Dunántúli Napló, 1972. február (29. évfolyam, 26-50. szám)

1972-02-23 / 45. szám

im. február 23. DUNÁNTÚLI NAPLÓ 3 Divert vagy érdeklődés? Tapasztalatok és vélemények a tagozatos osztályokról A szakosított tantervű, úgy­nevezett tagozatos gimnáziumi osztályokban jelentős túljelent­kezés van minden évben. Pil­lanatnyilag legkeresettebb a szakközépiskola, majd a gimná­ziumok tagozatos osztályai, a sima gimnáziumi osztályok iránt mérsékelt az érdeklődés. Divat­ból, vagy tényleges okból ér­deklődnek a gyerekek, illetve a szülők a tagozatok iránt? Gyakran az érdeklődés, az irányultság, a csírázó tehetség helyes felismerése helyett első­sorban a szülők szemléletében az egyetemi, főiskolai felvételi iránti nagyobb remény valószí­nűsége dominál. A gimnázium tagozatos osztályaiban érettsé­gizett fiataloknak tényleg na­gyobb lehetősége van sikeres felvéteit tenni? Mérséklődött a jelentkezés — Való igaz —• mondja a pécsi Nagy Lajos Gimnázium igazgatója, Dóbay József, — iskolánkban a tagozatokon érettségizett diákokat, akik pá­lyáztak valamilyen felsőfokú továbbtanulásra, majdnem mind felvették. Ügy tűnik, hogy az utóbbi években egyes tagozatos osztályokba való jelentkezés némileg mérséklődött, A tanu­lók, illetve a szülők ítélete a tagozatok és gyermekük tekinte­tében kezd a helyes mederbe térni. — Mit tanácsolna azoknak a szülőknek, akik általános,' isko­lás korú gyermekük továbbtanu­lása végett a tagozatok iránt érdeklődnek? — A tagozat jellegénél fog­va az egy-egy szaktárgyban kiváló adottságokkal és képes­ségekkel rendelkező gyerekek számára jött létre. Így elsősor­ban a természettudományos tár­gyakban, illetve a nyelvekben kiváló képességű ifjaknak aján­latos a tagozat. — Mindnyájan tudjuk, hogy a jó képességű tanulókból álló osztályközösségben növekszik a pozitív információk száma, így szinte minden feleletnél gyara­podnak, erősödnek a tanulók is­meretei. A fejlett logikai képes­ségű tanulók figyelme, nagyobb aktivitása lehetővé teszi, hogy a tanár a problémákat több ol­dalról is kifejtse és értelmezze. Éppen ezért meggondolandó, hogy az egyébként értelmes, de zárkózott, passzív gyereket ilyen osztályközösségbe beírassuk. Az ilyen gyerek a kezdeti siker­telenségek miatt letörik és az első félév után pánikszerűen menekül a tagozatos osztályból. Ezért csakis a jó eszű, élénk fantáziájú gyereknek ajánlatos tagozatra mennie. Csak nyelv és matematika Szentirányi Józsefné, a Koma­rov Gimná^'m igazgatója a ta­gozatos kt„zések két típusát tartja megfelelőnek — mégpe­dig a matematikai és a nyelvi ’ tagozatot. Véleménye szerint g j nyelvi és a matematikai gon- | dolkodás kifejlesztése jelenthet­né azt a képzettséget, amelyet minden szakember hasznosíthat a termelőmunkában. Korunk technikai, tudományos forradal­ma közérthetővé tette számunk­ra, hogy a matematika és a nyelvek ismerete nélkül nem boldogulhat senki sem a külön­böző szakterületeken. Hozzá tet­te az igazgatónő, hogy egyet­ért azzal az elképzeléssel mi­szerint jó volna, ha a középis­kola első, második éve egysé- | ges lenne és csak ezután kelle- I ne dönteni arról, hogy a ta­nuló képességei alapján me­lyik tagozatban folytassa közép­fokú tanulmányait. Kabar Ferenc, a városi mű­velődésügyi osztály vezetőhe­lyettese szerint a tagozatos osz­tályokat továbbra is fenn keli tartani, ez az élet reális köve­telménye. Viszont szükséges vi­tázni afelől, hogy a jelenlegi formájukban maradhatnak-e. A Művelődésügyi Minisztéri­umnak a tagozatos osztályokról közzétett állásfoglalásaiból az igazgatók véleményével meg­egyezően az is kiderül, hogy a a tagozatok messzemenően be­váltották a hozzájuk fűzött re­ményeket, miután tanulmányi eredményeik bizonyítottan na­gyon jók. A tagozatok problé­mái elsősorban nevelési vonat­kozásban jelentkeznek. A kí- váltságosság érzése néhol tor­zulást eredményez a tanulók jellemében. A harmonikus em­bernevelés problémái a tagoza­tokban fokozódnak és fennáll a fizikai dolgozók gyermekeivel kapcsolatban a kontraszelekció veszélye is. A művelődésügyi osztálytól kapott tájékoztató szerint a vá- ros- gimnáziumi és szakközép­iskolai osztályaiban a fizikai dolgozók gyerekeinek aránya kb. fele-fele. Jobb az arány a • szakközépiskolában, mint a gim­náziumban. Viszont megközelí­tőleg sem kielégítő a helyzet ebből a szempontból a tagoza­tos osztályokban. A város öt angol tagozatos osztályában 200 tanuló közül mindössze 26 | fizikai dolgozó gyermeke, a biológia tagozatokon sem jobb. Itt 150 tanuló közül 28. Pécsett egyetlen fizika-kémia tagozatos osztály működik — itt mindössze hat fizikai dolgozó gyermeke tanul. Már az általánosban kezdődik eredményeztek. Nem. A mosta­ni német tagozatos osztályok némelyikében az arány sokkal rosszabb. — A probléma megoldásában legvalószínűbb eredményt az hozná meg - mondja az igaz­gatónő —, ha megváltoztatnánk a tagozatos osztályokba való szervezés eddigi módszereit. Ugyanis a tagozatot a harma­dik osztályban úgy kezdik a gyerekek, hogy a négy felettie­ket sorolják be. Nem biztos, hogy egyedül ez a szempont megfelelő. Semmisem biztosítja, hogy az első-második osztály­ban elért tanulmányi eredmény alapján sejtett képesség elég lesz a német tagozatban meg­kívánt fokozottabb tanuláshoz. Megoldást jelentene, ha a né­met nyelvet a rendes tanítási órán kívül tanulnák a jó nyelv­érzékkel rendelkező gyerekek, így elkerülhető volna, hogy a jó képességű gyerekek kiválo­gatása miatt, hátrányos össze­tételű osztályok alakuljanak egy-egy iskolán belül. így ma­radna minden osztályban „hú­zóerő", olyan mag, amelyre építhetne a nevelő. Takács László Babits Mihály versmondóverseny Szekszárdon Ötödik alkalommal tiszteleg­nek a város szülötte, Babits Mi­hály emléke előtt Szekszárdon ifjúsági versmondó versennyel. A dunántúli ifjúsági versmondó verseny célja az idei évben is fiataljaink irodalmi műveltsé­gének elmélyítése és a magyar költészet népszerűsítése. A versenyt három fordulóban bonyolítják le. Az első forduló ez év március 24-én és 25-én zajlik le. A jelentkezőknek Ba­bits Mihály költészetéből kell elmondaniok egy kötelező és egy szabadonválasztott verset. A zsűri tagjai (Népművelési Intézet, Magyar Televízió) ezen az első fordulón választják ki a továbbjutó versenyzőket. Ősszel, a harmadik forduló végén a legjobb hat versenyző részesül díjakban. A második fordulót (október 6—7.) Dózsa György és Petőfi Sándor emlékének szentelik az idei évben; a har­madik forduló (november 24., 25.) témája Nagy László, Weö­res Sándor és Juhász Ferenc költészete. A versmondó versenyre 1972. március 5-ig lehet jelentkezni a szekszárdi Művelődési Házban (Mártírok tere 10.). Milyen lesz a pécsi művészklub? Elkészültek a pécsi művész­klub belső átalakításának és berendezésének tervei. A terve­ket a Baranyaterv fiatal épí­tészgárdája — Csete György, Jankovics Tibor, Oltai Péter, Kistelegdi István, Deák László és Blazsek Gyöngyvér — ala­kította ki. A belsőépítészhez, Blazsek Gyöngyvérhez fordul­tunk, milyen lesz a pécsi mű­vészek oly régóta várt klubja, amely az Elefántosház Széche­Kultúra kontra szabályozók? Iskolatatarozás és ennek „fékjei •// Sajnos, a fizikai dolgozók | gyermekeinek a tagozatokból i való kimaradás már az általa- j nos iskolában szervezett tago- ; zatoknál kezdődik. A Bánki Do- nát úti iskolában 1964-ben in- I j dull német tagozatos osztály, j 1 41 tanulója közül csak 14 volt j a fizikai dolgozó. — Figyelembe véve — mondja Dalia Lászlóné —, hogy az is­kola létszámának hatvan száza­léka fizikai dolgozók gyereke, az ember azt gondolná, hogy az azóta eltelt évek javulást Betörik az iskola ablaka, ki kell javítani ajtót, ablakot, ta­tarozni kellene az épületet — minden évben visszatérő gond­jai ezek az általános iskolák­nak. Hova forduljon egy falusi iskola igazgatója? Vagy a hely­beli kisiparoshoz, aki bizony megkéri a javítás árát, vagy a termelőszövetkezethez. Újabban azonban egyre gyakrabban elő­fordul, hogy a szövetkezetek el­zárkóznak az ilyen szolgáltató tevékenységtől, pedig az isko­láknak még a pénzügyi kerete is meglenne erre a célra. Az is­kolák zúgolódnak, hiszen csak a visszautasítással találkoznak, j okait nem ismerik. Pedig a vonakodásnak is j megvan az oka! Dr. Majzik Jeremiás, a Duna- j Karasica menti Termelőszövet­kezetek Szövetségének titkára: j — A különböző javító szol- [ gá Itató sok elvégzésére a tér- 1 melőszövetkezeteknek megvan j a kapacitása. Tagjaik részére is | végeznek ilyen munkákat, s j ezeket a munkákat alacsony j adó terheli. Viszont abban a j pillanatban, amikor kívülálló részére kell elvégezni ilyen ja- j vító munkákat, akkor rögtön ál- j larni vállalatként kezelik őket, mintha egy speciális építőipari ktsz vagy építőipari vállalat vé­gezné a munkát, s az adókulcs is magasabb. Ugyanakkor azt nem kell bizonygatni, hogy a terme-lőszövekezetek felszerelt­1972 szórakoztató műsorai a rádióban Az idén tovább szélesíti a szórakoztató, vidám műsorok, kabarék, könnyed összeállítások repertoárját a rádió. A szóra­koztató osztály tervei szerint ugyanis a korábbi nagysikerű sorozgt — A rádió kabarészín­pada, a 139—660, a Színházi magazin, az Ez is, az is, a Ket­tőtől hatig, A rádió kívánság- műsora és sok más színes prog­ram — mellett számos új, friss hangvételű adást iktatnak mű­sorba. Március 29-én jelentke­zik először a Vitray Tamás ve­zette „élő” klubműsor. A be­szélgetésre, játékra épülő pro­dukció meghívott vendégek, ne­ves személyiségek közreműködé­sével zajlik, s a továbbiakban havonta egy alkalommal „ko­pogtat” a hallgatók ajtaján. Március 11-én indul, a „Magya­rán szólva” vetélkedő-sorozat. A 15 perces program szórakoz­tató ötletekkel mutatja be a helyes mógyar kiejtést, s állítja pellengére az írott és beszélt magyar nyelv ellen elkövetett leggyakoribb vétségeket. „Szel­lemi árverés” színhelye lesz szombat esténként az 1-es stú­dió. Innen közvetítik majd Szi­lágyi János vezetésével a „Sen­ki többet, harmadszor” műsorát. Művelődéstörténeti sorozatot készít elő Zoltán Péter, amely­nek az lehetne a mottója: „Ta- : nuljon ön is szórakozva". „ön mitől ideges?” — ezzel 1 a címmel jelentkezik Mikes i György és Somogyi Pál szerzői I estje. A kabaré Magyarországon kevésbé kultivált típusa, a do­kumentum-kabaré is megjelenik j a következő hónapokban a mik­rofon előtt. Ágoston György és j Veres István kabaré-montázst ■ készített: „Engem nem lehet fej- I reejteni" címmel. A Tegnap, ma, : holnap című programban a könnyűműfaj három nemzedéké- j nek jeles képviselői adják egy- j másnak a szót. Fehér Klára mű­sora, az „Érdes anyanyelvűnk” a hivatal, a kereskedelem, a [ közlekedés, egyszóval minden­napi életünk goromba megnyil­vánulásait veszi célba. Sedi- . ánszky Junos vezeti majd A lá­dió irodalmi kávéházát, amelyet 2—3 havonta sugároznak neves írók, művészek és — a közönség részvételével. A pesti polgár a főszereplője annak a 11 részes dokumentumsorozatnak, amely Budapest centenáriumi ünnep­ségei tiszteletére készül. A szórakoztató osztály számos, a szocialista országokkal közö­sen szerkesztett, rendezett pro­dukciót is műsorra tűz. Élőkap- csolásos, közös program készül az NDK-val, Bulgáriával. Jó reg­gelt Moszkva, Jó reggelt Buda­pest! címmel ugyancsak kollek­tív, magazinszerű műsort tervez­nek, amelyben a két ország kul­turális, művészeti életével ismer­kednek meg a hallgatók. A nép­szerű torpedó-játékban a ju- goszlávok, csehek után a tervek szerint valószínűleg a románok is részt vesznek majd. Április­ban a Magyar Rádió ismét megrendezi az OIRT megbízá­sából „Interrádió show 1972” versenyét, amelyen az előzetes j elképzelések szerint 12 rádió- I állomás vesz részt 1 sége nem hasonlítható össze az ilyen építőipari vállalatokéval. Gyakorlati példával: az iskolák számára végzendő munka 30 vagy akár 100 ezer forintot is kitehet, de olyan szigorú szám­viteli rendet kell tartani, s olyan az adója, hogy nem éri meg elvégezni, nem jövedelmező a termelőszövetkezeteknek. Pedig lenne kapacitás a művelődési házak, iskolák ilyen igényének kielégítésére, csak akkor meg kellene változtatni az ilyen sza­bályozókat. Ilyen esetben nem elvonni kellene a pénzt, hanem inkább még ösztönzést adni. A központi szabályozók az ilyen kifelé irányuló szolgáltató tevé­kenységet egyáltalán nem ser­kentik. Kiss Pál, az MSZMP Mohácsi Járási Bizottságának osztályve­zetője: — Sajnos, tapasztalataink szerint az iskolák rászorulnak arra, hogy „kunyeráljanak”. Ha az ilyen javító munkákat el is végzik, az inkább a tsz és az iskola közötti jó kapcsolatnak az eredménye. Ha a tsz-ek olyan adókulcsot élvezhetnének az ilyen munkáknál, mintha tagjaik részére végeznék, ak­kor bizonyára nem zárkóznának el a szolgáltatástól. Hasonló problémák vannak például az iskolák vízszolgáltatásánál: a lakosság olcsóbban , kapja az ivóvizet, mint az iskolák. Saj­nos, ez az intézkedés nem szá­mol a nevelési gondokkal: ho­gyan lehet tisztaságra nevelni, ha spórolni kell a vízzel? Még ha többe* használnak is el a gyerekek, az is jobban megéri nekünk, mintha a nevelési cél­jainkat nem tudjuk elérni. Furcsa ellentmondások ezek! Egész oktatásügyünk a meg­újulás időszakát éii. Vagy leg­alábbis azt szeretnénk, ha ha­tékonyabbá válna. Ugyanakkor számos közgazdasági intézke­dés e célok ellen szól. Mert az iskolák javításával kapcsolat­ban el kell mondani, hogy a fenti ellentmondások elsősor­ban az amúgyis „rozogább”, silányabb állapotban lévő köz­ségi iskolákat sújtják. Nemré­giben a könyvterjesztés átszer­vezésekor tapasztalhattuk, hogy az illetékesek a kultúra ellen | ható közgazdasági „fékeket” feloldották, belátva, hogy ezen a területen pusztán a gazdasá­gi haszon nem mérvadó. Szín­vonalasabb közoktatásunk ér­dekében is megérné felülvizs­gálni az előbb említett gazda­sági szabályozókat! (Marafkó) Békéscsabára készülnek Bóbitáék házalóján Mint hírű! adtuk: néhány he­te új bemutatóra készül p pécsi Bóbita gyermek bábegyüttese. Ezzel készülnek a békéscsabai fesztiválra. Fesztiváldarabjuk címe: „Nagy akarok lenni". Állatmese ez, a legkedvesebbek közül, amely­ben egy kiscica nagy és egy oroszlángyerek kicsi szeretne lervni. Az előkészületekről az együttes és a produkció művé­szeti vezetője Kós Lajos így nyi­latkozott: — Általában a gyermek báb­színházát „rutin"-szolgáltatás- nak tekinti a közönség, hiszen vasárnap délelőttönként meg­szokott és hagyományos funk­ciót teljesítünk. Pedig ebben a gyermek bábszínházi munkában is megvan a darabok sajátos stílusa, előadási módszere és természetesen a művészi aka­rat igénye sem különbözik a felnőtt bábozás törekvéseitől. Játszunk kommersz mesejátéko­kat is, de valamiben mindig szeretnénk előbbre lépni; első­sorban önmagunkkal szemben támasztott követelményként. Ép­pen azért, hogy ne legyen, azaz ne váljon rutinná a gyermek­bábozás. — Ügy hallottuk, az új dara­bot új szereplőgárda mutatja be. — Igen. Ez év feléjén a Má­tyás király úti általános iskola 5. osztályos tanulóiból toboroz­tuk a bábok mozgatóit, a darab előadóit. Jó ritmusérzékű és szép hangú gyerekekre volt szükség, hiszen ebben a da­rabban énekelniök is kell. Az eredeti mesejáték dramaturgiai felfrissítésre szorul és Károly Róbert zenéjével modern musi­cal-szerű, dzsesszes hangulatú, jól énekelhető énekes-táncos bábdarabbá formálódik Marek Vera gyermekíró átültetésében. Üj a mű előadásában a ma­rionett bábozás is, amit először alkalmazunk a Bóbita történe­tében. Újdonság a forgó „la­pozható" díszlet és sok más érdekes, izgalmas ötlet is újat jelent, csakúgy, mint például a gyerekek színpad előtti játéka is. A próbák január 10-tól foly­nak. Jelenleg már tudják a sze­repeket, a zenei részeket is, fo­lyik a korrepetálás és a végle­ges szereposztás kialakítása ... Bemutató: április közepetájt. i A „Nagy akarok lenni” című j új bábjátékot, ezt követően va­sárnap délelőttönként bemutat­ják a pécsi gyerekeknek. Június 21-től 25-ig pedig Békéscsabán szerepelnek vele a nemzetközi fesztiválon. A darab rendezője Czingelly Imréné, a Karikás Fri­gyes általános iskola tanára, j nyi tér felé eső szárnyában, ax első emeleten kap egyelőr« helyet, mégpedig kb. 100 négy- j zetmétert kitevő három helyisé- í get. A tervek elkészítését — vá- | laszolta a belsőépítész —- az olcsóság, a gyorsaság és a vál- j toztathatóság kívánalmai szab­ták meg mindenekelőtt. Ezenfe- I lül az a tény, hogy a szobák elég jellegtelenek, tehát a bel­ső tér átalakítását is megkíván­ják. Modern, rusztikus belsőt ala­kítanak ki szellemes felfüggesz­tési rendszerrel megoldott vá­szon drapériákkal. Könnyen vál­toztatható lesz így a három te­rem képe, mert a redők átala­kíthatok, sőt, alkalomszerűen fel is szabadíthatok a fehérre festett falfelületek. Valószínűleg nyers színben hagyják a vász­nat, de majd a helyszínen el­döntik, egyes helyeken befes­tik-e. A lámpákat a mennyeze­ten, a drapériák alatt helyezik el, így felülről derítő világítást kapnak a klubtermek. A padlót ugyancsak nyers hatású kókusz­szőnyeg fedi, a bútorok egye­diek lesznek, de olcsó és igen szellemes módszer segítségével. Egyfajta típusszéket alakítanak át vászonpárnákkal fotelszerű ülőalkalmatossággá. Ugyán? ezekből a székekből tervezték' meg az asztalokat is, a támlái eltávolítják, s egy levehető asz­tallappal látják el a szék meg­maradt részét. Ez a változtat­hatóság határozza meg a ter­veknek szinte minden részletét A három terem közül az első, amely valamivel nagyobb a többinél, egy — ugyancsak vá­szondrapériával leválasztott — szekrényfalat kap, ahol a klub majdani könyveit s egyéb tár­gyait elhelyezhetik, előtte pedig egy háromszög alakú kis dobo­gót alakítanak ki, kisebb pro­dukciókra alkalmasat. A min­den oldalról körbejárható klub­hoz még egy bárhelyiség tarto­zik, azaz egy parányi presszó, kávéfőző pulttal, néhány bár­székkel, romantikusan megvilá­gított üvegpolcokkal. Egy még apróbb, de meghitt zug lesz egy ablakmélyedésben elhelyezett olvasósarok, amely a gótikus ülőfülkékre emlékeztet, A berendezés egyszerű lesz, sokmindent eltakar, tehát „öl­tözteti" a szobákat, ad egy ka­rakteres formavilágot, s mozgé­konyságával nemcsak a rideg­séget űzi el, hanem a puszta „ücsörgés” hangulatát is. Vagyis: valóban annak készült, ami. Művészklubnak, amelynek falai között az örökké mozgékony szellem és alkotókedv kap ott­hont A tervek után „megszületett" a kivitelező is. A Pécsi Ingat­lankezelő Vállalat a generál­kivitelező és beruházó is egy­ben. A közeljövőben megkezdik a munkát, amelynek eredménye az első, változtatásra, nagyob- bításra is alkalmas, pécsi mű­vészklub lesz, még ezen a ta­vaszon. — A tiszta levegőért. A múlt év augusztusa óta rendszeresen vizsgálják Szigetváron o levegő szennyeződését a KÖJÁL szak­emberei. A vizsgálat eddigi eredményei igazolják: a lakos­ság panasza jogos, különösen a Faipari Ktsz üzemében használt anyagok és a Lucernaszárító özem okozza a szennyeződést. Még további vizsgálatokra ke­rül sor, s az összesített ered­ményt javaslattal együtt meg­küldik a Városi Tanácsnak, hogy a levegő tisztaságát biztosító intézkedéseket megtehesse.

Next

/
Thumbnails
Contents