Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-13 / 37. szám
■ VTtág proletárjai, ©gyesüfjafek! Är0 1,or,n< Dunántúli napló mx frifofrow, 37. n&m Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 197?. február 13., vasárnap Kam biet — Vietnam! ifíiwek fcfjaa M9T oerepi W* Baranya gazdasága 1971-ben Á Központi Statisztikai Hivatal Baranya megyei Igazgatóságának jelentése 1971, évről Rászán«* és buzdftás. A VI«*. •ami Demokratikus K&ztárso- •ó 70t Járva - a kát náp barát, «ágát élteti transzparensek, meleghangú üdvözli szavak mellett - e két fogalommal találkoztak a leggyakrabban a magyar párt, és kormányküldöttség tagjai. Hanoiban, Ha iphongban. Hol Hung, Guang Hlnh tartományokban. Hsad üzemekben, községekben Intézményeknél mindenütt elismeréssel és köszönettel emlékeztek meg arról a támogatásról, amivel Magyarország, a magyar nép, sok-sok vállalatunk, intézményünk segíti a vietnamiakat Az elmúlt évek során sok nemes mozgalom indult Magyar- országon, számtalan vállalás született Vietnam Jegyében. A miértet a legritkábban kellett magyarázni, hisz gondolnivalá, hogy az évtizedek óta elszenvedett ogresszió, a fegyveres harc — különösen egy, a függetlenségét igen szegényes alapokon elnyert országban — óriási nehézségeket okoz. A bombázások gyárakat hidakat közlekedési útvonalakat tettek tönkre. A figyelmet s az anyagi erőt egyaránt meg kell osztani a harc és a termelő munka között S ehhez járulnak még olyan természeti csapások is, mint például a tavalyi árvíz, ami sok tartományban a termés nagyobb részét tönkretette. Tízezrek váltak hajléktalanná. A szocialista rendszer erejét magasabbrendűségét a vietnami emberek hihetetlen életerejét, kitartását példázza: még ilyen körülmények között is elérték, hogy senki sem éhezik, holott a világ e térségében évszázadokon át számolatlanul pusztított az éhhalál, s más helyeken ma is elképzelhetetlennek tűnik az észak-vietnami létbiztonság. Nincsenek hajiéit talon emberek, ha nem is hivalkodó, de megfelel az öltözködés, az Ázsiában olyannyira megszokott kéregetés helyett mosolyognak, integetnek a gyerekek, ha külföldit látnak. Mindez — miközben az országra újra s újra bombák hullanak, a munkaképesek közül szerszám helyett sokaknak fegyvert kell fogniok — óriási szervezettséget, fegyelmet, állhatatosságot, s mindenekelőtt a győzelembe vetett hitet követel meg. A vietnami emberek hittek és hisznek az amerikai ag- resszor kiűzésében, a déli testvérekkel való egyesülésben, s ezért minden áldozatvállalásra készek. S mint hangsúlyozzák, ebben a hitükben erősíti őket o baráti országok, köztük hazánk támogatása, a világ haladó közvéleményének szimpátiája, azok a Vietnamba érkező anyagi javak, eszközök, amelyek fokozzák az ország gazdasági, katonai erejét Mindez további erőfeszítésekre, kitartásra buzdítja őket, s ilymódon növekszik az erő azoknak a feladatoknak a megoldásához, amelyek a világ e térségében a szocializmust építő VDK-ra hárulnak. S ha köszönik a segítséget, ha számukra ez a támogatás buzdítást jelent, úgy hősiességük további segítésre kell, hogy buzdítson. Szükségük van fegyverré, o tudomány, a technika, az ipar, o mezőgazdaság fejlesztésére. A magyar párt- és kormányküldöttség nagyon sok megbeszélést folytatott ezekről a kérdésekről, s - a lehetőségekhez mérten - olyan témákban születtek megállapodások, nmeket ■ vietnami gazdasági élet fejlesztésében, illetve olyan közvetlen célok megvalósításában, mint például az élelmiszer ellátás Javítása. Itthoni szemmel •ee nagy dolog történetesen egy 10 000-es baromfikeltető, vagy az évi 20 millió tojás ki- bocsájtására alkalmas baromfi- telep, de Vietnamban ez jelentős. Egyrészt önmagában a termeléssel, a produktummal, de nem kevésbé azzál, hogy új, termelékenyebb technológiák, termelési módszerek meghonosítását, elterjesztését eredményezhetik. A magyar nép, a magyar szakemberek segítő- készségének sok ilyen példájával lehet már találkozni Vietnamban. Magyar mérnökök irányításával folyik a vízmű-program megvalósítása, magyar berendezéseket, műszereket találhatunk a hanoi gyógyszerészeti egyetemen, ahol gyógyszert is gyártanak. Bányagépek, szerszámgépek viselik a »Made in Hungary” jelzést Akik már több alkalommal korábban is jártak Vietnamban, úgy ítélik meg, hogy mostanában több szó esik gazdasági kérdésekről. Ezzel egyidőben természetesen nem csökkenhet a katonai kérdések súlya. Arról van szó, hogy a vietnami nép elszántan fokozza erőfeszítéseit a végső győzelemért A megoldás módozatairól hajlandók tárgyalni, sőt mint mondják, készek elviselhetővé tenni a kivonulást az USA számára, de a ténynek, a kivonulásnak feltétel nélkül be kell következnie, többek között egyszerűen azért mert »az amerikaiaknak van hová kivonulniok, nekünk meg nincs" — mondják Vietnamban. Hanoiban van egy tó, Hoan Kiemnek hívják, ami magyarul a visszaadott kard tavát jelenti. A legenda szerint a vietnami történelem egy jelentős alakja, aki a hódító, feudális zsarnok ellen népfelkelést robbantott ki, kardot talált a tóban. A kardot az ég ajándékának tekintették. Amikor az ország függetlensége helyreállt, s a vitéz a tavon csónakázott, egy teknősbéka emelkedett ki a vízből. Egyenesen a csónaknak tartott A népfelkelő kirántotta a kardját hogy ellenálljon, a teknős azonban elkapta a fegyvert s levitte a tó mélyébe. A katona arra gondolt, hogy aki e kard révén a győzelmet elősegítette, most, miután az ellenséget kiűzték, a teknős által vette vissza o kardot hiszen már nincs szüksége rá ... A legendának ma is érvényes a mondanivalója: a vietnamiak békevágyóak, béke- szeretőek, ha nem törnek rájuk, senkinek sem szegeznek fegyvert, amíg azonban idegen hódító van a földjükön, nincs megállás a küzdelemben. A magyar párt- és kormány- küldöttség látogatása során bármerre járt, mindenütt leírhatatlan örömmel, szeretettel fogadták, s a búcsúzás mindig így hangzott: kam biet, azaz a viszontlátásra. Az országaink közötti földrajzi távolság a nézetek egyeztetése, a célok összevetése, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés ezernyi megnyilvánulása során semmivé zsugorodik. Ök bíznak további buzdítást jelentő segítségünkben, s mi biztosak vagyunk abban, hogy ügyüket — amely mindannnyiunké — győzelemre viszik. Ezért természetesek és gyakoriak találkozásaink, Kam biet! Kovács Ferenc A megye gazdasága az előző évhez mérten 1971-ben tovább fejlődött, bár a növekedésnek megmutatkozott néhány sajátos, az országostól eltérő vonása. A gazdaságirányítás rendszere és a közgazdasági szabályozók fejlesztése biztosította a gazdasági fejlődés fő egyensúlyát. A fejlődés az év folyamán az I. félévben volt erőteljesebb, a II. félévben —, de különösen az utolsó negyedévben — mind a termelés, mind az áruforgalom vonatkozásában lassúbbodott a fejlődési ütem. ' v Az ipari termelés Az ipari termelés volumene nagyjából az előző évi szinten maradt, a termelés indexe a szocialista iparban 100,5 százalék. A termelés mennyiségének ez a minimális bővülése lényegében megfelelt a megyei iparral szemben támasztott követelményeknek, miután a szénbányászat — csökkenő termelési ütem mellett — teljesítette éves tervét, a bányászaton kívüli ágazatok pedig az országos előirányzatnál nagyobb mértékben 6,4 százalékkal növelték termelésüket A szocialista szektoron belük a tanácsi vállalatok termelése 5,5 százalékkal, a kisipari szövetkezeteknél 5,2 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbi szintet Az előző évek iparfejlesztései közül 1971-ben kézdte éreztetni hatását a téglaipari rekonstrukció és az új Görcsönyi Téglagyár, a Siklósi Kenyérgyár, a Szigetvári Cipőgyári és a Sörgyári rekonstrukció. A helyi ipar fejlesztésében nincs nagyobb előrehaladás, egyedül a Komlói Carbon Könnyűipari Vállalat mutat dinamikus fejlődést Az ipar fejlődése az élőmunka hatékonyságának javulása mellett ment végbe, a termelés emelkedésének döntő forrása a termelékenység volt. Az egy foglalkoztatottra jutó termelés a szocialista iparban 1,0 százalékkal, a bányászaton kívüli ágazatokban 5,0 százalékkal nőtt. Az egy főre és az egy árára jutó termelés összefüggése az országosnál kedvezőbb munkaidőkihasználásra utal. A megye iparának termékszerkezete az elmúlt években csak mérsékelten változott, kevés új termék jelent meg a megye iparában. Az ipari termékek értékesítése több gonddal, de egyúttal nagyobb eredményekkel is járt, mint a korábbi években. 1971- ben a megyei székhelyű vállalatok 9 százalékkal többet értékesítettek a múlt évinél. A megyei ipar exportja nagyobb volt, mint I bármely korábbi esztendőben, folyóáron számolva közel 14 százalékkal bővült. Megyénkben a rubel és a dollár viszonylaté export azonos mértékben emelkedett, így a múlt évihez hasonlóan a szállítmányok 52 száza- I léka szocialista, 48 százaléka pedig tőkés piacokra került, j legnagyobb exportőreink lo- ; vábbra is a Szigetvári Konzervgyár. a Kesztyűgyár és a Pécsi Bőrgyár, melyek együttesen több mint felét adták a megyei exportnak. Az ipari foglalkoztatottak száma — a korábbi évek növekvő tendenciájával ellentétben — némileg mérséklődött és 0,5 százalékkal elmaradt az előző évitől, ezen belül a munkások száma 1100 fővel (1,7 százalék) csökken. Ezzel egyidejűleg az élőmunka díjazására fordított béralap 2,6 százalékkal emelkedett. Emellett 1971 folyamán 121 millió Ft került kifizetésre a részesedési alapból is, ez 11 millióval (8,5 százalék) kevesebb volt az előző évinél. A kifizetések eredményeképp az egy ipari foglalkoztatottra jutó havi munkabér 3,2 százalékkal, a bérek és egyéb személyi jövedelmek együttes átlaga pedig 2,4 százalékkal növekedett. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1971-ben változatlan áron számítva kb. 2,5—3 százalékkal több építési-szerelési munkát teljesített, mint az előző évben. (Országos viszonylatban mintegy 9—10 százalékkal termelt többet a szocialista építőipar.) A fizetőképes építési igények Baranya megyében is az építőipari termelés nagyobb- mérvű növekedését kívánták volna meg. Az építési munkák iránt megnyilvánuló növekvő igényeknek főként a minisztériumi vállalatok nem tudtak eleget tenni, folytatódott az a tendencia, amely már a megelőző 1970-es év folyamán megfigyelhető volt a megyében: a minisztériumi építőipar termelése mintegy 5 százalékkal tovább csökkent, a tanácsi és a szövetkezeti építőipar termelése fjedig nőtt. A munka termelékenysége az építőipar valamennyi ágazatában tovább javult és a terme- lés bővítésének kizárólagos forrását képezte. Az építőipari munkások átlagkeresete az év folyamán 3,3 százalékkal növekedett. A megyei székhelyű szocialista építőipar 1592 db lakást adott át megrendelőinek 1971. év folyamán, 8 darabbal többet, mint 1970-ben. Az állami építőipar csökkentette, a szövetkezeti építőipar viszont fokozta lakásépítő tevékenységét: Baranya megye építőipari szövetkezetei j 465 db lakást adtak át az el! múlt esztendőben, 72 százalékkal többet, mint 1970-ben. A mezőgazdaság A mezőgazdaság bruttó termelési értéke 1971 ben — a fontosabb termékek alapján számolva — mintegy 12—15 százalékkal. az országosnál valamivel nagyobb mértékben emelkedett az előző évi szinthez képest. Az összes termelési érték kétharmadát a nagyüzemek, egyharmadát a háztáji és egyéb gazdaságok állították elő. A növénytermelés szerkezetében a legfőbb változást a kukorica terület növekedése és a tömegtakarmányok termesztésének csökkenése jelentette. A kalászosok 1971-ben kiugróan jó termést adtak. Búzából 14 százalékkal termett több, mint az eddigi rekordnak számító 1969- es évben és a Baranya megyei 20,7 mázsás holdankénti termés volt a legjobb megyei eredmény. Az őszi betakarítása növények ugyanakkor megsínylették a hosszantartó szárazságot és emiatt jelentős terméskiesések keletkeztek. A terméseredmények — néhány növénytől eltekintve — nemcsak az 1969. évitől, hanem a tavalyitól is elmaradtak, bár még így is magasabbak az országosnál és az 1966—1970-es évek átlagos hozamainál. A szőlőtermés 1971-ben a kisgazdaságok alacsonyabb termése következtében elmaradt a megelőző évitől. A gyümölcsfélék terméseredményei — a meggy kivételével — gyengébbek voltak az 1970. évinél. A (Folytatás a 4. oldalon) öt évre szóló megállapodást kötött a Csepeli Szerszámgép- gyár és az Országos Földtani Kutató Fúró Váll. komlói üzeme, amely jól felszerelt telephelyén szabad kapacitással rendelkezett A kutató-fúrók jó ideig elsősorban a bányászatnak dolgoztak. Igen nagy szolgálatot tettek például a mecseki szén- vagyon megismerésében, évtizedeken keresztül bányásszák majd az általuk felderített szénmezőket. Az ilyen jellégű igény csökkenése ellenére együtt kívánják tartani a jól képzett, A tartalomból * Kovócshida talpra áll (3. old.) 47 milliós haszon — újításokból (4. old.) Bohémélet (5. old.) Az Egyetemi Könyvtár (7. old.) Iái zárt a Karasica Gyöngye Tsz Egy év alatt közel 10 millióval növelte árbevételét és négy százalékos nyereségrészesedést fizetett a szederkényi Karasica Gyöngye Tsz, amely a hét végén részközgyűléseken tartotta meg zárszámadását. Pénteken Szederkényben, szombaton Monyo- ródon tartottak zárszámadási részközgyűlést, — Mária ké- ménden hétfőn fogják megtartani. — a monyoródi közgyűlésen, amelyen Czinege József, a szövetkezet elnöke számolt be az elmúlt évi gazdálkodásról, részt vett és felszólalt dr. Nagy József, a Megyei Pártbizotság titkára. A Karasica Gyöngye Tsz-ben az egy tízórás munkanap értéke 93 forint volt, s tavalyi jó eredményeikhez hozzájárult a nyereséges zöldségkertészet is. | összeforrt szakember gárdát. Ezt segíti az együttműködési egyezség is, amely szerint a komlóiak alkatrészt gyártanak a csepeli üzemnek. Az idén 20 000 órát fordítanak a csepeli rendelés teljesítésére, majd 1973-tól évi tízezer órával növelik a vállalást. Később nemcsak alkatrészeket, hanem komplett gépegységeket is előállítanak. A Csepeli Szerszám- gépgyár speciális gépeket bocsát a komlói üzem rendelkezésére, ami az újszerű munkához szükséges. MEMENTO. Huszonhét évvel ezelőtt, 1945. febr. 13-őn szabadult fel Budapest. Emlékeztetőül: A felrobbantott és az újjáépített lánchíd alkatrész Komlóról a Csepeli Szerszámgépgyárnak i jf * i
