Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-10 / 34. szám

DUNÁN TOLI NAPLÓ 1972. február 19. Szervezeti és működési szabályzat A megyei Tanács működése A Baranya megyei Tanács 1971. évi I. sz. tanácsrendelete ■ ■ Látogatás a Salgótarjáni Üveggyárban A Salgótarjáni Öblösüveggyár 80 éves korával tulajdonkép­pen aggastyánnak számit, de egyre fiatalodik, éppúgy mint 50 éves városa. 1892-ben palackgyárnak született, az Egyesült Ma­gyarhoni Üveggyárak Rt. legifjabb „leányaként". A bányaváros­nak nem volt hagyománya az üvegfúvásban, így az első palacko­kat Csehországból, Ausztriából, Németországból toborzott meste­rek fújták. A sötétzöld palackokból kezdetben évi 5 milliót ter­veztek gyártani, de ezt a mennyiséget csak sok évvel később ér­ték el. Az évtizedek alatt sorra váltakoztak a gyár tulajdonosai, mig 1948-ban államosították és ettől kezdve megindult a terv­szerű, nagyiramú fejlődés. Kazinczy Gyula műszaki igaz­gató-helyettes szakadatlan te­lefonhívások, utasítások közt mondja el az üzem jelenét. — Évente 3500 féle terméket állítunk elő. Ezeket három fő csoportra lehet osztani: a fi­nom, minőségi, a csillárüve­gekre és a durva fehérgyárt­mányokra. Az első csoportba tartoznak a különböző készle­tek, szervizáruk, kelyhek, graví­rozott dísztárgyak, csiszolt, festett díszműáruk és, iparművé­szeti termékek. A Vsiüárüve- gekből a krokodilbőr utánza­tától a repesztett, festett, bu­borékos, formadekoros világí­tási testekig közel 100 félét gyártunk. Sajnos p belkereske­delem nem érdeklődik túlsá­gosan az áruk iránt, pedig — s ezt körsétánk során mi is megállapíthattuk - az itt ké­szült csillárüvegekkel nagy­j mértékben lehetne bővíteni az j üzletek eléggé szegényes vá­lasztékát. Ehhez csak egy szá­mot: csillárfelékből idén majd | 60 millió forint értékben szál- j lit a gyá/unk. A durva fehérüvegeknek is I í igen széles a skálájuk. A leg- [ kisebb, a 20 grammos kozme- ! tikai minipalack alig észreve- j hető a 60 literes ballon mel- I lett. Hatalmas mennyiségben j készülnek a fúvott és préselt ■ mokkás, kávés, sörös, colás, 1 boros poharak, csiszolt, festett és matricás díszítéssel. Leg- ; újabb törekvésünk, hogy teljes egészében betörjünk a magyar piacra a közkedvelt olasz stí­lusú poharakkal is. A nyersanyagok javarészt külföldről származnak. NDK.s, cseh homokkal, a KGST orszá­Utolsó „simítások" a vázákon gokból érkező szódából, nyu­gati színezőanyagokkal és ha­zai mészkővel, dolomittal ter­mel a gyár. A termékek készle­tek, csillárok, poharak, palac­kok formájában kerülnek visz- sza ugyanide. Az évi 110 millió forint értékű üvegáru 40 szá­zaléka megy exportra, ebből 25 százalék a tőkés, 15 száza­lék a szocialista országokba. Készülnek a poharak Kevés gyárban található meg ma már az ősi, hagyományos kézimunka a legmodernebb automaták szomszédságában. A majd 2600 dolgozóból 500-an kézifúvók. Ök készítik a szebbnél szebb minőségi po­harakat, kelyheket, készléteket. A huták kemencéi mellett nyü­zsögnek az üvegfúvók, pörge­tik. alakítják a képlékeny masszát és az izzó üveg ezernyi fénycsóvát rajzol a levegőbe. Más üzemrészekben viszont alig látni embert, itt az auto­maták ontják a poharakat, egyik-másik 30—40 ezret na- | ponta. A csiszolóban véget nem érő. gépsor mellett éles fénynél dolgoznak a csiszolók, A csiszoló a sebesen forgó korongok vi­sító hangja mellett, míg a ké­zifestőknél csak a halk beszél­getés töri meg a csendet. A színes, sokoldalú gyárról teljes képet adni szinte lehetetlen, de néhány felvétellel megpró- J bálunk ízelítőt adni az üzem J nyüzsgő életéből. Erb János A tanács évenként legalább négy alkalommal, negyedéven­kénti ütemezésben tart ülést, továbbá minden olyan esetben, •mikor üléstartását a jogszabá­lyok, illetőleg a Minisztertanács elrendeli. A tanács éves mun­katervét maga határozza meg, tervszerűen beszámoltatja a ! végrehajtó bizottságot, szak- [ igazgatási szerveit, bizottságait, I a nem-tanácsi szerveket olyan ‘ ütemezésben és sorrendben, ! hogy a legidőszerűbb és leg- ; fontosabb kérdésekről megfe- I lelő tájékozottsággal rendel­kezzen. A tanács megbízatásá­nak tartamára szóló, illetőleg több éven át tartó fontosabb társadalmi és gazdasági célki­tűzések megvalósítására mun­kaprogramot fogad el. A tanácsot a munkatervében megállapított időponton kívül össze kell hívni a tanácstagok egynegyedének indítványa, to­vábbá a Minisztertanács ren­delkezése alapján. A tanács ülésére meg kell hívni a tanács­tagokat: a tanácskozási joggal a következőket: a napirend tárgya szerint illetékes minisz­tert, valamint a Minisztertanács Tanácsi Hivatala Elnökét, a na­pirend tárgya szerint illetékes szervet, a Hazafias Népfront megyei Bizottságának titkárát, a tanács bizottságainak nem ta­nácstag tagjait, a Szakszerveze­tek megyei Tanácsának Elnö­két, a megyei Bíróság Elnökét, a megyei Rendőr-főkapitányság vezetőjét. A tanácsülés helyé­ről, idejéről és napirendjéről — a végrehajtó bizottság titkára a megye lakosságát a hírközlő eszközök és a helyi tanácsok útján értesíti. A tanács ülését a tanácselnök vezeti. Minden elő- ! terjesztés és azzal kapcsolatos , határozati javaslat felett külön- j külön vitát nyit. A vita lezárása | és a hozzászólásokra történt í válaszadás után a tanácselnök j egyenként szavazásra bocsátja j az előterjesztésben szereplő és ! a vita során elhangzott határo­zati javaslatokat. A szavazás általában nyíltan történik. A tanács titkos szavazást rendel el a kinevezési, fegyelmi és az összeférhetetlenségi ügyekben. A napirend tárgyalása után a tanácstagok interpellációs jo­gukkal élhetnek. Ha az inter­pellációra a tanácselnök által megjelölt személy — a kérdés természete miatt — azonnal nem tud választ adni, a tanács­elnök gondoskodik arról, hogy az interpelláló 15 napon be­lül Írásban választ kapjon. Az interpellációkra írásban adott válaszokról, tanácsot a legkö­zelebbi ülésen tájékoztatni kell. Az interpellációro adott válasz elfogadásáról a tanács határoz. A lakosság széles körét érintő interpelláció esetén, az ügyben történt intézkedésről az érintet­teket tájékoztatni kell. A tájé­koztatás módja falugyűlés, ta­nácstagi beszámoló vagy a ta­nács döntése szerinti egyéb for­ma (sajtó, rádió stb.). A tanács rendeletet alkothat jogszabály végrehajtására, va­lamint jogi rendelkezést igénylő társadalmi viszonyok szabályo­zására. A lakosság jogait és kö­telességeit érintő tanácsrende­letek alkotását különösen ala­pos és széleskörű, a lakosság bevonására is kiterjedő előké­szítő munka előzze meg. Az előkészített rendelet-tervezetet a végrehajtó bizottság ülésén megtárgyalja s elfogadásra a tanács elé terjeszti. A rendelet- tervezetnek indokolási részt is kell tartalmaznia. A végrehajtó | bizottság titkára gondoskodik j arról, hogy a tanács rendeletéi és határozatai valamennyi érde­kelnek, illetve a lakosságnak is tudomására jussanak. A tanács j igényli a Hazafias Népfront j szervek közreműködését rende- \ létéi és határozatai ismertetésé- j ben. A tanács tagjai A tanács tagjait a helyi ta- I nácsok választják. A tanács­tag joga, hogy a megválasztott tanács képviseletében részt ve­gyen a tanács munkájában. Részt vesz a tanácsrendeletek és határozatok meghozatalá­ban; megválasztható a tanács bármely tisztségére és bizott­ságába; megbízás alapján képviselheti a tanácsot; a ta­nács vagy a végrehajtó bizott­ság elé terjeszthet megvizsgálás végett közérdekű kérdést és ja­vaslatot; a tanácsülésen, vagy más alkalommal a végrehajtó bizottságtól, a tisztségviselőktől, a szakigazgatási szervek veze­tőitől felvilágosítást kérhet a tanácsi hatáskörbe tartozó ügyekben, s azok a tanácstag által tanácstagi minőségben előadott ügyben soronkívül in­tézkedni kötelesek. A tanács tagjának kötelessé- I ge: képviselni a megválasztó helyi tanács és a lakosság ér- j dekeit; tevékenyen részt venni a tanács testületi munkájában; \ olyan magatartást tanúsítani, ! amely méltóvá teszi a közéleti I tevékenységre; évenként leg- | alább egy alkalommal vagy a j megválasztó helyi tanács ülé­sén, vagy a helyi tanács által meghatározott más összejöve­telen tájékoztatást adni a me­gyei tanács, valamint a saját megválasztó helyi tanáccsal ál­landó, szoros kapcsolatot tar­tani; évente legalább egyszer tanácstagi beszámolót tartani. Minden politikai, gazdasági vagy egyéb tevékenység, illető­leg magatartás, amely ellen­tétben áll a nép érdekével, ösz- szeférhetetlen a tanácstagság­gal. Az összeférhetetlenséget a tanács állapítja meg. összefér­hetetlenségi bejelentést az okok konkrét megjelölésével szóban vagy írásban az ügyrendi bizott­ság elnökénél, a tanácselnök­nél, vagy szóban a tanácsülé­sen lehet előterjeszteni. Az ösz- szeférhetetlenség megállapítá­sát tartalmazó határozatot a ta­nácstagot megválasztó helyi ta­nácsnak meg kell küldeni. A helyi tanács köteles gondoskod­ni arról, hogy ha a tanácstag helyi tanácstag is volt, az ösz- szeíérhetetlenség okát választó­kerületében is részletesen is­mertessék. A Végrehajtó Bizottság A 15 tagú végrehajtó bizott­ság tagjai: a tanácselnök, ta- nácselnokhelyettes, a tanács által a tanácstagok közül meg­választottak és a végrehajtó bizottság titkára. A tanács há­rom függetlenített tanácselnök­helyettest választ. A végrehajtó bizottság feladatai: a jogsza­bályok végrehajtása; az orszá­gos és helyi érdek egybehan­golt érvényesítése; a tanács üléseinek előkészítése; rendel­kezései végrehajtásának szerve­zése; a szakigazgatási szervek és alsóbbfokú végrehajtó bizott­ságok közvetlen irányítása: a tanácsi vállalatok felügyelete: tanácsi intézmények irányítása; együttműködés a nem-tanácsi szervekkel. Tiltott parkolásért büntetés Brazíliában a géakocsiforgalom sokkal kisebb, mint Európában, vagy ■ Eszak-Amerikában. Azonban Braziliá- j ban is problémát okoz a közlekedés, hiszen a gépkocsiforgalom főként az ország leg'oniosabb városaiban össz­pontosul. A nagyvárosokban meg­szokott látvány a végeláthatatlan génkocsisor, a tilos hp'yen pcrko’ó számtalan autó és a közlekedési dugó. Ä Rio de Janeiro-i hatóságok j kényte'en-ke’leílen beátták, hony a hagyományos bírságrenr.'szer hatás­talannak bizonyult. Ök vezették be azt a módszert, hogy a tilos he'yen { parkoló kocsikat ..autómentő” se~ít- j ségével e'távo'ifják a tilos parkoló­helyről. Azután ez a módszer is hatástalanná vált, új rendszert kel­lett kidolgozni* 1 A riói rendőrök újabban a tilos helyen parkoló gépkocsiknak mind a négy kerekéből leeresztik a leve­gőt. Ezenkívül 30 000 lírának meg­felelő összegű bírságot rónak ki a gépkocsi tulajdonosára. 0-«y látszik, hogy valamennyi megtor!ó:níá"kedés közül ez utóbbinak van a legna- ej-obb sikere. Semmi sem olyan bosszantó az au’ós s-ámára, mint ha inrfu’^r-kor ráébred, hogy m:nd a négy kereke leeresztett. A riói lakosok azonban csakhamar megta­lálták a rende'kezés e'lenrzerét. A-okbcn az utcákban, ahol kü’önö- sen sok a tilos helyen parkírozó, „megbírságolt” kocsi, Hka'mi „púm pások” á”nak készenlétben és gu­minként 600 líráért hamarosan fel­pumpálják a rendőrség által leeresz­tett kerekeket Néhány késztermék a gyártmányokból \ 1

Next

/
Thumbnails
Contents