Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

1972. február 4, I DUNÁNTÚLI NAPLÓ Tegnap I" rtÁnt történt... A Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán ülést tartott a Pedagógus Szak- szervezet felsőfokú oktatási in­tézmények szakszervezeti tana csa és megtárgyalta a felső­oktatási intézményekben dol­gozó nők problémáit, köztük a szabadszombat, az azonos szin­tű bérezés és alkotószabadság kérdését. Az ülésen részt vett a Pedagógus Szakszervezet Központi Vezetőségének két munkatársa is. A Nevelők Házában a megye általános iskola vezető szakfel­ügyelői és szoklelügyelői tar­tottak értekezletet a télév mun­kájának egységességéről, va­lamint tájékoztatást kaptok a szaktárgyi versenyektől. A Megyei Tanács nagyter­mében mintegy 80-an vettek részt az általános iskolára elő­készítő tanfolyamok vezetői ré­szére tartott értekezleten. A ta­nácskozást Pirísi Jánosné me­gyei vezető felügyelő és Gyüdi Sándorné megyei óvodai fel­ügyelő tartotta. Az iskolára elő­készítő tanfolyamok különösen | a cigány lakosság gyermekeit, < valamint azokat a területeket érinti közvetlenül, ahol nincs i óvoda. * y Tegnap délben a Magyar Televízió stábja Pécsre érke­zett, a Janus Pannonius Mű- j zeumba. A tv lankovics Júlia szerkesztésében filmet készit a ' pécsi Modern Magyar Képtár- j rál. A kétnapos munka ered- ; menye, a Képtárat bemutató j film, a Múzeumi Séták soro­zatban kerül majd a közönség elé. * A megyei klubtanács délelőt­ti ülésén értékelték az elmúlt félév munkáját. Megállapítot­ták: Baranya megye ifjúsági klubmozgalmo - jó részben az egyéves klubvezető-képzés eredményeképpen - javult. Ezen az £ megyei kluörtanacs a kiváló cí­met az arra érdemes ifjúsági kluboknak. Elmúlt évi munkája alapján Kiváló klub címet ka- j pott a nieszesi József Attila Művelődési Ház ifjúsági klub­ja: a postás ifjúsági klub: a sásdi járási művelődési köz­pont ifjúsági klubja: a Bara­nya megyei Építőipari Vállalat, valamint a sellyei művelődési ház Ifjúsági klubja. A vajszlói fiatalok és a jogi egyetem klubja jutalomban részesült, ünnepélyes átadás: má/cius 15-én. Nőgyűlés Akármilyen furcsán is hang­zik: nem volt még nagyszabású nőgyűles Bicsérden. Nem terem­tettek olyan fórumot, ahol a bicsérdi és a hozzá tartozó községek — Boda, Zók — asz- szonyai összejöhettek volna el­mondani örömeiket, gondjaikat. „Nem lehet itt összehozni a nőket” — volt az álláspont. Ebbe aztán bele is nyugodtak. A mozdulatlanságra, a „n^m lehet”-re alaposan rácáfolt a bicsérdi pártszervezet. Nőgyű­lésre hívta össze a környék asszonyait, lányait, — tsz-ben dolgozókat, pedagógusokat, de a háziasszonyokat is. Egy kis előzetes szervezés — és a bi­csérdi művelődési ház nagyter­mét csütörtökön zsúfolásig meg­töltötték a nők. Mintegy két­százan jöttek össze, — nem is volt ennyi szék q művelődési otthonban, Így aztán a falak mellett is álltak. Eljöttek a nő­gyűlésre a járási pártbizottság, a tanács, a járási tanácshiva­tal, a termelőszövetkezet, a tsz szövetség és még számos szerv képviselői, vezetői. Részt vett a nögyűlés munkájában Kádár Németh Bélóné, q Megyei Pártbizottság nófelelőse is. Prokop Jenönének, a bicsérdi Aranymező Tsz nőbizottsága titkárának megnyitó szavai után Szabó József, a Bicsqrd és kör­zete MSZMP csúcsvezetőségé­nek titkára mondott beszédet a nők helyzetéről. Elmondotta többek között, hogy a körzet területén 1944 lakos él, ebhői 996 nő, — ez a szám is bizo­nyítja a téma fontosságát. Ki­tért arra, hogy a KB határozata óta pozitív változások történ­tek, fokozódott a nők aktivitá­sa, javult képviseleti arányuk a vezető testületekben. Ennek ellenére nem akadálytalan ez a folyamat. Szólt arról, hogy kör­zetükben is megtörtént: köz­bizalmat élvező asszonyt vagy lányt családja tartott vissza tisztségvállalástól, mondva: „Van neked itthon is elég mun­kád". Vannak gondok a tovább­tanulással js. Nem egyszer hql- lani a téves felfogást: falusi *lánynak nem szükséges tanulni azért, hogy paraszt legyen. Ki­tért a falusi parasztcsaládok­ban a nők helyzetére. Az asz- szony á mindenes, legkorábban kel fel, legkésőbb tér pihenőre. Ma m^r különösen a fiatal há­zaspároknál a férfi is segít a háztartási munkában, de falun csak nagyon nehezen érvénye­sül ez a pozitív tendencia. Szólt a falusi asszonyok fejlő­déséről, — megnyilvánul ez többek között az öltözködésben, lakáskultúrában. De még sok a tennivaló, amíg például több­ször ellátogatnak majd a köz­ség klubjába, könyvtárába. A falusi helyzet elemzése után az előadó ismertette a nők helyze­tének javításáról szóló minisz­tertanácsi határozatot. A nőgyűlés sikerét nemcsak a megjelenők nagy létszáma bizonyította, de az is, hogy nem kérették magukat a hozzá­szólásra. Elmondották: örülnek, hogy összehívták őket, sőt más- j kor is rendezzenek hasonló gyű­lést. Beszéltek gondjaikról. Szó­vá tették többek között a zóki bolt nem megfelelő nyitvatar­tási idejét, a kenyérellátás hiá­nyosságait. A tehenészetben dolgozó egyik asszony a sok­szor erejüket meghaladó nehéz fizikai munka miatt panaszko­dott, de örömmel vette tudo­másul, hoqy épül már a kor­szerű istálló, ahol könnyebbé válik majd a munka. Beszéltek a gyermeknevelés feladatairól, -t- ennek segítéséről. Szóltak az ] egyedülálló nők helyzete továb­bi javításának szükségességé­ről. A nagycsaládos asszonyok munkáját könnyíteni lehetne többek között, ha a községben bevezetnék a Patyolat szolgál- | tatást. Ünnepi gyűlés is, munka gyű­lés is a mai — mondotta a tanácskozást értékelve Kádár Németh Béláné. Hangsúlyozta: különösen a munkakörülmények területén kell további javításon, könnyítésen munkálkodni. Báto­rította a nőket: aktívabban kapcsolódjanak be a közéleti tevékenységbe is. A nagysikerű nőgyűlés leg­nagyobb pozitívuma: a hozzá­szólók a különböző problémák felvetésével mintegy programot is adtak a nőbizottság, a tsz, q község vezetőinek: milyen fel­adatok várnak megoldásra a nők helyzetének további javí­tásáért. G. F. Milyen a munkahelyi közérzet? Fogyasztási cikkek importja, iskolaegészségügy» o?yasztói érdekvédelem a népi ellenőrök első félévi vizsgálati programjában Milyen a jelenlegi helyzet, és milyen korszerűsítési lehetősé­gek vannak az üzem- és mun­kaszervezés területén? — ez a Baranya megyei Népi Ellenőrzés si Bizottság idei első jelentős vizsgálata, amely a Központi Bizottság decemberi határoza­tával összefüggésben kerül na­pirendre és a legfontosabb ipar­ágakra terjed ki. A Megyei Ta­nács által jóváhagyott program­ban több fontos vizsgálat szere­pel még. Országos vizsgálat keretében foglalkoznak a bora- I nyal népi ellenőrök egyes fo­gyasztási cikkek importjának a ] MA PREMIER l/ AZ UTOLSÓK Gorkij-bemutató a Pécsi Nemzeti Színházban A termelő és a fogyasztó „kézfogása** Előtérben a hazai piackutatás Újszerű feladat megoldására vállalkozott a Marx Károly Köz­gazdaságtudományi Egyetem cgyi|c legfiatalabb tudományos kollektívája, a piackutató cso­port: az ország egészét átfogó piackutató felméréseket végez. Ehhez hasonló, rendszerezett vizsgálódás eddig még nem volt hazánkban. Mint dr. Nagy László docens, e piackutató csoportvezetője megfogalmazta: feladataik kö­zött első helyen szerepel az úgynevezett marketing-szemlélet hazai meghonosítása, a terme­lő és a fogyasztó „kézfogásá­nak” a tudomány eszközeivel történő megszervezése. — A marketing-szemlélet lé­nyege — a gyakorlat nyelvére lefordítva —, hogy a gyártók ne csak az általuk megtermelt árut és annak gazdaságosságát néz­zék, hanem a vevők, a felhasz­nálók fejével is gondolkodja­nak. A termék eladásával tehát feladatukat még ne tekintsék befejezettnek. — Hazánkban — nem kis részben a marketing-szemlélet hiánya miatt — az az egész­ségtelen jelenség taoasztalható. hogy az áruválaszték általában szűkös, ennélfogva egyik üzlet­ből a másikba kényszerítjük a vásárlót. Magyarán: nagyrészt maga a fogyasztó kutatja a piacot, ahelyett hogy ezt a ter­melés, az értékesítés szakembe- nai tennék. — Biztató tapasztalat azon­ban, hogy mind szélesebb kör­ben ismerik fel a piackutatás jelentőségét. A lakosság ellá­tásában döntő szerepet játszó vállalatoktól például sorra ka­punk ilyen jellegű megbízáso­kat. A Zöldért a zöldség- és gyümölcsellátás krónikus prob­lémáinak megoldásához kérte a tudományos igényű piackutatás segítségét — A magunk «lé tűzött prog­ram egyik legsajátosabb pont­ja: szeretnénk bepillantani a .családi gazdálkodás „kulisszái" mögé is. Arról már többé-kevés- bé kialakult a kép, hogy a fia­tal házasok, az ifjú családala­pítók, az új otthonba költözők milyen beszerzési tervekkel vág­nak neki a következő időszak­nak. Arról azonban már sokkal kevésbé vagyunk tájékozottak, hogy ezek a tervek voltaképpen hogyan realizálódnak, s mi az okq annak, hogy az eredeti vq- lóraváltásának elképzelések sor­rendje rendszerint megváltozik, méghozzá nem mindig logikai megfontolások alapján. A családok gazdasági dönté­seit és terveit akarjuk tehát fel­mérni, hogy az információkat a vállalatokhoz továbbíthassuk, hiszen a „házi” beruházási prog­ramok nagyon komolyan befo­lyásolhatjuk a vállalati, sőt a népgazdasági tervezést is. I Szokolova asszony: - Azért jöttem, hogy megmondjam; fi- j am nem bűnös! Nem lőtt az ön , férjére! Karaszov: — Valaki lőtt. Ezek a lövések pedig mind egy kö­vet fújnak! Pjotr: — Mondd, Mama! Lé­tezik tragikus mutatványosbó- dó? Ljubov: — Mért vagyok én nyomorék, mama? Szót ja: — Azt kérdezem ma­gamtól: hol voltom én eddig, mivel vérteztem fel a gyerme­keimet ezzel az irtózatos élet­tel szemben? Jakov: — Olyan már a világ rendje, hogy némelyik ember folyton csak hibákat követ el! Jakorev: — Az embernek so­ha sem szabad elszalasztania egy jó alkalmat! Vera: — Minden félelmetes egy kicsit, ami hősies, de hát az úgy is van rendjén. Nagyezsda: — Kérj pénzt a bácsitól és vegyél nekem egy tucat selyemharisnyát! Alekszandr: — Az lesz a hi­vatásom, hogy pofákat verjek szét, az hogy sápokat szedjek és egy forradalmár golyóját kapjam a hasamba! Ivan Kolamincev: — Van egy mese a sebzett oroszlánról, amelyet összerugdosnak a sza­marak. Ez az oroszlán, ez én vagyok! Egy szereplő, egy mondat, így kezdődik az előadás. De ezeket a mondatokat sem az alqkitó színész mondja, élő­szóval, hanem a magnetofonra vett hangja. Csak egy fénykéve vetődik mindenkire, amikor az ő mondata hangzik. így időt­lenné válik a Gorkij-darab csa­ládjának története, úgy érez­zük, alakjai korákon nőnek túl, Tulajdonképpen minden klasz- szikus darab előadása egyfajta megalkuvás: a szerző korának és az előadás korának élet- szemlélete, világa között. A kettőt kell mindig egyeztetni. Dobai Vilmos, az előadás ren­dezője most merészen kicsit többet tesz az egyeztetésnél: kissé egyoldalúbban hangsú­lyozza a mát, „Az utolsók” családtagjainak, azok szemé­lyiségének mai megfelelőit.- Ez c darab ma rendkívül időszerű mondja. — Család­dráma, mint a legtöbb Gorkij- dráma, de nagyon intenzíven jelzi a társadalmi érzeteket. Azt hiszem, c Család bomlása mindig akkor jelentkezik iga­zán, arhikor komoly társadalmi változások vannak a levegő­ben. A mai nyugati diákmoz­galmak, a jóléti társadalom­ban a gyerekek szembenállása o szülőkkel, a szülők válasz­képtelensége a gyerekek kér­déseire, — ezek nagy társadal­mi megmozdulások előszelei. Ugyanez volt a helyzet Gorkij Oroszországában is. Ez a kér­dés izgat engem a legjobban ebben a darabban, s ezért lát­nunk hozzá nagyon nagy ambí­cióval. A másik nagyon lénye­ges szempont, hogy szerettem volna elkerülni a hagyományos „orosz klasszikus” előadást. Ritmusban, gondolati megfo­galmazásban, a figurák éle­Jelenet a drámából: anya és fia Labancz Borbála és Mendelényi Vilmos sebb, árnyaltabb ábrázolásá­ban, a mai kor igényének meg­felelő előadást szerettünk voi»a létrehozni. „Az utolsók”-at Moszkvában is nemrégen újították fel, s egyre többet szerepel a műso­ron a nyugat-európai nagyvá­rosod színpadain is. A ma esti pécsi bemutató művészei: Holl István, Linka György, Labancz Borbála, Koltai Róbert, Vajda Márta, Szabó Tünde, Mende­lényi Vilmos, Bus Kati, Pásztor Erzsi, ifjú Kőmives Sándor és Bősze György, Vota Emil dísz­lettervező, Léka László maszk­mester, Vágó Nelly jelmezter­vező, Dobai Vilmos rendező és Lízitzky Gizella rendezőasszisz­tens. Földessy Dénes lakpssági ellátásra, a választék­bővítésre gyakorolt, hatásának tanulmányozásával ónnak meg­állapítására, hogy ez az import milyen mértékben ösztönzi a hazai ipart a termékek korsze­rűsítésére, a termelés gazdasá­gosságának javítására. A NEB korábbi vizsgálati ta­pasztalatai szerint az iskola­egészségügy terén sok még a tennivaló. Az ifjúság egészség- ügyi gondozása akkor gyengül, amikor arra a legnagyobb szűk. ség lenne: a serdülő korban. Megoldatlan az egészségei életre nevelés, a nyújtott isme­retanyag nem tart lépést az or­vostudomány, az egészségvéde­lem fejlődésével. Ugyancsak or­szágos vizsgálat keretében mint­egy 1,7 millió 6—18 év közötti fiatal iskolaegészségügyi hely­zetét vizsgálják, s ebbe bekap­csolódik a megye valamennyi városi és járási népi ellenőr­zési bizottsága. Az ipari szakcsoport két fon­tos vizsgálatra készül. Az egyik­nél azt tanulmányozzák, hogy történtek-e intézkedések, s ha igen, milyen eredménnyel, a ter­mékekre közvetlenül fel nem osztható ún. rezsiköltségek csök­kentésére. A másik az iparban foglalkoztatott dolgozók munka­helyi körülményeinek vizsgálata. Főbb szempontjai: hogyan fog­lalkoznak a dólgozók panaszai­val, a vezetők ismerik-e a munkavállalók problémáit, mi­lyen hatással vannak a munka­erőmozgásra az emberi kapcso­latok, milyen okokra vezethetők vissza a munkafegyelem lazu­lásai stb. — egyszóval: milyen a munkahelyi közérzet? A me­zőgazdasági szakcsoport q sza­kosított sertéstelepek üzembe­helyezését, benépesítését, takar­mánybázisuk biztosítását vizs­gálja abból kiindulva, hogy a szakosított sertéstelepek építé­sének befejező szakaszába lép­tünk. A komlói NEB az új lakásügyi jogszabályok végrehajtásával kapcsolatban azt vizsgálja, ho­gyan alakulnak az állami laká­sok kezelőinek és bérlőinek jo­gi kötelezettségei. A mohácsi NEB a mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben foglalkoztatott fiatal szakemberek helyzetét vizsgálja, a sásdi népi ellen­őrök egyebek között a fogyasz­tói árak alakulásának, a fo­gyasztók érdekvédelmének ta­nulmányozását tűzték napirend­re. A siklósi járásban ugyanezt az általános fogyasztási és ér­tékesítési szövetkezeteknél vizs­gálják. A szigetvári NEÖ mun­katervében a termelőszövetke­zeti demokrácia érvényesülésé­nek, a választott bizottságok működésének vizsgálata, vala­mint a járás lakossága szolgál­tatási igényeinek kielégítését ta­nulmányozza. A Pécsi Városi Könyvtár sikeres rendezvényei A Pécsi Városi Könyvtár 1971 szeptemberében megnyílt újme- csekaljai gyermekkönyvtára rö­vid idő alatt nagy népszerű­ségre tett szert az ifjú olvasók körében. Ezt bizonyítják 0 szá­mok is, hiszen a könyvtárba de­cember végéig több, mint ezer általános iskolás iratkozott be, s a három hónap alatt kiköl­csönzött onnan 15 ezer kötet könyvet. Tegnap délelőtt száznál jóval több kisiskolás gyűlt össze, hogy együtt szavaljon, énekel­jen, játsszon Sólyom Katival, a Pécsi Nemzeti Színház művész­nőjével, aki egyúttal a gyer­mekkönyvtárban tartotta meg ismét országos hírű „Mesebá!”- ját — hatalmas sikerrel. A két könyvtáros Gauzer Pe­temé és Cömöry Jánosné nem­csak a gyerekek olvasási igé­nyét igyekszik maximálisan ki­elégíteni, hanem mindent meg­j tesz azért is, hogy a kis olva­I sók érdekesen, hasznosan, szó- rakozva-tanulva töltsék el sza­badidejüket. Ezt a célt szol­gálják a könyvtárban található társasjátékok, a csütörtökönként délelőtt és délután tartott színes foglölkozások és az egy­re gyakrabban ismétlődő iro­dalmi találkozók, mesedélutá­nok is. A gyerekek itt sem az egyszerű hallgató szerepét töl­tik be, hanem óktivan bekap­csolódnak a műsorökba. Tartott már mesedélutánt Szőllősy Kál­mán író, cmiköris a hallgató­ság percek alatt komoly színé­szi gárdává állt össze, azonnal dramatizálva az elhangzott me­séket. Nagysikerű, tartalmas délutánt töltöttek együtt a gyerekek Hallama Erzsébettel q „Pajtás”-évforduió alkalmából. Vele egyébként találkozósöro- zotot szerveznek „Cikkcakk” cí­mű meseregénye lesz a téma. A hazai konfekcióiparon be­lül elsőnek a Zalaegerszegi Ruhagyárban valósítanak meg magas színvonalú munkaszer­vezést a Könnyűipari Minisz­térium támogatásával. A tudo­mányos szintű termelésszerve­zés, amely a nyersanyagtáro­lástól a készárurqktórozásig, minden munkafolyamatot fel­ölel, a termelékenység növeke­désével, minőségjavulással és g hatékonyság növekedésével jár, feltárja a belső tartalékokat Az átfogó üzemszervezést egy nyugat-európai iparszerve­ző csoportosulás, az Industrial Production Engineers Inc. vég­zi. A cég üzemszer/ező mér­nökei o jelenleginél korsze­rűbb irányítási, anyagmozga­tási, munkahely-kialakítási minőségellenőrzési rendszert és termeléstechnoJógiát alakíta­nak ki. A szervezésre fordított befektetés 2-3 éven belül meg­térül. A számítások szerint ugyanis egy év alatt olyan mér­tékben nő a termelékenység ó Zalaegerszegi Ruhagyárban, mint folyamatos, tervszerű mű­száki fejlesztés esetén 6 év alatt. A külföldi céggel csütörtö­kön megkötötték az üzemszer­vezési megállapodást. Végre­hajtása Során, egyebek között az eddigi kötött, szalagszerű termelést csoportos munka váltja fel, ami módot ad óz úgynevezett me!egniűszakv<4l- tásra is, bármely modellválto- zás esetén a dolgozónak csu­pán másik gép mellé kell ül­nie, s ezzél minimálisra csök­ken az időveszteség. Az üzemszervező cég mér- nökgárdája rövidesen munká­hoz lát Zalaegerszegen és 12 hónap qlatt szervezi át a győf termelőtevékenységét. I Ugrásszerű termelékenységnövekedés T ermelésszervezés tudományos szinten A hozzászólók programot 8s adtak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents