Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-25 / 72. szám
1972. március 25. DUNÁNTÚLI NAPLÖ / 3 „Kisközség a főútvonal mellett V_ „Foglalkozni kell az emberekkel“ A nagyforgalmú Pécs—Szigetvár főútvonal mellett fekszik az alig hatszáz lakost számláló Nagypeterd. Azt mondják: „nőuralom” van a községben — már ami a tanácsot illeti. A tények ezt bizonyítják. Pintér Amália a tanács elnöke — az apparátus dolgozói közül az adóügyi csoportvezető, a gazdasági, az adminisztratív és az igazgatási előadó, a hivatalsegéd is nő. Mindössze a tanács- titkár képviseli a férfi nemet Az elnöknő immár huszonhárom éve áll a közösség szolgálatában, ebben a községben 1959 óta látta el a tanácstitkári feladatokat, — tavaly óta pedig elnöki funkciójának tesz eleget — Milyen volt a község amikor idejöttem? Eléggé szegényes. Egy iskola egy tanteremmel és egy szükségtanteremmel, három pedagógussal. Járda nem volt, a falu végétől a vas- útig villany sem. A „vízhálózatot" csak a házak kútjai jelentették, — de ezek is kálival fertőzöttek. A főútvonal melletti kis község azóta alaposan „felvere- kedte” magát. A szép körzeti iskolába 270 gyerek jár, — napközi otthont is létesítenek, már megvettek 160 ezer forintért egy épületet, ezt alakítják át. Májusban kezdik meg az egészségház építését, —- a falu 100 ezer forinttal, a Megyei Tanács 350 ezer forinttal járult hozzá — Megépítettük a tőrpevízművet — mondja az elnöknó. — A község 120 lakóháza közül már közel 50 ház rákapcsolt a hálózatra. Most már örülnek a lakók a jó víznek. De nem így volt korábban. Amikor elkezdtük az építkezést sokan csak a vállukat vonogatták: minek ez? Kissé el is keseredtem, csak az adott erőt, hogy tudtam: rövidesen mindenki megérti a vízhálózat fontosságát Amikor már elkészült, kérdezem az egyik nénitől: nos, örül-e a törpevízműnek? Jobb-e most az ivóvíz, mint a régi ku- také? A nénike méltatlankodva felelte: most is kútvizet iszunk, a „törpéből" csak az állatoknak viszem... — Azóta persze a néniké álláspontja is megváltozott — mondja. Körzeti tanács. Ide tartozik Botykapeterd, Klspeterd, Nyugot- szenterzsébet is, — összesen másfélezer lakos ögyes-bajos dolgait Intézi e tanács. — Figyelemmel vagyunk « csatolt községek fejlesztésére is — mondja az elnöknő. — Nyu- gotszenterzsébeten például épületet vettünk, hogy KISZ- klubot alakíthassunk. A honvédelmi nevelőmunka érdekében befejezés előtt áll a lődomb építése és majd fedett lőteret is építünk. Botykapeterd utat kapott, Kispeterden korszerűsítették a boltot, buszvárót, egészségügyi rendelőt létesítettünk. Most parkosítani szeretnénk Nagypeterden a Kossuth utcát. íróasztalán lévő naptárára pillantok, sűrűn teleírva. — Mozgalmas minden hónap, de különösen a február adott sok munkát — mondja. — Értekezletek, a váradás, a tüdőszűrés megszervezése, aztán tárgyalások, kivitelező keresése az egészségház, a buszváró építésére, Nyugotszenterzsé- beten a művelődési ház átalakítására, Nagypeterden meg kell oldani az iskola fűtési gondját... Szívesen és nagy ambícióval végzi munkáját. Mint mondja, érőt merít a község lakóiból, akik nem egyszer társadalmi munkával is hozzájárulnak a feladatok megoldásához. A falugyűlés is egyetértett az elképzelésekkel, a fejlesztésekkel. Szóba kerülnek a gondok, — nem is kevesek. —■ Üj rendezési tervet kell készíteni ■— mondja. — Fejlődik a község, mind többen akarnak itt letelepülni. Most is hét új ház épül, de már nincs házhelyünk. A fejlesztés egyik feltétele, hogy a betervezett költségvetési bevételekre számítani lehessen. Tavaly is közel 200 ezer forint kiesésünk volt a borforgalmi adóból. Szakszövetkezet alakult, az államnak eladott bor utón pedig nem kell adót fizetni. Erre a pénzre már nem számíthatunk, pedig a 2 millió forintos költségvetésünknek ez jelentős részét képviseli, azaz képviselte volna. Most honnan teremtsük elő ezt a hiányzó összeget? £pül, fepSdík a község, a tanács is, a lakók Is építenek. Az építési ügyek intézéséért Szigetvárra kell beutazniok a lakóknak. — Nagyon elkelne a községi tanácsnál egy műszaki ügyintéző I — mondja. — De nincs rá I státus. Egy hozzáértő ember, ' aki ellenőrizné az építőket. De ‘ ha mondjuk három, négy közös I községi tanácsnak lenne egy ' műszaki ellenőre, kifizetődne. I Felvetem ezt a javaslatomat, ! hátha valóra lehetne váltani. Most ha műszaki ellenőrt fo- i gadunk, fizetjük neki a költ- { ségvetés 1 százalékát. Tehát egy százezer forintos építkezés- j nél ezer forintot fizetünk. De ha az ellenőr tanácsi dolgozó j lenne, — közelebb érezné ma- j gához az ügyet, talán jobban ! is ügyelne, hogy rendben men- J jenek a dolgok. — Foglalkozni kell az emberekkel, én pedig ennek szentelem az életemet — mondja. — Foglalkoztat a hiányos szolgáltató ipar gondja, a kereskedelmi ellátás javítása, meg kell oldani a kispeterdi cigánytelep problémáját is. — Hogyan győzi idővel? Mosolyogva mondja: — így, — mutat a fogára. — Csináltatnom kellene, ha ráérnék ... Néha elfáradok, de ha elfáradok, újrakezdem. A közösségért végzett munkában nincs .szabadnap”. Az állomigazgatás Kiváló dolgozója. Nemrég a Munka Érdemrend bronz fokozatával tüntették ki. Garay Ferenc A Megyeri út szomszédságában bővíti a MÁV a vasútállomás területét. Ennek érdekében a Verseny utcának ezen a szakaszán megszűnik a régi úttest és helyette újat építenek. Fotó: Erb János Hatvankilene telek családiház-építésre Egymillió forint szerepel Pécs megyei város Tanácsának idei tervében házhely-kialakításokra. A városszerte látható családi- ház-építések mindenkit meggyőzhetnek arról, hogy az építési kedv változatlanul megvan, s az sem titok, hogy sokkal többen építkeznének, ha lenne elegendő telek. Ma már csak közművesített telkeket lehet eladni házhelynek: út, villany, víz nélkül senki sem vág bele az építkezésbe. Ez olyan Épül a Szigeti úti óvoda és bölcsőde Nem túlságosan gyorsan, de azért épül Pécsett a Szigeti úti óvoda és bölcsőde. A nehéz pécsi óvodai viszonyok miatt természetesen a kettős célú épület óvodai része a sürgősebb. Ebben ugyanis öt csoportot indítanak majd, mivel 125 férőhelyes lesz az épület óvodai és 60 a bölcsődei férőhely. A hagyományos típusú panelből készülő épület összesen 7 millió forintba kerül. Ebből egy- egy óvodai férőhely mintegy 27-30, egy-egy bölcsődei pedig körülbelül 80 ezer forint A szerződésben rögzített átadási határidő: 1972. július 31. Az új oktatási évben, vagyis idén szeptembertől tehát mindenképpen működnie kell ennek az intézménynek is, mivel felépítése fontos oktatáspolitikai kérdés. Óvodai részébe egyébként mindhárom évfolyamból vesznek fel gyerekeket, tehát 3, 4 és 5 éveseket — elsősorban Üj- mecsekaljáről, de lehetőleg az új óvodához közel lakó családokból. elemi igény, aminek kielégítését jogosan várja el bárki, aki rászánta magát a házépítésre. De ez ugyanakkor komoly gondot jelent a tanácsi szerveknek is, hiszen a házhelyek kialakítására legtöbbször a város olyan területein van mód, ahol nincs meg minden közmű. Az idei egymillión két kerület — az I. és a III. osztozik, s ebből 183 építési telket alakítanak ki. Az I. kerületben a Bokor utcában szántóterületen 49, a Kispiri- csizma dűlőben pedig 114 házhelyet parcelláznak. A III. kerületben, a Kovócstelep legdélibb utcája, a Hajnalka utca alkalmas parcellázásra, itt a 60 méteres vasúti védősáv, meghagyásával 20 telket tudnak majd értékesíteni. Az új telkek értékesítését a tanácshivatalok az év végére ígérik. Ennek egyrészt a hosz- szadalmas kisajátítási eljárás az oka, másrészt meg akarják várni, hogy a bevetett területeken betakarítsák a termést, mert ezzel elkerülhető a zöldkár fizetése. A kerületektől kapott információ szerint ebben az évben összesen 69 telek értékesítése várható, a Kispiri- csizma dűlőbeli 114 házhely eladása a jelek szerint már csak 1973 elején történik meg. | BUS KATI FILMJÉVEL Ma nyílik a lánycsóki mozi Fél éven. belül ez már a harmadik. Kaposszekcső és Duna- falva előzte csak meg Lánycsókot, de a Baranya megyei Moziüzemi Vállalat most ebben a faluban is megnyitja a modem, városi színvonalú filmszínházat Sőt: a 16 milliméteres falusi mozik közül most először Lánycsók kap modern kétgépes gépházat A minap előzetes szemlén jártunk az új moziban. Velünk együtt szemlélődtek a lánycsó- kiak is, nézték a falon a sztárok képeit, belestek az új széksorok közé. Most már a sztárok „váltás nélkül” jelennek meg előttünk a filmvásznon, vagyis a kétgépes gépház eltünteti a kiábrándító szünetet, amely eddig ezzel a felirattal jelent meg: „Vége az I. résznek.” Most folyamatos lesz az'PSlő- adás. ; A gép Meopta rendsZeTű, csehszlovák gyártmány. A fűtés szabadáramlósú, a vetítővászon aló épített olajfűtés. A költségek? — összesen 600 ezer forint értékű mozit adunk Lánycsóknak. Nyitás ma este, az Osceola című színes NDK indiónfilmmel, amelyben Bus Kati is szerepel. ■ fiaiiiMMf A -'li .A rfi<uy"vWgy^l ÍOWw tóútról a koradélelútti nap- fényben fürdő templomtorony tűnik fel. Harmadik templom es Almamelléken. 1782-ig egy ees* yyőfonatos, sárral tapasztott épület szolgált az imádkozás helyé- Dl. n. József császárkodása idején Battyányl Tivadar földesúr építtetett templomot, mely egy Ideig örökös volt, mert száz évig állt és 1890-bew épölt a jelenlegi. Mindezt Horváth Gyula plébánostól tudom meg, akivel a papiak udvarán a reggeli mise után találkoztam. Magas, szikár termet, kedves és barátságos. Sínadrág, bakancsra hajtott gyapjúzokni, pulóver. Kőművessel beszélget, mert alakítani kell a fészeren, hogy jobb helye legyen a Trabantnak. Beljebb kerülünk a barátságos szobába. Gyorsan megitatja az olajkályhát, és ahogyan melegszik a levegő, úgy enged fel a kíváncsiság mindenütt megtalálható fagyossága, amikor ismeretlen érkezik. Terveztem, hogy beszélgetünk a plébánia történetéről, keresgélünk a múltban, kikerekednek szép históriák. Csalódás, a plébániának csak 1945-től van története, mert előtte Ibafához, illetve Mozsgóhoz tartozott. A templom története is soványka, amit leírtam. Nagyadag kávé, aprósütemény és egymástkövető cigaretták füstjének kíséretében j beszélgetünk. A falu Baranya megye negyedik legnagyobb terülétű települése, csak Kölked, Bere- mend és Hosszúhetény előzi meg. Jelenleg 1152 lakosa van és ennek alapján negyvenhatodik a sokfalvas, kevés lélekszámú baranyai falvak között. Lelkes, fáradhatatlan helytörHuszonhat éve Almamelléken ténet-' kutató Horváth plébános. Ha a plébániának nincs, a környéknek, a falunak van sokévszázados és ennél is régebbi története. Almamellék. A helységnév eredetét bogarásszuk. Almából aligha származhat, még ha egyszerű és tetszetős is lenne, mert e tájon sohasem volt honos gyümölcs, alkalmatlan erre a talaj. A legrégibb települési emlékek a honfoglalás előtti időkre mutatnak. Akkor e vidék a vágyi székelyispánság legészakibb szállása volt, központja pedig a mai Nagyváty, illetőleg Vágy. Török nyelvet beszéltek az őslakók, akik az avarokkal, hunokkal érkezhettek e tájra. Nyelvüket messzi Ázsiából hozták, arról a tájról, ahol később a vándorló ősmagyarok is együtt éltek török törzsekkel. Az első okmányos bizonyíték 1183-ból való. A lakott helység neve Alma, később Almás. Az itt folyó pataknak ez a neve, de a többi kisebb vízfolyások is almás elnevezésűek. Érthető úgy, hogy Alma patak menti település, patak melletti, melléki. A patak volt a vágyi sze- kelyispánság területének nyugati határa, az alma szót a törököktől vették át őseink és Ázsiában ma is honos, gondoljunk csak Alma-Atára. Egyikünk se esküdne, hogy feltétlenül helyes helységnév vizsgáló- | tunk, de valószínűbb, mint az | e tájon nem termelt almából következtetni. A török idők után Batthyány-! birtok lett e vidék. A falu körül szaporodtak a majorok, j puszták, a telkes jobbágyok J helyzete fokozatosan változott. | A földművelés, szarvasmarha es ! lótenyésztés mellett elterjedt i volt az erdei foglalkozás. A faszén égetés, a hamuzsír és kalarnász készítés. Az üveggyártáshoz szükséges hamuzsír a helybeli szükségleten túl kiviteli cikk volt, a kalarnász pedig a kocsik tengelyének kenésére kellett, üveggyár működött száz éven át 1782-ig a falutól nem messze lévő Luka- fán, melyben különféle üvegedényeket készítettek, később keménycserepet is, a fajansznak egy durvább változatát. A kvarchomok kivételével minden nyersanyag helyben volt. A Batthyányiak e korai iparosítási törekvése elsorvadt, de a téglaégetés fellendült, a faszén égetés pedig eltartott a közelmúltig. Még élnek a faluban, akik néhány évtizeddel ezelőtt ezt a foglalkozást űzték. A falu értelmisége lelkes helytörténet kutató, a plébános is tagja az eredményesen működő honismereti szakkörnek. Kutató munkásságuk eddigi csúcspontját a tavaly augusztus 26—27-én rendezett Zselici napok jelentették, amikor Almamelléken és Szennán összegezték azokat a kutatásokat, melyeket részben a Somogy- hoz, részben Baranyához tartozó történészek eddig végeztek. Mint hírlik, a falu vezetői, értelmiségei bíznak abban, hogy lesz folytatás, mert sok értékes kutatnivalót tartogat e tájegység. Horváth Gyula úgy [ J véli, hogy a célszerű helytörté- I neti kutatásnak, közkinccsé tételének haszna van, mert bepillantást enged a rég- és közelmúltba, segíti bemutatni az élet máig tartó fejlődését, megszeretteti a lakóhelyet, iránta ragaszkodást vált ki. Hozzáteszi, hogy Almamelléken a lakosság száma viszonylag ] állandó, van kisebb mértékű j elköltözés, ami az urbanizáló- dásnál törvényszerű. A kisebb falvak megs^ínnek . Arról folytatjuk a beszélgetést, hogy nem értjük, miért kellett „elsiratni” a televízióban az utolsó lakók elköltözésekor Gyűrűfűt. A háború előtti ormánsági elnéptelenedés és Gyűrűfű megszűnése között nincs párhuzam. — Gyűrűfű régen életképes volt — teszi hozzá. Volt közlekedése, ló és kocsi. Akinek nem volt, felkérezkedett. Kenyérellátás is volt. mert mindenki megsütötte a magáét. Ahhoz, hogy ma is életképes legyen, út, közlekedés, ellátás és sok egyéb kell, mert megváltoztak a körülmények, az igények. Ezt százötven lakosnak túlzottan költséges lenne biztosítani. Gyűrűfű esetében nem elmúlásról, hanem változásról kell beszélni. A szoba mennyezetéig ér a tömött könyvespolc. Az ó- és újszövetség, latin- és magyar- nyelvű könyvek sokaságában gyümölcs- és szőlőtermesztéssel foglalkozó szakkönyvek sorakoznak. A plébános méhészke- dik, tagja a szakszövetkezetnek. — Negyven család méhem van. A vidék kiválóan alkalmas a méhészkedésre, évszázados a hagyománya. A közelben volt Mórcadó pusztáról már az Árpádok korában mézsörrel adóztak. Asztalossággal is foglalkozik. Bibliai szakma. Gépesített műhelyének ajtaja nyitva minden helybeli előtt, aki gyalulni, fűrészelni akar. A falu életére fordul beszélgetésünk. Az elmúlt negyedszázad alatt megcsendesedett a lakosság. A háború viharában sokan elmenekültek a faluból, vagy kényszerből kellett távoz- niok. Az elhagyott házakba elsőnek a környező uradalmak cselédjei költöztek be, majd a Dráva mellékéről és az ország északi részéből érkeztek betelepülők, különféle felfogású, szokású és eltérő, hiányos gazdálkodási tapasztalatokkal rendelkező emberek. Volt időszak, amikor mindenki kölcsönösen „jöttmentnek” tartotta a másikat, napirenden voltak a súi- lódások. A gazdálkodás arculata is megváltozott. A szarvasmarha és lótenyésztés háttérbe szorult. Érthető, hogy a nagytestű belga lovakat már nem tenyésztik, az viszont kár, hogy a szarvas- marha tenyésztés a lehetőségnél kisebb mértékű, pedig sok és jó lucernát terem a föld. Szó sem lehet róla, nem akar bele- J avatkozni a termelőszövetkezet j életébe, mely Szentlászlót, Almamelléket és Boldogasszonyfát egyesíti, de örülne, ha jobban menne a gazdálkodás. Igaza van. Nemrég Szigetváron beszélgettem a járás vezetőivel és szóba került, hogy a fejlődés ellenére eléggé gyen- | gécske a szóbanforgó termelő- j szövetkezet. Kapcsolata a faluval, lakosságával? — Huszonhat éve vagyok itt, őslakónak számítok. A huszonhat év önmagában sokminden- j I re választ ad. Nehéz körülmények között is megértettük egy- i mást, az emberi súrlódások, ! csikorgások idején. Ma is előfordulnak kisebb, nem egészen összeilleszkedő felületek az emberi kapcsolatokban, amit tiszta szívvel, őszintén, a magam módján segítek rendbe- j tenni, elsimítani. • Sok emléke lehet. Egy ideig szótlanul ül, az ablakon túl a hegyeket nézi. Arról szól, kis idő után, hogy egészen szép, huszonhat évet töltött a faluban, soha nem kívánkozott máshova. Résztvett és résztvesz a falu mindennapi életében, nem marad ki a társadalmi munkából. A temetői útjavítás, bol sem, melyhez csákány, lapát, erős férfikarok kellettek. Nem maga miatt. A pap a halottal csak egyszer megy a temetőbe. A hozzátartozók többször. Kíváncsian várja a további fejlődést, mely az utóbbi években szépen meglódult és hiszi, hogy Almamelléknek van jövője. Egyszer, ha végleg kialakulnak benne a gondolatok, a következtetések, minden bizonnyal megírja a község történetének legutóbbi negyedszázados történetét is, benne a plébániáét, hiszen az is éppen ennyi évet számlál. — A falunak van országúti.és vasúti közlekedése, számos olyan adottsága, amit az eddiginél jobban lehet hasznosítani a fejlődés érdekében . .. Folytatja, beszél rajongó bizakodással. Szavai elsuhannak a fülem mellett, mert elgondolkodva kinézek az ablakon és bámulom a szemközti házat. Udvarán a kerekes kút ledőlt lábairól, a házon és udvarán az enyészet ütött tanyát, ajtaja, ablaka bezárva. Lakói? Ki tudja, hogy hol élik életüket? Vizet a kútból aligha merítenek. Bámészkodásomból megérthette gondolataimat és folytatja: — Az elvándorlás a faluból nem jelentős. Azzal toldom meg, hogy a plébános úr optimistább a j- lu, oz itt élő emberek jc\ jjé ről, mint a szemközti ház lakói lehettek. Köszön József