Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-08 / 32. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló xxix.évfolyam,32.szám Az MSZMP Baranya megyei bizottságának lapja 1972. február a., kedd Névjegy a gyárból E lsötétül a tanterem, s ber­regni kezd a vetítőgép. Kéksisakos fiatalok állnak a toronymagas panelhá­zak szélén, $ miközben karjel­zésekkel irányítják a darut, sze­mük végigsiklik az alattuk elte­rülő városon. Modern formák, csillogó üvegfalak,’színek ... A Baranya megyei Állami Építő­ipari Vállalat filmet készíttetett életéről, alkotásairól, s ezt a fil­met most megyeszerte vetítik az iskolákban. Az építőipar szó ma meg a legtöbb ember számára egyet jelent a kőművessel, a kőművest alig különbözteti meg valami tudatunkban a culóger- tól, culáger pedig senki se sze­retne lenni a mai tizennégyéve- sek közül, s ez nagyon is ért­hető. Ez a film élmény és informá­ció. Egyszerre ad képet az új technológiákról, a munka gyü­mölcseiről, s azokról az embe­rekről, akik új városainkat, nagyszerű létesítményeinket lét­rehozták. Tíz-tizenöt perc alatt nem lehet csodát művelni, a régi, elavult, igaztalan képeket és képzeteket azonban a jelek szerint fokozatosan el lehet hal­ványítani, s ez az, amit a BÉV vezetői célul tűztek maguk elé, amire azt mondták: kerül ami­be kerül, megéri. Idén 138 800 nyolcadikos di­ák végez az ország általános iskoláiban, s közülük - remél­hetőleg -, mintegy 65 ezren szakmát tanulnak. A szakmun­kástanuló-intézetek már évek óta véres verejtékkel biztosítják az induló évfolyamokhoz a szük­séges létszámot, s a jelek sze­rint a beiskolázási munka az idén sem lesz könnyű. Kevés a gyerek - ez az egyik oko a gondoknak, a másik: nincs túl nagy becsülete az ipari munká­nak, s a harmadik: aki jelent­kezik, gz se oda vágyik, ahol a népgazdaság számára már-már létkérdés az utánpótlás, a fia­talítás. A pályaválasztási tanácsadás szerepe és felelőssége mind­ezek függvényében évről évre női, s új elemekkel gazdago­dik. A baranyai építők filmje országosan is nagy érdeklődést váltott ki, egyre több vállalat látja be ugyanis, hogy csak falragaszokkal, újsághirdetések­kel ma már nem lehet a fiata­lokat egy-egy szakma számá­ra nagy tömegekben megnyer­ni. Az Országos Pályaválasztási Szolgálat közel negyven szak­máról készített magnószalagos ismertetőt, melyek riport, illetve interjú formában dolgozzák fel egy-egy ágazat képviselőinek, vezetőinek véleményét, élmé­nyeit, érveit. M inden szakma fontos, min­den területen jól képzett, lelkiismeretesen dolgozó, munkájukra büszke szak­emberekre van szükségünk, s ehhez első lépésként az kell, hogy a gyárak, vállalatok meg­találják a gyerekek eszéhez, szívéhez vezető utat. Idén már nagyon sok vállalat elküldte névjegyét az iskolákba, s ezt követően a technika biztosította hatásos eszközökkel élve szá­mosán „személyesen" is bemu­tatkoztak, s ez ígéretes dolog. A vállalatok sok éven át csak a kezüket nyújtották az iskolák felé, s most végre már van is valami ebben a kézben. B. S. A magyar párt- és karmáaykiiidöttség gyár- és üzemlátogatáson Hanoiban Küldöttségünk hétfőn látoga­tást tett a hanoi Trang Hung Dao Gépgyárban, a hanoi ba­romfitelepen. A nap folyamán tovább folytatódtak a megálla­podásokat rögzítő tárgyalások, majd este kulturális rendezvé­nyen vett részt küldöttségünk. Hétfőn reggel Fock Jenő, Ko- mácsn Zoltán, valamint a ma­gyar párt- és kormányküldöttség több tagja a Csepel-Művek test­vérüzemét, a hanoi Trang Hung Dao Gépgyárat kereste fel. A gyár dolgozóinak lelkes fiatal képviselői Vo Than Cong igaz­gató vezetésével szeretettel fo­gadták a gyárlátogatásra Ngu­yen Duy Trinh, a VDP Politikai Bizottságának tagja, miniszter­elnök-helyettes, külügyminiszter kíséretében érkezett .magyar küldöttséget. Küldöttségünk megtekintette a korszerű és egyre jobb tem­póban fejlődő üzem néhány mű­helyét, megimerkedett a ha­zánkból érkezett gépeken dol­gozó munkásokkal, a gyár kor- szérűsített új termékeivel, majd lelkes hangulatú üzemi gyűlésen vett részt. A gyűlésen Vo Than Cong igazgató köszöntötte küldöttsé­günket, majd röviden vázolta a gyár fejlődésének történetét. Megemlítette, hogy Magyaror­szágon tett látogatása után Ho Si Minh elnök javasolta, hogy | létesítsenek kapcsolatot a Cse­pel Művekkel. Ez a kapcsolat azóta megvalósult és eredmé­nyesen szolgálja az üzem álta- j lános, gazdasági és technoló- | giai fejlődését, valamint a ve- J zetés színvonalának emelését. üdvözlő szavaira Fock Jenő válaszolt, majd átadta a gyár vezetőinek a Csepel Művek kol­lektívájának forró elvtársi üd­vözletét, s ajándékukat: Szabó Lajos csepeli munkásművész festményét, egy munkást ábrá­zoló kisplasztikát és más aján­dékokat. A délelőtt folyamán Fehér Lajos, a Politikai Bizottság tag­ja, a Minisztertanács elnökhe­lyettese és Jávor Ervin, az Or­szágos Tervhivatal elnökhelyet­tese a magyar segítséggel épült hanoi baromfitelepet látogatta meg. A látogatásra Le Thanh Nghi, a VDP Politikai Bizottsá­gának tagja, miniszterelnök­helyettes és Tran Duy Hung, ha­noi polgármestere is elkísérte a küldöttségünk tagjait. A baromfifarmon a dolgozók képviselőinek élén Nguyen Ky igazgató fogadta a vendégeket. A látogatás során élénk, sok fontos szakmai kérdést érintő beszélgetés alakult ki a vendé­gek és a házigazdák között, amelyben Fehér Lajos többször is hangsúlyozta a takarmány­bázis megteremtésének különle­ges fontosságát. \. Hétfőn délután küldöttségünk kíséretének tagjai tovább foly­tatták az aláírásra kerülő okmá­nyok előkészítését. A küldöttsé­get szálláshelyén kereste fel a főváros vezetőinek egy csoport­ja s szívélyes, beszélgetést foly­tattak. Ugyancsak szálláshelyén fo­gadta a küldöttség a DIFK ha­noi képviselete munkatársainak egy csoportját, s részletesen el­beszélgettek a dél-vietnami nép hősies harcáról, győzelmeiről. Hétfőn este kulturális műso­ron vett részt a magyar párt- és kormányküldöttség, amelyre Pham Van Dong miniszterelnök is elkísérte Hanoi magyar ven­dégeit. Újabb alagút épiái Jövőre megkezdődik a Pécs—Budapest vasútvonal rekonstrukciójának utolsó szakasza Az elmúlt napokban készült csak el az új abaligeti alagút felső biztosító íve — a MÁV Pé­csi Igazgatóságán azonban már készen állnak a tervek, mely szerint 1973-ban egy újabb alagút készítését kezdik meg a Pécs—Budapest vasútvonalon. Az Abaliget—Bükkösd közötti vonalszakasz rekonstrukciója közben kell építeni egy 350 mé­teres alagutat. Ezen a szaka­szon ugyanis — az Abaliget— Godisa közti, régi vonalhoz ha­sonlóan — kissugarú kanyarok­kal, emelkedőkkel tarkított, ko­pott pályán haladnak a szerel­vények. A vasútvonal itt egy keskeny völgybe van beszorítva. Különösen a megyefai kőbányá­nál válik a korszerű vasútépítés akadályozóvájá a terep. Itt épül majd az új alagút, az abaligeti- től eltérően kemény sziklába, így a biztosítósra majd sokkal kisebb költségeket kell fordítani mint a mostani alagút építésé­nél. A 7.3 kilométeres új vonal- szakasz egyébként a budapest —pécsi vasútvonal utolsó kriti­kus szakasza, a pécs—szentlő- rinci vonalszakasz kicserélése ugyanis már nem okoz majd nagyobb gondot a MAV-nak. A jövő esztendőben kezdő­dő építkezés a MÁ,V Pécsi Igaz­gatóságának ötéves tervében szerepel, és fontosságát mi sem bizonyítja jobban, mint: a bu­dapesti vonalon ez az utolsó sza­kasz, melyen csak' csökkentett sebességgel, helyenként vonta­tó segédlettel közlekednek a szerelvények. A munka méreteire utalva: 450 ezer köbméter földmunkára, 70 ezer köbméter szikla robban­tásra lesz szükség. Az oroszló— szentlőrinci utat egy 600 méte­res szakaszon új nyomvonalra kell helyezni, így majd nem ke­resztezi az új vasútvonalat. 14 hidat, Hetvehely mellett egy új aluljárót és felüljárót kell épí­teni. Az építkezés várható költ­sége 120 millió forint A tervek szerint 1973-ban, az abaligeti alagút elkészülte után, az ott dolgozó aknamélyítők költöznek az új munkaterületre és kezdik el a pécs—budapesti vasútvonal rekonstrukció utolsó szakaszának építését. L. J. A tartalomból: India ajándéka Bangla Deshnek (2. old.) Százharmincöt elégtelen (3. old.) Iskola — 39 nap alatt (3. old.) Négymilliárdos jövedelemtöbblet (5. old.) Gyakorló jogászok a katedrán (5. old.) Benzin és pezsgő (5. old.) A cipődobozoktól a géplábakig, a szivattyútalpaktól a gabona­felszedő gépig rengeteg gyártmánya van a VOSZK hidasi ipar­telepe öt üzemrészének. Ebben az évben, tervük szerint 30 millió forint értékben állítják elő az alkatrészeket, késztermékeket. Egyik legújabb gyártmányuk a képen is látható, DUVI típusú, sebesség­fokozat nélküli vegyipari keverőgép, amellyel a vegyianyagokat tartalmazó tartályokban állandó örvénylésben tartják a folyadékot, megakadályozva az ülepedést, sűrűsödést. Erb János felvétele I Nyolc-tíz százalékkal fejlődik a javítás-szolgáltatás Az OKISZ elnökhelyettesének tájékoztatója — Jó úton halad az ipari szö- j vetkezetek tíz éves fejlesztési programjának végrehajtása — kezdte tájékoztatóját Kelenhe- gyi Emil, az OKISZ elnökhelyet­tese. — Mint már ismeretes, a tavaly indult programnak az a célja, hogy 1980-ra az ipari szövetkezetek végleges közpon­ti telephellyel, megfelelő szo­ciális létesítményekkel, korsze­rű gépekkel rendelkező modern kis- és középüzemekké válja­nak. Az első csoportba sorolt 440 szövetkezettel nem sok dol­gunk van, ezek ugyanis gazda­ságilag megalapozottak, meg­felelő saját fejlesztési eszközök­kel rendelkeznek. Most a fő gondunk az a 362 szövetkezet, ahol e feltételek nincsenek meg, a vezetés színvonala, a rendelkezésre álló, vagy feltár- [ ható források azonban lehető­vé teszik, hogy még ebben az ötéves • tervben korszerű üze­mekké váljanak. (A mintegy 260 szövetkezetei magában . foglaló harmadik csoportnál . csak az ötödik ötéves terv idő­szakában következhet be jelen­tősebb fejlesztés.) Figyelemmel a népgazdasági szintű beruhá­zási intézkedésekre, a szövet­kezeteknek is felül kell vizsgál­niuk fejlesztési elképzeléseiket. Általában kívánatos, hogy a folyamatban lévő beruházások mielőbb befejeződjenek és ter­meljenek. Általában hatékony szervezési és egyéb intézkedé­sek szükségesek ahhoz, hogy 1980-ra valamennyi szövetkeze­tünk korszerű üzem lehessen. 1972 végéig elképzeléseinknek több mint 20 százalékában kell megvalósulniok, ami szám sze­rint 72 szövetkezet korszerűsí­tését jelenti. Öt milliárd forint értékű export — A forrást jórészt a szövet­kezeteken belül kell megterem­tenünk. 1971 ehhez jó alapve­tést jelentett. A szövetkezeti ipar össztermelése az 1970. évi 27 miUiárddal szemben 1971- ben 30 milliárdra nőtt. Ezen belül az exportszállítások érté­ke 600 millióval növekedett, az­az elérte az 5 milliárd forintot. A javító-szolgáltató ágazat ter­melése azonban a vártnál ke­vésbé, mindössze 2—3 százalék­kal nőtt — Az idén várható igények­hez igazodva ismét 10—11 szá­zalékkal szeretnénk a szövetke- ■ zeti ipar termelését növelni, j Ezen belül előreláthatólag az építő- és szolgáltatóipar 7—8 százalékkal, a bel- és külkeres­kedelem részére történő értéke­sítés 10-12 százalékkal, o la­kosságnak nyújtandó javító­szolgáltató tevékenység értéke pedig 8—10 százalékkal emelke­dik, miközben csak 0,5—1 szá­zalékkal kívánjuk növelni a lét­számot. \ Együttműködés külföldi partnerekkel — A már említett 10 éves fej­lesztési program megvalósítá­sának egyik alapvető útját a szocialista és tőkés országok­kal létesítendő további koope­rációkban látjuk. 1971-ben a szocialista országokon kívül kooperációs és bérmunka együttműködés jött létre svájci, francia, nyugatnémet és olasz partnerekkel is. Ezekben az or­szágokban mindinkább keresik a magyar szövetkezeti iparral közös kooperációk lehetőségeit. Eddig főként a könnyűipar te­rületén alakultak ki Myen együttműködések, újabban a gép- és műszeripari, a finom­mechanikai, valamint a fémtö­megcikk-ipari kooperációk iránt érdeklődnek. Leendő svájci partnerekkel például épp a na­pokban tárgyaltunk új fémtö­megcikk kooperáció megterem­téséről. Szó van óragyártási együttműködésről, amelyben a svájci fél adná az alkatrésze­ket, az órákat pedig mi szerel­nénk össze. Tárgyalunk svájci órák Magyarországon történő garanciális javításáról rs. — Építőipari szövetkezeteink is ugyancsak igénylik a korsze­rű technikát, az ötéves terv idő­szakára kitűzött 50 ezer, illetve a VI. küldöttgyűlésen vállalt to­vábbi 10 ezer lakás felépítésé­hez. Mindehhez csak úgy, mint a javítás-karbantartás fejleszté­séhez azzal kívánunk hozzájá­rulni, hogy korszerű kisgép-köl­csönző hálózatot hozunk létre. A szövetkezetek így külön be­ruházás nélkül hozzájuthatnak ezekhez az eszközökhöz. Ennek nyomán nemcsak a magánlaká­sok karbantartása megy majd jobban és gyorsabban, hanem megpróbálkozunk azzal is, hogy a takarítási és házmester-gon­dokkal küszködő városi IKV-kal felvegyük a kapcsolatot, s ve­lük udvarok lépcsőházak idő­szakos takarítására szerződést kössünk. Az első kisgépkölcsör*- zőt terveink szerint még ez év­ben megnyitjuk Budapesten — fejezte be nyilatkozatát az OKISZ elnökhelyettese. Csütörtökön és pénteken Brandt—Pompidou találkozó Párizsban Csütörtökön és pénteken ta­lálkozik Párizsban — a szoká­sos francia—nyugatnémet kon­zultáció keretében — Pompidou államelnök és Brandt szövet­ségi kancellár. Rüdiger von Wechmar, a szö­vetségi kormány helyettes szó­vivője hétfő délutáni sajtóér­tekezletén tájékoztatta az újság­írókat a megvitatandó kérdé­sekről. A tárgyalásokat a legkülön­bözőbb szinteken, részben pár­huzamosan tartják. A megbeszélések napirendjén az első helyen a nyugat-európai gazdasági és pénzügyi unió megteremtése szerepel. Brandt és Pompidou eszme­cseréje egyúttal — a Közös Piac kormányfői ősszel esedékes csúcsértekezletének előkészíté- j sére is szolgál. A konzultáció harmadik fon­tos témája a kelet—nyugati vi­szony. Az NSZK tájékoztatni kí­vánja szövetségesét a két né­met állam tárgyalásairól, a szovjet—nyugatnémet és a len- gyal—nyugatnémet szerződés tervezett parlamenti ratifikálá­sáról. Az európai biztonsági és együttműködési értekezlet elő­készítése szintén jelentős szere­pet kap a tanácskozásokon, különös tekintettel a prágai nyi­latkozatra. A szakértők körében rámutat­nak arra, hogy a tárgyalások nem lesznek mentesek a nehéz­ségektől. *

Next

/
Thumbnails
Contents