában ( ! A hazai konfekcióipar úttörő vállalkozása Helyből ugrás Zaüaegerszeger A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Baranya megyei Tanács végrehajtó bizottságai 1969-ben együttes ülésükön tárgyalták a megyében élő nemzetiségi lakosság helyzetét és a Politikai Bizottság 1968. évi határozata alapján, a megyei sajátosságok figyelembe vételével, megjelölték a feladatokat. Az MSZMP megyei végrehajtó bizottság nemrég ismét napirendre tűzte a Baranya megyében élő nemzetiségek helyzetének és a kapcsolódó feladatoknak a megvitatását. A megye nemzetiségi lakosságának népesedési viszonyai Megyénk nemzetiségi lakossága népesedési viszonyainak jellemzését, bemutatását nehezíti a pontos demográfiai adatok hiánya. Az 1970. évi népszámlálás szerint a megyében 30 ezer nemzetiségi lakos élt. Létszámában a legnagyobb a német (a megye lakosságának 13,3 százaléka) és a délszláv (2,2 százalék) nemzetiség. A németek a mohácsi, a pécsi, a sásdi járásban és Mohács városában, a délszlávok a pécsi, siklósi járásban és Mohács városban élnek nagyobb számban. Pécsett mindkét nemzetiség megtalálható. Nemzetiségi politikánk ervényesülése A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a párt és a kormány nemzetiségi politikája helyesen érvényesül Baranyában. Erősen elhalványulóban vannak azoknak az időknek az emlékei (kitelepítések, a törvénytelenségek időszaka), amelyek bénították a nemzetiségi lakosság politikai aktivitását. Ma politikai értelemben megyénkben nincs probléma a nemzetiségi kérdéssel. Megyénk nemzetiségi lakosai hűek a Magyar Népköztársasághoz, szocialista rendünkhöz, szorgalmasan és becsületesen dolgoznak. Tudatuk az elmúlt években szocialista irányba fejlődött, néhány községben azonban erős körükben a kistulajdonosi szemlélet, a nemzetiségi lakosság jobban ragaszkodik a vallási szokásokhoz. Megyénkben egyetlen szerv sem alkalmaz a nemzetiségekkel megkülönböztető bánásmódot. A tanácsok, az ipari és mezőgazdasági üzemek vezetésében a nemzetiségiek megfelelő arányban kapnak helyet. A megyei tanácstagok 8 százaléka a nemzetiségi, a helyi tanácsokban pedig általában létszámuknak megfelelően kaptak helyet. A falusi osztály- és rétqgvi- szonyok megváltozása a mezőgazdaság szocialista átszervezése és sok más tényező is hozzájárult a magyar és a nemzetiségi lakosság barátságának elmélyítéséhez. Az őslakosok és a betelepültek közötti ellentétek megszűntek. Egyre gyakoribbak a vegyesházasságok. Mohács városában például a házasság- kötések 32 százaléka nemzetiségi szempontból vegyes házasság. A nemzetiségi lakosság közéleti tevékenysége az utóbbi időben a kívánatosnak megfelelően szélesedett. A középkorúak és a fiatalok egyaránt résztvesz- nek a falugyűléseken, a községek fejlesztését szolgáló társadalmi munkákban. Aktív részesei a népfrontmozgalomnak, az ifjúsági szövetség munkájának, a szocialista brigádmozgalomnak is. A fiatalok érdeklődése elsősorban a kulturális tevékenység felé irányul, több helyen hoztak létre ifjúsági klubokat. Nemzetiségeink politikai magatartásának formálását eredményesen segítik a nemzetiségi szövetségek, rendezvényeikkel a politikai tájékoztatókkal, az öntevékeny nemzetiségi együttesek kulturális körútjainak megszervezésével. Tevékenységük fokozását segíti elő együttműködési szerződéseik megkötése a Megyei Tanáccsal, a népfrontbizott- ságokka1, a közös munka kereteinek fokozottabb biztosítására. A Megyei Tanács nemzetiségi ! al-bizottságának megalakulása í és tevékenysége is eredménye- í sen hozzájárul a nemzetiségi politika helyes érvényesítéséhez. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a korábban elhatározott és kívánatos kétnyelvű feliratok elhelyezése a nem- zetiségeklakta településeken lassan történik. Feltétlenül szükség van arra, hogy ez a munka a jövőben mindenütt meggyorsuljon és 1975-ig elhelyezésre kerüljenek azokban a községekben, ahol a lakosság 30 százaléka a nemzetiségi anyanyelvet beszéli. Az életkörülmények vizsgálatának tapasztalatai A nemzetiségi települések la- j kossága nem él rosszabbul me- ! gyénkben, mint a megye egyéb településeinek lakossága. Ellen- ! kezőleg van jónéhány olyan nemzetiségi lakta településünk, ahol a lakosság életszínvonala meghaladja a megyei átlagot. A nemzetiségi termelőszövetkezetek többsége a legjobb ter- i melő területeken gazdálkodik, ! kivéve a Dráva öntözési terüle- | teit (Felsőszentmárton), és né- I hány hegyvidéket (Mecsekná- i dasd). Az utóbbiakat kivéve terméseredményeik jobbak az átlagosnál, az egy dolgozóra jutó I személyi jövedelem 11,7 százalékkal haladta meg a megyei átlagot. A nemzetiségi községek lakosságának életszínvonala nemcsak eléri, hanem sok helyen meghaladja a magyarajkú i községek lakosságáét. Ez össze- j függ a termelőszövetkezetek, ál- j lami gazdaságok jó eredményei- ! vei, a lakosság szorgalmával, a j háztájiban végzett sok mumká- ^ val. A javuló életkörülményeknek sok jele van. A III. ötéves terv | időszakában a 3703 családi házból 806-ot (22 százalékát) 30 nemzetiségi községben építettek meg. A Boly községben végzett szociológiai felmérések szerint a ! lakások 64 százaléka közepes, : vagy jó színvonalú, a csalódok 81 százaléka 2—3 szobás lakásban lakik. A háztartási gépekkel való ellátottság néhány helyen jobb az átlagosnál. Bolyban: a családok 85 százaléká- I nak van mosógépe, 54 százalé- | kának hűtőgépe. Magas a magánautók száma is, jelentős a takarékbetét-állomány. (Boly- J bon: 40 millió forint, Véménden: 30 millió forint.) Sokat javult a , közműves ivóvízellátás, a szenny- 1 vízelvezetés, több lett a bekötő- j út, út- és hídkorszerűsítésekre kerül és került sor. Fejlődött a I nemzetiségi községekben is az egészségügyi ellátottság, melyből kiemelkedik Mohács egészségügyi intézményeinek gazdagodása. A nemzetiségi községek kereskedelmi ellátottsága jobb a megyei átlagnál, a bolthálózat | mennyiségileg és minőségileg az átlagot meghaladóan fejlődött a III. ötéves terv időszakában. Nemzetiségeink művelődési élete A nemzetiségi politikánk egyik legfontosabb feladata az anyanyelvi művelődés feltételeinek biztosítása. Az 1969-es együttes vb-ülés is ezen a területen je- ! lölte meg a legtöbb feladatot. Jelentős eredményekről, íejlő- j désről lehet beszámolni. A nemzetiségi óvodák száma egyről 11-re, a gyermeklétszám ; 20-ról 400-ra növekedett. Tíz óvodában 14 új német anyanyelvi gyermekcsoportot szerveztek. Természetesen ezt a fejlődést tovább kell segíteni, mivel 14 német és 3 délszláv lakta község óvodáiban az anyanyelvi ' foglalkozást, főleg a nemzetiségi j nyelvet nem beszélő óvónők j hiányában eddig még nem sike- j rült biztosítani. Pécsett egy ! szerb-horvát nyelvű és a megyében 73 helyen a nemzetiségi anyanyelvet oktató iskola van. A nemzetiségi nyelvet tanulók aránya 1969 óta 8,6 százalékról 9,08 százalékra emelkedett. 1969 óta a nemzetiségiek által nagyobb számban lakott 6 községben 18 új tanterem, egy új I óvoda épült. 1972 őszén készül ; el a felsőszentmártoni új 50 fé- i rőhelyes óvoda és megkezdődnek az előkészületei a pécsi szerb-horvát anyanyelvű általános iskola rekonstrukciójának is. A megye távlati fejlesztési terveiben 400 új óvodai férőhely, 60 új általános iskolai tanterem építése szerepel a nemzetiség lakta községekben. A középiskolai oktatás lehetősége a nemzetiségi tanulók számára a Leöwey Klára Gimnáziumban biztosított, ahol 1972 őszétől a német mellett a szerb- hórvót nyelv oktatását is bevezetik. A Pécsi Tanárképző Főiskolán német és délszláv nemzetiségi tanszék működik, mely a tanárképzés mellett közművelődési feladatokra is felkészíti hallgatóit. A képzés eredményességének fokozása érdekében szükség van a közeli falusi általános iskolákban a tanítás gyakorlásának biztosítására, a hallgatók külföldi részképzésének szélesítésére, új gyakorló nyelvi laboratórium beszerzésére, a főiskola könyvtárának nemzetiségi könyvekkel való gyarapítására. Megyénkben a nemzetiségi lakosság közművelődésének tárgyi és személyi feltételei az elmúlt 3 évben — az általánosan jellemző szerény mértékben — javultak. Valamennyi jelentősebb nemzetiségi községünkben van művelődési otthon jellegű intézmény és könyvtár. Új, korszerű könyvtár létesült Mohácson, művelődési házak épültek Szalóntán, Kátolyban, Somberek ken és Máriakéménden. 1969 óta 25 nemzetiségi községben korszerűsítették a művelődési otthonokat, klubkönyvtárakat, 42 nemzetiségi öntevékeny művészeti csoport működik Baranya megyében 826 résztvevővel, többségükben a művészi színvonal tekintetében az élvonalhoz tartoznak. Az átai, a mecsekná- dasdi, a mohácsi, a kátolyi, a szebényi, a szajki együttesek országosan ismertek, több művészeti díj, oklevél birtokosai. A honismereti szakkörök a nemzetiségiek néprajzi és népművészeti értékeit is gyűjtik, azokból több kiállítást rendeztek. • A Művelődésügyi Minisztérium, a Megyei Tanács és az NDK nagykövetsége 313 ezer forint, illetve 3446 márka értékben 4816 kötet könyvvel, 5 falusi könyvtár könyvbeszerzését pedig 10 ezer forint összegű támogatással segítette. Ugyanakkor a kis községekben lévő nemzetiségi könyvtárak és kölcsönzők megfelelő színvonalú anyanyelvi irodalommal való ellátását csak regionális nemzetiségi bázissal lehet megoldani. A Művelődésügyi Minisztérium Mohácson délszláv, Pécsett német könyvtárbázis létrehozását szorgalmazza, Baranya, Bács, Somogy és Tolna megye ellátására. A Baranya megyei múzeumi szervezet specialistákat foglalkoztat a megyében élő nemzetiségek néprajzi értékeinek gyűjtésére és feldolgozására. A távlati tervekben szerepel Mohácson Országos Délszláv Nemzetiségi Múzeum, Mecseknádas- don német nemzetiségi néprajzi kiállítás létrehozása. 1973-ban a mohácsi múzeum fennállásénak 50. évfordulóján vándorgyűlést kívánnak rendezni a nemzetiségi néprajzkutatás eredményei és feladatai megvitatása céljából. Nemzetiségi lakosságunk népművészete, népi iparművészete fejlett. Támogatást kap a nép- művészeti emlékek, tárgyak gyűjtése, megóvása, segítségeket kapnak munkájukhoz a megyénkben élő népi iparművészek (a mohácsi délszláv, és az óbányai német fazekasok, délszláv szövők). Nemzetiségi lakosságunk művelődésügyével való törődés tehát az elmúlt 3—4 évben felélénkült, több új kezdeményezés nyomán sokszínűvé vált. * A megyei párt-végrehajtóbizottság vitája és határozatai elősegítik, hogy a feladatok végrehajtása meggyorsuljon megyénkben. Ugyanakkor arra is szükség van, hogy a határozat alapján, megyénk állami szervei, a tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak vezető testületéi is a közeljövőben vitassák meg a nemzetiségek helyzetét megyénkben, jelöljék meg sajátos feladataikat a soronlévő feladatok megvalósítása terén. ME. Az értelmesen szervezett munka eredménye: kevesebb létszámmal 30-35 százalékos termelékenységnövekedés Jobban meg kell szervezni a munkát, mindenki erről beszél, de egyelőre a munkahelyek többségében megelégszenek ennek deklarálásával, legfel- i jebb még egy fohászt is külde- j nek, Nagy Rendező Elv, Szer- j vezés prófétája jöjj el. Pedig felérne egy magyar holdutazás- j sal, ha most a gyárkapun belül is gyorsan átállítanánk gazda- i Ságunkat. Magától viszont nem megy. A Zalaegerszegi Ruhagyárban nem vártak a Központi Bizottság határozatára. Korszerű gépeken bűn özönvíz előtti technológiával és gyártásszervezéssel dolgozni. Komoly elhatározással és áldozatokkal hozzákezdtek a rendcsináláshoz. Azért utaztunk Zalaegerszegre, hogy megismerkedjünk a hazai konfekcióipar úttörő vállalkozásával, a gyárban folyó tudományos szintű termelésszervezéssel. Az egyetlen út Mindenekelőtt mutassuk be a Zalaegerszegi Ruhagyárat. Alapításának éve 1951. Háromezer dolgozója van, termelési értéke az idén eléri a 440 millió forintot. Gyártmányai felsőruházati cikkek: kabátok, öltönyök, zakók, szólónadrágok, sport- ruházati cikkek. Termelésük felét exportálják, szocialista és tőkés piacokra. A tőkés export nagy része bérmunka. Hogy verseny- képesek maradjanak a világpiacon, ehhez egyetlen út vezet: a belső tartalékok kihasználásával, az üresjáratok megszüntetésével csökkenteni az önköltséget. Vagyis korszerűen megszervezni a termelést. Ez azonban sokrétű, komplex feladat, meghaladja a vállalat képességeit. A zalaegerszegiek ezért döntöttek úgy, hogy felveszik a kappsolatot egy speciális szervező intézettel, amelynek egyetlen és fő profilja a ruházati üzemek korszerű termelés szervezése. A nyugat-európai iparszervező csoportosulással, az Industrial Production Engineers Inc. céggel 1970 őszén került sor előzetes tárgyalásokra. Ismertették az elérendő célt, amely szerint a jelenlegi termelőterületeiket figyelembe véve a lehető legkisebb ráfordítással szeretnének magasabb termelékenységet elérni, jobb minőségben gyártani, és nem utolsósorban dolgozóik részére korszerűbb munkahelyeket biz- j tosítani. Az IPE hajlandóságot J mutatott a munka elvégzésére, j Még abban az évben két svájci mérnök érkezett Zalaegerszegre, felmérni a helyzetet. Megvizsgálták az anyagbevizsgálás, a nyersáru raktár, a szabászat, a varrodák, a befejező rész és a készáruraktár termelőeszközeit és munkamódszereit. A svájciak nem köntörfalaz- tak, jót s rosszat megmondták. Megállapították, sok az öreg, korszerűtlen gép, de a korszerű gépek sincsenek a munkát elősegítő, gyorsabbá tevő eszközökkel felszerelve. Kifogásolták a gyár munkahely szervezését is, mert a dolgozóknak egy-egy művelet elvégzéséhez sok felesleges mozdulatot kell tenniük. (Vajon hány baranyai üzemben kezdődne így az analízis?). Kevésnek találták az egy dolgozóra jutó területet is. A , svájci IPE cég ezekután a gyár jelen- [ légi helyzetét és a következő évek beruházási terveit figye- | lembevéve olyan javaslatot tett, j hogy a termelékenységet 30—35 | százalékkal lehetne emelni. ] Erre kötelezettséget is vállaltak. J Gyorsan megtérülő befektetés A szerződés létrejött. Azzal a kikötéssel, hogy a gyár nem tud 7, hanenTcsak 6,2 négyzetméter alapterületet biztosítani egy- egy dolgozónak. Mit vállalt az IPE? Azt, hogy a Zalaegerszegi Ruhagyárban 12 hónap alatt, vagy az esetlegesen előre nem látható akadályok miatt legkésőbb 18 hónap alatt végrehajtja a tudományos szintű termelésszervezést, amely a nyers- ; anyagtárolástól a készáru raktározásig minden munkafolya- j matot felölel. A belső tartalékok feltárása a termelékenység növekedésével, a minőség javulásával és a hatékonyság növekedésével jár. Számokban: miközben a létszám kétszázzal csökken, éves szinten 72 ezer többlettermék előállítására lesz lehetőség. Az IPE cég ennek ellenében az eszközök biztosítására egymillió forintot, a szervezési díj fejében pedig 4,4 millió forintot kért. Vagyis a termelésszervezés 5,4 millióba kerül. Mindehhez 4 millió forinttal hozzájárul a Könnyűipari Minisztérium, s ennek csak a felét kell majd visz- szafizetni. Az „új mechanizmus" 1974-ben startol. A számítások szerint a szervezésre fordított befektetés 2—3 éven belül megtérül. Egy év alatt ugyanis olyan mértékben nő a termelékenység, mint a folyamatos, tervszerű műszaki fejlesztés esetén 6 év alatt. Amennyiben nem jönnének az IPE által ígért eredmények, arányosan csökkentik a szervezési díjat. A. Azt, hogy az IPE pontosan mit is fog csinálni, részleteiben maguk a gyáriak sem tudják. A svájci mérnökök egy hónapja szállták meg a gyárat, egyelőre a szervezők oktatása, az időelemzők kiképzése folyik. Dr. Szőcs Péter üzemgazdasági főosztályvezető szerint a svájciak nem kapkodnak, szervezési tervük von, lépésről lépésre haladnak előre. Egyébként nagyon bíznak a cégben, hiszen az IPE a szarajevói Argas Ruhagyárban és a csehszlovákiai Trencsénben is végzett már ilyen munkát. A jugoszláv eredményekről a zalaegerszegi szakemberek személyesen is meggyőződhettek. Melegműszakváltás Említettük azt, hogy pontosan mit is tartalmaz a szervezési terv, maguk a gyáriak sem tudják. A különböző forrásokból szerzett értesülések alapján azonban némi képet formálhatunk a svájciak munkájáról. A vállalkozói díj például a következőket foglalja magába: Az IPE valamennyi varrodai és szabászod középvezető részére, németnyelvű, tanfolyamot tart. — (Tolmácsról a gyáriak gondoskodnak.) A cég a varrodai gyártóegységek részére elkészíti az összes gépberendezési előírásokat, valamint a kiegészítő berendezések vázlatrajzait, továbbá beállítja ezeket. Kidolgozza a varrodai gyártóegységek teljes átrendezését. A szakemberek kiképzése után az IPE a szabászat és a varrodai dolgozókat is betanítja. Bevezetik a statisztikai minőségellenőrző rendszert. Végül az IPE tervezetet készít és betanítja a dolgozókat, hogy az egyéni darabbérezési rendszert a magukévá tegyék és azzal dolgozzanak. A svájci mérnökök a jelenleginél korszerűbb irányítási, anyagmozgatási, munkahelykialakítási, minőségellenőrzési rendszert és termeléstechnológi át alakítanak ki. Az eddigi kö tött, szalagszerű termelést cső portos munka váltja fel, arr módot ad az úgynevezett me legműszakváltásra is. Bármel modellváltozás esetén a dolgo l zónák csupán a másik gép mel lé kell ülnie, s ezzel minimális ra csökken az időveszteség. / legnagyobb megtakarítások < munkadarab egyik dolgozótól i másikiq történő eljuttatásánc érhetők el. Hogy semmiféle fe lesleges mozdulat ne történjél' ehhez megfelelő árutovábbít rendszerek kellenek. Nos, a ké szülő konfekció ezentúl csipe szén lógva, a dolgozó feje felet sínpálya rendszeren mozog. Mindehhez vegyük még hozz a főmérnök nyilatkozatát: „< szervezés alapvető követeimé nye — mondotta a főmérnöl — hogy úgy alakítsuk ki a egyes dolgozók és csoporto munkáját és munkahelyét, eze egymáshoz való kapcsolódásé hogy a dolgozók a legkeveseb! veszteségidővel és erőkifejtés sei tudják elvégezni munkájú kát. Ne kelljen naponta meg számlálhatatlanul sok szükség télén mozdulatot végezniük, ■ munkadarabért vagy annak to vábbításáért naponta többszc munkahelyüket elhagyniuk, n kelljen felesleges energiát é I időt fordítani a munkára, an j jelenleg ezzel összefügg, d : elhagyható”. Senkit sem tesznek az utcára Amint az várható volt, mir minden új, a munkaszervezés i ellenérzéseket váltott ki a dől gőzökből. Megijedtek, hogy a utcára kerülnek, s azt gondol Iák, hogy a 30 százalékos tei ; melékenyséq növekedés 30 szó zalékkal több munkát jelen Nos, a Ruhagyár vezetői bői« előrelátással a kezdet kezdeté tág teret biztosítottak a szei vezés kérdésének. Magyarázta! nyugtattak. Az üzemi lapjuk íg ír: Azzal, hogy folyamatosabbc zavartalanabbá teszik a terme lést, pontosabbá az előkészítés hogy gazdaságosabban tudju kihasználni értékes berendezé seinket, hogy a szervezéssel nyu I godtabbá válik a munkaheli légkör, ez mind mind személye ] sen is érinti dolgozóinkat. Ai ról nem is beszélve, hogy a tér melékenység emelkedése bizc nyos munkabér emelést tesz le hetővé, a gazdaságosabb te melés pedig magasabb nyere ségrészesedést. Egyébként a lél számcsökkentést nem adminiszi ratív úton, hanem a természete lemorzsolódással oldják mer Az ötödik ötéves tervben pedi új épületszárnyat ragasztana I a gyárhoz, s így 200 munkc : elhelyezésére lesz szükség. Ez hát a zalaegerszegi mun 1 kaszervezési bázis. Kivánjul áradjanak majd szét az értei mesen szervezett munka tapasz : talatai. Miklósvári Zoltán és -vásár a Mecsek Házkan ÁPRILIS 24-30-1 G. Bemutotásra kerülnek a HŰTŐGÉPGYÁR gyártás alatt lévő LEHEL TÍPUSÚ TERMÉKEI. Helyszínen szaktanácsadás, OTP ügyintézés.
