Dunántúli Napló, 1972. április (29. évfolyam, 78-101. szám)
1972-04-19 / 91. szám
1972. ópritis 19, DUNANTÜU NAPLÓ Érettségi előtt az egészségügyi szakközépiskolások Az Operaház öt előadása Rómában Pannónia dicsérete Nemrég megjelent a minisz- I téri utasítás, amely szabályozza a most először érettségiző ' egészségügyi szakközépiskola- ! sok további sorsát. Eszerint általános rendelőintézeti asszisztensi, csecsemő- és gyermek- gondozónői képesítést kapnak * a végzettek, s további húsz szakmában 5—10 hónapos munka melletti tanfolyamon kap- i hatnak oklevelet. A védőnőnek és gyógytornásznak készülők rövidített — felvételi nélküli, , egyéves — tanulás utón állhatnak munkába. A miniszteri utasítás az I utolsó pillanatban érkezett. Országszerte csaknem 12 ezren tanulnak a négy esztende- , je létesített, újtípusú egészség- j ügyi szakközépiskolákban, s az j első 2500 végzős az idén hagy- J ja el az iskolát. Mindmostanáig j igen sok tisztázatlan kérdés volt j akörül, vajon milyen szakmák- ben milyen feltételek mellett állhatnak munkába a fiatalok. Hiszen az iskolatípus azért született, hogy segítsen megoldani a betegápolás és az egészségügyben szükséges egyéb „kö- zépkáder”-feladatok égető gondját. Pécsett 68 lány érettségizik az idén a Janus Pannonius Szakközépiskola ilyen osztályában. i Évek óta nyílt titok, hogy az egészségügy szakképzett dolgozókkal való ellátása nem megoldott. A betegápolás színvonala rendkívül alacsony. A hagyományos egészségügyi szakiskolákba — ápolónőképző, védőnőképző stb. — nem jelentkeznek elegen. Az általános fizetésrendezés ezeken a területeken sokat javított a helyzeten, de az utánpótlás kérdése még mindig megoldatlan maradt. Amikor 1968-ban megindították a középiskolák szakközépiskolai osztályait, az egészségügy sok vezetője reménykedett, de sokan tamás- kodtak. Már három esztendeje tanultak af egészségügyi szakközépiskolások, amikor — éppen a Janusban — végeztek egy röpke felmérést: hová készülnek érettségi után a tanulók? Az eredmény nagyon ellentmondásos lett. Kiderült például, hogy az elsősök közül még sokan vállalnák a betegágy melletti, háromműszakos ápolónői munkát, de a felsőbb évfolyamok lányai már inkább a továbbtanuláson törik a fejüket, vagy az asszisztensi, védőnői állások után érdeklődnek. A pesszimista véleményeket e számokra támaszkodva így foglalta össze az egyik megyei egészségügyi vezető több mint egy évvel ezelőtt: „sajnos azt kell mondanunk, hogy nem lesz azoknak igaza, akik az egészségügyi szakközépiskolákhoz) látják megoldottnak a közeljövő középkáder ellátottságát, annál is inkább nem, mert nem szakképesítéssel végeznek”. A szakképesítés kérdése a rendelettel megoldódott. De mi a helyzet az érdekeltek körében? Hogyan sikerült kedvet ébreszteni a négy év algtt a diákokban e pályák iránt? A Janus Pannonius Gimnázium és Szakközépiskolában dr. Weber Mihályné igazgatón és dr. Szentesi Bélánén, az egészségügyi szakközépiskola gyakorlati oktatásvezetőjén kívül ott találtuk dr. Temes Gyuláné megyei vezető védőnőt is, aki a védőnőnek jelentkező kilenc tanuló ügyében járt ott. Kilencen mennek tehát a megyébe védőnőnek, ha az egyéves tanfolyamot elvégezték. A megyében 120 védőnői állás van, ebből tíz betöltetlen, húsz védőnő pedig szülési szabadságon van. A kilenc lány tehát nem oldja meg a gondokat, de munkábalépésük mégis óriási jelentőségű. Egészségügyi szakközépiskola nélkül aligha történhetne egyetlen év alatt ilyen változás a „védőnő-fronton”. A 68 végzős közül összesen hárman mennek más jellegű pályára. Ez százalékos arányban nemhogy természetes, de még alatta is marad a szokásos képnek. A tévedés jogát a tizennégy évesen idekerülők- nek meg kell adni. Természetes, hogy többen tovább szeretnének tanulni, elsősorban az orvosegyetemen. Az is jellemző, hogy valameny- nyi,továbbtanulni szándékozó — azon az említett három tanulón kívül — orvos szeretne lenni. Hogy az egészségügy „meghódította" a lányokat, az nagyrészben a hivatásra nevelés eredményének . köszönhető. Persze, az utóbbi időben megjavult lehetőségeknek is. De vajon mennyi lehet ebben „az iskolán kívüli tényező", vagyis mekkora a szerepük azoknak a tapasztalatoknak, amelyeket a gyakorlati időben, az egészség- ügyi intézményekben, tehát „kint az életben” szereztek a diákok? Erre nézve legbiztosabb támpont az, hogy sokan már meghatározott helyre kérték magukat. Boros Emma a csecsemőotthonba, Székely Márta a 400 ágyas klinika sebészeti laboratóriumába, Kálé Irén ápolónőnek az I. sebészetre, Horváth Ágnes ugyancsak ápolónőnek az intenzív osztályra. Néhányat az'onban elriasztottak azok a vélemények, amelyeket „kint az életben” hallottak: meg vagy te őrülve, hogy érettségivel ápolónőnek mész? A rendelőintézetben ke- zitcsókolomot köszönnek, a kórházakban csak jónapotot . .. Ilyenkor aztán hiábavaló volt az iskolában megszerzett hivatástudat, lelkesedés, vállalkozókedv. Ebből is látszik, hogy az egészségügy munkaerőgondjai egycsapásra semmiféle új iskolarendszerrel nem oldhatók meg. * tan, csecsemő- és gyermek-fejlődéstan, gyógyszertan, táplálkozástan. gyermekgyógyászat, alkalmazott pszichológia, belgyógyászat, sebészet, szüleszet- nőgyógyószat, általános laboratóriumi ismeretek, munkavédelem, végül az első két osztályban heti egy, azután heti két nap gyakorlat. Nyáron kötelező 2—4 heti gyakorlat. A tanári karban orvosok, védőnők, ápolónők, szakasszisztensek, gyógyszerészek, biológiatanárok vannak. A kinti gyakorlatokat is a legjobb szakemberek irányítják. Az iskola jelentőségét így foglalták össze többen, gyakorló orvosok, egészségügyi vezetők, az iskola gyakorlatvezetői is: szakmai alapképzést és egészségügyi szemléletet ad. Ebben sokminden benne van: gyermekszerető, elsősorban a betegre figyelő, intelligens és képzett ápolónők, asszisztens- nők jövendő ígérete. H. E. A Magyar Állami Opjpraház öt előadásból álló római vendégszereplésének műszaki előkészítése céljából kedden 32 fős csoport utazott az olasz fővárosba. Lukács Miklós igazgató, Mikó András főrendező, Seregi László koreográfus és Forray Gábor vezető díszlettervező mellett a műszakiak egy része is a csoporttal tartott, hogy az április 23-i nyilvános sajtófőpróbára megoldják a díszletkiépítési, világítási és egyéb műszaki feladatokat. Az énekesek — Kasza Katalin, Szőnyi Olga, Melis György és ütő Endre —, a balettszólisták és a kar 77 fős csoportja pénteken utazik el. Erdélyi Miklós karnagy a zenekari próbák, a betanítás céljából már régebben Rómában tartózkodik, mert „A csodálatos man- darin”-nal, „A kékszakállú herceg várá"-val és o „A fából faragott királyfi"-val öt alkalom- inai fellépő társulatot a Római Opera zenekara fogja kísérni. A tisztelgést igen. a műsor i színvonalát már kevésbé fehet j dicsérni. Holott a Kamaraszín- I ház hétfői irodalmi estje kettős j.. célt tűzött ki: Janus Pannonius halálának'500 éves évfordulóján a költőt idézni, s mindezt a legalkalmasabb időpontban, a költészet ünnepének közelében. Erre inkább az est időpontja utalt, ugyanis a kortárs költők közül csak ketten, Pákolitz István és Keresztúry Dezső szerepeltek verssel. Az est előtt Bernics Ferenc, a Baranya megyei Tanács Művelődésügyi Osztályának vezetője mondott bevezetőt, Janus gondolatainak időszerűségét, költészetének modernségét kiemelve. A színpadkép — a Panegyri- cus díszleteinek elemeit szerencsésen átmentve — szimmetrikus elrendezésű volt. Középen kandeláber és oldalt súlyos, söA sütőipari képzés Szentlőrincen lesz Helyzetjelentés a szakmunkás-utánpótlásról Mialatt az első - érettségizők a munkára készülnek, az iskola számára már a beiskolázás az új gond. De ez szerencsére nem jelent nagy problémát. Magas a jelentkezők száma, tanulmányi eredménye is, tehát még válogatni is lehet. Dr. Weber Mihályné igazgató mondja: —. Magas az oktatás színvonala a szakközépiskolában. Éppen azért működhet csak gim’- rjpzium mellett az egészségügyi szakközépiskola, mert a kötelező latin mellett emeltszintű kémia, laboratóriumi elmélet és gyakorlat van. Sok gondunk von azért még, sok tisztázatlanság is akad, így például az idei érettségi (érettségi magyarból, történelemből és szakmai elméletből van) eléggé leszűkíti az anyagot azzal, hogy csak számítási feladatokat jelöl meg. De a legfőbb gondunkat, a gyerekek 'jövőjét meghatározó lehetőségeket ez az utóbbi rendelet megoldotta. Dr. Szentesi Béláné gyakorlat- vezető tanár foglalja össze, mi mindent tanulnak a diákok e négy év alatt:- Igen erős a biológia, mint szakmai előkészítő tantárgy. Vannak egészségügyi alapismeretek, anatómia, mikrobiológia-járványtan, kórtan, ápolásMit mondanak a márciusi adatok a szakmunkástanulók beiskolázásáról? Lényegében azt, hogy a megyében beiskolázható 3144 hely közül még nagyon sok betöltésre vár. A tervezett létszám több mint 60 százaléka (1892 tanuló) Pécsett tanul. Pécsett a tervezett 900-as létszám helyett eddig 778-an jelentkeztek szakmunkástanulónak, s ez az arány rosszabb a gimnáziumok és szakközépiskolák jelentkezési arányainál. S nagyon elgondolkoztató az is (bár jelenleg más megoldást nehezen lehetne találni), hogy a szakmunkástanulóknak jelentkezettek nagyrészének (648 tanuló) 2—3,4 közötti a tanulmányi eredménye. Ez abból is fakad, hogy a gimnáziumok és a szakközépiskolák „merítenek” először, s azután következnek a szakmunkásképző intézetek. Természetesen a tanév kezdetéig még változik a jelentkezési helyzet, az átcsoportosításokkal most foglalkoznak a tanácsi munkaügyi osztályok s a szakmunkásképző iskolák is. S a munkaerő utánpótlással foglalkozó illetékesek nem kevés szakmunkás tanulóra számítanak azok közül a végzős nyolcadikosok közül, akik nem jelentkeznek egyik iskolába sem. Számuk nem kicsi, felmérések szerint 17,1 százaléka az összes végzősöknek. szarvasmarha-tenyésztő tanulóra lenne szükség. Az iskola 120 elsős helyére egyébként 91-en jelentkeztek, ami azért is megr lepő, mert a kollégiumi ellátás biztosítva van. Sellyére, a Mezőgazdasági Szakközépiskolába még 50 növénytermesztő gépészt várnak. Bár a Villányi Mezőgazdasági Szakmunkásképző Intézet is ad kollégiumot, sőt, az új intézet is épül, mégis 32 gyümölcs- termesztő, 21 szőlőtermesztő és 16 zöldségtermesztő még hiányzik.az induláshoz. nők érdekelve) még 12 tanulót várnak. A kereskedelmi szakmunkás- képző iskolákba túljelentkezés volt. Csak Pécsett az 500 hely- I re 770-en adták be lapjaikat. Meglepő viszont, hogy a vonzónak tűnő cukrász szakmában 14 tanuló hiányzik még. Bár az ún „hiány”-, illetve „divatszakmák" évek óta változatlanok, nem érdektelen egy futó áttekintés, hogyan oszlik meg a jelentkezők aránya az egyes szakmákon belül. A mezőgazdasági szakmunkás-utánpótlással kezdve: a Pécsváradi Mg. Szakmunkásképzőben például még 6 sertéstenyésztő és 10 Miniszteri utasítás AZ ELSŐ OSZTÁLYOSOK TANULMÁNYI ELBÍRÁLÁSÁRÓL Asztalos szakmunkásokat felveszünk Cím: PÉCSI BÚTORGYÁR Pécs, Somogyi Béla út 6. A művelődésügyi miniszter az általános iskolák igazgatóihoz és az első osztályok tanítóihoz intézett legutóbbi körlevelében felhívta a figyelmet arra, hogy az első osztályos tanulók 11,4 százaléka tanévet veszít. Ehhez a rendkívül súlyos helyzethez gyakran a környezetismeret, gyakorlati foglalkozás, énekzene és testnevelés osztályzatai is hozzájárulnak. Ezért az általános iskolák első osztályából történő továbbhaladást a rendtartástól eltérően a miniszter most utasításban módosította. Az első osztályos tanulókat a tanév folyamán és a tanév végén változatlanul a tantervi követelmények és a rendtartásban foglaltak szerint a megadott öt érdemjeggyel kell elbírálni. Ennek megfelelően, ha a tanuló tanítói segítséggel sem tudott eleget tenni a követelményeknek: elégtelen érdemjegyet kap. A környezetismeret, a gyakorlati foglalkozás, az énekzene és a testnevelés esetében is mindent el kell követni annak érdekében, hogy ó tanulók megfelelő felkészítést kapjanak, azonban ezekből az elégtelen osztályzatot a második osztályba lépés szempontjából figyelmen kívül kell hagyni. Az említett tantárgyakból javítóvizsgát sem kell tenni. Az első osztályokban nem kell tanulmányátlagot számítani. Az utasítást már a jelenlegi tanév végén figyelembe veszik a tanulók elbírálásakor. Az ipari szakmunkásképző in- j tézeteknek Pécsett is, a megyében is lényegében hasonló helyeken „szorít a cipő”. A legnagyobbnak számító 500-as intézetben például autószerelő- i nek 100-zal többen jelentkeztek | a lehetségesnél. Ugyanakkor marósokban, esztergályosokban és géplakatosokban hiány van. Az intézet el is beszélgetett a szülőkkel, 70—80 tanuló így került át az utóbbi szakmákba, j De további hiány van postai j hálózatszerelőkben, akiknek fe- j le, 7-8 tanuló hiányzik, vagy i gumijavítókban, ahova még 15 ! tanulót tudnának felvenni. Az 506-os intézetben a kő- | műves, szobafestő és melegburkoló szakmákban megvan a szükséges létszám, ácsokra és vasbetonszerelőkre viszont vál- ; tozatlanul szükség lenne. Az : 508-as intézetben 13 hegesztőhely még betöltésre vár, úgyszintén fel tudnának venni 15 vas- és fémszerkezeti lakatost is. Rendkívül érdekes, hogy a kelmefestő- és vegytisztító szakmában egyetlen jelentkező sem volt, holott a keret 10 lenne. Ide elsősorban lányokat várnak. A Mohácsi 502-es MüM intézetben is elsősorban géplakatosokat, villanyszerelőket, esY- tergályosokát, kőműveseket és öntő-formázókat fogadnának szívesen'. Szigetváron a gyáron belül indított cipőipari szakmunkás- képző iskola 60 helyére eddig 32-én jelentkeztek, a konzervipari szakmunkásképző iskolába, amely úgyszintén a gyáron belül működik, 20 helyre összesen négyen. Itt nem is indul meg a kéozés, ha nem lesz elég jelentkező. Egy korábban vajúdó kérdésben végre döntés született. A sütőipari képzés Szentlőrincen lesz, ahol már meg is van az induláshoz szükséges létszám, s ez mindenképpen örvendetes, ismerve e szakma utánpótlási gondjait. Komlón az 501-es intézetben 48 vájártanuló hely még „kiadó”. Ezen kívül 28 gépszerelőt, 33 gépi forgácsolót, 12 kőmű- v^t látnának szívesen. A Hirdí Kenderfonó kihelyezett iskolájába (fonó-szövő tanulónak elsősorban lányok vanMég valamitől sokat ^remélnek a szakmunkás utánpótlásban érdekeltek. Ismeretes, hogy a Gazdasági Bizottság határozatot hozott, hogy 200 forint ösztöndíj-kiegészítésben részesül (évfolyamtól és tanulmányi eredménytől függetlenül) néhány különösen fontos szakma tanulója, ahol utánpótlási gondok is vannak. Ezek közé tartozik a vájár, hegesztő, kovács, öntő, gépi forgácsoló, fonó-szövő, tímár, ács-állványozó, vasbetonkészítő szakma, tehát a mi megyénkben is gondot okozó szakmák jórésze. Ezen kívül a vállalatok 250—500 forint közötti társadalmi ösztöndíjat adhatnak (az eddigi 250 helyett) a tanulóknak. Bár a határozatok részletes végrehajtási utasításai még nem jelentek meg, a következő tanévtől már hatályba lépnek. Kedvező hatásuk viszont csak akkor mutatkozik meg, ha a vállalatok mernek is élni a bennük rejlő lehetőségekkel. M. L. tét függönyök utaltak az emlékezés kegyeletére. A statikus színpadképből önmagában méc nem következik egy előadás túlzott nyugalma, de ezúttal mégis ilyesmi történt. Fényes Márta, a: est rendezője nyilvánvalóan t versekre akart összpontosítani kerülve minden felesleges sallangot. Csakhogy a verseke mondó színészek mozgatása, ki és bevonulása inkább elvontc a figyelmet a lényegről, bizony talanságról árulkodott. A hosz szabb ideig színpadon tartózko dó színészek nem mindig tudtál mit kezdeni oz egyszeri beáIli tással, ólmozgásokra kénysze rültek. A műsor lényegében az élet mű időrendjét követte, s próza részletekkel, valamint megzené sített versekkel oldotta a Janus költemények sorát. A Heves András által megzenésített ver seket Molnár Miklós adta ele zongorán közreműködött Varg< Márta. Hevesi érezhetően i megzenésítés klasszikus elvé követte: mintegy belehelyezked ve a költő érzelemvilógába, ki fejezni a versek töltését. Véle inényünk szerint itt sikerült eg árnyalattal sötétebbre a kép Janusban több a reneszáns életvágy, a férfias tűz, mint a a megzenésített változatokba kiderült. Bár hozzá kell tenn ez versválogatás kérdése is. Ha igényességünket az alka lomhoz mérjük, meg kell mon dani, hogy a vártnál szeré nyebbre sikerült az est. Labanc Borbála, Szabó Tünde, Győr Emil, ifj. Kőmives Sándor é Unka György adták elő a vei seket, s jórészt rajtuk múlot hogy a szép, végig kidolgozó versmondós ritkább volt, mir az egyenetlen. Néha túl hal volt a művészek hangja, szint az érthetetlenségig, máskor ecj) azon versen belül is indokola lanul váltakozott a felfogás: o előadóművész hol érzékelted a vers ritmusát, hol nem. Töbt szőr szövegmondási hibák előfordultak. Érezhetően a le; oldottabban Janus kevéssé i: mert és forgatott pajzán verse mondták a színészek. A Janus-műfordításnak kijái tiszteletből (hiszen tudjuk, hoc nem kevés filológiai nehézséc gél küzd még ma is ez a mur ka) nem ártott volna a műfo dító, Csorba Győző (sőt, a mi fordítók!) nevét megemlíte vagy feltüntetni valahol. Az estet a Baranya megyés a Városi Tanács művelődé, ügyi osztályai, valamint a Péc Nemzeti Színház rendezte. (Marafká L.) Az előadás egyik szereplője, Szabó Tünde Fotó: Erb Jóin i
