Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-19 / 67. szám

A második gólig méltó ellenfél volt az Eger Újpesti Dózsa—Egri Dózsa 3:1 (1:1) Az első negyedórában nem alakult ki színvonalas játék, és gólhelyzet egyik oldalon sem adódott. A 14. percben egy ártatlannak látszó lövést Mészáros mellel próbált leven­ni, a labda a kezét is érintette. A játékvezető büntetőt ítélt és ezt Fazekas értékesítette (1:0). Az egri közönség tüntetett: s ezért Bircsák két percig szüne­teltette a játékot. Támadásba lendült az Eger. Három szög­let is jelezte a hazaiak fölé­nyét. A 35. percben Kovács bal lábbal kapásból a felső kapufára lőtt. öt perccel ez­után Ambrust Juhász a 16-oson belül fellökte, a büntetőt Ko­vács a bal sarokba lőtte (1:1). A szünetig csupán az jelen­tett eseményt, hogy Czeczeli buktatásáért Fazekas sárga cé­dulát kapott. A második félidő első tíz percében az Eger volt fölény­ben. Ezután az újpestiek vet­ték át a játék irányítását. A 63. percben László rossz fejese után Bene szerezte meg a lab­dát, s a 16-oson belülről a te­hetetlen Landi mellett a kapu közepébe lőtt (2:1). A 76. perc- I ben Bene a baloldalon elfu- j tott, belőtt labdáját Dunai II. a bal sarokba lőtte (3:1). A 63. percig egyenrangú el- i lenfélnek bizonyult a bajnok- j jelölttel szemben az Egri Dó- I zsa. A mester és tanítványa A sportban vannak érdekes véletlenek. Tikviczki Gyula ed­zői pályafutásában a fordula­tot is egy véletlen előzte meg. A mohácsi atléták edzője 1970 tavaszán az úttörőolimpiáe fel­figyelt egy tehetséges vágtázó- ra. Ezután már kevés szerep jutott a véletlennek, Jremény munka következett. Az úttörő olimpia döntője után Tikviczk Gyula keze alatt kezdett dől gozni Lépőid Endre, a 100 mé teres síkfutás magyar csúcstar tója. A mester is atlétaként kezd te még 1948-ban. Egy évve később országos ifjúsági baj nokságot nyert távolugrásban Bekerült a Testnevelési Főisko Iára. ahol „hűtlen" lett az at létikóhoz, mert a labdarúgást választotta fő szaknak. 1955 ben Mohácsra ment tanítón ekkor kezdte az edzősködést A szerelem nagy volt az atléti ka iránt, nem tudott elszakad ni tőle, tanítványainak az atlé tika alapjait oktatta legszive sebben. A Mohácsi Gimnázium atlétái az országos középisko lás versenyeken is felhívta magukra a figyelmet. Különö sen a dobók tettek ki ma gukért, csapatban nyertek or­szágos bajnokságot is. A 60-as évek elején egy időre elvállal ta a mohácsi labdarúgók edzé seinek irányítását is. Lépőid Endrével 1970 nyara óta dolgozik. Elsődleges fel­adat a kezdetleges technika javítása volt, aztán hétről hétre javultak az eredmények. Szep­temberben már 11,1-el nyerte az országos serdülő bajnoksá­got. 1971 elején óvatosan kezdték meg a felkészülést, hisz Endrének ez volt az első alapozása. Később fokozódott a megterhelés és nem maradt el az eredmény. Októberben Lépőid Endre 10,3 mp-es idő­vel beállította a magyar csú­csot. Tikviczki Gyula, Endrét sze­rény, fegyelmezett sportolónak neveli. Céljuk a müncheni olim­pia. A magyar atlétikai válo­gatott szakvezetői a felkészí­tést Tikviczki Gyulára bízták. Lépőid fiatal korára való tekin­tettel sajátos edzés-adagot dol­gozott ki. Heti hat edzéssel készülnek az 1972-es év verse­nyeire. A mester és a tanítvány ; között teljes az összhang, iga- | zolják ezt az eredmények. L L Versenyben az 1956 ban születettek mezőnye Erb János felvétele 1300 diák a középfokú iskolák mezei futóversenyén A forradalmi ifjúsági napok keretében rendezett mezei futó­versenyen több mint 1300 diák futotta végig a versenytávoL A fiúknál 955-en, a lányoknál 371 -en értek célba. A középis­kolák és az iparitanuló-intéze- tek egyaránt jól mozgósították a tanulókat. A nagyszámú in­duló váratlanul érte a rende­zőket; a nevezések alapján jó­val kisebb létszámra készültek fel. Az évfolyamonként rende­zett futamokban a 16 éves fiúk­nál több mint 400-an álltak rajthoz. Az 500-as iparitanuló­intézet több mint 300 fővel kép­viseltette magát, majd létszám­ban az 506. sz. Intézet követ­kezett mintegy 180 indulóval. A középiskolák közül a Széchenyi Gimnázium indította a legtöbb versenyzőt. Az egyes futamok győztesei: 15 éves fiúk: 1. Hor­váth József (500. sz. ITSK): 16 éves fiúk: 1. Sápi Zoltán (Szé­chenyi Gimnázium): 17 éves fiúk: 1. Szigeti Lajos (Széchenyi Gimnázium); 18 éves fiúk: 1. Krisztics Miklós (Gépipari Tech­nikum). — 15 éves lányok: 1. Gyurkovics Matild (Sellye); 16 éves lányok: 1. Obert Erzsébet (Leöwey Klára Gimnázium); 17 éves lányok: 1. Kocsó Mária (Komarov Gimnázium); 18 éves lányok: 1. Molnár Katalin (Sellye), A mai sportműsor labdarúgás, NB 1. mérkőzés: Kom­lói Bányász—FTC. Komló, 14.30. MTK— Pécsi Dózsa, Budapest, 11.00. NB I. tartalék mérkőzések: Komló—-FTC, Komló, 12.30. MTK—Pécsi Dózsa. Bu­dapest, 9.15. NB II. mérkőzések: Pé­csi Ércbányász—Bauxitbányász, Újine- csekaljo. 11.00. PVSK-NIKE Fűzfői AK. PVSK'pálya, 14.30. NB 111. mér­kőzések: Pécsi Porcelángyár—Bony­hád. Porcelángyár-pólya. 10.00. Máza- Srászvóri Bányász-PEAC, Máza- Szós7^ár, 15.30. Mohács—Szekszárd. Mohács, 15.30. Megyei I. osztályú mérkőzések: Siklós—Mágocs. Siklós, 15.00. Pécsi Kinizsi—Gázmű, Sörgyár pálya, 9.30. Tottös—István-aknai Bá­nyász, Töttös. 15.00. Beremend—Vasas II. Bányász, Beremend, 15.00. Sziget­vári Kinizsi—Pécsi Kesztyűgyár, Szi­getvár, 15.30. Szigetvári Cipő—Pécsi Bányász II.. Sziqetvór, 10.00. Kosárlabda- NB I. mérkőzések: Vő rös Meteor Egyetértés—PVSK, női csa­patok, Budapest, 10.30. Videoton— VARJAK AZ ÚJ JÁTÉKOSOKAT A Pécsi Helyiipari úttörő lab­darúgói március 21-én, kedden délután 4 órakor a kovácstelepi Helyiipar-pályán megkezdik ed­zéseiket. A vezetők várják a já­tékosokat. Új togok jelentkezé­sét elfogadják. Szigetvári ÁFÉSZ, női csapatok, Szé­kesfehérvár, 9.00. NB II. mérkőzések: PVSK—Szombathelyi SE, férfi csapa­tok, PVSK-csarnok, 14.00. Asztalitenisz. NB I. mérkőzés: Pé­csi Ércbányász—Miskolci IMTE, férfi csapotok, Leöwey Gimn. tornaterme, 8 30. NB II. mérkőzések: PF.AC—Mo- I sonmagyaróvár, férfi csapatok, Egye- I térni Tornacsarnok, 9.30. Röplabda: NB I. mérkőzés: PEAC— j Székesfehérvári Volán, női csapatok. Műszaki Főiskola (Boszorkány út), ' 9.30. Birkózás. Megyei szabadfogású baj­nokság versenyei, Szigetvár — o gim­názium tornaterme — 10.00. Helyiipar—Volán 12-es (Szi­getvár) 3:0 (2:0). NB lll-as mér­kőzés, Kovácstelep. Heti jegyzetünk Olimpia és tömegversenyek O t karika — öt verseny cím­mel hirdette meg az olimpia évének tömegsport programját a KISZ. A kötetlen versenyeken bárki, de minde­nekelőtt a fiatalok kedvük sze­rint vehetnek részt különböző sportágak versenyein — és fő­nyereményként még olimpiai utazást is nyerhetnek. Nálunk mór nagy hagyomá­nyai. vannak a tömegsport ver­senyeknek. Már a felszabadulás utáni első olimpia évében 1948-ban is kiírták az olimpiai jelvényszerző versenyeket. Aztán következtek az MHK versenyek évei, amikor valóban tömegek árasztották el a sportpályákat. Talán, ha az akkori tömegek valóban önkéntesen mentek volna ki a zöld gyepre, vagy a1 futópályák vörös salakjára, virágzó tömegsport alapjai te­remtődhettek volna meg az ötvenes években. Sajnos akkor az MHK inkább afféle hivatalos kötelességszámba ment minde­nütt", és mint a gyakorlat bi­zonyította, inkább taszította, mint vonzotta az embereket. A tömegsport versenyek hasz­náról aligha szükséges szólni, hiszen jószerint ahányszor a minőségi, a versenysportról szó esik, mindig és minden sport­vezető megemlíti, hogy ered­ményeket csak jelentős tömeg­sport alappal lehet elvárni és elérni. Ennek bizonyítására elég talán arra hivatkozni, hogy Iharos Sándor a másfél-két év­tizeddel ezelőtti idők nagy fu­tóegyénisége, az akkori idők Számtalan világcsúcsának tulaj­donosa is egy tömegsportver­senyen tűnt fel, a korábbi évek pécsi labdarúgásának egyéni­ségei pedig a mezítlábas baj­nokságban tűntek fel először. (Ilyen is volt: mezítlábas baj­nokság. A fődíj egy komplett felszerelés volt! De régen volt, szinte már sporttörténelemmé vált.). Ügy tűnik, hogy a tömeg­sport mindezidáig nem tudta a maga sajátos kereteit megta­lálni. Kivétel talán a kispályás labdarúgás, ami páratlanul si­keres utat tett meg, szinte má­sodik nemzeti sporttá vált, ta­lán tömegesebben űzik, mint egykor a ping-pongot, pedig azt sem kevesen játszották. Nem is volt valamire való vállalat, hi­vatal, intézmény, ahol ne lett volna ping-pong asztal felállít­va. Sajnos ezek az asztalök szépecskén eltűntek ... Az öt karika — öt verseny, és egyáltalán az olimpia éve jó alkalom arra, hogy a tömeg­sport — vagy talán helyesebb: a tömegek sportja — ismét ma­gára találjon, A KISZ által szer­vezett versenyek kitűnő alkalmat nyújtanak arra, hogy sok fiatalt kicsaljanak a sportpályákra. Most csábítanak a jelentős ju­talmak is. Ez semmiképpen nem baj. Sőt! Nagyon jó öt­letnek tartom, hogy végre sport­beli szerepléssel is lehet nyerni a sikerélményen kívül értékes jutalmakat. És nem kétséges hogy az erre szánt összeg na­gyon bőven kamatozik majd a jövőben is. Akár minden évben lehetne hasonló versenyeket szervezni és rendezni! A lényeg azonban az, hogy az idén bizonyára sikeres olim­piai tömegversenyek résztvevőit ne csak egy alkalomra sikerül­jön kicsalni a sportpályákra. Az olimpiai év sikerét persze ismét majd azon mérjük le, hogy hány aranyérmet sikerült Münchenből hazahozniuk a leg­jobb sportolóinknak. De az olimpiai év igazi nyeresége az lenne, ha a most induló tömeg­versenyeken elinduló fiatalokat jövőre is ott láthatnánk hasonló versenyeken, és a következő olimpiár már eav jelentősen meger” "Hött valódi tömegek­kel rendelkező tömegsport- mozgalommal köszönthetnénk. — K — Labdarúgók az olimpián Három magyar győzelem: Helsinki, Tokió, Mexikó A győzelem után az öröm pillanatai a mexikói olimpiai stadion­ban. A magyar labdarúgók boldogan ölelkeznek Az 1908-ban Londonban megrendezett olimpiai játékok programjában szerepeltek elő­ször labdarúgó-mérkőzések. A sportág mérkőzéseit élénk ér­deklődés kísérte s az aranyér­met nyert csapatok, játékosok éppen úgy ünnepelt hősei let­tek országuknak, mint az olim­piai bajnok atléták, úszók, vagy más sportágak legjobb képviselői. A megyar labdarú­gás 1912-ben Stockholmban kapcsolódott az olimoiai mér­kőzéssorozatba, erejéből azon­ban akkor még csak a vigasz- díj elnyerésére futotta (11 csa­pat indult). A legközelebbi ma­gyar részvétel időpontja 1924 va|Jt, s az egyiptomiaktól elszen­vedett 3:0-ás vereség — amely hidegzuhanyként hatott — „egyiptomi csapás” címszó alatt került a magyar labdarú­gás történetébe. A tetőt 1954 jelentette Újabb 12 év múlva, 1936- ban küldött ismét a magyar sport labdarúgókat az olim­piára. Berlinben a gyenge ké­pességű amatőr-válogatott már az első mérkőzésért elvér­zett 3:0-ra Lengyelorszáqqal szemben. Több mint másfél évtized telt el a helsinki olimpiáig, s ezen az aranycsapattá alaku­lásának „félidejében" (a tetőt 1954 jelentette) a magyar vá­logatott meghódította a vilá­got. Nem is az aranyérem meg­szerzésével, hanem emlékeze­tes, a sportágat forradalmasító játékával, élményekkel teli 90 perceivel. A melbournei 1956-os nyári játékokra megint csak nem utazott magyar válogatott, de 1960-tól azután minden négy évben ott volt a 16-os döntő­ben. Rómában bronzérem, Tokió- i ban, majd Mexikóban arany- | érem jutott a magyar labdarú­góknak, Rómában Dunai Já­nos, Tokióban Dunai Antal sze- j mélyében pécsi játékos is tag- I ja volt a magyar olimpiai csa- ' patnak. Csúcsnevezés Münchenre Folyik a vita a nemzetközi j sportvilágban, hogy a labdarú- ! gósnak vajon helye van-e oz olimpián, vagy sem. Sokan j ugyanis úgy vélik, hogy ennek a sportágnak igazi minősítő versenyét a világbajnokságok jelentik és ma már az egyre I bővülő kupaküzdelmek miatt az olimpiai részvételhez és az ezt megelőző selejtezőkhöz nincs idejük az országoknak. A viták sajtóban, kongresz- szusokon tovább folynak, mind­ez azonban egyáltalán nem zavarja a FIFA tagországait, hogy mind nagyobb szómban jelentkezzenek a négyévenkén­ti vetélkedőre. A XX. nyári já­tékok labdarúgó-tornájára j csúcsnevezés érkezett. A 16-os mezőny kialakulása azonban még eléggé cseppfolyós álla­potban van. Biztos tagja a dön- j tőnek a rendező NSZK, az olimpiai bajnoki címet védő Magyarország, ezenkívül az öreg kontinens még négy csa­patot ad, Ázsiát és Afrikát há­rom-három ország képviseli, Dél-Amerikát, illetve Közép- és Észak-Amerikát pedig kettő- kettő. A magyar csapat A nyár közepén a magyar labdarúgás illetékes szakveze­tői már kialakították a magyar olimpiai keretet. Az együttes edzője ismét dr. Lakat Károly, a tokiói és a mexikói arany­érem kovácsa. Felvetődik a kérdés: sikerül-e harmadszor is az olimpiai aranyérem meg­szerzése? Nos, miért ne sike­rülhetne. Jól összeválogatott és felkészített magyar együttes eredményesen vívhatja meg azt a hat mérkőzést, amely a dön­tőbe és az eredményhirdető | dobogó legfelső fokára jutás- j hoz szükséges. I Korai volna még latolgatni : a magyar olimpiai válogatott j müncheni összeállítását. A fel- i készülési időszak, o próbamér- [ kőzések bizonyosan hoznak I majd olyan szakmai tapaszta- j latokat, amelyek alapján „név- I cserékre” lesz szükség, fgy te­hát elképzelhető, hogy a jelen­leg számításba vett játékosok helyére mások kerülnek és ve­szik majd fel a formaruhát, A magyar sport vezetői ■— érthetően — számítanak az olimpiai válogatott sikerére és az egész magyar sporttórsada- lom bízik abban, hogy az olim­piai csapatba került játékosok elődeik nyomdokaiba lépnek. AZ EDDIGI OLIMPIÁK DÖNTŐINEK EREDMÉNYEI 1908. Anglia—Dánia 2:0 1912. Belgium—Csehszlovákia 2:0, félbeszakadt 1924. Uruguay—Svájc 3:0 1928. Uruguay—Argentína 2:1, ismételt mérkőzésen 1936. Olaszország—Ausztria 2:1 1948. Svédország—Jugoszlávia 3:1 1952. Magyarország—Jugoszlávia 3:1 1956. Szovjetunió—Jogoszlávia 1:0 1960. Jugoszlávia—Dánia 3:1 1964. Magyarország—Csehszlovákia 2:1 1968. Magyarország—Bulgária 4.1

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents