Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-29 / 50. szám

6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. február 29. „Katonáit még élő húsával megetették“ Az 1514-es felkelés a korabeli dokumentumok tükrében A magyar történelemkutatás fontos forrásmunkával gazda­godik a közeljövőben: az Or­szágos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Törté­nettudományi Intézete közös ki­adványként készíti elő az 1514- es parasztfelkelés okmánytárá­nak anyagát. A munkát java­részt Fekete Nagy Antal, a nem­rég elhunyt levéltáros állította össze. Az első magyar paraszt- háborúra vonatkozó levéltári feldolgozásban mintegy három­száz okirat szerepel. A többsé­gében latin nyelvű dokumentu­mok közül számosat már az ed­digi irodalom is ismert, jóné- hány azonban csak most kerül első alkalommal a nagyközön­ség elé. A kutatások a hazai levéltárakon kívül kiterjedtek Csehszlovákia, Románia, Nyu- gat-Németország, Jugoszlávia, Spanyolország, a Vatikán, Ve­lence és Bécs levéltáraira is. A Dózsa György korából szárma­zó hivatalos Iratok között akad­nak adománylevelek, pápai bul­lák, birtokbeiktató levelek, me­gyei vizsgálati levelek, valamint úgynevezett „bevallási levelek” is, amelyekkel Magyarországon a közjegyző funkcióját is be­töltő egyházi testületek látták el a kérelmezőt. A legkorábbi híradós a XVI. századból Héderfáy Barlabási Lénárt erdélyi alvajda Szeben város uraihoz intézett levele, omely már 1507-ben „közveszé­lyesnek” titulál egy bizonyos Dózsa György nevű székelyt. Az 1514-es felkelés előzményeivel, megindulásával kapcsolatosan egyik legfontosabb dokumen­tum X. Leó pópa több mint ezer soros bullája, amelyet 1513. szeptember 13-án keltezett és amelyben Bakócz Tamás eszter­gomi érseket bízza meg a ke­resztes háború megszervezésé­vel. A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. századi szerzők közül is többen kiadták, de a most megjelenő okmány­tárban szerepel először teljes szöveggel. Itt a kereszteshad főkapitányát, Székely György­ként emlegetik, „csak mint a király és nem mint az urak alattvalóját”. Dózsa a ránk maradt feljegy­zés tanúsága szerint felhívással fordult a mezővárosok, falvak szegényeihez, zászlói alá szó­lítva őket. Egy másik oklevél­! ben Ulászló király azt parari- [ csolja a kereszteshadba jelent­kező parasztoknak, hogy térje­nek vissza földesurukhoz. Ulász­ló említést tett arról is, hogy ér- j fésüléséi szerint egyesek csak | azért nem merik otthagyni a se- , reget, mert tartanak földesuruk [ esetleges bosszújától. 1514. május 24-én keit leve­lében Bakócz Tamás bíboros­érsek arról értesíti az egyházi vezetőket, hogy hadjáratát al­kalmasabb időpontra kívánja halasztani. Indoklásul azt hozza fel, hogy a jobbágyok az adók j megtagadására vetemedtek és nem egy helyen a nemesek el­len fordultak. Ulászló király 1514. július 24-én segélykérő sorokat intézett a városok veze­tőihez. Ugyancsak a királytól maradt ránk az a levél, melyet az oszt- | rák császárnak címeztek, és amelyben az aláíró beszámol Dózsa, azaz Székely György el­fogásáról és kivégzéséről: „Szé­kely Györgyöt tüzes vassal meg- ■ koronázták és az általa hajdúk­nak nevezett katonáit még élő húsával megetették, utána holt- j testét négyfele vágva szégyen­fára szegezték.” A levél arrói is tájékoztat, hogy ugyanakkor ezekben a napokban Nagyvá- j rád környékén „Lőrinc pap to- ; vább lázított", a temesvári csa­ta után sem sikerült tehát tel­essen elfojtani a felkelést. A parasztháború leverése utá­ni korszak kutatói számára kü­lönösen azok a dokumentumok beszédesek, amelyek a parasz­tok által okozott károkat sorol­ják fel. Ezek lajstromszerűen tartalmazzák az elégetett, el­pusztított javak értékeit Érde­kességük elsősorban abban rej­lik, hogy a károsultak hovatar­tozása alapján szinte elkészít­hető a felkelés térképe. A Dózsa-okmánytár készülő kötete említést tesz a felkelés számos ismert és kevéssé ismert vezetőjéről is. 1514. május vé­géről való az az okirat, amely­ben a keresztesek vezérei X. Leó pápa, II. Ulászló király és Bakócz Tamás nevében közösen megismétlik a pápai bulla „in- dulgenciáit” engedményeit. Az aláírók között ott szerepel egy bizonyos meggyaszói Mészáros Lőrinc is, aki valószínűleg azo­nos a legendákban, regények­ben sűrűn emlegetett Lőrinc pappal. Ismét grund? A környékbeli gyerekek kedvelt csatahelye és foci­pályája volt annak idején az újmecsekaljai „kultúrkombi- nát” céljára fenntartott te­rület. Aztán éppen három esztendeje végeszakadt a paradicsomi állapotoknak: a grundot bekerítették. Minden jel arra mutatott, hogy ott hamarosan lesz valami épít­kezés, hiszen kitűzték a maj­dani épület helyét is. Három év telt el azóta, s közben ment a vita. Legyen? Ne le­gyen? Hát most úgy néz ki, hogy egyelőre nem lesz. A napokban megjelentek a munkások, elbontották a ke­rítést és a grund most ugyanúgy áll előttünk, mint hajdan, 1969 tavaszán. Mi lesz a sorsa az alatt a két, három, öt (vagy még több?) esztendő alatt, amíg való­ban épül ott mozi? Megma­rad gondozatlan, gczfelver- te, hepehupás grundnak? Kár > lenne a nyugati városrész ' központjában, ahol napjá­ban ezrével fordulnak meg az emberek, parlagon hagy­ni egy ilyen hatalmas, egyéb­ként kitűnően hasznosítható területet. Miért ne lehetne társadalmi munkában (úgyis gyakori panasz, hogy nincs lehetőség a társadalmi mun­kaerő nagyobbarányú moz­gósítására) parkosítani ezt a területet? Díszére válhatna — ha csak néhány eszten­dőre is — az egész város­résznek. De így? ... (—i—n) Ketten beszélnek — Nézd, elkezdték bontani. — El. Valamikor itt volt az Engel féle fatelep, alatta pedig a Benkő féle borpince. Öregem. Ezerkilenc- száztíz körül lehetett, amikor az ut­cán folyt a bor, mert valamiféle ha­misításra jöttek rá. Annyi rizlinget adtak el külföldre, hogy az egész Mecsek nem teremné meg. Mielőtt ideértek volna a vizsgálók, kienged­ték a vízfolyásba és onnan mertük a bort. — Szép történet. Nézd, milyen gyorsan bontják. — Nekiálltak módosán. — Nézd már lebontották. — Le. — Mikor voltunk itt? — Délelőtt kilenckor. Most délután két óra van. — És milyen gyorsan rakodnak. Pajtás, ilyent nem mostanában lát­tam. Szombaton ilyen ütemű melót? Túlórába feláldozzák a szabad szom­batot? — Tévedés. Szabad szombaton ma­szekban dolgoznak az építési anya­gért. — Eredményes. ÖSS'ZEFÜQQÉSEK Február van, szép, gyönge idő, a nap besüt az ablakon és éppen idevirít a naptáramra. Szép naptár, vadonatúj, még a tetejében ez évi. El is gyö­nyörködöm benne, Gerzson napja van, megnézem az újsá­got is, szeretettel köszönti ük Gerzson nevű kedves olvasóin­kat. Stimmel. Egyetlen bejegyzés van ben­ne mára: banán. Csak ennyi, egyetlen árva szó, banán, sár­ga déligyümölcs, huszonöt fo­rint kilója. Tűnődöm, kinek kell banánt vennem, de aztán rá­jövök, hogy hát persze, banán. Imi kellene róla, szép, színes riportot, messziről jön, megér­demli. Délutánra kiderül, hogy baj van. A banán jó gyümölcs, szép gyümölcs, csakhogy — mostan éppen nincs. Messziről jön, még nem ért ide. Ecuador­ból hozatjuk, mert 1954-ben megpróbáltuk Szigetvár környé­kén termeszteni, de ott nem te­rem, Ecuadorban meg az olyanféle, mint a Nyírségben a jonatánalma. Igen ám, de Ecuadorban puccs van, talán ezért késik a banán, ejnye, rosszkor jött ne­kem ez a puccs. Valószínűleg fronttevékenység vonul végig az égbolton, múlt szerdán Ecua­dorban volt, azóta elment on­j nan, a banán elindult vele | együtt, lassan ideér. Ez azt jelenti, hogy nálunk I is frontátvonulás lesz. Mindegy, | kinézek a szép, gyönge időbe, j aztán tűnődöm: meg kellene j keresni a főosztályvezetőt ab­ban a másik ügyben, fel is hí­vom. j Puff neki, nincs itthon. „A fő- osztvez elvtárs továbbképzésen j van vidéken.” Velasco Ibarra Buenos Airesben van, a főosz­tályvezető Harkányban. De ta­lán az az ügyvéd, aki benne van a dologban, itthon van, j nézzük a telefonkönyvet. . . Budapesten tárgyal. Eddig hétszer kerestem, minden alka- | lommal Budapesten tárgyalt, j Nagy tárgyalás lehet. Beírom a banán alá a nap­tárba: főosztályvezető, ügy­véd. Nincs is már olyan szép idő, igaz, hogy süt a nap, de mégiscsak felháborító, hogy amiért Ecuadorban puccs van, I ne találjak meg senkit. Egy rossz mozdulattal felborítom a naptárt, rosszat jelent az ál­moskönyv szerint, ez külön bosszant. Már ideges is va­I gyök­Mi van, itt a front? Hívjuk | csak fel a kereskedőket, hátha j akkor megjött a banán is. | Halló, igen, a banánügyi elő­adó . . . nem baj, nem tudná í megmondani, mi van a banán­nal . ..? Az újságtól, igen ... Tudja, csak nem nyilatkozik. Engedélyért folyamodni a főelő­adóhoz egy < másik számon. Halló, igen, jónapot kívánok, az a helyzet, hogy a banán ... Igen, köszönöm szépen, hívom. Halló?! Kérem az osztályveze­tőt. Hol? Igen értem, házon kí­vül, de hol?! Nem kiabálok ké- í remszépen, csak ... Letette. Nem baj, vidám va­gyok, ebben a szép gyönge februári időben: juszt is elin­tézem az ügyemet, nem hagyom magam. Ha kell, az atyaúris­tenhez is eltelefonálok, hogy nyilatkozhassanak az előadók. Osztályvezető házon kívül, főosztályvezető beteg, igazgató- helyettes tegnap halt meg. Igazgató nem adhatja bele­egyezését a tanácsi illeték es’ tudta nélkül, tanácsi illetékes hosszasan tűnődik, mit szól majd a minisztérium? Interur- bán a minisztériumba, előadó vidéken, főelőadó értekezleten Prágában, osztályvezető kész­séges, de sajnos nem az ő asz- i tala, keressem a másik főosz­tály vezetőjét, de mostan nem ! találom, mert banán-ügyben i Olasz, francia, román és lengyel vendégművészek A Filharmónia második félévi műsora Elkészült az Országos Filhar­mónia zenei évadjának máso­dik félévi terve. Március 5-én és 6-án a Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kart Ferencsik János vezényli. A műsor: Sztravinsky: Le Socre du Printeps és Csajkovszkij V. szim­fónia. Április 23-án és 24-én pedig Antal György dirigálja a Pécsi Fiiharmonikus Zenekart. Ezen a két hangversenyen a Magyar Állami Operaház, a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus is szerepel. Előadják Liszt: XIII. zsoltárát, Farkas Ferenc: Can­tus Pannonicus című kantátáját és Kodály: Missa Brevis-ét. • Külföldi vendégek is szerepel- ! nek a tavasszal Pécsett. Az áp- j rilis 16-i és 17-i hangversenyen j — ahol Haydn E-móll gyász­szimfóniáját, Mozart d-moll zongoraversenyét és Beethoven Eroica szimfóniáját hallhatja a közönség — a Pécsi Filharmo­nikus Zenekart Guido Aimone Marson olasz karmester vezény­li, zongorán közreműködik lan- dó Jenő. Május 9-én és 10-én pedig az annak idején népsze­rű A kis karmester című film fő­szereplője, a francia Roberto Benzi vezényli a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekarát. A mű­sor Rimszkij-Korzakov: Arany­kakas szvitje és Schubert VII. szimfóniája. Az évad második felét a Pécsi Filharmonikus Ze­nekar hangversenye zárja be május 21-én és 22-én, amelyet Breitner Tamás vezényel, s ame­lyen Bánky József zongorán, Germán István pedig hegedűn működik közre. Liszt Haláltáncát Bartók Hegedűversenyét, vala­mint a Csodálatos mandarin című szvitjét adják elő. A kamarabérlet keretében március 1-én Miklós György zongoraestjét rendezik meg, áp­rilis 5-én pedig két lengyel mű­vész: Konstantin Kulka hegedű- és Herzy Marchwinski zongora- művész szerepel a pécsi közön­ség előtt, majd május 3-án Mu­ra Péter vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart, A C-soro- zatban pedig április 12-én a ro­mán Dimitri Motatu gondonka- művész lép fel Pécsett Szent­helyi Judit zongorakíséretével. Március 22-én a Mecsek Fúvós­ötös és Sassy Iringó, Kircsi Lász­ló és Simonfai Mária hangver­senyét rendezik meg. Végül, május 31-én Sándor János, a Győri Filharmonikus Zenekart vezényli. „Nem tudtam, hogy ez garázdaság“ Fk. T. Péter bűnügye „Padtársaságból“ alakult galeri — Mit mondott a „vezér“? „Késő bánat eb gondolat” így tartja a közmondás. Későn mondja a „szánom-bónomot” a fiatalkorú T. Péter is. Bűntette: garázdaság. Zömök termetű, sűrű szemöl­dökű fiatalember. Négy-öt ha­sonló korú társával sétált az utcán, — Csináljunk már valami kis balhét — adta az ötletet az egyik. — Na, emgem figyeljetek — mondta Péter és gyors pillan­tásokkal „szemrevételezte” a te­repet. Délután volt, a téli hó­nap ellenére kellemes napsütéses idő, nagy forgalom. Már jött is az „alany”, egy tizenéves lány személyében. Péter „meg­célozta”, hogy közvetlen a szem­ben jövő lány mellett haladhas­son el. Amikor a lány kartávol- 'ságba érkezett, a fiatalember kezével hirtelen egy pillanatra elkapta a lány mellén a blúzt. A lány sikoltott, aztán a szé­gyentől elpirult az arca, gyor­san lefordult az egyik mellék­utcába. Péter a jól sikerült produkció tudatában nevetésre fakadt. — Ez tényleg jó balhé volt — nyugtázták társai. Kiderült: nem először válasz­tották a „szórakozásnak” ezt a fajtáját. Ecuadorba utazott a múlt hé­ten és még nem jött vissza, puccs van ottan, tetszik tudni. Tessék érdeklődni Ecuadorban, ott majd megmondják. Kicsit várni kell, az ecuadori vonal j zsúfolt, a posta azt mondja, í húsz perc is eltelik, míg be­hozzák. Nem baj, kivárom. Már itt is van. Buenos noches senor, j mi van a banánnal? Micsoda? Hogy a bánónos tábornok most az ENSZ-ben van? Mi a szá­ma? Gracias, gracias. Halló, ENSZ? Itten Pécsről beszélek, kéremszépen, a banán ... Megadóan írom fel az atya­úristen közvetlen telefonszámát, még szerencse, hogy közel van, itten lakik a Csoronika-dűlőben, Mór hívom is. Gondolhattam volna, hogy ő tartja a továbbképzést Har­kányban. Na, majd holnap, ha ! a front kidühöngte magát. Ma j csak tevékenykedjen.' Hogy miért jöttem olyan ké­sőn? Az a helyzet, hogy a ba­nán miatt Ecuadorban puccs tört ki és a főosztályvezető nem volt otthon emiatt a főportás meg félrekapcsolt egy másik j vágányra . . . Bonyolult össze­függések ezek, nem értesz hoz­zá édes fiam .. . Csak igazítsd meg a jégtömlőt a fejemen nyugodtan ... Kampfs Péter Garázdaság! — Mielőtt sétára indultunk it­tunk egy kicsit — mondja Pé­ter. — üveges sört vettünk a boltban, azt ittuk meg a séta­téren. Fejenként két üveggel ha jutott... Kis ideig szótlan, aztán hal­kan mondja: — Nem tudtam, hogy ez ga­rázdaság. . . hogy ezt büntetik... Azt tudtam, hogy nem illik, de- hát balhéból . .. * A garázdaság bűntette, az erőszakos cselekmények gyakori, sága miatt ha nem is kell a vészharangot kongatni, de en­nek a bűntett-kategóriának nagyfokú társadalomellenessége időszerűvé teszi a meditációt. „Nem tudtam, hogy ez garáz­daság ...” — mondta a fiatal­ember. Mit nevezünk garázda­ságnak? A garázda jellegű cse­lekményeket korábban különbö­ző bűntettként (verekedés, bot­rányos részegség) értékelték. A garázdaság bűntettének meg­határozását az 1955. évi 17. sz. tvr, alkotta meg. „Aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely al­kalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, vagy nem nyilvános he­lyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást, vagy riadal­mat kelt, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, két évig ter­jedhető szabadságvesztéssel büntetendő. * T. Péter és társasága a ki­hallgatás során egyéb „szóra­kozásról” is számot adtak. — Egyik alkalommal is néhá­nyon sétáltunk az utcán. Jocó cigarettára akart gyújtani, de nem volt gyufája, találkoztunk egy férfival. Adjon tüzet — modta neki Jocó. — Nincs gyu­fám, nem dohányzók — vála­szolta az illető. — Akkor miért jössz velünk szembe? — mondta Jocó és betörült neki egyet.,. Garázdaság I * A kis társaság szinte klasz- szikusnak mondott körülmények között alakult meg. „Padtársa- ságként” keztdék összejövetelei­ket. Kiválasztottak maguknak egyet a sétatéri padok közül és kinevezték „gyülekezőhelynek" Kezdetben „ártatlan” szórako­zással töltötték el az időt. — Kártyáztunk, beszélgettünk és „beszóltunk” a lányoknak. Később csapódott hozzánk Jo­có. Ö volt a leghangosabb, idősebb is valamivel nálunk. Ö adta mindig az ötletet, hogy mit csináljunk. Néhányon lekoptak, de még így is maradtunk jócs­kán. Ilyen „betörüléses” hepaj volt néhány . . . Aztán elfutot­tunk. Jocó kinőtte magát vezér­nek. * „öveges sört vettünk a bolt­ban, őzt ittuk meg .. 1 Más bűntetteknél is, de a garázdaság bűntetténél úgyszól­ván mindig közrehat az alko­hol. „Bátorságot” merítenek be­lőle. Az alkohol többféleképpen hat az emberekre. Van aki vi­dám hangulatú lesz néhány po­hár után. Ezzel a „típussal” nincs ügye a bűnüldöző szer­veknek. De vannak, akik az al­kohol hatására agresszívvá vál­nak, kötekednek, azt keresik hol provokálhatnak. Szeszhez jutni még a fitttalkorúaknak — í a tiltó rendelkezések ellenére is — nem nehéz nálunk. A garáz­daság bűntettét pedig számos alkalommal éppen fiatalkorban követik el. Baranyában is, de országosan is nő a fiatalkorban elkövetett garázdaság aránya: 1961-től a kétszeresére nőtt és jelenleg is viszonylag magas. * — Mi volt a célotok a „be- törüléssel” és azzal, hogy an­nak a lánynak elkaptátok a blúzát? — Csak az, hogy megijesszük őket — mondja Jocó. — Tehát szándékosan követ­tétek el? — Igen. Garázdaság! Ez a bűntett szándékosan va­lósítható meg. A szándékos­ság megállapításának feltétele: az elkövető legyen tisztában magatartásának közöségellenes jellegével. Ezt a „kritériumot” is kimerítették Jocó és társai. * „Nem tudtam, hogy ez ga­rázdaság” — hivatkozott ismé­telten T. Péter. — Ha konkré­tan tudnánk mi az . .. Néhány példa arra, hogy mi­lyen cselekmények minősülnek garázdaságnak: az utcán hala­dó ismeretlen nő leszólítása, sértegetése, szemérem-sértő cse. lekmény elkövetése, vagyontár­gyak minden ok nélküli, merő pusztítás! vágyból való megron­gálása. Étteremben, szórakozó­helyen más tányérjába, ételébe belenyúlás, vagy ismeretlen em­ber italának kiivása, műemlé­kek, emlékművek, szobrok, kegye­leti tárgyak megrongálása, meg- gyalázása. Garázdaság! De ga­rázdaságnak minősül például szórakozóhelyen mások szórako­zásának akadályozása, a tán­coló párok szétválasztása, ha valaki a zenekar játékát erő­szakkal megállítja. Moziban, színházban vagy más rendezvé­nyen az összejövetel megzava­rása, Verekedés indokolatlan kezdeményezése nyilvános he­lyen személyes indok nélkül. Ál­talában az emberek nyugalmá­nak, pihenésének, szórakozásá­nak botrányokozással megza­varása. * Tavaszodik. Ismét alakulgatnak a „pad- | társaságok”, — újabb „vezé- I rek” növik ki magukat. Aztán elindulnak . . . Garázdasággá I fajulhat a „csináljunk egy kis j balhét" ötlete! I Garay Ferenc » r

Next

/
Thumbnails
Contents