Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)
1972-03-14 / 62. szám
1972. március 14. DUNÁNTÚL! NAPLÓ A magyar szénbányászat és a Mecsek Interjú Menyhárth László nehézipari miniszterhelyettessel 1967—68 a magyar szénbányászat válságos időszaka volt. 1969—70-ben más természetű gondjai voltak a szénbánya vállalatoknak, hiszen a korábbi értékesítési gondokat szén- hiány váltotta fel. Karácsonyi számunkban felvázoltuk az ezredfordulóig a mecseki szénbányászat elképzelhető jövőjét. Menyhárth László nehézipari miniszterhelyettes a Dunántúli Napló számára adott interjújában értékelte a magyar szénbányászat és a Mecseki Szénbányák 1971. évi eredményeit, s néhány szó a jövőről is esett. — Az 1971-es évben sikerült-e ez igények és a termelés egyensúlyát megteremteni, sikerült-e a bányászok bérproblémáit megoldani és előrelépni a bányák gépesítésében? — Elöljáróban el kell mondanom, hogy a magyar szénbányászat a felszabadulás után folyamatosan, a legnehezebb időszakban is teljesítette feladatát. 1971-ben pedig a lakosság, a Magyar Villamosművek, a MÁV, a kohászat és valamennyi fogyasztó tervszerűen, megfelelő időben és minőségben, mondhatni kifogástalanul volt ellátva. A bányászat termelése általában télen kevesebb, mint az igények: 1971-ben már októberben volt annyi fogyasztói készlet, hogy a legnagyobb téltől sem kellett tartani. Az idei enyhe tél miatt most több is a szén a depókon, mint kellene. Az 1971-es esztendőben a magyar szénbányászat 27.4 millió tonna jze- net termelt, amelynek 15 száza- 1ék»s^természétésen hőenergiából ennél több) a mecseki szén. — A szénbányászat belső eredményei közül a legfontosabb: csökkent a bányászok eláramlása, javult az emberek hangulata. Ennek egyik fontos tényezője a legnehezebb munkafolyamatok gépesítése. 1971- ben a mélyművglésű bányák termelésének 35 százalékát géppel jövesztették és 60 százalékát géppel rakták fel. Egy esztendővel korábban az előbbi 27, az utóbbi 57 százalék volt. Nagy eredmény az is, hogy növekedett az üzemi koncentráció: 151 frontfejtés működik a korábbi 164 helyett. Sajnos, a Mecseki Szénbányáknál jóval szerényebbek a gépesítés eredményei, bár a fejlődés ott is kétségtelen. 1970- ben 0,2, 1971-ben 4,2 százalék volt a géppel jővesztett szén aránya. A felrakás már kedvezőbb: 42 százalékról 45-re emelkedett A mélyművelési ősszüzemi teljesítmény az említett technikai fejlődés ellenére sem emelkedett a kívánt mértékben. Az egy százalékos növekedés iparági szinten kevés, valamennyi bányavállalatunknak bőven van tennivalója ezen a téren — a Mecseknek pedig különösen sok. — Bérhelyzet. 1970-ben a szabadnapok többségén is termelés folyt, így a bérek fokozottan növekedtek. Ez 1971-re egy magasabb bérszintet jelentett, amikor is már jóval kevesebb munkaszüneti napon dolgoztak bányászaink. Ennek ellenére a központi és a bányavállalati intézkedések az előző évhez képest évi 826 forint egy főre eső átlagos bér- növekedést jelentettek. Ezenkívül a kormány biztosította a földalatti pótszabadságok, a zobáki és tatabányai bányatü- zek bérkihatásait. — Tehát a magyar szénbányászat sikeres évet zárt. ön szerint ebben milyen szerepet /átszőtt a Mecsek? — Ha egy szóval kell válaszolnom: jelentősét. A Mecseki Szénbányák a kokszszén termelésben egyeduralkodó, s a nehéz körülmények ellenére is a magyar szénbányászat nyereségének közel egynegyedét produkálta. Az eredmények mellett van azonban néhány negatív jelenség is. 1971-ben az ősszüzemi teljesítmény a Mecseki Szénbányáknál csökkent és azon három vállalat között van, ahol az önköltségemelkedés 1971-ben nagymértékű volt. — Az anyagarak es bérek emelkedése természetszerűleg növeli az önköltséget. A szénárak maximáltak, így a nyereség csökken... — Igen. Másutt azonban a teljesítmények növekedése nagyrészt kiegyensúlyozta, a Mecsekben azonban a kisebb teljesítmény is növelte a termelés költségeit — Karácspnyl számunkban megpróbáltuk a mecseki szénbányászkodás jövőjét, egészen az ezredfordulóig felvázolni, ön szerint ez álmodozás volt, vagy reális lehetőség? — Maradjunk a szénáraknál. Ugyanis az ár a jövőt is megszabhatja. Ha most emelkednének a szénárak, a földgáz és a kőolaj pedig változatlan maradna, a bányavállalatok gazdálkodására kedvezőbben hatna, a jövőt azonban kedvezőtlenül befolyásolná. Ez azt hiszem, a fogyasztók szemszögéből nézve természetes. A Mecsek jövője? A kormányhatározat ma 1980-ig szabja meg a szénbányászat felkészülési szintjét, mely a Mecsekre feltétlenül pozitív. Most folynak az előmunkálatok egy hosz- szabbtávú időszak felkészülési feladatainak meghatározására. Annyi bizonyos, hogy a kokszszenet nem lehet kőolajra kiváltani. De az is bizonyos, hogy a jövőben mindig is elsőrendű szempont lesz a gazdaságosság. Az önköltség, a teljesítmények, a minőség meghatározó tényezők. Hogy álmodozás volt-e? Nemi Ezt az a tény is bizonyítja, hogy a lehetőségek felmérése 25 évre előre történik. Néhány éve ilyen téren nehezebb volt előre tekinteni. — Várható-e, hogy 1972-ben, vagy ezt követően a magyar bányászat egészét (egyes ágazatát) tekintve kormányintézkedésre kerül sor? Gondolok itt béremelésre, lakásépítési programra, a foglalkoztatási betegségben szenvedők rehabilitációjára. — Keressük a lehetőségeket arra, hogy a IV. ötéves tervben az állami iparra előírt bérfejlesztést 1972-ben és a következő években a bányászatban is biztosítsuk. Lakásépítési program csak új termelőberuházások részeként lehetséges. A szilikózis ártalomban szenvedők (úgy érzem rájuk gondol), problémája ismert előttem, a Bányász Szakszervezet és más illetékesek előtt is. A NIM Szilikózis Bizottsága hosz- szabb ideje foglalkozik a körülbelül 1500 bányász ügyével (80 százaléka a Mecsekben dolgozik). Konkrét elhatározást ezzel kapcsolatban nem tudok mondani, hiszen más iparágak hasonló problémái is kapcsolódnak ehhez. Szükséges, hogy ezt a kérdést előbb-utóbb megnyugtatóan rendezzük, ennek érdekében foglalkozunk vele. — Miniszterhelyettes elvtárs milyen tapasztalatokat szerzett a bányász szocialista brigádvezetők országos értekezletén? Gondolom, az általam felvetett problémák ott is szóbakerül- tek. — Nagyon kedvezőt. Meghallgattam 36 felszólalót és áttanulmányoztam a vállalati értekezletek jegyzőkönyveit, melyekből sok száz véleményt ismertem meg. A bányászok nem kívánságlistát adtak elő, hanem arról beszéltek: mit lehet és mit kell tenni a jövőért. A földrajzilag és bányászati ágazatok szerint más-más területekről jött 300 küldött magabiztosan foglalt állást: hol j várnak segítséget, milyen fel- i adatokat tűznek önmaguk és a vállalatok vezetői elé. Külön ki kell emelni a mecseki bányászfiatalok nevében feljzó- ! laló Klepach Ottrnár és a Me- | cseki Ércbányászati Vállalat | küldöttének a jövőben megalapozottan bizakodó felszólalását. A mostaninál jelentősen nagyobb számú fiatal számára is biztos jövőt tud nyújtani □ mecseki bányászat. Lombos! Jenő Működik az orszá] első vasúti automatikus informátorgépe A szolnoki személy- és teherpályaudvar 1963-ban megkezdett nagyszabású átépítése keretében hétfőn újabb technikai segítőtársat kaptak a már 1968- ban elkészült új pályaudvar dolgozói. Reggel 7 órakor megkezdte munkáját az NSZK-beli Siemens cégtől vásárolt Selex- rendszerű automatikus információ gép. Az ország első vasúti információ gépe hármas műveletet végez. Feldolgozza a te- hervonatokat indító állomásokról beérkező adatokat, ennek birtokában automatikusan vezérli, hogy a harminchat tehervágány melyikére fussanak be, s melyikéről induljanak tovább. „Döntéseiről” automatikusan értesíti azokat az állomásokat, amelyek a szerelvényeket fogadják. Ezzel a szolnoki pályaudvarról hétfőtől eltűnik a vagonokat krétázgató, festegető vasutas. A Selex azonban majd akkor lesz igazán nagy segítségére a vasutas társadalomnak, ha a többi állomáson kiépül — ahogy ezt a MÁV tervezi — az automatikus információ rendszer. Gépvásárlási kilátások a tsz-ekbe Csökkentek a megrendelések Nem látszik beigazolódni az a várakozás, hogy a nagy építkezések „levonulásával" ugrásszerűen megnő a gépberuházások aránya Baranyában. Igaz, hogy új építési beruházás nem indul az idén, de a mintegy egymilliárdos építési program utóhatásai 1972-ben még nagyon is érződnek. Egyrészt sok az áthúzódás, ebben az évben válik esedékessé a legtöbb szakosított telep elszámolása, másrészt az új sertés- és szarvasmarhatelepeket be is kell telepíteni, s ennek tenyészállat- és takarmánybeszerzési és egyéb vonzata nagyon leköti a termelőszövetkezetek pénzeszközeit. Mindebből az következik, hogy az idén még annyi pénz sem jut gépvásárlásra, mint ameny- nyi tavaly jutott. Legalábbis erre lehet következtetni, abból a nagyfokú óvatosságból amellyel a szövetkezetek 1972. évi géprendeléseiket megtették. Az elmúlt esztendőben 140 millió forint értékű mezőgazdasági gépet forgalmazott a Baranya megyei AGROKER a tsz-eknek, s ebből 133 milliót a Amikor a porszívó adását fogja a készülék... Zavarvizsgálók Plafonmorze helyett egy telefon - Függőleges antennák a háztetőkön Baranyában a jugoszláv adók „hullámosítják** a képet A rádiózás, a televíziózás rabjai mi vagyunk, mindannyian. A magnetofon varázsszeme éjfélkor is pislákol, kutatjuk az étert, gyűjtjük a beatszámokat, hogy a következő háziünnepségen új, a barátok számára ismeretlen dallamra kapcsoljuk be a hangulatvilágítást. A televízió — más világ. Életünk tartja fogva, s azt hiszem, hogy a kávé, a teasütemény, a konyak és a cigarettafogyasztás ugrásszerűen megnőtt miatta az utóbbi időben. De jaj, ha rossz a kép minősége! Ha a szomszéd maga barkácsolta hegesztőtrafója éppen a műsoridő alatt berreg, jobbról kattog a villanyvarrógép, s megint másfelől a porszívó pöfög — abbahagyni nemakaróan. Megfeszülnek az idegek, előkerül a partvisnyél, s ki tudja hogy ér-e többet ez a plafonmorze a va- kolathullajtásnál... Ez a kényszerű „második csatorna” lehet neonreklám, magasfeszültségű vezeték, az üzemek környékén romlott szigetelésű villanymotor... * A Rádió és Televízió zavarelhárító csoport nem nagy reklámmal dolgozik Pécsett, a Rákóczi út 39/d-ben, kevesen tudnak róluk. Vezetőjük, Jeges József vázolta a csoport feladatát: — Négy műszerész, négy megye. Évente többezer bejelentés, évente többezer hibaelhárítás. Kevesen vagyunk — sok a panasz. A szolgáltatás ingyenes, a bejelentőnek egy fillérjébe sem kerül... Levélben, telefonon, személyesen. A műszerészek már szinte rápillantásból tudják, a képzavart tényleg más okozza-e, vagy a készülék hibás. Egyikük a tévénél marad, a másik szakember pedig járja a házat, becsönget a földszinttől a legfelsőbb emeletig minden lakóhoz. sSokszor már a bejelentő tudja, hogy kinek van rosszul szigetelt mosógépe. Ha meglelik a bűnöst, fojtótekercset, zavarszűrőt kap — és ismét kitűnő a képernyő... Néha azonban a GELKÁT kellene hívni, s nem őket — Ha egy üzem, vagy vállalat okozza a vételzavart, felszólítjuk a vezetőjét, közölve a tényeket. Két hét elteltével ismét ellenőrizzük: a felszólításnak eleget tett-e a vállalat... Az esetek többségében nincs gond. A második szemle sikeréről maguk a zavarvizsgálók is előre meg vannak győződve. * Az első szemlét Réz Adóm, rácvárosi lakosnál tartottuk — Székely Miklós és Nagy Rudolf szerelőkkel. Azért szóltak be, mert karácsonykor vettek egy tévét, s egy hét után elment a képe. Előbb a gelkásokat hívták, s mivel a készülékben nem Az Irodagéptechnika V. értesíti a megye vállalatait, szövetkezeteit ÉS INTÉZMÉNYEIT, HOGY a négy számtani alapművelet elvégzésére alkalmas ELEKTROMOS FÉLAUTOMATA, VALAMINT ELEKTROMOS AUTOMATA SZÁMOLÓGÉPET RAKTÁRRÓL, AZONNAL SZALUT, Cím: IRODAGÉPTECHNIKA VALLALAT Budapest V., Bécsi utca 8-10. Telefon: 182-980, 183-980, 189-746 Telex: 22-4381 SZAKTAN ACSAD AS! volt hiba, ők ajánlották a zavarvizsgálókat.., Két hete már itt járt a zavarfelderítő csoport, s megállapították: a közelben húzódó magasfeszültségű hálózat valahol beózott, a szigetelés hibás. A szikrákat fogta kitűnően Réz Adám Fortunája. Két hete elment a felszólító levél a DÉDASZ-hoz ... A kapualjban már előre integetett a házigazda: — Nincs semmi baj, köszönöm ... köszönöm.- Azért megnézzük. * A bajkeverőket nehéz lenne felsorolni. Megesett már, hogy az egyik tévégyárunk vidéki telepe — ahol a készülékek hangolását végezték — lehetetlenné tette a környéken a vételt Saját maguk ellen dolgoztak... A BCM nagyberuházás egyik vezetéke miatt tett panaszt a közelmúltban egy beremendi lakos. A Kossuth Lajos utcában főleg a neonreklámokra haragszanak. Zalában a grazi adó a sláger, az antennaerdők között mindenkinek legalább két „fája" van. A készülékek egymást zavarják, s kész a házibéke, ha a szomszéd bikaviadalt néz, s egy emelettel feljebb valaki a magyar odó tárlatvezetésére kíváncsi... Baranyában a jugoszláv adók „hullámosítják a képet”. Persze a külföldi tévéadások ellen nem lehet mit tenni. Nyáron megeshet, hogy a pécsi erősítővel azonos hullámhosz- szon dolgozó tévéadók az io- noszféróban természetes közvetítőláncra akadnak, s hosszabb, rövidebb időre elnyomja a képet a kijevi, vagy egy másik adó. Erre előre kell számítani, tervezni. Pécsett például ha az új tévétorony működni kezd, a jobb vétel érdekében a vízszintes polarizációjú közvetítés függőlegesre változik. Azon kívül, hogy az összes antennát át kell majd függőleges állásúra szerelni, egyéb gondot nem okoz... És az ígéret szerint Pécsett lesz a legjobb tévévétel az országban. * Késő este volt már, amikor a toronyház mellett bementünk egy újmecsekaljai családhoz. A központi nagyantennára panaszkodtak. Ügy vélik, hogy valaki a lépcsőházban a rádióvételét próbálja megjavítani a tévé-nagyantenna segítségével. Ez sikerül is neki... Igaz, evvel elrontotta a ház összes tévékészülékének vételét,.. Kozma Ferenc baranyai tsz-ek vettek meg — 6 millió értékűt pedig más megye szövetkezetei. — Az ez évi rendelések szerint, szemben a 120—125 millió forintos fizetőképes kereslettel a megyei termelőszövetkezetek alig több, mint 90 millió forint értékű gépet rendeltek meg konkréten a kereskedelemtől. Mint látható már a fizetőképesség is csökkent a fent említett okok miatt, de jellemző az óvatosságra, hogy még ezt a kisebb összeget sem kívánják kimeríteni a tsz-ek. Tekintetbe véve a megye erőgép — és munkagép — állományának nagyfokú elhasználtságát ez nagyon kedvezőtlen jel. Csak az elhasználódott traktorok pótlásához — tehát ez esetben fejlesztésről nem beszélhetünk — évi 450—500 új traktort kell a megyében munkába állítani, megvásárolni. Tavaly nagyjából meg is történt ez a csere, az az idén azonban megközelítőleg sem rendelték meg ezt a számot az üzemek. Mindebből az következik, hogy tovább romlik az erőgépállomány minősége, nő az alkatrészhiány, emelkedik a javítási költség. S ennek végső kihatásaként a termelésből kieső gépek rontják a mezőgazdasági munkák naprakészségét, végsősoron a termelési eredményeket. A kereskedelemtől megrendelt gépek mennyisége tehát nemcsak a tényleges szükségletet nem fedezi, de még a fizetőképes keresletet sem meríti ki. S ez azért nagy hiba, mert az AGROKER a közismert készletezési problémák miatt nem tud áruházi kiszolgálásra berendezkedni, s csak a konkrét megrendelések, illetve a fizetőképesség arányában forgalmaz. MTZ traktorokból a szovjet partner például csak az alapmegrendelést igazolta vissza, aki tehát nem döntötte el időben vásárlási szándékát az ebben az évben MTZ-re már nem is számíthat. A piackutatás persze nem egyenlő a megrendelések mechanikus összegyűjtésével, a kereskedelemnek rugalmasan kell reagálnia minden változásra. A szárazság nyilván fellendíti az öntözőgépek és berendezések forgalmát, a cukorrépa és zöldségprogram pedig e növények gépesítését helyezi előtérbe. Az öntözőberendezések iránti kereslet Baranyában is megélénkült kissé, s ez még fokozottabban vonatkozik a cukorrépa termesztési gépek piacára, ahol igen jelentős a forgalom fellendülése. A kormányhatározat ellenére nincs érdeklődés Baranyában a zöldségtermesztési gépek, gépsorok iránt nyilván azért, mivel nincsenek a megyében ezt a gépesítést elbíró nagy, legalább 250—300 hektáros kertészetek. A gyorsan romló munkaerő- helyzet feszíti leginkább a termelőszövetkezetekben a gépesítést, hogy e téren előbbre is lépjenek 1972-ben annak pénzügyi fedezete ma nem látszik biztosítva. Egy jó esztendő sokat segíthet ezen, de annak kihatása már csak 1973-ban lesz érezhető. Aki plusz bevételeiből akar gépet venni 1972-ben, az sajnos nem jól kalkulál, mert a kereskedelem ehhez nem tud kellően alkalmazkodni — újabb cikk témája lenne megvizsgálni miért mezőgazdasági ellátó vállalatok még. mindig az AGRO- KER-ek, ha a fennálló hitel és pénzügyi szabályzók miatt ellátást nem végezhetnek? — A Baranya megyei AGROKER minden esetre a mérsékelt megrendelések ellenére a gépforgalmazás tavalyi szintjét kívánja ebben az évben is fenntartani beszerzéseivel. Ezen belül azonban nyilván csökkenni fog a tsz-ek részaránva. A közelmúltban 8 százalékkal emelte a kormány a mezőgazdasági gépek árát. Miután a megrendelések már korábban megtörténtek, nyilván nem az áremeléssel függ össze a kereslet mérséklődés. Az idei kilátások tehát nem valami rózsásak hiszen még a gépesítés szintentartása seri látszik biztosítva a tsz-ek e y részében. Nem mond ez elint annak, hoav ugyanakkor var iák egészen jól gépesített tér-íelő- szövetkezetek, amelyek évek óta tervszerűen pótoliák, ille've fejlesztik gépparkjukat. — R:ié —
