Dunántúli Napló, 1972. március (29. évfolyam, 51-77. szám)

1972-03-02 / 52. szám

1972. március 2. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Elsötétül egy pillanatra... Havi 300 óra az autóbusz volánja A betegségek között vezet a gyomorfekély Még A5 buszvezetőre van szükség A legfiatalabb bíróság — Este szédültem, rosszul voltam, egy pillanatra elsöté­tült előttem minden . .. A vallomás az orvosi rende­lőben hangzik el, a dolog gyanús. Mi okozhatja ezeket a panaszokat? Fáradtság? Egy­szerű „kiborulás”? Vagy a köz­ponti idegrendszer olyan káro­sodása, amelyet ájulás-hajlam néven ismernek az orvosok, s amely már kizárja, hogy a be­teg volán mellé üljön? A nyomozás megindul. Izga­lomban sincs hiány: az autó- buszvezetőt a kivizsgálás vé­géig más munkakörbe helye­zik, a garázsban mozgatja vagy mossa a kocsikat. Kevesebbet keres, s a személyforgalomban is hiányzik. Első út: az ideggyógyász. Onnan az EKG-hoz hasonló elektroencephalográf, amely — esetleg — igazolja a kóros agytevékenységet. Vissza az ideggyógyászhoz, aki már rá­írja a papírra: gépkocsivezetés­re nem alkalmas... S a vég: jogosítvány bevonva, talán többéves kocsizás után újra kezdeni mindent. Ellenség-e az üzemorvos? Sajnos, akik így járnak, ezt ér­zik. Pedig borzalmas még csak gondolni is arra, milyen követ­kezményekkel járhat, ha a gépkocsivezető előtt egy pilla­natra akkor sötétül el minden, ha mögötte hatvan ember uta­zik... * Jó meleg van a 12. Volán üzemorvosi rendelőjében, ahol nyomára szeretnék bukkanni: létezik-e a gépkocsivezetőknek valamilyen foglalkozási ártal­ma? Köztudott, hogy országo­san nagy a gépkocsivezető­hiány, a buszvezetők sokszor háromszáz órát is dolgoznak havonta. És — lehet, hogy so­kan megköveznek, de az a vé­leményem, hogy ha másutt szó­rakozott egyszer-egyszer a ve­zető, azt korrigálni lehet, de ez egyike azoknak a „vezető” állásoknak, ahol a szórakozott­ságnak emberélet lehet az ára. — A leggyakoribb foglalkozá­si ártalom a gyomorfekély. En­nek szülője a rendszertelen életmód, az állandó stresszha­tás, az összevissza étkezés, a „kedves utas” kikészítő monda­tai, otthoni idegeskedések ... Csaknem száz fekélybeteget gondozunk. Ez viszont a 12. Volánnál al­kalmazott autóbuszvezetőknek csaknem tíz százaléka. Sajnos, a betegség állandóan vissza- tér._ A fekélyes négy-hat hétig táppénzen van, addig a többi­eknek kell még többet dolgoz­[ Aller Mária „munkahelye”. A ..betegforgalom naponta százöt­ven-száznyolcvan között mo­zog. Nátha, baleset, visszatérő, : táppénzes, mindenféle előfor- i dúl. Szerettem volna kideríteni, hogy az „ideges” panaszok egyértelműen a túifeszítettség- ből adódnak, de az volt a vé­lemény, hogy csak az „is” elő­idézői közé tartozik. A fekélye- sek után a neurotikusok vannak legtöbben, kevés a cukorbeteg (ők autóbuszt nem vezethetnek, más gépjárművet is csak ek­kor, ha tablettára állítják be őket), akadnak magas vérnyo­másban szenvedők, szervi és neurogén eredetű szívbetegek. Abban viszont egyetértettünk, hogy havi 300 órát autóbusz- volánnál ülni nem szabad, s nagyon helyes a vállalatnak az a törekvése, hogy ezt a túlter­heltséget megszüntesse. Kampis Péter — Ki tárgyalja oz ügyet? — Nem tudom. — Pedig sok múlik a bírón is. — Azt mondják, hogy itt fia­tal bírák vannak. A beszélgetés a Siklósi Járás­bíróság egyik tanácsterme előtt várakozó két fiatalember között hangzott el. Azt nem tudom, hogy milyen ügy tárgyalására vártak, de azt igen, hogy jó volt az értesülésük: a Siklósi Járásbíróságon valóban a me­gye legfiatalabb járásbírói dol­goznak. — A bírák életkora 30 év alatt van — a segédhivatal: gárda átlagéletkőra még fiatalabb, a végrehajtónk pedig tizennyolc éves, a múlt évben érettségizett — mondja dr. Neudörfler Fe­renc, a járásbíróság elnöke. Ö is fiatal korosztályhoz tartozik, elnöknek pedig alig két hónap­ja nevezték ki. A járásbíróságnak még külön „érdekessége”, hogy az elnök és a bírók is — dr. Fekete Bá­lint, dr. György Ernő, dr. Halász Annamária — itt kezdték meg bírói munkájukat, itt foglaltak helyet először a tárgyalóterem tanácsvezetői székében. Milyen jellegű ügyek kerül­nek legtöbbször tárgyalásra? ­erről beszélgetünk az elnökkel aki amellett, hogy elnöknek i: fiatal — bírói gyakorlatából jó ismeri a járást.- A büntető szakban a va­gyon elleni bűncselekmények az erőszakos cselekmények é> a tiltott határátlépési kísérletet adnak legtöbb munkát — mond­ja. A konkrét ügyekből levont ál­talános tapasztalatairól beszél — A vagyonkezeléssel megbízót! személyek számos esetben nyúl­nak a közösség pénzéhez, c közvagyonhoz. Az a tapasztala­tunk, hogy az ilyen jellegű bűn- cselekmények elkövetését nagy­mértékben megkönnyíti a lazc ellenőrzés. Okként jelentkezik c vagyonkezelő személy nem meg­felelő kiválasztása. Megtörténik i nem is egyszer, hogy olyan sze- | mély ellen kell például sikkasz- j tás miatt eljárnunk, aki hasonló j bűncselekményért már állt a bí- i róság előtt. I A tárgyalóteremben a bizo- I nyitási eljárás során az itt el- j hangzott kérdésekre kapott vá- ] laszok alapján gyakran a bűn- ; cselekmények elkövetésének J „miért?”-je is kiderül. — A tapasztalatok’ azt mutat­ják, hogy az elkövetők legtöbb­Korszerűség a propagandamunkában így látja a feladatokat egy pártoktató Debreceni Lajos elvtárs, a mo- J hácsi 502-es Ipari Szakmun- J kásképző Intézet igazgatója, j 1949-ben Siklóson, mint kezdő j pedagógus és kultúrmunkás az ifjúsági szervezetben kezdte j propagandista tevékenységét, ! folytatta a honvédségnél, majd I ismét Siklóson. Aki egyszer be­lekóstol a pártmunkának ebbe a mindig izgalmas, szép részé­be, az nehezen tudja abba­hagyni. Tanúsíthatja ezt közel ezer propagandista, akik Baranyá­ban öt, tíz vagy ennél is több éve végzik e felelősségteljes, oktató és nevelő munkát. ni. Aztán visszajön, néhány hó­nap múlva újból elmegy... És mikor gyógyul ki? Hosszaob időre, szanatóriumba nehéz el­jutni. Az üzemorvos három hó­naponként visszarendeli őket — szomorú tapasztalat, hogy mind visszaeső. * örvendetes, hogy egyre töb­ben jelentkeznek a 12. Volán­nál gépkocsivezetőnek. Tavaly­előtt még elkeserítő tapaszta­lat volt, hogy tizenkettőt bocsá­tottak el, közülük nyolcat ittas­ság miatt. S tavaly azok közül kellett visszavenni néhányat... Ez a kényszerítő hatás talán múlófélben van. Az idén har­mincötén jöttek, újak, s ha a jelentkezések nem csökkennek, megoldódik végre a gépkocsi­vezető-probléma Pécsett, Ba­ranyában. Ez év végére már csak 210 órát tölthetnek a vo­lán mellett egy hónapban. Ke­vesebb lesz a kereset? Nem. A vállalat fokozatosan tér át a havi 210 órás munkaidő szigo­rú betartására, de az autó- buszvezetők — ha tegyük fel négyezer forintot kerestek havi 300 órával — ezután négyezret kapnak 210 órára is. A sze­mélyszállításnál foglalkoztatott gépkocsivezetők sokan maguk kérik a többletmunkát, sokan szeretnének sokat keresni. Nem számolnak ennek egészségre káros, sokszor jóvátehetetlen következményeivel. Hiába kérik a jövőben, nem engedik meg. Persze, még negyvenötén leg­alább kell, hogy jöjjenek. Ak­kor elegen lesznek, jól -keresnek majd, a heti szabadnapokat is ki tudják adni (most még nem), szabadságra is elmehetnek (ma még tavalyról csaknem 1500 nap kiadatlan szabadság maradt!). Pécsett a legnagyobb szív­fájdalom: az osztott munkaidő. A sokat emlegetett lépcsőzetes munkakezdés segítene, mert hi­szen csúcsidő ide, csúcsidő oda: reggel négykor kezdeni, nyolckor lelépni, kettőkor folytatni estig — nincs az a vasszervezet, amely ezt a munkát és megter­helést huzamos ideig bírná. Egyszer az üzemorvosi ren­delőben végződik a nap: szé­dülök, fáj a fejem, nem tudok aludni, szúr a mellem, gombóc van a torkomban — mondják, s az orvos sokszor komoly baj nyomára jut. * A két rendelő — az egyik a teherforgalom, és a 14. Autó­javító, a másik a személyfor­galom dolgozóit látja el — két orvos: dr. Plechl Ágota és dr. Amikor első megbizatásá' kapta, tanárként úgy gondolta hogy a pártoktatásban is al kalmazni lehet és kell azoka az oktatási módszereket, melye­ket tanult. Előadás. Kérdés: „Elvtprsak, vitassuk meg . . .’ Kialakult véleménye, hogy ez c módszer kevésbé vonzó, unal­massá válik, nem adja ót a tudnivalók lényegét és hatásos­sága is kétséges. Először a sze­mináriumon való részvétel von­zását akarta elérni és biztosí­tott a fiatalok számára szóra­kozást, táncot. Egyeseknek fur­csának tűnt ez „mint túlzottan oldott forma”. Amikor az ered­mények bizonyítottak — elis­merték munkáját. Huszonhárom év alatt a kez­deti tapogatózásból kialakult nála is egy állandóan fejlődő, bevált és példamutató gyakor­lat. Véleményét így foglalja össze: Segít a komputer Több ezer féle fazonú és mé­retű cipővel vannak tele a Dél­dunántúli Cipőnagykereskedel­mi Vállalat lerakatai. Ezeket az áruhegyeket nyilván kell tarta­ni, s egyre több oldalról ele­mezni, vagyis állandóan nő a készletekkel kapcsolatos infor­mációs igény. Ennek kielégíté­sére azonban további admi­nisztrációt kellene beállítani. Ez viszont nem biztos, hogy meg­oldás, hiszen ott, ahol ezer és ezer féle cipővel dolgoznak, megvan a reális veszélye annak,' hogy mire az adathalmazt fel­dolgozzák, az információk már elavultak. A múlt év nyarától az érték­könyvelést már könyvelőgép végzi, az idei év elejétől pedig — a baranyai nagykereskedel­mi és az ország CNV-i között í elsőnek — bevonult a kom­puter a vállalat gazdálkodásá- j ba. A készletekre, a forgalmi j adóra, az árrésre vonatkozó bi- | zonylatokat havonta három de­kádban a SZÜV pécsi adatfel- | dolgozó központja dolgozza fel, j ezt követően — a CNV legna- ! gyobb megelégedésére — gyor­san és kifogástalan minőségben szállítja az áruforgalommal kap­csolatos információköt. így most nem negyedévenként, de min- I den hónapban a nagykereske- | delmi vállalat rendelkezésére áll a szükséges információ, sőt, a í négy lerakat is megkapja ezt. Mi az előnye ennek? Nem- ; csak a vállalati központ, de mind a négy lerakat látja a vál- j lolat teljes és a többi lerakat I készletezését, s mivel felhatal- ! mázták erre, lehetősége nyílik, t hogy áthívjon saját raktárába bizonyos elfekvő, de az ő kör­zetében esetleg keresett készle­teket. A gépi adatfeldolgozás bevezetésével ezenkívül nyolc fő felszabadult, közülük négyen az áruforgalmi munkát erősítik, a többieket elhelyezik más vál­lalatnál. Nem tudni, talán ezért fogadták idegenkedéssel a gé­pi feldolgozás bevezetését, min­denesetre a vállalat vezetői to­vábbi lépésekre szánták el ma­gukat. A következő évben a forgási sebesség, az átlagkész­let számítást és a számlázást is a komputerre szeretnék bízni. A gép valamivel drágább mint az élőmunka — mondotta a főkönyvelő — de ha sikerül akárcsak egymillió forintnyi ér­tékű elfekvő készletet felszá­molni, akkor már megkereste nekünk a pénzt. (MZ) — A pártoktatás nevelés is. i Az anyag amit tanítunk eszköz, i hogy a hallgatók világnézeti, elvi, politikai látóköre szélesed­jen, állandósuljon és tovább I fejlődjön. | Mohácson vezető propagan- I dista, hat téma huszonhárom pro- ! pagandistájával beszéli meg a tudnivaló legfontosabb részeit. ! A hat téma: Magyar forradal­mi munkásmozgalom története, társadalmi és állami életünk kérdései, világnézeti és etikai kérdések, kulturális kérdések, pártirányítás és pártélet kérdé­sei, nemzetközi politikai kérdé­sek. A polihisztorok ideje lejárt. A pártoktatásban még él, hogy ennyi, megalapozott tudást kö­vetelő témához egyszemélyben ért? — Nincs polihisztorság. Inté­zetünkben harmincöt szakmát oktatunk. Ennyi szakmához nem érthetek teljességgel, de ahhoz igen, hogy az intézeti oktatás, nevelés mennyire hatékony. Ez ér­vényes propagandista munkám­ra is. A propagandisták tudják, hogy mit kell tanítaniok, kép­zett emberek. Azt tárgyaljuk, hogy milyen módon adják át az anyagot a hallgatóknak. Hatékony legyen, hogy utána képviseljék az életben a tanul­takat, ennek megfelelően poli­tizáljanak. Érdeklődésük egy- egy tanfolyam után fokozódjon, tanuljanak tovább. Ha kiemelünk a sok témából egyet, például a magyar mun­kásmozgalom történetét, akkor egyszerűsítve, szűkítve a haté­konyságra törekvést ez jelle­mezheti: A magyar forradalmi munkásmozgalom történelmi okok miatt későn, utóhatásként kezdődött, sok buktatóval, áldo­zattal járt. A tanfolyam hallga­tója a részletekből sokat felejt­het, de ha tudatába vésődik, hogy érdemes volt küzdeni, éle­tét áldozni kilátástalan körülmé­nyek között is a mai valóságért, akkor ő is küzdő, ha kell, har­coló emberré lesz. — Nem lesz opportunista, — folytatja Debreceni elvtárs. Megtoldja a példát. — A Ta­nácsköztársaság történetében sorsdöntő volt a Vyx-jegyzék. Ha ennek célját az akkori nemzet­közi helyzetből ma nem tudják elemezni és hatását felfogni, de tudják, hogy mit tett és mit akart a Tanácsköztársaság, amit sokszorosan túlhaladtunk, akkor i a hallgatók tudatukban sokat gazdagodtak. Eredményes Mohácson a párt tömegpropaganda. A tanfolya­mok hallgatói részesek a tudás továbbadásában, gyarapításá- | ban. Beszámolnak egyéni ta- ' pasztalataikról, saját gyűjtése­ket végeznek, előadást tartanak, j ami újabb tudásvágyra izgat. l Korszerűsíteni kell a párt tö­megpropagandáját. Hosszabb, például négy éves távon, tar­talmában is jobban igazítani kell a mához, az új tapaszta­latokhoz. Ehhez szükségesek ed­dig nem alkalmazott oktatási módszerek is. Erről tanácskoztak Mohácson. Debreceni elvtárs erről nagyon szerényen, majd­nem semlegesként beszél. Pe- diq ő állt elő az elképzelések­kel, javaslatokkal, hogy a párt­oktatásban is közeledni kell a szó mellett a vizualitás felé. — A pártoktatásban is alkal­mazni lehet, kellene a szemlél­tetést. Ez oktatási módszer. Tábla, kréta mindenütt van. Aki pedagógus és pártpropagan­dista alkalmazza is. Aki nem pedagógus elsősorban ilyen irá­nyú segítséget kér. Az iskolák­ban megtalálhatók a történelmi és földrajzi térképek. Grafiko­nokat is lehet készíteni, a helytörténet anyagait is jól le­het használni. Egy film, televí­zió műsor, könyv, fényképek, dia-összeállítások igen hatáso­sak. A megyei népművelési ta­nácsadónak van kollekciója és alig kerül forgalomba. A technikai igényeket folytat­ni lehet. Magnetofon, filmvetítő, lemezjátszó, lemezek. Egy vers, egy dal betétként sokat mond. Ilyen berendezés mindenütt ta­lálható, kölcsön is adják a jó ügy szolgálatában, csajt élni kellene a lehetőségekkel és ne abból kiindulni, hogy minden, többszáz, tanfolyamot nem lehet ellátni sokezer forintos, vizuális hatást adó berendezéssel. Sok, jó elképzelés megvalósult már forint nélkül is, de a jövő ér­dekében arra is gondolni kell, hogy legyenek ilyen berende­zések. Köszön József szőr nem mérik fel helyesen az igényeiket és a lehetőségeiket. Mire hivatkoznak itt a tárgyaló­teremben? „Házat építettem, de nem volt elég a pénzem hozzá, ezért..." „Szerettem volna au­tót vásárolni, de még hiányzott egy bizonyos összeg ...” — sok­szor visszatérő refrének. Ennek a határmenti járásbí­róságnak „külön specialitása” ! a tiltott határátlépési kísérletek I bűntetteinek tárgyalása. Úgy is ! mondják, hogy ez a bűncselek­mény „itt csapódik le”. A más j megyékből disszidálni szándé­kozók is nem egyszer a megyé- I nek ezen a déli részén akarnak j átjutni. Dr. Halász Annamária | fél éve bíró, de már jócskán szerzett tapasztalatokat az ilyen ügyek „témakörében”. — Valami bűncselekményért elítélték, szökni igyekszik a le­j töltés elől. Ez egyik gyakran előforduló indok — mondja a bírónő. — Pedig rendszerint a börtönben végződik az ilyesfaj­ta kísérlet. Sokszor semmi indí­tékot nem tudnak mondani. Ka­landvágy? Hova megy? El. Sze­rencsét próbálni. Milyen szeren­csét? Nem tudja. Büntető ügyeket, polgári pe- | reket is tárgyal. Már többszáz ügyben ítélkezett. A polgári perek is jelentős szómúak. Csak egy a sok közül: a Bogádmindszenti Állami Gaz­daságnak több mint száz pere van. Kihelyeztek tojóhibrid-áilo- mányt azzal, hogy a tojásokat ők kapják. De a „felek” nem tesznek eleget a szerződések­nek. Bonyolult ügyek. Fél éve bíró, a polgári ügyek „patrónusa", dr. Fekete Bálint is. Éppen egy birtokháborítási ügyet tárgyalt beszélgetésünk előtt. Mi tetszik munkájában a legjobban? — Bírói munkámat családjogi perekkel kezdtem, aztán most már minden ami van — a. bpn,- tópertől a baleseti kártérítésig-' Sokrétű. Ez a szép benne, de ez a nehéz is. A megyei bíró­ságról gyakran meglátogatják őket, jó a kapcsolatuk a párt- bizottsággal, ügyészséggel, a rendőrséggel és más szervekkel is. Kovácsolódik a kis kollektí­va. Egymás között is megbeszé­lik a tapasztalatokat. Valameny- nyien fiatalok, egymástól is ta­nulnak. — Megkeressük azokat a le­hetőségeket, ahol bekapcsolód­hatunk Siklós életébe — mond­ja az elnök. — Nem egy „el­zárt" kollektívát akarunk össze­kovácsolni. A megye legfiatalabb járás­bírósága. Telve lendülettel in­dultak pályájukra. Garay Ferenc Bezárták a salgótarjáni szénmedence utolsó aknaiizemét Szerdától nem bányásznak többé a nógrádi szénbányák Forgács aknaüzemében. Az üze­met a nógrádi szénbányászat tervszerű, fokozatos visszafej­lesztésének keretében bezárták. Az ott (folgozó kétszázötvenhá­rom bányász közül mintegy negyvenöt-ötven nyugdíjba megy, a többiek elhelyezkedé­séről gondoskodtak. A salgótarjáni szánmedencé­ben több mint száz éve kezdő­dött meg a szénbányászkodás, a most bezárt Forgács-akna térségében is. Bezárásával a salgótarjáni szénmedence leg­utolsó bányája szűnt meg. U l látványos, színe*: naponkénti műsor az OLYMPIA eszpresszóban Bemutató MA este

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents