Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)
1972-02-26 / 48. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Ara: 80 ffltéf Dunántúli napló XXIX évfolyam, 48. szám Az MSZMP Baranya megyei Bizottságának lapja 1972, február 26., szombat A magyar párt- és kormányküldöttség második napi programja Bukarestben Román—magyar barátsági nagygyűlés Pénteken, bukaresti tartózkodásának második napján is gaz- ** programot bonyolított le a Kádár János vezette magyar partis kormányküldöttség. Délelőtt folytatódtak és befejeződtek a magyar és a román párt- és kormányküldöttség csütörtökön megkezdett hivatalos tárgyalásai. A tárgyalások után küldöttségünk — Nicolas Ceausescu és más magasrangú román párt és állami vezetők társaságában — gépkocsin a bukaresti Titan lakónegyedbe hajtatott A szakszerű tájékoztatás után küldöttségünk betért az új lakónegyed néhány üzletébe is, majd a látogatás a szomszédos Szerszámgép- és Agregát gyárban folytatódott Délután delegációnk részt vett a Bukarestben megrendezett román—magyar barátsági nagygyűlésen, amelyen beszédet mondott Nícolae Ceausescu. A gyűlésen felszólalt Kádár János elvtárs is. Kádár János felszólalása Tisztelt Nagygyűfésl Tisztelt Ceausescu elvtársi Kedves ElvtársakI Barátaink! A jó ügy szolgálatának szándékával, a magyar—román barátság és együttműködés erősítésének céljából jöttünk ide, a szomszédos szocialista ország fővárosába, Bukarestbe, őszintén köszönjük a vendégszerető, elvtársi fogadtatást amelyben bennünket részesítettek. Küldöttségünk átadja önöknek — e Román Kommunista Pártnak, o Román Szocialista Köztársaság Kormányának, s az önök személyében az egész dolgozó népnek a magyar kommunisták, o szocializmust építő magyar nép testvéri üdvözletét jókívánságait Kedves Bvtársokl Ml, a magyar pórt- és kormányküldöttség tagjai, megelégedéssel szólhatunk arról, hogy román elvtársainkkal, az önök párf- ás állami vezetőivel, őszinte légkörben igen hasznos és eredményes tárgyalásokat folytattunk kétoldalú kapcsolatainkról, és a közös érdekű nemzetközi kérdésekről. Találkozónk legfőbb eseménye megtörtént országaink miniszterelnökei aláírták a Magyar Népköztársaság és a Román Szocialista Köztársaság új barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződését Ennek a nagy jelentőségű okmánynak az aláírása, életbeléptetése, és megbeszéléseink új lendületet adnak kapcsolataink fejlődésének. Találkozónk eredményei lehetővé teszik, hogy tovább lépjünk az együttműködés útján. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Kormánya, o barátsági szerződés betűjének és szellemének megfelelően, a maga részéről a jövőben is mindent megtesz országaink kapcsolatainak mindenoldalú fejlesztéséért népeink barátságának szorosabbá tételéért Kedves DvtársaU Ceausescu efvtám' szólott örökről a jelentős eredményekről, amelyeket a Román Szocialista Köztársaság népei a Román Kommunista Párt vezetésével elértek a szocialista építőmunkában. Romániában gyors ütemben folyik az ország iparosítása, oz ipari termelés növelése, a modern technika bevezetése, a mezőgazdaságban is növekednek a terméshozamok, fejlődik a közoktatás, gazdagodik a kulturális élet növekszik ■ dolgozók életszínvonala. Megváltozott a városok, a falvak külső képe, az emberek élete tartalmasabb lett Ezt a mai napon közvetlenül is tapasztaltuk a Bukaresti Szerszámgép- és Agregát Gyárban, s a Titan lakótelepen. Mindez a szocialista társadalom maga- tabbrendűségét 1 kapitalistaföldesúri elnyomás aló) felszabadult nép alkotóképességét hirdeti. A magyar kommunisták, dolgozó népünk nevében szívből gratulálok sikereikhez, és további eredményes munkát kívánok szocialista hazájuk építésében. A mi pártunk X kongresszusa 1970. őszén ülésezett és jelölte meg a szocializmus építésének további feladatait Népünk a múlt év tavaszán tartott általános választásokon szavazatával imponáló egységben fejezte ki egyetértését a szocializmus építésének programjával, az új IV. ötéves tervünk céljaival. Feladatunknak tartjuk pártunk szövetségi politikájának fejlesztését, a szocialista demokrácia szélesítését a dolgozó tömegek aktív bekapcsolását e politika alakításába. Növeljük a Hazafias Népfront szerepét, erősítjük a néphatalmat, a szocialista államot. Növeltük a tanácsok önállóságát és hatáskörét, intézkedéseket teszünk o bürokrácia kinövésének lenye- sésére. A gazdasági vezetés fejlesztésével a vállalatok önállóságának növelésével, a közgazdasági szabályozók széleskörű alkalmazásával erősítettük a szocialista tervgazdálkodást. Élénkítve a kezdeményezőkészséget, hatékonyabbá tettük a termelést, javítottuk az áruellátást Ipari termelésünk növekménye ma már teljes egészében a termelékenység emelkedéséből származik. Tudományos és kulturális életünkre az élénk alkotómunka a jellemző. Művészeti életünkben alapvető követelmény, hogy erősítsük a művészetek, az irodalom tömegkapcsolatait hogy azok még hatásosabban szolgálják a nép nagy művét a szocializmus építését Pártunk és kormányunk egyetlen pillanatra sem téveszti szem elől, hogy munkánk leglényegesebb célja a dolgozók életszínvonalának rendszeres emelése, ötéves tervünk a nemzeti jövedelem 32 százalékos — az egy főre jutó reáljövedelem 27 százalékos növelését a nyugdíjak emelését irányozza elő, és mintegy 400 ezer új lakást építünk fel. Bizakodva nézünk a jövőbe Pártunk feladatának tartja a szocialista népi-nemzeti egység további erősítését Ezen belül fontos törekvésünk, hogy a hazánkban élő német, szlovák, délszláv és román nemzetiségű dolgozók egyenjogú állampolgárokként, kultúrájuk, nyelvük megőrzésével megtalálják a maguk helyét szocialista rendszerünkben. A nemzetek és a nemzetiségek boldogulását és reményteljes jövőjét csak a szocialista rendszer biztosítja végérvényesen. Szocialista hazánk építésében elért sikereink nem lebecsülendők. Bár még vannak hiányosságok, meg nem oldott feladatok is, az eredmények nagyok. Bizakodva nézünk a jövőbe. A legfontosabb az, hogy a Magyar Népköztársaság szilárd alapokon nyugszik. A magyar nép annyi megpróbáltatás után immár biztos léptekkel halad előre a szocializmus útján. Barátaink bizonyosak lehetnek benne, ellenségeinknek pedig tudomásul kell venniők, hogy nincs erő, amely népünket erről az útról letéríthetné. Kedves Elvtársak! Most aláírt űj barátsági szerződésünk két olyan ország és nép szövetségét fejezi ki, amely együtt és közös úton, a szocializmus útján jár. Mai egységünket és barátságunkat még jobban értékeljük, ha emlékezünk arra, hogy történelmileg még nem is olyan régen, a népelnyomó, tőkés társadalmi rendszerben Magyar- ország és Románia urai gyűlöletet szítottak népeink között, és a nacionalizmus, sovinizmus, Irredentizmus mérgét terjesztették. Nagy érdeme a kommunistáknak, népeink legjobbjainak, hogy azokban a sötét időkben, az illegalitás viszonyai között, dacolva minden üldöztetéssel, hirdették a magyar és a ro- munkasok, az elnyomott m iltlők természetes szövetségét, összefogását a közős ellenséggel szemben. A testvéri összefogás jó példáját nyújtotta a romániai kommunista és munkásmozgalom, amelyben román, magyar, német és más nemzetiségű kommunisták egységes akarattal és szilárd hittel, a proletárinternacionalizmus szellemében harcoltak együtt a szebb jövendőért. Hasonlóan együtt küzdöttek hazánk kommunista mozgalmában, a negyedszázados Horthy-fasiszta diktatúra időszakában, a legsúlyosabb illegalitás viszonyai között is a magyar és a román, délszláv, szlovák, cseh, ukrán és más nemzetiségű internaciona(Fohftatós • 3. oldalon.) Megkezdődött a műszaki propagandahónap Or. Szekér Gyula nehézipari miniszter megnyitó előadásában energiagazdálkodásunk aktuális problémáiról beszélt Hetedszer rendezik meg Pécsett, illetve Baranyában a műszaki és közgazdasági propaganda hónapot. A nagyszabású rendezvénysorozat ünnepélyes megnyitóját tegnap délután a Pollack Mihály Műszaki Főiskola nagy előadótermében tartották. A megnyitó előadás elnökségében helyet foglalt Ambrus Jenő, a Pécsi városi Pártbizottság első titkára, Szentistványi Gyuláné, Pécs megyei város Tanácsának elnöke, dr. Földvári János, a Megyei Tanács elnök- helyettese, Szili József, a Szak- szervezetek Megyei Tanácsának titkára, Petőházi Szilveszter, a Kisz Baranya megyei Bizottságának első titkára, valamint Németh István, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei elnöke. A 7. pécs-baranyai műszaki és közgazdasági propaganda hónap elnöki megnyitóját dr. Nagy József, az MSZMP Baranya megyei Bizottságának titkára tartotta. — Százhetven előadásra, tanácskozásra, ankétra, illetve bemutatóra kerül sor az elkövetkezendő hetekben — mondotta egyebek mellett. Az üzemek, vállalatok, állami, társadalmi és kulturális szervek erőfeszítései eredményeképpen az idei rendezvénysorozat is színes és nagy tömegeket érintő lesz. Az ankétok, tudományos tanácskozások és bemutatók középpontjában három téma, illetve probléma kör áll: a műszaki fejlesztés, az ipari szolgáltatások problematikája, illetve azok a sajátos feladatok és gondok, melyek Pécset és a megyét ez idő szerint jellemzik, A városi és a megyei szervek közösen készítették elő a rendezvénysorozat programját, ami lehetővé tette a színvonal további emelését Dr. Nagy József megnyitó beszéde befejezéseképpen a rendező szervek nevében szeretettel köszöntötte dr. Szekér Gyula nehézipari minisztert, aki a 7. pécs-baranyai műszaki és köz- gazdasági propaganda hónap első előadásaként energiagazdálkodásunk aktuális kérdéseiről beszélt Helyes az űj energiapolitikai koncepció Dr. Szekér Gyula előadása bevezetőjében hazánk sajátos geológiai helyzetét, majd ezzel összefüggésben energiaellátásunk problémáit elemezte. Magyarország energiaszegény ország. Az ellátás megjavítására két út kínálkozott: a geológiai kutatások kiterjesztése, illetve a hazai energiakincs nagyobb ütemű feltárása, s az import Mindkét út a szénhidrogén-bázisú energiahordozók előretörését eredményezte. Ebből az objektív helyzetből következően kellett napirendre tűzni az ország energiapolitikai koncepciójának felülvizsgálását és korszerűsítését, mely 1964-ben egy új alap- koncepció megszületését eredményezte. Az olaj és szénhidrogén előretört a szén rovására, s e folyamattal párhuzamosan tovább növekedett az import aránya Is. A Ifi. ötéves terv végére megszűnt az országban az addig oly sok gondot okozó energiahiány, lehetőség nyílt a fogyasztók mennyiségi kielégítése mellett a minőségi elválások figyelembe vételére is. Az új energiapolitikai koncepciónak azonban volt még egy másik nagy sikere is: hozzájárult az új gazdaságirányítási rendszer sikeres bevezetéséhez. — A IV. ötéves tervidőszak energiagazdálkodási célkitűzéseinek alapelve a megelőző években bevált energiapolitikai koncepció — mondotta e kérdéskomplexum lezárásaként a nehézipari miniszter. — A szénhidrogénprogram áll változatlanul az előtérben, ami azt jelenti, hogy 1975-re 38—55 százalékra módosul a szénféleségek és a szénhidrogének részaránya az energiahordozók rendszerében. A szén szerepe tehát csökken, ez azonban nem érinti egyformáin az ország valamennyi bányavidékét A Mecsek kedvező helyzetben van MU jelent a mecseki szérrmedence dolgozói számára az új energiapolitikai koncepció? — Ügy vélem, az általánosan levonható következtetés egyértelmű — mondotta e kérdéssel kapcsolatban dr. Szekér Gyula. — Minden hazai szénbányavállalatnak a reális fogyasztói igények kielégítésére kell felkészülnie. Figyelembe kell venni saját geológiai, termelési adottságait, a vállalat műszaki fel- készültségéből eredő gazdasági korlátokat. Helyesen kell értékelni a fogyasztók igényeit és a konkurrens energiahordozók közötti választás lehetőségét. Mindezeket alapul véve a Mecsek kedvező helyzetben van .., — A mecseki szénmedence az ország egyetlen feketeszén-lelőhelye és a kokszolható szén termelői bázisa. A Mecseki Szénbányák évi 4 millió tonnás termelésével az ország összes szén- termelésének 15, hőegyenérték- ben pedig közel 20 százalékát képviseli. A pécsi és komlói szenek piaca meglehetősen stabil. A szénbányászat és a tárca vezetői ennek ellenére vizsgálják a piaccsökkenési folyamat késleltetésének, sőt esetlegesen megállításának lehetőségeit. Ezt nemcsak az indokolja, hogy az ország kitermelhető szénvagyonának negyede található itt, hanem az is, hogy Zobákon épült fel az ország legkorszerűbb bányáinak egyike. Természetesen ezek a tények csak lehetőséget nyújtanak, de nem köteleznek. Ennél a vállalatnál épp úgy, mint a magyar szénbányászat többi üzemében azonosak a feltételek: biztosítani kell a meglévő kapacitások gazdaságos, versenyképes kihasználását ... Dr. Szekér Gyula nagy érdeklődéssel kísért előadása befejezéseképpen egyebek mellett bejelentette: még ebben az évben egy újabb — 50 ezer köbméter napi kapacitású — benzinbontót helyeznek üzembe Pécsett. B.5. Várják a Luna—20 leszállását Moszkva! jelentés szerint a Luna—20 automatikus űrállomás leszállóegysége, tartályában az értékes kőzetkűldeménnyel, pénteken a késő esti órákban ér földet. 1972. FEBRUAR 24: Or. Szekér Gyula előadását tartja Zobák-bánya: 302 vagon szén Zobék-bónyán minden eddigi széntermelési rekordot megdöntötték csütörtökön. A bányaüzem fennállása óta első ízben sikerült egyetlen nap alatt 302 vagon szenet kibányászni. Már a délutános termelés összeszámIáIásakor várható volt az egyedülálló eredmény, ugyanis Kollár Dénes, Földes György, Forrai Lázár, Kövesdi Pál és Túzok Pál vezette fejtésekből 1845 csille szenet adtak ki, Az eddigi rekord: 1819 csille volt. A délutános szak rekordja után tegnap reggel összesítették 1972. febr. 24. egésznapos termelését, amikor is kiderült, hogy Zobák-bányán első ízben sikerült kibányászni azt a szén- mennyiséget, melyet a Mecseki Szénbányák az üzem építésekor Komló legfiatalabb bányájára tervezett. Az üzemvezető tegnap valamennyi bányászt köszöntötte a kiváló termelési rekord alkalmából. d
