Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-04 / 29. szám

Ara: SO fillér tV Világ proletárjai, egyesüljetek l Dunántúli napló XXIX. évfolyam, 29. sióm Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972. február 4., péntek , Injekciók nélkül A nemzetgazdászok így kap­ják a leckét: nincs elegen­dő tégla, fejleszteni kelle­ne a téglaipart, de nincs miből, mert az ipar veszteséges, továbbá a jelenlegi szűkös helyzetben valamiféleképpen összhangba kellene hozni a ke­resletet a kínálattal, hogy csak tényleg az jusson téglához, aki­nek nagyon kell. Az ország költségvetése évek óta hiány­nyal küzd, ismert, milyen ter­hek nehezednek rá. Mit lehet hát tenni? Egyedüli megoldás: felemelik a tégla árát. Az jus­son hozzá, akinek nagyon kell, aki meg tudja fizetni a maga­sabb, a tényleges ráfordításo­kat tükröző árat, tehát akinek nagyon kell. Az áremeléseket mindig is el­lenérzésekkel fogadja a fo­gyasztó, s ebben neki teljesen igaza van. Nem szabad azon­ban azt feltételezni, hogy egy szocialista állam csak úgy ké- nye-kedve szerint srófol az ára­kon, s önkényesen megdrágítja állampolgárainak életét. Az ál­lam, ha árakat emel, azt figye­lembe veszi életszínvonal-poli­tikájában, s arról sem feled­kezzünk meg, az áremeléseket szinte minden esetben más cik­kek árainak mérséklése kíséri. Előfordult oz is, hogy az állam, a terhek átvállalásában időt hagyott, gondoljunk csak a lak- bérpótlék-konstrukcióra. A fo­gyasztó irtózik az áremelések­től, nem is kellemes oz, még­is, az árak emelkedése minden modern gazdaság velejárója. A lényeg az, hogy az árakkal lé­pést tartsanak a bérek. Marodjunk az építőanyagok drágulásánál, a téglánál, mind­ez hűen kifejezi a helyzetet. Abban mindenki egyetérthet, a téglaipar alapvető fontosságú építőanyagot gyárt, termékeit keresi a piac. A tégla - kenyér. Ha ez így van, akkor teljesség­gel lehetetlen állapot, hogy a téglaipar veszteséges, mert a maximált árba nem férnek bele költségeik, s tavaly is abból a félmilliárd forintból tengődtek, amit az államtól kaptak dotá­cióként. Egyszerűen arról van szó, hogy a téglaipar más, ná­lánál nem fontosabb iparokkal szemben nem tudott megélni, önerőből bért és kapacitásokat fejleszteni, nem tudott munká­sainak nyereségrészesedést fi­zetni. Nem áll egyedül, akad­nak más iparágak és vállala­tok, amelyek hasonló cipőben járnak, csak állami dotációval megy a szekér. , Elméleti árakkal, elméleti ter­melési költségekkel számolva nehéz dolgozni egy modern gazdaságban. A z állami dotációk semmire sem ösztönöznek. A nagy­bácsi belsözsebe nem lehet motorja a gazdálkodásnak. A dotációk nem ösztönöznek a jövedelmezőség javítására, az önköltség csökkentésére, a gyártmányszerkezet korszerűsíté­sére, inkább a beletörődés, a közömbösség magját plántálják el. A beletörődést a megváltoz- hatatlanba. Bárhogy is legyen, az állam majd úgyis kihúzza a csávából édes gyermekét. A do­táció fájdalomcsillapító injek­ció, amelynek azonban gyorsan elmúlik a hatása. Most, amikor az áremelések tényét tudomásul kellett ven­nünk, ismét a pénzügyminiszter expozéjára kell emlékeztetnünk. „Nemkevésbé fontos feladatunk a költségvetésből nyújtott ártá­mogatások áttekintése és csök­kentése. Összekapcsoltuk ezt azzal a törekvésünkkel, hogy az árak a valóságnak megfelelően tükrözzék a ráfordításokat, a tervcélokkal összhangban javít­sák a termelők anyagi érde­keltségét és a szükséges jöve­delem-átcsoportosítással ösztö­nözzék az árukínálat erősödé­sét". Miklósvárí Zoltán Befejeződtek a magyar-NDK tárgyalások Csütörtökön a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bi- ’ zottságának székházában befejeződtek a magyar—NDK tárgyaló sok. A két testvérpárt és a két szocialista ország képviselői | megbeszéléseket folytattak a feleket kölcsönösen érdeklő kérdé sekről, mindenekelőtt országaik, párt- és államközi nemzetközi kér désekről. A tanácskozást a teljes egyetértés, nézetazonosság, a szí­vélyes barátság légköre jellemezte. A tárgyalásokról közleményt adtak ki. Közlemény A Magyar Szocialista Mun- ' káspárt Központi Bizottságának ' és a Magyar Népköztársaság Kormányának meghívására 1972. február 2—3-án Erich Honeckernek, a Német Szocia­lista Egységpárt Központi Bi­zottsága első titkárának veze­tésével baráti látogatást tett a Magyar Népköztársaságban a Német Demokratikus Köztársa­ság párt- és kormányküldött­sége. A látogatás során a két test- | vérpórt és a két szocialista or- I szág képviselői eszmecserét 1 folytattak a feleket kölcsönö­sen érdeklő kérdésekről, min­denek előtt országaik pórt- és államközi kapcsolatairól, test­véri együttműködésük elmélyí­téséről, valamint az időszerű nemzetközi kérdésekről. A megbeszéléseken részt vet­tek a Magyar Népköztársaság részéről: Kádár lános, ö Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Aczél György, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, dr. Tímár Mátyás, a Központi Bizottság tagja, miniszterelnök- helyettes, Púja Frigyes, a Központi Bi- zottság tagja, a külügyminiszter első helyettese, Kovács Imre, a Magyar Nép­köztársaság berlini nagykövete. A Német Demokratikus Köz­társaság részéről: Erich Honecker, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottságának első ritkára, Werner Lamberz, a Politikai ( Bizottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára, Wolfgang Rauchfuss, a Köz- I ponti Bizottság tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, Oskar Fischer, a Központi Bizottság tagja, külügyminiszter- helyettes, dr. Herbert Plaschke, a Né­met Demokratikus Köztársaság budapesti nagykövete. A tárgyaló felek kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik és országaik helyzetéről. Meg­elégedéssel hangsúlyozták: a Magyar Szocialista Munkáspárt X. kongresszusa és a Német Szocialista Egységpárt Vili. kongresszusa után mindkét test­véri országban új eredményeket értek e| a szocialista épitőmun- ka minden területén: fejlődött a népgazdaság, növekedett az ipar, a mezőgazdaság terme­lése, fejlődött a közműveltség, a kultúra, a tudomány, emel­kedett a dolgozók életszínvo­nala. Mindkét országban to­vább erősödött a párt és a tö­megek kapcsolata, az egész társadalom szocialista nemzeti egysége és összeforrottsága. A szocializmus építésének útján haladva tovább erősödik a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársa­ság nemzetközi helyzete. A felek áttekintették a Ma­gyar Népköztársaság és a Né­met Demokratikus Köztársaság sokoldalú kapcsolatainak idő­szerű kérdéseit Megállapítot­ták, hogy a két ország kapcso­latai, testvéri együttműködése .az 1967-beh megkötött barát­sági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződés­nek megfelelően, a szocialista internacionalizmus szellemében eredményesen fejlődött a két állam, a két nép és a szocia­lista országok közösségének ja­vára. A két párt és kormány vezetőinek rendszeressé vált ta­lálkozói fontos szerepet tölte­nek be a sokoldalú együttmű­ködés fejlesztésében. A két ország gazdasági együttműködése dinamikusan fejlődik. A kutatásban és a ter­melésben egyre szorosabbá vá­ló kooperáció alapján a köl­csönös árucsereforgalom az 1966—70-es időszakhoz viszo­nyítva a következő öt évben csaknem megkétszereződik. Elő­nyösen fejlődik az együttműkö­dés mindenekelőtt a gépipar­ban, az elektrotechnikában és az elektronikában. A gazdasági és műszaki-tu­dományos együttműködés kér­déseivel foglalkozó közös kor­mánybizottság eddigi tevékeny­ségét a tárgyaló felek eredmé­nyesnek tartják és megbí­zást adtak, hogy a bizottság tegyen erőfeszítéseket még ; hatékonyabb együttműködési formák kialakítására, különös tekintettel a távlati termelési, j kutatási és külkereskedelmi együttműködés eredményes ! megoldására. Mindkét fél egyetért abban, hogy a két or­szág között a fogyasztási cik­kek cseréjét minden lehetőség felhasználásával tervszerűen | emeljék és az áruválasztékot ( bővítsék. A felek kidomborították a | Kölcsönös Gazdasági Segítség I Tanácsa tevékenységének fon- [ tosságát a szocialista országok gazdasági együttműködésének bővítésében. Arra törekszenek, hogy a szocialista integráció­nak a KGST 25. ülésszakán el­fogadott komplex programja céljai mielőbb megvalósulja­nak. Megelégedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népköz- társaság és a Német Demok­ratikus Köztársaság tudomá­nyos és kulturális együttműkö­dése is jól fejlődik. Ez előse­gíti tapasztalataik kölcsönös hasznosítását, szellemi értékeik cseréjének bővítését. Az egyült­(Folylatás a Z. oldalon) A tartalomból: Szadat elnök megbeszélései a Kremlben (2. old.) Zöld út a korszerűbbnek (3. old.) Sok múlik’még az utazóközönségen (3. old.) A BCM építői (3. old.) Nőgyűlés Bicsérden (5. old.) Valóságos kisértettójjá változtak a vasast szelfd dombok a külszíni bányafejtés nyomán Erb János felvétele Megkezdődtek a magyar-VDK tanácskozások Hanoii. Csütörtökön Hanoiban megkezdődtek a hivatalos tárgyalá­sok a VDK párt- és kormányküldöttsége és a Fock Jenő vezette magyar párt- és kormányküldöttség között. Vietnami részről a tárgyalásokon résztvett Pham Van Dong, a Vietnami Dolgozók Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a VDK kormányának elnöke és több más vietnami vezető. A tárgyalások a szívélyesség, a harci szolidaritás és a testvéri barátság légkörében folytak. A két küldöttség közötti tár­gyalások — értesülések szerin* — bensőséges, baráti légkörben folynak, s azon mindkét fél ré­széről a szakértők is résztvesz- nek. Az első tárgyalási napon a két miniszterelnök kölcsönö­sen tájékoztatta a küldöttsége­ket országaik életéről, valamint a két feiet kölcsönösen foglal­koztató nemzetközi kérdésekről. A tárgyalások középpontjában a vietnami nép hősi harcának elemzése állt. A vietnami fél kifejezte, hogy nagyra értékeli azt a segítséget és támogatást, amit a vietnami nép harcához pártunk, a Magyar Népköztár­saság és a magyar nép nyújt. A magyar küldöttség kifejez­te, hogy a jövőben is megad minden szükséges és lehetséges támogatást a vietnami nép di­csőséges harcához, amit a rab­ló imperialisták és reakciós báb­jaik ellen a végső győzelemig j folytot. Csütörtökön este a VDK Kul- ! turólis ügyeinek Minisztériuma nagyszabású koncertet adott, í amelyen a vietnami művészek | I népi muzsikával, tánccal, dal- j lal szórakoztatták magyar ven­dégeiket. Kedves figyelmesség- | ként a műsorban több magyar ! népdalt és zeneszámot is elő­adtak. A bensőséges élményt nyújtó koncert végén a magyar küldöttség virógkosörakkal és csokrokkal fejezte ki köszönetét a művészeknek, s'a színpadon együtt köszönték meg a lelkes közönség üdvözletét. * A hanoi lapok csütörtöki szá­mainak első oldalán kö?Iik- a magyar párt- és kormánykül­döttség látogatásáról szóló fény­képekkel illusztrált beszámolót. Beszámolnak a repülőtéri fogad­tatásról, a/ Ton Duc Thang ál­lamelnöknél tett látogatásról, valamint a VDP Központi Bizott­sága és a VDK kormánya által küldöttségünk tiszteletére rende­zett fogadásról. Valamennyi lop megemléke­zik a Vietnami Dolgozók Pártja (Indokína Kommunista Pártja) megalakulásának 42. évforduló­járól. Keserű jánosné könnyűipari miniszter látogatása Baranyában Rendszeresí tik a területi találkozókat — Nehéz ez a munka? — Nem tartozik a legnehe­zebbek közé. —> Szívesen csinálja? — Szívesen. — Mennyit keres vele? — Kétezer-kétezerkétszázat havonta. — Túlórával? — Én sosem túlórázok. — Pécsi? — Keszüből járok be. Hét kilométerre van innen. — Busszal közlekedik? — Azzal. De ha lekéssük, sok ám az a hét kilométer... A kérdező: Keserű lánosné könnyűipari miniszter. A válasz­adó: Mátyás Jenőné munkás­asszony a Pécsi Bőrgyár krómos műhelyéből. A miniszterasszony kinevezése óta most látogatott el először a gyárba. Mindenek­előtt a munkakörülmények és a keresetek érdekelték. A gyár­látogatás után a Pécsi Bőrgyár vezetőivel tanácskozott. Elkísér­te őt útjára dr. Nagy József, a Megyei Pártbizottság titkára, Ambrus Jenő, a Pécs városi Pártbizottság első titkára, Pesti Ernő miniszterhelyettes, Krauth Pál, minisztériumi osztályvezető és Szentistványi Gyuládé, Pécs város Tanácsának elnöke. Ezt megelőzően a Megyei Pártbi­zottságon a megye és a város vezetőivel időszerű kérdésekről tárgyalt a könnyűipari minisz­ter. A bőrgyári látogatás után megkértük, nyilatkozzék uticél- járól. — Azért jöttem, hogy meg­beszéljük a könnyűipar előtt álló fejlesztéssel kapcsolatos feladatokat. Megállapítottuk, hogy különleges beavatkozást igénylő problémák nincsenek. Elvben egyetértettünk azzal, hogy Siklósorr 25 milliós fej­lesztést hajtson végre a Szék­es Kárpitosipari Vállalat, s hogy Mohácson is fejlesszék gyár­egységüket. A következő hetek feladata lesz, hogy fígyelembe- véve az 1972-es beruházásokat korlátozó intézkedéseket, meg­keressük a fejlesztés fedezetét. A Pécsi Bőrgyár munkájáról nem elsősorban a másfélórás ismeretség, hanem tavalyi ered­ményei alapján nyilatkozott: — A gyár 1971. évi eredmé­nyei, elsősorban nyereségét te­kintve — jók. Azt hiszem, hogy á keresetek emelkedésében sem jár utolsó helyen a me­gyében és a könnyűiparban. Gondolom, ezt a velemihyemet a dolgozók is nyugtázzák. Ter­mékeik szépek, tetszetősek és minőségileg sem kifogásolhatók. A miniszterasszony elismerő­leg beszélt a Pécsi Kesztyűgyár tevékenységéről is. A gyár dol­gozóival délutáni programjában ismerkedett. — A Pécsi Kesztyűgyár mun­káját nemrég minisztériumi ér­tekezleten minősítettük. Vélemé­nyünk alapvetően pozitív. En­nek ellenére mind a Kesztyű­gyár, mind a Bőrgyár vezetői­nek figyelmébe ajánlom o bel­földi vevők igényeinek fokozot­tabb figyelemmel kisérését, ter­mékeik belföldi piacon való megjelentetését. Úgy vélem, nem volna haszontalan, ha a Pécsi Bőrgyár tetszetős termékeit, a sertésvelúrt és a sertésnappát ruházati termékeknek feldolgoz­va mutatná be partnereinek annak érdekében, hogy gyárt­mányaikat megismerjék és megkedveljék. Keserű Jánosné azzal búcsú­zott, hogy a jövőben rendszere­sítik a területi vezetőkkel törté­nő hasonló találkozásokat a fejlesztési elképzelések egyez­tetése, a felmerülő problémák gyors megoldása céljából. Harsányi Márta \ í

Next

/
Thumbnails
Contents