Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-03 / 53. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 flllir Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 53. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 3., péntek Rahman sejket fogadta Leonyid Brezsnyev Tíz év alatt KS D. NAPIÓ, TELEFOTO Brezsnyev, oz SZKP KB főtitkára fogadta a Kremlben Mudzsibur Rahman sejket, Bangla Desh kormányfőjét. Jelen volt Cromiko, a Szovjetunió és A. Somod, Bangla Desh külügyminisztere. Moszkva : Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön vil­lásreggelit adott a szovjet kor­mány tiszteletére. Leonyid Brezsnyev, a Szovjet­unió Kommunista Pártja Köz­ponti Bizottságának főtitkára csütörtökön Moszkvában fogad­ta Mudzsibur Rahman sejket, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnökét, Brezsnyev me­legen üdvözölte az új, függet­len állam kiemelkedő vezetőjét, kormányfőjét. Mudzsibur Rahman kifejezte őszinte köszönetét azért az óriá­si támogatásért, amelyet a Szov­jetunió nyújtott Bangla Desh népének a szabadságáért és a függetlenségéért vívott nemes harcában. A megbeszélésen részt vett Andrej Gromiko szovjet külügy­miniszter és Abdusz Szamod Azad, a Bangla Desh külügy­minisztere. Mudzsibur Rahman sejk, a Bangla Desh Népi Köztársaság miniszterelnöke csütörtökön ko­szorút helyezett el a Lenin- mauzóleumnál. A koszorú sza­lagján ez állt: „A halhatatlan Leninnek, a Bangla Desh mi­niszterelnökétől". A fiatal bengáli állam kor­mányfője ezt követően kegye­lettel adózott a német fasiszta betolakodókkal vívott harcban elesett szovjet harcosok emlé­kének és megkoszorúzta az is­meretlen katona sírját. * Moszkvában a Külföldi Gaz­dasági Kapcsolatok Állami Bi­zottságában csütörtökön egyez­ményt írtak alá, amelynek ér­telmében a Szovjetunió és Bangla Desh együttműködik ipari és más objektumok építé­sében. Ugyancsak aláírták azt az egyezményt, amely szerint a Szovjetunió azonnali segítséget nyújt Bangla Desh népének a létfontosságú gazdasági ágaza­tok helyreállításához. Körkép a fodrászipar 1972-es fejlesztéséről Új íodrászüzlet nyílik Mohácson Mit fejleszt a fodrászipar ez évben? Ezt kérdeztük meg a Baranya megyei Fodrász Ktsz és a csak Pécsett szolgáltató Állami Fodrászipari Vállalat ve­zetőitől. A szövetkezet — áthúzódó be­ruházásként — ez évben is biz­tosít bizonyos összeget az elő­reláthatóan 1974-re felépülő Szalai András utcai női fodrász­üzlet és kozmetikai szalon épí­téséhez. Pécsett még két szá­mottevő fejlesztésről számoltak be: Patacson egy hónapon be­lül megnyílik az új férfi és női fodrászat, a helyiség biztosított, már csak berendezése van hát­ra. A Jókai utcai Pálma kozme­tikában pedig a mai igények­hez igazodó belső átépítést ter­veznek. mintegy 400 ezer forint költséggel korszerűsítik a helyi­séget. Szombaton adják ót Mohá­cson az új fodrászkombinátot a Kossuth Lajos utcában. Itt férfi és női fodrászat, kozmeti­kai szalon nyílik, az építés költ­sége meghaladta az egymillió forintot. Nemrégen nyílt meg Olasz községben — a helyi ta­náccsal közös beruházásban épült — korszerű, de kisebb fod­rászat. Az elmúlt években volt példa, hogy a helyi tanácsok részt vállaltak új fodrászüzle- tek építésében. Az idén — egyelőre — ilyen igény még nem mutatkozott, de amennyiben je­lentkező akad, a szövetkezet nem zárkózik el, ha az elkép­zelés gazdaságos. Az idén kor­szerűsítik a villányi fodrószüz- letet is. Új ingatlant vásároltak. Közel 60 százalékkal nőtt a lakosság reáljövedelme Statisztikai összesítés a jövedelem és a fogyasztás alakulásáról A KSH legújabb kimutatásá­ban összegezte, hogyan alakult a lakosság jövedelme és fo­gyasztása az elmúlt tíz évben. Az adatok tanúsága szerint a lakosság helyzete 1960 óta je­lentősen javult, különösen az évtized második felében szá­mottevő változások történtek a lakosság jövedelmének szerke­zetében, rétegek közötti ará­nyaiban, a jövedelmek felhasz­Távprognózis: 1972 is aszályos év lesz modern, szép üzletet nyitnak, Ezf indokolja egyrészt a lakos­sági igény, másrészt Villány idegenforgalma. Hosszúhetény- ben még az első félévben fel- ■ épül az a többpröfilú szolgálta­tóhoz, amelyben helyet kapott férfi és női fodrászat is. A megyében egyébként még 20 üzlethelyiség felszerelését, berendezési tárgyait újítják fel, illetve ahol szükséges, cserélik. Az Állami Fodrászípari Vál­lalat komolyabb mérvű beruhá­zást idén nem tervez, a szolgál­tatás szinten tartása végett mintegy 200 ezer forintot fordí­tanak az üzlethelyiségek beren­dezéseinek, valamint a felszere­lési tárgyak felújítására. A tartalomból: Közlemény a KNDK kormány- küldöttségének magyarországi látogatásáról (2. old.) A BCM építői (3. old.) Egy este Bozsokon (3. old.) Baranyából csak farost (3. old.) ítélet a kecskeméti sofőrgyilkosok perében (5. old.) Jövedelmező tejtermelés (5. old.) A Pécsi Víz- és Csatornamű- vek megkapta az 1972-es esz­tendőre szóló távprognózist. Eszerint az idei év aszályos lesz. Nem véletlen tehát, hogy a vál­lalatnál a legcsekélyebb csapa­dékmennyiségnek is örülnek. Az elmúlt napok esőzései eléggé jelentősek voltak. A tettyei forrásnál, ahol korábban 800 köbméter volt a napi víz­hozam, sőt voltak napok, ami­kor a kiemelt vízmennyiség 600 köbméter alá süllyedt — most duplájára emelkedett a „ter­melés". Naponta 1600 köbmé­ter vizet nyernek. Sajnos, ez meg sem közelíti a forrás maximu­mát. Ma ott tartunk, hogy a vá­ros lakossága és üzemei 37—42 ezer köbméter vizet fogyaszta­nak naponta. A 42 ezer köb­méter a termelés maximuma! A vízhozam kizárólag a tettyei for­rásnál nőtt. A 21 méter mély­ségű pellérdi és tortyogói ku- I tok vízkészlete nem gyarapo- ; dott. Érvényes tehát az intelem: I az ivóvízzel takarékoskodni kell! I A pécsi Vasipari Ktsz pellérdi színesfém öntödéjében mintegy 150 féle öntvényt gyártanak. A legnagyobb tételben a pogányi termelő- szövetkezet részére készítenek alumínium marha- és bárányitatókat, a budapesti Szivattyú Ktsz-nek szivattyú lapátkerekeket bronzból, és egy budapesti vállalat megrendelésére rongyfacsarógépek alkat­részét. Ez utóbbiakat a pécsi központban szerelik össze, jelenleg 1000 darab áll gyártás alatt. Az évi tonnasúly 25 százalékát az ipari üzemek részére készített bronzrudak és hüvelyek teszik ki. Az öntödében idén 260 tonna fémből öntenek alkatrészeket, 20 millió 300 ezer forint értékben. A képen: öntik az italokat. i nálásában. 1960—70. között 59.4 százalékkal nőtt a lakosság egy főre jutó reáijövedelme (1971- ben ez további 5—6 százalék­kal emelkedett). A jövedelem növekedése különösen az 1965. utáni időszakban volt jelentős; 1966. és 1970. között az előző öt évinél jóval nagyobb mérték­ben, 35 százalékkal emelkedett az egy lakosra jutó reáljöve­delem, ami oz életkörülmények­ben már lényeges, érzékelhető fejlődést hozott. A jövedelmek emelkedése a legutóbbi évek­ben már valamennyi társadalmi réteget érintett. A parasztság korábban alacsony személyes jövedelme 1967-ben elérte, sőt azóta némileg túl is haladta a munkásokét, jóllehet az élet- színvonal más tényezőiben, pél­dául munkakörülményekben, a társadalmi juttatásokban, a kommunális ellátásban még je­lentősek a különbségek. Szorosabbá vált a kapcsolat a nemzeti jövedelem és a la­kosság munkából származó jö­vedelmének növekedése között, bár a társadalmi juttatások to­vábbra is gyorsabban növeked­nek, mint a munkából szár­mazó bevételek. A különböző szociálpolitikai intézkedések; a családipótlék és a nyugdíjak emelése, a társadalombiztosí­tásra jogosultak körének bőví­tése, a gyermekgondozási segély bevezetése nyomán a pénzbeni társadalmi juttatások 1960—70. között csaknem két és félszeresre. a természetbeniek 64 százalék­kal nőttek. 1960-ban 21.8 mil­liárd, 1970-ben 48.3 milliárd fo­rintot fordítottak nyugdíjra, csa­ládi pótlékra, segélyekre, táp­pénzre, ösztöndíjra, egészség- ügyi és szociális ellátásra, ok­tatásra, kulturális és sport­célokra, üdülésre, valamint egyéb társadalmi juttatásokra. A családi jövédelmek között az elmúlt tíz év alatt mérsék­lődtek a különbségek. A leg­magasabb és a legkisebb jöve­delmű egymillió lakos jövedelme közti arány az 1962. évi hat­szorosról 4.5-szeresére csökkent. A jövedelmek erőteljes növe­kedése nyomón az anyagi esz­közök felhasználósónak struk­túrája is megváltozott. A la­kosság fogyasztása valamivel lassabban nőtt, mint moga a jövedelem, felhalmozása pedig — különösen az elmúlt 5—6 évben — erősen felgyorsult. A második ötéves tervidőszakban 64, a harmadik ötéves tervben pedig 115 százalékkal nőtt a lakosság felhalmozása, vagyis a korábbinál jóval többet költöt­tek lakásépítésre, és a megta­karított összegek is jelentősen emelkedtek. A fogyasztáson be­lül is lényeges eltolódás ta­pasztalható. 1960-ban a meg­vásárolt cikkeknek több mint 40 százaléka még élelmiszer volt, ez az arány azóta 34.1 száza­lékra csökkent, ugyanakkor 3.8- ról 6.9 százalékra nőtt a tartós fogyasztási cikkek részaránya, A fogyasztási helyzetet jellem­ző összképet rontja, hogy az üzlet- és szolgáltató hálózat, a tömegközlekedés kapacitása a fogyasztás növekedésével nem tartott megfelelően lépést. A már 1965-ben sem kielégítő üz­lethálózat alapterülete 1970-ig csupán 31, ugyanakkor a for- qalom 53 százalékkal emelke­dett. A KSH-jelentés utal arra, hogy a lakosság egy része szá­mára elérhetővé váltak az élet- színvonal növekedésének olyan látványos elemei, mint a gép­kocsi, a külföldi nyaralás, az ékszer stb., a lakosság zöme azonban ezekhez a javakhoz ma még nem juthat hozzá, bár egyre inkább társadalmi igé­nyévé válik. Éppen ezért a la­kosság értékítéletében a reális igényeknél jelentősebbé válik az úgynevezett környezet-hatás. Az 1960. és 197Ö. közötti idő­szak statisztikájának lezárása óta tovább nőtt a lakosság életszínvonala. Az országban 5 040 000 aktív keresőt tartanak számon, a lakosság egy főre jutó reáljövedelme tavaly 5—6 százalékkal, a fogyasztás ugye .- ennyivel növekedett. Egy-egy lokos évi átlagos fogyasztása (beleértve a csecsemőket is) el-- érte a 20 500 forintot, a kiske­reskedelem egy év alatt 152 milliárd forint forgalmat bonyo­lított le. Március 6-11 Á magyar nyelv hete a Tanárképző Főiskolán Szerdán a Tanárképző Főis­kolán megnyílt az a plakótkiál- lítós, amelyet a főiskolán ren­dezendő „A magyar nyelv hete 1972” alkalmából hirdettek meg a hallgatók részére. Bár a ki­állítás csak szombatig tart nyit­va, lényegében kezdetét jelenti a március 6—11. közötti rendez­vénysorozatnak. A Pécsi Tanár­képző Főiskola először az el­múlt évben ünnepelte meg a magyar nyelv hetét. Bár nem sikerült megnyerni a többi pécsi felsőoktatási intéz­mény hallgatóit a részvételre, így is szép számban, közel het­venen indulnak a meghirdetett nyelvi versenyeken. A magyar nyelv hetét hétfőn délután há­rom órakor nyitja meg a fő­iskola „B" épületében Temesi Mihály tanszékvezető főiskolai tanár. A hét folyamán számos nyelvészeti előadás hangzik el, az előadók között o főiskola tanárain kívül ott találjuk Grétsy László kandidátust, az MTA Nyelvtudományi Intézeté­nek osztályvezetőjét, aki - szer­dán délután három órakor „Anyanyelvűnk gazdagsága és szépsége — anyanyelvűnk já­tékai” címmel tart előadást. Érdekesnek ígérkezik pénteken 17 órakor Fábián Pál kandidá­tus előadása „A helyesírás sti­lisztikája" címmel. öt kategóriában versenyez­nek a főiskola hallgatói, vala­mennyi közel áll majdani hiva­tásukhoz, a pedagógus pályá­hoz. Hétfőn a prózamondók, kedden a versmondók mérik össze tudásukat, szerdán vidám nyelvhelyességi és helyesírási vetélkedő, csütörtökön szónok­verseny lesz, szombaton a fo­galmazási verseny legjobb dol­gozataiból olvasnak, fel. A fo­galmazási verseny pályatételeit a rendező bizottság a KISZ KB kongresszusi levele alapján ál­lította össze. A díjakra a főis­kola állami- és KISZ-vezetése, a TIT és a városi művelődésügyi osztály jóvoltából 12 ezer forint áll rendelkezésre. Díjkiosztás és értékelés szombaton 13 órakor lesz a Tanárképző Főiskola „B” épületében. (

Next

/
Thumbnails
Contents