Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-09 / 58. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÖ 1972. március 9. Tizenhétemeletes panelház, ellipszisalakú homlokzati kivágásokkal Foto: PTV Sasrét Egy óra alatt hat kilométer a térben — s legalább száz év visszafelé az időben ... Az almamellék! vasútállomásról kigördül a hajnali vonat Kaposvár felé, s már ez a pillanat is hordoz magában valami varázslatosat, valami szívbemar- kolóan szépet, öten ha állnak a sínek mellett, melyet elnyel a szürkeség. Csend és időtlenség. Cigaretta-tárca csattan, sercen a gyufaszál. A világ minden istenháta mögötti kis- állomása ilyen; az ember egyszerre érzi azt, hogy mindennek a vége, s azt, hogy itt valami egészen más, valami sej- I telmesen nagyszerű kezdődik. A sasréti expressz már benn áll, az indulásig azonban még ] rengeteg az idő: hét óra előtt | valamivel fut be a szigetvári, I azt is meg kell várni. De aztán I eljön az indulás perce: felber- í reg a motor. Palkovics József j elrendezi a váltót, s aztán kéri a jegyeket. 7 óra 05. A törzs- utasok számára megkezdődött a több ezer vonaton töltött KERTVÁROS Beszélgetés az új beruházási programról Megyeri Kertváros. A Siklósi, a Keszüi és a Megyeri út határolja, délen mezőgazdasági terület nyújt lehetőséget a terjeszkedésre. A következő években a pécsi lakásépítkezések egyik súlypontja lesz ez a városrész, amely a maga 4 és félezer lakásával sokezer embernek nyújt otthont. Az építkezés az időközben felmerült komoly problémák miatt késéssel indult. Az első szakaszban a már ismert panelházak épülnek — ez a további késedelem elkerülése végett elengedhetetlen volt. Az 1973-ban induló második szakasz már merőben új arculatú városrészt ad Pécsnek. Az átdolgozott beruházási programot Tillai Ernőnek, a Pécsi Tervező Vállalat Ybl-díjas tervezőjének vezetésével állították össze. Vele beszélgettünk arról, milyen lesz a Megyeri Kertvá ros.- Milyen előzmények után került sor az új beruházási program elkészítésére?- Az általunk korábban tervezett új épülettípusok egy magasabb szintű, városiasabb beépítést célzó koncepció alapjan készültek el nagyobb épületmélységgel, rövidebb homlokzati felületekkel, igényesebb részletekkel — mondta. — Emiatt az egyes épületek ugyan drágábbak lettek, az általuk elfoglalt területeken az út és közműhosszak azonban rövi- debbek lettek volna. Az új gazdasági helyzetben az egy lakás költségét meghatározó előírások a tanács többletterheit növelték volna, ha az előírtnál jóval drágább lakásfajták valósulnak meg. Fokozta a problémát, hogy a ^tervezett házgyár megépítése előtt kellett volnc új épülettípusokat és új gyártósablonokat kialakítani aránylag rövid időre. E szempontok végül is arra késztették megbízóinkat, hogy a jelenlegi paneles szerkezetek felhasználásával kell a költség- kereteket lehetőleg figyelembevevő, mégis újszerű megoldásokat találni.- Nem, áll-é lenn a vészé1 y, hogy lassan egész Pécset azonos épületekkel építjük be, ami monoton hatást kelt?- Sajnos a veszély elvileg yalóban fennáll és nagyon sok küzdelem árán tudjuk csak elérni, hogy épületeink és a beépítési módok legalább részleteikben változzanak. Megkíséreljük a Kertváros arcuialát meg-úó:,- jztetni a nyugati városrész k.a.okult kepető!. A korábbi tervváltozatokból megmentettük a tömörebb és magasabb beépítést, egyes panelek megváltoztatásával pedig a részletezet is módosítjuk. Talán garancia erre a lehetőségre a három Szaiai úti középmagas ház. Azok is teljesen azonos panelből készültek, mint a nyugati városrész épületei, a különféle, igen jóminőségű festékekkel és burkolati anyagokkal mégis teljesen újszerű be- | nyomást keltenek. A Kertvárosba is színes épületeket terveztünk, egyes panelek helyén szobaméretű üvegfalakat, a középmagas és magasházak loggiáin ellipszisalakú kivágásokat, melyhez hasonlót eddig sehol sem kíséreltek meg.- Az üvegfal nem visszatérés az első újmecsekaljai panelházakhoz? — Nem. Ott a loggiák hátsó fala készült üvegből, itt maga a homlokzat kap üvegfalat. Egy épületen belül akarjuk variálni a hátsó üvegfalas loggiát a homlokzati ellipszisalakú kivágással és a külső üvegfalat. A képen is látható 17 emeletes épületnél — kivitelezése az ötödik ötéves tervre várható — a méhsejtszerűen kapcsolódó kivágások biztosítják a 340 lakásos mógasház különleges érdekességét. De visszatérve a városképi hatásokra, színezi a városképet, hogy könnyűszerkezetes, nagyon mutatós kiképzésű bölcsőde, óvoda és ABC áruház épül, míg a most ol- j csóbbra tervezett univáz-szer- [ kezetű üzletek párkányait vi- ; szont színes, domború műanyag : elemekkel burkoljuk.- Milyen szintű beépítést terveztek? — Vegyesen öt és tíz szintes j épületek lesznek. A közbeeső j szinteket a gazdasági szakem- j berek nem tartják jónak. Az [ átlagos beépítési szintmagas- j ság a második szakaszban fele-fele arányt biztosít a kétféle épületnek. — Szó eseff a férőhelyekről. Tudomásunk szerint jelenleg is 4 férőhelyes lakások épülnek a Kertvárosban. — Ez igaz, csakhogy ezek a régebbi tervek szerint épülnek. Az új program szerint jobbára 3 és 6 személyes lakásokat építünk. A 6 személy részére épülő 64 négyzetméter alapterületű, 3 szobás lakásokkal tulajdonképpen egy korábbi adósságot próbálunk törleszteni — a nagyobb családok felé, — Milyen lehetőséget biztosit a terv a gépkocsik elhelyezésére? — A lakáskeretbpl garázsok nem építhetők, ezért az épületek fogadószintjére sem terveztünk garázsokat, de sorgarázsok építése sem engedhető meg. Erre egyébként sincs lehetőség a tömör beépítés miatt. Többszintes parkológarázsok részére viszont kijelöltünk megfelelő területeket. Megépítésükig a parkolóterületen lesz egyedül lehetőség a gépkocsik elhelyezésére. — Végezetül: kik tervezték a Kertváros második szakaszán — A beépítési tervet a korábbi tervek felhasználásával Dénesi Ödön készítette, míg az épületeket Bachmann Zoltán, Erdélyi Zoltán, Freivogel Mihály, Metz Beatrix, Nyári József, Tillai Ernő, Újvári István és Vezér Csaba építészek terveinek fel- használásával készítettük. A Kertváros új beruházási programja most már jóváhagyásra vár. Hársfai István reggelek egyike, az idegen számára pedig folytatódik a varázslat, az idő visszaperge- tése ... Almamellék határában, a Zselicség déli részén, pontosan ott, ahol Baranya és Somogy határa fut, irdatlan erdőség fedi a dombokat. Szentlászló, Antalszállás, Hórváthertelend, s jónéhány puszta fogja közre a komor tölgyeseket, melyek éppen ilyenek voltak ötven, száz, sőt talán ezer évvel ezelőtt is. Az erdő időtlen, mint ahogy időtlen az ég is, mely felé annyi évszázad óta nyújtóznak itt a fák. Nem magasak erre a dombok, mégis azt mondja az itteni ember: ott, fent a hegyen, s minden bizonnyal ez is az erdők miatt van. Az erdők valami mást jelentenek. Bemenni az erdőbe más, mint kimenni a földre, mintahogy egészen más erdei munkásnak is lenni, mint szántó-vető földművesnek. Döcög a vonat, bólogatnak a fejek. A sasréti expressz az almameiléki állomástól a sasréti fatelepig vezető hat kilométeres utat pontosan 60 perc alatt teszi meg, van hát idő mindent megbeszélni. Háromszor fordul az aprócska mozdony naponta egyetlen kocsijával. A mozdonyvezető, Danes János, néha sípol egyet a géppel, de ettől a sípszótól senki sem rezzen össze az erdei vasút mentén, ellenkezőleg, néhány lépéssel mindenki közelebb jön. Lukafa megállónál például egy tacskó-kölyök áll a sínek mentén. Vár, les, s aztán mikor végül is nem száll le, akire várt, vad csaholásba kezd, s mérgében messze elhagyja a vonatot. Lukafa után a sasréti kastély következik, majd a végállomás. Itt száll le Kasza József, Szaiai Nándor, Jusics Ferenc, s a többi fűrésztelepi. A fűrészek motorjai nyolc óra után kezdenek berregni, de valahogy ez is hozzá tartozik itt a csendhez. Egy hosszan elnyúló sásos rét szélén állunk, dombok ölén, erdőktől körülvéve. A kisvasút végtelen hosszú farakásoktól övezve —, ketté szeli a rétet. Sasrétről évente 12—15 ezer A sasréti fatelep | köbméter fa indul el, s bár ki tudja mióta megy ez már így, itt minden változatlan. Mintha I csak tegnap jöttek volna az első favágók, mintha csak tegnap ütötték volna fel az első kalyibákat a tengelymarasztaló utak mellett... Visít a fűrész: ebből a tölgyből Belgiumban készülnek majd bútorok. A frissen hasított fa illata, s a dombok felől fújó szél nedves földszaga betölti a szélesen terpeszkedő fűrésztelep minden zugát: nem, ez nem igazi műhely, s az iroda se iroda. A pajtaszerű fűrészszín kapui szélesre tárva. Kasza József a dombtető felé mutat: a fákat valahol ott vágják, de hogy milyen az erdő, azt itt kérdezze meg... A hatalmas rönkökkel pelék, mókusok, bársonyos szárnyú pillék érkeznek a telepre, a gépkezelő meg — aki számára minden göcsört, évgyűrű, sebhely és odú olyan, mint könyvben a betű —, szépen kiolvassa I ezekből a jelekből az erdő tör- ! ténetét. A fűrészesek horvát- hertelendiek. Ha megjön a nyár, egész a telepig kerékpáron jönnek, ilyenkor — ősztől— tavaszig —, azonban csak Szentmárton pusztáig kerekeznek. A zöld expressz Lukafán leteszi a fogatosokat. Sasréten az erdészet hivatalnokait, s aztán kizötyög ide a fűrészesekhez, egészen a sínpár végéig. A legközelebbi község hat kilométer. Országúton tíznél is több. Ha beköszönt az ősz, az utakat elborítja a sár, s akkor néhány vakmerő terepjárót leszámítva, nincs az a jármű, ami az erdei utakra bemerészkedne. A fűrészesek hajnalban indulnak, s este érnek haza, pedig tulajdonképpen csak egy ugrás az út, amit meg kell | tenniük. A pénz alig több két- I ezernél, magától értetődő hát j a kérdés: mi tartja itt az em- | bereket?- A megszokás - mondja | Szaiai Nándor.- Igaz, nem túl nagy a kereset, de itt költeni se lehet — mondja Jusics. Kasza meg ezt teszi hozzá:- Itt mindenki a maga ura, s ez is valami. Dolgoztam én már másutt is, de a legtöbb helyen csak rángattak. Itt nincs helye vitának, okoskodásnak, itt a fűrész az úr, meg a fa ... Erb János felvétele kodik a dombsor hátára, majd egy kanyar után lágyan lejteni kezd a rét felé, A kastély a rét szélében áll. Sárga homloka, zsalugáteres ablakai mintha a tájból nőttek volna ki. Ez az erdészet központja, | s egyben a vendégvadászok paradicsoma. A kastélytól kettős platánsor alatt fut tovább az út Lukafa felé. Balról erdő, jobbról aprócska tó. A tó partján érezni csak igazán, menynyire közel van már a tavasz! A füzeket, nádakat, zsombékon nőtt sárga virágokat, s a távoli bükkös hatalmas fáit feszegető furcsa, bizseregtető érzés itt, a dombok, erdők és vizek találkozó pontján úrrá lesz az emberen is. Ki kell tárni a kabát szárnyait, ki kell gombolni az ing nyakát Az újjáéledés, az életöröm, a felszabadult jókedv betölti az erdőt, s elborítja a tóparti rétet. A közeli bokrok alól évődő nyúlpár tör elő, a fák csúcsán megrészegült szarkák csörögnek, fent, a fejünk felett, a végtelen magas égen pedig két kitárt szárnyú héja vitorlázik önfeledten... ilyen lesz a Kertváros (A bekeretezett területen folyik az első szakasz építése) Sasrét persze megközelíthető közúton is — igaz, csak erdő- gazdasági járművekkel. A szigetvár-kaposvári útról, valamivel Antalszállás után, beágazik egy keskeny aszfalt-csík az erdőbe, mely a fűrésztelep és a kastély érintésével egész Lukafa pusztáig vezet. Ezen az úton nem mindennapi élmény jó időben leereszkedni. Az erdő komor, szürke falként fut az út két oldalán, de ahol van I egy-egy kis tisztás — amolyan j ablakféle, melyen át belátni az I erdő mélyére —, ott szinte biz- I tos, hogy őzekkel, fürkésző sze- j mű szarvasokkal találkozik az j ember. Az út először felkapasz- I Az erdész persze nem költő, s pláne nem mindenben romantikát kereső idegen. Az | erdész: gazda. Józan, megfontolt, szigorú. Fóris János számára a korai tavasz is új munkát jelent. Fakitermelés és faültetés, selejtezés és csemete- gondozás — ezek a műveletek | harmonikus egységet alkotva I töltik ki az évet. Az erdő lát- j szatra évszázadok óta változat- ! lan, az igazság azonban az, I hogy szinte minden emberöltő alatt kipusztult és újjászületett. Dicsérjük a jó időt, majd a madarakról beszélgetünk. — Nemsokára itt lesznek a gólyák... A gólyákról Fóris Jánosnak eszébe jut a fefete góiyapár. — Nem messze innen élt ebből a különleges madárból egy pár — évről-évre menetrend- : szerűen visszajöttek. Tavaly aztán nem jöttek, s félek, hogy az idén is hiába lessük őket. Nem mondom, a mi hibánk. A fészkük azon a területen volt, melyet kivágásra jelöltünk ki, s hiába hagytunk a beszálló fa körül egy kis szigetet, úgylátszik elriasztotta őket a megváltozott táj... Kimegyünk a kastély elé, ahonnan rálátni a tóra. — Aprócska víz, de valahogy híre ment a madárvilágban. Néhány éve szépen jönnek a gémek, tavaly meg megjelent egy kócsag-pár... Néhány perc múlva dél lesz — a fűrésztelepen hirtelen elhallgatnak a motorok. Szalonna, hagyma, zsíros maradékok vasárnapról. A telep írott és íratlan törvényei szigorúan beszabályozzák az életet. Ez most a csend ideje. Papír zizeg, bicskák kattannak, s mintha csak erre a néma jelre várt volna, a százágú, nagy odvas fáról' felröppen egy lomhaszárnyú rétisas. Békés Sándor „Színes épületeket terveztünk" Baranyai utazások
