Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

im. méretűi 17.

DUN ANTÜLI NAPLÓ

3

Felmagasztalt — agyonszidott — feltámadt

Ä Dunai Cement- és Mészművek

A nagy ugrás: rekordidő alatt épül fel 250 millióval olcsóbban mint tervezték Kilenc évig betegeskedett

DCM embléma: sárga mezőben kék betűk. Magyarországon csaknem mindenki tudja: a három betű hazánk legnagyobb cementgyárát, a második 5 éves terv 3 milliárd forintos, legnagyobb beruházását jelenti. 1960 nyarán az egyetemi felvételi vizsggmon egyik szóbeli kérdés az volt' mit tud a DCM-ről? Semmit sem tudtam. Pedig a KISZ ezekben a napokban vállalt védnökséget a gyár építése felett, mely a tervek szerint annyi cementet j termel majd, mint az ország j összes cementgyára együttvé- j ve — 1 millió 65 ezer tonnát.

Néhány szám az építkezés méreteiről: 800 ezer köbméter földet mozgattak meg, a cementgyárban, a mészkőbányában és a nógrádverőcei vízműnél 1 millió légköbméter ipari terüle- j tét építettek. Húszezer méteres j cső, 512 kilométer kábel és 26 j kilométer hosszúságú vasút- hálózat szövi át a gyárat.

A KISZ-védnökség - zöld utat a DCAA-nek

Szezon eleji előzetes

Baranyában gond marad a tégla

Megyénkben az országos átlagnál rosszabb az építőanyag-ipar helyzete

Ma, egy kissé talán már hi- I hetetlennek tűnik, mit is jelen- | tett a DCM felett vállalt KISZ i védnökség. Talán érdemes lesz I folytatni a statisztikai adatokat. 1960-ban és 1961-ben 4800 j

egyetemista és középiskolás se- j gítette az építkezést, s a hét- | végeken 12 ezer munkásfiatal özönlött Vácra. Együttesen fél- : millió órát dolgoztak az épít- i kezésen. A közel 80 vállalat : kooperációjában készülő DCM a határidőnél előbb és olcsóbban kell, hogy felépüljön, s : közben az építésben résztvevő, fiatalokat szakmailag, politikailag és erkölcsileg emberré neveljük — határozta meg a védnökség alapító levele. •

Koitai Imre, a DCM főmérnöke, 33 éves. 1961-ben a még épülő gyár ösztöndíjasaként végezte a veszprémi egyetemet a cementszakon. Azóta a DCM- ben dolgozik. Volt már megbízott és kinevezett igazgató, s volt a Magyar Cement- és Mészművek főtechnológusa is.

— Az építők közül nagyon sokan itt maradtak, s jónéhá- nyan vezető beosztásban vannak.' Mészáros Zoltán például a SZIKKTI vezérigazgató-helyettese, volt itt a KISZ szervező.

A leveleken mindenütt rajta volt: zöld utat a DCM-nek, s J valamennyin a Minisztertanács piros pecsétje — mondja a főmérnök. Nehéz körülmények között, kiviteli dokumentáció nélkül, résztervekkel folyt az építkezés, s mégis a határidő és a költségek tekintetében sikeresebb beruházás azóta sem volt. 1962-ben például betonvas hiány volt — az ózdi kisze- sek egy vasárnap délután lehengerelték az egy hétre szükséges. mennyiséget. Akármelyik

gyártól kértünk valamit, s megjelöltük a határidőt, mindig az jött vissza: azonnal legyártjuk, azonnal küldjük. A tervek szerint 1965-ben kellett volna a gyárnak elkészülnie, a KISZ vállalta, hogy az első gyártósort 1963. április 4-re üzembehelyezik. Már március 20-án begyújtottak az első kemencébe, és november 7-én a másik kettőbe is. Az építkezésnél alkalmazott új módszerek, szervezési eljárások, s nem utolsósorban a ki- szesek termelékeny munkájának eredménye azonban nemcsak időben, hanem pénzben is nagy eredményt hozott: 250 millió forinttal olcsóbb volt a beruházás, mint tervezték.

Hosszú évekre ez volt az utolsó pozitív, mely a DCM-mel kapcsolatban elhangzott. A gyár ugyanis képtelen volt annyi cementet termelni, még csak megközelíteni is azt a mennyiséget, amit vártak tőle.

A nehéz esztendők - elátkozott óriás

A gépeket egy NDK-beli gyár szállította, a szocialista országokban található legkorszerűbb berendezések voltak ezek. Csak az volt a baj, hogy még soha nem próbálták ki. A DCM-mel egyidőben kezdődött az NDK-ban is egy cementgyár építése, mely tökéletes mása volt a Duna-menti óriásnak, az ottani tapasztalatokat azonban nem volt időnk kivárni, hiszen Európában talán csak Bulgária és Portugália volt mögöttünk az egy főre jutó cementgyártásban. A lakásépítési programunk megvalósítása az új gyár építése nélkül lázálom maradt volna.

Az üzembehelyezés után azonnal kitűnt, hogy sem üzem- biztonság, sem a garantált teljesítményben nem képes feladatát teljesíteni. Ezek voltak a DCM objektív hibái. Volt azonban más is. A munkások és műszaki irányítók hiába voltak többször is tanfolyamon, hiába jártak külföldi cementgyárakban, nem volt megfelelő tapasztalatuk egy ilyen óriási gyár üzemeléséhez. A régebbi magyar cementgyárak többsége csak egytizede, a nagyobbak legfeljebb egynegyed akkorák voltak, mint a DCM, Az óriási ugrás közötti technikai különbség eleinte megdöbbentette a munkásokat, s amikor valami üzemzavar keletkezett (kiömlött a csatornákból a cement) nem is tudták, mihez kezdjenek.

! Tetézte a bajokat, hogy a j Naszóly-hegy oldalába telepített kőbánya (nagyon rossz minőségű a kő) máig is alig- I alig képes megfelelően a gyárat alapanyaggal ellátni. Mindehhez hozzájárult, hogy 1967- ben egy negyedik cementgyár- tó sor beruházását kezdték meg Vácott, az üzemelő gyár szerves részeként. Elképzelhető a felfordulás, melyet a munká- j sok rossz hangulata még csak | tetézett.

Felfelé a lejtőn

Messziről azonban lenyűgöző a gyár. A Duna-partról csak a sárgás-vöröses kő látszik a Naszály oldalában, a 3,5 kilométernyi kötélpályán simán gördülnek a csillék. Az óriási épülettömböt már belepte a cementgyártás patinája, a három 100 méter magas kéményt csakúgy, mint az irodaházat.

Vác mit sem tud arról, hogy a közeli óriás haláltusából támadt fel. Hiszen közben a Du- na-parti városban 590 lakás épült - újabb 100-at most kezdenek építeni — ABC áruház, presszó, fodrászat, gyógyszertár, rendelőintézet, iskola, óvoda, bölcsőde, kisvendéglő, két élelmiszerbolt, sporttelep, csatorna, út és sorolni is lehetetlen, mi épült még itt a DCM beruházásának keretében. Nem hiába. A gyár ugyanis talpra áll, az elmúlt év utolsó negyedében és az idén már egy kicsit többet is termel, mint amit várnak,

— Nehéz évek állnak mögöttünk — mondja dr. Mihócs Ferenc, a Magyar Cement- és Mészművek vezérigazgató helyettese, a DCM igazgatója. 1963 után először ki kellett javítani azokat a berendezéseket, melyek akadályozták az. eredetileg tervezett mennyiség legyártását. Ez teljes mértékben nem sikerült, ekkor részleges rekonstrukciót hajtottunk végre, majd amikor 1968-ban már megközelítettük a tervezett termelési szintet, megkezdődött a

negyedik kemence építése. Az elmúlt/évben aztán úgy tűnik megtalálták a DCM megqyó- gyításának egyetlen lehetséges módját. Kielemeztük mi baj, a miniszter megkérdezte, mi kell? j Kedvetlen munkásaink bérpanaszát éppen ezekben a napokban orvosoljuk, új munkás- { szállót építünk, és az említett | 100 lakás is munkaerőgondjaink megoldását) szolgálja. Ez mellett gazdasági és műszaki vonatkozásban is számos iehe- j tőséget biztosítanak, melyek közül a legfontosabb, hogy néhány évi türelmi időt kaptunk ..,

A BCM-ben már könnyebb lesz, de...!

A beremendi gyár sokkal korszerűbb, s várhatóan üzem- biztosabb lesz, mint a Düna- menti óriás. Nem árt azonban néhány tanácsot meghallgatni, melyet Koitai Imre mond, aki a DCM-ben jócskán szerezhetett tapasztalatot, hiszen négy üzembehelyezést ért ott meg.- Először is mindent el kell lesni azoktól, akik építik az üzemet, nem szabad szégyellni, ha ezerszer is megkérdez az ember valamit, hiszen ők ismerik a legjobban a gyárat. A berendezések átvételénél nem az a legfontosabb, hogy a próbaüzemnél megfelelő teljesítményt produkál-e, hanem az, hogy üzembiztos-e? Hány napot működik majd egy évben.

S ami a legfontosabb: azt keli természetesnek tartani, hogy problémák lehetnek. Fel kell készülni az üzemzavarokra. Millió berendezés közül mindig akad majd rossz. De ez nem okozhat pánikot, készen kell állnia a karbantartó gárdának a javításra . . .

A főmérnök elhallgat, egy pillanatra kinéz az ablakon.

— Leállt a nyersoldal — mondja.

Talán az irodába szűrődő monoton búgásbái, talán a DCM-et burkoló porfátyol színéből tudja. Indul megnézni, mi a baj . . .?

lombos! Jenő

Százmillióval több téglát ígérnek az idei évre a gyárak, mint amennyit tavaly adtak. A rendkívül kedvező időjárás, s a folyamatos korszerűsítés eredményeképpen idén már megközelíti a 2,9 milliárdot a hazai téglatermelés, s ez azt jelenti: minden eddiginél jobb lesz az ellátás. Az országos helyzet azonban a megyék viszonylatában már árnyaltabb képet mutat. Baranyában a kereslet nagyobb az átlagosnál, a téglagyárak állapota pedig rosszabb. Az építési szezon kezdetétől már csak hetek választanak el bennünket. Nézzük hát, mit ígérnek az illetékesek?

TÜZÉP:

— A tégla ma is kontingentált árucikk, azaz a központi keretből az ÉVM és a Belkereskedelmi Minisztérium végzi az elosztást. A Pécs-Szekszárdi TÜZÉP Vállalat, a baranyai és tolnai igények felmérése után 120 millió téglát igényelt, melyből a fentebb említett szervek 100 milliót igazoltak vissza,

— Nehezíti helyzetünket, hogy legnagyobb szállítónk, a Bara- nya-Tolna megyei Téglaipari Vállalat termelési és munkaerőgondjai miatt részünkre kedvezőtlen ütemezésben bocsátja rendelkezésünkre az általa biztosítandó 87,8 millió téglát. A nagy építkezések az első negyedévben, illetve a második negyedév elején kezdődnek, ezzel szemben a téglaipar csak a következő bontásban szállít:

— Első negyedév: 8 millió, második negyedév: 27,8 millió, harmadik negyedév: 35 millió, negyedik negyedév: 17 millió.

— A falazóanyagok árának változása egyébként nem csökkentette a keresletet: tégla maradt az elsőrendű építőanyag. Vállalatunk helyzetét tovább nehezíti az a tény, hogy a Baro- nya-Tolna megyei Téglaipari Vállalatnál megvalósult rekonstrukciók következtében egyes területeken — például Görcsöny, Mohács térségében — túlzott j ellátás mutatkozik, másutt — ! például Sásd, Tamási, Duna- t szekcső, Paks — körzetében pedig nem tudjuk kielégíteni a j vásárlók igényeit.

Kabács Béla, a Pécs-Szekszár- j di TÜZÉP igazgatója tájékozta- I tójában még elmondotta, hogy a szállítási költségeket a válla- , lat kénytelen a vásárlókra áthárítani. Egyszóval: a TÜZÉP megítélése szerint Tolna és Baranya megyékben változatlanul gond marad az építőanyag.

TÉGLAIPARI VALLALAT:

Takács László igazgató megkeresésünkre elmondotta, hogy a téglahelyzet megítélése szerint országosan tovább javult, Az ellátás színvonala azonban megyénként valóban differenciált. Az időjárás kedvezőbb volt, mint a korábbi években, ennek ellenére idén is elfagyott 2 millió nyerstégla. A vevők egyébként valóban most, tehát a tavasz elején, szeretnék beszerezni téglaigényük zömét, az az igazság azonban, hogy nincs kereskedelmi szerv, mely ősszel megvenné a téglát, s egész télen át tárolná.

— Ami a gyárainkat illeti: valóban nagyon korszerűtlen egységeink is vannak. Ezek bővítésére, illetve korszerűsítésére nincs lehetőségünk. Meglehetősen súlyosak létszámgondjaink is. Mindent összevetve: az idei év feltétlenül előrelépést hoz, gondtalan ellátásról azonban még nem lehet beszélni. Megítélésünk szerint egyébként pillanatnyilag az a legfőbb gond, hogy nincs aki a készterméket készletezze ... B. S.

A mohácsi Téglagyár modernizált üzeme évi 8 és fél millió blokktéglát gyárt

Csak egy pillanatra megállítani az embeit..

Csinos és Elegáns leszi Hőket, férfiakat Tavasszal is Rendkívül sok

U JDONSAGGAL,

M,

l ARKAS RUHÁKKAL VARJA

a Pécsi Centrum Aruház

NAGY VÁLASZTÉK! SZOLID ARAK!

lóka Vendelben „három pa- : cák bújt el”, A mechanikussal I találkozom először: a pécsi I Mecsek Áruház „padlásszobájában”, a dekor-műhelyben égy I tekintélyes méretű húsvéti tojás támaszkodik a falnak. Lassan | kinyílik az „ablaka", s egy i tapsifüles szemlélődik rajta, majd szép komótosan „vissza- | bújik” a tojásba ... Az irodá- I ban még ott az óra, amelyet j újévkor annyian megcsodáltak i az áruház kirakatában. Az idő j múlását érzékeltette sorban fel- j villanó lámpáival, s a kíváncsi j szemlélő azt is megtudhatta, i hogy a Bika avagy a Rák je- I gyében születelt-e? j — Ez is igen egyszerű, szer- I kezet, — mondja Tóka Vendel,

, és mutatja az óra titkait, A i huzalok kusza szövevényét, az ügyesen kifundált automatikus I érintkező szerkezetet sehogy ! sem tudom egyszerűnek látni, — egyébként újítási díjat is kopott ezért a megoldásért.

— Szeretem a gépeket. Készítettem magamnak egy kis kerti traktort is, mert szükségem van rá. Bevált, komoly szakemberek is érdeklődnek utána .. .

A dekoratőr ezzel is operál. A mozgással, a meglepő trükkökkel,’ ügyes szerkezetekkel,'

Az utca művésze

hogy megfogja a tekintetet, akár csak egy pillanatra is megállítsa az embereket.

Beszélgetés közben derül ki, hogy a „második pacák” már az áruház lépcsőfeljárójában megmutatta magát: a rézből domborított figurák, amelyek a divat változásait, — és ismét . lődését — művészi formában érzékeltetik, — szintén Tóka Vendel keze alól kerültek ki,

— Hosszú ideig tagja voltam a pécsi képzőművészeti csoportnak. Szobrászkodtam —- mondja.

Fényképek kerülnek elő. „még I abból a korszakból”. Az egyi ken három figurás, szépen kom ponált szökőkút-terv. Tíz esztendővel ezelőtt készítette, az alkotást akkor a szakmai zsűri is elfogadta, — úgy volt, hogy Pécs egyik terén kap majd helyet. Nem kapott, pontosabban szólva, nem találtak a művészi szökőkúthoz illő miliőt. Pusztán fénykép után nehéz ítélni, — de . . . ..

A szobrászától már. nem folytatja, korábbi alkotó munkája során tanultakat, tapasztalatait'most a dekorációban hasznosítja, Hisz abban, hogy az alkalmazott művészetben is lehet újat adni, időtálló! alkotni . . ,

Azt hiszem nem nehéz kitalál ni, a Tóka Vendelben megbújó „harmadik pacák", — hogy sasát szavainál maradjak — a dekoratőr, — amely tulajdonképpen egyesíti az előző kettőt, felhasználja „mindkettőjük” is mereteit, s természetesen hozzáadja a maga szakmai tudását.

Nyolcadik esztendeje a Bara- nyaker dekoratőre, korábban tíz évig a Pécsi Nemzeti Színháznál dolgozott hasonló munkakörben.

— Amit csinálunk, az az utca művészete. Nem is hiszi menynyire felfigyelnek az emberek egy-egy szép kirakatra, — de arra is, ha egy városon belül két kirakat hasonló elképzelések szerint készült. Mindig mást kell adnunk, olyan igénnyel, hogy ne csak az árunak csináljunk reklámot, igyekezzünk az ízlésre is hatni: Néha sikerül, néha nem. A Mecsek Áruház nagy összefüggő kirakatai sok . lehetőséget adnak a

munkánkhoz, de nagyok a követelmények is. A betekintős kirakatoknál például vigyázni kell arra, hogy a kirakat és az üzletbelső összhangban legyen, együttesen érje el a kívánt hatást. ,

Tavaly ősszel a Május 1 Ruhagyár országos kirakatversenyt hirdetett, termékeinek ízléses, hatásos népszerűsítésére, Nagyon készültek rá, — és o zsűri végül is nem helyszíni szemle, hanem a hatást kevésbé érzékeltető, színes fényképek alapján döntött.

■— Sovány második dijat kap tunk rá, — mondja Tóka Vendel, — pedig igazán nagyon készültünk mind az öten, akik ebben a részlegben dolgozunk.

Kézügyesség, fantázia, ötlet. A dekorációs anyagok nagyon drágák, leleményességgel lehet valamit takarékoskodni. Az egyik dekorációhoz , például a mennyezet világítás összetört, a szemétből felszedett daiab- jait használták, ragyogó díszítőelemnek bizonyult a festékes- doboz-tető, a húsvéti nvuszi pedig egy görög kancsóból alakult ót.. .

Kiállítótermük az utca. És ha csak egy pillanatra sikerül megállítaniok a rohanó gmbert, — már von értelme annak, amit csinálnak.

D, Kónya

<