Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-18 / 66. szám

1972. március 18. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 7 ■ ■ Öröm és örömtelenség Dáma Salome Klári 250 ezer pár harisnya és zokni naponta — Gondtalanság és gond Új anyagokból készülnek harisnyanadrágok, térdfix zoknik - A férfiaknak is harisnyanadrág A nőnapon tizennégy lányt és asszonyt kértem, hogy válaszol­jon két kérdésre: A legutóbbi egy hét alatt otthon mi okozott örömöt? A legutóbbi egy hét alatt ott­hon mi okozott gondot? Akik válaszoltak, közeli isme­rősök, munkatársak, legbensőbb érzéseiket is elmondják, főleg semmi esetre sem szépítik nyi­latkozatukat, ha újságírót, tol­lat és jegyzetfüzetet látnak. Az első kérdésre adott vála­szok: Ilyen nem volt. Semmi. Nem volt. Nem tudom. Nem volt örömöm. Semmi. Fiam hozott egy ötöst. Gyermekeim jó osz­tályzatot hoztak* Egy. számomra jó hírt hallottam. Kisgyermekem nagyszerű helyen van nagyma­májánál. Fiam ebben az évben meghozta az első ötöst. Messzi­ről, váratlanul hazajött ud­varlóm. A család. A vásáron vettünk egy gépkocsit. Vitathatatlan, hogy nem úgy­nevezett reprezentatív ez a fel­mérés, értéke vitatható, de ugyanakkor figyelmeztető, mert másutt, hasonló kérdésekre adott válaszok sem különböznek sorokban q fentiektől. Tizennégy nőből hatnak egy hét alatt sem­miféle öröme nem volt, egy ré­szének pedig „másodlagos" öröm futott. Válaszok a második kérdésre: Különösebb nem volt. Gondom nem volt. Semmi. Semmi külö­nös. Nem volt. Anyagi gond­jaim voltak gyermekem érettsé­gi előtti kiadásai miatt. Érett­ségi előtti pénzgondok. Esti főzés. Kisebb anyagi gondok. Az otthoni munkabeosztás. Lá­nyom rossz evő. Lányom beteg­sége. Sok a munkám, rövid a nap. Lányom tanulása. összevetve a két választ, ki­derül, hogy a tizennégy kérde­zettből hat személynek nem volt öröme, ugyanakkor ötnek gond­ja se, illetve egy válaszoló gon­dot jelzett öröm nélkül, az esti főzést. A válaszokból sokféle va­riációt lehet összeállítani, érté­két ugyanúgy tekintve, mint az elsőt, de mégis alighanem a legfontosabb, hogy kevés öröm jut asszonyainknak az életből egy hétre vetítve is. Lehet, hogy Szarvasagancspáfrány egy hónap, fél év, vagy egy év megváltoztatja, vagy megváltoz­tatná a képet, de egy hét is je­lentős idő, mely részben úgy múlik el, hogy nincs benne ön­feledt öröm, van viszont gond, elsődleges és másodlagos is. A kérdezettek közül három lány. Egyiknek se öröme, se gondja, a másik, egy számára jó hírnek örült, de anyagi problémái vol­tak, a harmadik szerelmes, így semmi gondja nincs. (I?) Ez se mondható jó aránynak. Ha a variációk egyikét vesszük, akkor következő lehet a képlet: 6:5 az örömtelenség és gondtalanság, 10:4 a gondok és örömök ará­nya. Átfedések vannak az „eredményjelzésben”. Nőpárti- ság nélkül, férfiaktól kérdezem: Melyik focinál fogadnánk el ezt az eredményt? Legfeljebb passz makk, hogy másik hasonlat is legyen. A mi Újmecsekaljánkhoz ha­sonlító óbudai . lakótelep szé­lén, közel a Duna-parthoz, legalább százesztendős falak között működik a Budapesti Harjsnyagyár központi üzeme. A gyár hat üzemében — ezek j közül három vidéken működik | — állítják elő a lakosság által vásárolt harisnyák, zoknik, haris­nyanadrágok 90 százalékát. Na­ponta 250 ezer pár harisnya, zokni, illetőleg harisnyanadrág kerül a csomagolóba. A Dáma, a Salome, a Klári köz­ismert márkanevek. Ám a Buda­pesti Harisnyagyár termékeinek csak kisebb hányadát látja el márkajelzéssel, áruik nagyobb részén a szükséges méretada­tok mellett csupán a gyár neve szerepel. A márkajelzés hiánya azonban nem jelenti, hogy a termékek nem lennének jogo­sultak a viselésére. A hazai ha- I risnyák, harisnyanadrágok ma i már csaknem kifogástalanok. A jó minőség jogosítja fel a gyá- j rat arra, hogy mind nagyobb , mennyiséget exportáljon termé- j keiből. Magyar harisnyákban, harisnyanadrágokban, zoknik­ban járnak a szovjet, a svéd, a nyugatnémet, az osztrák, a nor­vég, a líbiai és az etiópiai ál­lampolgárok. Mit kínálnak jelenleg? A régebbiek mellett egy sor új termék jelenik meg 1972 ben. A harisnya- és zoknigyártás alapanyagként bevonul a ter­melésbe az acril, amiből ha­zánkban eddig csak felsőruhá­zati cikkeket készítettek. Viselé­sét hideg napokra ajánlják. Néhány boltban már kaphatók az acrilból készült fé-fizoknik, gyermek térdfix *k, női boka- fixek. Tömeggyártásuk azonban csak ezután kezdődik. A nad­rágkosztümöt viselő nők számít­hatnak rá, hogy még idén, s*ép színekben bokafix és térdfix zok­nikat vásárolhatnak maguknak. Nyár végétől már a gyerekek­nek, sőt a férfiaknak is gyár­tanak acril harisnyanadrágokat. A férfidivatba most kezd betörni nálunk a harisnyanadrág, amely sokkal esztétikusabb a jéger alsóneműnél. Jövő télre tetemes mennyiségű férfi haris­nyanadrág kerül az üzletekbe kreppnylonból és acrilból. A nemrég végrehajtott forgal- miadó-csökkentés lehetővé tet­te, hogy a gyár termékeinek árát 26 százalékkal csökkentsék. A kedvezőbb ár miatt nagyon megnőtt a női harisnyanadrá­gok iránti kereslet. A harisnya- nadrág azóta csak időszakosan Védekezés a bútort rongáló rovarok ellen A gondok e helyen egy témá­ban választ várnak. Wunderlich Józsefné, a Centrum Áruház Ilonkája: — Az érettségire szükséges fiú és lányruhák, minden ami kell, a tavalyi áron kaphatók. Nem drágult, nem lett olcsóbb. Ami tavaly például ötszáz forint volt, ötszáz most is. A kiadások változnak a szülők, az iskolák megbeszélt igényei szerint. Megnyugtató? Részben, mert csak ki kell fizetni a sovány re- tikülböl is, a félretett pénzzel együtt. Folytatni lehetne a válaszok méricskélését, elemzését. Egye­lőre ennyit. Gondolkodjunk fe- j lette, Legközelebb, két hét , múlva tizennégy férfi ad választ | ugyanerre a két kérdésre, j Ugyanonnan, ugyanilyen nyíl- j tan. K. J. Mind az új, mind pedig a régi bútorokon gyakori- a „szú- rágottsóg". A károsodást elein­te a fafelületeken megjelenő, sörét nagyságú lyukakról, majd apró, kúpalakban kiszóródott faliszt-képződményekről ismer­hetjük fel. A megtámadott fa belsejében mindinkább fokozó­dik a károsodás. Ugyanígy megrongálhatják épületek pad­lózatait, fafödéméit és tetőré­szeit a fapusztító rovarok. A fapasztító rovarok a fa­anyagot táplálkozásuk, szapo­rodásuk és utódaik zavartalan kifejlődésének biztosítására használják fel. Vannak olyan bogarak, amelyek csak a fenyő­fában, mások viszont a tölgyfá­ban okoznak kárt. Ezek ismere­te a védekezés szempontjából rendkívül fontos. A kárt a fapusztító rovarok lárvái okozzák. Ezek életlehető­ségét kell megszüntetni. Ez leg­biztosabban vegyi kezeléssel, rovarölő mérgek alkalmazásá­val történik. A rovarölő ménét kis fecs­kendővel adagoljuk a fába, majd viasszal a lyukat eltöm­jük. Megpróbálkozhatunk az Unitox, s az aerazolos rovarölő szerek használatával is. Lényeges, hogy a rovarölő méreg az emberi egészségre, továbbá a kezelendő bútor fe­lületi kikészítésére ne legyen ártalmas, és hatása tartós ma­radjon. * 1 2 3 4 5 6 Süssünk, főzzünk otthon! I, „ « Sáránygerinc töltve Csíkos anyagból készült tavaszi kabát mini short összeállítás A közelgő húsvéti ünnepekre való tekintettel a szokottnál több étel el- { készítési módját közöljük. Ezúttal a | Mecsek SZOT-üdülő konyhafőnökét, I Sztanics Mihálynét kértük meg az ét' { rend összeállítására. Ebéd: 1. Krémleves Bérezi módra. 2. Báránygerinc töltve hasábburgo- nyával, vajban párolt zöldbabbal. 3. Stefánia szelet. 4. Puncstorta. Vacsora: 5. Csirke citromoson burgonyapüré’ vei. 6. Gyümölcskenyér. 1. Krémleves Bérezi módra: hozzá- valók: fél kiló burgonya, fél kiló fe- hérrépa, metélőhagyma vagy 1 kis fej hagyma, 10 deka vaj, 2 deci tejszín, 2 tojássárga, 2 pár virsli, 3 zsemle. Vajban az összevágott fehérrépát, pár szál metélöhagymát, burgonyát puhára pároljuk, húslevessel, vagy erős csöndével felengedjük. Világos, vékony vajasrántással berántjuk és ha megfőtt, átpasszirozzuk. A tojássárgát tejszínnel simára keverjük és az át- passzirozott levesbe folytonos keverés közben becsurgatjuk, vigyázva, hogy a leves ne forrjon, mert a tojást összekapja. Tálaláskor a tányérokba főtt, szeletelt virslikarikákat és vaj­ban pirított zsemlekockákat teszünk, erre merjük a levest. 2. Báránygerinc töltve: hozzávalók: egy kiló báránygerinc (vagy sertés), 20 deka báránycomb, 10 deka zsír, 10 deka zsirszalonna, 10 deka máj (lehetőleg szárnyas), 15 deka gomba, 2 tojás, 20 deka vaj. A combhúst szalonnával finomra daráljuk és a tojással, sóval, borssal összegyúrjuk. A r'- '-it és a gombát apró kockára ve ős kevés vajban megpirítjuk, ha hozzákeverjük a darált húshoz. Majd a gerinc csontját kifejtjük, a húst felszúrjuk és a töltelékkel megtöltjük. Vékony zsi­negei átkötjük, besózzuk. Olvasztott vajjal leöntve, többszöri locsolás mel­lett, szép pirosra sütjük. Hasábbur­gonyával és vajban párolt zöldbabbal köritjük. 3. Stefánia szelet: hozzávalók: 6 tojás, 15 deka liszt, 12 deka porcu­kor, 30 deka vaj. 30 deka kristály* sukor, 5 deka kakaó. A 6 tojássárgát a 12 deka por­cukorral habosra keverjük, majd hoz­záadjuk a 15 deka lisztet és végül a 6 tojás keményre vert habját. Zsí­rozott, lisztezett tepsi tetején lapokat sütünk a masszából úgy, mint ahogy a piskótát sütjük. Ha kihűlt a tészta, csikókat vágunk belőle, hogy egy­másra tehessük. Közben másfél deci vízzel felforraljuk a 30 deka kristály- cukrot, hidegre tesszük. A 30 deka vajat kissé megpuhitjuk és jó habosra kikeverjük. Ha a szirup kihűlt, a vajhoz csurgatjuk folytonos keverés közben. A kakaót átszitáljuk és a vajas sziruphoz keverjük, majd « lapokat ezzel a masszával megtöltjük, mint a dobostortáét. A tészta tetejét porcukros kakaóval behintjük, koc­kákra vágjuk. Tejszínnel díszíthetjük, vagy mellé adhatjuk. 4. Puncstorta: hozzávalók: egy hat és egy öt tojásból készült piskóta, barackiz, 1 deci rúm, 60 deka cukor, citromhéj, 10 deka mazsola, 2 szelet főzőcsokoiádé, egy-két csepp ecet. A hat tojásból készült köralckú piskótát ketté vágjuk és mindkét felét megkenjük barackízzel. A másik pis­kótát apró kockákra vágjuk, majd 30 deka cukorból szirupot főzünk, 1 deci rumot teszünk hozzá és ráöntjük az összevágott piskótára. Ezután citrom­héjat reszelünk rá, mazsolával és cso­koládé darabokkal összekeverjük. A tortalap tetejét lisztezett papírra for­dítjuk, rátesszük a fenti masszát, majd ráhelyezzük a lekvárral megkent má­sik lapot és egyenesre préseljük. Vé­gül rózsaszín cukormázzal vagy cso­koládémázzal bevonjuk. Cukormáz: 30 deka cukrot másfél deci vízzel, egy-két csepp ecettel szá­lasra főzünk. Ha cserepesedik, a cuk­rot pár csepp hideg vízzel megszórjuk és fakanállal addig keverjük, míg kihűl. Meggylével, Bonbon-meggyel színesíthetjük. 5. Csirke citromoson: hozzávalók: 2—3 kisebb csirke, 20 deka füstölt szalonna, 3 ízál petrezselyemgyökér, 3 sárgarépa, zöldpetrezselyem, 4 deci tejfel, 3 evőkanál liszt, 2 citrom. Jénai tál aljára rakjuk a szeletekre vágott füstölt szalonnát, rárakjuk az apróra darabolt, csirkét (pl. egy com­bot két-három darabra vágjuk), meg­sózzuk és a karikara vágott zöldséget és az összevágott petrezselyemzöldjét a tetejére rakjuk. Vízzel felengedjük (szükség szerint), fedő alatt puhára pároljuk. Ha a hús megpuhult, addig sütjük, míg a víz elpárolog, majd a húst kiszedjük, a zöldséget és a szalonnát meghintjük liszttel, pár percig pirítjuk, átpasszirozzuk, elke­verjük a tejfellel, citrommal ízesítjük és a tálba visszatett csirkére öntjük. A sütőben jól átforrősitjuk, burgonya­pürét adunk hozzá. 6. Gyümölcskenyér: hozzávalók: 15 deka liszt, 10 deka cukor, 6 tojás, 5 deka vaj, 10 deka mazsola, 15 deka birsbefőtt, 10 deka csokoládé. A befőttet összevágjuk, lecsurgat­juk. A hat tojás sárgáját 2 kanál liszttel simára keverjük, beletesszük a mazsolát és az összevágott befőttet. A hat tojás fehérjét a 10 deka cukorral keményre verjük és hozzá­tesszük a megmaradt lisztet, óvatosan fakanállal elkeverve, majd az olvasz­tott vajat is vigyázva hozzákeverjük. Középmeleg sütőben, mint a piskó­tát megsütjük. Ha kész, a tetejére olvasztott csokoiédát öntünk. Természetesen nem feledkezhetünk el a főtt sonkáról sem, amit tormá­val és pirostojással tegyünk a szé­pen terített ünnepi vacsoraasztalra. Csipkekötésű harisnyanadrág kényelmes viselet kapható nemcsak a pécsi, Ha­nem a pesti üzletekben is. A gyár kereskedelmi igazgatója, Bolgár István nem ígér gyors helyzetváltozást, de az év má­sodik negyedétől fokozatos ja­vulás várható. A tavalyi 4' mil­lióval szemben ugyanis idén 6 millió harisnyanadrágot állíta­nak elő és ebből 5 millió az országban marad. A Hazai ellá­tás javítása érdekében lényege­sen csökkentették az exportot. Harsányi Márta a lakásban Tavaszi divat az OKISZ-labor modelljeiből Nadrágos, kétsoros alkalmi öltözék, matrózvonalú tavaszi ruha A jávorszarvas-agancshoz hasonló alakú leveleiről kapta ez a páfrány a népies nevét. Minden kényesebb növénnyel is foglalkozó virógkedvelö vágya, hogy szerezzen belőle magá­nak, ha megismerkedik ezzel az ér­dekes növénnyel. Sajnos Magyaror­szágon a kereskedelmi forgalomban ritkán fordul elő, inkább botanikus kertészetekben szerezhető be. A szarvasagancs-páfrány (Platyce- rium) Ázsia, Afrika és Ausztrália me­leg, csapadékban gazdag őserdeiben fánlakó, epifita növény. Ezért laká­sunkban hasonló körülmények között kell tartanunk. Földszintes, párásabb lakásokban az ablak közelében, nem- tűzö napon, nagyon jőj fejlődik. Szá­razabb emeleti vagy központi fütéses lakásokban szobaüvegházban helyez­zük el. Általában cserépbe ültetve, vagy léckosárban ’kapjuk a kis nö­vényt, de tarthatjuk csőszerűén ki­korhadt faágban is, amelyet erdei sé­táink alkalmával szerzünk. A faágat madárodú nagyságúra, esetleg w na­gyobbra fűrészeljük, belsejéből ^ a korhadó részt az esetleges bennelévő rovarok miatt kikaparjuk. Ha az ol­dalán külön nyílás nincs, vagy egy kb. 25 négyzetcentiméter nagyságú lyukat faragunk bele, ahová majd a gyökeret dugjuk be. A Platycerium epifita életmódját feltétlenül szem előtt kell tartanunk a talajának, ültetési anyagának meg­választásában. A növény kerek ún. humuszgyűjtő levelekkel borul a gyö­kereire, s szinte rátapad a faágra. Középtájról fejlődnek ki a hosszan- csüngö, szarvasagancs alakú asszimi­láló levelek. Ez a növény tehát a kéregrepedésekben meggyűlt kevés korhadó siervesanyagból táplálkozik. A humuszgyüjtő levelei felül fodrosak, elállnak a faágtól, alul szorosan hozzótapadnak. így a faágakat végig­mosó esővíz mindig visz be magával táplálkozásra alkalmas anyagot. Ezek a gyökerek alkotta szövevényben meg­akadnak, a viz pedig alul kifolyik. Legjobb ha a szarvasagancs-páf- rányt az orchidea ültetési anyagába ültetjük. Ha ez nincs, megfelel a darabos bükklombföld is. Ezzel az anyaggal az alul részben elzárt törzs­darabot a növény részére hagyott nyílásig megtöltjük, vigyázva arra, hogy anyag ne legyen levegőtlen, túltömött. A növény gyökerét ebbe óvatosan behelyezzük, körültömjük ül­tetési anyaggal, hogy szilárdan áll­jon, majd a faág felső pereméig rak­juk az ültetési anyagot. Az akasztóval ellátott faágat ezután falra akaszthatjuk, vagy epifitafára helyezzük és ha száraz a lakásunk szobaüvegházban helyezzük el. A Platycerium csak a télen jól fűtött lakásban marad meg. Nagyon óvato­san öntözzük, mert gondoljunk arra, hagy saját hazájában gyakran esik ugyan az eső, de a víz átszalad a humuszgyűjtő levelek alatt, s bár gyö­kerei továbbra is páradús levegőben maradnak, de nem áznak sokáig víz­ben. Ha a humuszgyüjtő levelek elta­karják a cserép felső részét, akkor vödörben, állott vízben megszívatjuk a cserepet, de ne áztassuk órákig a növényt. Naponta többször is perme­tezzük meg állott vízzel, különösen a fűtött szobáben elhelyezett növényt. Ha azonban a szoba levegője lehűl­ne, akkor semmiesetre sem permetez­zük. A szarvasagancs-páfrány levelein szívesen telepszik meg a pajzstetű. Ezért időnként vizsgáljuk át a levele­ket és óvatosan szedjük le róluk eze­ket a kártevőket. Győry Miklós \

Next

/
Thumbnails
Contents