Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-19 / 67. szám
/ Jr Víláa ftfoTétárTát, epryeéílfíéfete) Ara: 1 forrni Dunántúli napló XXIX évfolyam, 67. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 19., vasárnap Az ifjúsági törvény szeremében Javultak a fiatalok művelődési leketiíségei — 1831 KÜLÖN IFJÚSÁGI ELŐADÁS AZ ORSZÁG SZÍNHAZAIBAN — 30—50 SZÁZALÉKOS BÉRLETAKCIÓ A SZOCIALISTA BRIGÁDTAGOK SZAMARA — GYERMEKSZÍNHAZI TAGOZAT PÉCSETT ES BÉKÉSCSABÁN Az ifjúsági törvény végrehajtását elősegítő teendőket most jelölik ki a Művelődésügyi Minisztériumban. Ezzel kapcsolatban a minisztérium illetékesei elmondták: már az ifjúsági törvény szellemében szerveződött meg a diákok és a munkásfiatalok kedvezményes színház-, mozi- és hangversenylátogatási akciója. Egyre többen veszik igénybe azokat a kedvezményeket, amelyek elősegítik a különböző kulturális intézmények látogatását — különösképpen a keresettel nem rendelkező fiatalok körében. To- valy az ország színházaiban együttvéve 1831 külön ifjúsági előadást tartottak 5/0 600 fiatal érdeklődő számára. A felnőttek esti előadásaira további 130 000 fiatal válthatott kedvezményes jegyet. Emellett 42 243-ra emelkedett az ifjúsági bérlettulajdonosok száma. A fejlődés szembetűnő: az elmúlt évadban 65-70 ezerrel gyarapodott a fiatal színház- nézők tábora. A jelenlegi évadra az ifjúság, valamint a szocialista brigádtagok számára 30—50 százalékos bérletakciót szervezett a minisztérium együtt a KISZ-szel és a SZOTtal. A központi kulturális alapból évenként egymillió forintot biztosít a tárca a kedvezményes bérletakció támogatására — s további félmillióval ellensúlyozza azt a bevételcsökkenést, amely a kedvezményes színházjegy-vásárlásból adódik. Rendszeres támogatásban részesítik a fővárosi és vidéki szinhá- zakat, annak érdekében is, hogy tovább növeljék az ifjúsági előadások számát: erre a célra tavaly 360 000 forintot juttattak. Több vidéki színházban — például Pécsett és Békéscsabán — gyermekszínházi tagozat alakult, néhány vidéki városban pedig — mint például Kaposvárott. Győrött és Debrecenben — újabban külön produkciót mutatnak be a fiatalok számára. Tavaly országszerte 970‘ ifjúsági hangversenyt tartottak, s ezeken a koncerteken 100 000 ifjú bérlettulajdonos ismerkedett o komolyzene remekeivel. A minisztérium illetékesei hangsúlyozták: a tájékoztatásban csak néhány kiemelt terület szerepel. Ezeken kívül számba veszik a tanulóifjúság Iskolai lehetőségeinek bővítését is és más fontos területeket. A tartalomból:Szovjet-^-pakisztáni közös közlemény (2. old.) Egy nap a teherpályaudvaron (3. old.) Piaci jelentés három városból (4, old.) Kiirtják a rágcsálókat Ujmecsekalján (4. old.) A könyv dicsérete (5. old.) Népbiztos Budapestről (6. old.) Tavasz a földeken Vetik a borsót, az árpát és a zabot Villányban felszállt a növényvédő repülőgép Fontos feladat az öntözőberendezések rendbehozatala Két héttel korábban jött a tavasz, előbb kezdődtek meg a mezőgazdasági munkák is. Tavaly március 31-én érkezett be az első operatív jelentés a Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályára, most viszont március 15-én már megkapták a járások az első tavaszi helyzetjelentést. A kép igen kedvező, arról ad számot, hogy az idén igen frissek voltak a mezőgazdasági üzemek, s már a szezon elején nagy előnyre tettek szert. Kezdődött ott, hogy az őszi kalászosok tavaszi fejtrágyázását már a télen, szinte mindenütt, befejezték. Januárban a nagy száraz fagyok idején kezdődött meg ez a munka, s egész télen végezték, így ezúttal majdnem folyamatos munkáról beszélhetünk. Fokozottan vonatkozik ez a szőlőkre, gyümölcsösökre. A nagyüzemekben a metszési munka egész télen át tartott, s most már befejezés előtt áll. A pécsi és villányi szőlősgazdák is megkezdték mór a metszést. Felszálltak a növényvédő repülőgépek is. A Villányt Állami Gazdaság gépe napok óta permetez, egyelőre a gazdaság gyümölcsöseinek kora tavaszi növényvédelmét végzi. A termelőszövetkezetekben befejeződött a téli gépjavítás, most zajlanak a tavaszi gépszemlék. A gépek felújításához szükséges anyag- és alkatrész ellátás ezúttal zavartalan volt, a kereskedelem megfelelő készletekkel rendelkezett. Néhány tsz-ben a javítással mégsem készültek el, ez azonban nem az ellátással, hanem a tsz-ek gyengébb pénzügyi helyzetével magyarázható. Mindez azonban a tavaszi indulásnál egyelőre még nem érezteti hátrányos hatását. A talajmunkák késedelem nélkül beindultak és nagy lendülettel haladnak a megyében. Minden üzem igyekezett elvégezni a símitózást, s az őszi kalászosok hengerezését, mely a felfagyások okozta károk mérséklését szolgálja. Felmérték a megyében a gabonákban keletkezett téli fagykárokat is, ezek mértéke csak egyes területeken számottevő, de általában nem jelentős. A fagyérzékenyebb borsó kivételével a vetési munka jóval korábban indult meg a szokottnál. A borsóval feltehetően azért vártak kissé az üzemek, mert tavaly a korai vetésekben a tavaszi fagyok tetemes károkat okoztak. A tavaszi árpa és zabvetés azonban igen intenzíven halod. Március 15,-i fordulónappal az árpa területek 39,6 százaléka, a zab területének pedig 38,9 százaléka már el volt vetve a megyében. De a déli részeken ennél is jobb a helyzet, s a pécsi járásban például a tavaszi árpa 75 százalékban már a földben van. A borsó vetése közel 20 százaléknál tart a megyében. Megkezdték a tavaszi pillangós telepítéseket is, a hónap közepéig a vöröshere 21,2 százalékban, a lucerna 5,6 százalékban volt elvetve. Ha az időjárás nem változik meg, a munka jelenlegi lendületéből ítélve március végéig elvetik Baranyában a kora tavaszi növényeket. Megkezdődtek az előkészületek a cukorrépa és o burgonya vetéséhez is, sőt a mohácsi városi tsz-ekben máris ültetik az előhajtatott korai burgonyát. Nagy problémát, sok gondot okoz az üzemekben a téli, ta- I vaszi szárazság. Az eső váltó- j zatlanul hiánycikk, s a táv- , prognózis sem ígér sok jót. In- ; tézkedesre van szükség, fel ‘ kell készülni a tavaszi öntözésekre. A Megyei Tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya március 25-ig minden járásban felméreti az üzemek öntözési kapacitását, az öntözőberendezések műszaki állapotát. Célja, hogy mindenütt, ahol mód van rá, mielőbb öntözzenek. Pécs évtizedes igénye Szocialista szerződéskötést készítenek elő a felüljáró építési ütemének biztosítására Ä beruházás védnöke: a Városi Pártbizottság Talán fölösleges emlékeztetni az olvasót arra, hogy az év elején a felüljáró építéséről két alkalommal irt cikkünket ezzel a címmel vezettük, be: „avatása .. . nap múlva”. Ezzel az optimista hanggal szerettük volna éreztetni, hogy Pécs város egyik súlyos közlekedési problémájának megoldása egyre közeledik. De így szerettük volna ébren tartant a kivitelezői lelkiismeretet is azzal, hogy a közvélemény számon tartja a határidőt. Optimizmusunk nem tűnt megalapozatlannak. A generálkivitelező Hídépítő Vállalat megkezdte felvonulását, s az előkészületek alapján éppen ezekben a hetekben kezdték volna a próbaterhelésre szánt első tartógerendák gyártását. Ragyogó ütemben haladt (és halad ma is!) a szanálás o Rózsa Ferenc utcában, ám az útban lévő épületek eltüntetése és a hídépítés előkészítése közötti fázisban mutatkozott némi disszonancia. A közműáthelyezések ugyanis nem a kívánt ütemben haladtak, s erről be is számoltunk annak idején. Aztán előbb csak szűk körben beszélték, majd mind jobban terjedt a hír 0 városban: I leállították a felüljáró építését! j Ilyen határozott intézkedés nem j született, viszont az illetékesek vitatkoztak rajta: most vagy később? A pécsiek kitartó elszántsággal harcoltak a felüljáró mostani építéséért. Ugyanis innen Pécsről nézve másképp látszanak a dolgok, mint mondjuk Budapestről. A város évtizedes igénye a felüljáró, amit most a Kertváros és a déli városrész iparosodása húz alá igazán. Lehetetlenség kettészakítani továbbra is a várost, mi több, a megyét egy vasútvonallal, két sorompóval és megbénítani napjában többször is hosszú időre a város közlekedési ütőereit amúgy is feszegető észak—déli irányú forgalmat. De komoly érvek szóltak az építkezés szüneteltetése ellen —‘ gazdasági oldalról is. A város több tízmilliós költséggel szanál, jelentős összegeket invesztáltak a közműáthelyezésekbe, s mindezek tetejében a Hídépítő Vállalat megkezdett felvonulása. Ha a felüljáró építését elhalasztják, a vállalatnak másutt kell embereit és eszközeit foglalkoztatni, a Pécsről való elvonulás pedig újabb tekintélyes költséget emésztett volna fel. Az ésszerűség a folytatás, az esetleges lassított ütem mellett szólt A hetekig tartó vitáknak végül is az lett az eredményük, hogy megszületett a végleges döntés: a felüljáró építését nem állítják le. csupán oz építés tempóját lassítják. Bár ezzel is lehetne vitatkozni. A KPM múlthetí munkaértekezletén éppen a közúti közlekedés infrastrukturális beruházásairól szólva mondta az egyik felszólaló: ha már eldöntöttük valamiről, hogy épül, hót legyünk azon, hogy mielőbb megépüljön! A pécsi felüljáró tehát épül, a határidő azonban egyelőre bizonytalan. Optimista vélemények szerint 1974 első felére várható a csatlakozó létesítmények nélküli felüljáró átadása. A hitelhiány visszavetette az előkészületeket. A Hídépítő Vállalat az elmúlt hetekben nem invesztált ide és függőben volt az anyagszállítás. Most már feloldották az anyogzórlatot, a csarnokot építik tovább, s az első tartók gyártására — óvakodunk ugyan kimondani az újabb dátumot — május vége felé kerül sor. Az anyagiakat illetően: idén mintegy 30 milliót tervezték beépíteni, de pillanatnyilag csak 18 millió van, A hiányzó összeget a Hídépítő Vállalat hitelezi, hiszen nekik is érdekük, hogy menjen a munka. A többi kivitelezők hasonló hozzáállása kedvezően befolyásolná a felüljáró építését, A Hídépítő Vállalat egyéb ként jelentős kezdeményező lépésre szánta el magát: szocialista szerződést kíván kötni a felüljáró építésében érdekelt, valamennyi közreműködő vállalattal, s az egész munka védnökségére a Városi Pártbizottságot kérte fel. Ez lesz a biztosíték arra, hogy 1974 első felében e!ké szüljön a pécsi felüljáró, H. I ,Félidő** a szegedi olajmező beruházásainál Több mint 400 kút Szerelik a gázüzemet A boksái Ezüstkalósz Tsz 96 holdas gyümölcsösében ritkítják • kajszitokat Az eltelt éveket és az előirányzott összeg felhasználását tekintve a „második félidő” rajtja kezdődött el a szegedi szénhidrogén medence kitermelésére irányuló beruházásoknál. Mint ismeretes, a Gazdasági Bizottság 1967-ben hagyta jóvá a szegedi kőolaj és gázipari létesítmények 3,2 milliárd forintos beruházási javaslatát, amelyet később — elsősorban amiatt, hogy a gázkészletek háromszorosan felülmúlták a korábban becsült mennyiséget — hozzávetőlegesen a kétszeresére emeltek. A nagyszabású munkát 1976-ban fejezik be, s attól kezdve az olajmező évente egymillió tonna kőolajat — a hazai termelés 50 százalékát — s évi kétmilliárd köbméter földgázt — az országos termelés 40 százalékát — adja majd. Az eddig befektetett három- milliárd forintot meghaladó összegből máris oz ország legnagyobb szénhidrogén mezője alakult ki: főként Algyő környéki 100 négyzetkilométernyi területen, több mint 400 kutat fúrtak, illetve adtak át a termelő vállalatnak. A következő években hozzávetőlegesen még ugyanennyit képeznek ki. A jelenlegi legnagyobb feladat az olaj és a földgáz kitermelése, részbeni feldolgozása, tisztítása, valamint továbbítása. Ennek megoldása a Nagyalföldi Kőolaj és Földgáztermelő Vállalat dolgozóira vár. A kőolajtermelésben és továbbításban már elérték az egymillió tonnás évi termelésnek megfelelő ütemet, elkészültek a megfelelő berendezések, kialakult az olajat összegyűjtő tankállomások rendszere. Ezek tisztítják, víztelenítik az olajat, s az automatizált központi gyűjtőállomáson át az Algyő—Százhalombatta között megépült távvezetékbe bocsátják. A nagy feladatok közé tartozik a földgázprogram megvalósítása, vagyis az olajjol együtt feltörő úgynevezett kísérőgazok, majd a tisztán gáztermelésre kiképzett kutak termésének begyűjtése, részbeni feldolgozása, illetve távvezetékrendszeren történő továbbítása. Nemrég adták át rendeltetésének a francia gyártmányú berendezéssel ellátott kisérő- gáz-üzemet, majd a Szánkról áttelepített ideiglenes gázüzemet, amelyek együttesen már kétmillió köbméter földgázt juttatnak az országos csőhálózatba. Épül és júliusban megkezdi, működését az úgynevezett sza- badgáz-üzem is, amelyhez három tankállomást építenek, A beruházási program keretében — szovjet—magyar kooperációban — megkezdték a gazolinból propánt, butánf, izobutánt, s izopentánt gyártó gázüzem gépszerelési munkáit is. Egymás utón érkeznek a hatalmas szovjet gépek, berendezések, valamint a szakemberek, akik a nagyszabású építkezést irányítják. A szénhidrogén medence legnagyobb szabású munkái közé számít az olaj és a földgázok felszínrehozására kidolgozott technológia kialakítása is. Ennek lényege, hogy az olajat szivattyúzás nélkül is felhajtó rétegenergia pótlására vizet sajtolnak a tároló rétegekbe. Erre hatalmas szivattyútelepet létesítenek, napi 15 000 köbméter teljesítőképességgel. A berendezés részlegesen mór működik, különleges rádióoktív izotópos vizsgálatokkal, valamint a víz alkoholos megjelölésével figyelemmel kísérik a visszanyomott víz útját, s a rétegekre gyakorolt hatását. A vizsgálatokkal megállapították, hogy a mező kitermelésére kialakított vízvísszanyomási technológia bevált: amíq más olajmezőkön a szegedihez hasonló időtartamú kitermelés számottevő nyomáscsökkenéssel járt, addig a szegedi medencében két-három atmoszférával nőtt a folyamatos termelést fenntartó rétegnyomás. #
