Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-17 / 65. szám

Ara: 80 filUr Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 65. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. március 17., péntek A szakkänyv — munkaeszköz A szakirodalom fontosságát, munkaeszköz-funkcióját ma már aligha tagadja bárki. Eléggé általános ez az igenlő szemlélet a mezőgazdaságban is, hiszen a termelőüzemek szakember-ellátottsága - a meglevő hiányok ellenére is — sokat fejlődött; a tsz-ekben például tiz év alatt mintegy a hatszorosára emelkedett. Más kérdés, hogy a szükségszerűség elismerése mellett milyen álta­lában a szakirodalom felhasz­nálásának a mértéke. Milyen szakkönyvállományt rejt vagy kinál a tsz-iroda könyvszekré­nye, és e kötetek olvasása, for­gatása hogyan válik ott hely­ben anyagi erővé. Egy-két évvel ezelőtti felmé­rés szerint ez még nem kielégí­tő. 1969-ben országosan meg­vizsgálták, hogy tsz-eink milyen hányada, milyen nagyságrend­ben és szakmai színvonalon tart fenn üzemi kézikönyvtárt, s en­nek anyagát kik és mennyire használják. A felmérés eredmé­nye szerint a kézikönyvtárak ki­alakítására vonatkozó korábbi (FM, MEDOSZ, Hazafias Nép­front) 1967-es közös állásfog­lalást nem ismerik eléggé. Az üzemi könyvtáraknak nincs gar­dájuk és a többség sem meny- nyiségben, sem összetételben nem felel meg a dolgozók, a termelés igényeinek. Baranyá­ban 1969-70-ben a mezőgaz­dasági üzemek mindössze 55 százalékában működött kézi­könyvtár, átlagosan 300 kötet­tel. Ez a többi megyéhez ké­pest közepesnél is gyengébb eredmény azóta valamelyest ja­vult. Szemlélet dolgában és ál- lományfrissitésben is. Ám ko­rántsem kielégítő. A legfonto­sabb irodalmat beszerzik, a legfontosabb szakirodalmat fi­gyelemmel kisérik tsz-eink több­ségében. De még mindig kevés a korszerű szakkönyv. Nemrégi­ben mi is körülnéztünk egyik járásunk néhány tsz-ének köny­vespolcain. Meglehetősen ve­gyes tapasztalatokra tettünk szert. Az egyik tsz-ben példa­szerűen alakították ki és céltu­datosan használják is a kézi- könyvtári állományt. Ám a kö­tetek számát itt is alig 150-re becsülték, ami kb. fele a két év előtt felmért megyei átlagos szakkönyvállománynak. ebruárban — a hagyományos mezőgazdasági könyvhónap­ban - a könyvierjesztés >bb hasznos tájékoztató füret- »I, híradóval segítette a nélkü- izhetetlen szakkönyvállomány yarapítását. Bizonyára sokhe- ütt eredményesen frissítik a takirodalom anyagát ez idő- takban. Mégis úgy tűnik, sok >1 arra utal, hogy az országos ierveknek a mezőgazdasági ézikönyvtárak kialakitására vo- atkozó állásfoglalása nincs léggé a köztudatban. Ezért zeretnénk felhívni a figyelmet izúton is arra, hogy a kézi- önyvtárak szakirodalmi nyagát tudatosan és célszerű- n alakítsák ki, és a termelés- ez szükséges szakkönyveket - íint bármely más termelőesz- özt — az üzemviteli költségek­éi szerezzék be. Tehát terme- ;si költségként számolják el, s ne a kulturális alap terhére ásárolják meg. A mezőgazda- ági szakirodalom termékei íunkaeszközök. Célszerű tehát, a a dolgozók mint munkaesz- özt megkapják a munkakörük llátását segítő szakkönyveket. A kézikönyvtári példányon ki­ül.) A mezőgazdasági könyvhó- ap véget ért. Hasznosításában tennivalóink azonban most ezdödnek igazán. (w. e.) Húszéves a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja Feltárásra váré vízkészletek Baranyában Az évtized közepéig a pellérd-tortyogói terület biztosítja Pécs vizellátási egyensúlyát A tartalomból: Bhutto Moszkvában Pécs vízellátási és vízgazdálkodási gondjai nem újkeletűek. Éppen száz esztendeje tárgyalt a város akkori vezetősége először a megoldás lehetőségeiről, s húsz esztendeje, hogy megalakult a Magyar Hidrológiai Társaság pécsi csoportja azzal a kifejezett céllal, hogy a rohamosan fejlődő város egyre nyomasztóbb víz­hiányának megszüntetésére keresse a lehetőségeket. A tegnap kez­dődött pécsi hidrológus napok szolgáltattak alkalmat visszapillan­tani a két évtized eredményeire, s körvonalazni a további tenni­valókat. Igaz, a szavak nyomán nem fakad víz a szakemberek mértéktartó előadásai azonban arról győztek meg mindenkit, hogy a helyzet nem reménytelen. Elsősorban azonban az anyagiakon múlik, mennyire tudjuk a lehetőségeket kiaknázni. Ez a záloga annak is, hogy Pécs a vízellátás tekintetében utolérje önmagát. A pécsi csoport húszéves te­vékenységéről dr. Kotta János, a Dunántúli Tudományos Inté­zet osztályvezetője emlékezett meg, s rámutatott arra, hogy a húsz év előtti alakulás idején is nyilvánvaló volt: a vízhiány gátolhatja a város fejlődését. Ä csoport tudományos munká­jának nem kis része volt abban, hogy a vízellátás a nehézségek ellenére is nyomon tudta követ­ni a város fejlődő igényeit. Kiss György vízügyi igazgató a Pécs térségében folyó víz- gazdálkodás időszerű felada­tait elemezte annak tükrében, hogy 1985-ig megkétszereződik az egy főre jutó vízigény. Pécs vízellátásában változatlanul több vízvételi lehetőségre kell egyidejűleg támaszkodni. Táv­latban az egységes regionális vízellátási rendszer oldja meg a gondokat, ezen belül komoly lehetőség lesz az új dunai ve­zeték és a drávai vezeték. Ezek azonban csak évek múlva va­lósulhatnak meg - többmilliár­dos költséggel addig pedig minden figyelmet a pellérdi és a tortyogói területre kell fordí­tani. A térség víztermelő kapa­citásának helyreállítása az év­tized közepéig biztosíthatja az egyensúlyt, de addig új készle­teket kell feltárni, majd terme­lésbe állítani. Fejlesztésre - vár Pécs csatornázottsága, s a mű­vi szennyvíztisztításnak is utol kell érnie az igényeket. Ehhez az érdekelt szervek szoros anya­gi együttműködésére van szük­ség. Figyelmeztetett arra, hogy az idei esztendő várhatóan aszályos lesz, ezért időszerű fel­készülni erre a települések víz- gazdálkodásában, s a mező- gazdaságban a korlátozott le­hetőségek ellenére is az öntö­zésre. Délután két szekcióban foly­tatták a munkát. — Egyre inkább napi szük­ségletté válik a felszíni lefolyó vizek hasznosítása, a felszíni tarozás — mondta a vízgazdál­kodási és vízvédelmi szekció munkájáról dr. Orlóci István főosztályvezető. — A szekcióban elhangzott előadások szemlél­tetni kívánták a készletek kor­látozott voltából adódó nehéz­ségeket, a vízkészletek minő­ségvédelmének szükségességét, s felhívták a figyelmet a szi­gorúbb ipari vízgazdálkodási fegyelem megteremtésének, va­lamint a szennyezések meg­szüntetésének szükségességére. A vízgazdálkodásnak azon­ban az az alapja, hogy van-e víz. Erről tárgyaltak o hidro­geológiai szekcióban, melynek munkáját így foglalta össze dr. Fejér Leontin főgeológus: — A pécsi csoport megala­kulása óta fő feladatának te­kintette a hidrogeológiai kér­dések tisztázását. Az előadá­sok az elmúlt 20 év tükrét ad­ták, s két fő kérdés köré cso­portosultak : egyrészt a. karszt­vízkutatás, másrészt a ,meleg­víz-kutatás eredményeit taglal­ták. Az előbbinél odáig jutot­tunk, hogy jól hasznosítható adatokat szolgáltatunk a táv­lati tervezéshez. A termálvíz- kutatást illetően az a helyzet, hogy Baranyában, Pécstől dél­re több a melegvíz, mint gon­doltuk. Az eddigi kutatási ered­mények szerint érdemes foglal­koznunk a termálvíz-kutatással és feltárással, hiszen az anyagi befektetés jelentős anyagi ha­szonnal járhat. A pécsi hidrológus napokon ma a vízellátás közegészség- ügyi kérdéseiről, vízellátási és szennyvíztisztítási feladatokról, valamint a vízépítésről tárgyai­nak. Felmagasztalt - agyonszidott - feltámadt —------------------------— *--------------------------­A z utca művésze | Heti rádió- és tv-műsor Május 22-én Nixon Moszkvába látogat A Szovjetunió és az Egyesült Államok megállapodott abban, hogy Richard Nixon elnök ez év május 22-én hivatalos látoga­tásra érkezik Moszkvába. A lá­togatásról szóló hivatalos közle­mény így hangzik: „Mint 1971 októberében be­jelentették, a Szovjetunió veze­tői és R. Nixon az Egyesült Ál­lamok elnöke között olyan meg­állapodás jött létre, amely sze­rint 1972. május második felé­ben Moszkvában találkoznak és ott megvitathatnak minden alapvető kérdést azzal a cél­lal, hogy tovább javuljanak a kétoldalú kapcsolatok országa­ink között és megerősödjön az egyetemes béke kilátása. Most a felek megállapodtak abban, hogy Nixon elnök 1972. május 22-én érkezik hivatalos látoga­tásra Moszkvába." Az ifjúság nemcsak a jövő várományosa ' . Jf Az ifjúság társadalomformáló erő Tegnap délelőtt a Jogtudo­mányi Kar és a Közgazdaság- tudományi Egyetem aulájában ünnepélyesen megnyitották az V. pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvénysorozatát. A Tanárképző Főiskola női kara forradalmi dalokat énekelt, majd a Jogtudományi Kar iro­dalmi színpada szavalattal adó­zott Petőfi emlékének. Megnyílt az V. pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvénysorozata Március 21-én Hyeresépszlás a SzéÉástyáM A sok évközi nehézség elle­nére tisztes vastagságú tizen­harmadik havi borítékot kap­nak a mecseki szénbányászok. Bachmann Mátyás gazdasági igazgató-helyettes tegnap arról tájékoztatta lapunkat, hogy az 1971. évi munka alapján 55,9 milliós nyereséget oszt szét a vállalat. Ebből az összegből 30 milliót kapnak meg évvégi ré­szesedés formájában a dolgo­zók, míg 6,8 milliót étkezési hozzájárulásra, több mint 3,7 milliót sport- és kultúrcélokra, 3,2 milliót pedig a vállalati üdülők .fenntartására tartalékol­nak. A dolgozók lakásépítési ak­cióinak támogatására 1 millió forintot fordítanok, a rászoru­lók segélyezésére 1,1 milliót. A gyermekintézményeket 1972- ben 0,9 millióval támogatják, a dolgozók hűségjutalom jel­legű életbiztosítására pedig 1,1 millió forintot irányoztak elő. A nyereség elosztásánál egyebek mellett a törzsgárda- tagságot, a végzett munkát, és az évközi béreket vették figye­lembe. Az egy dolgozóra eső nyereségátlag 1880 forint, pon­tosan annyi, amennyi tavaly volt. A nyereségösszegeket már­cius 21-én fizetik ki. Szirtes Gábor, a pécsi Egye­temi és Főiskolai Tanács elnö­ke üdvözölte az elnökségben helyet foglaló Bocz Józsefet, az MSZMP Baranya megyei Bi­zottságának titkárát, Szentirányi. Józsefet, az MSZMP Pécs váro­si Bizottságának titkárát, Ná­dor Györgyöt, az Országos Ifjú-' sógpolitikai és Oktatási Tanács titkárát, Kovács Józsefet, a KISZ Baranya megyei Bizottsá­gának titkárát, Lukács Lászlót, a KISZ Pécs városi Bizottságá­nak első titkárát, valamint az ünnepségen megjelent pécsi egyetemi és főiskolai vezetőket, tanárokat, hallgatókat. Szirtes Gábor megnyitó be­szédében kiemelte, hogy a ma­gyar történelem három forra- ! dalmi tavaszának megünneplé­séhez a KISZ újjászületésének 15. évfordulójához és a forra­dalmi ifjúsági napok eseményei­hez kapcsolódik a hagyomá­nyos, idén ötödik alkalommal megrendezett pécsi egyetemi és főiskolai napok rendezvényso­rozata. A pécsi felsőoktatási intézmények hallgatói különbö­ző ünnepségekkel, rendezvé­nyekkel tisztelegnek történel­münk nagy eseményei emléké­nek. Az egyetemi és főiskolai Erb János felvétele napok során fotókiállítás nyílik a hallgatók munkáiból, meg­rendezik a pécsi felsőoktatási intézmények közötti sportverse­nyeket hat sportágban, majd szellemi vetélkedőn mérik össze tudásukat a hallgatók. A pécsi egyetemi, és • főiskolai napok célja, hogy mélyítse a pécsi felsőoktatási intézmények közöt­ti kapcsolatot, közelebb hozza egymáshoz az egy városban ta­nuló fiatalokat, elősegítve ez­zel a hallgatók társadalmi­közéleti tevékenységének to­vábbfejlődését, a szakmai tár­sadalmi munka, a „Diákok a IV. ötéves tervért" mozgalom kibontakozását és eredményes­ségét. A megnyitó után Nádor György, az Országos Ifjúság- politikai és Oktatási Tanács titkára tartott nagysikerű elő­adást „Az ifjúságpolitika táv­lati feladatai, különös tekintet­tel az egyetemi-főiskolai ifjú­ságra és a fiatal értelmiségre" címmel. Előadásában sokolda­lúan elemezte az ifjúság hely­zetét, jövőjét, az ifjúságpolitika távlatait. — Tudatos jövőépí­tés folyik hazánkban, s ennek a jövőépítésnek, társadalomépí­tésnek egyik alappillére az if­júság jövőjének megtervezése, tudatos alakítása — mondotta többek között az előadó. — Az ifjúság nemcsak a „jövő váro­mányosa", nemcsak tartalék, hanem a fejlődésbe beleszóló, létező, társadalomformáló erő, A kapcsolat kétoldalú: az ifjú­ság is hat a társadalomra, a társadalom is hat az ifjúságra. Az ifjúság jövőjének tervezése­kor, amely egyben a társada­lom jövőiének terv-zése, ezek­kel is számolni kell. Nádor György elmondotta, hogy megkezdődött a Magyar Népköztársaság távlati ifjúság- politikai koncepciójának kidol­gozása, s ennek máris olyan konkrét jelei vannak, mint pél­dául az ifjúsági törvény, amely a normatívák mellett egyben a lehetőségeket, a kereteket is megszabja. Nádor György ez­után a fiatal értelmiség, az egyetemi és főiskolai ifjúság helyzetéről, feladatairól, jövő­jéről beszélt. A megnyitó ünnepség Ho Si Minh-emlékműsorral zárult, me­lyet a Jogtudományi Kar Irodal­mi Színpada adott elő. i PÉCSI ESTI LATKÉP

Next

/
Thumbnails
Contents