Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-01 / 26. szám
6 DUNANTŰL! NAPLÖ T972. február t. Jogosultságot érintő változások a családi gáláknál A megjelent jogszabály nemcsak a családi pótlék összegé ben, hanem a jogosultság vonatkozásában is tartalmaz új rendelkezéseket. Korábban azoh családok részére, akik két vagy több gyermek után részesültek családi pótlékban, de később a jogosultság szempontjából figyelembe vehető gyermekeik szá- j ma egyre csökkent különböző ; okok miatt (például: a gyermek 1 15. életévének betöltése, vagy a gyermek halála stb.) a megmaradó egy gyermekre családi pótlékot nem kaphattak. Az új rendelkezés szerint a megmaradó egy gyermek után is jár családi pótlék a munkaviszonyban álló dolgozónak havi 150,- forint, a termelőszövetkezeti tagnak havi 100,— forint ! összeg ben. Erre a családi pótlékra a szű- j lő akkor jogosult, 1972. január 1. napjától kezdődően, ha 1971. decemberben, vagy azt követő- í en több, de legalább két gyér- j mek után családi pótlékra volt : jogosult A megmaradó egy gyermek í után járó családi pótlék jogo- j sultság megállapításához a ; szükséges adatok a folyósító j szerv birtokában vannak, tehát j a dolgozónak külön nem kell I intézkedni, — kérelmet előterjeszteni. n. Továbbra sem jár családi pótlék a szakmunkástanuló otthonban elhelyezett első- és másodéves, továbbá a harmadéves szakmunkástanuló gyermek 1 után, azonban 1972. január 1- I tői kezdődően a szakmunkás- | tanuló otthonban elhelyezett első- és másodéves, és a 19. I éven aluli harmadéves szakmunkástanulót, az állami gon- | dozásban lévő, illetőleg árvajá- radékban részesülő gyermekhez hasonlóan az összes gyermekek számának megállapításánál figyelembe keli venni, ha a dolgozó a gyermek eltartásához hozzájárul. Amennyiben a dolgozónak az összes gyermekek számának megállapításánál . figyelembe vehető gyermeke van, be kell jelenteni a jelenlegi munkáltatójánál a társadalombiztosítási (SZTK) ügyintézőnél. A gyermek eltartására vonatkozó nyilatkozatot, valamint a 16. életévet betöltött gyermekre vonatkozó I iskolai igazolást egyidejűleg ! csatolni kell. 111. Az érettségi vizsga letételét ] követően szakmunkás tanuló- képzésben részesülő gyermek után családi pótlék a koiábbi j rendelkezések alapján nem járt. | A megjelent új jogszabályi rendelkezés szerint, amennyiben I a gyermek az érettségi ' vizsga letételét követően szakmunkástanuló-viszonyba lép, utána családi pótléka 19. életév betöltéséig jár, ha nincs szakmunkás tanulóotthonban elhelyezve. Ilyen esetben a dolgozónak, az illetékes szakmunkás tanuló j iskola igazolásával kell igazolnia, hogy gyermeke szakmunkástanuló viszonyban áll és nyilatkozni kell a gyermek eltartására vonatkozóan is. IV. Az 1971. december 31-ig érvényben volt rendelkezések alapján, ha az együttélő szülők } közül az apa családi pól'ékra nem volt jogosult, például kisiparos, . magánkereskedő stb. | volt, a munkaviszonyban, vagy termelőszövetkezeti tagsági vi- . szonyban álló anya jogán csak akkor járt családi pótlék ha egyedülállónak lehetett tekinteni, vagy ha az apa a gyermek | eltartásáról tartósan nem gondoskodott. Az új rendelkezés értelmében 1972. január 1 -tői a jogosultság feltételeivel rendelkező a ríva j jogán jár a családi pótlék, ha az apa arra nem jogosult. Ebben az esetben a családi pótlék jogosultság feltételeivel í rendelkező anyának családi, pótlék IGÉNYBEJELENTÉST kel! tenni annál a munkáltatónál, ahol munkaviszonyban, illetőleg j termelőszövetkezeti tagsági viszonyban áil. Az ismertetett, rendelkezések első ízben az 1972. január hónapra járó és február hónapban folyósításra kerülő családi polákokra vonatkoznak. Üdvözlet Jemenből Hosszas készülődés, tervezge- tés és búcsúzkodás után, karácsony utáni napon utaztunk el Budapestről. Nagykabátban szállunk be a repülőgépbe, de Kairóban már a kiskabát is meleg volt. Röviddel az egyiptomi érkezés után már indultunk tovább Adenbe. Adenben trópusi meleg fogadott. Az adeniek a 34 fokos melegre azt mondták, náluk most tél van. Adenből január elsején indultunk tovább, így a szilvesztert itt töltöttük. A másnapi utazás miatt már 10 óra kö-ül lefeküdtünk. Szokatlan dolog Szilveszter éjjelén ágyban feküdni és egy szál lepedővel takarózni, nyitott ablak mellett. El is aludtunk, de éjfélkor szörnyű nagy dudálásra ébredtünk, Jó magyar szokás szerint nem az utcán az újévet köszöntők dudáltak, hanem a kikötőben éppen horgonyzó hajók kürtjei szólaltak meg. A hangzavar körülbelül tíz percig tartott, ezután már csak eyy hajókürt bőgött, amelynek hangját a hegyek verték vissza. Egy rádiós nyomhatta a dudát, mert újévi jókánságait Morze jelekben kürtölte szét. Ennek a duhajnak, már mi is kívántunk a végén valamit, de ez nemigen hasonlított újévi jókívánsághoz. Végül a rádiós kidőlt a duda mellől és a csendben barátomnak és útitársamnak boldog újévet kívánva aludtunk tovább. Igen, hát 1972. január l-én léptünk a Jemeni Arab Köztársaság földjére, Ta-izz városának repülőterén. Mi ugyan végleges úticélunkig Sana’a-ig akartunk utazni, a jegyünk is eddig szólt a repülőn, de eltéríttettünk. A repülőgép nem térült el, csak mi. Az történt ugyanis, hogy a repülőtéren magyarok vártak bennünket. Magyarok, akiknek kis karácsonyi ajándékokat és leveleket hoztunk. Magyaroknak hoztuk a hazait, azoknak, akik hónapok óta az Arab félsziget sivatagjában dolgoznak. Feladatuk, a FAO megbízása értelméj ben, hogy víz után kutatva a si- { vatagot termővé változtassák, j Igen, ök térítettek el bennünket | előző elhatározásunktól és igazi magyaros vendégszeretettel fogadtak minket. Elvittek bennüri- j két, előbb Ta-izz-i szállásukra, í maid a sivatagi táborhelyükbe j Zabid nevű városka mellé. Régen nem kaphattak otthonról hírt, mert a leve'ek átadása után I ott mindjárt helyben, rólunk néhány percre megfeledkezve egy- I más kezéből ki-ki véve a levele- j két olvasni kezdtek. Nem is gondoltuk volna, hogy a postások ennyi örömöt látnak. A munka csooorívezetője ; Scheitz Emil, a gazdasági vezető Antal Gábor, és a csoport helyettes vezetője Érdi Sándor családostól jött el otthonról. Bakai Györay közgazdász és Ber- | csényi Miklós agronómus tartozik mén a csoporthoz. Érdi Sándor neve nem idegen a pécsi vízügyi szakterületen, mert Pécsért do'nozott éveken át. El- | mondták, hogy munkájuk első I részét befejezték. Nagymennyiségű fe’színi talajvizet tártak tel ; és a vízzel körülbelül 100 hektárnyi területen változtatták át j a természetet, varázsoltak a si- vatag közepén üdén zö'dehő j mezőgazdaságot. Feladatuk második részének végrehajtásához mélyfúró berendezésekre és szakemberekre van szükségük, ugyanis a talaj mélyebb réte- | geinek víztartalékait akarják fel - [ deríteni és kiaknázni. Mostanában váljak a 16 fős csoport érkezését. Közöttük lesznek azok I a komlói fúvósok, akikkel még Pécsen találkoztam, amikor dr. Engert főorvos úr beoltott kolera j ellen. Készülődnek a fogadósukra. Éppen akkor béreltek ki Ho- deidában az ország kikötővé!ro- j sában részükre egy kétemeletes i házat, légkondicionáló berendezéssel, ventillátorokkal, folyó- ' vízzel, fürdőszobákkal. Magam Is voltam a lakosztályoknak ne- j vezhető helyiségekben, és meg | kellett állapítanom, hogy az otthonukban minden kényelmük meglesz. De bizony a munkahely az meleg lesz, hiszen itt Zabid környékén is tél van most, de a hőmérő higonyszála dói - 5 ben 30 fok körül tanyázott. Az új csoport városban lakik j majd keleties nagyvárosban; az i ország legnagyobb kikötővárosában, Hodeidában. Az itt működő csoport viszont a sivatag i kellős közepén él. Modern, ké- j nyelmes ausztráliai faházakban, I ahol légkondicionáló berendezés olyan tartozéka a lakásnak, mint otthon a kályha, vagy a távfűtés radiátora. Vízről ők maguk gondoskodtak, az élelme': pedig vagy Ta-izz-ből, vagy Ho- deidából szerzik be, amit a modernül felszerelt konyhában hazai ízekkel készítenek el. Nem I látnak hiányt semmiben, mert a I boltokban fnindenféle áru és élelem mecta'álható. Dán vajat, szov'et és román cukrot. I olasz makarónit, japán tejport I szerezhetnek be o<nit kiegésií- ! tenek a víz. oi éltető, megtalált víz segítségével megtermelt zöld ségfélékkel. A csoport minden I tagja egészséges, hangulatuk ! jó. A gyermekek, mert a családokkal ők is eljöttek, nagy barátságokat kötnek a jemeni la- | kosság nagyszámú gyermeksere-, j gével. Zabidi honfitársainktól meleg barátsággal váltunk el. Ök bocsátották rendelkezésünkre azt a J gépkocsit, amelyik hat órás út I után elhozott bennünket Sana'a- ba, munkahelyünkre. Utunk egy- harmadát sivatagos síkságon I tettük meg és a másik kéthar- j madát zord kopasz, sziklás hegységekben. Közben a tengerszintjéről 2500 méter magasra emel- ! kedtünk. Sana'a-ban verőfényes i április fogadott. Este elkelt a melegruha, de nappalra a na- I pon már sütkérezni lehetett. De itteni életünkről majd ké- j sőbb, a következő üdvözlő so- j raimban számolok be. Dr. Czirbusz György Zord, sziklás hegyek fedik Jemen területének kétharmadát Jó étvágyú nemzeti nagyjaink Eszem-iszom királyi udvarokban Nemzeti nagyjaink politikai ténykedéseik mellett bőséges étel- és ital szeretetekről is híresek — vagy még inkább hírhedtek — voltak. Zsigmond királyról jegyzik fel, hogy német- római császár korában is a fűszeres magyar . konyha kedvelője maradt. Valóságos négy lábon járó éléskamrák, eleven mozgókonyhák voltak az utazó király udvarát messze megelőző állatcsordák és élelmiszeres szekerek. 1410-ben a király és Ernő osztrák herceg pozsonyi találkozóján csupán kettejük asztalára egy borjú, két birka, tizenhét tyúk, huszonnyolc csirke, egy kappan, négy malac és kétszáz tojás került. Zsigmond egyik budai böjti napján több száz hering és négyezer rák talált gazdára, illetve bendőre. 1412-ben, amikor Zsigmond külföldi fejedelmeket látott vendégül, körvadászatot rendezett a rákosi réteken.. Estére a budai palota nagyudvarán 1600 szarvas, őz, vaddisznó, nyúl tetemére hullott a táklyafény. A jó étvágyú udvar hamarosan föllakmározta a tömérdek vadat. Mátyás konyhájáról tudjuk a i legtöbbet. A kor divatos lepé- , nyei helyett a király a magyar I módon, kovásszal készített kenyeret kedvelte. A palotában : később talált állatcsontok ta- J núskodnak udvara hatalmas j húsfogyasztásáról. A pulyka — ■ noha már az Anjouk is ették — Mátyás korában még ritkaság j volt, 1489-ben a milánói herceg udvari követe, útján Milánóból kért Mátyás eleven puly- i kákát és nevelésükre pulyka- I mestert. A zöldségfélék közül a hagy- j mát kedvelte szerfölött a király, frissen sütve és fonnyasztva. j 1486-ban Eleonóra hercegnő j forli termésű vörös- és fokhagy [ mát küldött Mátyásnak. A kül- I deményt a királyné, Beatrix ! nyomban „visszaigazolta". „Fia igazgyöngyből lettek volna is ezek a forli h gymák, nem szerezhettek volna nagyobb örömet a királynak" — írja nővérének, jellemző, hogy Mátyás a hagymákat a kincstárban helyezte el, s kijelentette, hogy aki megkóstolja, azt nyomban elzavarja az udvarból. A hagymák ugyan- I is télen érkeztek és tavasszal a j király saját kezével ültette el a j várkertben. Az is szembetűnő, hogy Mátyás előtt a királyi konyha sza- ; kacsainak létszáma tíz mester, tíz segéd és nyolc kukta volt. Mátyás korában csaknem j 100 szakács, kukta, főző és cukrász sürgött-forgott az ud- ! vari konyhán Mátyás halála után a budai ünnepek világa hanyatlásnak indult: II. Ulászló és Lajos ud- j vara oiyan szegény volt, nem- I egyszer megesett, a főszakács i budai patríciusokhoz és kocs- | márosokhoi szalajtott át né- ! hány kancsó borért és pár apró í baromfiért. A zsíros, fűszeres középkori konyha megkövetelte a lakomák lelkét: az igazmondásra j késztető boritalt is. Vizet nemigen használtak egyébre, mint Harminc éve történt... Küzdelem a független, szabad demokratikus Magyarországért Olvasd és add további MAGYAROK! Munkások, parasztok, polgárok! • Délvidéken több ezer polgári lakost Ítélet nélkül kivégeztek. Gépfegyverrel lekaszabolták két délvidéki falu ártatlan lakosságát. Újvidék tiltakozását vérbefojtották és számtalan békés polgárát legyilkolták. Ma Újvidék, holnap a* háborúval és nyomorral elégedetlen magyar nép kerül a pus- kacsö elé. Harminc évvel ezelőtt a Kommunisták Magyarországi Pártjának 1936-ban meghirdetett j népfrontpolitikája egyre inkább í antifasiszta népfrontpolitikává szélesedett. Magyarországot németbarát vezetői belesodorták a Szovjetunió elleni háborúba, i mely a magyar kommunistáktól határozóit ellenállást követelt meg. A párt legfontosabb feladatának a háborúból való ki- | lépést és az ország dsmokrati- | kus átalakításáért folyó küzdel- I meket tekintette. Ezt a törekvést fejezte ki a KMP Központi I Bizottságának jelmondata is, összefoglalva az antűfasiszta ' erőket mozgósító programot: ,,Független, szabad, demokratikus Magyarországot!’*. A kommunisták felismerték, hogy elengedhetetlenül szükséges a tömegek aktivizálása a háborúból való kilépés követe- I lésére, a fasisztabarát kormány megbuktatására. Ezt a széleskörű nemzeti összefogást segítették a belpolitikai nehézsé- j gek, a németek pozícióinak gyengülő‘ei, a szovjet hadsereg győzelmei a keleti fronton. } A mozgalom szervező és irányító ereie, az illegális kommu- ; nista párt is erősödött ebben i az időszakban. Agiíációs és prapagai da tevékenységének szélesítését segítette, hogy 1942. február 1-én megjelent az illegális Szabad Nép, a párt központi lapja. A sokszorosított el- I járással megjelentetett lap el- , ső sorai az újvidéki vérengzés | ellen tiltakoztak. „Délvidéken I többezer polgári lakost ítélet né'kül kivégeztek. Gépfegyver- ■ rel lekas abolták két délvidéki talu ártatlan lakosságát. Ujvi- , dák tiltakozását vérbefojtotíák és számtalan békés polgárát legyilkolták. Ma Újvidék, holnap a háborúval és a nyomorral elégedetlen magyar nép kerül a puskacső elé” — figyelmeztet a veszélyre a párt ille- j gális lapja. A lap további írá- I saiban megállapítja, hogy q fő j mosásra és mosdásra — persze csak csínján. II. (vak) Béláról jegyezték föl: „A borivásra adta ; magát, s udvari emberei ahhoz szoktak, hogy ha a királytól va- j lamit részeg állapotban kértek, ! mindent megkaptak; az így 1 szerzett javakat azonban a ki- j rály akkor már nem vehette j vissza, amikor kijózanodott”. Nagy Lajos király lakodalmai- ról írják, hogy azon csak úgy patakzottak a pozsonyi borok, j Pozsony borait — akár a Sze- ! | rémségét — már az Árpádok [ korában is exportálták. Nagy I Lajos idejében viszont kedvelt ! I import bor volt az itáliai Tra- j j mini aranybora. A budai határban is bőven termett a jó — főként a fehér — bor. Nem vélet- 1 len, hogy a magyar történelem I leghosszabb pere, az úgynevezett sasai tized-per is Buda bora miatt folyt. Valamikor 1225 körül kezdték ezt a pert és 1845 J körül lett vége. Tárgya a borti- j zed-szedés joga volt; perieke- j dői az esztergomi érsek és a j j veszprémi püspök. A majdnem hét évszázados huzavonának az vetett véget, hogy az 1840-es években Buda város tanácsa ; megváltotta ezt a tizedjogot * veszély, amely ellen küzdeni kell, a náci birodalom előtti behádolás. Felhívja a figyelmet az 1848-as nemzeti hagyományok további ápolására. Februárban erre a téitrára a, lap többször is visszatér, elemzi a függetlenségi mozgalom legfontosabb feladatait A „Március" című cikkben a következőket hangsúlyozzák: „Magyar- ország Németország oldalán háborúban áll. A Hitler rendszer az összeomlás lejtőjére jutott. A fronton vereségek. Belül válság. Egész. Európában csa tasorban állnak a szabadságukért az elnyomott nemzetek. Magyarországon is kezd kibontakozni a nemzeti szabadság- harc. Célja: Magyarország kikapcsolása a háborúból, a Hitlerekkel való szakításon és a szovjet—angol—amerikai blokkra való támaszkodáson keresztül”. A függetlenségi mozgalom erősödését 1941 végén és 1942 elején kulturális rendezvények is segítették. A szocialista kuT- túrmozgalom szorosan kapcsolódott a nemzeti kultúra védelméhez. A kommunista képzőművészek, akiknek egyik vezető egyénisége Hay Károly László volt, művészi rajzokkal, metszetekkel növelték a kommunista párt illegális kiadványainak, röpiratainak kifejező, agitalív erejét. Ezeken a röpiratokon a párt- elítélte a kormányt, mely fele ős Magyarország részvételéért a háborúban, követeli: „Abba kell hagyni a háborút! Azonnali békét Magyarországnak!" A fiatal színművészek egy csoportja is összefogott, hogy előadásokkal teremtsenek fórumot az antifasiszta mozgalomnak. Hont Ferenc rendezé- sébsn 1941 végén, 1942 elején nagyhatású Csokonai-, Petőfi-, Ady és József Attila-esteket tartottak. A szakszervezetekben is egyre több olyan kulturális rendezvényre került sor, melyeknek nagy politikai jelentősége is volt. 1942 tavaszán például a bőrös szakszervezet együttese mutatta be a Bánk bánt, melyet kétszeri megismétlés után a rendőrség tiltott be. A kedvező belső és nemzetközi helyzetet figyelembe véve 1942. februárjában a KMP Központi Bizottsága javasolta, hogy az antifasiszta csoportok és pártok alakítsák meg a függetlenségi mozgalom legális vezető szervét így jött létre 1942 febiuár végén a Magyar Történelmi Emlékbizottság, mely a nyilvánosság felé a történelmi dokumentumok gyűjtését jelölte meg feladatául, valójában azonban a németellenes füg- get'enségi mozgalom legális szerve lett. Ez a bizottság készítette elő, a kommunisták aktív közreműködésével, a nagyszabású 1942-es március 15 i budapesti tüntetést, mely a hó öorúellenes küzdelem egyik leghatásosabb tömegdemonstrációja lett M. E,
