Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)

1972-04-23 / 95. szám

1972, őpríTis 23. DUNÁNTOL! NAPLÓ 3 Kisüzemek — nagy terhekkel Rekonstru kció a Mohácsi Öntödében Isméi csamoksótrakban A Szegedi Ipari Vásár előkészületei Mire fordítják a pénzükéi — mire kérnek kilelt a tsz-ek? Csökken az építési kedv, növekedne^ q gépberuházások Középlejáratú iyíel Nehéz leszoktatni gazdaságunkat a gigantomániáról. Nálunk egy-egy üzem rangját még mindig a létszám nagysága, a terme­lési érték volumene adja meg, s az az üzem, vagy vállalat, mely ötszáznál kevesebb embert foglalkoztat szinte az élet minden területen hátrányban van. A sor végére kényszerül, ha a beruhá­zási javak elosztásáról van szó, s ott áll akkor is, ha anyagért, gépért kell sorba állni. A kisüzem sokak szemében még mindig szükséges rossz, pedig a világ legfejlettebb államaiban is ezek az üzemek viselik a terhek zömét. A japán csodát például szinte j kizárólag kis-, sőt mini-üzemelt produkálták. A távol-keleti sziget- j ország üzemeinek 11 százaléka loglalkoztat 500 embernél többet, I s mindössze 20,6 százalékának van 1000-nél több munkása. Az i NSZK-ban 39,8, Angliában 35,4, Olaszországban pedig 30,3 szá- ! zalék az. ezer lőnél több embert foglalkoztató üzemek aránya — szemben a magyarországi 51 százalékkal. Egyszóval: a kicsiség nem jelent egyben elhanyagolhatót is a fejlett országokban. Baranya Iparára — a bányá­szat nélkül —, a kicsik túlsúlya Jellemző. A Mohácsi öntöde — az öntödei Vállalat mohácsi gyáregysége —, egy ezek kö­zül. Alig négyszáz munkás, 60 milliós termelési érték, s mint­egy 10—12 millió forint nyere­ség évenként — ezek e kis üzem legfőbb jellemzői. Beszédes szá­mok, de a legfontosabbat még­sem mondják el: a Mohácsi öntöde több tucat termék vo­natkozásában profilgazda, te­hát olyasmit gyárt, amit senki más ebben az országban. Az utcai kutak, tűzcsapok, tolózá­rak, vízvezeték-elemek a beru­házások nélkülözhetetlen anya­gai — s mindezt egyetlen kis­üzem produkálja. Ha ebben a megközelítésben vizsgáljuk az üzemet, mái egyáltalán nem te­kinthető egy kicsinek a sok kö­zül. Milyen tehát a helyzete, s milyenek a távlatoi ennek az üzemnek, mely számos vonatko­zásban vidéki modeiiüzeamak Is tekinthető? Szinte mindent önerőből 1971-ben 58 miffiás termelési tenet kapott az üzem. Ezt há­rom millióval túlteljesítették, a nyereségtervet azonban — mely 12,3 millió« eredmény elérését tűzte ki célul — nem sikerült realizálni. Az éves nyereség 11,4 millió forint volt A lemaradást egyrészt a felhasznált anyagok órának emelkedése, másrészt a fuvarköltségek kedvezőtlen ala­kulása okozta. Ennek ellenére, « tavalyi év is egyértelműen eredményesnek mondható, kü­lönösen ha számba vesszük, hány jobbon felszerelt nagyvál­lalat ért el kedvezőtlenebb nye­reségarányokat Mi hát a siker titka? Gerbecz Tivadar, a gyár igazgatója nagyon lakonikusan válaszol: a szegénységünk. 1957- ben még csők 43 millió forintos tervvel dolgoztunk, idén pedig 67 miiliá a tervünk. A legutóbbi évet leszámítva fejlesztés nem voit — mindezt tehát önerőből, a termelékenység állandó eme­lésével értük el. Az eszköz- és tőkeszegénység kegyetlen do­log, de inspiráló is egyben, flyen helyzetben az ember nem tud mást csinálni, minthogy éjjel- nappai töpreng, gondolkodik _ Az első az anyagmozgatás, pontosabban: a szállítási útvo­nalak korszerűsítése, rövidítése volt. Áthelyezték és önerőből korszerűsítették az eddig fé­szerekben elhelyezett raktára­kat, a technológiai sorrendnek megfelelően állították fél a gé­peket. Van azonban a sikernek más előfeltétele is, s ez a han­gulattal kapcsolatos. A Mohácsi Öntöde családias hangulatú Özemmé vált az érek során, elvan légkört alakítva ki, mely­ben szégyen valamit rosszul csi­nálni. Folytatódhat a beruházás A szegénység különös, sőt ag­gasztó helyzeteket szül — írtuk egy évvel ezelőtt a Mohácsi ön­tödében járva. — A nagy öntő­csarnok egyik felében áll egy hatalmas gép, mely automati­zálhatná az egyik legfontosabb és legnehezebb műveletet, a homokelőkészítést, pénzhiány miatt azonban mindez csak álom. A csarnokban ott kanya­rognak az elmúlt beruházási ciklusban megvalósított görgős «állítópályák, melyek segítsé­gével szinte emberi kéz érintése nélkül futnák be a munkadara­bok a technológiai útvonalat — néhány százezer, vagy maximum egy millió azonban még ehhez is kellene. Jó falatok egy éhes ember előtt — így lehetne ta­lán a legszemléletesebben jel­lemezni a helyzetet, ennek az éhes embernek azonban le van­nak kötve a kezei, s ezért az olyannyira kívánt finom falato­kat belátható időn belül egy­szerűen képtelen elérni... Tavalyi cikkünkre reagált a t minisztérium is: egyetértettek és j segítséget ígértek. Mi történt tehát az elmúlt egy év alatt? Gerbecz Tivadar: A Gazda­sági Bizottság megvizsgálta a hazai öntödei helyzetet, s intéz­kedett a közel ötvenéves lema­radás mielőbbi behozása érde­kében. — S jhW Jelent m Mohács­nak? — Folytatódhat a beruházó*. 13 százalékáé bérfejlesztés Az igazgató osztató« tevéié!: fizetése me lést kapnak az öntöde dolgozói. A bérfejlesztés 13,5 százalékos. Tavaly 26 617 forint volt az egy főre eső évi átlag — kién — a központi bérren­dezés eredményeképpen — 30 •zer 213 forint tesz. A közel négy­Csábító «Jóntat: INGYENES, nyolchónapos művezető) tanfo­lyamra Jelentkezhetnek szoba­festők, mázolok, kőművesek, ácsok, vasbetonszerelők, Fel­tétel: négy és féléves, vagy an­nál régebbi szakmunkás okle­vél. Enrprf eigégséges lenne? Nemrégiben a BCM építkezésén egy álK'ányról leesett néhány munkás — közülük egy súlyo­sabban megsérült, A csoport művezetője néhány perccel ko­rábban Járt a munkahelyen, és utasította a munkásokat, hogy az ingatag tákolmányról azon­nal jöjjenek le és építsenek másikat. Aztán tovább ment — másutt váltók. Az elsőfokú bí­rósági ítélet szerint a művezető felelős a balesetért — erélye­sebben kellett volna fellépnie, s addig nem hagyhatta volna el a munkahelyet, amíg utasítá­sát nem teljesítik. A vezetők, avagy « munkások közé tartoznak? Anyagilag, er­kölcsileg megbecsültek-e? Igaz- e, hogy a műszaki vezetők kö­zött a legfontosabbak közé tar­toznak? Vagy a másik réie- meny az igaz: ők jegyzik a műszakot, másban ólig külön­bőznek a munkásoktól? A hir­detés és az építőipari művezető felelőssége között nagyon sok ; mindenről kel! beszélni, annyi j azonban bizonyos, hogy a száz- ! ezernyi középszintű vezető kö­zött elégedett embert alig ta­lálni. Vagy az anyagi elisme­rést, vagy az önálló, nagyobb döntési joggal rendelkező ha­táskört hiányolják. Ha egyálta­lán mondanak valamit. • — Ha a nevem nem írja meg, mondok valamit. Fizetésnapon I csak sunyitok a csapatvezető vájár mellett, pedig hót nem vagyok éppen kezdő a szak­mában, Jobban keres, sokkal 1 ezer forintos emelés megszün­teti azokat a feszültségeket, me­lyek a környező üzemek és az öntöde bérszínvonala között már évek óta tapasztalhatók, s ezzel munkaerőoldalról bizto­sítja a beruházás eredményes­ségét. A fluktuáció máris jelen­tősen csökkent. — Idén 4,5 millió forintot for­díthatunk fejlesztésre. Ez a pénz elegendő lesz a homokelőkészí­tés gépesítésére. Jövőre körül­belül ugyanekkora összeget ka­punk, s ezzel a szállítás gépe­sítését is befejezzük . .. A fejlesztés célja kettős. Nö­velni á kapacitást, s csökken­teni a nehéz fizikai munkát. Az emberek érdekét, fokozott egész­ségvédelmét nézte a gyár veze­tősége akkor is, amikor április 1-i határidővel áttért az ötna­pos munkahétre. Munkaidő alatt nincs helye „lazításnak”, inten­zív és lelkiismeretes munkát vár­nak mindenkitől, ezzel párhuza­mosan azonban a dolgozók pi­henése, regenerálódása is gyári ügy. Háromszáz termék... Az önerőből elért e'-edmenyek megmutatták: milyen jelentős tartalékai varrnak még egy kis üzemnek is. A mintegy 9 milliós központi segítség bebizonyítot­ta: kis- és középüzemeink több­sége tulajdonképpen jelenték­telen összegekkel is ugrásszerű fejlődést érhet el. A kérdés —• hogyan tovább? — természete­sen a beruházások beindulása után sem kerülhet te a napi­rendről LL, L«---i |L /L, _ A ­r wj KOTOR IwSnoreSKtt Wf* méket gyártunk — mondja Ger­becz Tivadar —, s ez jelzi a holnapi teendőket — A na­gyobb sorazatszájn, s « keve­sebb termék azom boa csak nemzetközi összefogósscl, együtt­működés sei érhető el. Számunk­ra tehát előbb-utább létkérdés te« az integráció, Békés Sándor Amint megjósoltuk, az idén is megrendezik a Szegedi Ipari Vásárt. A találgatásokra az adott okot, hogy 1970-ben va­lóságos vásárláz fogta el a vi­déki városokat, mire a Gazda­sági Bizottság a múlt esztendő­ben úgy döntött, ezentúl Sze­ged, Pécs, Győr, Debrecen és Miskolc nem évenként, hanem kétévenként rendezhet ipari ki­állítást és vásárt, az összes töb­bi ötévenként. Mindez azt je­lentette, hogy vidéken oz idén nem lesz vásár. Várható volt azonban, hogy Szeged kiharcol- j ja a rendezés jogát, hiszen csak ebben az esetben esik rá az 1976-os rendezés. Márpedig ez a vásár jubileuminak számit, az | elsőt ugyanis — a dátumot az újságírók kaparták elő — 1876- ban rendezték. Szeged startol tehát, s ez a sorrend nekünk végülis kedvező, a jövőben nem ütik egymást a szegedi és a pécsi ipari vásárok. A Szegednek kedvező döntést néhány héttel ezelőtt adták hí­rül a lapok. A kiállítás igazga­tóságától most tájékoztatót kap­tunk az előkészületekről. A Sze­gedi Dnnepi Hetek egyik leg­rangosabb, legtöbb látogatót vonzó eseményeként július 21— 30 között rendezik meg a 27. Szegedi Ipari Vásárt. Tavaly óta immár új helyen, a Marx téren (vagyis a piactéren), felfújható óriás csamoksótrakban és a térhez kapcsolódó közintézmé­nyekben, iskolákban. A vásár­nak előreláthatólag 170 kiállító­ja lesz, köztük jugoszláv cégek, : de meghívtak román »általato­kat is. A vásárigazgatóság már a nagy nyári seregszemle előtt, majd azt követően is rendez kü­lönböző kiállításokat. Az ipari vásár területe ad helyet április \ 30-tól május 8-ig o hétvégi sra- i hadidé és kemping kiállítás­nak, augusztus 11—20-a között pedig ugyanitt őszibarack, bor­es virágkiállítást rendeznek. a «okosított telepek benépesítésére, üzembehelyezésére Bár a termelőszövetkezetek 1972. évi termelési- és pénz­ügyi tervei a szokottnál is na­gyobb késéssel, csak a közel­múltban készültek el, s ezért ,g Nemzeti Bank éves kölcsönszér- ződést csak a tsz-ek egyha,rmo­déval kötött ez ideig, a pénz- forgalom első negyedévi igen élénk alakulásából azonban megítélhetők azok a tenden­ciák, amelyek a termelőszövet­kezet ez évi pénzgazdálkodá­sát megszabják. 42 szakosított telepet fejeznek be Csökken mindenekelőtt az építési kiadások összege. Míg 1970-ben 435 milliót, 1971-ben 331 milliót használtak fel a termelőszövetkezeti építési be­ruházásokra a megyében, ad­dig idén csak mintegy 20— 25 milliót tesz ki az új, ez évben induló beruházás. Az összeg nagyobb hányadát a már korábbi években megkez­dett építkezések befejezésére fordítják a tsz-ek. Ismeretes, hogy a megyében épülő 20 szakosított sertés és 31 tehenészeti telepből, az el­múlt év végéig 6 sertés és 3 tehenészeti telep építését fejez­ték be. Vagyis 42 telep üzem­behelyezése erre az évre hú­zódott át. E telepek befejezésé­nek pénzügyi fedezetét döntő mértékben a 110 millió forintot kitevő ártámogatás és a tsz sa­ját anyagi ereje biztosítja, ez további 88,6 millió forintot tesz ki. A 42 telep közül azonban hét sertés és hat tehenészeti telep befejezéséhez hitel igény- bevétele szükséges. A Nemze­ti Bank e célra 44,4 millió fo­rint hitelt biztosít, amelynek odaítélése márciusban meg is történt, s- ezzel lényegéWn- ki-- merült az e célra szolgáló éves hitelkeret. Ebben az összegben azonban még nem szerepelnek az 1972. január 1. utáni árvál­, í s tozások. A 42 befejezés előtt álló tejepryél e változások. hoz­závetőleg 20-22 millió forinttal növelik _ meg a költségeket, amelyek fedezete még nem oiztosított. 20 millióval több rövidlejáratú hitel Az elmúlt évhez képest nőtt a rövidlejórptú hiteligény . ar tsz-ekben, de ezzel arányosán nőit a hitéi folyósítás is, ömi. az év első. hegyedében 20,1 millióval volt,több a tavalyinál. Viszonylag magas a fejlesztési alap és az amortizáció megelőz legezéséhez szükséges rövidle­járatú hitelkeréslét is, amelynek kielégítésére . a megye . rendel­kezésére álló' hitelkontingens nem elegendőt ­Az, építési beruházások'csök­kenésével 'felszabaduló’ terme­lőszövetkezeti pénzeszközök na­gyobb arányú gépberuházást tesznek lehetővé. A gépvásár­lások megélénkülése már az első negyedévben érezhető volt. Míg tavaly hasonló idő­szakban csak 84, addig az. idén március végéig 10T traktort, il­letve erőgépet, 3,5. kombájnt, 93 különféle pótkocsit vásároltak» A cukorrépa program kap­csán megvásároltak továbbá 14 cukorrépa vetőgépet, 20 ta­lajelőkészítő kómbinátort, és 15 cukorrépa permetezőt. Az idei első negyedévben összesen 45 millió forint érté­kű gépet vásároltak meg a tsz-ek az AGROKER-től — ez 10 millióval több a tavalyi első negyedévi vásárlásuknál. A Nemzeti Bank 23 millió forint rövidlejáratú hitelt biztosított e gépek beszerzéséhez az év el­ső1 három hónapjában, A kö­zelmúltban — korlátozott ösz- Szégű - középlejáratú gépWteh kotítihgdnSt szabadítottak fet,"*f legintiokoltabb ” termelőszövé®* kézéti ‘gépváSáffá-Si igények“ tfe elégítésére, támogatására. E hite! kihelyezése jelenleg fo, lyamaiban van. MŰVEZETŐK jobban kér«, mint én, pedig mellettem volt segédvájár an­nakidején. Aztán én elvégeztem a technikumot — és most ke­vesebbet keresek. Persze, nem nagyon ugrálhatok: így is töb­ben vagyunk műszakiak, mint kellene. Na, nem Is ezt akar­tam mondani. Tudja-e kit zár­nak be, ha itt a fejtésben bal­eset történik? Hát persze, hogy engem. S tudja e, kivel ordíta­nak, ha nincs megfelelő mennyi­ségű «állítás? Nahát. így va­gyunk ... —- Ezek szerint nem érte meg a tanulás? — De! Az ember akarja va­lamire vinni. Én takarítógyerek­ként kezdtem, ftt, ebben az üzemben, voltam csillés, segéd­vájár, csapatvezető ... Most már 9 éve műszaki vagyok. Titoktartást ígérve megkérdez­tem a fejtés! csapatvezetőt is: mi o véleménye az ainászi munkáról? —• Reggel és műszak végén végigjárja a fejtést, e közbe­eső időben többnyire a csillé­seknek segít a szén elszállítá­sában... Mit mondjak? Nem sokkal különbözik a munkája az enyémtől: csak én többet keresek, a felelősség nagyobb része meg az övé. Telefonon próbálok műveze­tőkkel beszélni. Ismeretlenül ta­lán jobban megnyilatkoznak. Sopiana Gépgyár: hogy mit je­lent a művezetői beosztás? Er­ről jobb nem beszélni... Por­celángyár: az egyik művezető meghallgatja a kérdésemet, aztán szó nélkül lerakja a kagylót. Bőrgyár: Dévai Lászlót közel három évtizede ismerem, ő nem térhet ki. Eléteszem a hirdetést. *- Mi a véleményed erről? — Ez valami gyorstalpaló tanfolyam lehet Én nem tudom elképzelni, rnég ha nagyon jó szakember is, hogy az embe­rekkel bánni tudjon egy 10 hó­napos (nyolc, javítom ki) — pláne! — tanfolyam után. Per­sze, lehet, hogy jó művezetők is kikerülnek majd, de a vezetés tudománya nem nyolchónapos tudomány. A bizalmat oda-visz- s.za alapon nem lehet rövid idő. alatt megteremteni. —- Mennyi ideje dolgozol fit a gyárban? — Tizenkilenc éve. 1963-ban végeztem ei a technikumot s akkor emeltek ki művezetőnek üt, a cseresben. — Te keresel itt a legtöbbet? — A fizetésem a feladatok­hoz és a felelősséghez képest közepes. 134 ember dolgozik a kezem alatt — talán 20-an lehetnek, akik többet keresnek, mint érc Gazdasági vezetőktől próbá­lok véleményt kapni, szeretném ha ők határoznák meg a pal­lérok, stájgerok, faktorok sze­repét a termelésben, most, ami­kor általában magasabb iskolai végzettség az alapvető feltétel, másrészt itt ez a hirdetés ...? Bachman Mátyás, a Mecseki Szénbányák gazdasági igaz­gató-helyettese: Amikor véle­ményt mondok, senkinek az ar­ca sem Jelenik meg előttem. Számtalan személyes ismerősöm van, akik kiválóan ellátják mun­kájukat. Általában azonban az aknászok, művezetők mégsem töltik be azt a feladatot, amit várunk tőlük, ők ismerik a legjobban a munkásainkat, ők vannak állandóan közöttük, ne­kik kellene a legnagyobb be­folyással rendelkezniük, az ő kezükben van a legnagyobb le­hetőség az ösztönző bérezés, a megfelelő telepítés, a takaré­kos anyaggazdálkodás kialakí­tására. Persze, mi is hibásak vagyunk, mert nem adunk meg­felelő hatáskört, önállóságot középszintű vezetőinknek. Az is igazság azonban, hogy a veze­tés három legfontosabb előfel­tétele — szakismeret, politikai­éi vezetői képesség együtt csak nagyon' ritkán van meg ben­nük ... Bertram Jenő, a Baranya me­gyei Tanácsi Magas- és Mély­építő Vállalat igazgatója : A ter­melés legelső vonalában dol­goznak, a legmagasabb műsza­ki felkészültséggel kell rendel­kezniük, hiszen nemcsak 80— 100 emberükért, hanem a há­zakért, a technológiai előírá­sokért, a biztonságért is felel­nek. Egy jó művezető nemegy­szer túltesz még építészmérnö­kökön is. Ma mór csak tech­nikumi végzettséggel, egy-két éves művezetői tanfolyammal és hosszabb szakmai gyakorlat- r tál lehet ezen a poszton hely- I állni. — Anyagilag megbecsültek? Hova tartoznak, a munkások, vagy vezetők közé? — Egy jó kőműves többet keres, mint ők. Valahol a ket­tő között vannak, de inkább a munkásokhoz tartoznak. — Milyen a megbecsülés? Ö sem akar bemutatkozni, j Vasas művezető. Elém teszi a Dunántúli Napló április 20-1 számát. Mutatja a hirdetést: INGYENES ... A művezetői tan- j folyam 8, a szakmunkásképző tanfolyam 10 hónapos. — Ennyit gondolnak a mi munkánkról... Lombos! Jené A tenyészállat- beszerzés támogatása Az új szakosított telepek be­népesítése nem kis gondot okoz a termelőszövetkezetekben. Ezek tenyészanyaggal- történő feltöltésére április 1 -el' új álla­mi akció indult, mely lehetővé teszi bizonyos feltételek mel­lett, hogy a tsz középlejáratú forgóalaphitelt vehessen fel a banktól. Ilyen hitelkérelmet eddig Baranyában hat terme­lőszövetkezet nyújtott be, mint­egy 15 millió forintos összeg­ben. Az idén 14 szakosított ser- tés és 28 tehenészeti telep épí­tését fejezik be o tsz-ek. Ezek üzembehelyezéséhez azonban nem rendelkeznek elegendő forgóeszközzel, ezért a már. em­lítetten felül e célra is további’ forgóalap megelőlegezési hi­telt kell igénybe venniük. Hi­teligény merült fel a szanált tsz-ekben is. Közismert, hogy az elmúlt gazdasági évet Ba­ranyában hat tsz zárta veszte­séggel, illetve ebből kettő alaphiánnyal. Az éves termelési és pénz­ügyi tervek elkészítése elhúzó­dott, s ez hátráltatta az éves termelési hiteligények pontos felmérését a kölcsönszerződé­sek megkötését. Ezért nőtt meg a sorbariálló tsz-ek száma a banknál, és ennek összege is csaknem kétszerese a tavalyi­nak. Oka, hogy a tsz-ek már kimerítették első negyedévi hi­tellehetőségeiket, s míg az éves kölcsönszerződést meg nem kötik, újabb hitelt nem vehetnek igénybe. A jót és idő­ben elkészített tervek tehát fontosak a tsz-ek pénzgazdál­kodásában, a termelés zökkenő nélküli folytatásában. Ez a munka a jelenleginél jóval több figyelmet, nagyobb szak­mai felkészültséget, lelkiisme­retesebb munkát kíván, hisz a tervre épül fel az egész évi gazdálkodás. — Rite — A A í Akiket Ingyen képeznek—

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents