Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
6 DUNÁMTÓL! NAPLÓ 1972. február 24, Szemünk fénye, a kiskert [3.] A házikert tereprendezése Hogyan alakítsuk ki házunk kertjét, hogyan tervezzük meg üdülőtelkünk zöld-felületét? Technikai szempontból a terepalakítás az első tennivaló, de ezt mór tervezéskor szoros összefüggésben kell látni az odódó felszín kertrendezésével (növényültetés, utak, kerti műtárgyak). Nem kell különösebb terepalakítást végezni ott, hol a felszín közéi vízszintes; sőt mellőzendő, a tájtól idegen a bevágások, feltöltések kertbe erő- s/akolósa, sík terepen dombok összehordása, (pl. sziklakért vagy magasított virágágy céljára). Itt elegendő, ha a terepfelszín egyenetlenségeit, szabálytalanságait megszüntetjük, vízelvezetést megoldjuk. Pécsett a Mecsek oldalán, Orfűn, Abaligeten azonban már kertünk esetleg komolyabb terepátalakításával kell számolnunk, amennyiben az erős lejtésű, tervezett használatra alkalmatlan vagy előnytelen terepen több kislejtésű teraszt alakítunk ki. Minden tereprendezést gazdasági okokból lehetőleg földegyensúllyal, rövid szállítási távolsággal kell megoldani. Épületek alapozásából származó földet is elhelyezhetjük kerten belül (pl. kerti terasz). A földtömeg szétszórása azonban nem engedhető meg, a humuszban gazdag feltalajt tereprendezéskor külön deponálni kell. Ha épület áll, körülötte nagyobb földmunkát tervezni nem tanácsos az épület állékonysága miatt, és esztétikai okokból sem. Kötöttséget jelentenek ugyancsak az idős fák, amelyek erősebb szintváltoztatást nem bírnak el. A kialakítandó új felszín soha ne legyen teljesen vízszintes, hanem lejtsen a régi térszín lejtésének irányába! A lejtős terasz nemcsak vízelvezetés (min. 2—3 százalék) és gazdaságos kialakítás miatt, hanem esztétikai szempontból is előnyös, mert a kerti felületre való rálátás kedvezőbb és kisebb rézsűk alakulnak. Ha a terasz felszínét kissé visszafelé lejtetjük a lefolyó víz megfogásával a növényzet vízellátottságát javítjuk (pl. zöldségeskert). MELTES Követelmény, hogy a használati cél szabja meg a teraszok szélességeit, magassági adatait az esztétikai megjelenés függvényében; pl. keskeny teraszon ültethető gyümölcsfa sor, de ugyanakkor a díszkertben törekedni kell a nagy és töretlen egységes felületek létrehozására. A természetes felszín erős megbontása nagyon zavaró, nyugtalan képet eredményez. Mellőzzük a magas feltöltéseket, mély bevágásokat, de túlzottan aprólékos, sok rézsüvei megoldott tereprendezés is kedvezőtlen. A kialakított felület a környezettel (pl. épület) összhangban legyen, jó plasztikai és térhatást adjon. Előnyös a kedvező kerti kép kialakítására, ha nem egyforma széles teraszokat tervezünk; egyben ezen különböző nagyságú felületek eltérő funkciót is betölthetnek (pázsit, zöldség, gyümölcs, szőlő). Fontos a teraszok közötti szintkülönbséget áthidaló rézsűk magasságának helyes megválasztása. Általánosan elfogadhatjuk, hogy a kertben a 60— 160 cm magas rézsűk esztétikailag is a legkedvezőbbek. Ennél magasabb rézsű esetén a terasz nem belátható, zavaró átfedés keletkezhet (pl. az utcáról nézve a magas rézsű felső éle félig takarja az épületet). A túl magasra emelkedő rézsüt optikailag többféleképpen enyhíthetjük; pl. ha lejtőjét padkával megosztjuk, ha a rézsű alsó és felső élét lekerekítjük vagy ha alacsony növényzetet ültetünk a rézsű aljára. A kertben , enyhébb lejtésű, mintegy kétlábas rézsűt alkalmazunk a kedvezőbb termőhely (vízellátottság) érdekében. Csepeli Zoltán kertmérnök „A börtönbíró“ Mikor bocsátható az elítélt feltétele» szabadságra? — Dönt az egyesbíró — Egy pécs-vasasi fiatalember névnapot, vagy születésnapot ünnepelt és a vigasság „bevezette” az italboltba. Ott is alaposan a pohár fenekére nézett, aztán randalírozni, kötekedni kezdett. A bíróság garázdaságért elítélte, be is vonult a börtönbe a büntetést letölteni. Már a tárgyaláson is kiderült, hogy nagyon ritkán fogyaszt szeszesitalt, tanúk is állították, rendes fiú. Büntetése kétharmadának letöltése után Keresnyei JÓ7sef műtermében L Az arc művészete LAKOSSÁGI SZOLGÁLTATÁS KERETÉN BELŐL VÁLLALATUNK MAGÁNOSOK RÉSZÉRE szobafestő*mázoló, lakatos, gázszerelési munkákat vállal, rövid határidőn belül PÉCSI ÉPÍTŐ ÉS TATAROZÓ VALLALAT, PÉCS, TÍMÁR UTCA 23. SZÁM. Műszaki Osztály. Ha egy alkotásnak légköre van, az csalhatatlan jel: csak művészi alkotás tud maga körül légkört teremteni. Keresnyei József műtermében egy-egy fej mellett megállva minduntalan az a sajátságos légkör csap meg, amit az arc benső struktúrája áraszt. Ebben a légkörben mindig valami különös élet-áram indul meg a szemlélő és a művész által teremtett világ között, s ez a világ a saját személyünk által átélt élet- problémákról és gondolatokról beszél nekünk. A művészi alkotás csodálatos titka ez. — 13 éves voltam, amikor 1945 áprilisában a Jókai utcában — akkor Deák utca — a légó-lámpák halovány, háborús világításában apám üvegesedé szeme nézett rám. Éppen vele mentem az utcán azon az estén, amikor egy tragikus, eltévedt golyó megölte, Apám utolsó tekintete, az ő elmosódha- tatlan arca azóta is mindig I előttem van. Hatan maradtunk Komolytalan rofal A „Film—Színház—Muzsika" ez évi évkönyve a következőket közli Bánfty Gyurkáról, a lelkileg mindig Pécsett maradt színész barátunkról: „Éjjel 2-kor szól az ébresztő óra, ha Bántfy György vadászni indul. Pulóvereket, bőrzekét vesz magára, gumicsizmába bújik, a vállán puska és indul a Tettyére... magas lesre". Hát nem tudom, hogy az újságíró volt-e a Tettyén már magas lesen, de amit a Tety- tyén lehet csinálni, ahhoz nem kell se bőrzekébe bújni, se gumicsizmába és legkevésbé magaslesni. Oda egészen másért kell menni és puska se nagyon kell hozzá. A Tettyén a pécsiek a bokrok között nem szarvast lesnek, ha a parkőr el nem zavarja őket. Gondolom Bánffy Gyurit sem kapta el a parkőr a tettyei lesen. Ügy gyanítom, hogy az újságíró nem tudja, hogy mi a Tettye, mert a továbbiakban is lelkesen ragaszkodik ahhoz, hogy Bánffy Györgyöt a Tettyén lássa nyúlsirást utánzó síppal, PÉCSI KÉPEK amikor kezdődik a szcrlonkázás. Ezt ismét a Tettyén! Hát ha Bánffy György a Tettyén nem is bizonyult jó vadásznak, az újságíró igen! Pompás bakot lőtt! Tragikus esemény történt velem. Találkoztam egyik rég nem látott színészünkkel. Meglátjuk egymást, megtorpanunk, az arcunkra ráül az örvendezés, hogy ím a sors megint egymáshoz sodort bennünket. Ű télig kitárja a karját és felkiált! — Szervusz lózsii Óriási megkönnyebbülést éreztem. Meg is mondtam neki: — Nézd, legyek őszinte, nem vagyok Józsi, de ez egy pillanatig se zavarjon, mert hála Isten én sem tudom a neved. Hát ez a hírnévI Az egyik belvárosi hentesárut is árusító boltnál nemrég ki volt írva: „Itt mindenféle disznóság kapható!" Nagyon meg voltam döbbenve, hogy olyan kevesen álltak a bolt előtt. Miért? A pécsiek már nem mennek el egy kis disznáságért se? Ez a Centrum Áruházban történt! Bement egy asszony és vett egy játék babakocsit. Megkapta, elvitte. Másnap feldúlva jött be, hogy a gyereke nem fér bele! Óriási patáliát csapott. Most az állami kereskedelemhez fordulok, hogy csináljon valamit. Szüntesse meg a gyerekkocsik gyártását és csináltasson olyan babakocsit, amelyikbe a gyerek belefér. Van egy másik megoldás is! A szülők eszkábáljanak kisebb gyerekeket! Szőllósy Kálmán árván. — Az „árva" szónál szemüvege kétszeresen csillantja meg a szemét. — Azóta is eleinte bizonyosan csak tudat alatt, de később egvre tudatosabban érdekelt az arc, figyeltem az emberek arcát... Ki tudja, miért kell valakinek képeket festeni, milyen belső kényszer mozdítja az embert zeneművek alkotására?- Keresnyei Józsefnek szárásznak kellett fennie. Már első műveivel országos kiállításokon szerepelt, sőt egyik, az Országos Képzőművészeti Körök kiállításán díjat nyert portréját az Ernst Múzeumból a Művészeti Tanács állandó kiállítás és külföldi cserekiállítás anyagául is megvásárolta. Nemrég őt bízták meg Pintér István mellszobrának elkészítésével, melyet a 39-es dandár úti iskolában állítottak fel, de az Építőipari Technikum és Szakközépiskolában Somogyi Géza és Tepes Ferenc tanárról készült pyro- gránit dombormű is az ő alkotása. — Amikor katona voltam, akkor minta ztom először. Lenin volt az első szobrom. Persze agyagból. A tudatlanság biztonságával dolgoztam. Sok gyötrődésen keltett keresztülmennem, amíg megtanultam, mi is az a plasztika. De nem elégített ki az agyag. Kőre vágytam. De tudtam: ha valaki kőbe, márványba farag, ott nem szabad tévedni. Egyetlen rossz ütés végzetes lehet: a márványhoz már nem lehet vissza ragasztani semmit... Abszolút mesterségbeli tudásra van itt szükség. De ezt is megtanultam, pedig tizenegyné- hány évvel ezelőtt jóformán még csak annyit tudtam, hogy a véső melyik felére kell ütni. Ma már tudom, hogy a kőfaragás igen nehéz mesterség, nehéz szakma, komoly fizikai és idegrendszeri munkát igényel ... A szobrászatét Keresnyei sohasem művelte anyagiakért. Volt ugyan olyan időszaka is — 1961—62-ben — amikor a pécsi Székesegyház restaurálási bizottsága főfoglalkozású szobrászként alkalmazta, de ez a tény inkább csak bizonyos rangját adja meg, hiszen egy világhírű dóm munkálataihoz — oroszlánokat, 12 griff-fejet, s az oszlopbázisok virágrrvintáit faragta — azért mégsem hívnak meg akárkit. . . — Az arc jellemez, s az arccal jellemezni, azt hiszem itt kezdődik a művészet. Végignézek a régi kedves pécsi arcokon. Olyan szobrokat látok, amelyek az egyént individuális ismertetőjegyeivel realisztikusan, de ugyanakkor nagy lélektani erővel ábrázolják, Az egyéni vonások a személyiség . szellemi jellemzését szolgálják, a társadalomban betöltött szerepüket mutatják. — Valóban nincs csodálatosabb dolog a földön, mint az emberi arc! Ez itt szomorkás mosolyával Gebauer Ernő, ez az Építőipari Technikum igazgatója, ez meg . . . De nem is az á nagyszerű, hogy megismerem az illetőket; sokkal, de sokkal többet tudok meg róluk. Az arcok elmondják jelentésüket, személyes és nemszemélyes összetevőikkel felki világukról beszélnek. A giccs mindig csak a felismerésre törekszik, mindig csak a nosztalgikusra, a legszemélyesebbre játszik rá. Egy arc jelentését egyedül a művészet tudja elmondani, az a művészet, amely az egyéni, ismert elemeket csupán érinti, de ezt is csak azért, hogy általuk az embert a magasabb érzelmek és felismerések világába emelhesse. A művészet . ugyanis olyan tükör, amiben az tükröződik, amit semmilyen más tükörben nem láthatunk meg. A művészet olyan tükör, amiben minden másként, más összefüggésben, más módon, más struktúrában: a valóság a maga intenzív teljességében jelenik meg. — Az alkotás keserves és fárasztó munka. Kín. Belső kényszer, de mégis öröm. Bár van egy „polgári” szakmám is, a Baranya megyei Vendéglátó Vállalat leltárellenőrzési csoportjának a vezetője vagyok, s ezt a szakmát nagyon szeretem, de mégis a legboldogabb akkor vagyok, ha a műtermemben dolgozhatom, ha látom, hogy egy-egy a fkotá somban másnak is öröme telik, ha másnak az arca is fényre derül ... Harczos Ottó PÓDIUM ÉJSZAKA KOMLÓN. Sánta Ferenc: Éjszaka című három- felvonásos politikai vitadrámáját, amelyet Fényes Márta rendezésében a Pécsi Nemzeti Színház színművészeti felolvasó színház műfajában mutattak be, a Bányászati Dolgozók Szakszervezete komlói könyvtárában is színre kerül, március 2-án, este 6 órakor. MATYASNAPI KÖSZÖNTŐ - lesz ma, szombaton este a pécsi Tettye kisvendéglőben, Böhm Gabriella, Peák János, Pávics Anica, Jaksity György és Havasi Milán, s a mohácsi — Pápai Jenő vezette - tambura- zenekar felléptével. * KOVÁCS KATI ÉS A SYRIUS. Az ŐRI rendezésében március 20-ón délután 6 és este háromnegyed 9 órakor Kovács Kati és a Syrius-együttes lép fel Pécsett a nagyszínházban. Közreműködik: Ángyai János paro- dista. a börtönparancsnokság javallata alapján feltételes szabadságra helyeztem. * Az egyes-bíróval, vagy ahogyan „köznyelven” mondják, a börtönbíróval, dr. Józsa Aurél megyei bíróval beszélgetünk. Tíz éve látja el ezt a feladatot — Ha a bírói ítélet jogerős lesz, az elítélt megkapja a büntetés végrehajtási iroda ítéleti értesítőjét és az adott időpontra be kell vonuln-a büntetésének letöltésére. Az ítéleti értesítőt az egyes bíró írja alá. A „börtönbírónak” itt kezdődik a munkája — mondja dr. Józsa Aurél. Az aláírás után aztán jócskán adódik egyéb tennivalója is. Például határozatot hoz a feltételes szabadságra helyezésről. — Igen, ez a (ehetőség megvan. A kiszabott büntetés egy részének letöltése után az elítélt feltételes szabadságra bocsátható. A gondatlan bűncselekményeknél a kiszabott idő kétharmadának, a szándékos bűncselekményeknél a kiszabott idő háromnegyedének letöltése után bocsátható feltételes szabadlábra. Természetesen ezt a kedvezményt csak azok kaphatják, akiket első ízben ítéltek el. — Milyen szempontok alapján bírálják el a feltételes szabadságra bocsátást? — A börtönparancsndkság, « nevelötiszt tesz erre javaslatot. Ök ismerik az elítélt börtönbe- li magatartását, munkáját, meg bánta-e a bűncselekmény elkövetését, az addig letöltött büntetéssel várhatóan elérték-e -a nevelési célt, hogy többet bűncselekményt nem követ el— Egyéb körülményeket is vizsgálni kell, mint például a korábban szabadon eltöltött időben milyen magatartású volt, rendes-e, vagy pedig kötekedő, „bu ralizó”. — A javaslat alapján minden további nélkül szabadlábra he- lyezí-e az elítéltet a „börtön- bíró”? — A javaslat hozzám kerül, aztán elbeszélgetek áz elítélttel. Az egyes-bíró véleménye eltérhet a javaslattól. — Az ítélet időtartama hosz- szától függően, vagy függetlenül részesülhet-e az elitéit a kedvezményben? — Függetlenül attól, hogy hány évre ítélték, részesülhet — ha nem visszaeső. Akit pedig életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek, 15 év után szabadulhat feltételesen. De nemcsak a feltételes szabadlábra helyezések ügyében dönt, hanem a feltételes szabadság megszüntetésének ügyeiben is. Milyen okok indokolják a megszüntetést? — Vannak szabályok arra, hogyan kell a feltételes szabadlábra helyezettnek viselkednie. Az egyes bírónak joga van azonban még különböző magatartási szabályokat Is előírni. Előírhatja például, hogy köteles áflandó munkát vállalni, vagy joga van eltiltani a szórakozóhelyek látogatásától. A feltételes szabadság megszüntetésére két okból kerülhet sor. Az egyik, amikor újabb bűncselekményt követ eí és eh ítélik, a másik, amikor megsérti az előírt magatartási szabályokat. Ezt általában a rendőrség jelzi, az ügyészség javasolja a megszűntetést, és az egyes-bíró dönt. Természetesen az illetőt meg kell hallgatni. — Mi a tapasztalat: általában betartják-e ezeket a szabályokat? — Általában rgen. Gyakoribb, amikor azért szűnik meg a feltételes szabadság, mert az illető újabb bűncselekményt követ el. — Van-e lehetősége a „börtönbírónak” arra, hogy az elítéltet enyhébb fokozatba helyezze — gondolok itt a fogház, börtön, szigorított börtön és fegyház fokozatokra? — Van erre is lehetőség. A büntetés egyharmad részének letöltése után kerülhet arra sor, hogy eggyel enyhébb fokozatba helyezzem. Például kimagasló jó munkáért, kiváló magatartásáért, ha valaki sorozatosan dicséretben, vagy jutalomban részesült büntetésének ideje alatt A javaslat alapján az egyes-bíró dönt Erre is volt már nem egy példa. G. F. 4
