Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-24 / 46. szám

\ 1972. február 24. DUNÁNTÚLI NAPLÖ 3 A lakosság érdekében A gyors, érdembeli ügyintézésért Követelmény a megfelelő politikai, szakmai felkészültség Gépesítik az ügyvitelt A televízió legutóbbi „Nyitott boríték” cimű műsorában a i bürokratikus ügyintézés mondhatni klasszikus példáját állította pellengérre. A feltett kérdés valahogy így hangzott: kell-e ebadót fizetni annak, akinek nem volt és nincs is kutyája? Miért kérdés ez? — mondhatná bárki és a magától értendő választ is meg­adhatná rá: nem kell fizetni. A dolog amint azonban láttuk, korántsem ilyen egyszerű. „Szegény" állampolgár győzte a főváros egyik kerületi tanácsán bizonygatni, hogy a tanácsra érkezett bejelentés miszerint neki kutyája van — téves, így ne fenyegessék őt még elzárással is, ha a jogtalanul kivetett adót nem fizeti be! „Bizonyítsa be, hogy nincs kutyája.” — „Nyújtson be záros határ­időn belül fellebbezést” — volt a kerületi tanács illetékes elő­adójának álláspontja. „Már nyújtottam be, a lakóbizottsági elnök is aláírta" — válaszolta a „fél” kétségbeesve. „Igen, de nem volt ] rajta pecsét!” — mondta a „papirszemléleten” magát túltenni nem tudó előadó. Mi a helyzet Baranyában? Igaz, a képernyőn látott példa j kirívó, ritka vadhajtása az ügy­intézésnek, mégis bizonyítja: j akad még javítanivaló a gyors, érdembeli intézkedések érdeké­ben. A hatékony és a tényeket figyelembe vevő adminisztráció ! elsődlegesen függ össze a ta­nácsi munkát ellátó emberek politikai, szakmai felkészültsé­gével. Hogyan állunk ezekkel a j feltételekkel Baranyában? Már csak azért is érdemes a kérdés- re megkeresni a választ, mert a számos intézmény és állami j szerv közül a tanácsok tevékeny- j sége áll legközelebb az embe- ; rek mindennapi életéhez, úgy is ! mondhatnánk, hogy a tanácsi j ügyintézés elkíséri az embert a születéstől a halálig. A jó vagy rossz ügyintézés pedig lényege­sen kihat az állampolgárok tár­sadalmi közérzetére. Az új tanácstörvény, — amely a napokban „ünnepli" megal­kotásának egy éves évfordulóját — csak akkor válthatja valóra 'az alkotók helyes elképzelését, ha végrehajtásában megfelelő felkészültségű apparátus tevé­kenykedik. A helyi tanácsok a fokozott önállóságot, megnöve­kedett hatáskört csak így tud­ják érvényre juttatni. Megyénkben a statisztika szá­mait vizsgálva — nem állunk rosszul a politikai, szakmai fel- készültségben. A községi tanács­elnökök több mint fele elvé­gezte a tanácsakadémiát. Je­lenleg is számosán tanulnak a szombathelyi tanácsakadémián. A cél, hogy a következő néhány évben a baranyai községi ta­nácselnökök mintegy 75 száza­léka végezze el ezt az akadé­miát. Mind nagyobb követel- 1 ményeknek kell megfelelniük az egységes szakigazgatási szervek vezetőinek a vb-titkároknak is. Már a jogi egyetem elvégzése is hovatovább követelménnyé j válik. A megye 102 vb-titkárá- ból csaknem fele végzett tanács- akadémiát, — tizenketten pedig jogi egyetemet. . ; Kétségtelen, hogy a tanács- | apparátusban a szakigazgatási szervek vezetői és az érdemi ügyintézők vannak legtöbbször kapcsolatban a lakossággal. Legtöbbször velük találkoznak az állampolgárok ügyes-bajos dolgaik intézése során, nem utolsósorban rajtuk múlik, hogy a „fél” milyen közérzettel hagy­ja el a tanácsházat. A megye t 1073 szakigazgatási szerv veze­tője és érdemi ügyintézőjének közel 25 százaléka végzett egye- | temet, vagy főiskolát. Ez az arány a megyék között országo­san a második legjobb! A fel- : készültségen tehát kevésbé múl­hat a gyors, érdemi és hozzá­értő ügyintézés. Van mit tenniök. A községi tanácsoknak a hatáskör' bővülé­sével — újabban több mint 300 i ügykörrel bővült hatáskörük — jelentősen megnőtt ügyforgal­muk. Például a pécsváradi ta­nácsra 1970-ben 3551 ügyirat i érkezett, — 1971-ben már közel j 4400 ügyet kellett intézniük. Ért- j hető ez a növekedés — mert a járási tanácshivatalok „leadták” : a hatásköröket. A községi tanácsoknál most j mór úgymond hatáskörben nincs hiány, — de bizonyos tanácsi funkciók szakszerű ellátását végző alkalmazottak létszáma nem kielégítő. A területfejlesz­tés, a különböző gazdálkodási feladatok jó megoldása feltéte­lezi a közgazdasági, illetve a műszaki felkészültséget. Ebben elmaradás mutatkozik. Közgaz­dasági szakemberek aránya a tanácsoknál országos átlagban 11.4 százalék, Baranyában 7.6, — műszakiak országos aránya i 13.1, — megyénkben 6.4 száza­lék. Ezek a számok is mutatják: hol „szorít a cipő", milyen fel­adatokat kell megoldani a jövőben. De nem állunk jobban bi­zonyos területeken a jogi vég­zettséggel sem. A mohácsi és a sásdi járási tanácshivatalná! az igazgatási osztályon egyetlen jogász sincs. Pótolni szükséges ezt a hiányt is, — mert a meg­növekedett hatáskörök szaksze­rű ellátása még a megfelelő felkészültségű ügyintézőket is nem egyszer próbára teszi. A különböző területeken dolgozó érdemi ügyintézők szakmai hoz­záértésének növelése szükség- szerű, ugyanis a jelenlegi hely­zet sajátossága hogy bár for­mailag az új tanácstörvény szabja meg a tanácsok műkö­désének kereteit, a gyakorlat ehhez még nem alkalmazko­dott teljesen és minden részle­tében. A tanácsi munka jobb ellá­tásának személyi feltételein kí­vül mind nagyobb az igény az ügyvitel meggyorsítása érdeké­ben a munka gépesítésére is. Erre megyénkben is vannak jó példák. A mohácsi járásban a községek például már nem fog­lakoznak adókönyveléssel, — ezt a munkát a járási tanácshiva­talnál összesítették és gépesí­tették. A gépi könyvelésre tér­tek át ez év január 1-től Kom­lón és Szigetváron is. Nem vi­tás, hogy ez jelentősen köny- nyíti az adminisztrációt, az ér­demi ügyintézőknek több idejük jut a lakossággal közvetlen foglalkozni. Még jobb felkészültséget Közel 1200 ügykör tartozik a tanácsokhoz, — ezt a munkát szakszerűen ellátni nem könnyű feladat. Legújabban tanácsi ha­táskörbe utalták például a te­lekkönyvi, a földhivatali és a tűzrendészet!' feladatokat is. Kétségtelen: sokat javult a tanácsok hatósági munkája. Jól élnek a megnövekedett önálló­sággal is. A munka színvonalá­nak további növelése most már a felkészültségtől függ. Ezt a feladatot kell a következő évek­ben megoldani, — a lakosság érdekében. Garay Ferenc ... w A lakosság részére végzett szolgáltatások javítása érdekében az Autó- és Motorjavító Ktsz új csarnokot épít a Diósi úton. Az ezerhatszázötven négyzetméter alapterületű csarnokot ez év végére szeretnék birtokukba venni, és megkezdeni benne a munkát. Az épület mintegy négymillió forintba kerül a szövetkezetnek. TOVÁBBRA IS LEHET JELENTKEZNI Zsiguli a főnyeremény Az elmúlt év őszén a Magyar —Szovjet Baráti Társaság több más r.endezőszerwel együttesen pályázatot hirdetett „Kell a jó könyvi” címmel. Mint annak ide­jén ismertettük, a pályázat 1972 októberéig tart. Célja — az „Ol­vasó népért” mozgalom célkitű­zéseivel összhangban — a szovjet irodalom népszerűsítése, olvasott­ságának gyarapítása. A pályázaton való részvétel föl­tétele: a pályázati útmutatóban közölt 43 mű közül hatot kell kiválasztani és elolvasni. Köte­tenként, azaz művenként (ugyan­csak az útmutatóhoz mellékelt páiyázati lapokon) három-három kérdésre kell válaszolni. A pályá­zaton mindenki részt vehet, aki bármelyik kiválasztott hat mű 3 —3 kérdését helyesen megvála­szolja és a hat pályázati lapot névvel és lakcímmel ellátva leg­később 1972. október 1-ig vissza­adja annak a könyvtárnak, illetve könyvesboltnak, ahol a műveket kölcsönözte vagy beszerezte. A pályázati lapokat október el­ső felében a megyei könyvtárak gyűjtik össze és továbbítják az MSZBT országos központjába. Itt azok között, akik a hat — helyes válaszokat tartalmazó — pályá­zati lapot idejében leadták, 1972 decemberében nyilvános sorsolá­son értékes dijakat sorsolnak ki, mintegy 150 000 forint értékben. Az első díj: egy Zsiguli személy- gépkocsi. A II—VI. díjak két és egyszemélyes társasutazások Moszkvába és Leningrádba; a további díjak: értékes pénz-, tárgy- és könyvjutalmak. A könyvtárakban további je­lentkezésekre számítanak. Erre — miután a pályázati időnek még a fele sem telt le — minden lehe­tőség megvan. A megfelelő út­mutatót, pályázati lapokat, vala­mint a kiválasztható köteteket bármelyik könyvtárban beszerez­hetik az érdeklődők. Vetőmagellátás — gondokkal Sláger a „ " eg ységcsomag Népes csoport vár minden reggel a vetőmagbolt nyitá­sára. Délelőttönként a szűk el­adótérben legalább ötvenen szoronganak. Az öt fős kiszol­gáló személyzet igyekszik nyug­tatni a kedélyeket, de ilyenkor mindenki siet, minden vevő ide­ges. A Bajcsy-Zsilinszky úti vető­magbolt felkészült a nagy ke­resletre. Február első napjaiban ugyan több magféleség hiány­zott, de senki sem számolt a korai csúcsforgalomra. A múlt héten megérkezett egy nagyobb szállítmány. Jelenleg mintegy 800 fajta konyhakerti vetőmag, tíz féle borsó és hat fajta bab várja vevőit. Bőven van virágmagból is: 800 féléből lehet választani. Megérkezett a makói dughagy- ma, melyből öt féle minőségben 40 mázsa a készlet. Széleskörű a lucerna választék. Ugyancsak elegendő mennyiség van raktá­ron hazai fajtájú petrezselyem­ből és sárgarépából is. Ezekből a vetőmagokból a múlt évben hiány volt. Viszont még ma sem kapható az 528-as típusú gyö­kér. Ezt az 525-ös számú hosz- szú szárú petrezselyem helyette­síti. A zöldségmagvak iránti jce- reslet nőtt a múlt évhez viszo­nyítva. A hiánylistán, kevés vető­mag szerepel. A kései káposzta érkezése február végére várha­tó. Jelenleg nincs dinnyemag és nem kapható a tíz grammos csomagolású uborka sem. A ve­vők már ezeket a magvakat is keresik, pedig vetésük későbbi feladat. A hiányzó vetőmagok érkezését az Országos Vetőmag Ellátó Vállalat áprilisra ígéri, így időben földbe kerülhetnek. Az idei sláger a „házikert” el­nevezésű egységcsomag melyben 20 féle konyhakerti tasakolt vető­mag található. Máris nagy az érdeklődés az új cikk iránt. A bolt a megye legnagyobb vetőmag egysége. Februári for­galma várhatóan eléri a 800 ezer forintot. A nagy keresletet a bolt képtelen kielégíteni, ter­mészetesen ez nem is lehet fel­adata megyei szinten. A tanácsi szervek kérésére az üzlet nyitva­tartási idejét két órával meg­hosszabbították. Naponta közel ezer vevőt szolgálnak ki jelen­leg. Reklamáció elvétve akad, hiszen csak szavatolt mag kerül forgalomba. Az idényt követően megmaradt készlet az Országos Vetőmag Ellátó Vállalat raktá­raiba kerül. Az ellátást segíti a pécsi ÁFÉSZ is. A körzetéhez tartozó területen 35 vegyes bolt­ban kaphatók a legfontosabb vetőmagvak. A Pécs városi Tanács határo­zata alapján az üzlet 1974 vé­gére megszűnik: szanálni kelli A bolt az igényeket jelenleg is nehezen elégíti ki. Ennek TS akadálya a szűk eladótér. Mind­ehhez kevés a nyújtott műszak is. A problémák ma még nem égbe kiáltóak, de hol kerül el­helyezésre két év múlva a me­gye egyetlen ilyen nagy szak­boltja? Ugyancsak gond, hogy a közel 400 vidéki vegyes boltban sem szerezhetők be minden esetben a keresett vetőmagok. A kister­melők vetőmag igényeinek jobb kielégítését szolgálhatná, ha a megye területén több körzete- sített szakboltot nyitnának az ÁFÉSZ-ek. S. GY. Drága mérnök úri Ha már itt van, nézze meg... A faluban sár van. A fehér furgon óvatosan döccen a he­pehupás utakon. Vigyázni kell, hátul televíziók, centrifugák utaznak. A televízió pedig kényes gép, nem jó összerázni. A Geika-duett tagjai: Feny­vesi Lajos műszerész és Oiáh Ferenc gépkocsivezető. Az irány Pellérd, Görcsöny, Regé­nye, ■ Szőke, Baksa. Holnap másfelé indulnak, minden nap más az irány. Ma negyvenen várják őket a falvakban. A mindentudó vastag táska végiglebeg az autótól az ülő­kéig, benne vannak a szerszá­mok, csövek, tekercsek, ellen­állások ... Ékes. A „K" lemaradt vala­hol, öreg már a masina. Beteg is: nincs fénye. Tetején egy ha­talmas kombináltfogó. — Próbálkoztak a javítással? — érdeklődik a műszerész. — Hát... itt a szomszédból valaki . . . — Ért is hozzá az illető, vagy csak jó műszaki érzéke van? Később, az autóban a mű­szerész azt mondta: — Sokszor nagyobb bajt csi­nálnak ezek az amatőrök, mint amekkora van. Az első községben tizenegy címet kerestek fel. örömteli arcok, lelkendezés fogadták a «cl kasokat — De jó, hogy jöttek, A fe- I kete város közepén elment a kép . .. — Soha jobbkor, este Kü­lönleges ügyosztály... — Maradj csendben Attila, ma már jön a Maci .. , Majdnem mindenütt csőhiba van. Tíz perc az egész. Oláh Ferenc gépkocsivezetőből első asszisztenssé lép elő. Leszereli a hátlapot, közreadja a szer­számokat, csövet, mindent. Az­tán ő fejezi be a műtétet: fel- csavarozza a hátlapot, addig a műszerész az adminisztrációt intézi. Garancia papírok, pénz- átvétel, aláírások. Tizenkét esztendeje indult meg ez a szolgáltatás. Marosi István és Oláh Ferenc jártak vidékre. Akkor még a kiszállást meg kellett fizetni a kuncsaft­nak, sokszor többszáz forintot. — Még a garanciális tévé­hez sem nyúltam addig, amíg háromszáz forintot ki nem fi­zettek — meséli Marosi István, aki most a Gelka műszaki ve­zetője — ennyibe került például Mattyon egy látogatás. Ha fi­zetett, utána ingyen megjaví­tottam a készülékét. Tizenkét év alatt felépültek a járási székhelyeken — Sásd kivételével, ahol jelenleg épül — a szervizek, a falu lakóit ki­tűnőén kiszolgálják. Nyolc ko­csi járja a megye településeit nap mint nap, viszi-hozza a háztartási gépeket, televíziókat, rádiókat és házhozszállítja a műszerészt, aki a kisebb hibá­kat a helyszínen javítja meg. Kiszállási díj? Ma már rém- álomnak is rossz a háromszáz forint. Húsz forint ez mindenki­nek és mindenütt. Itt már el­tűnt a falu és város közötti kü­lönbség. Persze, tizenkét év alatt meg- százszorozódott az elektromos készülékek száma falun. Tavaly például 82 ezer javítást végez­tek a megyében, ennek két- ! harmadát teszi ki a rádió és tévé-javítás, egyharmadát a háztartási gépek: mosógép, centrifuga, porszívó, hűtőszek­rény javítása . .. A háztartási gépek jórészt az j újmecsekafjaí szervizhez tartóz- J nak, de minden vidéki fióknál j ■is von erősáramú műszerész, I aki orvosolja a beteg masiná­kat. Falura is járnak. Pécsről ket­ten, saját kocsijukkal. A járási szervizek is rendszeresen küldik embereiket a falvakba, a be­jelentések nyomában. Némely­kor bizony sok a bejelentés, altkor nem teljesíthetik a nénh kék kéréseit: — Drága mérnök úr, ha már itt van, nézze meg ezt a va­salót ... ezt a kapcsolót is ... Sietni kell, másutt is várják az elektromos doktort. Réb László az automata mo­sógépek orvosa — egész Dél- Dunántúl területén. Olajégők­kel is ő foglalkozik. — Mit végzett tegnap? — Szentlőrincen villanyboj­lert, Szentdénesen a téeszben, Helesfán a szociális otthonban, Sásdon a Tavasz étteremben, Vásárosdombón az új étterem­ben és Pécsett a Magyarürögí úton egy maszeknál pedig olajégőket javítottam. Este ti­zenegy órakor mentem haza. — Ma milyen program vár- ja? — Mosógépezek. Most kiug­róm Mohács környékére, dél­után négy óra körül megérke­zem, Pécsett hat javítani való automata vár. Kilencig elszóra­kozom. Tíz éve dolgozik a szakmá­ban. Előfordult, hogy éjjel há­rom órakor ugrasztották ki az ágyból a téesz emberei: el­romlott az olajégő, reggelig megfagynak a malacok, na­poscsibék . . . Ment. Tavaly átlagosan este tíz körül ért haza naponta. Í Havi százötven olajégő, ennél is több automata mosógép ja­vítását végzi. — Sok a hártartási gép fa­lun? — Három évvel ezelőtt meg sem közelítette a város színvo­nalát. Ma viszont legalább ugyanannyi van átlagban, de akadnak helyek, ahol jóval magasabb a gépekkel való el­látottság, mint a városban. A választék nagy, mindenből többféle kapható, ez jó a vá­sárlóknak, nem jó nekünk, akiknek lépést kell tartani az igényekkel. Sok a gond, alkat­részek, központi raktárunk messze van, az átfutási idő nagy. De fel kell készülnünk. Az automata mosógép új do­log, de ahol törpevízmű van, ott már megtalálható. — Van mosógépük otthon? Nevet. — Nekünk ne lenne? Auto­mata. Magyar. Panaszkodnak-e a Gelka szolgáltatásaira? Természete­sen. Kilencven levél érkezett ta­valy. A legtöbben készülékcse­rét sürgetnek, a legtöbben in­dokolatlanul. Sokan azonnal lármát csapnak maguk körül, sokan három-négy példányban írják meg dörgedelmeiket: egyet a miniszternek, egyet a rádiónak, egyet a sajtónak, egy jusson a Gelkának is. . . Aztán kiderülnek a turpissá­gok, a „Csináld magad” moz­galom hívei belepiszkálnak a készülékbe, elrontják. Az már sokba kerül. Olcsóbb a szak­ember. Ezt azonban sokan nem hi­szik el. Még él a hiedelem: ki­veszik a jó alkatrészt, beépítik fusiban maszeknak ... A „fő­város-centrikus” világnézet: a megjelenő műszerészt hűvösen elutasítják „Pesten vettük, oda írtunk szakemberért” jeligével. Ezeknek csak többet kell vár- niok. Pest leküldi a levelet, majd ugyanaz a műszerész ki­megy — három hét múlva. Százharmincon vannak, jó szakmai felkészültségű embe­rek. Az átfutási idő átlagosan egy hét — ez i-s csökkenő ten­denciát mutat. Gond azért akad. A 90 pa­naszkodó tollat fogott, de há­nyán vannak, akik csak legyin­tenek? Akiknek az átfutási idő — és esetleg nem is a pécsi szerviz hibájából - egy-két hó­nap? Van-e elegendő türelem a javíttatókkal való foglalko­záshoz? És végül: miért nincs elég alkatrész, ipar, kereske­delem? S ha van, a raktár miért a fővárosban? Talán egyszer ennek is jó lenne utánanézni . . . Pillanatkép a boltból. Bem utcai Keravill. Kilencen vásá­rolnak, mindenkivel foglalkozik eladó. Két táskarádió, egy pi­ros vasaló, egy automata mo­sógép, egy Elektron 24-es te­levízió, négy darab rúdelem (magam is veszek, néha . hi­ánycikk), egy magnó, egy centrifuga és egy porszívó kelt el — félóra alatt. Gépesítünk. Kempis Péter

Next

/
Thumbnails
Contents