Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

6 DUN ANTOLI NAPLÓ 1972. február 23. „Emberszabású" próbababa A British Motor Corporation angol részvénytársaság kutató központjában három évi munka után létrehozták az embert leg­jobban megközelítő „próbaba­bát” az életveszélyes kísérle­tekhez. Ennek a „próbababá- nak” elődeitől eltérően olyan vállizületei vannak, amelyek imitálni tudják a vállak mozgását — ez olyan tu­lajdonság, amely lehetővé teszi, hogy megállapítsák a vállhoz erősített rögzítőszíjak használatának célszerűségét. A „próbababa” mellkasa ugyan­úgy működik, mint az emberé, természetesen azon anyagok tulajdonságainak határain belül, amelyekből a mellkast előállí­tották. A bordákat speciális ruganyos acélból készítették. Az ember belső szerveit vékony ólomlemezekből készült mozgó ékalakú szerkezet képviseli, amelyet különleges műanyág habbal töltöttek meg. Autók összeütközésénél ez a műanyag­hiba a tüdő belső megterhelé­sét imitálja. A „próbababának" mozgó térdizületei Is vannak és az egész alakot szintetikus bőr­rel lehet bevonni, amely tulaj­donságait tekintve nem külön­bözik az ember bőrétől. AUTÓ-MOTOR Ne az autó vezesse az embert! ,,A futómű, ci kerék és o kormány­zás szerepe a biztonságos közleke­désben” címmel Moharos Kálmán ok­leveles gépészmérnök, az Állami Gép­járművezetői Vizsgabizottság elnöke, az Autóközlekedési Tanintézet igaz­gatója nagysikerű előadást tartott a szakembereknek a múlt héten Pécsett. Az alábbiakban előadása alapján is­mertetjük a témát. „Elvesztette uralmát a gép­jármű felett”, vagy „nem volt ura a kocsinak” — olvashatjuk sokszor a balesetekről készült jegyzőkönyvekben, újsághírek­ben. Sajnos, ez a körülmény nagyon sok balesetet okozott már. Ha síkos úton, vagy éles kanyarban arra megy a kocsi, amerre akar, könnyen végzetes­sé válhat. Ezért nagyon fontos, hogy mindenki alaposan meg­ismerje kocsija konstrukcióját, tulajdonságait. Még a legrosz- szabb útviszonyok között is biz­tonságosan autózhatunk, ha minden körülmények között urai vagyunk a járműnek. Mit is jelent ez a fogalom? Elsősorban a konstrukcióból adódó hajtási móddal, a fék­rendszerrel és a stabilitással függ össze. Vegyük sorra eze­ket a tényezőket! A hajtási mód BÉLYEQ Az év első bélyegsorozafa Ma bocsátja forgalomba a Magyar Posta az év első 8 cím­letből álló 15 forint névértékű bélyegsorozatát. A 40 filléres bélyeg a magyar 303 sorozatú gőzmozdonyt, a 60 filléres bélyeg századforduló ko­rabeli német mozdonyt, a 80 filléres bélyeg az olasz „ARPINO —3830” elnevezésű mozdonyt, az 1.— Ft-os bélyeg modern szovjet gőzmozdonyt, az 1.20 Ft-os bélyeg régi japán moz­donyt, a 2.— Ft-os bélyeg az 1880-as évek egyik angol moz­donyát, a 4.— Ft-os bélyeg a 3206 számú osztrák gőzmoz­donyt, az 5.— Ft-os bélyeg pe­dig az 1850-es évek francia mozdonyát ábrázolja. A bélyegek Zsitva Zsolt tervei alapján készültek. HAZUNK TÁJÁN Mint arról lapunk január 26-i számában beszámoltunk, a MABÉOSZ Dél-dunántúli Terü­leti Irodájához tartozó bélyeg- gyűjtő köröknek évi beszámoló- és vezetőség-, valamint küldött­választó taggyűléseket kellett tartaniok. A Területi Iroda és Társadalmi Bizottsága csaknem mindenütt képviseltette magát ezeken, hogy megismerjék a tagság problémáit. Az Irodától kapott értesülés szerint még van néhány kör, ahol nem tartották meg a taggyűléseket. Ezek ve­zetőségeit ezúton is kérik fel­adatuk teljesítésére, mert csak így biztosítható, hogy a tagság problémáival körültekintően fog­lalkozzanak a megoldás érdeké­ben. Az Iroda területén a legered­ményesebb munkát végző Pécsi Városi Kör január 30-án tartotta meg taggyűlését, melyen — minthogy ez évben ünnepli a MABÉOSZ is 20 éves jubileu­mát — külön is köszöntötték a 20 éves vagy ennél régebbi fi- lateilstákat. A Kör vezetősége egy nepes aktíva-csoport segítségével va­sárnapról vasárnapra, mindig lelkesedéssel tesz eleget fontos társadalmi megbízatásának a tagság bélyegeliátása, egyéb filatelista igényeinek kielégítése és a MABÉOSZ célkitűzéseinek megvalósítása érdekében. Éven­ként rendszeresen rendeznek nagyszabású bélyegbemutatót vagy vesznek részt országos és nemzetközi kiállításokon és ha­tékony segítséget nyújtanak Szabó Kálmán köri titkár veze­tésével a területi rendezvénye­ken is. Jelentős tevékenységükként kell megemlíteni, hogy két ha­vonként bemutatóval egybekö­tött előadást tartanak, melyek az ismeretszerzést, a kulturá­lódási segítik elő, hogy a bélye­geket ne „értékpapír"-nak, ha­szonszerzésre, hanem a szóra­kozva tanulásért gyűjtsék. En­nek fő szervezője Szabó Lajos vezetőségi tag, aki nagy hozzá­értéssel és szeretettel végzi anyagiakkal nem mérhető mun­káját. Itt említjük meg mindjárt, hogy f. hó 27-én (vasárnap) délelőtt 10 órai kezdettel „Ké­pes Krónika a bélyegeken” cím­mel tartja a Kör első ez évi ismeretterjesztő előadását a KPVDSZ Művelődési Házban (Pécs, József u. 15.), melyre nemcsak a Kör tagságát, de más érdeklődőket is szívesen várják. A Kör újraválasztotta 11 tagú vezetőségét és a megyei érte­kezletre 10 küldöttet, akik a kör tagságának érdekeit képviselik a szövetség kongresszusa előtti területi értekezleten, amely megyénkben előreláthatóan március 12-én lesz. Ennek az értekezletnek fő té­mája — többek között — ke­resni az utat a MABÉOSZ és a különböző társadalmi és tömeg­szervezetek közti kapcsolatok to­vábbi elmélyítésére és kiszélesí­tésére. A MABÉOSZ részt vállalt az ismeretterjesztés munkájából, a szabadidő hasznos, szórakoz­tató eltöltéséből. Ennek jelentőségét fontos fó­rumokon is elismerték és a tag­ság aktív közreműködésétől tá­mogatva a további fejlesztés je­gyében kerül sor az országos küldöttközgyűlésre is Budapes­ten f. év május 27—28. napjain. A kocsi hajtási módját és sta­bilitását alapvetően meghatá­rozza, hogy mellső-, vagy hátsó- kerékhajtású-e járművünk. Elöl­járóban leszögezhetjük, hogy a mellsőkerékhajtású autó stabi­labb. Ennél a megoldáásnál ugyanis a kocsi szinte húzza maga után a súlypontját, míg a hátsókerékhajtásnál tolja. Szemléletesen: ha egy gyufa­skatulyára kötünk egy vékony drótot, egyenesebb vonalon tudjuk húzni a dróttal, mint tol­ni. Az elsőkerékhaitás épp ezért vizes, síkos úton lényegesen biz­tonságosabb. A hátsókerékhaj­tású kocsi vizes úton könnyen megfarol, mert tolja a súlypont­ját. S ezért a kanyarban is, könnyebben keresztbefordul. A fékrendszer szerepe A gépjármű felett' uralom másik, nagyon fontos összete­vője o kocsi fékrendszerének, fékhatásának ismerete. Féke­zésnél az első tengely terhelése a róható nagyobb erők követ­keztében megnő, ezért elöl na­gyobb fékhatást kell biztosítani, mint hátul. Ugyanakkor az is fontos szempont, hogy fékezés­kor semmiképpen se csússzék meg a hátsó kerék, mert ez je­lenti a nagyobb veszélyt. E két tényező ismeretében szerkeszte­nek mind modernebb fékrend­szereket. A közismerten hasznos és hatásos tárcsaféket kom­binálják úgy is, hogy elöl tár­csa-, hátul dobféket alkalmaz­nak, hatásos megoldás az elöl duplex-, hátul normál dobfék. Elterjedt az is, hogy elöl na­gyobb fékmunkahenqert alkal­maznak, mint hátul. A hátsó ke­rekek megcsúszásának kiküszö­bölésére újabban blokkolásgát­lókat építenek a hátsó fékek­hez. Nagyon lényeges — mert a fékhatást és a megcsúszást nagymértékben befolyásolja — a gumik állapota is. Kormányzási tulajdonságok A kocsi viselkedése nagymér­tékben függ a kormányzottság- tól — nem a kormányzástól! — is. Ennek megértéséhez tisztáz­nunk kell a kúszási szög fogal­mát. A kerekek kúszása ugyan­is a gépkocsi stabil futása szem­pontjából lényeges. A kanyar­ban ható erők (pi. centrifugális HORQASZAT Szépen fejlődik a Pécsi Építők Horgász Sport Egyesülete A Pécsi Építők Horgász Sport Egyesülete fiatal egyesület. 1970-ben még csak 50 taggal rendelkeztünk, az idén már 72 tagunk van. A pécsi építők hor­gász tanyája a Pécsi-tó nyugati részén, 583 négyszögöl terüle­ten létesült. Három faházban 10 horgásznak tudunk elhelyez­kedést biztosítani. Ez évben az egyesület tagjai társadalmi munkával járulnak hozzá a hor­gász tanya fejlesztéséhez. Be­vezetjük a villanyt és a vizet, rendezzük a terepet, bekerítjük a területet. Akik csónakból akarnak horgászni, azoknak az idén hét csónak áll már a ren­delkezésükre. 1973-ban tovább szeretnénk fejleszteni horgász tanyánkat. Az ideiglenes faházak mellé téglaépületeket kívánunk emel­ni, amelyek már nemcsak az egynapi horgászásra,, hanem hosszabb kinttartózkodásra is alkalmasak lesznek. Az egyesület belső élete is mind gazdagabb, tartalmasabb. Minden hónap első hétfőjén tartjuk a szakosztály-értekezle­tet, melyre többen családjukkal együtt is eljönnek, hiszen nem ritka, hogy azokat közös halász­lés vacsorával fejezzük be. Szakosztály-értekezleteinken vitatjuk meg terveinket, horgász élményeinket, megvitatjuk azo­kat a problémákat, melyeket továbbítani kívánunk az Intéző Bizottság felé. Legutóbbi ösz- szejövetelünkön a legnagyobb | vitát a területi engedély kivál­tásának összege váltotta ki. Többen szóvátették, hogy a Pé­csi-tón eddig 240 fórint volt a területi engedély, ezt kívánják felemelni. Ugyonakkor a tilalmi idő növekedett. Az egyesület tagjai szívesen fogadnák, ha az Intéző Bizottság elképzeléseiről, döntéseiről, a haltelepítésről szakosztálygyűlésen is adna tá­jékoztatást, válaszolnának a felmerült problémákról. Az Épí­tők Munkásszállójában rendsze- | résén megtartandó megbeszélé- i seinkre az IB képviselőit sze- I retettel várjuk. Laki László szakosztálytitkár. Mif adtak horgászvizeink 1971-ben? erő) következtében a gumiab­roncsok, rugalmasságuknál fog­va, eltorzulnak. A gumiabroncs nyomának síkja ugyanis ilyen­kor nem esik egybe a keréktár­csa függőleges síkjával. Ezt ne­vezzük kúszásnak, a két sík ál­tal bezárt szöget pedig kúszási szögnek. A kúszási szög az el­ső és a hátsó kerekeknél egy­aránt létrejön. Ettői a szögtől függ az úgynevezett alulkor- mányozottság és az úgyneve­zett túlkormányozottság. Az alul-, vagy túlkormányozottság a gépkocsi konstrukciójából adódó tényező, tehát minden­kor számolni kell vele. A far­motoros kocsiknál például a hátsó kerék kúszási szöge na­gyobb, mint az elsőé. Ezért a kocsi nem szabályos körpályán gördül a kanyarban, hanem egy állandóan csökkenő suga­rú spirálison. A csökkenő suga­rat erősíti még a centrifugális erő és az autó függőleges ten­gelye körüli elmozdulása is. Tudnunk kell, hogy az ilyen ko­csik - pl. Skoda S 100, VW -, hogyan viselkednek ilyen ese­tekben, mit lehet tőlük „várni” a kanyarban. Ezeket, a túlkor- mányzott autókat a kanyarban állandóan visszafelé kell kor­mányozni, szüntelenül korrigál­ni kell a kormánnyal, „sarko­san” kell venni a kanyart Az alulkormányzott kocsiknál az első kerék kúszási szöge na­gyobb. Az ilyen típusokat — pl. Wartburg, Trabant, Polski FIAT, Renault 4. stb. — befelé kell „húzni”, befelé kell kormányoz­ni a kanyarban. Szakavatott kézben egyik fajta sem veszé­lyes, de avatatlan kézben a túl- kormányzott valamelyest veszé­lyesebb. A gyakorlatban más­képp viselkedik a kocsi balka­nyarban és másképp jobbka­nyarban. Balkanyarban például a túlkormányzott kocsi a balol­dalon akar „kikötni", az alul- ■ kormányzott pedig a jobboldali árokban. Egyszerű fogással le­het valamelyest javítani a túl­kormányzott kocsikon: csökken­teni kell — természetesen bizo­nyos határig — az első kerekek nyomósát, így megnöveljük a kúszási szögét. Ismerjük meg a kocsinkat! A hajtás, a fékezés és a ka­nyarvétel egyaránt veszélyes művelet. De csak addig, amíg az „autó vezeti az embert”. Meg kell ismerni a kocsi tulaj­donságait. Érdemes átgondolni, áttanulmányozni, beidegzeni ezeket. Ha ezek a tényezők ref­lexszé válnak, a biztonságos közlekedéséit tettünk egy lé­pést Panics Az elmúlt havi horgászrova­tunkban „Tallózás . . .” címen már érintettük az akkor még feldolgozás alatt álló ered­ménynaplók nyújtotta adatokat. Most az adatok feldolgozásá­nak befejeztével teljes képet adhatunk azokról az eredmé­nyekről, amelyeket a baranyai horgászok az általuk látogatott vizeken 1971-ben elértek. Kezdjük ajrzal, hogy a megye 4032 horgásza halfajok szerint összesen hány kg halat fogott. A nemes halak közül a ponty foglalja el az első helyet. Be­lőle 23 099 kg-ot, a süllőből 4003 kg-ot, harcsából 1010 kg- ot, csukából 6233 kg-ot, balin­ból 1085 kg-ot, márnából 815 kg-ot, kecsegéből 187 kg-ot, an­golnából 175 kg-ot, amurból 567 kg-ot, vegyeshalból 20 125 kg-ot, összesen 57 299 kg-ot fogtak ki. Ezeket az eredmé­nyeket átszámítva, az egyéni át­lagfogás: 14,21 kg. Az egyesületenként! egyéni fogási átlagok, melyek egyúttal az egyesületek eredményesség szerinti 1971. évi helyezési sor­rendjét is jelentik, a követke­zők. 1. A Pécsi Tanácsi Dolgozók HE-e 36,3 kg átlaggal. 2. Homorúdi HE 27,9 kg-mal. 3. Pécsi KISZÖV HE 24,8 kg- mal. 4. Pécsi Bányász HE 24,5 kg- mal. 5. Ércbányászati Dolgozók HE 20,6 kg-mal. 6. Komlói Bányász. HE 20,1 kg-mal. 17. Felsőszentmártoni HE 8,8 kg-mal. Ha a fogások összesített eredményei szerint osztályozzuk vizeinket, első helyen áll a Du­na, melyből 1971-ben horgá­szaink 10 013 kg nemes halat és 10 293 kg vegyes halat fogtak ki. Meg kel! jegyezni, hogy a Duna múltévi alacsony vízállása kedvezően befolyásolta a fogá­sokat. Ez a tény különösen a nagyobb számú süllő fogásból látszik, úgy hogy a süllő állo­mányt alaposan meg is dézs­málták. Ennek a visszahatása már 1972-ben meg fog mutat­kozni. A Dunából a Belső-Bédát is beleszámítva összesen 21 863 kg halat fogtak ki. Ebben a mennyiségben 3Ó52 kg-mal szere­pel a süllő, szemben a 2706 kg ponttyal, melynél a csuká­val együtt csökkenés tapasztal­ható. 20 639 kg-os összfogási ered­ményével 2. helyen áll vizeink között a Pécsi-tó. Meg kell em­líteni, hogy ebben a tóban a horgászok kétszer annyi pon­tyot fogtak, mint az összes töb­bi vízben együttvéve. TERMÉSZETJÁRÁS Bemutatjuk szakosztályainkat A PTTE motoros túraszakosztály A városban még mindig ke­vesen tudják, hogy a Baranya megyei Testnevelési és Sportta­nács Természetbarát Egyesüle­tében működik a megye egyik legjobb motoros túraszakosztá­lya, melynek célja a természe­tet, túrázást és versenyzést sze­rető magán-motorosok össze­fogása. A szakosztály öt éve, 1966- ban alakult meg, Budapest után az országban elsőként, amikor a Temészetbarát Szö­vetség kitárta kapuit a termé­szetjárás egyik legmodernebb módozata, a motoros túrázók felé. 1968-ban Bíró Ferenc vette át a szakosztály vezetését, a tag ság száma emelkedett, egye szebb, színesebb lett a prog­ram. A téli időszakban KRESZ- vetélkedők, tanfolyamok, rejt­vény-versenyek valósulnak meg a tervekben, a tavasztól őszig tartó idényben pedig változatos versenyek, túrák, találkozók, te­rep, ügyességi vetélkedők vált­ják egymást. Az egész országban, sőt kül­földön is megismerték már a, PTTE szakosztály nevét. Ruman Ernő, Tavak Rudolf, Kis József, Bíró Zoltán, Pankász István, Nyéki László, Bíró Ferenc, Csé- ry Kont és még sokan mások szereztek előkelő helyezésexet az országos és jugoszláviai mo­toros versenyeken. A szakosz­tály vezetősége ez évben is vál­tozatos és gazdag programot hirdet. A versenyidényt a KRESZ ügyességi versennyel kezdik, ezt követi a szigetvári Rallye verseny, a Remeteréten sorra- kerüló Kupa verseny, majd a nógrádverőcei országos talál­kozóra vezet túrát a szakosz­tály. Nyáron az abaligeti or­szágos motoros verseny meg­rendezésére készül a PTIE szakosztálya. A megye természetjáró jel­vényszerző mozgalmaiba, a Me­csek turistája és a Baranyai várak mozgalomba már évek óta bekapcsolódtak a motoros tagok. Ez évben először ír ki a B. m. Szövetség külön túrapont­versenyt a motoros szakosztá­lyok részére, melyet vándorser­leggel díjaznak majd. Különböző kedvezményeket is élveznek a motorosok. Sátor, gumimatrac kölcsönző áll a ta­gok rendelkezésére, az autó- utakon pedig 50 százalékos Társadalmi erdei szolgálat. Ez év júliusában lesz 10 éves jubileuma annak, hogy meg­alakult a Társadalmi erdei szolgálat. Ennek megünneplé­sére nagyszabású kiállításra és rendezvényre kerül sor a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumban. Ez alkalommal emlékjelvény pályázatot ir ki a Magyar Természetbarát Szövet­ség. Mecseki túrák. Március hó­napban megindulnak a B. m. Természetbarát Szövetség által szervezett, ún. „Mecseki nyílt túrák". Az érdeklődők a Du­nántúli Naplóból és a Pécsi Rádión keresztül szerezhetnek tudomást a találkozás helyéről és a túra céljáról. A múlt évhez hasonlóan ezekhez a túrákhoz bárki, tehát a nem szervezett természetjárók, természetkedve- lők is csatlakozhatnak. * * * autósegély szolgálat jár a szer­vezett tagságnak. A legna­gyobb „kedvezmény" mégis az, hogy a szakosztály egész évben pogromot ad, lehetőséget biz­tosít a tagjai számára. A PTTE szakosztálya mind na­gyobb szerepet játszik Pécs vá­ros motoros sportjában. Veze­tőinek áldozatos munkája di­cséretet érdemel. Minden ter­mészetkedvelő motorost szere­tettel hívnak és várnak, prog­ramjukról szívesen adnak fel­világosítást bárkinek, aki fel­keresi őket az MTS Baranya megyei székházban lévő klub- helyiségükben, minden héten kedden és csütörtökön este 18—20 óra között. * A Pécsi Bőrgyár természet- barát szakosztálya vezetőség- választó közgyűlést tartott. A szakosztálynak új vezetője lett, Stuiber Károly személyében. A Pécsi Bőrgyár természetbarát szakosztálya patronálásra olyan általános iskolai úttörő csopor­tot, oszályt keres, akik kedve­lik a kirándulást, túrázást. Vár­ják a jelentkezést a Pécsi Bőr­gyár címére. Uj szakosztály alakulása. A Műszaki Főiskolán Is megala­kult a természetbarát szakosz­tály. Ezzel 43-ra emelkedett a megyei szakosztályok száma. * Mecseki túrák fotópályázat. A B. m. Természetbarát Szövet­ség kiírta a Mecseki túrák fo­tópályázatot, színes dia-pozitiv filmekre. Részletes tájékoztatást a keddi hivatalos órákon, 13— 20 óra között ad a szövetség. »

Next

/
Thumbnails
Contents