Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-29 / 50. szám
6 DUNÁNTÚLI NAPLÓ 1972. február 29. „Katonáit még élő húsával megetették“ Az 1514-es felkelés a korabeli dokumentumok tükrében A magyar történelemkutatás fontos forrásmunkával gazdagodik a közeljövőben: az Országos Levéltár és a Magyar Tudományos Akadémia Történettudományi Intézete közös kiadványként készíti elő az 1514- es parasztfelkelés okmánytárának anyagát. A munkát javarészt Fekete Nagy Antal, a nemrég elhunyt levéltáros állította össze. Az első magyar paraszt- háborúra vonatkozó levéltári feldolgozásban mintegy háromszáz okirat szerepel. A többségében latin nyelvű dokumentumok közül számosat már az eddigi irodalom is ismert, jóné- hány azonban csak most kerül első alkalommal a nagyközönség elé. A kutatások a hazai levéltárakon kívül kiterjedtek Csehszlovákia, Románia, Nyu- gat-Németország, Jugoszlávia, Spanyolország, a Vatikán, Velence és Bécs levéltáraira is. A Dózsa György korából származó hivatalos Iratok között akadnak adománylevelek, pápai bullák, birtokbeiktató levelek, megyei vizsgálati levelek, valamint úgynevezett „bevallási levelek” is, amelyekkel Magyarországon a közjegyző funkcióját is betöltő egyházi testületek látták el a kérelmezőt. A legkorábbi híradós a XVI. századból Héderfáy Barlabási Lénárt erdélyi alvajda Szeben város uraihoz intézett levele, omely már 1507-ben „közveszélyesnek” titulál egy bizonyos Dózsa György nevű székelyt. Az 1514-es felkelés előzményeivel, megindulásával kapcsolatosan egyik legfontosabb dokumentum X. Leó pópa több mint ezer soros bullája, amelyet 1513. szeptember 13-án keltezett és amelyben Bakócz Tamás esztergomi érseket bízza meg a keresztes háború megszervezésével. A Dózsa-féle híres ceglédi proklamációt a XVIII. századi szerzők közül is többen kiadták, de a most megjelenő okmánytárban szerepel először teljes szöveggel. Itt a kereszteshad főkapitányát, Székely Györgyként emlegetik, „csak mint a király és nem mint az urak alattvalóját”. Dózsa a ránk maradt feljegyzés tanúsága szerint felhívással fordult a mezővárosok, falvak szegényeihez, zászlói alá szólítva őket. Egy másik oklevél! ben Ulászló király azt parari- [ csolja a kereszteshadba jelentkező parasztoknak, hogy térjenek vissza földesurukhoz. Ulászló említést tett arról is, hogy ér- j fésüléséi szerint egyesek csak | azért nem merik otthagyni a se- , reget, mert tartanak földesuruk [ esetleges bosszújától. 1514. május 24-én keit levelében Bakócz Tamás bíborosérsek arról értesíti az egyházi vezetőket, hogy hadjáratát alkalmasabb időpontra kívánja halasztani. Indoklásul azt hozza fel, hogy a jobbágyok az adók j megtagadására vetemedtek és nem egy helyen a nemesek ellen fordultak. Ulászló király 1514. július 24-én segélykérő sorokat intézett a városok vezetőihez. Ugyancsak a királytól maradt ránk az a levél, melyet az oszt- | rák császárnak címeztek, és amelyben az aláíró beszámol Dózsa, azaz Székely György elfogásáról és kivégzéséről: „Székely Györgyöt tüzes vassal meg- ■ koronázták és az általa hajdúknak nevezett katonáit még élő húsával megetették, utána holt- j testét négyfele vágva szégyenfára szegezték.” A levél arrói is tájékoztat, hogy ugyanakkor ezekben a napokban Nagyvá- j rád környékén „Lőrinc pap to- ; vább lázított", a temesvári csata után sem sikerült tehát telessen elfojtani a felkelést. A parasztháború leverése utáni korszak kutatói számára különösen azok a dokumentumok beszédesek, amelyek a parasztok által okozott károkat sorolják fel. Ezek lajstromszerűen tartalmazzák az elégetett, elpusztított javak értékeit Érdekességük elsősorban abban rejlik, hogy a károsultak hovatartozása alapján szinte elkészíthető a felkelés térképe. A Dózsa-okmánytár készülő kötete említést tesz a felkelés számos ismert és kevéssé ismert vezetőjéről is. 1514. május végéről való az az okirat, amelyben a keresztesek vezérei X. Leó pápa, II. Ulászló király és Bakócz Tamás nevében közösen megismétlik a pápai bulla „in- dulgenciáit” engedményeit. Az aláírók között ott szerepel egy bizonyos meggyaszói Mészáros Lőrinc is, aki valószínűleg azonos a legendákban, regényekben sűrűn emlegetett Lőrinc pappal. Ismét grund? A környékbeli gyerekek kedvelt csatahelye és focipályája volt annak idején az újmecsekaljai „kultúrkombi- nát” céljára fenntartott terület. Aztán éppen három esztendeje végeszakadt a paradicsomi állapotoknak: a grundot bekerítették. Minden jel arra mutatott, hogy ott hamarosan lesz valami építkezés, hiszen kitűzték a majdani épület helyét is. Három év telt el azóta, s közben ment a vita. Legyen? Ne legyen? Hát most úgy néz ki, hogy egyelőre nem lesz. A napokban megjelentek a munkások, elbontották a kerítést és a grund most ugyanúgy áll előttünk, mint hajdan, 1969 tavaszán. Mi lesz a sorsa az alatt a két, három, öt (vagy még több?) esztendő alatt, amíg valóban épül ott mozi? Megmarad gondozatlan, gczfelver- te, hepehupás grundnak? Kár > lenne a nyugati városrész ' központjában, ahol napjában ezrével fordulnak meg az emberek, parlagon hagyni egy ilyen hatalmas, egyébként kitűnően hasznosítható területet. Miért ne lehetne társadalmi munkában (úgyis gyakori panasz, hogy nincs lehetőség a társadalmi munkaerő nagyobbarányú mozgósítására) parkosítani ezt a területet? Díszére válhatna — ha csak néhány esztendőre is — az egész városrésznek. De így? ... (—i—n) Ketten beszélnek — Nézd, elkezdték bontani. — El. Valamikor itt volt az Engel féle fatelep, alatta pedig a Benkő féle borpince. Öregem. Ezerkilenc- száztíz körül lehetett, amikor az utcán folyt a bor, mert valamiféle hamisításra jöttek rá. Annyi rizlinget adtak el külföldre, hogy az egész Mecsek nem teremné meg. Mielőtt ideértek volna a vizsgálók, kiengedték a vízfolyásba és onnan mertük a bort. — Szép történet. Nézd, milyen gyorsan bontják. — Nekiálltak módosán. — Nézd már lebontották. — Le. — Mikor voltunk itt? — Délelőtt kilenckor. Most délután két óra van. — És milyen gyorsan rakodnak. Pajtás, ilyent nem mostanában láttam. Szombaton ilyen ütemű melót? Túlórába feláldozzák a szabad szombatot? — Tévedés. Szabad szombaton maszekban dolgoznak az építési anyagért. — Eredményes. ÖSS'ZEFÜQQÉSEK Február van, szép, gyönge idő, a nap besüt az ablakon és éppen idevirít a naptáramra. Szép naptár, vadonatúj, még a tetejében ez évi. El is gyönyörködöm benne, Gerzson napja van, megnézem az újságot is, szeretettel köszönti ük Gerzson nevű kedves olvasóinkat. Stimmel. Egyetlen bejegyzés van benne mára: banán. Csak ennyi, egyetlen árva szó, banán, sárga déligyümölcs, huszonöt forint kilója. Tűnődöm, kinek kell banánt vennem, de aztán rájövök, hogy hát persze, banán. Imi kellene róla, szép, színes riportot, messziről jön, megérdemli. Délutánra kiderül, hogy baj van. A banán jó gyümölcs, szép gyümölcs, csakhogy — mostan éppen nincs. Messziről jön, még nem ért ide. Ecuadorból hozatjuk, mert 1954-ben megpróbáltuk Szigetvár környékén termeszteni, de ott nem terem, Ecuadorban meg az olyanféle, mint a Nyírségben a jonatánalma. Igen ám, de Ecuadorban puccs van, talán ezért késik a banán, ejnye, rosszkor jött nekem ez a puccs. Valószínűleg fronttevékenység vonul végig az égbolton, múlt szerdán Ecuadorban volt, azóta elment onj nan, a banán elindult vele | együtt, lassan ideér. Ez azt jelenti, hogy nálunk I is frontátvonulás lesz. Mindegy, | kinézek a szép, gyönge időbe, j aztán tűnődöm: meg kellene j keresni a főosztályvezetőt abban a másik ügyben, fel is hívom. j Puff neki, nincs itthon. „A fő- osztvez elvtárs továbbképzésen j van vidéken.” Velasco Ibarra Buenos Airesben van, a főosztályvezető Harkányban. De talán az az ügyvéd, aki benne van a dologban, itthon van, j nézzük a telefonkönyvet. . . Budapesten tárgyal. Eddig hétszer kerestem, minden alka- | lommal Budapesten tárgyalt, j Nagy tárgyalás lehet. Beírom a banán alá a naptárba: főosztályvezető, ügyvéd. Nincs is már olyan szép idő, igaz, hogy süt a nap, de mégiscsak felháborító, hogy amiért Ecuadorban puccs van, I ne találjak meg senkit. Egy rossz mozdulattal felborítom a naptárt, rosszat jelent az álmoskönyv szerint, ez külön bosszant. Már ideges is vaI gyökMi van, itt a front? Hívjuk | csak fel a kereskedőket, hátha j akkor megjött a banán is. | Halló, igen, a banánügyi előadó . . . nem baj, nem tudná í megmondani, mi van a banánnal . ..? Az újságtól, igen ... Tudja, csak nem nyilatkozik. Engedélyért folyamodni a főelőadóhoz egy < másik számon. Halló, igen, jónapot kívánok, az a helyzet, hogy a banán ... Igen, köszönöm szépen, hívom. Halló?! Kérem az osztályvezetőt. Hol? Igen értem, házon kívül, de hol?! Nem kiabálok ké- í remszépen, csak ... Letette. Nem baj, vidám vagyok, ebben a szép gyönge februári időben: juszt is elintézem az ügyemet, nem hagyom magam. Ha kell, az atyaúristenhez is eltelefonálok, hogy nyilatkozhassanak az előadók. Osztályvezető házon kívül, főosztályvezető beteg, igazgató- helyettes tegnap halt meg. Igazgató nem adhatja beleegyezését a tanácsi illeték es’ tudta nélkül, tanácsi illetékes hosszasan tűnődik, mit szól majd a minisztérium? Interur- bán a minisztériumba, előadó vidéken, főelőadó értekezleten Prágában, osztályvezető készséges, de sajnos nem az ő asz- i tala, keressem a másik főosztály vezetőjét, de mostan nem ! találom, mert banán-ügyben i Olasz, francia, román és lengyel vendégművészek A Filharmónia második félévi műsora Elkészült az Országos Filharmónia zenei évadjának második félévi terve. Március 5-én és 6-án a Magyar Állami Hangversenyzenekart Ferencsik János vezényli. A műsor: Sztravinsky: Le Socre du Printeps és Csajkovszkij V. szimfónia. Április 23-án és 24-én pedig Antal György dirigálja a Pécsi Fiiharmonikus Zenekart. Ezen a két hangversenyen a Magyar Állami Operaház, a Pécsi Nemzeti Színház művészei és a Pécsi Liszt Ferenc Kórus is szerepel. Előadják Liszt: XIII. zsoltárát, Farkas Ferenc: Cantus Pannonicus című kantátáját és Kodály: Missa Brevis-ét. • Külföldi vendégek is szerepel- ! nek a tavasszal Pécsett. Az áp- j rilis 16-i és 17-i hangversenyen j — ahol Haydn E-móll gyászszimfóniáját, Mozart d-moll zongoraversenyét és Beethoven Eroica szimfóniáját hallhatja a közönség — a Pécsi Filharmonikus Zenekart Guido Aimone Marson olasz karmester vezényli, zongorán közreműködik lan- dó Jenő. Május 9-én és 10-én pedig az annak idején népszerű A kis karmester című film főszereplője, a francia Roberto Benzi vezényli a Budapesti MÁV Szimfonikusok Zenekarát. A műsor Rimszkij-Korzakov: Aranykakas szvitje és Schubert VII. szimfóniája. Az évad második felét a Pécsi Filharmonikus Zenekar hangversenye zárja be május 21-én és 22-én, amelyet Breitner Tamás vezényel, s amelyen Bánky József zongorán, Germán István pedig hegedűn működik közre. Liszt Haláltáncát Bartók Hegedűversenyét, valamint a Csodálatos mandarin című szvitjét adják elő. A kamarabérlet keretében március 1-én Miklós György zongoraestjét rendezik meg, április 5-én pedig két lengyel művész: Konstantin Kulka hegedű- és Herzy Marchwinski zongora- művész szerepel a pécsi közönség előtt, majd május 3-án Mura Péter vezényli a Miskolci Szimfonikus Zenekart, A C-soro- zatban pedig április 12-én a román Dimitri Motatu gondonka- művész lép fel Pécsett Szenthelyi Judit zongorakíséretével. Március 22-én a Mecsek Fúvósötös és Sassy Iringó, Kircsi László és Simonfai Mária hangversenyét rendezik meg. Végül, május 31-én Sándor János, a Győri Filharmonikus Zenekart vezényli. „Nem tudtam, hogy ez garázdaság“ Fk. T. Péter bűnügye „Padtársaságból“ alakult galeri — Mit mondott a „vezér“? „Késő bánat eb gondolat” így tartja a közmondás. Későn mondja a „szánom-bónomot” a fiatalkorú T. Péter is. Bűntette: garázdaság. Zömök termetű, sűrű szemöldökű fiatalember. Négy-öt hasonló korú társával sétált az utcán, — Csináljunk már valami kis balhét — adta az ötletet az egyik. — Na, emgem figyeljetek — mondta Péter és gyors pillantásokkal „szemrevételezte” a terepet. Délután volt, a téli hónap ellenére kellemes napsütéses idő, nagy forgalom. Már jött is az „alany”, egy tizenéves lány személyében. Péter „megcélozta”, hogy közvetlen a szemben jövő lány mellett haladhasson el. Amikor a lány kartávol- 'ságba érkezett, a fiatalember kezével hirtelen egy pillanatra elkapta a lány mellén a blúzt. A lány sikoltott, aztán a szégyentől elpirult az arca, gyorsan lefordult az egyik mellékutcába. Péter a jól sikerült produkció tudatában nevetésre fakadt. — Ez tényleg jó balhé volt — nyugtázták társai. Kiderült: nem először választották a „szórakozásnak” ezt a fajtáját. Ecuadorba utazott a múlt héten és még nem jött vissza, puccs van ottan, tetszik tudni. Tessék érdeklődni Ecuadorban, ott majd megmondják. Kicsit várni kell, az ecuadori vonal j zsúfolt, a posta azt mondja, í húsz perc is eltelik, míg behozzák. Nem baj, kivárom. Már itt is van. Buenos noches senor, j mi van a banánnal? Micsoda? Hogy a bánónos tábornok most az ENSZ-ben van? Mi a száma? Gracias, gracias. Halló, ENSZ? Itten Pécsről beszélek, kéremszépen, a banán ... Megadóan írom fel az atyaúristen közvetlen telefonszámát, még szerencse, hogy közel van, itten lakik a Csoronika-dűlőben, Mór hívom is. Gondolhattam volna, hogy ő tartja a továbbképzést Harkányban. Na, majd holnap, ha ! a front kidühöngte magát. Ma j csak tevékenykedjen.' Hogy miért jöttem olyan későn? Az a helyzet, hogy a banán miatt Ecuadorban puccs tört ki és a főosztályvezető nem volt otthon emiatt a főportás meg félrekapcsolt egy másik j vágányra . . . Bonyolult összefüggések ezek, nem értesz hozzá édes fiam .. . Csak igazítsd meg a jégtömlőt a fejemen nyugodtan ... Kampfs Péter Garázdaság! — Mielőtt sétára indultunk ittunk egy kicsit — mondja Péter. — üveges sört vettünk a boltban, azt ittuk meg a sétatéren. Fejenként két üveggel ha jutott... Kis ideig szótlan, aztán halkan mondja: — Nem tudtam, hogy ez garázdaság. . . hogy ezt büntetik... Azt tudtam, hogy nem illik, de- hát balhéból . .. * A garázdaság bűntette, az erőszakos cselekmények gyakori, sága miatt ha nem is kell a vészharangot kongatni, de ennek a bűntett-kategóriának nagyfokú társadalomellenessége időszerűvé teszi a meditációt. „Nem tudtam, hogy ez garázdaság ...” — mondta a fiatalember. Mit nevezünk garázdaságnak? A garázda jellegű cselekményeket korábban különböző bűntettként (verekedés, botrányos részegség) értékelték. A garázdaság bűntettének meghatározását az 1955. évi 17. sz. tvr, alkotta meg. „Aki nyilvános helyen olyan közösségellenes magatartást tanúsít, amely alkalmas arra, hogy másokban megbotránkozást vagy riadalmat keltsen, vagy nem nyilvános helyen tanúsított közösségellenes magatartásával másokban megbotránkozást, vagy riadalmat kelt, ha súlyosabb bűntett nem valósult meg, két évig terjedhető szabadságvesztéssel büntetendő. * T. Péter és társasága a kihallgatás során egyéb „szórakozásról” is számot adtak. — Egyik alkalommal is néhányon sétáltunk az utcán. Jocó cigarettára akart gyújtani, de nem volt gyufája, találkoztunk egy férfival. Adjon tüzet — modta neki Jocó. — Nincs gyufám, nem dohányzók — válaszolta az illető. — Akkor miért jössz velünk szembe? — mondta Jocó és betörült neki egyet.,. Garázdaság I * A kis társaság szinte klasz- szikusnak mondott körülmények között alakult meg. „Padtársa- ságként” keztdék összejöveteleiket. Kiválasztottak maguknak egyet a sétatéri padok közül és kinevezték „gyülekezőhelynek" Kezdetben „ártatlan” szórakozással töltötték el az időt. — Kártyáztunk, beszélgettünk és „beszóltunk” a lányoknak. Később csapódott hozzánk Jocó. Ö volt a leghangosabb, idősebb is valamivel nálunk. Ö adta mindig az ötletet, hogy mit csináljunk. Néhányon lekoptak, de még így is maradtunk jócskán. Ilyen „betörüléses” hepaj volt néhány . . . Aztán elfutottunk. Jocó kinőtte magát vezérnek. * „öveges sört vettünk a boltban, őzt ittuk meg .. 1 Más bűntetteknél is, de a garázdaság bűntetténél úgyszólván mindig közrehat az alkohol. „Bátorságot” merítenek belőle. Az alkohol többféleképpen hat az emberekre. Van aki vidám hangulatú lesz néhány pohár után. Ezzel a „típussal” nincs ügye a bűnüldöző szerveknek. De vannak, akik az alkohol hatására agresszívvá válnak, kötekednek, azt keresik hol provokálhatnak. Szeszhez jutni még a fitttalkorúaknak — í a tiltó rendelkezések ellenére is — nem nehéz nálunk. A garázdaság bűntettét pedig számos alkalommal éppen fiatalkorban követik el. Baranyában is, de országosan is nő a fiatalkorban elkövetett garázdaság aránya: 1961-től a kétszeresére nőtt és jelenleg is viszonylag magas. * — Mi volt a célotok a „be- törüléssel” és azzal, hogy annak a lánynak elkaptátok a blúzát? — Csak az, hogy megijesszük őket — mondja Jocó. — Tehát szándékosan követtétek el? — Igen. Garázdaság! Ez a bűntett szándékosan valósítható meg. A szándékosság megállapításának feltétele: az elkövető legyen tisztában magatartásának közöségellenes jellegével. Ezt a „kritériumot” is kimerítették Jocó és társai. * „Nem tudtam, hogy ez garázdaság” — hivatkozott ismételten T. Péter. — Ha konkrétan tudnánk mi az . .. Néhány példa arra, hogy milyen cselekmények minősülnek garázdaságnak: az utcán haladó ismeretlen nő leszólítása, sértegetése, szemérem-sértő cse. lekmény elkövetése, vagyontárgyak minden ok nélküli, merő pusztítás! vágyból való megrongálása. Étteremben, szórakozóhelyen más tányérjába, ételébe belenyúlás, vagy ismeretlen ember italának kiivása, műemlékek, emlékművek, szobrok, kegyeleti tárgyak megrongálása, meg- gyalázása. Garázdaság! De garázdaságnak minősül például szórakozóhelyen mások szórakozásának akadályozása, a táncoló párok szétválasztása, ha valaki a zenekar játékát erőszakkal megállítja. Moziban, színházban vagy más rendezvényen az összejövetel megzavarása, Verekedés indokolatlan kezdeményezése nyilvános helyen személyes indok nélkül. Általában az emberek nyugalmának, pihenésének, szórakozásának botrányokozással megzavarása. * Tavaszodik. Ismét alakulgatnak a „pad- | társaságok”, — újabb „vezé- I rek” növik ki magukat. Aztán elindulnak . . . Garázdasággá I fajulhat a „csináljunk egy kis j balhét" ötlete! I Garay Ferenc » r
